Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-20 / 246. szám
riLÄG PROIEI/rJAI CBíMG——M——■HWMBM—W——WWlll IIM——W——1 A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam. 246. szám. Ára 50 fillér 1953 október 20. Kedd MAI SZAMUNKBÓL: ■\ A ül. szakszervezeti világkongresz- szus ülése (2. old.) — Pártélet: Az első pártoktatási nap (3. old.) _ A na gylengyelt olajüzem párt szervezete a szakszervezeti választások sikeréért (3. old.) — A nagykanizsai Üregg,yár dolgozói az ok'óber havi terv túlteljesítéséért {3- old.) — Mi hátráltatja a Patyolat Vállalat munkáját (3. old.) — Az állattenyésztés teszi még virágzóbbá szövetkezetünket (4- old.) — Pórszombat vezet, de Szilvágy sem hagyja magát a két község párosversenyé- ben (4 old.) A népművelési munka a kormányprogramm tükrében A kosos vagyon megvédése kosos ügy A magyar dolgozó nép államának, szerető gondoskodásának köszönheti Zalaegerszeg, hogy még ez évben elkészült a szabadtéri szinpad a kulturparkkal együtt. A város üzemeinek, vállalatainak és hivatalainak dolgozói társadalmi munkájukkal járultak hozzá az építkezéshez, hogy ezáltal is előbb készülhessen el a szabadtéri szinpad és már a nyári időszakban a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését szolgálja. A zalaegerszegi kulturpark épitése közéi félmillió forintba Gyors vetés — bő aratás A szorgos munkák közepette úgy rohan most a falun az idő, mintha húznák előre a napokat. Belefordultunk október második felébe, későbben kel a nap, de annál korábban lebukik a nyugati égbolton. A gazda kimegy a földjére, s szinte észre se veszi, máris kezd sötétedni, s az óra mutatója még jóformán el sem éri a délutáni hatot, máris indulni kell hazafelé. Munka pedig van -nnyi, hogy még a hosszú nyári napokra is elég lenne. A rozs vetéséből ugyan már csak néhány hold van hátra a megyében, de a legfontosabb gabonaféléből, a búzából még jócskán van hátra. Az idei gazdag termés megtanította dolgozó parasztságunkat arra, hogy csak az számíthat bő aratásra, aki nem sajnálja ősszel a munkát, nem az ellenség hazúg magyarázataira hallTöbb mint 500 tonna olaj terven felül november 7 tiszteletére A budafai olajbányászok november 7-e tiszteletére megfogadták, hogy e nagy ünnepig 1000 tonna olajat adnak terven felül. A gazolin telep dolgozói 130 tonna készárutermék, a koromgyár dolgozói pedig 1500 kg. korom többtermelést vállaltak. Visszhangzik az erdő szegélyezte völgy a han- goshiradó győzelmi jelentéseitől. Naponta hangzik el zene.kíséretében, hogy az olajtermelő brigádok helytállnak a vállalás teljesítésében. Naponta teljesitik tervüket. Az eredményekhez hozzájárul az is, hogy a műszaki dolgozók javaslatára üzembe helyeztek több visszanyomó kutat s ez kedvezően érezteti hatását a termelésben. A brigádok versenyében a Petőfi-brigád vezet. Eddig 23 tonna olajat termelt terven felül. Hasonló jó a termelés a többi brigádnál is, aminek eredménye, hogy eddig a vállalat 508.6 tonna olajat adott terven felül a népgazdaságnak. A gazolintelep dolgozói 108 tonna késztermékkel, a koromgyáriak pedig 590 kilogramm korommal teljesítették túl eddig esedékes tervüket november 7-e tiszteletére. Nagyobb ellenőrzést a zalatárnoki gépállomáson 1 A zalatárnoki gépállomás három traktorának kellett volna az elmúlt héten dolgozni a pusztaszentlászlói Május 1 mezőgazdasági tér- melőszövetkezetben. A gépek ki is mentek, de 5 nap alatt mindössze három hold szántást végeztek. A hanyag, gondatlan munka következtében felborultak a traktorok és azután napokig a javítással piszmogtak, de arra vigyáztak, hogy jól kialudjak magukat, mert nyele óra előtt nem mentek ki a mezőre. Sándor Miklós és Tóth István, a zalatárnoki gépállomás két traktorosa nem érzi szívügyének, hogy segítse a termelőszövetkezetet, hogy ott mielőbb befejeződjön a szántás, a vetés. A harmadik traktoristának a nevét sem tudják a szövetkezetben, mert ahogyan jött, úgy el is ment, csupán egy csomó mérget hagyott maga után a termelőszövetkezet tagjaiban. A szövetkezetiek persze nem hagyták magukat. Hozzáláttak a fogatokkal szántani, pedig más munka is lett volna számukra. Joggal követeli most a termelőszövetkezet tagsága, hegy végezzen a gépállomás megfelelő becsületes munkát náluk és főleg a gépállomás vezetőségétől követelik, hogy ellenőrizzék a traktorosokat, s igy akadályozzák meg, nehogy ilyen eset a jövőben is előforduljon. jait a rossz idő viszontagságaitól megvédje. A járási tanács és a járási kul- turház igazgatósága harcolt azért, hogy a kulturpark a járási kul- turház kezelésébe kerüljön, de nem harcol azért, hogy a közvagyont megvédje a rongálástól és pusztulástól. Hagyja, hogy az őszi esős időben a kulturpark nézőterén 71 drb pad elrongálódjon, ahelyett, hogy a megépült és jelenleg üres tárolóhelyiségben helyeznék el. Városi Népművelési Állandóbizottság. megkezdődhetnek a hosszú, hetes esőzések. Aki ma halogat, aki ma késlekedik, az kevesebbet arat jövőre. Aki kevesebbet arat, az nehezebben tesz eleget begyűjtési kötelezettségének, ott kevesebb kenyér kerül az asztalra. De nemcsak magának árt, aki halogatja a vetést. Az árt az egész országnak és akarva, akaratlanul dolgozó népünk további, gyors életszínvonalának emelkedését gátolja. A vetés gyors befejezése tehát az egész ország és minden gazda életbevágóan fontos érdeke. A késlekedéssel okozott kár minden nappal, minden órával növekszik. Használjunk ki most minden percet a búzavetés gyors befejezésére, hogy határidő előtt végezzünk ezzel a munkával s a gazdag, sűrű vetésben indulhasson útjára jövő nyáron a kombájn, az aratógép, ilyen termést vághasson a kasza éle. Megyénk dolgozói oktatásában és nevelésében, kulturális igényei kielégítésében, a tömegkulturális munka fejlesztésében a fordulat éve óta komoly eredmények születtek. Megteremtődött a kultur- házak, kulturotthonok széles intézménye, s ma már 3 járási, 19 üzemi és 150 falusi kultúrotthon áll dolgozóink rendelkezésére. A könyvtárhálózat kiépítése során létrehoztunk 1 megyei, 3 járási, 94 üzemi és 235 falusi népkönyvtárat, 8 normál- és 51 keskenyfil- mes mozink megyénk 120 községét látja el rendszeres filmvetítéssel. Dolgozóink érdeklődéssel és szomjúsággal fordulnak u.j kultúránk felé, élnek a művelődés lehetőségeivel. Mozijainkban az év első felében félmillió néző tanult, szórakozott filmjeinken, több mint 600 művészeti csoportban 5 és fél ezer kulturmunkás dolgozik, az elmúlt oktatási évben ismeretterjesztő előadásainkat falun 473.000, városban, üzemben 74.000 dolgozó látogatta. Több mint 1000 értelmiségi előadónk kapcsolódott megyénk dolgozói nevelésének munkájába. A 260 kulturotthoni szakkörünkben tanuló munkások és parasztok valóságos típusai lettek életünknek. Kultúránk alkotó részeseivé váló művészeti együtteseink szeretettel szülték újjá megyénk gazdag népművészeti hagyományait, egyre gyakrabban fordulunk okulásul és tanulásul megyénk haladó történelmi hagyományai felé. Uj zeneiskolát hoztunk létre Zalaegerszegen, uj kiállításokra készülnek a nagyka- • nizsai és a zalaegerszegi múzeumban. Ismei'etterjesztő munkánk, művészeti munkánk, kul- turagitációnk eredményesen népszerűsítette a párt, a nép előtt álló feladatokat, gazdag rigmusköltészet született, az agitáció uj formái keletkeztek, honosodtak meg, eredményesen vette ki ez a terület részét a szocializmus építésére, az ipari, mezőgazdasági tervek végrehajtására való mozgósításból. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy példátlan méretekben nőtt meg megyénk dolgozóinak kulturális érdeklődése és ezzel párhuzamosan ellátottsága is. A Központi Vezetőség határozatának, a kormányprogramm- nak fényénél azonban szembetűnnek a népművelési munkának hibái és fogyatékosságai is. A kulturális intézmények nagy .száma mellett minőségük alatta van a követelményeknek, kultur- otthonaink kicsinyek, szegényesen felszereltek, mozijaink elhanyagoltak, könyvtárainkban kevés a könyv, elsősorban a szép- irodalom, s mindezek a kulturális intézmények nincsenek megfelelően megbecsülve és kihasználva. Intézményeinkben folyó kulturális nevelőmunka tartalmában is súlyos hibákat, aránytalanságokat láttunk. Alapvető hiba volt, hogy a kulturális nevelőmunkát kizárólag a napi feladatok szempontjából ítéltük meg, s ez a dolgozók kulturális igényeinek, érdeklődésének figyelmen kívül hagyását eredményezte. A napi feladatokkal is elsősorban az állam szempontjából foglalkoztunk, kulturális nevelő munkánk túlzottan csak a kötelességekre mutatott rá, ugyanaK- kor elhanyagolta a dolgozók jogos igényeinek, panaszainak felvetését, a vezetés módszereinek bírálatát. A művészeti munkában csak az aktualizálást biztosítottuk, nem harcoltunk eléggé a tartalmi és művészeti színvonal emelésért. Ismeretterjesztő munkánkban a közvetlen napi feladatokkal való foglalkozás mellett elsikkadt az előadások közvetlenségével, minőségével való törődés. Komoly aránytalanság volt a kulturális agitáció és a kulturális propaganda között — a propagandamunka rovására. Nem úgy, hogy a kulturális agi- tációból sok volt, hanem úgy, hogy a dolgozók nevelésének hosszú távra szóló, feladatai végrehajtását elhanyagoltuk. Az aktuális feladatok támogatása mellett erősen háttérbe szorult a ke- vébbé mutatós, közvetlen eredményeket nem szülő, de népünk szocialista szellemű nevelésében mégis csak szolidabb, biztosabb alapokat teremtő és nem utolsó sorban a dolgozók szórakozását és kulturált pihenését szolgáló kulturális propaganda, ismeret- terjesztés és művészeti tömegmunka. Mindennek a gyökere az a — nemcsak a mi területünkön mutatkozó — szemléletbeli hiba volt, mely egy kissé szem elől tévesztette a dolgozó embert, azt, hogy a termelés fokozása, a szocializmus épitése nem önmagáért, hanem a dolgozó emberért van. S ennek a szemléletbeli hibának eredménye a mi területünkön is a dolgozóktól való elszakadás volt. Ez eredményezte kulturális munkánk sematizálódását. Ez eredményezte azt, hogy agitá- ciónk szólamszerü volt, a kérdé seket csak a párt, csak az állam szempontjából vetette fel, ez szülte a központi tipuscsasztus- kákat, amelyekbe a községből csak a neveket kellett behelyettesíteni. Ez eredményezte művészeti munkánkban a hallatlanul gazdag érzelmi és erkölcsi világ leszűkítését szinte csak az áldozatvállalásra. A dolgozók kulturális igényeinek figyelembe nem vétele odavezetett, hogy kulturális nevelőmunkánk megyénkben is sablonos volt, azonos tartalommal és formában foglalkoztunk a termelőszövetkezeti taggal, az egyéni paraszttal, az üzemi munkással és az értelmiséggel. Ez mutatja legjobban a tömegektől való elszakadásunkat. A kormányprogramm — hibáink feltárása mellett — az eddiginél nagyobb feladatot és felelősséget hárit a kulturális nevelőmunkára, a népművelési munkára. A kormányprogramm célkitűzése a dolgozók anyagi igényeinek kielégítése mellett a kulturális igények kielégítése is, s e feladat nagy része a népművelési munkára vár. A tömegekkel való eleven kapcsolat megszilárdítása azt is jelenti, hogy sokkal elevenebbé, hatékonyabbá kell tennünk a dolgozók között végzett nevelő, felvilágosító, meggyőző munkát. Ez természetesen nemcsak a kulturális szervek feladata, de ebből a munkából igen nagy részt biz rájuk a párt a kulturális munka minden területén. A kulturális nevelőmunka megnövekedett fontosságának felismerése még nem általános megyénkben sem. Járási tanácsaink, községi tanácsaink végrehajtóbizottságai még sok helyen nem gazdái e területnek, lebecsülik a nevelő munkát, a kulturális intézményeket, nem irányítják, nem ellenőrzik a kulturális szervek munkáját. A kormányprogramm szelleme fordulatot követel e téren tanácsainktól, az eddiginél sokkal nagyobb megbecsülést, erkölcsi elismerést kell szereznünk a népművelési munkának. Elsősorban kulturális intézményeink megváltozott, jobb munkájával! Ezért a népművelési munka egész területén a minőség biztosítását, a színvonal emelését kell előtérbe állítanunk. Meg kell teremtenünk kulturott- honaink, mozijaink, könyvtáraink jó munkafeltételeit, hogy dolgozóink szívesen menjenek oda. Ennek másik feltétele viszont a dolgozók igényeire épülő színvonalas munka. Ezért meg kell változtatnunk a kulturális agitáció és propaganda arányait. Nem úgy, hogy kevesebb legyen a kul- turagitáció, hanem hogy több legyen a propagandával való foglalkozás. A kulturális agitáció került államunknak, a zalaegerszegi dolgozók pedig 110 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Szeptember 15-ig a kulturpark kezelése és épitése a városi tanács hatáskörébe tartozott. A megyei tanács végrehajtóbizottságának javaslatára szeptember 15-el, a városi tanács a kulturparkot átadta a járási tanácsnak, a járási kulturház igazgatóságának. A városi tanács még szeptember hónapban 15 ezer forintos költséggel tároló helyiséget építtetett, hogy a szabadtéri szinpad felszerelését és padgat, hanem a kommunistákra, akiknek szavában bízni lehet, akik mindig jó, segítő tanácsokkal látják el a falu dolgozóit. És mit tanácsol most a párt, mit tanácsolnak a kommunisták? Azt, bőgj' ne késlekedjünk egyetlen pillanatig sem, hanem vessük a búzát gyorsan a gondosan előkészített talajba, vessük addig pillanatnyi szünet nélkül, míg egyetlen barázda is üresen áll abból a földből, amit búzavetésre irányoztunk elő. Tegyenek úgy dolgozó parasztjaink, ahogyan a lentiek, kálocfjüak vagy csörnyeföldiek tettek, akik már nyugodtan néznek a tél elébe. Lerázták gondját szorgalmas munkával a búza vetésének is. De sürgeti az idő is a vetést. Ma még süthet a nap, de reggelre már sűrű felhők takarhatják az eget, s továbbra is fontos, döntő feladat marad, de formáit és eszközeit, minőségét gazdagítanunk kell. Emellett erőteljesen fokoznunk kell a kulturális propagandát, a művészeti tömegmunkát, a kulturális szórakozási lehetőségeket. Meg kell változtatnunk a kultur- munka sablonosságát, elsősorban üzemi és városi kulturmunkánk- ban, de változtatnunk kell a falusi népművelési munkában is. Gépállomásaink, erős termelő- szövetkezeteink önálló kultur- munkája kialakításával uj szint kell vinnünk a falusi kulturmun- kába: ezzel is közvetlenül kell segítenünk mezőgazdaságunk fejlődését. Legközvetlenebb feladataink közé tartozik, hogy minden eszközünkkel segítsük a kormányprogramm végrehajtását, a megjelent rendeletek tudatosítását, megmagyarázását, a törüe- gekkel való kapcsolat megszilárdítását, Megyénk népművelési munkásai, kulturális intézményeinek vezetői járásainkban, majd községeinkben az elkövetkező hetekben fogják megvitatni a kor- mányprogrammból adódó feladataikat. Ez a széles, többezer kuD turmunkásra kiterjedő vita biztosan további problémákat fog még felvetni, jelentősen fogja gazdagítani megyénk népművelési munkáját, s elősegíti a kul- turmunkának a kormányprogramm szellemében való megjavítását és fejlesztését. (Hadnagy László)
