Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

HALADÓ HAGYOMÁNYAINKBÓL 'Piíl’O u (j rnjt1! tj .­A KACORLAKI CSATA III. Harmadnapra jelentette az elő- csapat hadnagya, hogy a török tel­jesen megszedve magát, lassan vonul kacorlak felé. Utolsó dulása Sár­máson volt. Lassan haladnak, mert a rossz u: miatt sokszor törik a szekérkerék, meg a sok lábasmarha is késlelteti őket. A jelentés szerin' már többet nem rabolhatnak, mert a lovasok is úgy meg vannak tömve mindennel, hogy jóformán meg sem tudnak moccanni a nyeregben. ■ Parázs jókedv tört ki. A legények égfelé hajigái-ák süvegeiket, s oly hevesen ölelkeztek össze, hogy töb­ben leesnek a nyeregből. Kinek mi­lyen öldöklőszerszáma volt, jól meg. nézte s meglobaltattak a feszek, megsuhintattak a kardok, döfködték a levegőt a kopjak- Minden rendben. A'három főiszt magához rendel­te a hadnagyokat, s nemsokára a leg-utolsó közvitéz is tudta a tervet. Lest fognak hányni, de martalék nélkül. Nincs szükség most marta­lékra; hiszen a török annyira meg­van rakodva, hogy úgy sem menne a mar-alék után. Minél több rabot fogni! Ez legyen a jelszó. A halott török csak a levegőt rontja, de a rab pénzt jelen"! Ezért úgy tervez­ték, hogy éjjel és nagy hanggal fog. ják a törököt megrohanni. Ezeröt­száz jó -orok a megijedt törökkel háromannyi ellenséget fog láttatni — a sötétben. A széles homokut mellett a ko- ronafaerdőben rej'-ekeitek, s igy ál­lottak lesben másfél napon keresz­tül. A zsákmánnyal megrakot-t török csakis éjjel vonul, — ezt tudták jól — s igy biztos volt, hogy arra is csak éjjel jöhet. — Ha ugyan erre jöti és meg nem másította közben útját — mon­dogatták a rosszat sejtek. De nem. Augusztus 18 án éjfél után valamivel, messze távolról, meghallották a gyakorlott és vára­kozástól megfeszített idegü fülek a török közeledését. Először egy-egy marha bödiilése hangzott el idáig, majd a szekerek nyikorgása, ostor- pattogás, s még jó messze voltak, de a tiszta, csendes csillagfényes levegő, elhozta a nyeregbőr nyeker- gését, lóprüszkölést és embeTi torok- köszörülést is. Már közelebb ér ek, de a lépések a futőhomók miatt nem hangzottak, s úgy tűnt, mintha a nyikorgó-reesegő, nyekergő, os’ort- pattog'atő csapat valahonnan a le­vegőből jönne. Minden ideg megfeszül’, s újra egy ideggé — a csapat idegévé — fonódott össze. A fegyverforga'ás- bari megkergesedet t kezek feszült erekkel, niarkobák a kardot, csá­kányt, fejszéi és kopját: kinek ami jutott. Az egész csapat lólekzete szaggatottá lett, megforrósodott. A hadnagyok suttogva ismételték el a parancsot. — Bárhogy fordul, senki meg ne fusson. — Minél több rabot! — Akit a legtöbb török vesz kö­rül, az a bég. — Lábasjószágnak baja ne essék! Senki sem felelt, de bevésődtek az agyakba a szavak. Végre eljött a nagy perc; a török sereg lassú vonszolással cipel to előt­tük zsákmánnyal megrakott testé". A vasszeTszámok néha megcsillantak A lesők már sem elevenek, sem hol­tak nem voltak a túlfeszített izgal­mas várakozástól, mikor végre Zrí­nyi mély hangon, mint a bika el- bődült: — Huj, huj, hozzá! Ezerötszáz torok visszhangozta dübörögve: — Huj, huj, hozzá, — s recseg ve, ropogva megmozdult az erdő, hogy megelevenedve a nyugalmasan vonuld török nyakába szakadjon. A megvadult marhák bőgősét és lovak nyerítését tulharsogták az emberi halálordiíások Szórványosan kard csattogott, s tompa puffanás sál es‘-ek le a testek a lóról. Lo vak horkantak juhok bégettek ke sarvesen, a török bnlyák és magyar rabnök sikoltották túl a véres hang zavart. Benedek Zrínyi indító kiáltására az elsők között reliant a törökre, de a ,,huj. huj" helyett Usz János nevét kiáltotta, azonban a pokoli lárma közepette ezt még talán sn, játmaga sem hallotta. Alig lehetett valamit látni, s if ka db érzés után ü ob, vágóit min denki. Török pallos suhintása, hal lotia, lova ösz.önösen félreugrott, ö is félrekapta magát és igy megme­nekült. A suhintás irányában előre rugía'ott, s érezte, hogy kardja pu­ha húsba merül el. Keze a mark" lattal együtt a török oldalát érte, s a -test omlatagon dűl. rá. Yissza- hálrált és igy a nyársától szaba­dult szpáhi lebukott a földre, keze még mindig görcsösen markolva a vérszagfól borzadozó paripája gyep­lőszárát. Újra előretörte jet-t egy felborul* szekér mellett, melynek kerekei még mindig forogtak- Valami puhán gá­zolt át lova, s nem tud a pontosan, emberi test-e, vagy a szekérből ki­fordult posz-ó, szőnyeg, vagy prém. Odább egy zárt csoport sötéllett. Valamit körülállottak mint a gulya áll kifele fordított szarvakkal, hogy a farkas be ne juthasson a magate­hetetlen borjakhoz, amelyek a kör közepén szoronganak. — A borjú iit egyik bég lesz. — gondolta reményekkel megfrissülve. Most egyszerre eszébe jutott,-hogy ö bégé- akar fogni. Usz Jánost ki kel' váltania! Elorditotta magát: — Uuusz Jáános!! — és nekivágott a kör szó lének. A janicsárok és szpahoglánok, mint veszett ebek védték a béget, de Benedek széles szügvü lovával három * es len átsöpört. Észre sem vette, hogy már az ő arca, nyaka- és keze ’is össze van vagdalva. Közben többen jöttek oda a magyarok kö­zül, s tisztult a tér a bég kőiül. Mosrt már semmi kétség. Ez bég. Fehér génit oil világi', a turbánján. Táncol a levegőben a toll, amig egy magyar huszárral vi. — Élve kell megkentenem, — villant meg benne s közelebb ugra­tott, majd kilépve a kengyelből, há­tulról átölelte- a béget és lerán­totta a földre. Az éjjeli csata nagy sikerrel zá rult, s csak kevéssé ron'otra az ered. ményt, hogy Sasvár szigeti bégnek sikerült mintegy ezer szpáhival ki­vágnia magát. Jelentős zsákmányt azonban nem tudott elvinni. Ezerháromszáz törők eset-t rabbá és többszázan otthagyták a fogukat. Tömérdek ló, marha, juh, fegyver, mindenféle, csizma, cipő, patyolat, posztó, skarlát, paplan, sátor, kar­mazsin, szőnyeg, takaró, több sze­kér élelmiszer és fűszer jutott a magyarok kezére. Mindezzel szemben a .magyarok vesztesége tizenegy fő. Szinte hihetetlen, de a számbavétel eggyel több hiányt sem mutatott. Hihetetlen az első meggondolásra, de nagyon is hihető, ha elképzeljük, hogy a török megterheljen és megré­mültén nem tudott védekezni. Elő­ször nem életét, hanem rabi ott bá­rdosait védte, s ennek eredménye az let-t, hogy sem a zsákmányt, sem életét meg nem tarthatta. A magyarok tábora győzelmi má­morban úszott. Alaposan elverték a port a törökön (az ugyan nem jön mostanában por yázni) g ezenfelül lesz pénz, ruha és élelem, A télviz- ben nem kell nélkülözni. Csak egy legény búsulta el magát. Ez a legény Kis Benedek volt s busongásának oka az, hogy Usz Jancsi nem került meg. Valószínűleg Saavár magával ragadta.. Benedek sirt mérgében, ő legalább is úgy mondta, hogy mérgében, de valószí­nűbb, hogy ezek a könnyek inkább az igaz baráti szeretet miatt bújtak elő. Még volt egy remény. A bég. Ali. Ezt sikerült teljesen épen Batthyány- hoz vinnie. Gyenge legény volt ez az Ali Benedek medvekarjailioz képest. És mégis mily gyengék e medveka­rok visszatartani akárcsak egy könnycseppet is. Hát igen. talán Aliért kicserélnék Jánost. Nagy ár egy bég egy ma gyár köz-vitézért, de mint kémet fog Iák el ITszt és így csak nagy árért lehet visszaszerezni. \ kémek sorsa legtöbbször nem is gálya, hanem nyárs, vagy kerék szokott lenni. Talán sikerül a csere, talán, 'alán . .. (Foly%tjuk) SÚLYA KARTÁRS ] és a családvédelem J~\ömőkné két éve került a gyárba. Ott kezdte a munkapad mellett. Hogy jól dolgozott, mi sem bizonyítja jobban, alig félév után az üze­mi pártszervezet és a gyár ve­zetősége technikai munkakörbe osztotta be. Egy hónap után már a tervosztályra került mű­szaki munkakörbe. Mondám sem kelljen, Domökné jó munkát végez. Otthon két­szeres volt az öröm, amikor be­jelentette férjének: nemsokára hárman lesznek. Egyéves háza­sok s ennek ez a rendje, módja. Terveztek hát: fiú iesz-e vagy lány, Jancsika vagy Kati­ka és így tovább. A tervosztályon is híre fu- ^ tott Domökné örömének. Ki így, ki úgy' fejezte ki jókí­vánságait. Egyedül Súlya kar­társ, a főkönyvelő tartózkodott a tetszésnyilvánítástól. No, de ami késik, nem múlik, s Dö- mökné, ama bizonyos ötödik hó­napjában Súlya kartárs aláírá­sával ■— a szomszéd szobából — a következő levelet kapta: „A Munkatörvénykönyv 135. §-a alapján értesítjük Önt, hogy október 1-i hatállyal irnoki munkakörbe helyez­zük. Uj beosztását fizetési besorolás szempontjából no­vember 1-ével vesszük betöl- töttnek’é Dömőknél ezután reggel 6-tól délután fél 3-ig vagy fél 3-tól éjjel 11-ig járt dolgozni. Mun­kaköre nehezebb, fizetése ala­csonyabb lett. Tf gy nap bátorkodott beko- ■*-t pogni Súlya kartárshoz s hivatkozott terhességére, mely- lyél sehogyan sem tartotta 6sz- szeegyeztethetönek a, nehezebb munkakörét, de a csökkentett fizetését sem. Súlya kartárs mosta kezét: — Kérem, még nincsen rá törvény, majd hat hónap után. Domökné megvárta a hato­dik hónapot. S várta a törvényt. De Súlya csak nem akarta azt kinyilatkoztatni. "Dedig tanulmányozza ő a családvédelmi intézkedé­seket — csakhogy egyoldalúan. Tegnap találkoztam vele a pia­con, feleségét két tömött karos­kosárral cipekedve kísérte, mint mondta: családvédelmi bevásár­lást folytattak. Két általános iskolás gyerekük van és sokat esznek a lurkók. Hogy Domökné gyermekével mi lesz? Súlya szerint az még egy-két hónapig igazán jó he­lyen van, aztán „majd meglás­suk” ... ★ Qulya kar társ egyébként itt van városunkban s most bizonyára szégyenli ma­gáé Hát nem is lesz olyan egy­szerű dolog belenézni a legif­jabb D'ömők nyiladozó szemébe — mert Domökné nem fogja el­mulasztani, hogy Súlyával az elsők között megismertesse.,. (b) — Ügyeletes orvosok: Zalaeger­szegen: Magyaródiné, Buzsáki Katalin, Megyei Kórház. Nagykanizsán: dr. Lélek Sán­dor, Vorosilov-u. 57. — A nagykanizsai pénzügyőri szakasz a borkészletfelvételeket az alábbi időpontokban tartja: 1953. november 17-én Korpavár­hoz tartozó Förhénc öreghegyen, 18- án Börzönce községhez tartozó hegyeken és a bocskai Kishegyen, 19- én Korpavárhoz tartozó För­hénc Újhegyen, 20-án Homokko- márom községhez tartozó Alsó-, Felső Csinga, Zsidóárok, Nagy­hegy mindkét oldalán, 21-én a Homokkomáromhoz tartozó ösz- szes többi szőlőhegyen. A bor­készletfelvétel reggel 8 órakor kezdődik. Az esedékes és hátra­lékos borforgalmiadót a helyszí­nen is lehet fizetni. $ f ** n t A VÁLOGATOTT labdarugó-találkozók előtti UTOLSÓ ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉS TAPASZTALATAI MAI SPORTMŰSOR LABDARÚGÁS: 10 órakor: MTSB és társ. szöv. tagjai—Z. Petőfi SK csapa­tai között. KOSÁRLABDA: (Tanítóképző tornater­mében) 11 órakor: Z Lokomotiv—Szom­bathelyi Lokomotiv női. 12 órakor: Z. Vörös Meteor—Szombathelvi Lók férfi. ASZTALI TENISZ: (Ady üti ált iskola -tornatermében). Városi asztaliteniszbaj nokság. 9 órakor. A svédek és angolok elleni mérkőzé­sekre készüiő labdarugóválogaiott szer­dán délután játszotta a két találkozó előtti utolsó hazai előkészületi mérkőzé­sét. Bár a Vasas Ganzvagon nem volt nehéz ellenfél, nem kényszeritette na- gyo.~ erőbedobásra legjobbjainkat, mégis jónéhány hasznos tapasztalatot hozott ez az edzőmérkőzés. Mindenekelőtt megállapítható volt, hogy válogatott labdarugóink általában megnyugtató formában vannak, sőt nem egy közülük egészen kiemelkedő telje­sítmény nyújtására képes. Elsősorban Bozsik, Puskás és Hideg­kúti formája látszott kirobbanónak. Mindegyikük gyors volt, fáradhatatlan, nem ismertek elveszett labdát, labdale- vételeik, átadásaik egyaránt nagysze­rűen sikerültek. Remélhetőleg ezt a for­májukat tartani is tudják majd. Grosicsot és a három hátvédet nem tették komolyan próbára az ellenfél csatárai — Ha az ember két ellenféllel kerül szembe — mondta Buzánszky Jenő — akkor legfeljebb az segíthet, ha az el­lenfél hibáz: pontatlanul passzol vagy rosszul veszi át a labdát Különben úgyszólván megoldhatatlan feladat előtt áll a hátvéd. így jártam az idén nyá­ron a svédek elleni mérkőzésen né­hányszor, főleg az első félidőben. De előfordult most ezen az edzőmérkőzésen is, szünet után Palotás játszott ekkor iohbfedezetet és egyszer-kétszer elől J e- ledkezett. A nagyon széles játéktéren nem tudtam mit tegyek: megtámadjam-e a labdáihozó játékost, vagy „szögei” fogjak? Ha támadtam, mellettem leadta a labdát szabadon álló társának, ha hátráltam, rámhozta a labdát és — azután adta le. így került néhányszor az ellenfél a kapunk elé. A rendkívül széles játéktéren foko­zott segítségre van szükségük a hátvédeu- nek a fedezetek részéről — erre figyel­meztet a szerdai edzőmérkőzés. Sem a svédek, sem az angolok ellen nem leljet arra számítani, hogy majd hibáznak a csatárok és hátvédeink közbeléphetnek­A támadójátékban is akadtak néha- néha hibák szerdán Puskás mesterien foglalkoztatta a szélsőjét Czíbor kihasz­nálhatta a széles játéktéren rendelke­zésre álló területet, érvényesíthette gyor- saságát, mert mindkét félidőben sok olyan labdát kapott, amire ráfuthatott. ’Budai II, azonban ritkán jutott meg­felelő labdához. Mindössze kétszer volt alkalma^ össze­kötőjével gyors támadás vezetésére és csak egy alkalommal kapott hosszú lab­dát előre, olyat, amelyre _ ráfuthatott, amely lehetővé tette gyorsasága kellő ki­fejtését. A szünet után beállt Sándor valamivel több labdát kapott, de ő sem eleget. Minderre gondolni kell tvajd a své­dek és az angolok ellen: mérkőzés tak­tikai tervének elkészítésekor. A szöglet- rúgásoknál szélsőink nincsenek még kellően hozzászokva a széles játéktér­hez Nemcsak a beadások, hanem a szögle'rúgások ivének és távolságának is nagyobbnak kell lennie, mint 66—68 méter széles játéktéren Szerdán észre lehetett venni, hogy a feltűnően sok szögletrugás közül alig egy-kettö sike­rült megfelelően. Ha csak annyi erőt adtak a rúgásba a szögletrugók, amenrTyit szoktak, akkor rövidebb lett a rúgás, ha pedig igye­keztek nagyobbat rúgni, akkor sokszor tulszállt a labda a kapu előtt helyez­kedő támadók feje felett. A legtöbb mezőnyjátékos frissen, für­gén mozgott a szerdai edzőmérkőzésen. A vizes, csúszós, nehéz talajon is jól állták a válogaiott keret tagjai a baj­noki mérkőzések erős iramát is. Mindent összevetve: válogatottjaink játéka biztató, de mind a támadás, mind a védekezés terén akadnak még itt-att. javítanivalók. ’ (A Népsportból) CSÜTÖRTÖKÖN MEGÉRKEZTEK ÉS DÉLUTÁN MÁR EDZÉST IS TARTOTTAK A SVÉD LABDARUGÓK BUDAPESTEN, A NÉPSTADIONBAN A vasárnap Budapesten szereplő svéd (abdarugóválogaiott csütörtökön reggel érkezett meg a magyar fővárosba. Kock szövetségi kapitány közölte a csapatösszeállítást is. K Svenson — Samuelsson. Guslafsson, Bergmark — S Svensson, Lindh — Hamrin, K. Ja- kobsson, Eriksson, Kaligren, F. Ja- kobsson. A csapatban sok -a fiatal, csak egy idősebb tagja vári az együttesnek, a 31 éves S. O. Svensson. Hamrin például 19 éves Ö a csapat legfialalabb tagja. A társasgépkocsiban sok kérdést tettek fel a magyaroknak. Hogyan áll fel a magyar csapat? Kocsis sérülése rendbe­jött-e már? Mekkora az érdeklődés? Mit várnak a magyarok? Kellemesen lep. te_ meg őket az, hogy a mérkőzésük iránt igen nagy az érdeklődés. Az már kevésbbé, hogy a magyar válo­gatott' az „olimpiai” ö.sszeáilitásban játszik. Korán ebédellek a svéd labdarugók és délután 2 órára kimentek a Népstadion­ba. Már kívülről is lenyűgöző hatást tett a svédekre a Népstadion. A társas- génkocsikból azok, akik nem az ajlak­nál üllek, leguggolva nézlek .a hatalmas taiíóoszlopokat, bent az öltözőkben az­után egyszerűen leültek a csodálkozás­tól. Ilyen öltözőt még nem láttak, A kényelmes karosszéket minden játékos kipróbálta, az öltözőszekrényeket mind­egyik kinyilotia, a gyurószobát, a für­dőt mindegyik megnézte. — Csodálatos! — ezt hallottuk innen is, onnan is. A svéd újságírók sem tudták megáll­ni, hogy időről időre ne adjanak kifeje­zést elragadtatásuknak. Ök többnyire ezt mondták: — Fantasztikus! Egy-két sóhaj is elröppent időnkint: — Ha nekünk ilyen stadionunk lenne!. . , Közben a svéd labdarugók tornacipő­ben. melegítőben megkezdték „könnyű” edzésüket a játéktéren. Ezután különféle támadásmegoldások kerültek sorra, a félpályától indult az öt csatár és hely-változásokat, helycseréket végezve, lőttek befejezésül kapura a labái dát. A befejezés egykapus játék voll ebben valamennyi játékos részt veti Frissen, nagy kedvvel játszottak vala­mennyien. Semmiféle fáradság item lát­szott rajtuk — még az edzés végén "sem Amikor levonultak a játékosok/ Kork szövetségi kapitány közölte. Hogy pén­teken délelőtt ismét edzést tgrjánák a Népstadionban. Ez lesz az utolsó edzé­sük a vasárnapi válogatott mérkőzés előtt. Ez azonban már erősebb lesz* . (A Népsport cikkéből) ffcJ sjorakozzwik ma ? MOZI Zalaegerszeg november 12—18-ig: FLOTTA HŐSE Matiné: nov. 15: Hurrá tavasz ★ Nagykanizsa^ november 12—ISig: ELVESZETT MELÓDIÁK ★ NAGYKANIZSÁN A Kiskereskedelmi Vállalót kul* turhelyiségében műsoros estet rendez. Műsor után tánc. A Gépipari Technikum kultúr­helyiségében műsoros tánc lesz. A Templom-téri. általános isko­lában műsoros-est. A Kereskedelmi és Pénzügyi Al­kalmazottak Szakszervezete zene- estet rendez a Sztálin-ut 8. szám alatti helyiségében. ZALAEGERSZEGEN A Magyar Képzőművészek éj Iparművészek Szövetsége V3s- Zala megyei csoportjának kiállí­tása a járási kulturház zeneter­mében. Nyitva délelőtt 10 órától délután 1 óráig és délután 4 órá­tól este 7 óráig. A kiállítás no­vember 24-ig tart nyitva. A rádióban délután fél 2-kor közvetítik a Magyarország—Svéd­ország nemzetközi labdarugómér­kőzést. Beszél: Szepesi György és Guljrás Gyula. APRÓHIRDETÉS A ZALAEGERSZEGI Földmüvesszövet- kezetnél november hó 17_e utáni min­den hét keddjén gyapjuíonálcserét tart a Gyapjubegyüjtó Vállalat. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a jelzett napokon a készletükben lévő gyapjút kész fonálra cserélhetik. (171) A NAGYKANIZSAI VEGYESIPARI JAVÍTÓ- VÁLLALAT CIMFESTŐ részleggel bővült. Vállalunk mindennemű cimfestőmunkát. NAGYKANIZSA Somogyi B.-u. 32, Tel.: 11—99. HÁROMRÉSZES kombináltszekrény el-, adó. Nagykanizsa, Vorosilov-u. 7, Zadravecz (175) AZ ALLAMI gazdaságok Mélyépítő Vál­lalatának 4. számú főépitésvezeíősége Balatonfenyves, azonnal felvesz viz- vezetékszerelö, kőműves és ács szak­munkásokat, továbbá segédmunkáso­kat. Jelentkezni lehet Balatonfenyvc- sf.9 3.., főépitésvezetőség munkaügyi előadójánál A dolgozók számára la­kást és élelmezést biztosítunk. Utazás) költséginegtérités az általános sza- - bályok szerint. (169) SZŐLŐTERMELŐK FIGYELEM! Szőlő- törkölyt minden mennyiségben átvesz a _ nagykanizsai Gyütnölcsszeszipari Vállalat. Begyüjtőhelyei: Nagykanizsa, Korpavár, Hahót, Gelse. Dióskál. Ga rabonc A törkölyért q-ként 16 de! 5Ö százalékos törkölypálinkával fizet, minden szőlötörkölybegyüjtő telepe. (179 I-■ 1 ’ — *** ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala rcegyef Bizottságának lapja Felelős szerkesztő: Vasvári Ferenc, felelős kiadó: áöjtőr János. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-u 22. Telefon 250. 178. 130. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Síé* chenyi-tér 4. Telefon: 102 — Készül: » Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál. Szombathely, Kossuth Lajos u. 6. Telefon 75 — Felelős vezető: Hofmann MiktAÁ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents