Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-03 / 283. szám

Miért utolsó a nagykanizsai járás a begyűjtésben ? A gabonabegyüjtés idejétől kezdve, a nagykanizsai járás az utolsó helyen kullog a járások begyűjtési versenyében. Pedig egy esztendővel ezelőtt még gyak­ran került az élre és nem egy alkalommal megszerezte a Megyei Pártbizottság versenyzászlóját. A legjobbak méltó versenytársa egy esztendő alatt úgyszólván állan­dó helyet bérelt magának a rang­lista legalján. Holott a termés ebben a járásban sem volt rosz- szabb, mint a megye bármelyik más részén. A kormányprogramra is ugyanazokat a jogokat, ked- veeményeket biztosítja a nagyka­nizsai járás dolgozó parasztságá­nak, mint akár a zalaszentgróti, „vagy letenyei járásban. A hibákat keresve, a járási ta­nács begyűjtési osztályának rossz munkamódszereiből kell kiindul­ni. A begyűjtési osztály munkája nem folyamatos. A gabonabegyüj­tés idején például nem törődik a begyűjtés más ágaival, csupán azzal az eggyel, de abban is hi­bás módszereket alkalmaz. A fo­gyatékosságokon persze menet­közben igyekeznek javítani, igy •a kampány végére úgy ahogyan feljönnek. Közben azonban uj termény!éleségek begyűjtése kö­vetkezik. Mivel az előző szakasz­ban ezt elhanyagolták, kezdődik uiból élőiről az egész. Ugyanezt az elhibázott munka- módszert alkalmazzák a nagyka­nizsai járásban a községi taná­csok zömében is. De nemcsak az gátolja az egyes községek be­gyűjtésben való lemaradását. Az elmúlt esztendőben — és még az idén is, egészen a kormánypro­gramra megjelenéséig — a közsé­gi tanácsok a kötelességmulasz­tókkal szemben, rendre alkal­mazták a törvényes szankciókat, sőt- nem egy esetben olyan erő­szakos módszerekkel biztosították a község tervteljesitését, ami jog­gal bántotta dolgozó parasztsá­gunk igazságérzetét. A kormány- programúi elhangzása után több községben a ló túlsó oldalára es­tek, visszavonulót fújtak. A leg­ritkább esetek közé tartozik, amikor elszámoltatnak egy-egy kötelességmulasztót. A községi tanácsok gyengesé­gét és tehetetlenségét több példa bizonyltja. Hahóton nem ment a kukorica- begyűjtés. A járási tanács be­gyűjtési osztálya kiküldte oda egyik instruktorát, Pócag Lajos elvtársat. Közreműködésének ha­tására egyetlen nap alatt 197 má­zsa kukoricát gyűjtöttek be a községben. Miután azonban eljött, ismét napi 1—2 mázsára csökkent a begyűjtött kukoricamennyiség. Pedig Pócag elvtárs semmi cso­dát nem művelt, csupán azt tet­te. hogy megmagyarázta a dolgo­zó parasztoknak: a begyűjtés tör­vény, azt teljesíteni kell, hiszen államunk csak úgy tudja bizto­sítani a dolgozók szebb, jobb éle­tét. ha mindenki eleget tesz ál­lampolgári kötelezettségének. Ugyanez volt a helyzet Miklós­ién is. Amikor a begyűjtési osz­tály instruktora kint tartózkodik, akkor jól megy a begyűjtés, de mihelyt eltávozik a községből, is­mét csökken. A járási tanácsnak tehát azt kell biztosítani, hogy önál’ó munkát végezzenek a községi ta­nácsok dolgozói, feladatokkal lás­sák el az állandó bizottságok tag­jait, ellenőrizzék munkájukat, s ne riadjanak vissza az olyan nép­szerűtlennek látszó feladatok el­végzésétől, mint a kötelességmu­lasztók elszámoltatása. Bár ha a tanács, az állandóbizottságok tag­jai, valamint a népnevelők meg­felelő agitációs munkát végeznek, úgy egyre ritkább esetben kell majd alkalmazni az elszámolta­tást. Hogy egyedül és kizárólag a helytelen munkamódszerekben, az elégtelen agitációban van a