Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-21 / 247. szám

f A R T É L E Tw Az oktatás megindításának hiányosságai Pusztamagyar ódon Pusztarnagyaród községben az elmúlt pénteken vette kezdetét a politikai oktatás. A politikai ok­tatásban a földművesszövetkezetek es a tanács dolgozóin kivül a termelőszövetkezet dolgozóinak is részt kellett volna venniök. Itt azonban hiányosságok mutatkoz­tak, mert a felületes előkészítés miatt a hallgatóknak mintegy 45 százaléka jelent csak meg. Ha a hibák okát keressük, nem arra kell hivatkoznunk, hogy sok munkája van a tsz-nek, hanem a községi pártszervezet hiányos­ságain túl a járási bizottságnál is meg kell keresnünk a hibákat. A letenyei járási pártbizottság még az oktatás megkezdése előtti napokon sem tudta, hogy ki lesz Pusztamagyaródon a Bolsevik Párt Története tanfolyam elő­adója. Kelemen István elvtárs eredetileg a pedagógusokhoz lett beosztva és csak „menetközben“ ruházták rá a községi politikai oktatás vezetését. A községben majdnem egy órával későbben kezdődött meg az oktatás, noha azt 7 órára hiv- j dették. Az iskolán csak azok je­lentek meg, akik már az elmúlt évben is résztvettek valamilyen oktatási formában. A községi pártszervezet vezetőségének, a termelőszövetkezet vezetőségé­nek és a járási pártbizottságnak közösen kellett volna megtárgyal- niok az uj hallgatók bevonását. A járási bizottság nem végzett a szervezetnél alapos előkészítő munkát, csupán arra szorítkozott, hogy az előadáshoz szükséges irodalmat időben megküldje. Igaz, hogy egy esetben behivat­ták Kelemen elvtársat a járási bizottságra és ott „szemponto­kat" adtak neki, de lényegesebb nem történt. A politikai oktatás jó megin­dulása nem kismértékben tehát a. községi pártszervezeteink, tsz pártszervezeteink előkészítő mun­káján kivül a járási bizottságok munkájától függ. Ahol alapos és jó volt az előkészítés, ott a hall­gatók többsége megjelent, nem úgy, mint az a pusztamagyaródi politikai oktatás megindulásánál 1 történt. Amikor beléptünk a megyei ^ la- r-nács épületébe, Kiss Gyula elv ára­sai találkoznunk össze, akinek ne- I -vét nagyon jól ismerik megyénk pe­dagógusai. Neve még a búcsútui fa­luit óskodás idején lóit. ismertté, ami- i'ikoy ólmunkás tanítóvá vált. Kigg [jiyula elvtárs 1950-ben. közvetlen, a Manácsválasztások lilán került be a íüetenyej járási tanácshoz. Pártunk lés kormányunk egy járás pedagógu­sainak iyányitágát bízta rá. — Három év mult el az államosi- htág óta de maradtak még vissza hiányosságok, amelyek gátolták a 'pedagógusok munkáját, helytelen 1 irányba terelték a közoktatást- Az f egyházi iskolák megszűntek ugyan, Me az uj tartalommal még nem • volt megtöltve közokiaiásunk. A <a- ■náesválasztások előtt a felszabadu- f-lást követő néhány évig oktatási lesöpörtök nem voltak a járásokban. [A. megye csak rendeletileg irányi- N ott a az iskolákat1.-A FALVAK PEDAGÓGUSAIBAN bizalmatlansag élt, amelyet csak hosszabb felvilágositó munkával szüntethettünk meg. A klerikális reakeió, a papok és apá­cák mindent elkövettek, hogy gá­tolják uj iskolapolitikánkat. — A lanácsválasztáspk ü-án a já­rásokban is megalakultak az okta­tási csoportok, ahol a vezetők a legjobb pedagógusokból kerültek ki — folytatja Kiss Gyula elvtárs. — Ezután már a pedagógusokat nem- •csak a dolgozók fiainak 4anirtásával bízták meg, hanem az oktatási osz­tályok vezetésével is. Az uj iskolayefoym bevezetése után nem aludt az ellenség, hanem igyekezett a tanuinivagyQ na'aioK. nenyer el­venni a tanulástól. Közvetlen. a tanácsválasztások idején rémhíreket terjesztett: a parasztfiatal oknak nem érdemes tovább tanulni! tanácsszerveink LESZE­RELTÉK AZ ELLENSÉG HANGJÁT. Azóta már számos fiatal végezte el a gimnáziumot, a magasabb fel­sőbb oktatást, az egyetemet. Az egyház roskadozó iskolákat, elha­nyagolt tantermeket és nevelői la­kást hagyott ránk. A tanácsválasz- fás óta az iskolai tantermeink száma hatvannal növekedett, uj iskolát építettünk Zalaszentmihályon. Szá­mos helyen régi kastélyokból léte­sítettünk tantermeket. — Pedagógusaink átvették az élenjáró szovjet oktatási módszere­ket, ' azokat az nj tapasztalatokat, amelyekkel még eredményesebben végezheUk nevelő munkájukat. HÁROM ÉV ALATT 250-EÉ TÖBB UJ PEDAGÓGUST ÁLLÍTOTTUNK BE. A kormányprogramul megvalósí­tása csak úgy lehetséges, ha min­den pedagógus teljes szívvel dolgo­zik érte. A jó nevelő szakmai kép­zése mellett politikai továbbkép­zését sem hanyagolja el. A tanács- választások után a „nemzet napszá­mosai' ‘-bél népi demokráciánk meg­becsült emberei lettek­A tanácsválasztások után. a taná­csok végrehajtóbizottságai beszámol­tatják a pedagógusokat a végzett munkájukról és segítséget adnak a további feladatokhoz. — mondotta befejezésül Kiss Gyula elvtárs. Barna Géza járási tanácselnökhelyettes Barna Géza elvtárs, a zalaeger­szegi járási tanács elnökhelyettese is a t anács választ ások idején let1: a dolgozó nép képviselője. Három év­vel ezelőtt mint kiemelt nnyikáská- der kezdte meg munkáját a járási, tanács mezőgazdasági osztályán. Osztályvezetőnek nem könnyű a feladata, főleg ha nincsen hozzá a megfelelő előképzettsége. Barna elv­birs kőbányászból lett vezető. Igye­kezett helytállni a tanácsban. A helytállásról, a dolgozó • nép fiairól ■beszél Barna elvtárs is, ajnikor szó esett a tanácstagok hároméves mun­kájáról : — A tanácsválasztások u1án a parasztokból éa munkásokból rövid idő alatt kiképzett gazdaságvezotök igyekeztek a helyüket jól megállni. Sokszor szembe kellett szállniuk a “ölük jóval agyafúrtabb, a múlt- rendszerből visszamaradó elemekkel is. A becsülettel végzc‘-t munka ered. menye, hogy a taiiáesváíaszhűok után a dolgozók mindinkább AZ ÁLTALUK VÁLASZTOTT TANÁCSTAGOK HOZ FORD\JL TAK ügyes-bajos dolgaikkal, — bíztak bennünk, — Tanácsszerveink a dolgozó nép jobb életéért, küzdenek — folytat­ja Barna elvbírs- ?— Nap-nap után keresik fel a takácsot, hogy el­mondják észrevételüket: hogyan gyorsíthatnánk meg a szocializmus építését, hogyan tehetnénk még szebbé életünket. A tanácstagok is beszámolnak időközönként a járás dolgozóinak munkájáról, így a dol­gozóknak könnyebb betekintést ten­niük a közigazgatásba,. könnyebb el- lenóTizniök munkánkat. A zalatá?- noki dolgozqk nemrégen felvetet­ték, hogy községükben nincs kuJfgr- otíhon. JAVASLATOKKAL JÖTTEK, hogy csekély állami támogatás mellett társadalmi munkával építik fel a knltuyoti hónukat. a járási ta­nács tagjai segítettek ebben és a ku 1 íurot.thon elkészült, — Tanácsszerveink az eltelt idők alatt bebizonyították, hogy jól meg­állják helyüket. A dolgozó pép képviselői, a tanácstagok ellátták hivatásukat, a szocializmus építésé­nek szakaszában — fejezte be be­zélgetésünket Barna Géza elv*ára. (N. L ) Képek a nagykanizsai őszi vásárról A SÉTATÉR őszi pompájába öltözött fái alatt áll a vásár, azaz nem is „áll“, hanem zajong, hul­lámzik. Szinte pillanatok alatt változtatja képét, A pavilonok, a sátrak állandóan ürülnek, de ahogy fogy az áru, úgy jön az utánpótlás. Van itt minden. Szombaton, a vásár első napjá­nak délelőttjén nemcsak a vá­sár, hanem a város is tele volt már szines léggömbökkel, ame­lyekből a gyermekek részéről ak­kora volt a kereslet, hogy a já- ■tékboltos, Kelemen még az apját is segítségül hivta, hogy az elő­állítást meggyorsítsák. Az egyik falusi fiatal hosszú bőrkabátot visz a karján. — Miért nem gazdalódent vet­tél? Az olcsóbb — mondja a társa —> Azért, mert bőrkabátra is felett a munkaegységből >— hangzik a válasz. —- Talán nem jól csináltam? 1500 forintba ke­rült. Az árleszállítás előtt 2300 forintot, kértek volna érte. ★ A KISKERESKEDELMI VÁL­LALAT 46-os számú boltja dél­előtt 10 órára már 21.000 forintos forgalmat csinált. Hátha még a tűzhelyek is megérkeztek volna Pedig már reggel útban voltak Nagykanizsa felé, de a szállít­mányt a kereskedelmi bürokrá­cia Zalaegerszegre terelte s majd csak onnan szállítják ide. ★ A KANIZSAI CIPÖSÖK már az első napon 150.000 forint for­galmat csináltak, a pacsai földmü- vesszövetkezet pedig 71.000-es for­galommal zárta a napot. ★ A KÖTÖTT DIVATÁRU pavi­lonnál állandóan hatalmas tömeg hullámzik. Egy muraszemenyei asszony hosszasan vizsgál egy fél- bi’okát paplant. Minőségileg rend­ben találpa, de mégis selyembro­kátot vásárol. Amikor előveszi erszényét, abból piroshasu száza­sak mosolyognak elő. Van bőven miből vásárolni. Amikor elhagy­ja a pavilont, egy selyembrokát- paplannal, egy gyermekkardigán­nal és egy pulóverral gazdagodva indult a vas- és edény ár ük felé mert tűzhelyet is akar vásárolni. ★ MÁTYÁS JÓZSEF, a MASZ- OLAJ Gépgyár marósa gyönyörű konyhabútort és egy 1250 forintos rádiót vásárolt. A vásár lebonyo­lításánál jelen van több dolgozó is a gépgyárból. Úgy működnek közre, mintha valamennyien MEO- sok volnának; komoly minőségi ellenőrzést végeznek. .Amikor a bútor gazdát cserél, kocsit szerez­nek s ők maguk szállítják haza s konyhagarniturát és a rádiót Má­tyás József lakására. —■ Estére megisszuk az áldo­mást — kiáltja vidáman Marton János esztergályos, miközben a másik kettő: Szűcs és Miilei a bútort igazgatják a kocsin. ★ VASÁRNAP DÉLELŐTT 10 óráig 30 konyhagarnitura cserélt gazdát a nagykanizsai Butorérté- kesitő Vállalat gyönyörű pavilon­jában. Szabó Hona, lovászi MASZOLAJ-dolgozó ugyancsak itt vásárolt konyhabútort. Misko- vicz István, a letenyei tsz tagja mosolyogva, egyik szemével a gyönyörű bútort nézve, olvassa !e a bútor árát, 2104 forintot. Ez a vásár minden szónál iga­zabban tanúskodik a tsz-tagok jövedelméről. Pliha Gyula, a za- laszentmihályi és Tóth József, a kistolmácsi tsz tagja és sokan má­sok— többnyire tsz-tagok — vásá­roltak bútort, rádiót, kerékpárt varrógépet, bőrkabátot és sok más olyan dolgot, amire azelőtt bizony nem nagyon került a falu­si embereknek. ★ A VÄSÄR ELSŐ NAPJÁN már három rádió elkelt. Az egyikei egy iharosberényi dolgozó paraszt vásárolta. Németh József Inkéről egy 8080 forintos Csepel motor­kerékpárt vásároR. A lenti föld- müvesszövetkezet 4 darab Jávája is egy-kettőre elkelt, de elkelt volna akár húszszor enn.yi is Hosszuvölgyről egy dolgozó pa­raszt varrógépet vásárolt. Mind­járt számolgatta is, mennyit taka­rított meg. A varrógép ára se, ár­leszállítás előtt 2880 forint volt most megkapták 1960 forintért. Máris újabb „komoly** vevők érkeznek a KERAVILL-hez. Egy nagy hanglemezes rádiót akarnak vásárolni. Menne is minden gyor­san, de a rádió, amikor a hang­lemezt kapcsolják be — recseg Ebből a fajtából már csak ez az egy van s a vevő épp ehhez ra­gaszkodik. Végül is abban álla­podnak meg a vevővel, hogy egy órán belül az üzletből hozatnak ha­sonló rádiót, olyant, gmi nem re­cseg. — Nem csaphatjuk be a dolgo­zókat — jelenti ki Kata András a KERAVILL dolgozója, amikor a vevő eltávozott. — Ennek a rá­diónak valóban hibája van. ke A VÁSÁRBAN több ilyen eset­tel is találkoztunk. A vásárlók igényesek, minőségi árut keres­nek az eladók pedig a minőségi­leg kifogásolható árúkat nem tuk­málják rá a vevőre. Ez a szo­cialista kereskedelem. Az eladók általában, mind a Népboltnál mind a Kiskereskedelmi Vállala­toknál. a földmüvesszövetkezet­nél és a MEZOKER-nél előzé­kenyek, udvariasak, ★ A MEZÖKER is kitett magá­ért. Egy egész kazal káposztát burgonyát s ogyéb árut hoztak a vásárra. De ez olyan áru, hogy az ember élvezettél nézi. Nagy is • ám a forgalom a MEZÖKER-nél Alig győzik zsákokba rakni az eladott burgonyát.-k VASÁRNAP DÉLELŐTT a vá­sár már túlteljesítette előirányzatát több mint 4 milliós volt a forga­lom. ★ NEM VOLT HIÁBAVALÓ a propaganda, amit a megyei tanács kereskedelmi osztálya már hetek­kel ezelőtt csinált a községekben A MÄVAUT autóbuszai alig győz­ték szállítani a rengeteg tsz-tagot és dolgozó parasztot. A hazafelé történő szállításnál nagy gondot okozott a rengeteg áru elhelyezé­se, mert bizony, akik reggel üres kézzel és telt erszénnyel jöttek azok áruval megrakodva tértek otthonukba. ★ A VASÁR mipden várakozást felülmúlt, A hét elején még úgy- látszott, hogy a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya határozatlan­ságot mutat a szervezésnél, a vá­sár azonban ennek az ellenkező­jéről tanúskodik. A faanyag, amit felhasználtak a pavilonok és a sátrak építésénél, csak egyharma- da volt a zalaegerszegi vásáron felhasz&ált faanyagnak, de oly ügyesen oldották meg ezt a fel­adatot, hogy hiányosságot még keresve is nehezen találhatnánk. ★ A SÉTAUTAKON, a lombjukat hullató, szinpompás fák között, a pavilonok ás sátrak előtt egész nap hullámzik a vidám tömeg. A nagykanizsai Vendéglátóipari Vállalat bőségesen gondoskodott ételről és italról. A lacipecsenye a sertéssült és a piruló hurka il­lata étvágygerjesztőén terjeng a levegőben. A pavilonok körül jó­kedvű dolgozók kóstolgatják a fi­nom borokat. Amikor, a nap al­konyba hajlik, vidám nótaszó jel­zi, hogy egyesek máris eljutottak a kóstolgatásnak arra a fokára amikor az embert belső kényszer készteti, hogy hangot adjon vi­dámságának. 'k A STRANDFÜRDŐ területén elhelyezett dobogón népi viselet­be öltözött tánccsoportok szóra­koztatják a vásár látogatóit. Min­denütt vidámság, mindenütt jó­kedv. Igazi ünnepi vásár. Oly szí­nes, oly impozáns és oly gazdag amilyen még nem volt, de ami­lyen még sok lesz Nagykanizsán R Tatarozó VóHaiai tervének túlteljesítésével készül november 7. megünneplésére zalaegerszegi Tatarozó Vállalat az év elején megszerezte az országos elsó’séget: elnyerte az élüzemcírnet. A III. negyedévi torvüket 118.7%-ra teljesítették. Jól felkészültek a negye­dik negyedévi terv teljesítésére is. A negyedik negyedéves terv sikeres megvalósításának szellemében tették meg a november 7. tiszteletére szóló felajánlásaikat is. Százalékos felajánlásukat a negyed, év mindenegyes hónapjára küUin-kü- lön határozták meg. Eszerint az ok­tóber havi tervet 12, a november havi tervet 15, a december havi ter­vet pedig 18 százalékkal teljesítik túl. Az építésvezetők és a munkahelyek dolgozói a következő felajánlásokat tették: Zsoldos Gyula építésvezető és a munkahely dolgozói vállalták, hogy a saját raktár építését november IS helyett november 5-re befejezik, a MASZOLAj-raktárt pedig november 30 helyett 25-re készítik el. Magyar László építésvezető ugyan­csak a dolgozókkal együtt vállalta, hogy a zalaszentgróti építkezést december 3.1 helyett 25-fe befejezi. Kurucz Ferenc munkahelyének dol­gozói a lenti kultűrház (belső mun­kálatait december 21-re ‘ készítik el, Barabás Lajos munkahelyének dolgo­zói pedig a Zalaegerszegen történő 10 kislakás építésénél az ez évre előirányzott 600.000 forintból 650.00Q forint értékű építkezést végez'nek ei. Ugyancsak értékes felajánlást tet­tek Temesfalvi Kálmán építésvezető munkahelyének dolgozói is. A sem- jénházi iskolát, melynek határideje december 24, a téglagyári munkás- szállást és a kiskomáromi üzletházat, amelyeknek határideje december 31, december 21-re fejezik be. A vállalatnál az egy főre eső ter­melés értéke 9160 forint. November 7. tiszteletére vállalták, hogy ezen a téren js 10 százalékos túlteljesítést érnek el, ezenkívül az összes állo­mánycsoportokban a béralapból két százalékot takarítanak meg, A helyi és a hplladékanyagokat olyan mér­tékben- használják fel, hegy ezzel 5.5.000 forint megtakarítást érnek el. A kötelező újítások bevezetésén kívül a vállalat a téli munkák folya- matossátétele céljából három újítást vezet he, amellyel előreláthatólag 6600 forintos önköltségcsökkentést érnek el. A 3z;-alpi növi siók szátpúf az elűző ne­gyedévhez viszonyítva 1.5 százalék­kal emelik. A IV. negyedévben a 100 százalé­kon nlul teljesítők számát a vállalat fizikai dolgozóinak létszámához vi­szonyítva 9 százalékra csökkentik. Johbmünöségü kenyeret Kissziget do!gőzéinek! Megyénk területén több sütő­ipari vállalat működik, amelyek ió minőségű kenyérrel látják el a dolgozókat. Ez azonban nem mondható el a gutorföldi válla­latról, ahonnan mi, kisszigeti dol­gozók kapjuk a kenyeret. Pár­tunk és kormányunk az árleszál­lításnál a kenyér árát is leszállí­totta és szabadon vásárolhatunk, de már több alkalommal előfor­dult, hogy a vásárlók fehérke­nyeret nem kaptak, csak barnát. Ez azonban nem volna baj, mert ha elfogyott a fehérkenyér, jó a barna is, de az már tűrhetetlen, hogy a barnakenyér elfogadha­tatlan állapotban legyen és a vásárlóknak inkább leenyér nél­kül kelljen távoznioíc, mintsem megvegyék a ross?minőségü ke­nyeret. Mi megértjük, ha elfogy a fehérkenyér és szívesen elvisz- szűk a barnát is, de nem értjük meg, hogy mikor Lenti és a töb­bi környező községben jóminő- ségü kenyeret lehet kapni, akkor nékünk a gutorföldi vállalattól élvezhetetlen kenyeret küldenek. Zselésen Jenő Kissziget. 1953 oki,, Sí, Szerda A tanácstagok a dolgossá nép életének Irányitól Kiss Gyula elvtárs megyei oktatási osztályvezető

Next

/
Thumbnails
Contents