Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-25 / 276. szám
Megnyílt a Béhe-Világtanács bécsi ülésszaka Hétfőn délután 3 órakor kezdődött meg a Béke-Világtanács ötödik ülésszaka Bécsben a schönbrunnersírassei Dreher- parkban. Brandweiner profesz- szor, az Osztrák Országos Békebizottság elnöke üdvözölte az ülésszak részvevőit, majd Frederic Joliot-Curie, a Béke-Világ- tanács elnöke mondott nagy beszédet. Joliiot-Curie hangsúlyozta: minden népnek közös felelősséget kell vállalnia, hogy a béke szempontjából kedvező irányban változtassák meg a nemzetközi helyzetet. Ez a felelősség haladéktalan akciókat követel, amelyeknek sikere döntő lehet a béke fenntartása és megszilárdítása szempontjából. Joliot-Curie ezután rámutatott, hogy az »erő“ politikájának hivei minden módon igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt. Hangsúlyozta, hogy a béke híveinek az a feladata, hogy felvilágosító munkát végezzenek, pontosan és érthetően a tények tanulmányozására támaszkodva érveljenek. Ezután arról beszélt a francia tudós, hogy Európa központjában ismét felütötte fejét az a veszély, melyet Németország szomszédai jól ismernek: a német milit-arizmus veszélye. A német militaristákat koalícióba á:-.árják bevonni. Joliot-Curie az adatok sorával cáfolta azt a hamis állítást, mintha e koalíció védelmi jellegű lenne. Bebizonyította agresszív voltát. Joliot-Curie a továbbiakban a következőket mondotta: — A francia országos béketanács ülésén honfitársaimhoz fordulva, minta béketanács elnöke, abban a meggyőződésben, hogy az Önök gondolatát fejezem ki, kijelentettem: -Jelenleg a francia nép abban a helyzetben van, hogy megváltoztathatja az események menetét a béke javára s ezt megér- ! tik a világ valamennyi országa-1 ban. Harcotokat érdeklődéssel, reménnyel és hittel fogják figyelni". Azért emeltem ki ennyire Franciaország szerepét, mert az utóbbi évek eseményei és az érvényben lévő szerződések különösképpen lehetővé teszik számára, hogy döntő lépést tegyen, amellyel útját állhatja a háborúnak. A továbbiakban a francia tudós az ázsiai eseményekről beszélt. Rámutatott, hogy az amerikaiak, kínaiak és koreaiak közötti tárgyalások lehetségeseknek bizonyultak és fegyverszüneti egyezményhez vezettek. Ez a tény sok tekintetben elősegítette a nemzetközi helyzet enyhülését. A nemzetközi feszültség enyhülésétől rettegő erők most a legkülönbözőbb eszközöket ragadják meg, hogy megakadályozzák a politikai értekezlet Összehívását. — Van még egy másik igen fontos kérdés — folytatta Joliot-Curie —, amely az egész emberiséget érinti: a tömegpusztító fegyverek betiltásáról és a leszerelésről van szó. A Béke-Világtanács mindig a legnagyobb figyelmet fordította erre a kérdésre. Ha e kérdés megoldása terén értek is el bizonyos sikereket, mégis el kell ismernünk, hogy ma is összeütköznek a különböző elgondolások és az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottsága máig sem jutott hathatós megoldáshoz. ovábbra is ugyanazokat az érveket hozzák fel, hogy megakadályozzák az atomfegyver betiltásáról szóló egyezményt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet jellemző fő események elemzése azt mutatja, hogy az erős nemzetközi feszültség légkörében igen nehéz a konkrét problémák megoldása. Ebben a légkörben igyekeznek az embereket félrevezetni és az a veszély ! fenyegeti őket, hogy elragadtatják magukat a »keresztes hadjárat“ szellemétől. Vájjon az öt nagyhatalom — mondotta a továbbiakban Joliot- Curie —, amelyekre a legnagyobb felelősség hárul a béke fenntartásáért és megszilárdításáért, képviselőinek tanácskozása nem jelenti-e a legjobb utat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez? Foglalkozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői és az érdekeiket érintő véleményük, valamint aggályaik kicserélésével oszlassák el a gyanút és enyhítsék a légkört. Úgy vélem, ülésszakunk egyik legfontosabb feladata az, hogy megtalálja a leghatásosabb eszközt, amellyel elérheti, hogy ez az annyira szükséges tanácskozás létrejöjjön. Joliot-Curie felszólalása után Jean Laífitte, a Béke-Világtanács főtitkára, a Béke-Világtanács Irodája nevében javaslatot tett az ülésszak napirendjéről és bizottságok megalakításáról. Az ülésszak a következő napirendet fogadta el: 1. Az egész világra kiterjedő akciók annak érdekében, hogy a konfliktusokat általánosan elfogadható egyezmények utján rendezzék (a koreai és a német kérdés rendezése, a hidrogénbomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása, a fegyverkezés korlátozása). 2. A jövő évben béke világtalálkozót kell összehívni.. Az esti ülésen felszólalt még Pietro Nenni, a Béke-Világtanács alelnöke, Gilbert de Chambrun haladó francia nemzetgyűlési képviselő, D. N. Pritt, az angol béke védelmi bizottság elnéxe, továbbá Le Din Tkam, a Vietnami Békebizottság elnöke. Másnap reggel 9 órakor kezdődött az Ülésszak. Felszólalt többek között a Kínai írószövetség elnöke, a Koreai Írószövetség elnöke, valamint Ilja Erenburg. :íS:- Craíteájí’i és kulturális e^yezméíiy a kínai Népkozáílrsasásj és a koreai Népi Demokratikus Ii5 ztársaság: kozott Csőn En-laj és Kim ír Szett beszéde Mint ismeretes, Pekingben november 14 és 22 között tárgyalások folytak a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között a két országot érintő fontos politikai és gazdasági kérdésekről. A tárgyalások eredményeképpen kiadott hivatalos közlemény megállapítja, hogy a két ország továbbra is szorosan együttműködik gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt. A Kínai Népköztársaság Központi N pi Kormánya szivén viselve a háborús károkat szenvedett Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági helyreállítását, további segítséget nyújt a háború ütötte sebek begyógyitásához. Ezért ellenszolgáltatás nélkül a Kcieai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ajándékozza mindazokat a javakat, amelyeket 1950 junius 25. és 1953 december 31. között szállított és elengedi az ez alatt az idő alatt a Korea megsegítésével kapcsolatban felmerült kiadások megtéri lését. Korea további megsegítése céljából a Kínai Népköztársaság kormánya az 1954—57 közötti 4 év alatt ellenszolgáltatás nélkül 8 billió jüant adományoz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának a népgazdaság helyreállítására. Ennek nz összegnek az erejéig különféle árukat és felszérelési cikkeket szállit Koreának az ipar és a mezőgazdaság helyreállitására, valamint a nép életszínvonalának emelésére. Megállapodás jött létre arra vonatkozólag is, hogy a Kínai Nép- köztársaság kormánya segiti a közlekedés és a szállítás helyre- állítását is a Koreai Népi' Demokratikus Köztársaságban. A két ország közötti technikai együttműködés előmozdítása érdekében pedig szakemberek mennek Kínába, illetve Koreába. A kormányküldöttségek közötti tárgyalás eredményeképpen gazdasági és kulturális egyezmény jött létre a Kínai Népköz- társaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között. Ezt az egyezményt a ratifikálás napjától számított 10 évre kötették és a szerződő felek kötelezték magukat, hogy biztosítják a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatoknak a barátság, a kölcsönös segitségnyuí- tás, az egyenlőség és a kölcsönösség alapján történő megszilárdítását és fejlesztését és megadnak egymásnak minden lehetséges gazdasági és technikai segélyt, végrehajtják a szükséges gazdasági és technikai együttműködést és törekednek a két ország közötti kulturcsere előmozdítására. Az egyezmény aláírásakor Csou En-laj, a Kínai Népi Közigazgatási Tanács elnöke, beszédet mondott. — Az egyezmény aláírása különösen nagy jelentőségű most, amikor az amerikai kormány mindent elkövet a politikai értekezlet összehívásának késleltetésére, a hadifoglyok körében végzendő felvilágosító tevékenység előrehaladásának meghiúsítására t;s összejátszik a reakNós liszin- manista bandával, amely a fegyverszüneti egyezmény felbontásával háborút követel. Az egyezmény bizonyitéka annak, hogy a kinai és a koreai nép egyöntetű elszántsággal küzd a koreai fegyverszüneti egyezmény teljes végrehajtásáért és a koreai kérdés békés rendezéséért. Megmutatja, hogy a kinai nép a végső győzelem kivívásáig továbbra is támogatja a koreai nép igazságos ügyét. Az egyezményt a nemzetközi ség szellemében, az egyenlőség 0$ a kölcsönös előny elve alapján Irtuk alá. Fz az okirat teljes mértékben megfelel népeink alapvető érdekeinek — hangoztatta Csou En-laj. Válaszbeszédében Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, hangsúlyozta, hogy az aláirt egyezmény még inkább megszilárdítja és kifejleszti Korea és Kina népeinek hagyományos és megbonthatatlan baráti szolidaritását, kiszélesíti és megerősíti a két ország hosszú időre szóló együttműködését gazdasági és kulturális téren és biztosítja e két ország népeinek létfontosságú érdekeit. Ugyanakkor igen nagy jelentőségű Távol-Kelet és a világ többi része békéjének megóvása szempontjából. Ezután méltatta az egyezmény jelentőségét Korea népgazdaságának helyreállítása szempontjából, beszélt a Szovjetunió és a népi demokráciák nagyarányú segítségéről, majd az Egyesült Államok vezetői és a liszinmanisták békeellenes mesterkedésével foglalkozva ezeket mondotta: — A koreai nép állandó és fokozott éberséggel figyeli az ellenség cselszö- vényeit és a kinai nép, valamint az egész világ Szovjetunió vezette demokratikus erői segítségével megszilárdítja a koreai fegyver- szünet diadalát. A koreai nép még határozottabban folytatja harcát a külföldi országok be nem avatkozása elvének érvényesítéséért, a koreai kérdés igazságos rendezéséért, Korea egyesítéséért, az egész világ tartós békéjéért. Apró finfal í?8v!ársat a mlnisz>erfsRAcs ^nöfchstyettesévé váteszíoltáH A Népköztársaság Minisztertanácsa Api’ó Antal elvtársat felmentette az építésügyi miniszter első helyettese tiszte alól és egyidejűleg megválasztotta a minisztertanács elnökhelyettesévé, (MTI) ß Ruhagyár dolgozói táviratban üdvözölték a magyar fabdarugóválogatottat Magyar Labdárugóvdlogatott LONDON Cumberland szálló Szerdán a Wembley stadionban OrMág-világ elöH Troli belgázolnotok felszabadult népünk erejét és a szó. oialista sport felsőbbségét. Bkunk Bennetek! Sikeres harcotokat <t munka frontján újabb győzelmekkel viszonozzák 5 éves tervünk egyik nagy alkotásának, es zalaegerszegi Ruhagyárnak utalókra figyelemmel kísérő dolgozói. Egy kiváló tehéngondozó Hatalmas, nyolcvan férőhelyes istállóban dolgozik Baranyai Ferenc, az andráshidaí állami gazdaság egyik legkiválóbb tehén- gondözója. A nagy istállót középen ut szeli át, kétfelől, a jászolhoz kötve békésen kérődznek a tehenek. Ez az istálló a tehéngondozók „birodalma“, itt igyekeznek minél szebb, minél nagyobb eredmények elérésére. Baranyai Ferenc is Így van a munkájával. Lelkesen^ örömmel végzi. Szünet nélkül tesz-vesz, szorgoskodik. De meg is van az eredménye. Három éve — amióta itt van, — HÁROMSZOR KAPOTT PRÉMIUMOT. Sőt — amint szerényen megjegyezte — Kossuth-dijra is felterjesztették. Hogy ebből —, tudniillik a Kossuth-dijból — mikor lesz valami, azt még nem tudja, de addig is egyre szorgalmasabban akar dolgozni, mert hát a kitüntetést nem ingyen adják. Tudja, hogy még jobb és nagyobb eredményeket csak úgy lehet elérni, ha rendszeresen tanul. Nem is hanyagolja ezt el egyetlen nap sem. Az állami gazdaságon belül működik egy állattenyésztési szakiskola. Baranyai Ferenc a szakiskola egyik legbuzgóbb hallgatója. Már az elmúlt évben is résztvett a tanfolyamon, ekkor szerette meg a tanulást. Hamar észrevette és megértette, hogy nagyobb tudással nagyobb eredményeket tud elérni. Az iskolán kívül EGYÉNILEG IS KÉPEZI MAGÁT. Azt mondja, annyi otthon a szakkönyve, hogy elég lenne gyalog beszállítani Zalaegerszegre. Ezekből a könyvekből olvasgat esténként, meg könyvtári könyvekből, amelyekből ugyancsak nagy számmal van a lakásán. Baranyai Ferenc jó eredményei azonban annak is tulajdoníthatók, hogy nem restell másoktól tanulni. Elismeri azt, hogy Varga István, az állattenyésztési ag- ronómus sok segítséget ad a munkájához. Állandóan tartja vele a kapcsolatot. Meg az agronómus elvtárs is gyakran meglátogatja a tehéngondozókat az istállóban. Hasznos szaktanácsokkal látja el őket, jobb munkára, nagyobb eredmények elérésére buzdítja mindnyájukét. Szakmai tudásának mindenkor meglátták a gyakorlati hasznát. Az összes zoo- technikai módszereket, amit csak alkalmaztak, mind tőle tanulták. — Ott van például a moslékolás is, — bizonyítja Baranyai Ferenc. —■ Azelőtt csupa száraztakarmányt etettünk, de' a főagronó- mus elvtárs azt mondta: próbáljuk csak meg, jó lesz a moslékolás. Hát ment is. Szívesebben eszik az állatok a nedves takar- mányt. Azóta meghonosítottuk ezt a módszert, meg a többit is, a többszöri itatást, a többszöri takarmányadagolást. Uj módszerük az is, hogy a silót szecskával adagolják. így a a száraz szecska elkeveredik a jól megérett, nedves, savanyu silóval és inkább élvezhető az állatok számára, mint egymagában. Ez az eledel azonban egyelőre csak a délelőttre szól. Minden délután kihajtanak, hogy a meglévő jó időt kihasználják. Ezzel is sokat nyernek, mert este Így csak féletetést kell alkalmazni, az andráshidai állami gazdaság- igy is TAKARÉKOSKODIK A TAKARMÁNNYAL. mert takarékoskodni az olyan bő I esztendőben is kell, amilyen az idei volt. És takarékoskodni akkor is kell, ha valahol olyan jól j biztosították a takarmányt, mint az andráshidai állami gazdaságban. Már jóelőre telesilóztak nyolc darab, egyenként 150 köbméteres gödröt napraforgóval, csalamádé- val, lóherével. De mivel ez a nyolc gödör sem lett elég, kint a mezőn is ástak utólag egyet, hogy ott helyszínen mindjárt bele tudják silózni a kukoricaszárt. Ez is 150 köbméter lett. A szálastakarmányt is száz százalékra biztosították erre az évre, nemi is szólva az abrakolásról. Abrakot minden tehén kap, aszerint, melyik mennyi tejet; ad. A minimális mennyiség 40 deka. Ezt minden tehén megkapja, függetlenül a tejhozamtól. Hét liternél kezdődik a pótabrakolás. Itt, az egyes számú istállóban 35 tehén kap pótabrakot. Legjobb közöttük a 209-es szárún Piroska f nevű tehén, amelyik Átlag 27 liter tejet ad, de napról-napra fokozza a „telje- sitményt“. így aztán napi 40 de- ■■ ka abrak helyett napi hatvan de- í kát kap. Baranyai Ferencnek ez a legkedvesebb tehene. Büszke is rá \ nagyon, hiszen az ő módszerei- | nek alkalmazásával ért el vele | ilyen nagy fejési átlagot. Azt ] mondja, hogy továbbra is ilyen I jól gondozza majd a Piroska te- * henet, sőt jobban, mint eddig, 1 hogy még szebb eredményeket íj érjen el az eddigieknél. De nem hanyagolja el Baranyai Ferenc a többi tehenet sem. Azt akarja, hogy valamennyinél egyre emelkedjék a tejhozam. így nő az ő keresete is és igy biztosítja • egyre jobban az ország tejjel és : tejtermékekkel való ellátását. Ba- I ranyai Ferenc előtt pedig ez | utóbbi sem közömbös. Szilvás Lenke • Silózztmk ! ANDRÁSHIDA dolgozó parasztjai nagy lendülettel dolgoznak, hogy teljesítsék silózási tervüket, s biztosítsák állatállományuk részére a téli takarmányt. A munka éjjel sem szünetel, ugyanis az állami gazdaságban este leáll a silótöltőgép, amit akkor a dolgozó parasztok vesznek használatba. ★ ZALABAKSÄN eddig már több mint 300 köbméter silót készi- tettclc, hiba azonban, hogy a községi tanács nem ad erről jelentést. A lenti járásban általános, hogy a végzett silózási munkáról a tanácsok nem jelentenek, A járás 51 községe közül csupán 15 értesíti rendszeresen az eredményről a járási tanácsot. Nem j csodálható ezekután, hogy a lenti járás lemaradt ebben a munkában, hiszen ha még a jelen- | téssel sem törődnek a községi ta- nácsok, úgy a silózásra még ke- | vesebb gondot fordítanak. ★ Dicséretre méltó munkát vé- ; gőznek a kerecsenyi egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik eddig 170 köbméter silót készítettek.