hiba, azt a nagykanizsai járás élenjáró községeinek példája is bizonyítja. Követésre méltó község a nagy- kanizsai járásban Balatonmagya- ród. Vajda Sándor elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke nem a járási tanács begyűjtési osztályának munkatársaitól várja a feladatok megoldását. Él és dolgozik ebben a községben a begyűjtési állan­dóbizottság, de maga Vajda elv­társ is sűrűn meglátogatja a dol­gozó parasztokat, elbeszélget ve­lük és megmagyarázza a begyűj­tés, valamint a többi munka el­végzésének fontosságát. Az ered­mény nem is marad el. Megbir­kóznak minden feladattal. A ka­pások begyűjtésének idején ön­állóan begyűjtési napot szervez­tek, aminek végén 237 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő kukorica gyűlt be a raktárba. Ha­sonló jó munkát végez Bedő Já­nos elvtárs, a zalaszentbalázsi ta­nács elnöke. Nem a segítségre vár minden apró-cseprő ügyben, hanem önállóan és jól intézkedik, mert rendszeresen képezi magát, átveszi a legjobbak módszereit, tapasztalatait. Ez a tennivalója a nagykani­zsai járás többi községében is a tanács vezetőinek. Tanuljanak, képezzék magukat, okuljanak az élenjárók tapasztalataiból, végez­zenek jobb felvilágosító munkát, aktivizálják az állandóbizottságo­kat, a törvény szerint járjanak el a kötelességmulasztókkal szem­ben, s akkor minden lehetőségük meglesz arra, hogy járásuk el­kerüljön az utolsó helyről. IS agy kanizsai ifjúsági válogatott ■Zalaegerszeg ifjúsági válogatott 2:0 (0:0) Nagykanizsa, Vár-uti sporttelep, 300 néző. Játékvezető: Schweitzer. Nagykanizsa: Tátrai — Bence, Tegzes, Leveli -r- Bodnár (Lengyel), Horváth — Bolt, Fekete, Kovács, Szélig (Neuwirth), Bondor. Zalaegerszeg: Kovács I. (Horváth T.) — Gáspár I., Aranyosi, Horváth Gy , — Horváth J , Ferencz — Horváth L., Géri, Kovács II., Gáspár II., Schmalz (Fuchs) A kanizsai csapat kap előbb lábra, s az ötödik percben jó támadást vezet, de a .kitörő Kovács elől a kapus felszedi a labdát. Inkább küzdelom folyik a pá­lyán, szép jáiékot csak helyenként látunk a lelkes zalaegerszegi csapattól. Mindkét oldalon igen sok hiba csúszik az adó gatásba. igy a támadások még a 16-os előtt elakadnak. A 30. percben a kanizsai közcpcsatár, Kovács íesgólt lő. A vé­delmek mindkét oldaion magasan felül­múlják a csatársorokat, azonban a meg­szerzett labdákat nem emberhez adják, hanem magasan előre vágják. így az egész félidő folyamán egyik csapat sem tud komoly gólhelyzetet összehozni A második félidő elején heves eger- szegi támadás fut végig a pályán, de Géri nagy helyzetben késlekedik a lö­véssel. A 12 percben Szélig helyett Neuwirth áll be. Lassan fölénybe kerül a kanizsai csapat. A 19. percben születik meg a kanizsai csapat első gólja- Bondor szalad el a balszélen, kiugratja a gyors Kovácsot, az egerszegi bal­hátvéd megszerezhetné a labdát, de lyukat rúg, igy Kovács a későn kimoz­duló kapus mellett a hálóba gurit (1:0). Továbbra is a kanizsai csapat támad, mégis majdnem a vendégcsapat egyenlít ki. A 30 percben Tátrai rosszul rúgja ki a labdát, Kovács II szerzi meg s a teljesen tisztán álló Gáspár If-nek adja a labdát, aki az ötösről nagy helyzetben kapu mellé lő. A 36. percben újabb gólt ér el a hazai csapat. Neuwirth kicselez: a ráfutó Gáspár I-et, s at ötös sarkáról cles lapos lövést küld a háló közepébe (2:0). A 44. percben Bolf jól ivei be, s Kovács fejese csak hajszállal kerüli el a jobb felső sarkot. Ä zalaegerszegi csapat az 1936-os kor­osztályra épült, mig a kanizsai váloga­tottban az idősebbek is helyet kaptak. Mégis meglepetésre az I. félidőben a zalaegerszegi fiatalok játszottak lelke­sebben és helyenként mutatósabban is, A második félidőben azonban már rierri bírták végig az iramot, a védelmik is egypárszor megingott és a förenybe kerülő hazai csapat megérdemelten nyerte meg a mérkőzést. A győztes csapatban Tátrainak nem sok dolga akadt. A hátvédek közül Tegzes, Leveli és Bence a sorrend. A fedezetek közül a második félidőre Bod­nár helyett beállt Lengyel okosan a földre vitte a labdát. A csatársorban elsősorban a két gyors szélső és Kovács érdemel dicséretet. Fekete is jól épített a mezőnyben, de a kapu előtt tehetetlen volt. A Szélig helyett beállt Neuwirth lendületes volt A két egerszegi kapus közül az első félidőben védő Kovács volt megbízhatóbb. Mindhárom hátvéd gyorsan, keményen rombolt Aranyos^ valamivel a másik kettő fölé emelkedett. A két fedezet közül Horváth J. volt töb­bet játékban. A csatársor jól adogatott a kanizsai 16-osig, ott azonban egyik csatár sem tudta elszánni magát a lövésre. A mezőnyben Gáspár II. nagy­szerűen játszott, de kapura ő sem volt veszélyes. Schweitzer játékvezető kifogástalanul vezette a mérkőzést Jól követte a játé­kot, s megfontoltan ítélkezett. Nagykanizsa válogatott—Zalaegerszeg válogatott 6:1 (2:0) QtWivö-élel A eseppek hatalma A mese a zsarnokról szól s a szabadságharcosról, aki! a zsarnok máglyahalálra ítél1. Mcgácsollák a máglyát, idejébe odáleölöztek a sza­badság harcosát és a máglya tövé­ben meg gyújtották a füzet. Meg­látta ezt egy fecske — egyetlen fecske, amint röptében arra jár!. S sebes szárnyaival. elsuhant a közeli tengerhez és csőrében egyetlen csepp vizet hozott, hogy eloltsa a- tüzet és megszabadítsa az igazság harcosé’. A csepp vizet a máglya tüzére Imi lajloHa, Meglátta est egy szarka és gúnyos hangon azt kérdezte a fecs­kétől: — Te boldogtalan! Egyetlen csep pel akarod eloltani a längt engerté A fecske oly kicsi volt s a■ Ute olyan nagy! A csepp tengervíz olyan k-cvcslce, mini a harmat remegése a falevélen. S a tűz olyan rőt és any nyír a lángolté! De a fecske nem tágított. Vissza repült a ter-gerhez, a madárhang J titkos hangjaival mozgósította a J lobbi fecskét és a madarak megim ♦ dúllak, csőrükben egy-egy csepp viz ? zcl a máglyát eloltani. Sok madár é repült, száz, ezer, millió — mindegyik csak egy dien cseppet hullajtott le « máglyára, de a milliónyi csepp folyóvá dagadt, eloltotta a tüzet és megszabadította a szabadság hm­COSCt/t a • ★ * Sok millió ember lakja a földet. Szeretik a, békét, szeretnek dolgozni, hogy közös munkájuk nyomán min­den, nép boldog lehessen. De akad egy maroknyi embercsoport, amely lánglengerbe — a háború längten gerébe — szeretné taszítani a vilá­got. Ezek a háborús gyujtogatók A sokmillió dolgozó ember asonba/n összefog, hogy közös erővel — akár csak a fecskék a máglyát —- meg­semmisítsék a háború tűzfészkét. Érteni keil a tanulnivalót l yakran előfordul, hogy a feladott vers, szabály vagy még- ^ határozás nem jut eszedbe, ha felszólítanak. Ilyenkor te is ezt mondod: — Rossz az emlékezőtehetségem. Tegnap este mindent tud-i tam, ma meg már nem emlékszem semmire. Hiába, nem tudom.} hogy csináljam... Az emlékezőtehetséget fejleszteni lehet, pajtás. Hogyan? Először is jól meg kell érteni mindent, amit tanulsz. Amikor az ember megjegyez valamit, agykérgében uj barázdák jelennek meg. Hogy ezek erősek legyenek, nem szabad magolni, hanem mindenekelőtt érteni kell a tanul nivalók tartalmát. Idővel az agykéregben megjelent árkok gyengülnek, vagy egészen cl is tűnnek. Hogy ez meg ne történjen, ismételd gyak­ran, amit tanultál. Okosan kel) ismételni. Az újat feltétlenül össze kell kötni azzal, amit már erről a tárgyról régebben tanul­tál. Ilyen ismétléskor az agykéreg barázdái mélyülnek, hosszu- életüek lesznek — pontos és erős fonalak, amelyek erős szövetté fonódnak össze. I_I a tanulás közben a rádió duruzsol a füledbe, ha közben a másik szobából áthallal szó beszélgetésre figyelsz, ha a nyelvtan olvasása közben a vas árnapi számháborúra gondolsz — feleslegesen vesztegeted erődet. Az agykéreg barázdái gyengék lesznek. A tanulásra szánt idő a latt mással ne foglalkozz, össz­pontosítsd fegyelmezetlen figyelmedet! felena Tru*nyeva: Sz&aftf ültötök Nagykanizsa, Varjút: sporttelep, 800 néző. Játékvezető: Boda. A mérkőzés előtt zászlót cserél a két csapat. Nagykanizsa: Zalán — Tálosi (Hor­váth), Csányi, Kisgál — Balogh, Kemény — Stefanek, Petrovai, Téli, Sztraka, Ka­pom a ki. Zalaegerszeg: Migaskó — Dávid, Rét­sági, Oláh — Kerkai III., Szíjártó — Sinka, Szabados, Sulák, Tóth, Ebedli­A vendégcsapat indítja el a játékot, de az első komolyabb támadást a ka­nizsaiak vezetik. Áz 5 percben Kapor­nak!, Téli, Stefanek a labda útja, a jobb szélső lapos lövése elsuhan a kapu előtt, s már úgy látszik, hogy mellé megy', de a gyors Kapornaki ott terem és két lépésről igen nehéz szögből a hálóba vágja a labdát (1:0). Kapkod a vendég­csapat védelme, a hazaiak erősen tá­madnak. A 14 percben Stefanek les- gyanus helyzetben megugrik. Migaskó rászalad, mégis a jobbszélsőnek sikerül kapura lőni, szinte lehetetlen szögből, s a labda az ellenkező kapufáról a hálóba pattan (2:0). Ritkán látott, szerencsés gól. Az egerszegiek csak ritkán jutnak el Zalán kapujáig. A csatársorban kevés a lendület, s nem futtatják a két gyors szélsőt, ehelyett a csatárok a belső já­tékot erőltetik. A 44 percben az előre­törő Kisgál 20 mélerről váratlanul nagy lövést zúdít kapura, de Migaskó szépen véd. A második félidőben Sulák és Sinka helyet cserél. A 6 percben szép egerszegi támadás bontakozik ki, s ennek végén Sulák hatalmas helyzetben gyatrán kapu mellé lő. A 9. percben újabb gólt ér el a hazai csapat. Téli cselez a 16-oson, majd a jó helyzetben lévő Petrovainak ad, aki a mégiobb helyzetben lévő Sle- fanekhoz továbbítja a labdát, s a jobb- szélső. _ nagy lövése bombaként vágódik a hálóba (3:0). A 10 percben Tálosi kiáll, Horváth jön be helyette A 20. percben egy előrevágott labdával Téli megugrik, senki sincs körülötte, s igy nyugodtan közelről a hálóba gurit (4:0) A kanizsai csapat lefékezi a játék iramát' igy az egerszegiek is többször szóhoz juthatnak. A 32. percben Zalaegerszeg szépít az eredményen. Sinkának sikerül áttörni a védelmet, s a későn kimozduló Zalán mellett öt méterről a hálóba, lő (4:1). A játék vége leié már teljesen komolytalanná válik, a bányász csatárok most már csak a közönségnek játszanak. A 44. percben Horváth a kapust is ki­cselezve szerzi meg a hazat .csapat ötödik gólját, majd az utolsó percben Téli megy át az egerszegi védőkön és gurit a kapuba (6:1). Az első félidő ér­dekes, erős iramú, közepes színvonalú, kiegyenlített küzdelmet hozott. A má­sodik félidőben azután felülkerekedtek a hazaiak, s biztosan, fölényesen győztek. A győztes csapatban Zalán szinte egyet­len komoly lövést nem kapott. A hát­védek biztosan verték vissza az erőtlen zalaegerszegi csatárok próbálkozásait. Csányi, Kisgál, Tálosi a sorrend. A fedezetek hasznosan játszottak. A csa­társorban Stefanek gyorsasága és Pet­rovai kiváló építő játéka érdemel em­lítést Téli és Horváth technikája ki­tünően érvényesült. Kapornaki nagy harcot vívott Dáviddal, általában siker­rel. A zalaegerszegi csapatban Migaskó a hat gól ellenére megbízhatóan védett. A hátvédeknek tulnagy feladatot jelen­tett a gyors és technikás kanizsai csa tárok semlegesítése. Rétsági volt még közöttük a legjobb Kerkai III. sérüléséig jól játszott. Szíjártó nagy területen sokat dolgozott. A csatársor tagjai nem ér­tették meg egymást Sinkát gólja dicséri. Szabados csak néha vetette ma­gát észre. Sutáknak nem ment a játék. Tóth sokat vállalt magára a mezőnyben. Ebedli volt még a legveszélyesebb eger­szegi csatár. Boda játékvezető igen sok hibával vezette a mérkőzést. Miénk ez a kedves ■wttörőJtelep, sátrainkon lángpiros lobogó lebeg, Tengerparti zöldben liűs narancsliget, ciprusfák sorfala közi áboi■ integet. Sirály csapat röpköd, felhőtlen az ég, rózsák illatában fürdik a vidék. Tenger vize partján úttörő-telep, sátrainkon lángpiros lobogó lebeg! Zuhog a hegyekről patak sebes árja, 'ajt élező fehéren a part kavicsára. Ahol, az örÖle hó lepi el a bércei s magasan-magasan köszáli sas ébred. A hegyek lejtőjén úttörő-telep, sátrainkon lángpiros lobogó lebeg! Erdő sűrűjében, ös fenyők alatt, hol hiuz le,skel s szelíd őz szalad, hömpölygő folyamnál, sztyeppék tágasán, s hol halász száritgat hálói ágasán, — mindenütt vár minink úttörő-telep, sátrainkon lángpiros lobogó lebeg! B&nkparancsoli népünk: nosza gyerekek, nyár végére nékiink jól lesüljetek. Tengerszéllel versenyt hegyen völgyön át, dalotok harsogja be a Szovjethazát, — AZ OLASZ nyomdászok csak­nem három hónap óta tartó sztrájksorozata sikeresen végétért. Ezzel a sztrájksorozattal a munká­sok uj kedvezőbb munkaszerződés elfogadására kényszeritették a nyomdatulajdonosokat. — A SZOVJETUNIÓ Kommu­nista Pártja fennállásának 50. évfordulója alkalmából az SzIÍP Központi Bizottsága mellett mű­ködő társadalomtudományi aka­démián tudományos ülésszak nyilf meg. — GÖRÖG kereskedelmi kül­döttség érkezett Berlinbe a gö­rög-német kereskedelmi kapcso­latok kiszélesítése érdekébe!). A küldöttség útja annak a megbe­szélésnek az eredménye, ami az ENSz gazdasági albizottságában folyt le ez év tavaszán a Német Demokratikus Köztársaság és Ge rögország kereskedelmi szakértő? között. MOTORSZERELŐ, lakatos szakmán, kasokat azonnali belépésre felvesz Mezőgazdaságú Gépjavító Vállalat Zalaegerszeg. SÉRVKÖTŐK, GUMIHARIS- NYAK, LÚDTALPBETÉTEK minden mértékben kaphatók a 61-es számit illatszerbollban, Za­laegerszeg, Marx-tér 1. Olvasd a ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapfa Felelős szerkesztő: Vasvári Ferenc, felelős kiadó: Söjtőr János. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg Kossu:b Lajos u 22. Telefon 250 1/8 130. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Szó chenyf tér 4. Telefon: 102 — Készül: a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál. Szombathely. Kossuth La.lo« u 6 Telelőn 75 — Felelős vetető: Hofmann Mikid*.- . ; v íí-X'-y ■ .BBMMS-.nrsi’iMnKB III III I III || ■ mi jMliiMHIR1 111 mu n iinnin illírn mnirnnrfir

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents