Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

II III. Szakszervezeti Világkongresszus október 13-i délelőtti ülése Bécs (TASzSz). A III. Szakszer­vezeti Világkongresszus október 13-i délelőtti ülésén folytatták a vitát Louis Saillant beszámolója felett. Francia-Szudán elnöklő küldötte R. Carannak, a brit- guyanai dolgozók küldöttének ad­ta meg a szót. Carran a guyanai helyzetről 'beszélt, amelyet — sza­vai szerint — „a gyarmati terror véres függönye“ takar el a kül­világtól. A fehér kizsákmányolok maroknyi csoportja a bennszülöt­teket régen elűzte földjeikről és arra kényszeritette őket, hogy cu­korültetvényeken — a négerek rabszolgákként, a többiek zsellé­rekként — dolgozzanak. Carran hangsúlyozta, hogy Gu­yanában rendkívüli módon elter­jedtek a betegségek, ugyanakkor semilyen egészségvédelmi rend­szer sem létezik. Hivatalos ada­tokat idézett, amelyekből kitűnik, •hogy például az indián törzsek körében minden 10 ember közül 8 elégtelen táplálkozásból eredő betegségekben szenved. Az egész országban mindössze 100 orvos és csAioán egyetlen 160 férőhelyes •kórház van. BnL-Guyana félmillió lakosa közül 100 ezer a munkanélküli, vagy részleges munkanélküli. Car­ran befejezésül, megemlítve azt a dühödt propagandát, amelyet or­szágában a Szovjetunió és a népi Kina ellen folytatnak a gyarmato­sítok, kijelentette: ..Kedves Elvtársak! Mi, akik rabságban élünk, büszkeséggel és lelkesedéssel tekintünk a Szovjet­unió eredményeire, a népi Kina és a népi demokratikus országok' sikereire. Ezek az országok lelke­sítenek bennünket és elszántságot adnak a további harcra.‘‘ A kongresszus küldöttei viharos tapssal fogadták az emelvényen megjelenő Nguen Kon ho-t, a Vi­etnami Általános Munkásszövetség küldöttségének vezetőjét. A vietnami küldött népének or­szága függefenségéért a francia gyarmatosítók ellen folytatott hő­sies harcáról beszélt. Vietnam népi kormánya a há­ború ellenére is mindent elkövet, hogy megjavítsa a dolgozó töme­gek helyzetét, Emelkedik- a mun­kabér, segélyben részesítik a sok- gyermekes családokat, növekszik az orvosi intézmények hálózata, a vállalatoknál megszervezték a munkások politikai, szakmai és általános műveltséget nyújtó ok­tatását. Egész más a helyzet a franciák által, megszállt körzetekben. Itt állandóan növekszik a munkanél­küliség és az éhség, terror és erő­szak uralkodik, a börtönök zsúfo­lásig megteltek a függetlenségért harcolókkal. A vietnami küldött végül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy népe az egész békeszerető embe­riség támogatásával' eléri majd teljes felszabadulását és országa függetlenségét. Ezután Gaston Monmousseau, a francia munkásmozgalom veterán­ja szólalt fel. A továbbiakban még Norovszambu mongol, Szuázsiri indonéz, Guruszvami indiai kül­dött beszélt. Ezután Elliot, az ausztráliai ten- gerészszakszerVezet főtitkára kap­ta meg a szót. Elliot elmondotta, hogy Ausz­tráliában titkos összeesküvés fo­lyik a dolgozók ellen az Egyesült Államok érdekében. Ez az össze­esküvés a dolgozók kifosztására és arra irányul, hogy országukat Amerika 49. államává tegyék, ag­resszív háború támaszpontjává változtassák. Ausztrália munkásosztálya áll­hatatos harcot folytat az ország összes dolgozóinak egységéért és határozott ellentámadást tanúsít a nyomor ^és éhség politikájával szemben. Elliot beszélt arról is, az ausz­tráliai tengerészek hogyan tagad­ták meg csapatok és fegyverek szállítását a hős koreai nép elleni háború céljaira. — Kitartóan küzdünk — mon­dotta végül Elliot —, hogy bizto­sítsuk az akcióegységet az üze­mekben. Vilar, a brazil szakszervezet küldöttségének tagja beszámolt a kenyérért, a békéért, a demokra­tikus és szakszervezeti szabadság- jogokért és a nemzeti független­ségért vivott harcról. A délelőtti ülésen felszólalt még: Gaston Bagana, a középkon­gói általános munkásszövetség fő­titkára és Rupnik, Jugoszlávia dolgozóinak képviselője. “ A délelőtti ülés végén--a Szak- szervezeti Világszövetséget üdvö­zölte az osztrák dolgozó nők kül­döttsége. A francia nemzetgyűlés kedden az indokinai piaszterbotránnyal kapcsolatos kérdésekkel kezdte meg uj ülésszakát Párizs (MTI) A francia nem­zetgyűlés a nyári szünet után — amelyet csak az augusztusi sztráj­kokkal kapcsolatos néhánynapos rendkívüli ülésszak szakított meg — kedden Kezdte meg Eduard Herriot elnökletével rendes ülés­szakát. A napirendi javaslat pén­tekre kivánja elhalasztani a La- niel-kormány mezőgazdasági poli­tikájával kapcsolatban a kommu­nista képviselők részéről bejelen­tett interpellációkat. A napirendi javaslat nem vesz tudomást azok­ról az indítványokról, amelyek bizonyos törvényerejű rendeletek hatályon kivül helyezésére, az augusztusi sztrájknapokra vissza­tartott bérek és fizetések folyó­sítására, valamint a kollektiv szerződések főbizottságának arra az előterjesztésére vonatkoznak, hogy havi 23 ezer frankban álla­pítsák meg a bérek és fizetések alsó határát. A nemzetgyűlés végül is több­ségi szavazattal úgy határozott: minden más napirendi pontot megelőzően tárgyalás alá veszik a jogügyi bizottság egyhangú elő­terjesztését, hogy az indokinai piaszterbotránnyal kapcsolatban függesszék fel a hivatali titoktar­tás kötelezettségét. Csak ezt kö­London (MTI). Nagy-Britanniá Kommunista Pártjának Végrehaj­tóbizottsága felhívást bocsátott ki, amelyben megállapítja, hogy a konzervatív kormány uj táma­dást tervez az angol nép életvi­szonyai ellen. Ezt világosan mu­tatják a konzervatív párt konfe­renciáján elhangzottak. • Sürgős szükség van arra, hogy meghiúsítsuk ezeket a terveket hangzik a felhívás — s a tory- kormányt, megbuktassuk egy nagy országos hadjárattal, amely a béke­politikát és a nép életszínvonala javításáénak politikáját támogatja. A felhívás közös célkitűzések megvitatására szólítja fel a népet. A politikai célkitűzések között szerepelnek gazdasági követelé­sek, mint magasabb munkabérek, nyugdijak, továbbá az egyes or­yetően tárgyalják a kormány me­zőgazdasági politikáját. A hivatalos lap keddi száma kormányrendeletet közöl, amely szerint három magasállásu köz- tisztviselőből álló „szakértői bi­zottságot“ küldenek ki a piaszter- botrány kivizsgálására. A kor­mánynak ez a váratlan intézke­dése nyilván arra szolgál, hogy elgáncsolja a nemzetgyűlés részé­ről ugyanebben az ügyben kikül­dött pártközi bizottság munkáját. A párizsi esti lapok arról szá­molnak be, hogy a miniszterel­nökség mellett működő államtit­kári hivatal törvénytervezetet dolgozott ki, amely „szabályozza" a közalkalmazottak sztrájkjogát. A lapok értesülése szerint a tör­vénytervezet arra irányul hogy gyakorlatilag megfossza a köz- tisztviselőket és az államosított ipai’ágak alkalmazottait a sztrájk­jogtól olymódon, hogy „előzetes bejelentési kötelezettséget“ ir elő. Ezenkívül felsorolja az olyan hi­vatali tisztségeket, amelyeknek viselői semilyen sztrájkban sem vehetnek részt. A tervbevett in­tézkedések megszegőit súlyos fe­gyelmi megtorlásokkal akarják sújtani. szágokkal való kereskedelmi kor­látozások megszüntetése, Anglia függetlenitése az amerikai uralom­tól, szabadság és függetlenség a birodalom összes népei számára, koreai politikai értekezlet, Kina felvétele az ENSz-be, békekonfe­rencia tartása az egységes, demokratikus, békeszerető Német­ország megteremtésére, a fegyver­kezés általános csökkentése, Vala­mint legmagasabb színvonalú tár­gyalások a nagyhatalmak között a nemzetközi feszültség enyhíté­sére. '— A NÉMET Szakszervezeti Szövetség elnöke —■ a tagok háta mögött — bizottságot alakított, amely Adenauerrel folytat meg­beszéléseket. A miniszierlanács határozata a fűtési idény megkezdéséről Az 1953—54. évi fűtési évad 1953. október 16-án kezdődik. Központi, vagy kályhafűtéssel rendelkező állami szerveknél, vál­lalatoknál és központi fűtéses la­kóházaknál 1953. október 16. után a fűtést meg lehet kezdeni, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható kö­zéphőmérséklet plusz 10 fok Cel- siusnál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tar­tozó intézmények, iskolák, egye­temek, napköziotthonok, valamint az állami balett intézet, az Állami Operaház és az Operaház Erkel Színháza helyiségeiben 1953. októ­ber 16-a után — a külső hőmér­séklettől függetlenül — a fűtést meg lehet kezdeni, ha a helyiségek belső hőmérséklete a 18 fok Cel­sius alá süllyed. November - 1. után a külső hő­mérséklettől függetlenül kötelező a fűtés. A központilag fűtött helyiségek­ben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően 8—14 órán át plusz 18 fok Celsius hő­mérsékleten tartható. Plusz 18 fok Celsiusnál magasabb hőmér­sékletre felfűteni csak az egész­ségügyi intézmények és a nap­köziotthonok helyiségeit lehet.- ALGÍRBAN a francia gyarmato­sítók újabb hazafiakat állítottak bíróság elé. Az Algír Kommunista Párt három titkárát állították bí­róság elé koholt vádak alapján. — A JAPÁN szakszervezeti fő­tanács országos kampányt kezde­ményezett az ujrafelfegyvcrzés ellen. — A VASUTASOK Szakszerve­zete az 500 kilométeres mozgalom­ban legjobb eredményt elérő vasutasok részére „500-as‘‘ jel­vényt alapított. IDÖJÄRÄS JELENTÉS Várható időjárás: felhős, párás helyenként ködös idő. Több he­lyen eső. Mérsékelt délkeleti szél. Az éjszakai lehűlés keleten még gyengül. A nappali hőmérséklet a fővárosban és környékén emelke­dik, másutt alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 10— 13, délben 16—19 fok között. Nag-y-Ilrltannia líommunista ivarijának felhívása Az éltető szovjet hazafiság A Szovjetunió dolgozó tömegei íorróan szeretik drága hazájukat. Nem egyszer védték meg támadó külföldi hódítók ellen. Szerették haladó nemzeti kultúrájukat. A munkásosztály, a Bolsevik Párt vezetésével, a szegény parasztság­gal szövetségben megvalósította a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat, megdöntötte a cáriz­must, a kizsákmányoló osztályok uralmát és megteremtette a szov­jet hatalmat — a munkások és parasztok hatalmát. Ez a nagy forradalom, a világon először, lét­rehozta az első szocialista álla­mot. A háboruelőtti ötéves tervek éveiben (1928—1940) a szovjet nép sikeresen valósította meg az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásá­nak tervét. Ennek eredményekép­pen a Szovjetunió óriási lépést tett előre, az elmaradott agráror­szágból szocialista mezőgazdaság­gal rendelkező ipari országgá vált. A Szovjetunióban véglege­sen megszilárdult a termelőeszkö­zök szocialista tulajdona, teljesen felszámolták a kizsákmányoló osztályokat és az ember ember által történő kizsákmányolását. A szocializmus győzelme meghozta a nép jólétét. Kifejlődtek és meg­erősödtek a szovjet társadalom olyan hatalmas mozgató erői, mint a Szovjetunió népeinek er­kölcsi és politikai egysége és ba­rátsága, a szovjet hazafiság. A szovjet hazafiság — a haza­fiság uj, magasztosabb érzése. A szovjet országban a dolgozók ér­dekei egyek az állam érdekeivel. A hősiesség a szovjet emberek egyik legragyogóbb jellemvonása. A munka többé nem szégyen és nem teher, mint a kapitalizmus­ban volt, hanem becsület, dicsős- ség és hősiesség dolga. A szovjet hazafiság eszmei alapja a marxizmus-leninizmus. A kommunista párt és a szovjet állam felfegyyerzik a népet Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításai­val, a társadalom fejlődése ob­jektiv törvényeinek és a kommu­nizmus épitése törvényeinek mély ismeretével, megvilágítják az al­kotó tevékenység távlatait. A kommunista párt fáradhatatlanul dolgozik a tömegek politikai és kulturális színvonalának állandó emelésén. A kommunista párt szent kötelességének tartja, hogy a szovjet hazafiság, a munkához való kommunista viszony, a szo­cialista tulajdon megbecsülése, a forradalmi éberség, a Szovjetunió népei barátságának megerősítése, a proletár internacionalizmus és a kölcsönös jóviszony megterem­tése a baráti országok népeivel szellemében nevelje a szovjet embereket. A szovjet hazafiság — ez a szocialista nemzetek hazafisága. A szovjet hazafiság nem választ­ja szét, hanem ellenkezőleg az ország valamennyi népét és nem­zetiségét összekovácsolja egysé­ges, testvéri családdá. A lenini-sztálini nemzetiségi politikát követve, a kommunista párt felszabadította Oroszország népeit az évszázados nemzetiségi elnyomás alól, felszámolta gazda­sági és kulturális elmaradottsá­gukat, a Szovjetunió valamennyi nemzetét összeforrasztotta egysé­ges, testvéri családban és létre­hozott egy egységes, soknemzeti­ségű hatalmas államot. A szovjet hazafiság megbont­hatatlan mozgató erő volt a szov­jet nép hősies harcaiban, a Nagy Honvédő Háború idején. Ez lel­kesítette a szovjet embereket a háborusujtotta népgazdaság gyors helyreállításában. Ez a ha­talmas mozgató erő az, amely a kommunizmus építésénél is meg­nyilvánul. Gyárakban, üzemekben kolho­zokban, szovhozokban, gép- és traktorállomásokon nap mint nap tapasztalhatjuk a munkakezde­ményezés, az alkotó merészség újabb és újabb megnyilatkozá­sait. A szovjet emberek ettől az érzéstől áthatva arra törekszenek, hogy hazájukat még hatalma­sabbá tegyék, hogy meggyorsít­sák a kommunizmus építésének ütemét. Az 1953-as év első felé­nek gazdasági eredményei bizo­nyítják, hogy a szovjet ipar sike­resen hajija végre az ötödik öt­éves terv feladatait. A szovjet emberek élete évről- évre egyre szebb és gazdagabb lesz. Növekszik anyagi jólétük, virágzik kultúrájuk. A dolgozó tömegek állandóan emelkedő anyagi és kulturális szükségletei­nek maximális kielégítéséről való gondoskodás a kommunista párt és a szovjet állam legfőbb tör­vénye. A szovjet hazafiságnak nagy nemzetközi jelentősége van. A szovjet nép, a hős szovjet had­sereg a dicső kommunista párt vezetésével megsemmisítette a fasiszta agresszorokat. Ezzel nem­csak a Szovjetunió szabadságát és függetlenségét védték meg, ha­nem Európa és Ázsia népeit is megszabadították a fasiszta el­nyomás veszélyétől. A Szovjet­unió győzelme a második világ­háborúban meggyengítette az im­perializmus és a reakció hadállá­sait. Egy sor európai és ázsiai országot szabadított fel a kapita­lista elnyomás alól, amelyek ma már a szocializmus utján halad­nak. A szovjet emberek határtalan szeretettel fordulnak szocialista hazájuk és dicső kommunista pártjuk felé, amely a történe­lemben először szakította meg az imperializmus láncát, szüntette meg a kizsákmányolást és tei’em- tette meg a szocialista kultúrát, mely magasabbrendübb minden burzsoá kultúránál. A Szovjetunió sikereire nem­csak a szovjet emberek büszkék, hanem az európai népi demokra­tikus országok, a Kínai Népköz- társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság dolgozói is. Ugyanúgy örömmel tölt el minden szovjet embert ezeknek az országoknak a szocializmus építésében elért sikerei. A szovjet hazafiság mentes laji és nacionalista előítéletektől. A proletárnemzetköziség zászlaja alatt, kíméletlenül leleplezve a kozmopolitizmust és a burzsoá nacionalizmust, a szovjet nép fel­építette a szocializmust, megsza­badította hazáját az évszázados­ellenséges betörésektől, sikeresen halad a kommunizmus felé, Kérdezz — felelek Válasz népnevelőink kérdéseire Számos DISz-fialal fordult hoz­zánk a napokban azzal a kérés­sel; hogyan segíthetik a termelő­szövetkezetek megszilárdítását. VÁLASZ: Különösképpen a fa­lusi DISz-szervezetekre hárul nagy feladat. Nekik kell roham­csapatként előljárniok a szövet­kezetek megszilárdításában. Most a tsz-ek megszilárdítása idején is példával kell bizonyitaniok, hogy szüleik felvilágosításával, a mun­kában való helytállásukkal, be­töltik a szocialista építés roham- csapata szerepét. A fiatalok le­gyenek azok, akik elsőként kez­denek hozzá az őszi mezőgazda- sági munkákhoz, a szántáshoz, a vetéshez, az ifjúság ragadja len­dületével maga után a többi szer- vezetenkivüli fiatalt és azok szülőit. Ahol a DISz-fiatalok a tsz-ben példát mutatnak —? ott a termelőszövetkezet erős, szilárd és virágzó lesz. A falusi DISz-szervezetek tag­jai magyarázzák meg az ingado­zóknak, hogyan válik szebbé és jobbá az élet, ha továbbra is a termelőszövetkezetben dolgoznak. Mondják el például azt, hogy a pacsa-andorházi mezőgazdasági termelőszövetkezetben egy-egy tag ebben a gazdasági évben 30—35 mázsa kenyérgabonát és a mun­kaegységek után járó két-három ezer forint készpénzt és egyéb terményfeleslegeket kapott. Bá- nokszentgyöigyön, Szentpéteruron és megyénk nagyon sok községé­ben a termelőszövetkezetek tag­jainak, a DISz-istáknak az a jel­szavuk: „Nem hagyjuk el a közös vagyont“. Ezt a jelszót kell me­gyénk valamennyi DlSz-fiataljá- nak tovább vinnie. f I

Next

/
Thumbnails
Contents