Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

F JTr? T fít VT x Ä szövjethatalom első szava A tag- és tagjelöltfelvételi munka hiányosságainak felszámolásával erősítsük pártszervezeteinket A Központi Vezetősécr 1953 június 27—28-i határozata hosszú időre megszabta felada­tainkat a pártépítő munkában. LA határozat megvalósításának egyik legfontosabb feltétele pártszervezeteink állandó erősí­tése és megszilárdítása. Ezt a párttagság nevelésével és a leg­jobb pártonkívüli dolgozóknak a pártba való irányításával lehet megvalósítani. Megyénk párt- szervezeteinek különösen nagy gondot kell fordítaniok a pár­tonkívüli dolgozók nevelésére, arra, hogy közülük a legjobbak- kal rendszeresen erősítsék a pártszervezet sorait. Pártszer­vezeteink vezetőségeinek, __ de minden párttagnak kötelessége, hogy figyelemmel kísérjék a legjobban dolgozó pártonkívü- liek munkáját. Helyesen foglal­kozik a pártonkívüliek nevelésé­vel a pölöskei egységes pártszer­vezet vezetősége. Havonta egy alkalommal, a vezetőségi ülésen napirendi pontként tárgyalják a. pártonkivüliekkel való^ foglalko­zást és értékelik munkájuk ered­ményeit és hőíny osságait. A pártvezetőség tagjai hónap köz­ben rendszeresen ellenőrzik az alapszervezetek tag jelölt felvételi munkáját is, és az esetleges hiányosságokat munka közben megszüntetik. Ennek eredménye az, hogy Pölöskén minden hó­napban erősítik az alapszerveze- teket a legjobb pártonkívüli dolgozók soraiból. í'OTm '’tívprcnrínnm meg­valósításáért folyó harcban nagyon sok becsületes pártonkí­vüli dolgozó tűnt ki harcosságá­val. helytállásával. Ezt azonban nem tükrözi megyénk pártszer­vezeteinek tag- és tagjelöltfelvé­teli munkája. Egyes üzemi, falu­si és tsz-pártszervezetek vezető­sége helyesen foglalkozik a pár­tonkívüli dolgozók politikai ne­velésével, pártba való irányítá­sával, azonban nagyon sok párt- szervezet vezetősége megfeled­kezik arról, hogy feladatait csak ■úgy tudja eredményesen meg­valósítani. ha a pártszervezetet új tagokkal erősítik, szilárdít­ják. Ezért felelősség terheli a járási és városi pártbizottságo­kat, mert hiányos ellenőrző munkájukkal nem tudtak meg­felelő segítséget biztosítani az alapszervezetek számára. A nagykanizsai járási pártbizott­ság például nem fordított gon­dot a palini pártszervezetek ve­zetőségeinek megfelelő instruá- íására. nevelésére. Ezért ebben a községben — ahol számos szö­vetkezeti tag kitűnt bátor Helyt­állásával a termelőszövetkezet megvédésében —- már hosszú hónapok óta nem vettek fel tag­jelöltet a pártszervezet soraiba. Ehhez hasonló hiányosságokat tapasztalhatunk a zalaszentgróti és a lenti járási pártbizottságok munkájában, ahol több termelő­szövetkezeti pártszervezetben már évek óta nem vettek fel tagjelöltet. A hiányosságok ^ki­javítása érdekében a járási párt- bizottságok fordítsanak sokkal nagyobb gondot az alapszerve­zetek tag- és tagjelöltfelvételi munkájára. Necsak a hónap vé­gén kapkodjanak — akkor, ami­kor már körmükre ég a dolog —hanem a hónap mindenegyes napján, a többi feladattal együtt ellenőrizzék a tag- ^ és tagjelöltfelvételt is. Ha ^ így tesznek, nem fordulhat eiő az, hogy a hónap végén való kap­kodással olyanokat vesznek fel tapr- és tagjelöltnek, akik egyál­talán nem érdemelték ki a párt­tagság megtisztelő címét. Külö­nösen a lenti járási pártbizott­ságnak kell erre ügyelnie, ahol több kérelmezőt kellett vissza­utasítani. mivei néni feleltek meg a párttagság elé állított követelményeknek A tOO- óe ben mutatkozó hibák egyik legdöntőbb oka az. hogy sok pártszervezetnek nincs kellő kapcsolata a pártonkívüliekkel. Egy-eg.v feladat megoldása után magukra hagyja őket s csak a következő kampánymunka ide­jén fordított újra gondot a pár­tonkívüli aktívák foglalkoztatá­sára. Pedig ahol nem sajnálják a fáradságot, ott szép eredmé­nyeket érnek el. A nagykanizsai téglagyár pártszervezetének ve­zetősége például rendszeresen foglalkozik a pártonkívüli nép­nevelőkkel olyan formában, hogy időközönként egyet-egyet behívnak közülük és elbeszélget­nek vele problémáiról, — ta­náccsal, útmutatással látják el. így biztosítják a pártszervezet sorainak növelését, erősödését a pártonkívüliek legjobbjaival. A tag- és tagjelöltfelvételi munka hiányosságainak másik oka, hogy több pártszervezet nem törődik az élenjáró párton­kívüli dolgozók és aktívák poli­tikai nevelésével. Az elmúlt év­ben tapasztalható volt, hogy a1 pártoktatásba igen sok párton- i vüli dolgozót vontak be, ez azonban nem látszott meg a tag- és tagjelöltfelvételi mun-1 kán. Pártszervezeteink vezetősé- gei nem fordítottak megfelelő gondot a pártonkívüliek kiválo­gatására, hanem ^ „kapásból“’, felületesen végezték el ezt a munkát. Ez évben jobbak a ta­pasztalatok, azonban még min­dig kevés a javulás. A pártszer­vezetek vezetőségeinek elvan ^rtonkívüli dolgozókkal kell el­sősorban foglalkozniok, aküc minden szempontból megfelel­nek a párttagság megtisztelő címére. Olyanokkal, akik becsü­letesen dolgoznak, bátran helyt­állnak, akik fáradhatatlanul fejlesztik politikai képzettségü­ket. Hiányossá«* m ’*= a párt- szervezetek. de különösen a pártbizottságok részéről, hogy a felvett tag- és tagjelölteket nem bízzák meg feladatokkal, nem segítik abban, hogy minél előbb és jobban bebizonyítsák _ méltóak a párttagság bizal­mára. Még nagyin sokszor elő­fordul — különösen a zalaeger­szegi és a nagykanizsai pártbi­zottság munkájában — az, hogy megfeledkeznek a 6 hónapnál hosszabb ideje tagjelöltek ügyé­ről. Ez a két pártbizottság az idén még egyszer sem tárgyal­ta ezeknek a tagjelölteknek az ‘ gyét. de ugyanakkor arra sem fordítottak gondot, hogy őket feladatokkal bízzák meg. Nagyon sok hiányosság ta­pasztalható egyes pártbizottsá­goknál a téren is, hogy az eluta­sított felvételekről nem értesí­tik idejében az alapszervezete­ket. Az is előfordul, hogy 2—3 hónap múlva, ami azt vonja maga után, hogy az alapszerve­zet sem foglalkozik a tag- és tagjelölttelvétellel mivel látja, hogy felsőbb szerve sem törődik vele. Nagyon sok tennivaló van tehát még ahhoz, hogy a tag- és tagjelöltfelvételi munka va­lóban folyamatosan biztosítani tudja mindenütt a párt egészsé­ges fejlődését. A lehetőség azonban megvan rá mindenütt — csak élni kell vele. j N. Oszenyev festőművész képe. (A Nagy Októberi Szocialista 'Forradalom 38. évfordulójára.) A pártoktatás hírei A BÁZAKERETTYEI KÖOLAJ- , TERMELŐ VÁLLALAT GAZO- LINTELEPÉN eddig csak a dél­előttös műszakban dolgozók ve­hettek részt a politikai oktatá­sokon. Az idei oktatási évadban, az üzemi pártbizottság javasla­tára, minden műszak részére je­löltek előadókat, akik vagy mű­szak előtt, vagy pedig műszak után tartják meg a politikai fog­lalkozásokat. Az uj beosztás után a gazolintelepen jelentősen csök­kent az iskolái'ól való lemor­zsolódás. Az előadók munkájához felhasználják a sajtót is, amely­ből átveszik az elméleti tanács­adó anyagát és más fontos tájé­koztató jellegű anyagokat. A KERETTYE1 KOROMGYÁRBAN rendszeresen elhelye­zik a faliújságon a sajtóban megjelenő elvi cikkeket, amelyek segítséget nyújtanak a politikai oktatáshoz. A politikaimunká­val egyidőben a termelés színvonala is emelkedik. A legutóbb 107.3 százalékos teljesítményt értek el a koromgyár dolgozói. MáROKFÖLDÖN egy politikai iskolán vesznek részt a hallgatók. A propagandista gondosan fog­lalkozik a hallgatókkal, ugyan­akkor az előadó is jól készül fel az előadásra. A gondos előkészí­tés és a hallgatókkal való elbe­szélgetés eredménye, hogy teljes létszámmal megjelennek a foglal­kozásokon. ★ A NEMESNÉFI VÖRÖS HAJNAL TERMELŐSZÖVETKEZET politikai oktatásán az előadó és a p ropagandista jó munkája nyomán a legutóbbi foglalkozáson *z eredeti létszámon felül még 5 tsz-tag jelent meg és kapcsolódóit bele az oktatásba. ELMÉLETI TANÁCSADÓ * A szocializmus épiíésének néhány kérdése a kormányprogramm után m Pártunk útmutatása és dolgozó né­pünk áldozatkész, hatalmas arányú építő munkájának eredményeként el­értük, hogy hazánk az elmaradt ipar­ral rendelkező agrárjellegű ország­ból ipari jellegű országgá vált. A tfej i ett technika alapján újjáépített, s új nehézipari üzemeink alkalma­sak arra, hogy jóminőségű áruval lássák el könnyűiparunk és mezőgaz­daságunk szükségletét. Ezáltal sokkal jobban tudjuk biztosítani a dolgozó lakosság e; látását. Erre az eredmény­re támaszkodva határozta el pártunk Központ; v“zetösége és kormányunk, hogy a j',vőben a nehézipar sta­bilizálása mellett fokozott gonddal fejlesztjük könnyűiparunkat és a fő- figyelmet s mezőgazdaság fejleszté­sére fordítjuk. Erinek érdekében a nehézipar őrölteiért ütemű fejleszté­sét szolgáló beruházások jelentős ré­szét tei-'-szeiüee. átirányít iák e két eddig elmaradt területére a népgaz­daságnak. Természetesen nehéziparunkat to­vábbra is fejlesztjük. de nem oly erőltetett ütemben, mint eddig. A népgazdaság fejlesztésinek ez az új iránya vő szakasz megkezdését jelenti a szocializmus építésében. Uj szakaszt jelent azért, mert a nehéziparban az elkövetkezendő időben a főfigyelmet a minőség állandó javítására, a tech­nológiai fegyelem megszilárdítására, a gépgyártás területéri belül a me­zőgazdasági gépek gyártására fordít­juk. í~2~| A mezőgazdaság szocialista szék- diában látható egyes eredmények bizonyítják, hogy a terméshozamot legalább kétszeresére lehet emelni. Jelenlegi helyzetünkben, jelenlegi munkamódszerevp] a mezőgazdaság nem tudja kielégítem a fokozódó szükségletet, de nem tudja kielégíte­ni a termelőt sem, mégpedig azért, mert _a piacokon lévő kevés áru ma­gasabb árakat eredményez. A piacra termelt áru mennyisége viszont oly kevés, hogy az értük kapott összeg­ből növekvő anyagi és kulturális igényeit kielégíteni nem tudja. Mezőgazdaságunk jelenlegi állapo­tában alapvető változás azt hozhat, ha tovább fejlesztjük gépállomásain­kat. ellátjuk őket új, korszerű erő- és munkagépek! el, mert gépállomásaink meglévő gépparkja kevés és jelentős részük mát elhasználódott, hiányza­nak az összetett munkára alkalmas erő- és munkagépek Nincs megszer­vezve a gyors és jóminősegű gépja­vítás. A gépjavítás jelenlegi közpon­tosított módja gátlója a munkának. A meglévő gépek szerkezeti megol­dása is nehézkes. Végül, de nem utolsó sorban a gépállomásokon ke­vés a jól képzett szakember, aki a gépi munka minden ágában járatos, aki legalább minimális agrotechnikai ismeretekkel rendelkezik. Még gyak­ran előfordul, hogy egy-egy erőgép, egy-egy csavar kirázódása után egy­két napig is ál! r gép. mert kezelője nem tudja megjavítani. Mezőgazdaságunk nem tudja kielé­gíteni eléggé a növekvő szükséglete­ket azért sem, mert eddigi begyűj­tési- és adórendszerünk nem serken­tette árutermelésre a dolgozó paraszt­ságot. Egyes helyi vezetők túlkapásai még jobban megnehezítették a dol­gozó parasztság munkáját. Ebből kö­vetkezett, hogy a kisárutermelő gaz­daságok piac? való termelése állan­dóan csökkent. Viszont a mezőgazda- sági termékek ára. főkéop^n egyes kisárutermelők spekulációs törekvés^ miatt indokolatlanul magas volt. □Ö Termelőszövetkezeteink azért nem tudták kellően gazdasági befolyásu­kat érvényesíteni a piacon, mert több esetben pártunk parasztpolitikájának főképpen az önkéntesség elvének megsértésével vontunk be dolgozó pa­rasztokat a termelőszövetkezetekbe, akik a szövetkezeteken belül nem dől goztak rendesen, tehát keveset keres­tek, de a termelőszövetkezetek tér melése is csökkent. Ennek -a folya matnak eredménye az volt, hogy a párt parasztpolitikájának megsértése miatt a mezőgazdaság szocialista szektorának piacszabályozó hatása nem érvényesült, kevés árut termelt. Ehhez még hozzájárult az egyes tsz-ekre kötelezően kényszerített szer­ződéses növénytermelés, ami miatt ke­vesebb kenyérgabonát, burgonyát és a sertéshízlaláshoz szükséges kukori­cát termeltek S ez még külön fokoz- fa termelőszövetkezeteink nehézségeit. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol nem követtünk el túlkapásokat és megkapták a kelló' segítséget a korszerű földműveléshez, ott a ter­melés menete zökkenőmentes volt, terméshozama pedig az egyéni dol­gozó parasztokét messze felülmúlta. A termelőszövetkezetek megszilár­dítása már az elkövetkezendő évben komoly gazdasági erőként fog jelent­kezni — elsősorban a lakosság áru­val való ellátása szempontjából. Az elkövetkezendő időben a mező- gazdaságra átháruló beruházások és a dolgozó parasztság számára jutott kedvezmények lehetővé teszik, hogy nemcsak a tszcs-k, hanem az egyéni­leg dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Több, jobb minőségű áruval láthassák el a városok lakóit, ugyanakkor lehetőségük lesz arra, hogy több, jobb minőségű árut vá­sároljanak. m A szocializmus építésének új sza­kaszát megoldani csupán beruházá­sokkal és kedvezményekkel nem tud juk. Alapvetően szükséges, hogy eb­ben az új szakaszban fokozott fi­gyelmet forviítsunk a dolgozó paraszt­ság kulturális színvonalának emelé­sére, ezenbelüí elsősorban az agro­technikai ismeretek bővítésére, nem­csak előadások és brosúrák útján, hanem szemléltető-bemutató üzem­látogatásokon keresztül is. Emellett természetesen nagy gondot kell for­dítanunk a dolgozó parasztság egyéb irányú kulturális igényeinek kielégí­tésére is. Ezen a téren legfőbb fel­adat az oktatási és népművelési szer­vekre hárul, de mellettük a falun dolgozó tömegszervezetek is jelentős segítséget adhatnak. Éppen az új szakasz megkezdése követeli a párt és állami szerveink­től, hogy a kulturális és nevelő mun­kával szemben eddig sokszor tűrhe­tetlen magatartásukat megszüntessék, mert ezzel egész feladatunk megol­dását fékezik, Tehát párt- és állami szerveink munkájának homlokterében az elkö­vetkezendő időben a mezőgazdaság terméshozamának állandó növelése áll. Ez szabja meg minden egyéb munka irányát és jellegét. Ez idő­szak helyes, jobb végrehajtása bizto­sítja az életszínvonal további emel­kedését városon és a falun egyaránt, biztosítja a város és a falu közötti különbség fokozatos elmosódását, végsősorban biztosítja a szocializ­mus gazdasági alaptö’-'ényéncií tel­jes érvem esivé^ét hazánkban. (Molnár István)'

Next

/
Thumbnails
Contents