Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

9f Van erőnk a közös vagyon megvédésére a külső és belső ellenséggel szemben** ÜGY MONDTA ezeket a szavakat Forgács János, a murakereszum Alkotmányunk mezőgazdasági terme­lőszövetkezet elnöke, hogy érezni le - hetett: ez nemcsak az ő véleménye, hanem az egész tagságé. _ Kemény harcban áll szövetke­zhetünk minden becsületes to.gja — folytatta. — Megszoktuk ezt — 'ér vissza a néhány évvel ezelőtti iddk- re 1950-ben alakult a szövetke­zetünk- Auguszt us 20-át ii to a nap­lóé amikor megteljük az első lépé­seket a közös gazdálkodás felé. Az­ért is választottuk az Alkotmányunk nevet, mivel ekkor kezdődött a mun­kánk. Száznégy tag irta ekkor alá a belépési nyilatkozató11:. Igaz, ami­kor ■tavasszal munkára került a sor, csak tizennégyen jelentkeztek. Dol­gozott az ellenség. Egész télen ott duruzsolt• a fülükbe, mi meg még kezdők voltunk, nem ■ismertük úgy az ellenség módszereit­— Majd meglátjuk, mi lesz eb- bői a cselódnépségböl — hangoztat­ták egész télen, — Nem lesz ezen az „isten áldása“ — suttogta a be­lépési nyilatkozatot aláirók fülébe a klerikális reakció. — Persze a józanul gondolkodó­kat nem tudták megtéveszteni.. Dol­goztak is keményen azok, akik meg­maradtak. Bíztak a pártban, tud'ák hogy nem maradnak egyedül- Nem is maradtak. A munkásosztály jött segítségül. Sok volt a föld, egyedül nem bírták a kapálnivalóf, de szom­bat délutánonként eljöttek az üze­mek dolgozói és segítettek. A KEZDED BOTLÁSOK is »u­dályozták a -termelőszöve-kezet gyor- sí^>b fejlődését. Idegenkedtek a gép­től, ezért volt kevés a munkaerő. A fejadagja azért bőven meglett- min­denkinek az első évi zárszámadás után. Lá‘-ták az eredményeket a kí­vülállók és négy uj taggal szaporod- tak. Uj elnököt is választottak ma guknak, megkezdték az állatállo­mány fejlesztését, úgy, hogyha ne­héz is volt az . első év, a szebb jövő képe már kezdett kibontakozni. Segített az állam is. Húsz anyakocát és húsz üszőt kaptak. így már meglett a törzsállomány- Csak erre tudtak támaszkodni, hiszen Csáti Géza apát 800 holdas birtoká­nak voltak cselédei a felszabadulás előtt és bizony a szövetkezet meg­alakulásakor még kevésnek volt sa­ját állata. — Az 1952-es esztendő az aszály ellenére sem volt rossz — meséli Forgács elvtárs. a szövetkezeti éle­tét. — Igaz, az aszályt nagyon meg­éheztük, de nekünk jobb volt. mint az egyénieknek; Ekkor már 'bátran alkalmaztuk a gépi erőt, no meg a munkaszervezetek is jobban ki lel­tek alakítva UJULT ERŐVEL m.»« hozzá o- I szövetkezet tagsága az 1953 as év­nek. Bíztak már a szövetkezeti gaz- idálkodás magasabbrendüségében. Még jobbak lettek a munkaszerve­zetek, alaposabb művelést adtak a földnek. Az államtól kapott törzs­állomány is szépen megszaporodott, Annak ellenére, hogy . hizottseFés- begyüjtési tervüknek eleget tettek, 16 darab kész hízójuk van, amit szabadpiacon kívánnak eladni. Szé­pen növekedett a tehénállomány is. De nincs panasz a termésre sem. A tavalyi két- és félkiló kenyérgaboná­val ellentétben, az idén már négy kiló tiz deka jutott munkaegységen­ként- s ezen felül két kiló takarmány, gabona is. Pénzből is szépen része­sednek a szorgalmas tagok. Telve vannak a kamrák és vidám tervezgetéssel telnek el a szövetkezőti tagok estéi. Sok szó esik a jövőről, arról, hogy most módjuk lesz kihur- colkodni azokból a lyuk ikból, ann< még az apátur építtetett cselédjei számára. KRIZSOHKÓ JÁKOS szövetkezeti I tag sem felejti, hogy mennyi nyo­mort élt át a felszabadulás előtt mint cseléd ezekben a lakásnak nem nevezhető helyiségekben. — Olyan vizes volt a lakás -— mondja ■—, hogyha, este letettem a ruhámat, reg­gelre átnedvesedett és csak rajiam száradt meg másnap ugy-ahogy. Most ö is, mint a csoport sok más tagja, uj házat épít. Már egész kis utcasort képeznek a szövetkezeti ta­gok uj lakásai. Hej, de más le-1 Krizsankó Já­nos élete itt a szövetkezetben. Az el­múlt napokban gyógyult fel az öreg a betegségéből és mindjárt felke­reste az elnököt-: — Te János, holnap reggel mun­kába állhatok — kezdte­—' De nem fog visszaállni a be­tegséged? — kérdezte az elnök. — Nem hinném — nyugtatta meg a válasszal. — Melléje állok megint a sertéseknek. Nem akarok én már máshova menni. Velük bánok hosz- szu ideje, est a munkát szerettem meg. Vigyáznak itt a szövetkezetben a betegekre. Féltő gonddal ügyelnek a, legdrágább kincsre: az emberre. Itt érzi a legnagyobb változást a régi, meg a mai között Krizsankó bácsi. Nem most szerezte a beteg­ségét, hanem még a Csóti apátnál eltöltött 16 esztendő alatt. De mer- hetefct-e akkor szólni, hogy beteg? Inkább elkinlódott, mert tudta, ha rájönnek betegségére, akkor elkül­dik, mit törődnek azzal, hogy meg­marad, vagy nyomorultul elpusztul. Most meg azt is megkérdezik tőle, hogy meg van-e elégedve a gyógy­kezelte'éssel. Gondosan megvizsgál­ják, s a legdrágább gyógyszereke* is megkapja néhány fillérért DOLGOZIK IS SZORGALMASAM 16 mázsa kenyér-, 9 mázsa -takar­mánygabonát kapott eddig, hogy- csak a legfőbbeket említsük, na meg a házépítés. Megelégedett a sorsá­val . .. . • . és mégis, egyik nap azt mond­ja a termelőszövetkezet elnökének: — Én kiállók a közösből, nem le­szek tag, de azért továbbra is ide­jövök dolgozni. .... Nem ő az egyedüli, mások is vannak, akik igy nyilatkoznak. Vájjon miért-? Megvan minde­nük, bőven van gabona, pénz, épül­nek az uj házak. Nem bíznak a pártban és a kormányban? .. . de- hogyisnem. Látják, saját életükön érzik, hogyan válnak napról-napra, valóra a kormány programmjának szavai. Vájjon mi készteti ezeket az embereket, arra, hogy így beszél­jenek ? Vihígos, hogy valami féreg rág belülről a -termelőszövetkezetben. Nem is kell sokáig keresgélni a fér­get, hamar rá lehet akadni VARGA FERENC felemlíti meg | a termelőszövetkezet- becsületes dol­gos tagjait. Na, de nézzük meg, ki 18 ez a Var8'a Ferenc, ö volt Csóti apát- első kocsisa, az apja gazda volt az uradalomban. Más bőrén élt parancsolgatott. £s jaj volt annak ezeiszer, aki nem hallgatta meg pa mancsait. Mert- hűséges 'alpnyalója '°lt Csóti apátúrnak- Jól ment neki á muLt rendszerben. Elárulta fajtá­ját s az akkori urak jól megfizet­ték az ilyen árulókat. Ezt a világot síi ja vissza, amikor parancsolgatás­ból élt. Ezért- tör a termelőszövetke. zet ellen, ezért felemlíti meg a be­csületes tagokat. ■ Na nem hallgattok rám elvi­tetlek benneteket — fenyegeti a ter­melőszövetkezet -tagjait, különösen az asszonyokat Mién lépett be Varga Ferenc mégis a termelőszövetkezetbe? Azért, hogy belülről tudjon rágni, bom­lasztani. Csak kiütközött" belőle a féregtermészet. Hogy mennyire nem érzi magáénak a szövetkezet- vagyo­nát, ezt megmutatta akkor is, ami kor télen önkényesen otthagyta az állatokat a legnagyobb takarmány­hiány idején, amikor a legnagyobb szükség lett volna a helytállásra A csoport tagsága ekkor kezdte már meg'gyűlölni Varga Ferencet. A be csüWesek nem hagy ák tönkremenni a közös vagyont. Odaáll tak az álla- okhoz és éjt-nappallá téve küszköd, ‘ek, dolgoztak és megmentették az állatállományt- Ez a Varga Ferenc az, aki mos*- szét akarja zülleszteni, bomlasztani a termelőszövetkezetet. Tavasszal ugyan visszaállított Varga a csopor'-ba és visszakönyö­rögte magát. ~Az állatállományt nem sikerült elpusztítania, nem sikerül' akkor aljas terve és ő visszamenj hogy -teljesítse Csó-i apátur ^külde­téséi“ *' SÖTÉT ÜGYEKBEN sötétben jár­nak az ilyen Varga-féle sötét- em­berek. Amikor leszáll az alkony, gyakran felkeresi Csóti apátot nyolc. szobás lakásában. Hogy miről be­szélnek, miről sem, azt csak a fa­lak tudnák visszamondani, egy azon­ban biztos: nem a szövetkezet meg­szilárdításáról. Az is biztos, hogy Csóti apát al­jas ellensége a termelőszövetkezet­nek. Fáj neki a 80U hold, fáj neki, hogy azok az emberek, akiket- olyan szívesen dolgoztatott vasárnap is, akik rongyokban jártak az ünnep­napokon is, most boldogulnak, sza­badon, vidáman élnek. Csóti apát igyekszik most befér­kőzni a tagok bizalmába. Még az épülő lakásaikat is elment megnézni. Persze nem azért, hogy segítsen ne­kik- Szívesebben kihúzna belőle né hány téglát, hogy összedőljön. Egy ilyen alkalommal mondta Ko­vács István kocsisnak: — Itt az alkalom gyermekem. Légy azon, hogy f elbomol jón a cső. pert, Na segítesz a bomlásban, ne­ked adom azokat a lovakat, ame­lyekkel jársz, mert azelőtt az enyé­mek voVak. ILYEN FONDORLATOS aljas sággal bomlasztják a szövetkezete-" Csóti apát és társai. Persze sok eredményt nem érnek el. A termelő­szövetkezet tagjai szilárdan kiáll­nak a közös vagyon mellett. Három év kemény munkája van a szép ál­latállományban, a fejlődő gazdaság­ban. Látják, hogy Varga Ferenc — akinek kizárását már elhatározták — és sugalmazója Csóti apát, a régi időket kívánja vissza. Nem a szövet, kezet -tagjainak akarnak jó", ami­kor a feloszlásra lázitanak, hanem saját- maguknak. Azt- a régi időt kívánja vissza Csóti, amikor bezár, háttá büntetlenül a magtárba cse­lédeit, éhez'-e-thette, agyondolgoztat, háttá őket-. Hiába az ellenség aljas acsarko- dása. A szövetkezet él, virul, fejlő­dik. A termelőszövetkezet -tagjai tud. ják, hogy mellettük áll népi demo­kráciánk teljes erejével és könyör­telenül lesuj. azokra, akik a dol­gozó nép jóléte ellen törnek. MOLNÁR JÁNOST is hiába kör­nyékezte Varga, hogy ne lépjen be a termelőszövetkezetbe. Belépett fe­leségével együtt- és elseje ó-a már ő is szorgalmas munkával gyarapít­ja a közös vagyont. Belépett Kovács Katalin is az elniult napokban. így adnak mél'ó válasz-t az ellenségnek. Egyre kevesebb a termelőszövet­kezetben a megfélemlítettek száma. Egyre szilárdabban, harcosabban állnak ki a közös gazdálkodás mel­lett. sőt uj belépőkkel szaporodnak. A szövetkezet kommunistái, legoda- adóbb tagjai pedig keményen lelep­lezik az ellenséget- A dolgozók pe­dig mind nagyobb gyűlölettel for­dulnak cl Csátitól-, Vargától. Járnak tovább a megkezdett utón, a terme­lőszövetkezet utján, amit a párt ja­vasolt nekik, ami napról-napra mind jobban és jobban biztosítja számuk­ra az igazi, boldog gondtalan éle- tct. pap szí László A lelencei járás több termelőszövetkezetében befejeződött a búza vetése Termelőszövetkezeteink több- égé jó példát mutat egyénileg íazdálkodó parasztságunknak . az iszi mezőgazdasági munkákban. Czek közül is kitűnik a tótszent- nártom Felszabadulás mezőgaz­i-asági termelőszövetkezet. A elenyei járásban ők fejezték be dsőnek az ősziárpa és a rozs ve­tését. Nem késlekednek most sem és elsőnek jelentették a buzavetés befejezését is. Hasonló példamutató munkát végeztek a bánokszentgyörgyi mezőgazdasági teimelőszövetkezetek is. Teljesi- tették buzavetési tervüket. A szentliszlói Szabadság tagjai sem halogatják a munkát. Teljes egészében földbe tették búzáju­kat, hasonló eredménnyel dicse­kedhetnek a letenyei Vörös Csil­lag termelőszövetkezet tagjai is. A példamutatás nem maradt eredménytelen. A letenyei járás három községe: Csörnyeföld, Zajk és Kiscsehi dolgozó paraszt­sága ugyancsak befejezte a búza vetését. A jó termés alapja az őszi mélyszántás Az őszi vetési munkák sikeres befejezése után azonnal gondos Íródnunk kell a tavasszal elveten­dő kalászos-, ipari és kapásnö­vények sorsáról is. melyeknek jevőévi termésére az őszi mély­szántás mennyiségi és minőségi elvégzése van legdöntőbb hatás­sal. Ezért gondoskodnunk kell ar­ról, hogy a tavasszal elvetésre kerülő területeken az őszi mély­szántást már most végezzük el azért, hogy a bőséges őszi és téli csapadékot az őszi mélyszántás segítségével a talajba összegyüjt- sük és növényeink részére az esetleges aszályos nyári hónapok­ra 'tartalékoljuk. Hiába van -a ta­lajban elegendő tápanyag, ha azt a növények víz hiányába-n fel venni nem tudják. így csak síny­lődnek, szomjuhoznak és gyenge termést adnak. Az eddigi megfi­gyelések azt bizonyítják, hogy a legtöbb esztendőben a víz döntöt­te el a termés sorsát. Azonban ezt a vizet a tudományosan meg­áll apíteót agrotechnikai eljárások­kal biztosítani tudjuk és le kell már arról szokni, hogy a gyenge termésért mindig a-z időjárást okozzuk. Az ősszel mélyen szán­tott talaj az őszi és téli csapadé­kot szivacs módjára magába szívja, míg a sima felületit, ös-sze. tömődet" tarlón a csapadék egyik része elhúzódik, elfolyik a mé­lyebb fekvések felé, a- másik ré­sze pedig elpárolog. Megállapítást nyerít, hogy az ősszel mélyen felszántott földe­ken a víz 140 centiméter mélység­re szivárog le, míg a fel nem szántott területen csak *30 cen­timéterre. Ezért az időjárás szél­sőségeit a vízgazdálkodás helyes módszereivel, a talajművelés szakszerű elvégzésével nagymér­tékben tudjuk csökkenteni. To­vábbá az őszi mélyszántással nö­velni tudjuk a talaj tápanyag­készletét akkor is, ha azt leg­alább oiktóber hó végén elvégez­zük, ment a levegő, a nedvesség és a még elegendő meleg hatásá­ra taila j élet indul meg, ami által a talajbaktériumck nagymérték­ben elszaporodnak és számuk egy gramm talajban többszázmil­lióra emelkedhet, így ezeknek az apró élőlényeknek egy része le­köti ta levegő iniilrogénjé/t, más része pedig saját testének elhalá­sával növeli a talaj tápanyag- készletét. A talaj nitrogénben való gyarapodása kedvező felté­telek mellett elérheti holdanként 80 kg pétisó értékét, aminek a gyenge termcerejű talajoknál óriási jelentősége van és egyben az őszi mélyszántás teljes mun­kaköltsége is megtérül a talajgaz­dálkodással, ha a szántást korán végezzük. Fokozódik az őszi mélyszántás­ban a talaj tápanyagkészle-íe az­által is, ha a tarló- és gyökérma­radványok még az ősz folyamán elenyésznek és így növényeink részére kész tápanyagok kelet­keznek. Ugyanez a hatás akkor is. ha a trágyázás még október hó vé­gén történik. Ebkor még a tala.i- élet eleven és a korhadási folya­matok is erőteljesek. Az őszí mélyszántással növekszik a ter­mőréteg vastagsága is, ami ál"al lehetővé tesszük növényeink gyö- kérzeí.éndk erőteljes kifejlődését és megerősödését, ami a növé­nyek növekedését és a nagyobb terméshozamot idézi elő. Mindezek után megállapíthat­juk, hogy az őszi mélyszántás a legfontosabb agrotechnikai mun­kák egyike, melynek sikeres befe­jezése érdekében minden percet ki kell használnunk. Az elmaradt vagy rosszul végzett őszi mély­szántást a növények tenyészideje alatt semmiféle agrotechnikai munkával többé pótolni nem le hét, ezért minden talpalatnyi föl­det ősszel szántsunk meg­A kísérletek beigazolták, hegy tavasszal minden cm mélyítés 2—3 mm csapadék elpárolgását okozza, ezért az őszi mélyszántás elhanyagolása kétszeres vízvesz­teséget jelent, mivel ősszel keve­sebb csapadékot tud tárolni, azonkívül pedig a tavaszi szán­tással — ami" félen tárolt is — veszendőbe megy. Az eszi mélyszántást legalább 20—25 cm mélyen kell elvégezni. Ifit követik el sokan a legtöbb hi­bát, különcsen a gyenge igaerő- vei rendelkezők, mivel nem tud­ják az eddigi sekélyen művel'" 15—IS cm ré"eg alatt az eketalp kemény részét 2—3 cm mélyítés­sel felszántani, pedig a csapadék leszivárgására erre szükség van, Ezért az őszi mélyszántást trak­torral végezzük, mert a gépierő jobban dolgozik, a mélyítés" és a fogatást tökéletesebben végzi, ami a minőségi munka legfőbb követelménye. Ezefourtán láthatjuk, hogy meny­nyire fontos az őszi mélyszántás időbeni elvégzése, ezért használ­juk ki a még hátralévő időt, hogy így biztosítsunk nagyobb termést és ezáltal saját magunk részére nagyobb jövedelmeit'., Polgár Ernő. A zalaapáti állami gazdaság vállalása november 7-re Zalaapáti állami gazdaság dol­gozói és üzemi bizottsága figye­lemmel kisérte a III. szakszer­vezeti világkongresszus tanács­kozásait. Megértettük a szak- szervezeti munka jelentőségét, megállapítottuk, hogy szakszer­vezetünk munkájában komoly hiányoSvSágok mutatkoznak, főleg a munkaszervezés területén. Éppen ezért vállaltuk, hogy no­vember 7-e tiszteletére decem­ber 31-ig biztosítjuk, hogy dol­gozóink 90 százaléka szakszer­vezeti tag legyen a jelenlegi 50 százalékkal szemben. Továbbá vállaljuk, hogy tagdíjfizetésünket is megjavítjuk. Munkánk megjavítását mind­inkább megköveteli a kormány- programon megvalósítása, a dol­gozókról való szociális gondol­kodás, melyet államunk biztosit számukra. Hogy vállalásunkat teljesíteni tudjuk, elengedhetetlenül fontos az, hogy a gazdaságban a munka- fegyelemben mutatkozó hiányos­ságok rövid időn belül megszűn­jenek. Ezt úgy kívánjuk biztosí­tani, hogy a pártszei vezette) együtt, fokozottabban biztosítjuk az állandó népnevelőmunkát, melyben a kommunisták lesznek a példamutatók. Hogy munkánk­ban hiányosság ne mutatkozzék, elengedhetetlenül fontos a bí- zalmihálózat megerősítése, En­nek érdekében az üzemi bizott­ság minden héten rendszeresen megtartja üléseit, valamint két­hetenként összehívja a szakszer­vezeti bizalmiakat is. A bizalmi­választások alkalmával a mun­kában élenjáró dolgozókat vá­lasztjuk meg. Továbbá váltattuk azt, hogy a jövőben rendszeresen értékeljük a munkaversenyt, melybe minden dolgozót bevo­nunk és a versenyeredményeket a bizalmiakon keresztül rend­szeresen tudatosítjuk, melyre fel­használjuk a versenytáblákat is. Felhívjuk megyénk valamennyi állami gazdaságának, gépállomá­sának és erdőgazdaságának üze­mi bizottságát, hogy felhívásunk­hoz csatlakozzanak és csatlako­zásukat jelentsék be a MEDOSz megyei bizottságára. Dankos József Páncél Ernő üb. elnök terra, felelős Bánhegyi Margit gazd. felelős

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents