Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-31 / 256. szám
él Szovjet unió Minisietertauácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi ^ Hizottságának határozata az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról Ä Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapította, hogy az utóbbi években az élelmiszerek termelése jelentékenyen emelkedett. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának adatai szerint a főbb élelmiszerek termelése, az 1940. évi termelést 100 százaléknak véve, az idén a következőképpen alakult: hús 162 százalék, hal (fogas) 172 százalék, töltelék és húskészítmények 158 százalék, állatizsiradék közel kétszeres, sajt kétszeres, növényi zsir 153 százalék, margarin közel háromszoros, cukor 168 százalék, konzervek két és félszeres, édesipari készítmények 172 százalék, száraztészták 2.2-szeres, dara 124 százalék, sör 132 százalék, szőlőbor 184 százalék. ■ 1 1953-ban az élelmiszerek termelése az 1950-es évhez képest több mint 41 százalékkal emelkedik. 1953 első felében az állami ipar 9.7 százalékkal több élelmiszert állított elő, mint 1952 első felében. Számos fontosabb élelmiszer: hús, állati zsiradék, tejtermékek, édesipari készítmények termelése azonban 1953 első felében 1952 első félévéhez viszonyítva csak jelentéktelen mértékben növekedett. Az élelmiszertermelés növekedésének jelenlegi üteme tehát nem biztosítja a szovjet nép anyagi és kulturális óletszinvonalának gyorsabb emelésével kapcsolatos feladatok teljesítését. A határozat megállapítja, hogy a nehézipar fejlesztésében elért sikerek, a mezőgazdaság fejlődése, és a mezőgazdaság további fellendítését szolgáló intézkedések biztosítják a szilárd nyersanyag- bázist ahhoz, hogy rohamosan növeljék az élelmiszertei’melést és az élelmiszerek í'orgalombahoza- talát. A legsürgősebb feladat — állapítja meg a határozat —, hogy a legközelebbi 2—3 esztendőben gyorsan fokozzák a lakosságnak . hússal, hústermékekkel, hallal, haltermékekkel, zsiradékkal, cukorral, édesipari készítményekkel, konzei’vekkel és egyéb termékekkel való ellátását. A határozat ezután rámutat az élelmiszeripar munkájának néhány fogyatékosságára, s megállapítja, hogy több élelmiszer gyártása tekintetében a mezőgazdasági nyersanyagfeldolgozó kapacitás nem kielégítő. Különösen elégtelen az állal feldolgozás kapacitása az Észak-Kaukázus, a Do- nyec-mecence és az Ural térségében, továbbá a tejfeldolgozás kapacitása az Ukrán SzSzK és az OSzSzSzK több központi területén, a cukorrépafeldolgozás kapacitása a Moldva SzSzK-ban és az Ukrán SzSzK nyugati területein, a gyapotmagvak feldol- sozásának kapacitása Közép- Ázsia területeiben és a szójabab feldolgozásának kapacitása a Távol-Keleten. Az élelmiszeripar munkájában igen komoly hiányosság, hogy nem harcolnak eléggé a nyersanyag- és a készáruveszteség, valamint az önköltség csökkentéséért, ami pedig a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi ára további csökkentésének fő forrása. A határozat ezután az élelmiszerek gyártásának fokozásáról és minőségének megjavításáról intézkedik. Feladatul tűzi ki, hogy az 1954—56. években erősen fokozni kell az élelmiszerek gyártását, javítani kell az élelmiszerek minőségét, választékát, elő- recsomagolását, valamint csomagolását és jóval határidő előtt teljesíteni kell az ötéves tervben az élelmiszertermeléssel kapcsolatban 1955-re kitűzött feladatokat. Ezért a fő élelmiszerfajták gyártásának fokozását a többi között a következő mértékben kell megszabni: Hús és hústermékek Jelentős mértékben növelni kell a hús, a húskonzervek, a vagdalthus, töltelékes áruk és más húsipari termékek gyártását és e cikkek termelését többi között következő méretekre kell emelni: hús 1954-ben 2,180.000 tonna, 1955-ben 2,550.000 tonna, a húsfélék közül a baromfihús 1954-ben 75 ezer tonna, 1955-ben 105 ezer tonna. A hústermelés volumene 1954- ben, az 1950. évit 100 százaléknak véve, 174 százalék, 1955-ben az 1950. évinek kétszerese. Az állami ipar 1956-ban emelje a hústermelést körülbelül 3 millió tonnára, vagyis az 1950. évinél 2.4-szeresére, a töltelék készítmények gyártását egymillió tonnára, vagyis az 1950. évinek 2.2-szeresére, a baromfihús termelését pedig 4.7-szeresére. 1954—56-ban 144 húsfeldolgozó vállalatot kell üzembehelyezni. 1956 végére az 1950 évihez képest a következő arányban _ kell növelni a termelési kapacitást. A hústermelésben másfélszeresére, baromfihús-termelésben 2.7- szeresére, töltelék és húskészítmények gyártásában 1.7»-szeresére, húskonzervek gyártásába^ ^ 1-6- szeresére, vagdalthuskeszitesben hétszeresére, husosderelye előállításában ötszörösére, zsirulvasz- tásnál pedig 1.7-szeresére. Ha! és halkészítmények Erősen növelni kell a halak és tengeri vadak fogását, meg pedig a többi között a következő arányban: Hal és tengeri vad 1954-ben 27.15 millió mázsára, 1955-ben pedig 31.9 millió mázsára. A? 1950 évivel szemben 1954-ben 56 százalékkal, 1955-ben pedig 83 százalékkal több halat és tengeri vadat kell fogni. A Szovjetunió élelmiszeripari cikkeinek minisztériuma 1955-ben emelje a forgalombahozatalra gyártott halkészítmények mennyiségét 2,010.000 tonnára. A nyilt tengeri halfogás növelése, valamint a halnak közvetlenül a halászat helyszínén történt mielőbbi átvétele és feldolgozása céljából 1954—56-ban jelentősen ki kell egészíteni a halászflottát, az atvevő-szállitó, a hűtőberendezéssel ellátott és a kiszolgáló hajók állományát. javitani kell a konzervgyárak, hütőházak, halfeldolgozó, hordó- készítő, hajógyártó. és hajójavító vállalatok termelőkapacitásának kihasználását. Vaj, sajt, sűrített tej és egyéb tejtermékek A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma az 1954—55- években emelje a vaj, a sajt, a tejkonzervek és egyéb termékek gyártását, a többi közölt a következő méretekben: A vajgyúrtást 1954-ben 476 ezer tonnára, 1955-ben Í560 ezer tonnára, a sajt,gyártást a fenti éveknek megfelelően 97 ezer tonnára, ille ve 135 ezer tonnára. 1956. végéig az 1950. évihez képest — uj váll'alalok építésével, a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának kezelésében működő vállalatok újjászervezésével és technikai felszereltségének fokozásával — a vajgyártás kapacitását emeljék másfélszeresére, a sajtgyártás kapacitását) pedig két és félszeresére. Építsenek és helyezzenek üzembe az 1954—56 években 720 vajgyárat, sajtgyárat és elsődleges tejfel- dolgozó üzemet, száz városi tejüzemet, 16 konzervgyárat, valamint sajt, vaj és egyéb tejtermékek befogadására, illetve tárolására alkalmas, hűtőberendezésekkel ellátott 80 J. elepet. Növényi olajok és szappanok A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma az 1954—55. években a növényi olaj- és szappan gyártását a töjrai között a következő arányokban növelje: a növényi olajgyári á®t 1954-ben 1,300.000 tonnára, 1955- bnn 1 millió 500 ezer tonnára; a szappan gyúr ást. (40 százalék zsirtav- 'almu szappanban számivá) a. fenti éveknek megfelelően egymillió tonnára, illetve 1 millió 200 ezer tonnára, a növényi olajgyárlás volumenét 1954-ben az 1950 évihez képes' 167 százalékra, 1955-ben 192 ezá Zalákra, Fokozzák a finomított növényi olaj gyártását, a többi között együttesen napi 510 tonna olaj teljesítőképességű 20 olajfinomító üzem építésével. Az olajos magvak jobb tárolása és romlástól való megóvása érdekében az 1954—55. évben építsenek együttesen 350 tonna befogadóképességű gépesített nyersanyagtároló-rak);árakat az olajgyárakban. A margarintermelés Az 1954—55. években a margaringyártást növeljék a többi között a következő arányokban: a margaringyártást 1954-ben 300 ezer tonnára, 1955-ben 450 ezer •tonnára. Jelentős mértékben növelni kell a majonéz gyártását, amely nagy ke- resle'nek örvend a fogyasztók körében. 1954—56-ban Sztálingrádban, Tű- Iában, Ufóban, Karagandában, Krasznojarszkban, Alma-Atában, Ja- ku'ezkban. Omszkiján, Kamerovóban, Kazányban, Barnáidban és Volog- dában 142 ezer tonna évi együttes teljesítőképességű 12 uj margarin- gyárat kell építeni. A cukor A kristálycukor és a eukorfinO- mitvány gyárfását és csomagolását a ^übbi közötti a következő színvonalra kell emelni: Kristálycukor 1954-ben 4,300.000 tonna, 1955-ben 4,800.000 tonna, cukorfinomitvány 1,350.000 tonna, illetve 1,550.000 tonna. A kristálycukorgyártás volumenét emeljék 1954- ben 170 százalékra, 1955-ben pedig 190 százalékra, 19ö0-hez viszonyítva. A cukorrépa idejében való feldolgozására 'ís hosszas szállításának csökkentésére 1954 és 1956 között fel kell építeni és üzembe kell helyezni : 25 kristálycukor gyárat, elsősorban Ukrajna és a Moldya SzSzK nyugati területein, ahol kicsi a cukorrépa feldolgozó kapacitás, 9 cukorfinomitvány gyárat és üzemét, cukorraktárakat összesen 1,100.000 tonna befogadóképességgel, ezen be. lül 1954-ben több, összesen 300 ezer tonna befogadóképességű raktárát. Édesipari készítmények és tea Az édesipari készítmények gyártását: 1954-ben 1,579.000 tonnára, 1955- ben pedig 1,825.000 tonnára kell növelni az 1950. évi 994.000 'tonnával, illetve 1953. évi 1,387.000 tonnával szemben. Jelentősen növelni kell a népélelmezési cikké vált fagylalt forgalom- bahozatalát. A tea minőségének, aromájának, választékának, és csomagolásának megjavítása céljából: növelni kell a többi között a 25 grammos csomagolású íeke+e tea- előálli-.ását az 1953. évűhez viszonyítva 1954-ben 1.3-szeresére, 1955-ben pedig kétszeresére- Az 1953. évihez viszonyítva a bádog- és üvegtartályokban forgalomba hozott fekete tea gyári ás a* 1954- ben 2.5-szeresére és 1955-ben ötszörösére kell emelni. Kenyér, péksütemény, tésztakészítmények, élesztő Növelni kell az alacsonyabb kiőrlési fokú rozs- és búzalisztből, valamint a minőségi lisztből előállított cipók készítését, különösen a feljavított cipófélék készítését a többi közötti a következő arányban: alacsony kiőrlésű fokú rozs- és búzalisztből előálli'-ortit- péksütemények összmennyiségén belül 1954-ben 20; 1955- ben 30 százalékra; a növekedés 1955-ben az 1950 évihez viszonyítva 5.9-szeres, A tésztafélék gyártását 1954—55- ben a többi között a következő arányban kell emelni: t észt akészií'. menyek (ezer (onná- ban) 1954-ben S72; 1955-ben 1030; az emelkedés 1954-ben az 1950 évihez viszonyítva kétszeres, 1955-ben pedig nz 1950 évihez viszonyítva 2,3-szeres. Nagy arányokban kell építeni kenyérgyárakat és a már meglévőket pedig át kell alakiani, fel ke]! szerelni uj gépekkel. (MTI) t.. Koreában Keszon utcái a fegyverszünet aláírását követő éjszakán ragyogó fényárban úsztak. 1950 óta, amikor a háború sötétséget hozott az országra, el- sőizben gyulladtak ki a lámpák. A fény a béke jele. Messze vidékekről eljött a lakosság a városba, hogy résztvegyen az örömünnep tiszteletére rendezett utcabálokon. ...a japán képviselöház egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely felszólítja a kormányt, hogy tegyen minél sürgősebben lépéseket a Kínával folytatandó teljesmértékű kereskedelmi kapcsolatok megnyitására. A kereskedelmi kapcsolatok jelentős mértékben járulnak hozzá a két ország és egyben az ázsiai béke fenntartásához, ★ ;.. Németországban, a ruhr- vidéki Duisburgban Essen lelkész igy nyilatkozott a német nők békemozgalmának nagygyűlésén: „A szeptember 6-i választásokon azokra a pártokra és azokra a képviselőjelöltekre szavazzatok, akik kiállnak a béke és Németország egyesítésének . ügye mellett. A koreai példa után most már Kelet- és Nyugat-Németor- szág képviselőinek is tárgyaló- asztalhoz kell ülniök“. ★ ... mint ismeretes, a koreai-kinai fél megkezdte a felvilágosító tevékenységet a nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyok között. Az amerikaiak ezzel kapcsolatban már jóelöre „lázongást“ és „vérontást' jósolgattak. Willi Burehet, a l’Humanité tudósítója leleplezte eseket a jóslatokat. Megírta, hogy a legjobban megszervezett 31-es részlegből, ahol köztudomásúlag igen sok a Kuomin- tang-ügynök, rendben vitték el a hadifoglyokat a felviiágositó sátorba, s a legcsekélyebb erőszak alkalmazása nélkül azonnal tiz hadifogoly határozta el a hazatérést. A felvilágosító tevékenységet azonban a kuomintangista ügynökök és tolmácsok töltik telhetőén zavarják. Terveznek a zalavégi Uj Élet tsz tagjai A falu kulákjai mar talán az áldomást is megitták arra, hogy felbomlik a zalavégi Uj Élet mezőgazdasági termelőszövetkezet. Hát mi tagadás, volt is keveredés. A termelőszövetkezet tagjai bizony hónapokon, heteken keresztül ingadoztak. Nem egy volt olyan is, aki egyik nap még ki akart lépni, másnap a bentmara- dás mellett döntött, aztán pár nap múlva megint a kilépőkhöz csatlakozott. A szívós felvilágosító munka azonban megtette a hatását. Életben maradt a zalavégi Uj Élet tsz, sőt mint a tagok mondják, most fog csak igazán élni, fejlődni, virágozni. Ha az ellenség aknamunkája folytán kezdetben lassan, vontatottan is ment a vetés, ahogyan megszabadultak a salaktól, ahogyan tisztult a szövetkezet, úgy ment egyre jobb ütemben az őszi munka. Behozták a lemaradást és határidőre elvetették az őszieket. Ebben nagy szerepe van azoknak, akik a legnehezebb napokban is SZILÁRDAN ÁLLTAK A SZÖVETKEZET MELLETT, mint például Horváth Gyula brigádvezető, aki családjával együtt szorgalmasan dolgozott. De nem tétlenkedett Torma János sem, amit mutat az is, hogy a tavasz- szal alakult szövetkezetben idáig már 220 munkaegységet szerzett. Horváth Károlynét is úgy emlegetik a tagok, mint akinek nagyrésze van abban, hogy sikerült bepótolni a lemaradást. De a nyáron még ingadozók is becsülettel hozzáláttak a munkához. Rejki János azok közé tartozik, aki a nyáron még a többi megtévesztettél együtt ki akart lépni. Mióta azonban eldöntötte, hogy bentmarad, szintén a legszorgalmasabbak közé tartozik. Látja, hogy érdemes a közösben dolgozni, hiszen első évében vari a szövetkezet, mégis 8 kiló nyolcvan deka gabonát osztottak munkaegységenként. A pénzbeli részesedés sem rossz, de cukorból is bőven kapnak, hiszen most folyik harminc vagon cukorrépa elszállítása. Sok apró dologból észrevehető, hogy jó a hangulat a termelőszövetkezetben. Szekeres Károly állatgondozó olyan szeretettel neveli, gondozza a tehénállományt, mint talán még soha. Tiszta rendes az istálló, tiszták, rendesek az állatok. Könnyűd János, a termelőszövetkezet másik állat- gondozója is példamutatóan dolgozik. Gondoskodnak persze a takarmányról is. Százötven köbméter silót készítenek, amihez hordják a kukoricaszárt és már csak a répaszeletet várják s azonnal megkezdik a silózást. A tagok egymásközött sokat tervezgetnek, beszélgetnek, tárják a közgyűlést, amikor majd elmondják javaslataikat, elgondolásaikat. így például egyre több szó esik arról, hogy építenek egy ötven férőhelyes szarvasmarha- istállót. Azután arra is gondolnak, hogy TOVÁBB FEJLESZTIK ÁLLATÁLLOMÁNYUKAT s a beruházási tartalékszámlán lévő pénzükből vesznek tiz darab tehenet. Tudják, hogy az állatállomány fejlesztésével még nagyobb jövedelemre tehetnek szert, hiszen a tejet jó áron értékesíthetik, azután a szaporulat is nagy hasznot hoz, de az sem utolsó dolog, hogy a több állat több istállótrágyát biztosit, a több trágya pedig bőségesebb termést. Egy traktorossal is szaporodtak az elmúlt napokban. Rövid Lajos, a tűrjél gépállomás dolgozója beállt a szövetkezetbe. Most már ő is munkaegységre dolgozik, méghozzá igen szorgalmasan. A mélyszántást végzi jelenleg, s a munkának már mintegy felénél tart. Jó lesz a vetőágy a tavasziak alá, s a szorgalmas munka nyomán jó lesz a termés is, s jöj vőre még gazdagabb, még erősebb lesz a zalavégi Uj Élet termelőszövetkezet. 1953 oki, 31. Szombat.
