Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

Megnyílt a Béhe-Világtanács bécsi ülésszaka Hétfőn délután 3 órakor kez­dődött meg a Béke-Világtanács ötödik ülésszaka Bécsben a schönbrunnersírassei Dreher- parkban. Brandweiner profesz- szor, az Osztrák Országos Béke­bizottság elnöke üdvözölte az ülésszak részvevőit, majd Frede­ric Joliot-Curie, a Béke-Világ- tanács elnöke mondott nagy be­szédet. Joliiot-Curie hangsúlyozta: min­den népnek közös felelősséget kell vállalnia, hogy a béke szempontjából kedvező irányban változtassák meg a nemzetközi helyzetet. Ez a felelősség hala­déktalan akciókat követel, ame­lyeknek sikere döntő lehet a bé­ke fenntartása és megszilárdítá­sa szempontjából. Joliot-Curie ezután rámutatott, hogy az »erő“ politikájának hivei minden módon igyekeznek meg­téveszteni a közvéleményt. Hang­súlyozta, hogy a béke hívei­nek az a feladata, hogy felvilá­gosító munkát végezzenek, pon­tosan és érthetően a tények ta­nulmányozására támaszkodva ér­veljenek. Ezután arról beszélt a francia tudós, hogy Európa köz­pontjában ismét felütötte fejét az a veszély, melyet Németország szomszédai jól ismernek: a né­met milit-arizmus veszélye. A né­met militaristákat koalícióba á:-.árják bevonni. Joliot-Curie az adatok sorával cáfolta azt a ha­mis állítást, mintha e koalíció védelmi jellegű lenne. Bebizo­nyította agresszív voltát. Joliot-Curie a továbbiakban a következőket mondotta: — A fran­cia országos béketanács ülésén honfitársaimhoz fordulva, minta béketanács elnöke, abban a meg­győződésben, hogy az Önök gon­dolatát fejezem ki, kijelentettem: -Jelenleg a francia nép abban a helyzetben van, hogy megvál­toztathatja az események mene­tét a béke javára s ezt megér- ! tik a világ valamennyi országa-1 ban. Harcotokat érdeklődéssel, re­ménnyel és hittel fogják figyel­ni". Azért emeltem ki ennyire Franciaország szerepét, mert az utóbbi évek eseményei és az ér­vényben lévő szerződések külö­nösképpen lehetővé teszik szá­mára, hogy döntő lépést tegyen, amellyel útját állhatja a hábo­rúnak. A továbbiakban a francia tu­dós az ázsiai eseményekről be­szélt. Rámutatott, hogy az ame­rikaiak, kínaiak és koreaiak kö­zötti tárgyalások lehetségeseknek bizonyultak és fegyverszüneti egyezményhez vezettek. Ez a tény sok tekintetben elősegítette a nemzetközi helyzet enyhülését. A nemzetközi feszültség enyhülé­sétől rettegő erők most a legkü­lönbözőbb eszközöket ragadják meg, hogy megakadályozzák a politikai értekezlet Összehívását. — Van még egy másik igen fontos kérdés — folytatta Joliot-Curie —, amely az egész emberiséget érinti: a tömegpusztító fegyverek betiltásáról és a leszerelésről van szó. A Béke-Világtanács mindig a legnagyobb figyelmet fordítot­ta erre a kérdésre. Ha e kérdés megoldása terén értek is el bi­zonyos sikereket, mégis el kell ismernünk, hogy ma is összeüt­köznek a különböző elgondolások és az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének leszerelési bizottsága máig sem jutott hathatós meg­oldáshoz. ovábbra is ugyanazo­kat az érveket hozzák fel, hogy megakadályozzák az atomfegyver betiltásáról szóló egyezményt. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet jellemző fő események elemzése azt mutatja, hogy az erős nemzetközi feszültség lég­körében igen nehéz a konkrét problémák megoldása. Ebben a légkörben igyekeznek az embe­reket félrevezetni és az a veszély ! fenyegeti őket, hogy elragadtat­ják magukat a »keresztes hadjá­rat“ szellemétől. Vájjon az öt nagyhatalom — mondotta a továbbiakban Joliot- Curie —, amelyekre a legna­gyobb felelősség hárul a béke fenntartásáért és megszilárdítá­sáért, képviselőinek tanácskozása nem jelenti-e a legjobb utat a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez? Foglalkozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői és az ér­dekeiket érintő véleményük, va­lamint aggályaik kicserélésével oszlassák el a gyanút és enyhít­sék a légkört. Úgy vélem, ülés­szakunk egyik legfontosabb fel­adata az, hogy megtalálja a leg­hatásosabb eszközt, amellyel el­érheti, hogy ez az annyira szük­séges tanácskozás létrejöjjön. Joliot-Curie felszólalása után Jean Laífitte, a Béke-Világta­nács főtitkára, a Béke-Világta­nács Irodája nevében javaslatot tett az ülésszak napirendjéről és bizottságok megalakításáról. Az ülésszak a következő napi­rendet fogadta el: 1. Az egész világra kiterjedő akciók annak érdekében, hogy a konfliktusokat általánosan elfo­gadható egyezmények utján ren­dezzék (a koreai és a német kér­dés rendezése, a hidrogénbomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása, a fegyverkezés korláto­zása). 2. A jövő évben béke világta­lálkozót kell összehívni.. Az esti ülésen felszólalt még Pietro Nenni, a Béke-Világtanács alelnöke, Gilbert de Chambrun haladó francia nemzetgyűlési képviselő, D. N. Pritt, az angol béke védelmi bizottság elnéxe, to­vábbá Le Din Tkam, a Vietna­mi Békebizottság elnöke. Másnap reggel 9 órakor kez­dődött az Ülésszak. Felszólalt többek között a Kínai írószövet­ség elnöke, a Koreai Írószövetség elnöke, valamint Ilja Erenburg. :íS:- Craíteájí’i és kulturális e^yezméíiy a kínai Népkozáílrsasásj és a koreai Népi Demokratikus Ii5 ztársaság: kozott Csőn En-laj és Kim ír Szett beszéde Mint ismeretes, Pekingben no­vember 14 és 22 között tárgya­lások folytak a Kínai Népköztár­saság Központi Népi Kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között a két országot érintő fon­tos politikai és gazdasági kérdé­sekről. A tárgyalások eredményekép­pen kiadott hivatalos közlemény megállapítja, hogy a két ország továbbra is szorosan együttmű­ködik gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt. A Kí­nai Népköztársaság Központi N pi Kormánya szivén viselve a háborús károkat szenvedett Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság gazdasági helyreállítását, további segítséget nyújt a hábo­rú ütötte sebek begyógyitásához. Ezért ellenszolgáltatás nélkül a Kcieai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának ajándé­kozza mindazokat a javakat, amelyeket 1950 junius 25. és 1953 december 31. között szállított és elengedi az ez alatt az idő alatt a Korea megsegítésével kapcso­latban felmerült kiadások meg­téri lését. Korea további megsegítése cél­jából a Kínai Népköztársaság kormánya az 1954—57 közötti 4 év alatt ellenszolgáltatás nélkül 8 billió jüant adományoz a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányának a népgazda­ság helyreállítására. Ennek nz összegnek az erejéig különféle árukat és felszérelési cikkeket szállit Koreának az ipar és a mezőgazdaság helyreállitására, valamint a nép életszínvonalá­nak emelésére. Megállapodás jött létre arra vo­natkozólag is, hogy a Kínai Nép- köztársaság kormánya segiti a közlekedés és a szállítás helyre- állítását is a Koreai Népi' De­mokratikus Köztársaságban. A két ország közötti technikai együttműködés előmozdítása ér­dekében pedig szakemberek men­nek Kínába, illetve Koreába. A kormányküldöttségek közöt­ti tárgyalás eredményeképpen gazdasági és kulturális egyez­mény jött létre a Kínai Népköz- társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság között. Ezt az egyezményt a ratifikálás napjától számított 10 évre kö­tették és a szerződő felek köte­lezték magukat, hogy biztosítják a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatoknak a ba­rátság, a kölcsönös segitségnyuí- tás, az egyenlőség és a kölcsö­nösség alapján történő megszi­lárdítását és fejlesztését és meg­adnak egymásnak minden lehet­séges gazdasági és technikai se­gélyt, végrehajtják a szükséges gazdasági és technikai együttmű­ködést és törekednek a két or­szág közötti kulturcsere előmoz­dítására. Az egyezmény aláírásakor Csou En-laj, a Kínai Népi Közigazga­tási Tanács elnöke, beszédet mondott. — Az egyezmény aláírása kü­lönösen nagy jelentőségű most, amikor az amerikai kormány mindent elkövet a politikai érte­kezlet összehívásának késlelteté­sére, a hadifoglyok körében vég­zendő felvilágosító tevékenység előrehaladásának meghiúsítására t;s összejátszik a reakNós liszin- manista bandával, amely a fegy­verszüneti egyezmény felbontá­sával háborút követel. Az egyez­mény bizonyitéka annak, hogy a kinai és a koreai nép egyönte­tű elszántsággal küzd a koreai fegyverszüneti egyezmény teljes végrehajtásáért és a koreai kérdés békés rendezéséért. Megmutatja, hogy a kinai nép a végső győze­lem kivívásáig továbbra is tá­mogatja a koreai nép igazságos ügyét. Az egyezményt a nemzetközi ség szellemében, az egyenlőség 0$ a kölcsönös előny elve alapján Ir­tuk alá. Fz az okirat teljes mér­tékben megfelel népeink alapve­tő érdekeinek — hangoztatta Csou En-laj. Válaszbeszédében Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának el­nöke, hangsúlyozta, hogy az alá­irt egyezmény még inkább meg­szilárdítja és kifejleszti Korea és Kina népeinek hagyományos és megbonthatatlan baráti szolidari­tását, kiszélesíti és megerősíti a két ország hosszú időre szóló együttműködését gazdasági és kulturális téren és biztosítja e két ország népeinek létfontossá­gú érdekeit. Ugyanakkor igen nagy jelentőségű Távol-Kelet és a világ többi része békéjének megóvása szempontjából. Ezután méltatta az egyezmény jelentőségét Korea népgazdaságá­nak helyreállítása szempontjából, beszélt a Szovjetunió és a népi demokráciák nagyarányú segítsé­géről, majd az Egyesült Államok vezetői és a liszinmanisták bé­keellenes mesterkedésével foglal­kozva ezeket mondotta: — A ko­reai nép állandó és fokozott éber­séggel figyeli az ellenség cselszö- vényeit és a kinai nép, valamint az egész világ Szovjetunió vezet­te demokratikus erői segítségével megszilárdítja a koreai fegyver- szünet diadalát. A koreai nép még határozottabban folytatja harcát a külföldi országok be nem avatkozása elvének érvénye­sítéséért, a koreai kérdés igazsá­gos rendezéséért, Korea egye­sítéséért, az egész világ tartós bé­kéjéért. Apró finfal í?8v!ársat a mlnisz>erfsRAcs ^nöfchstyettesévé váteszíoltáH A Népköztársaság Miniszterta­nácsa Api’ó Antal elvtársat fel­mentette az építésügyi miniszter első helyettese tiszte alól és egy­idejűleg megválasztotta a minisz­tertanács elnökhelyettesévé, (MTI) ß Ruhagyár dolgozói táviratban üdvözölték a magyar fabdarugóválogatottat Magyar Labdárugóvdlogatott LONDON Cumberland szálló Szerdán a Wembley stadionban OrMág-világ elöH Troli belgázolnotok felszabadult népünk erejét és a szó. oialista sport felsőbbségét. Bkunk Bennetek! Sikeres harcotokat <t munka frontján újabb győzelmekkel viszonozzák 5 éves tervünk egyik nagy alkotásának, es zalaegerszegi Ruhagyárnak utalókra figyelemmel kísérő dolgozói. Egy kiváló tehéngondozó Hatalmas, nyolcvan férőhelyes istállóban dolgozik Baranyai Fe­renc, az andráshidaí állami gaz­daság egyik legkiválóbb tehén- gondözója. A nagy istállót közé­pen ut szeli át, kétfelől, a jászol­hoz kötve békésen kérődznek a tehenek. Ez az istálló a tehén­gondozók „birodalma“, itt igye­keznek minél szebb, minél na­gyobb eredmények elérésére. Baranyai Ferenc is Így van a munkájával. Lelkesen^ örömmel végzi. Szünet nélkül tesz-vesz, szorgoskodik. De meg is van az eredménye. Három éve — amióta itt van, — HÁROMSZOR KAPOTT PRÉMIUMOT. Sőt — amint szerényen megje­gyezte — Kossuth-dijra is felter­jesztették. Hogy ebből —, tudniil­lik a Kossuth-dijból — mikor lesz valami, azt még nem tudja, de addig is egyre szorgalmasabban akar dolgozni, mert hát a kitünte­tést nem ingyen adják. Tudja, hogy még jobb és na­gyobb eredményeket csak úgy le­het elérni, ha rendszeresen tanul. Nem is hanyagolja ezt el egyet­len nap sem. Az állami gazdasá­gon belül működik egy állatte­nyésztési szakiskola. Baranyai Ferenc a szakiskola egyik legbuz­góbb hallgatója. Már az elmúlt évben is résztvett a tanfolya­mon, ekkor szerette meg a tanu­lást. Hamar észrevette és megér­tette, hogy nagyobb tudással na­gyobb eredményeket tud elérni. Az iskolán kívül EGYÉNILEG IS KÉPEZI MAGÁT. Azt mondja, annyi otthon a szak­könyve, hogy elég lenne gyalog beszállítani Zalaegerszegre. Ezek­ből a könyvekből olvasgat estén­ként, meg könyvtári könyvekből, amelyekből ugyancsak nagy számmal van a lakásán. Baranyai Ferenc jó eredményei azonban annak is tulajdonítha­tók, hogy nem restell másoktól tanulni. Elismeri azt, hogy Var­ga István, az állattenyésztési ag- ronómus sok segítséget ad a mun­kájához. Állandóan tartja vele a kapcsolatot. Meg az agronómus elvtárs is gyakran meglátogatja a tehéngondozókat az istállóban. Hasznos szaktanácsokkal látja el őket, jobb munkára, nagyobb eredmények elérésére buzdítja mindnyájukét. Szakmai tudásá­nak mindenkor meglátták a gya­korlati hasznát. Az összes zoo- technikai módszereket, amit csak alkalmaztak, mind tőle tanulták. — Ott van például a moslékolás is, — bizonyítja Baranyai Ferenc. —■ Azelőtt csupa száraztakar­mányt etettünk, de' a főagronó- mus elvtárs azt mondta: próbál­juk csak meg, jó lesz a mosléko­lás. Hát ment is. Szívesebben eszik az állatok a nedves takar- mányt. Azóta meghonosítottuk ezt a módszert, meg a többit is, a többszöri itatást, a többszöri takarmányadagolást. Uj módszerük az is, hogy a si­lót szecskával adagolják. így a a száraz szecska elkeveredik a jól megérett, nedves, savanyu si­lóval és inkább élvezhető az ál­latok számára, mint egymagában. Ez az eledel azonban egyelőre csak a délelőttre szól. Minden délután kihajtanak, hogy a meg­lévő jó időt kihasználják. Ezzel is sokat nyernek, mert este Így csak féletetést kell alkalmazni, az andráshidai állami gazdaság- igy is TAKARÉKOSKODIK A TAKARMÁNNYAL. mert takarékoskodni az olyan bő I esztendőben is kell, amilyen az idei volt. És takarékoskodni ak­kor is kell, ha valahol olyan jól j biztosították a takarmányt, mint az andráshidai állami gazdaság­ban. Már jóelőre telesilóztak nyolc darab, egyenként 150 köbméteres gödröt napraforgóval, csalamádé- val, lóherével. De mivel ez a nyolc gödör sem lett elég, kint a mezőn is ástak utólag egyet, hogy ott helyszínen mindjárt be­le tudják silózni a kukoricaszárt. Ez is 150 köbméter lett. A szálastakarmányt is száz szá­zalékra biztosították erre az évre, nemi is szólva az abrakolásról. Abrakot minden tehén kap, asze­rint, melyik mennyi tejet; ad. A minimális mennyiség 40 deka. Ezt minden tehén megkapja, füg­getlenül a tejhozamtól. Hét liter­nél kezdődik a pótabrakolás. Itt, az egyes számú istállóban 35 te­hén kap pótabrakot. Legjobb kö­zöttük a 209-es szárún Piroska f nevű tehén, amelyik Átlag 27 liter tejet ad, de napról-napra fokozza a „telje- sitményt“. így aztán napi 40 de- ■■ ka abrak helyett napi hatvan de- í kát kap. Baranyai Ferencnek ez a leg­kedvesebb tehene. Büszke is rá \ nagyon, hiszen az ő módszerei- | nek alkalmazásával ért el vele | ilyen nagy fejési átlagot. Azt ] mondja, hogy továbbra is ilyen I jól gondozza majd a Piroska te- * henet, sőt jobban, mint eddig, 1 hogy még szebb eredményeket íj érjen el az eddigieknél. De nem hanyagolja el Baranyai Ferenc a többi tehenet sem. Azt akarja, hogy valamennyinél egy­re emelkedjék a tejhozam. így nő az ő keresete is és igy biztosítja • egyre jobban az ország tejjel és : tejtermékekkel való ellátását. Ba- I ranyai Ferenc előtt pedig ez | utóbbi sem közömbös. Szilvás Lenke • Silózztmk ! ANDRÁSHIDA dolgozó pa­rasztjai nagy lendülettel dolgoz­nak, hogy teljesítsék silózási ter­vüket, s biztosítsák állatállomá­nyuk részére a téli takarmányt. A munka éjjel sem szünetel, ugyanis az állami gazdaságban este leáll a silótöltőgép, amit ak­kor a dolgozó parasztok vesznek használatba. ★ ZALABAKSÄN eddig már több mint 300 köbméter silót készi- tettclc, hiba azonban, hogy a községi tanács nem ad erről je­lentést. A lenti járásban általá­nos, hogy a végzett silózási mun­káról a tanácsok nem jelentenek, A járás 51 községe közül csupán 15 értesíti rendszeresen az ered­ményről a járási tanácsot. Nem j csodálható ezekután, hogy a len­ti járás lemaradt ebben a mun­kában, hiszen ha még a jelen- | téssel sem törődnek a községi ta- nácsok, úgy a silózásra még ke- | vesebb gondot fordítanak. ★ Dicséretre méltó munkát vé- ; gőznek a kerecsenyi egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik eddig 170 köbméter silót készítettek.

Next

/
Thumbnails
Contents