Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

f ÁR1ÍL&1*

ftlegtárg-yaíta

a M¥ wkéo&ser 31* s liatároxaíát a zalaegerszegi járási pártaktiva

I Hiányosságok, amelyek a nagykanizsai Magasépítési Vállalat

tervteljesitését hátráltatják

Csütörtökön reggel a zalaegerszegi Pártoktatás Házában tartotta ülését a zalaegerszegi járás pártaktivája. Az értekezleten megjelent Gyimóti István elvtárs, a pártközpont, Vukics László elvtárs a megyei pártbizottság részéről. A járási pártbizottság beszámo lóját Csondor Vilmos elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartotta.

A beszámoló foglalkozott a járás. pártszervezeteinek, tömeg- szervezeteinek, gazdasági szerveinek tevékenységével- a Központi Vezetőség október 31-i határozatának tükrében. A beszámoló megállapította, hogy a KV júniusi határozata óta a pártszervezetek, tömegszervezetek munkája előre lendült és egyre inkább a dolgozók érdekeinek következetes megvalósításáért harcolnak. Foglalkozott azokkal a fogyatékosságokkal is, amelyek akadályozzák a párt határozatának és a kormány programimjának gyors megvalósítását.

TÉT

Jakabfi Károly elvtárs, a pölös- kci mezőgazdasági állandó bizottság elnöke arról beszélt hozzászólásában, hogy milyen módszerekkel harcolnak a magasabb terméseredmények eléréséért. Elmondotta, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályának segítségével a vetőmag több mint 50 százalékát minőségi vetőmagra cserélték ki. A vetés után felülvizsgálták a táblákat és a hiányos részeket pótolták. A lapos helyeken már most csatornákat nyitottak, hogy a bő csapadék ne árthasson a vetésnek. Előadásokkal tudatosították az őszi trágyázás jelentőségét, hogy azzal is minél magasabb termést biztosítsanak. k

Mezőíi Lajos elvtárs, a járási tanács párttitkára a járási párt- bizottság munkáját bírálta az oktatásban lévő hiányosságokért. Elmondotta, hogy a propagandista konferenciákra 27 közül mindösz- sze 12—14-en jelennek meg s azok nagyrésze sem készül megfelelően a foglalkozásokra, pedig, ahol a propagandisták nem tudják kielégíteni a hallgatók követelményeit, ott lemorzsolódnak a hallgatók. Javasolta a járási pártbizottságnak, hogy ne engedjék meg a lazaságokat, hanem vonják felelősségre azokat a propagandistákat, akik hanyag munkájukkal akadályozzák a párttagság fejlődését és sokkal nagyobb gonddal foglalkozzanak az ellenőrök képzésével is.

k

Németh Lajos elvtárs, a zalalövői állami gazdaság párttiíkára helyesen bírálta a járási pártbizottság beszámolóját azért, mert a dolgozók leveleit nem intézik el elég gyorsan. Elmondotta, hogy ő már két esetben is küldött levelet a járási pártbizottságnak, de egyikre sem válaszoltak. Helytelen volt viszont az, hogy Csondor elvtárs a bírálót félbeszakította, hogy az a levél nem dolgozótól jött. (Talán a párttitkár levelét nem kell elintézni? Az nem a dolgozók és a párttagság véleményét tolmácsolja?)

'k

Kiss Lajos elvtárs üzemvezető a nagylengyeli olajmunkások kiváló eredményeiről számolt be. Elmondotta, hogy a III. negyedévi tervet és a november 7-re tett felajánlásokat teljesítették, amiben nagy szerepük van a párttagoknak. Beszélt arról is, hogy a dolgozók igényei sokkal jobban megnövekedtek és kérte a járási pártbizottságot, hogy nyújtson több segítséget az üzem élelemellátásának biztosításához.

Solymosi Judit elvtársnő, az andrááhidái állami gazdaság dolgozója arról beszélt hozzászólásában, hegy a pártszervezet mit tesz a dolgozók képzettségének a növelésért. Elmondotta, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a saj- téterjessiés és olvasás munkájának és jó szervező munkával elérték, hogy a gazdaság dolgozói közül mindegyik előfizetője valamelyik újságnak. Ismertette, hogy a bentlakó dolgozókhoz 15 Szabad Nép, 32 Zala, 9 Szabad Föld jár.

PÁRT 83 8 &S&

A nagykanizsai Magasépítő Vállalat anyagbeszerzője, Lenkovics József elvtárs könyökét az asztalra támasztva, indulatosan simítja végig feje tetejét. Az ujjai úgy táncolnak a ritka hajszálak között, mintha egy láthatatlan zongorán játszanának.

•—Ahogy ezek dolgoznak, úgy nem lehet tervet teljesíteni — tör fel belőle az indulat hangja. —* E1 leéli készítenem az 1954-es első negyedévi szállítási tervet, de hogyan készítsem el, mikor még azt sem tudjuk, hogy hol és mit dolgozunk.

A rapszódikus beszédből nehéz kivenni az összefüggést, mert a szállítási tervről hirtelen a TÜZÉP-re, betongerendákra és nádpadlókra terelődik a szó. Annyit azonban mindenesetre megállapíthatunk, hogy van itt fejetlenség — mégpedig nem is kicsi.

Kétségtelen, hogy nehéz a szállítási tervet napokra felbontani, amikor

MÉG AZT SEM TUDJAK, MILYEN MUNKÄT VÉGEZNEK

január 10-én, vagy 15-én. Az anyagot is két hónapra előre kell igényelni. Ez nem is okozna kü lönösebb nehézséget, ha tudná az anyagbeszerző, hogy mit igényeljen, mire lesz szükség. Ahhoz, hogy ezt megtudja, terv kellene, terv pedig még nincs. Ennek ellenére Lenkovics elvtárs az anyagigénylést már megcsinálta. Vájjon, ha nem tudja még, hogy milyen munkát végeznek, hogyan igényelte az anyagot? Nem fordul-e elő, hogy abból az anyagból, amiből majd kevés kel szükségleten felül igényelt, amire pedig nagy szükség lesz, keveset biztosított? Az ilyesmi könnyen előfordulhat s ezért nem is okol hatják az anyagbeszerzőt. Terv nélkül nem szophatja ki az ujjá- ból, hogy miből mennyit kell igényelniük,

Vanrak már olyan munkáik,

amelyekkel számolhatnak, de még ezeket sem kötötték mind le szerződésileg, pedig az anyagellátó ezekre nem utal ki anyagot.

Amit eddig elmondottunk, csak egy kis részét képezik a hiányosságoknak. Hátráltatja a munkát a széttagoltság is. A vállalatnak csak volt, de jelenleg nincs asztalosrészlege. Az asztalosrészleg székhelye Szombathelyen van a trösztnél. Ha egy ajtót be kell illeszteni, értesíteni kell a trösztöt, a tröszt elrendeli az ajtóbeillesztést és az asztalosrészleg emberei leutaznak Nagykanizsára, hogy elvégezzék a munkát. Hogy ez a körülményes munka mit jelent? Csekélység. Mi az egy vállalatnak, ha

20 FORINT HELYETT 400-AT

KELL FIZETNIE.

Kibírja az állam, több is veszett Mohácsnál..;

Az égjük épületen a bádogos munkát két vállalat bádogos rész lege végezte. Az épület felső részén a székesfehérváriak, az alsó részen pedig a szombathelyiek dolgoztak. Ha a bádogosok leleményesek lettek volna, egyetlen épületen megvalósíthatták volna a városok közötti munkaversenyt Nagyon egyszerű lett volna az értékelés, hiszen két város, helyesebben két megye bádogos üze mei mérték össze erejüket és tu dásukat egyetlen épületen.

i

Nézzük a további hibákat. 50 darab kupcserépre lett volna szüksége a vállalatnak. Az Anyagellátó Vállalatnál azonban nem volt kupcserép. A TÜZÉP- nél volt, de nem adott, mert 100 forint értéken felül nem adhat ki anyagot. Szüksége volt a vállalatnak 1400 méter nádpadlóra is. A TÜZÉP-nek nádpadlója is volt. Természetes, hogy nem adott. És mégis a TÜZÉP-től szerezték be a nádpadlót. Nagy szükség volt rá, tehát kellett valamely megoldást keresni. Találtak is. Egy kalap alatt aztán megoldották a kupcserepet is.

23 EMBERT BÍZTAK MEG

A VÄSÄRLÄSSAL.

Mindegyik vásárolt annyit, amennyit kapott, amennyi nem ellenkezik a TÜZÉP szabályaival. Jól járt a TÜZÉP is, mert forgalmat csinált és jól járt a Magasépítési Vállalat is, mert beszerezte a szükséges anyagot s megkezdhették a munkát.

Más hiba is van. Az anyagel- látó vállalat a csömödéri állomásnál összekever, téglát, betont, gerendát — egyszóval mindent Csak győzze valaki kiválogatni. Ez a terület egyébként is olyan, mintha nem volna gazdája. Ha valaki odamegy egy kocsival, nyugodtan megrakodhat, senki sem kérdi, hová viszi az anyagot Persze, azért nem tanácsos megpróbálni. Véletlenül rajtacsipnék a próbálkozót.

Ilyen hiányosságokat tapasztaltunk Nagykanizsán, a Magasépítési Vállalatnál. A hibákat, de még azok forrásait is ismerik, Ezekről beszélnek az építés-, a munka-, a brigádvezetők és a dolgozók. Arról is beszélnek, hogyan lehetne megszüntetni a hiányosságokat. Amikor a dolgozók a hiányosságokról beszélnek, mintha Rákosi elvtárs szavai elevenednének meg —• azok a szavak, amelyek október 31-én a Központi Vezetőség ülésén elhangzottak: ,'Minden erővel biztosi!ani leéli az 1953. évi népgazdasági terv sikeres tcljesitiésétt az 1954. évi népgazdasági terv jó előkészítését annak érdekébent hogy az átmenet a jövő évre zöhloenőmentes legyen s a termelésben ne következzék be a visz- szaesés. Fokozott gondoi kell fo-rdi- lani a nép életszínvonala emelésének és a szocialista felhalmozásnak döntő forrásaira: az mköltségcsökkentés- re és a termelékenység emelésére Az értekezleteken sokat beszélnek a hiányosságokról, de a lehetőségekről is, amelyekkel a hibákat megszüntethetnék. A javaslatokat kövessék végre a tettek, hogy az átmenetet a jövő évre zökkenő- mentesen biztosíthassák.

November 21-cn (szó tnbaton) este 6 órakor a nagykanizsai ■városi pártbizottság sajtóankétet tart Nagykanizsán a Magasépítő Vállalat kultúrtermében, a pártsajtó jelentőségéről.

Előadó: Rigó János elvtárs, a «Zala" kül- és belpolitikai rovatának vezetője.

A Göcseji Muzeum fejlődése

A háborúban elpusztult Göcseji Gyűjtemény az akkori •■illetékesek“ támogatásának hiányában nem volt életképes intézmény. Nagy anyagából mindössze há- romszázegynéhány muzeális tárgy maradt reánk. A fasiszták közvetlenül a . felszabadulás előtt nyugatra akarták hurcolni. A zalaegerszegi állomáson veszteglő szerelvényt bombatámadás érte, az értékes anyag szinte az utolsó darabig elégett.

A felszabadulás, a népi demokrácia uj korszakot nyitott meg a múzeumok életében is. A tudományos intézmények, így a múzeumok is, állandó anyagi és erkölcsi támogatást kapnak a párttól és az államtól, viszont a múzeumok sem zárkóznak el az élettől, marxista jellegű tudományos kutatásaik eredményét kiállításokon tárják a dolgozók széles tömegei elé.

A Göcseji Múzeum 1949-ben alakult meg. 1950-ben a múzeum vezetőt és hivatalsegédet kapott. Megindult a múzeumi munka, a gyűjtemény folyamatos és -jelentős gyarapítása, a gyűjtött anyag feldolgozása és kiállításra való előkészítése. Tekintettel Göcsej közelségére, főleg néprajzi téren gyarapodik állandóan a múzeum, de minden más múzeumi szakanyagból — főleg régiségekből — j értékes gyűjteményünk van. Leg- i

jelentősebb a pókaszepetki nép- vándorláskori temető, a kemen- dollári és a kisfaludhegyi őskori földvár és a zalaegerszegi ősemberi település leletanyaga. Vá- logatottan értékes darabokból álló gyűjteményünk anyaga ma már 2000 darabon felül van. Munkánkat két szobában kezdtük meg, ma hét helyiségből áll a múzeum, melyből négy kiállítási terem, továbbá épületünk lépcsőháza kőtárul szolgál. Állandó kiállításunk november 29-én nyílik meg. Zalaegerszegen ez lesz az első állandó múzeumi kiállítás, mellyel a múzeum tevékenyen bekapcsolódik a népművelés szolgálatának ügyébe.

Az állandó kiállítás hatalmas lépés a múzeum fejlődésében. Problémáink, nehézségeink persze még most is vannak. A helyszűke okozza a legnagyobb gondot. Raktári területünk oly csekély, hogy nagyobbméretü tárgyak beszerzése egyelőre nem lehetséges. Bizonyos azonban, hogy a párt és a tanács újabb helyiségek' juttatásával továbbra is támogatni fogja a Göcseji Múzeumot, hogy értékes gyűjteményét tovább gyarapiíhassa és an- I r.ak alapján újabb kiállításokat ■endezhessen.

Szenímihályi Imre,

múzeumvezető.

Sok ellenőrzés — kevés eredmény

1952-ben kezdték meg Zalaszcntgróton a gyógypedagógiai intézetnél a WC és fürdőátépitését. Az építkezés még a mai napig sem fejeződött be. A több mint 100-as létszámmal működő intézet részére egyetlen mosdóhelyiség és egyetlen WC áll rendelkezésre .Fürdőhelyiség is épült, azonban csak három esetben használhatták, mert a iefolyók építése helytelenül történt. A fürdőt az intézet igazgatója és gondnoka igyekeztek helyrehozatni, de ezzel sem értek el sokat, mert háromnapi használat után a fürdő alatt lévő helyiségek annyira átáztak, hogy kénytelenek voltak a fürdőt is és a WC-t is lezáratni.

Az intézet igazgatója érintkezésbe lépett a zalagerszegi Tatarozó Vállalat műszaki ellenőrével, Perger Istvánnal. Hamarosan intézkedés is történt, megjelent egy kőműves. Ez azonban a csészék lerakását nem végezte el, mondván, hogy ehhez szerelőre is szükség volna. Újabb intézkedés történt, s erre megjelent a vizvezetékszere- lő, de a csészéket ő sem helyezte el, mivel szerinte kőművesre is szükség volna.

Ezekután azt kellene elintézni, hogy a kőműves és a vizvezetékszerelő ne kiilön-külön, hanem egyszerre jelenjenek meg és végezzék el a munkát.

Ez év októberében az intézetben egészség- ügyi ellenőrzést is tartottak s jegyzőkönyvet is vettek fel. A hibák kijavításának határidejéül november 15-öt jelölték meg. November 15 elmúlt, de nem múltak el a hiányosságok. A WC-k csészéit végre lerakták, de a fürdő még mindig használhatatlan.

Hogyan végezhetnének teljes értékű nevelőmunkát egy ilyen intézetben, ahol még a legelemibb egészségügyi feltételek sincsenek biztosítva. Ideje volna a sok ellenőrzés és felülvizsgálás után végre komoly lépéseket tenni a gyógypedagógiai intézet hiányosságainak megszüntetése érdekében.

a Mávaui zalaegerszegi kirendeltsége

Hely: a zalaegerszegi autóbuszállomás. Idő: november hó 18-án reggel. Hőmérséklet: — 5 fok.

Utasok tömege várja az utcán a Nagylengyel felé induló autóbusz!, közben csuklógyakorlatokat végeznek. Az indulás ideje 6.50, de a busz még 8 órakor sincs a láthatáron. Ugylátszik, ez a MÁVAUT-nak nem számit, hiszen csak az olajvidékre induló munkások késnek a munkahelyükről, és hát mit érdekli a MÁVAUT-ot az, hogy kiesés van a munkából... A másik hiba: miért kell várakozniok az utazni szándékozóknak órákhosszat az utcán? Egyszerűen azért, mert a MÁVAUT illetékesei 3 órakor kezdik a -hivatalos időt“ a váróteremmel együtt lévő pénztárnál és addig bizony nem lehet bemenni a váróterembe. Ezért ne csodálkozzunk, ha reggel MHK-ra trenírozó fagyoskodó embereket látunk a Főtéren.

A MÁVAUT az autóbuszokat teleragasztja plakátokkal, mely szerint -legfőbb érték az ember". A gyakoilat a MAVAUT-nál mást mutat.

Kardos