Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

* A KOMMUNIZMUS, A SZOCIALIZMUS EPITESENEK UTJÁN * Mindent az emberért Gondoskodás kényelmes és szép lakásokról A bukaresti munkás- negyed korszerű épületei között lépésben halad egy gépkocsi. Minden ház ka­puja előtt megáll, gyerme­keket vesz fel, azután foly­tatja útját. A kocsi szél­védője felett felirat figyel­mezteti a szembejövő gép­kocsi vezetőjét: „Vigyázz, gyermekek!“ A Román Népköztársa­ság városaiban reggelente egyre több hasonló gépkocsi tűnik fel. Napjában ezer és ezer gyermeket visznek ezek a gépkocsik az üze­mek és gyárak napköziott­honaiba. Szeretet és féltő gondosság kiséri az első la­kóháztól a napköziotthon bejáratáig, ahol aztán a gépkocsik mélyéről kitó­dul az apróság, hogy vi­dám kacagással és önfeledt jókedvvel töltse meg a me­sék és a játékok birodal­mát... Naponta sokezer ilyen, látszólag apró esemény történik a Román Népköz­társaságban, de ezeknek az eseményeknek jelentő­sége egyetlen jóérzésü, be­csületes ember figy elmét sem kerüli el. A Duna menti síkság felett repülő­gép kering. Egyszer csak a géptől apró ejtőernyő vá­lik el, amelyen kis csomag ereszkedik alá. A csomag értékes gyógyszert tartal­maz, amely súlyos beteg életét menti meg valame­lyik eldugott faluban... Ugyanakkor a brailai nád­rengetegben hajó köt ki, amelyen népi tánccsoport érkezik a kis halászfaluba, hogy oda is eljuttassa a kultúra fényét. Valahol egy moldvai faluban dolgozó parasztok, hegyi pásztorok újabb csoportja veszi át a bizonyítványt a betüvető tanfolyam sikeres elvégzé­séről. A lupényi szénbá­nyába hatalmas rakomány érkezik: védőruhák és csiz­mák a bányászok részére. Kolozs tartományban az egyik faluban ünnepélye­sen felavatják a falu kötö­zőhelyét, szülőotthonát, bölcsődéjét és kulturottho- nát. Míg 1938-ban Romániá­ban egyetlen falusi szülő­otthon sem működött, ad­dig ma már több mint 1200 faluban korszerűen felsze­relt szülőotthon működik. Sokszáz falusi kötözőhely. egészségház, stb, szolgálja a falu dolgozóinak egészség- védelmét. Egyszersminden- korra eltűnt az az idő, amikor a parasztok kény­telenek voltak gyakran többszáz kilométert kocsiz­ni, amíg orvost találtak. A pellagra és a malária, ez a két szörnyű betegség, amely a felszabadulás előtt súlyos csapásként pusztította vé­gig a falvakat, ma ,már szórványos jelenség. A Constantái tengerpar­ton fényűzően berendezett hatalmas épület hívogatja a dolgozókat. Egykor tivor- nyázó kizsákmányolok ta­nyája, szerencsejáték- és kártyabarlang volt ez az épület. A burzsoá földesúri rendszer idején kaszinónak nevezték és tivornyái még a határon túl és hírhedtté tették. Ma a szakszerveze­tek Constantái kulturháza lett, amelyben többek kö­zött tízezer kötetes könyv­tár várja a dolgozókat.. Ki­kötőmunkások. a hajók le­génysége, a városbeli üze­mek dolgozói töltik kelle­mesen szabadidejüket eb­ben a fényes palotában, amelyet nekik adott a né­pi demokrácia... A Román Népköztársa­ságban jelenleg egyedül a szakszervezetek kezelésé­ben 1732 klub, közel 5000 könyvtár (mintegy kilenc­millió kötettel!) és több mint 200 vándormozi mű­ködik. A népi demokrácia éveiben a falvakban több mint 12 ezer kulturotthont és népi olvasóházat létesí­tettek. Ezek az intézmé­nyek a kultúra tűzhelyei­vé váltak, hiszen a nemrég még írástudatlan milliós paraszttömegek közé vit­ték el a kultúra fényét és melegét... A Károótok hóboritot- ta ormai már az éjszaka sötétségébe vesznek. A Cenk lábánál, a Munkaerő- tartalékok sztálinvárosi is­kolaközpontjának hatalmas étkezdéiében mindent ra­gyogó fény áraszt el. Iparos­tanuló fiuk és lányok szá­zai fogyasztják jó étvágy- gyal a bőséges, ízletes va­csorát. A hangszórók szó­rakoztató zenét közvetíte­nek.. Ezek a fiatalok már nehezen tudják elképzelni, hogy néhány évvel ezelőtt még milyen szomorú sors jutott osztályrészül az ipa­rostanulóknak, mennyi nél­külözésen és szenvedésen kellett keresztül küzdeniük magukat, amig sikerült el­lesniük szakmájuk titkait. Ma mintegy 90 ezer ifjú és lány tanul a Munkaerőtar- talékök iskoláiban. A szo­cialista ipar jövendő káde­rei mindent megkapnak a nép államától, semmire sincs gondjuk, csak arra, hogy mennél kiválóbb szakemberekként szolgál­hassák majd népük békés épitőmunkáját. „Mindent az emberért, mindent az ember életének megszépítéséért!‘‘ — ez a jelszó irányit ma minden tevékenységet a Román Népköztársaságban, ez a jelszó válik valósággá min­den nap, a nap minden percében s az ország min­den részében, akár újabb munkáslakóházak átadásá­ban, akár újabb üzletek megnyitásában, akár egész­ségügyi vagy kulturális in­tézmények létesítésében. A Szovjet­unió butorkészi- tő üzemei növe­lik az ebédlő-, dolgozószoba- és hálószoba­berendezések, valamint egyes berendezési tár­gyak gyártását, a kulturális in­tézmények és lakások számá­ra. Moszkvában állandó butor- kiállitás nyílt. A kiállításon néhányszáz asz­talt, széket, szék rényt és más bútordarabot és sok különböző tapéta-mintát mutatnak be. lyek, parkosított terek, li­getek, stb. A lakásépitészeti intézet belső berendezés és művé­szeti ipari osztálya albu­mokat készít a lakások szépségét emelő építészeti részletmegoldásokról. Az albumok függönyterveket, ajtómegoldásokat, fajansz­éi üvegfelszereléseket tar­talmaznak a fürdőszobák és konyhák számára. Az építészeti akadémia elnöksége tervbevette egy újabb intézet létesítését, amely a lakások és köz­épületek berendezésének kérdéseivel foglalkozik. Vietnam parasztsága feiemelkedik A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság csodálatos természeti szépségű ország, de ereje és nagysága hős fiainak és leányainak bá­torságán és elszántságán mérhető le, amellyel a vég­ső győzelemig küzdenek. A kormány különös fi­gyelemmel van az agrár­politikára. 1952 végén 253.632 hektár földet, amely addig a francia gyarmatosító urak és az árulók kezében volt, szét­osztott 445 ezer szegénypa­raszt között. Nemrégiben törvényerejű rendelet lá­tott napvilágot, amely ugyancsak elősegíti a fal­vakban a parasztok anyagi helyzetének megjavítását, s a mezőgazdasági termelés növelését. 25—50 százalék­kal csökkentették a föld bérleti diját, s mentesitik a parasztokat az adósságuk megfizetése alól. A francia gyarmatosítók és árulók vagyonát és állatállomá­nyát is elkobozzák — s a családok létszáma arányá­ban — a földnélküli pa­rasztok között osztják szét. Ezek és a többi intézkedé­sek bizonyítják, hogy a né­pi hatalom egyre széle- sebbkörüen gondoskodik a dolgozó parasztságról, amely szilárd egységben a munkásosztállyal küzd Vi­etnam teljes szabadságának kivívásáért. * NEMZETKÖZI SZEMLE * ,Miért nem felel meg az Egyesüli Államoknak az EISjSz alapokmánya ? \ z Egyesült Nemzetek Szerve- zete a második világháború­ban a fasizmus felett győzelmet ara­tott nemzetek koalíciójából nőtt ki. E szervezet magasztos céllal alakult meg: biztosítani a világ valamennyi népének baráti együttműködését, a nemzetközi konfliktusok békés ren­dezése, az agresszorok megzabolázá- sa a tartós béke érdekében. E célo­kat fejezi ki az ENSz alapokmánya. Az alapokmány egyik legfontosabb cikkelye a Biztonsági Tanács felállí­tásáról és működéséről szóló rész. Ez a cikkely a Biztonsági Tanácsra ruházza a döntés jogát a háború és béke legfontosabb kérdéseiben. így például a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie akkor, ha a béke megóvása érdekében az ENSz fegyveres beavat­kozása válik szükségessé valahol. A Biztonsági Tanács működésének alap­elve a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának — a Szovjetuniónak. Kíná­nak, az Amerikai Egyesült Államok­nak, Angliának és Franciaországnak — egyhangúsága. Ez az elv azt je­lenti, hogy a Biztonsági Tanács az említett legfontosabb kérdésekben csak akkor hozhat érvényes határo­zatot, ha a határozat meghozatalában az öt nagyhatalom egyetért. Ezt az elvet nevezik általában vétójognak. Ha arra a szerepre gondolunk, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok imperialistái a második világ­háború befejezte óta a nemzetközi légkör megmérgezése, a nagyhatal­mak háború alatti együttműködésé­nek meg nem történtté tétele, uj konfliktusok provokálása, uj háborús tűzfészkek megteremtése és uj háború megindulásának kierőszakolása terén játszottak és játszanak, nem okoz meglepetést, ha azt látjuk, hogy az ENSz-ben belyetfoglaló amerikai kép­viselők már az ENSz gyakorlati mű­ködésének első napjától kezdve ak­namunkát folytatnak az ENSz alap­okmányának megváltoztatása, első­sorban a vétójog megsemmisitése ér­dekében. Az amerikai imperialisták azt szeretnék, ha az Egyesült Nem­zetek Szervezete amerikai kézben lé­vő nemzetközi szervezetté változna, amely ráütné pecsétjét az amerikai imperialisták valamennyi agresszív cselekedetére, „jogi indokkal" vértez­né fel a szabad és független népekre törő támadókat. Ennek akadálya a vé­tójog. Az amerikai imperialisták folytat­ják az ENSz alapokmánya elleni tá madásukat most az ENSz 8. üléssza kán is. Wiley szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnö ke és Dulles külügyminiszter már a 8. ülésszak megkezdése előtt kam­pányt inditott az alapokmány módo sitása érdekében. Dulles külügymi­niszter bejelentette hogy Amerika kidolgozza az ENSz-alapokmány mó­dosításának tervezetét. Nem kel! magyarázni, hogy az ENSz alapokmánya csak az amerikai imperialisták véleménye szerint szo­rul módosításra. A béke és a nemzet­közi együttműködés valódi híveinek véleménye szerint az ENSz alapok­mánya tökéletesen megfelel a béke érdekeinek. Az amerikaiak legújabb manőverei még a szövetségesek józanabb körei­ben is nyugtalanságot keltenek Ezek a körök, a nemzetközi téren uralko­dó valóságos erőviszonyokat tekin- tetbevéve, óvatosan figyelmeztetik az amerikaiakat, hogy veszélyes kaland ra vállalkoztak. A londoni „The Ti­mes" például azt irta, hogy az ENSz- tagállamok többségének véleménye Szöveiség \ z Egyesült Államok és Franco Spanyolországa között támadó- jellegü katonai megegyezés jött létre. A megkötött egyezmények feljogosítják az Egyesült Államokat, hogy katonai berendezéseket építhessen cs használ­hasson Spanyolország területén, hogy' oda katonai missziókat küldjön. En­nek ellenében Amerika 226 millió dollár „segélyt" nyújt Spanyolország nak, magától értetődőleg katonai cé­lokra. Az egyezmény kétségtelenül beilleszkedik az Egyesült Államok há borús előkészületeinek láncolatába .Spanyolország ezzel az egyezménnyel 'ényegileg szerepet vállal a támad' 'tlanti Szövetségben. Ugyanakkor e a szövetség elmélyíti Spanyolorszá gazdasági válságát, amerikai megszá' last hoz az országra, méginkább ame rikanizálja a spanyol gazdasági éle rét és újabb elviselhetetlen adókkal sújtja a spanyol népet Az Egyesült Államok uralkodó kö­rei tehát nyílt szövetséget kötöttek szerint „a jövő világának és az egész világ rendjének rendkívül komoly kárt okoznak, ha lehetővé tennék az ENSz állandó kommunistaellenes sző vétséggé ^aló elkorcsosulását". Az ENSz 8. ülésszakán az alap- okmánymódositás körül folyó vita még nem ért véget, Az eddigi jelek azonban máris azt mutatják, hogy az amerikai mesterkedések komoly el­lenállásba ütköznek, mert az ellenük folyó harcban a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok képviselői mellett felsorakoznak a gyarmati és függő országok világosabban látó po­litikusai és több nyugati ország kép­viselői is. Francoval az egész világ népei által megvetett és kiközösített Franco-rendszerrel és ezzel megmutatták, hogy kalandorpo- litikájuk keresztülvitele érdekében a legszégyenletesebb cinkosságtól sem riadnak vissz? A helyzet kínos vol­tát még az amerikai burzsoá sajtó is látja. A „New-York Times" cimü amerikai burzsoá lap képmutató han­gon meg is irta hogy „szembe kell néznünk azzal, hogy le kell nyelnünk °gy keserű pirulát Ez a pirula a cranco-Spanyolországgal kötött kato 'ai egyezmény". Az „Atlanti Szövetség" táborában egyezmények megkötése alkalma ■I felhangzottak a hivatalos dics- nuszok. A hozsannázás mellett 'ónban hallani lehetett más hango­lt is, amelyek azt mutatják, hogy íz amerikai-spanyol egyezmény tovább mélyíti az Amerika és nyugati part­nerei közötti ellentétet Ezzel az egyezménnyel ugyanis az Egyesült Ál­lamok jelentősen megerősítette pozí­cióit az Atlanti óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, ami csorbítja Anglia érdekeit Ugyancsak az angol érdekeket fenyegeti, hogy az egyez­mény megkötésével a Gibraltár angol támaszpontra amerikai biztatásra igényt tartó Franco feltehetőleg to­vábbi amerikai buzdításban részesül majd. Franciaország érdekei szintén újabb veszélyben vannak, mert ame­rikai haderők kerülnek az északaf­rikai francia gyarmatbirtokok közvet­len közelébe. Minthogy e szövetsé­gesek egyrészt kénytelenek számolni népeik antifasiszta beállítottságával, másrészt aggódnak pozicióik miatt, nem nézik tuljó szemmel Franco és az amerikaiak közeledését. Ej sajtójuk­ban is kifejezésre jut. A „The Times" már az egyezmények megkötésének másnapján nyugtalankodott, hogy „ab­ban a pillanatban, amikor az Egye­sült Államok használatába veszi a spanyol támaszpontokat, földközi- tengeri hatalommá növi ki magát". A francia „Combat" amiatt fakadt ki, hogy az amerikaiak lényegesen udvariasabbak a fasiszta Francoval, mint a franciákkal: „Milyen diszkré­tek voltak Spanyolországot illetően e's ugyanakkor hogyan foglalták el la Rochelle-t, Chateauroux-t, vagy Verdunt, hogy' amerikai támaszponttá változtassák — írja a lap. — Ez a pár­huzam semmiesetre sem kellemes a franciák számára" Washington és Madrid megegyezé­se az amerikai háborús politika újabb bizonyítéka. Hiába szónokolnak az amerikai vezető körök képviselői bé- keszeretetükről, cselekedeteik megmu­tatják, hogy mindenképpen fokozni igyekeznek a nemzetközi feszültséget. A kommunista párt és a szovjet kormány nagy fi­gyelmet ford it a dolgozók lakásviszonyainak további javitására. A lakásépítkezés fokozása és minőségének emelése egyike a legfonto­sabb állami feladatoknak. A Szovjetunió építészeti akadémiája nagy segítsé­get nyújt az építkezések­nek. Az akadémia munka­tervében jelentős szerepet játszik az uj lakóházak, középületek, klubok, szana­tóriumok, iskolák, kórházak ‘ervezése. A jakástervek két-három és négyszobás lakásokat ábrázolnak össz­komforttal, tartós és szép építőanyagok felhasználá­sával a lakóházakon. Az uj tervek szerint a lakóhá­zak földszintjén üzletek, műhelyek, óvodák, bölcső­dék kapnak helyet. Nagyjelentőségű a város­negyedek tervezése. Az akadémia városépítési in­tézete tudományos segítsé­get nyújt Moszkva délnyu­gati részének építkezésénél. A tervekben szerepelnek kocsiszínek a személyi tu­lajdonban lévő gépkocsik számára, gépesített mosó­dák és más hasonló műhe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents