Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

New-York (TASzSz). Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága november 15-én folytatta a 14 országnak a „Valamennyi fegy­veres erő és valamennyi fegyver­zet szabályozása, korlátozása és arányos csökkentése. A leszerelé­si bizottság jelentése“ kérdésében előterjesztett határozati javas­lata és az ahhoz benyújtott mó­dosító indítványok tárgyalását. ■J. A. Malik, a Szovjetunió kép­viselője felszólalásában többek között rámutatott arra, hogy a Szovjetunió küldöttsége az atom­fegyver eltiltása és a tilalom végrehajtása szigorú nemzetközi ellenőrzése kérdésének sokeszten­dős tárgyalása során jónéhány uj javaslatot terjesztett elő. Mit tett ez alatt az idő alatt az Egyesül Államok és azok, akik támogatják? Nemcsak, hogy nem tettek egyetlen lépést sem az álláspontok közelebb hozására, hanem éppen visszafelé léptek. A fegyverzetről szóló értesülé­sek „szerzéséről és vizsgálatáról“ szóló javaslatokat nem lehet más­nak tekinteni, mint törekvéseket arra, hogy hírszerző adatokat gyűjtsenek. A leszerelési bizottság figyelme hamis irányba terelődik. Ennek az iránynak semmi köze' sincs a csökkentéshez és eltiltáshoz. J. A. Malik emlékeztet arra, hogy V. M. Molotov, a Szovjet­! unió külügyminisztere november 13-án Moszkvában megtartott saj- j tóértekezleten elmondott nyilat­kozatában újból hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány elsőren­dű fontosságot tulajdonit annak, hogy az öt hatalom tanácskozása abból a szükségességből induljon ki, hogy le kell állítani a fegy­verkezési hajszát, lényegesen csökkenteni kell a fegyverzetet, mindenekelőtt maguknak a nagy­hatalmaknak fegyverzetét, hiszen az Egyesült • Nemzetek Szervezete alapokmányának értelmében a bélié és a nemzetközi biztonság fenntartásának fő felelőssége a nagyhatalmakra hárul. A fegy­verzet csökkentésének feladatá­val elszakíthatatlan kapcsolatban van az atomfegyver, a hidrogén- fegyver és a többi tömeggyilkoló fegyverfajta eltiltása is. A vita után Menonnak és a mexikói delegátusnak kérésére az amerikai-angol csoport nyomásá­ra a 14 ország határozati javas­lata, valamint az ahhoz benyúj­tott módosító indítványok feletti szavazást november 16-ára ha­lasztották. A közgyűlés amerikai-angol csoportosulása taktikailag hátrá­nyosnak tartja a szovjet módo­sítások közvetlen elutasítását, ezért halogatja a szavazást és manőverezni próbál. A semleges Iiazatelepitési bizottság csehszlovák és lengyel tagjának nyilatkozata Keszon (Uj Kina). A semleges nemzetek képviselőiből álló haza­telepitési bizottság lengyel és csehszlovák tagja november 13-án nyilvánosságra hozta a bi­zottság november 3-i és 11-i ülé­sén tett nyilatkozatát. A nyilatkozat világosan leszö­gezi, hogy a felvilágosító munka ismételt megszakításának kizáró­lagos oka a táborokban működő Koumintang- és Li Szin-Man-féle ügynökök tevékenysége. A semle­ges hazatelepitési bizottságot és az indiai fegyveres erőket azonban megakadályozták abban, hogy ha­tásos lépéseket tegyenek ezek el­len az ügynökök ellen. A nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy a svájci kül­dött magatartása, amellyel azt a látszatot igyekszik kelteni, mint­ha az lenne probléma, hogy al­kalmazzanak-e erőszakot a felvi­lágosításon való részvételt meg­tagadó hadifoglyok ellen vagy sem, a semleges hazatelepitési bizottság munkáját hátráltatja. A probléma ugyanis az, hogy a ha­difoglyokat meg kell szabadítani az ügynökök és azok szervezetei­nek terrorjától s hogy kénysze­rítő eszközöket csupán az ügynö­kök ellen kell alkalmazni. A nyi­latkozat rámutat arra is, hogy a semleges hazatelepitési bizottság jelenlegi válsága1 abban gyökere­zik, hogy a bizottság rögtön mun­kájának kezdetén elmulasztotta a táborokban előre kidolgozott tervek szerint működő terror­szervezetek letörését. — A LENIN—SZTÁLIN Mau­zóleumot Moszkvában november 17-én nyitják meg a látogatók számára. 1939 Í94<f 1Q53 Míg az Egyesült Államok ckl- gozóinak helyzete egyre súlyo­sabb lesz, az amerikai monopó­liumok nyeresége szakadatlanul Á; gyorsan nő, főként az ameri­kai imperializmus koreai agresz- szív háborújának és a féktelen fegyverkezési hajsza következté­ben. Az amerikai burzsoá újsá­gok bevallása szerint a hadiipari monopóliumok nyeresége soha sem volt olyan magas, mint a múlt évben. (A diagrammban fel­tüntetett 1053. évi nyereség az Egyesült Államok hivatalos szer­veinek előzetes számításaiban ki­mutatott összeget tünteti fel.) Nyugaí-Európa 12 kapitalista országában a hivatalos nyilván­tartás szerint 1948-ban 2,959.000 teljes munkanélküli volt; ez a szám 1953 áprilisában 4,300.000- rc (45 százalékkal) emelkedett. Ezt „eredményezte“ az amerikai monopóliumok támadása. Az Egyesült Államokban 1952-ben 3 millió teljes és 10 millió részle­ges munkanélkülit tartottak nyil­ván. Ehhez még hozzá kell fűz­ni, hogy az amerikai statisztika nem tükrözi a valóságot, mivel a vállalkozók gyakran nem bocsát­ják el a felesleges munkásokat, hanem az összes munkások inun- k-r hitét rövidítik meg, a munka­bér megfelelő csökkentése mel­lett. Ujabii leleplező foizonyitélfok az amerikaiak koreai baktéríumliáborujáról Az Uj Kina hírügynökség a na­pokban több amerikai tiszt val­lomását tette közzé. Ezek a tisz­tek a koreai fronton estek a né­pi erők fogságába, s ott tették meg vallomásukat. John A. Osburn, az USA légi­erejének századosa vallomásában beismerte, hogy 1952 junius 27 és szeptember 19 között többizben volt baktériumháborus bevetésen, s ötödik bevetése alkalmából át­repülte a Kínában lévő Jalu fo­lyót is. Osburn írásbeli vallomá­sában megírta, hogy 1951 köze­pén kezdték meg baktériumhá­borus kiképzését s ezután Japán­ban hallgatott különféle előadá­sokat a baktériumhadviselésről. • A hírügynökség ugyancsak köz­zétette Roger Warren, Winston J. Simonsen és William L. Fornes amerikai főhadnagyok vallomásait is. Ők egy alakulatban szolgáltak, azonban különböző időpontban és módon kerültek fogságba. Vallo­másuk mégis egybehangzó: foly­tattak baktériumhadviselést a ko­reai nép ellen. Az Uj Kina közleménye meg­állapítja: a bizonyítékoknak ez az egymásba kapcsolódó súlyos tö­mege, amelyet e négy pilóta — va­lamennyien ugyanannak a vadász bombázó csoportnak tagjai — egy­mástól függetlenül tett vallomá­sában feltárt, egyike azoknak a dolgoknak, amelyektől az Egye­sült Államok kormánya retteg és amelyeket gondosan leplezni igyekszik. Tíz nap múlva keidődik az Első Békekölcsön ötödik sorsolása Az Első Békekölcsön V. sorso­lását 1953. november 26, 27, 28 és 29-én tartják meg Szegeden, a Nemzeti Színházban, A nagy érdeklődéssel várt sor­soláson összesen 172.200 darab kötvényt húznak ki, mégpedig 95:200 darabot ’nyereménnyel, 77 ezer., darabot pedig névértékbeni törlesztéssel. A nyeremények és törlesztések összege 54.2 millió forint, amivel 80012 millió forintra emelkedik a kölcsönjegyzőknek visszatérített összeg. A nyeremények megoszlása a következő: 1 darab 100.000 fo­rintos főnyeremény, 18 darab 50.000, 39 darab 25.000, 95 darab 10.000 és 283 darab 5.000 forintos nagy nyeremény, 4.700 darab 1000 forintos, 14.200 darab 500 forintos és 75.864 daráb 300 forintos nye­remény. A sorsolásokat Szegeden a Nemzeti Színházban november 26- án csütörtökön d. u. fél 4—7 óráig, november 27-én pénteken d. u. fél 4—7 óráig, november 27- én pénteken d. u. fél 4—7 óráig, november 28-án szombaton d. u. fél 4—7 óráig, november 29-én vasárnap pedig d. e. 9—12 óráig tartják meg. A dolgozók győri:: tájékoztatása érdekében az üzemek, hivatalok, egyéb munkahelyek és tanácsok most is megszervezik a sorsolási tanácsadást, s a kötvény jegyzők részéi-e minden felvilágosítást megadnak. A sorsolási tanácsadók olyan időpontban tartanak szol­gálatot, amikor a dolgozók töme­gesen érdeklődhetnek a húzások eredményei iránt. Az Országos Takarékpénztár kiterjedt fiókhá­lózatánál — ideértve a nagyobb gyárakban működő üzemi taka­rékpénztárakat is — felvilágosí­tást kaphatnak a dolgozók nem­csak a mostani, hanem az eddigi sorsolások nyereményeiről is. A szegedi sorsolás előkészítését és lebonyolítását sorsolási bizott­ság ellenőrzi, amelynek tagjait a SzOT, DISz, MNDSz, MEDOSz, SzövOSz, az Országos Béketanács, Szeged városi tanács, a pénzügy­minisztérium és az Országos Ta­karékpénztár dolgozói közül a pénzügyminiszter nevezi ki. A sorsolási bizottság alakuló ülését Szegeden 1953. november 26-án délelőtt a Nemzeti Szinház társal­gójában tartják. (MTI) November 29-én nyílik a Göcseji Muzeum állandó kiállítása Aki ezekben a napokban belép a Marx-tér 1. sz. épületbe, az szokat­lanul nagy sürgés,forgást talál. A Göcseji Museum első és állandó ki­állítására készül. A korábban elhanyagolt épület egészen mcgujhodoti. A tatarozásig festési munkák befeje zéshez közelednek. Az épület helyre- állításával egyidőben folyik a kiállítandó anyag kiválogatása, csoporto­sítása és kezelése is. De nemcsak Z alaegerszegen, hanem Duda-pesten is serényen folyik a munka. A feliratokat, rajzokat és fényképnagyltá- sokait az Országos Néprajzi Múzeumban készítik el. A múzeumépület Ízlésesen kifes tett előcsarnokában a, római és kö­zépkori kőfaragvá-nyok már be vannak építve. Rövidesen felirataik is elkészülnek. Az első emeleten négy teremben lesz állandó kiállítás. Az első teremben megismerjük a mnzeum történetét, továbbá térkép tájékoz­tat bennünket megyénk néprajzi és régészeti lelőhelyeiről, valamint műemlékeiről. A jelentősebb régészet i anyag is iM lesz bemutatva. A másik három teremben néprajzi kiállítás lesz. Az egyikben Göcsej gaz- j dállcodásának fejlődését ismerjük meg, a másikban parasztszobát és konyhabelsőt láthatunk eredeti, régi tárgyakkal, a konyha-részben egy természetes nagyságú kemence van beépítve. A harmadik teremben ra­gyogó népművészeti anyagot: régi hetési női mháka't, szőtteseket, dí­szes pásztor far agvány okát. mángorlókat, cifra boroskorsókat, stb. mutat be a museum. A zalaegerszegi Göcseji Mnzeum első állandó kiállítása komoly nye­reséget jelent nemcsak városunk, h anem megyénk kulturális életében is. Bizonyára iU is — miként Nagy kanizsa újonnan megnyílt múzeumán is — a dolgozók tömegei fogják Iá lógatni, hogy tudást merítsenek a kiállítás anyagából. A Göcseji Muzeum kiállítását november 29-én, va- 1 sárnap délben nyitja meg a népművelési minisztérium múzeumi főosz- ' tályának képviselője. A kiállítás nyi tását követő héten kiváló budapesti tudósok Múzeumi j5lét keretében néprajzi, régészeti természettudomá­nyi, képzőművészeti és várostörténeii kérdésekről népszerű, tudományos előadássorozatot tartanak. SZENTMIRÁLY1 IMRE Útnak indult az Antarktisz felé a „Szláva" bálnavadász flotilla Az ^Izvesztyija'1 kirí. ad arról, hogy a ,,Szláva" bálnavadász flo­tilla hajói elindultak az Antarktisz vizeire. A lap megbmlrti, hogy a flotilla májusban tért vissza legutóbbi út­járól, amelynek kiváló eredményé­vel mindenkit bámulatba ejtett, A tavalyi halászaid idény nyolc hó­napja alatt- az Antarktiszon kü­lönösen nehéz volt1 a- helyzet: hihe­tő llen erejű viharok dühöngtek szü­net nélkül. .. Az 1952—53-as halászati idény­ben különböző országokból 16 bál­navadász-expedíció vett részt, 232 bálnavadász-hajóval. A bálnavadá­szok 28.325 különféle bálnát ejtet­tek. A szovjet expedíció az első helyre került a vadászatban. Az uj idényben a ,,Szláva" flotil­la hatalmas élelmiszerkész,letol vitt1 magával. Többi között- sok élőálla­tot és vágott baromfit. A flo’-illa könyvtárát sokszáz uj könyvvel egtésziteót ék ki és 250 fil­met vittek magukkal. A szovjeit bálnavadászok állandó- , A an kapcsolatban vannak hazájukkal A flotilla állományának 200 tagja a Szovjetunió különböző főiskolái- * nak levelező tagoza-án tanul. A l0- génysé-g és a parancsnokok egy a rám­ái lan dó an növelik szakmai kép­zettségüket. — Az idén — mondotta Alekszej * Szoljanyik, a flotilla kapitánya — ] a vadászat körülményei kissé meg'- változnak. Rendszabályokat hoztak annak érdekében, hogy megszün-es- sók a bálnák, különösen az óriási kékbálna céltalan irtását, A rabló- gazdálkodás megszüntetése érdeké­ben egy nemzetközi bizottság meg­szabta, hogy a 16 expedíció ebben az évben 16.000 óriás kékbálnát ejthet el (egy kékbálna kőt és fél közönséges bálnának felel meg). Alekszej Szoljanyik abbeli meggyő­ződésé. fejez/c ki, hogy a szovjet bálnavadászok ebben az idényben is teljesitik tervüket. * Myugal-Héiítelorszánban üldözik a baladó kuliurát A „Les Lottrcs Francaises“ című francia irodalmi hetilap a „Sonntag“ cimü német újság ok­tóber 25-i számában megjelent cikket közöl egy Bach-kiállitás megnyitásának rendőri megaka­dályozásáról. Uannowerben történt az eset. A Német Demokratikus Kultur- egyesülcl kiállítást akart rendez­ni „Johann Sebastian Bach és ko­ra" címen, A kiállítás megnyitá­sát október 4-re tervezték, hang­verseny keretében. De a megnyi­tás elmaradt. Október 4-én a han­noveri rendőrfőnök betiltotta a kiállítást. Ez azonban csak az utolsó lé­pés volt egy csomó zaklatás után. Legelőször is a hirdető iroda ud­varias mentegetődzések közben nem vállalta a hirdetések kifüg­gesztését. A kulturtársaság ekkor háromkerekű járműre szerelt pla­kátokkal maga vette kezébe a kiállítás hirdetését. „Közlekedéspolitikai okokból“ a rendőrség durván megakadályozta a hirdető jármű közlekedését. A kiállítást tehát személyreszóló meghívókkal készítették elő. A meghirdetett időpontban nagy tö­meg gyűlt össze a megnyitó hangversenyre. Ekkor lépett közbe a rendőrség, s azon a cimen tiltotta be a Kiál­lítást, hogy a „Német Demokra­tikus Kulturegyesület kommu­nista szervezet. A cikk emlékeztet arra, hogy hasonló ürügyekkel üldözte Hit­ler a német nép élő és halott nagyjait. Az eset távolról sem elszigetelt jelenség. Mint a „Sonntag“ meg­állapítja: „Itt nemcsak a Német Demokratikus Kulturegycsületröl van szó, hanem Bachról és a né­met nemzet becsületéről is",

Next

/
Thumbnails
Contents