Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

A Magyar Állami Népiegyüttes október 10 és 2ö-a között megyénkben vendégszerepei A felszabadulás után kulturá. lis életünk eddig soha nem látott módon virágzott ki. így népmű­vészetünk is az első tapogatódzó próbálkozások után ellenállhatat­lan erővel tört felszínre és el­foglalta méhó helyét uj éle.ünk- ben. Egy.két év leforgása alatt többezer énekkar, népi tánccso­port, népizenekar alakult szerte az országban s dalolva, ‘táncolva hirdették uj életünk örömeit, al­kotó szépségeit. Kulturv er senyéink hat ihnas eredményei azt mutatták, hogy példamutató, hivatásos együttes­re van szükség, mely népművé­szeti hagyományainkat megis­merteti, megszeretted dolgozó né. pünkkei s ugyanakkor ezeket a hagyományokat tovább is fej­leszti. Ezzel a céllal alakult meg 1950 őszén a Magyar Állami Népi- együttes. Üzemi, városi, falusi kulturcsoportok százai közül — kb. 1200 énekes s ugyanennyi táncos közül — választotta ki egy szakértő bizottság az együttes táncosait és énekeseit. A művészeti vezetők nagy lel­kesedéssel és lendülettel fogtak munkához s néhány hónap múl­va — hazánk felszabadulásának 6. évfordulóján, 1951 április 4-én — már be is mutatták az első műsort. Ezen a műsoron már o-z együttes három művészeti ága (ének-, zene~, táncház) külön-kü. lön és közösen is szerepelt. Az első fellépésre való készülés ■idején a hazánkban tartózkodó Mojszejev Együttes tagjai és an­nak vezetője nagy figyelemmel és szeretettel segített a feladatok megoldásában. Ez az együttes to­vábbfejlődése szempontjából rendkívül sokat jelented. Budapesten és vidéken egy. aránt kitörő lelkesedéssel fogadta dolgozó népünk az együttest- Mű- sorát magáénak érezte, mert a bemutatott számok mélyen a ma­gyar népművészeti hagyományok talajában gyökereznek s e kin­cseket a mai ifjúság ujjongó len­dületével közvetítette a hallgató­ságnak. Ugyanilyen nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadták az együttes műsorát a külföldi vendégszerep­lések alkalmával is. A magyaror­szági bemutatkozások után hama­rosan Csehszlovákiában tett kör­utat az együttes, majd Berlinben szerepelt a VIT alatt. Az együt­tes zenekara itt az I■ dijat nyerte el, a tánckara a II. dijat. Pár hó­nap múlva a Szovjetunióba, majd a Kínai Népköztársaságba utaz­hatott vendégszereplésre. Ez az ut is sok elismerést és sok barátot szerzett a magyar népnek, a ma­gyar népművészeinek. Eddig az együttes több mint 250 szer sze­repelt és műsorát kb. egymillió ember nézte végig. A külföldi si­kerek mellett nagy eredmény, hogy itthon a művészeti tömeg, mozgalomban egyre inkább ta­lálkozunk olyan mű sor számokkal, amelyeket a csoportok az Állami Népiegyütíestől vettek át, vagy melyek az ö hatására születtek meg. Az együttes mozgalmi cso­portokkal tapasztalatcser ét ren­dez. Művészeti vezetői vidékre járnak és a felgyújtott hagyomá­nyokat dolgozzák fel színpadra, ugyanakkor az együttes tagjai nem hivatásos művészeti csopor­tokat patronálnak, oktatnak. A Magyar Állami Népiegyüttes ének-, zene- és tánckara ok'óber 10-e és 20.-a között Zalaeger­szegen és Nagykanizsán is hang­versenyt ad. Megyénk dolgozói I nagy érdeklődéssel várják sze- I replésüket. 1 MIT SZÓLNAK HOZZÁ AZ ILLETÉKESEK ? Állatfejlesztési tervünkhöz szük­séges, hogy mmél többet silozzunk. Az a tszcs, vagy egyénileg gazdál­kodó, aki a silózásban bőkezű, a télen is jó erőben tarthatja állat- állományát és tejhozama sem csök­kenik olyan mértékben, mint azo- ké, akik ezt elmulasztják Ezen a téren van még hiányos­ság. Több tszcs-ben a vezetőség sem tartja fontosnak a silózást. A ságodi. a zalaszentgyörgyi és a zalaegerszegi termelőszövetkeze­tekben még nem láttak ehhez a munkához. Pedig a gépállomás mindhárom tszcs-be kiküldte a silózógépet, melyeket nem tudtak munkába állítani, mert a kukori­caszár és a többi silózóanyag nem volt előkészítve. Mire várnak ezek a tszcs-k? ★ Bedő Istvánt, bázakerettyei olajmunkást egy éve baleset ér­ié. Azóta az SzTK halogatja a ba’eset után járó járulék utalá­sát, útiköltségét sem fizette ki, amely ezidáig 150 forintra nőtt. Itt az ideje, hogy az SzTK ennek az ügynek a végére is pontot te­gyen! ★ Tóth Emil levelében arról irt, hogy a letenyei kulturház környé­ke elhanyagolt gazdátlan. A kul­turház vezetőségének és a tanács­nak nagyobb gonddal kell bizto­sítani a kulturház rendjét, tiszta­ságát! HOKI Zalaegerszeg, október 1—7-ig: GYÖNGYVIRÁGTÓL — LOMBHULLÁSIG 4-én matiné: Támadás 6.25-kor Nagykanizsa, október 1—7-ig: SZOKIK A MENYASSZONY 4-én matiné: így győztünk as Olimpián Müven filmeket látunk októberben? Október 1-től mutatják be Za­laegerszegen a Gyöngyvirágtól — lombhullásig című legújabb ma­gyar, színes természetfilmet, mely fejlődő filmgyártásunk egyik büszkesége. E film az 1953. évi velencei filmfesztiválon a népsze­rű tudományos filmek első diját nyerte el. Október 8-án kerül műsorra a Boldogság madara című szines. szovjet filmalkotás, mely Szadkó és társai kedves történetét mutat­ja be. Műsoron lesz még Zalaegersze­gen — többek között — a Király­lány a feleségem című legújabb francia filmvigjáték is, mely Bu­dapesten e napokban átütő sikert aratott. Nagykanizsán többek között a következő filmeket láthatjuk: Boldogság madara, Királylány a feleségem, Jónapot elefánt. Gyöngyvirágtól — lombhullásig Homoki-Nagy István uj természetfilmje Mindössze másfél esztendeje, hogy Magyarországon bemutatták Homoki- Nagy István Kossuth-díjjal jutalma­zott, nagy színes természetfilmjét: a „Vadvízország"-ot. A film azóta vi­lágsikert aratott. Számos nyelvre szinkronizálták, így esősorban orosz­ra, angolra, franciára, németre. Né­hány hónappal ezelőtt Párizsban egy­szerre öt moziban mutatták be, osz­tatlan elismerést aratva. Homoki-Nagy István az elmúlt hó­napokban újabb nagy színes termé­szetfilmet fejezett be. Címe: „Gyöngyvirágtól — lomb- hullásig“. Címe alapján okkal hihetnők, hogy a film a virágok életét viszi vászon­ra. Pedig nem erről van szó! A „Gyöngyvirágról — lombhullásig" a szarvas, az őz, a vaddisznó, a róka és az erdő többi érdekes lakójának életét, a megélhetésért folytatott, bi­zony sokszor hiábavaló harcát örökíti meg, Színhelye a Duna árterületének szövevényes dzsungel je. Idő: a tavasz ébredésétől a tél beköszöntél:?, tehát gyöngyvirágtól — lombhullásig. Homoki-Nagy István új természet- filmjében is — akárcsak a „Vadvíz­országban" — számos érdekes technikai fogást alkalmazott. Ezel tették lehetővé sok olyan jelenet elkészítését, amelyeket megdöbbenve és értetlenül szemlél a néző. Elsősorban azokra a felvételekre gondolunk, amelyek közvetlen közel­ről mutatják az erdő vadjait. Egy részük valóban nagyobb távolságról, távobjektíwel készült, más részük ’ azonban közvetlen közelről. 1 Közvetlen közelről lábuk két ritka j magyar madár: a feketególya és aj kisbékázÓsas fészekbeli életét, a fió-| kák felcseperedését, majd szárnyra- kápását. Pedig ezek a madarak évszá­zados fák felső csúcsára rakják fész­küket, gyakran 20—25 méter távol­ságra a földtől. A felvételeket hosz- szú évek tapasztalatai alapján meg­szerkesztett filinezőtorny okról készítették. A filmexpedició ilyen fil­mezőtornyot vitt magával, természe­tesen alkatrészeire szétbontva. A leg­nagyobb torony magassága eléri a 23 métert. Mielőtt azonban a tornyot felépí­tették, ki kellett deríteni, vájjon még tojások-e, vagy már fiókák vannak a fészekben. Ez azért fontos, mert a megzavart madár gyakran otthagyja tojásait. De ha már kikeltek fiókái, ivadékgondozási ösztöne felülkereke­dik menekülés: ösztönén, A fészek felderítéséhez egymásbatolható aluminiumcsöveket használnak. Olyasmi ez, mint valami hatalmas horgászbot, 20—25 méterre széthúzható, s a végén tükör van. A tükröt a fészek fölé tolják, miközben alulról távcsővel megállapítják mi van a fészekben? A következő feladat a fészek köz­vetlen környékének megtisztítása volt. A lombok, gallyak zavarták volna a filmezést. Ezért a fa csúcsán átvetett kötélhágcsón valaki felkúszott a fé­szekhez, miközben a madár izgatot­tan körözött megbolygatott otthona felett. Ha helyreállt a nyugalom, visszatért fészkére. A fészek már fel­vételre érett, megkezdődött a torony építése. Persze csak lépésről lépésre, hogy a madár apránként szokjék hozzá. Idegesen, gyanakodva szemlél­te fészkéből a növekvő tornyot, de Nissanként mégis megszokta, hiszen nem érte onnan semmi baj. A torony tetején, a fészektől alig 4—5 méterre, elhelyezték a filmező fülkét. A 6—7 emelet magas tornyot drótkötelekkel rögzítették, nehogy szélben, viharban elmozduljon. Már csak a rezonáló fémszelencék elhelyezése volt hátra. Ezeiere azért volt szükség, hogy a madár a felve­vőgép berregő hangját is megszokja s ne röppenjen ki fészkéből, fimikor elkezdődik a felvétel. Néhány méter filmszalag készítését néha hosszú hetek munkája előzte meg. A menekülő szarvasok halál­ugrását alulról filmezve mutatja a film. Persze az sem véletlen műve, hogy a menekülő állatok éppen a felvevőgép lencséié fölött suhannak el. Kilesték a szarvasok útját, a csapást, amelyet előszeretettel használtak. A csapást keresztező szakadék mélyére aknát ástak. Itt helyezkedett -el az operatőr. A hatalmas erdőrészt, ahol a szarvasok tanyáztak dróttal körül­kerítették, s a dróthálót élénkszínű rongydarabokkal aggatták tele. Min­denki a helyén! — kezdődhet a fel­vétel. Hirtelen kutyafalka rohanta meg a szarvasokat. Az állatok számára nem maradt más út, mirt a menekülés a szakadékon keresztül. Rohamvágtában rugaszkodtak neki az ároknak, s karcsú testük villám­ként suhant át egymás után a lesben- állő operatőr gépe felett. Homoki-Nagy István természetfilm­jeiben mindig arra törekszik, hogy- megrögzítse a természetnek ritkán megfigyelhető jelenségeit. Feladata rendkívül nehéz, hiszen a film sze- ! repló'i az erdők, dunamemi nádasok ff-'tpnk lakói. (Megjelent az Ifjú Technikus szep­temberi számában.) S P O H T Alapos munkát a III, negyedévi beszámoló jelentések elkészítésénél Az állami és társadalmi sportszernek a testnevelés és sport 195.1. III. ne­gyedévi fejlesztési-terv teljesítéséről. a szeptember 30-ig elvégzett munkáról’, ok­tóber 1 és 15. között számolnak be fel­sőbb szerveik felé. A beszámolási kötele zettség kiterjed a sportegyesületi, isko­lai és egységes falusi sportkörökre (me- 'vek az OTSB által jóváhagyott alap szabály szerint megalakultak és bejelen tési kötélvettségükrvek eleget tettek), a sportegyesületek területi és országos el­nökségeire, a megyei tanacs VB. okta­tási osztályára és valamennyi testneve­lési es sportbizottságra. Az OTSB a 111 negyedévi beszámoló jelentések^ elkészítéséhez szükséges nyomtatványokat a sportegyesüieti el­nökségeken, illetve a megyei TSB-n ke­resztül eljuttatta már az illetékes sport- szervekhez. A jelentési nyomtatványok kitöltésével kapcsolatos tudnivalókat a nyomtatványon levő utasítások tártál mázzák. E tudnivalók melleit az aláb­biakban több lényeges szempontra hív­juk fel a sportkörök figyelmét. A „Sportkörök I sz. jelentését” egy­ségesen a lit. negyedév utolsó napi hely. zete, -tehát a szeptember 30-1 helyzet alapján kell kitölteni. A korábban ki­adott utasításoktól és a nyomtatványon levő útmutatóktól eltérően, a sportkörök­nek nem kell ezt a jelentést küldeniök a Központi Statisztikai Hivatal járási (városi) felügyelősége felé. _ A jelentésre kötelezett sporlszervek ügyeljenek arra. hogy a jelentési nyom­tatványok kitöltésénél az illető sportoló sportköri tagsága a mérvadó Különösen vonatkozik ez a patronáló sportkörökre, amelyek nem jegyezhetik be a patronált iskolák sportolóinak adatait, ha azok valamely iskolai sportkör tagjaira vo­natkoznak. Az 1953. 111. negyedévi statisztikai adatszolgáltatás alkalmával a kérdő­íveknek (sportkörök I sz. jelentése III. sz. összesilő kimutatás) „Az 1953. év­ben minősített, oszíálylnsorolt sporto­lók _számá”-ra vonatkeíó rovataiban — a kérdőivek hátoldalán levő utasítástól eltérően — azoknak a sportolóknak mi­nősítési adatait is be kell jegyezni, akik­nek ez évben történi uj minősítése nem igazolható minősítési könyvvel, de az illetékes TSB-k birtokában vannak a sportkör _által szabályszerűen felterjesz­tett minősítési kérelemnek és az ahhoz .csatolt, az eredmények hitelességét bi­zonyító versenyjegyzőkönyveknek, vagy versenyjegyzőkönyv! kivonatoknak. A beszámolójelentések célja, hogy a felettes sportszervek vezető, irányitó munkáját segilse és elindítója legyen olyan intézkedéseknek, melyek a feltárt hiányosságok kiküszöbölésével biztosítják a további eredményeket A sportkörök csak olyan adatokat Ír­hatnak be a jelenlésekbe, amelyek a sportköri munkanapló bejegyzéseivel és az azokhoz csatolt bizonylatokkal (szak­osztályi munkanapló, versenyjegyző­könyv, stb) igazolhatók. A sportegyesületi sportkörök a „Sport, körök I. szí jelentése” nyomtatványt — egy példány egyidejű megőrzésével — a .sportegyesületek területi elnökségei­nek és az illetékes városi (járási) TSB- nek küldjék meg Az iskolai sportkörök ugyanezt a jelentést, egy példány meg­őrzése mellett, a megyei tanács VB. oktatási osztályának, valamint az ille­tékes városi (járási) TSB-nek küldik meg. A járási és városi TSB k a sportkö­rök által hozzájuk beküldött és az ada­tok hitelessége szempontjából felülvizs­gált jelentéseket dolgozzák fel. Ameny- nyiben valamely járási, városi TSB a sportkör kérdőivén a sportköri jelenté­sek adatait bármilyen oknál fogva he­lyesbíti, a sportkör elnökét Írásban azon­nal értesíti erről, megindokolva a he­lyesbítés okát Az így felülbírált sport­köri jelentésekből a TSBk elkészítik a beszámoló jelentésüket, melyeknek tar­talmaznia kell: 1. a „III. sz összesítő kimutatás” bejegyzett adatait, 2 az 1953 január I-tol a jelentés nap. jáig általuk, vagy felügyeletük által megrendezett . káderképző tanfolyamok tételes felsorolását, 3 a beszámoló jelentést letárgyaló bizottsági ülés jegyzőkönyvének máso­latát, 4. a negyedévi munkaierv végrehaj­tását értékelő jelentésüket, mely kon­krétan foglalkozzon a területen megren­dezett versenyek, bajnokságok rövid értékelésével, az MHK-testnevelési rend­szerrel kapcsolatos értékeléssel, a súly­ponti sportágak (atlétika, kerékpár, úszás, torna) értékelésével. A beszámoló jelentésekkel egyidejűleg kell elkészíteni a társadalmi sportszö­vetségek jelentéseit is. E jelentésekben különösen a 4 súlyponti sportágakra vonatkozóan kell tájékoztatást adni a fejlesztési terv és a versenynaptár meg­valósítása érdekében tett intézkedések­ről Valamennyi beszámoló jeleníésre kö­telezett szerv vezetője, jelentéseit gondo­san, a valóságnak megfelelően állítsa össze, értékelve az eredményeket és hiányosságokat. Ez állal is segítsék elő a jobb munkát és a hibák kiküszöbölé­sét. — A művészeti dolgozók szak- szervezetének felhívása. A mi­nisztertanács 12.150—1948. számú rendelete kiterjeszti a munkaköz­vetítést a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének tagjaira is. Ez azt jelenti, hogy az a munkaadó (szervezet, vállalat), aki a szak- szervezet megkerülésével alkal­maz zenész munkaerőt, a mun­kavállalóval együtt büntetésben részesül. — ÜGYELETES ORVOSOK: Zala. egerszegen: dr. Magyaródiné (Bu- zsáki Katalin) Megyei Kórház. Nagykanizsán: dr. Büírtuer Károly Vorosilov-u. 8. FELHÍVÁS Felhívjuk a kiskanizsai gázfo­gyasztók figyelmét, hogy folyó évi október 5-én 13 órától 17 óráig gázszünet lesz. Nagykanizsai Földgázüzem Vállalat. Keresik edesapkal! Nagytilaj községből hosszabb be­tegség után eltűnt lakásáról Tor­ma Vince, akit 4 napos keresés után nem találnak. Távozásaikor világosbarna kabátot, szürke nad­rágot, kekiszinü sapkát és bak- kancsot viselt, 74 éves, középier- metü, kerekarcu, stuccolt ősz ba­juszt visel. Kérik gyermekei a jóindulatú dolgozótársakat, legye­nek segítségükre és aki tud ró­la, értesítse őket. Ciirs: Torma János, Nagytilaj (Vas megye) PERFEKT gyors- és gépirónöt azonnal felveszünk. Zala szerkesztőség, Zala­egerszeg. Kossuth Lajos-u. 22 (150) A VADGESZTENYE kilójáért 30 fillért tizet a Melléktermék és Hulladékgyűj­tő Vállalat és a Földművesszövetke- zet. __ (149) SÍRKÖVET gránit márvány és mű­kőből nagy választékban raktáron tart, levélf elhívásra helybe uta­zik: Blázovies János kőfaragó. Vasvár (147) PIROS Csepel, eredeti állapotban el­adó. Zalaegerszeg, Kossuth Lajos, n. 9. (151) Km%rtt ai aúaah konívfsbouoaat p a rat DMU f ii loyifKíztjn BoiroKAi : AZ AMERIKAI TRAGÉDIA cimű drámát az Állami Faluszin- ház az alábbi helyeken adja elő: 1953 október"4-én Szépeinek 1953 október 5-én Galambok. 1953 október 6-án Letenye. 1953 október 7-én Lovászi Olaj­telep. 1953 október 8-án Zalatárnok. 1953 október 9-én Söjtör. 1953 október 11-én Zalaeger­szeg. 1953 október 12-én Bak. 1953 október 13-án Szentpéterur. 1953 október 14-én Hahót. FELVESZÜNK: kőműves, ács. áll-» ványozó segédmunkás férfi- és női dolgozókat budapesti mun­kahelyre. Vidéki dolgozók ré-1 szére megfelelő szállást, étkez-* tetést biztosítunk. .Jelentkezés: 23/2. Építőipari Vállalat Buda-* pest. XIII. Rozsnyai-ut 6. int Magyar Dolgozóit Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Peleifia szer* xesrlfl és kiadó: Darabos Iván — Szer- •ip'-ztőség- Zalaegerszeg. Kossuth Lalns. utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: íalaegerszeg Széchenyi tér 4. Telefon: 102. — Készült s Vssmegvei Nvomda­uart Vállalatnál Szombathely, Kossuth aios.utca 6 Telefon: 75 — Felelte vezetfi: Holraann Miklfia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents