Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
VJLÄG PnOlFTlRjAl íGTESÜlfETÉK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1953. okt. 4. Vasárnap, IX. évfolyam, 233. szám. MAI SZÁMUNKBÓL: A pölöskel Béke tsz kommunistái a tsz megszilárdításáért (3. oldal) — Javítsa meg a tag- és tagjelöltfelvételt a kehidai pártszervezet (3. oldal) — Kérdezz — felelek (3. oldal) ■— A termelőszövetkezetekből való kilépés és a feloszlás engedélyezésének szabályozása (4. oldal) — Jó a kereset, boldog, biztos jövő a zalaszent- lászlói Uj Alkotmány termelőszövetkezetben (5. oldal) — Itt a jö- vőm a szövetkezetben (5. oldal) — A zalaegerszegi városi tanács a kormány programm megvalósításáért (5. oldal) — Egy nap a nagylengyeli olajmezőn (7. oldal) A KÖNYV ÜNNEP ERE A z egész ország dolgozó népe, olvasóközönsége évről-évre ünneppé tesz egy hetet a könyvért, amely a niai nappal ■kezdődik és október lö-én zárul. Megyénk minden^ városa, községe méltóképpen kapcsolódik be az ünneplésbe és tesz tanúbizonyságot könyvszeretetéröl, könyvbarátságáról, mutatja meg, hogy jól forgatja a tudás fegyverét: a könyvet. Az ünnepi könyvhét során kell, hogy eljusson a könyv megyénk legkisebb településére is, a dolgozók újabb tömegeivel kell megszerettetni az olvasást, szélesíteni az irodalmi közvéleményt és fokozottabban kell megismertetnünk, kielégítenünk a dolgozók irodalmi vonatkozású szükségleteit. Ezek a tulajdonképpeni igazi feladatok és célok, amelyek meghatározzák az idei ünnepi könyvhét tartalmi részét, emelik annak fényét. Felszabadulásunk előtt a magyar irodalom legjobbjai reménytelen küzdelmet vívtak, hogy a hagyományos könyvnapok szűk, vásári keretét fel tudják használni a magyar kultúra bázisának kiterjesztésére, hogy a könyvkiadás tőkéseinek búsás hasznothajtó alkalmát fel tudják használni a nemlétező irodalmi közvélemény megteremtésére. Legmélyebbre __ látó íróink igen tisztán érezték az olvasói közvélemény hiányát, a kultúra, a jó könyv terjedésének fojtogató akadályait és az olvasóközönség megdöbbentő visszhangtalanságát. Móricz Zsigmond 1923 augusztusában Hódmezővásárhelyen járva személyesen győződött meg á szomorú valóságról, hogy itt augusztus^ hónapban egyetlen könyvet sem adtak el s ebben a városban él kb. 65.000 lélek. Fájdalmában valósággal felhördült., . ,,Nincs hatalom sem földön, sem égen, hogy ti szólhassatok hozzájuk, ti költők, felőlük jajgathattok, mint az erdőben a madár, ti tudósok^ tervezhettek s gondolkozhattok, mint a hód épít a tavak partján, ti íróka fejeteken állva ktikorékolhattok, vagy a csillagok harmóniáját hozhatjátok le: Hódmezővásárhelyen azt senki sem tudja meg, mert Hódmezővásárhelyen nem vesznek könyvet. És ez a magyar kultúra.“ A magyar könyvnek ez a sirahnasan mostoha^ sora sok-sok szállal kapcsolódott össze az akkori társadalom csúf betegségeivel. Az a társadalom nem segítette elő a jó könyv születését, a kultúrát a felső tízezrek monopóliumává süllyesztette, az addig megszületett irodalmi, művészeti értékeket aljas érdekeinek megfelelően elferdítette, meghamisította, az újakat pedig torzszülötté tette. Ahhoz, hogy a könyv betölthesse magasztos szerepét, a társadalom nevelésében és a kultúr forradalomban kemény harcokat kellett megvívnunk: A Szovjetúnió felbecsülhetetlen segítsége, pártunk és dolgozó népünk szívós küzdelme életre keltette új, magyar irodalmunkat, szólásra bírta költőinket, íróinkat. Jl/fa már elérkeztünk oda, hogy méltó ünnepléssé' emlékez- ■1 ** zünk meg a magyar könyv jelentőségéről, mint szocialista kultúránk legfőbb és leghatalmasabb fegyveréről. A jó szépirodalom olvasása nevel formál, nemes ^ emberi érzéseket fakaszt, hozzájárul az új embertípus kialakításához. Gorkij éledtében az első örömet az első könyv okozta, és a könyvek mutatták meg helyét az életben. A politikai-ideológiai könyvekből a dolgozók a marxizmus-leninizmus iránymutató elméletét ismerik meg. Az ismeretterjesztő könyvek emelik az általános műveltséget és ráirányítják a figyelmet a társadalom, a természet és^ a technika bonyolult, de új életünkkel ezer szállal összefüggő kérdéseire. A tankönyvekből ezer és ezer gyermek és felnőtt szerzi meg a tudás megfelelő elemeit. Szakkönyveink a szaktudományok újabb eredményeivel ismertetik meg dolgozóinkat és teremtik meg annak feltételét, hogy szakembereink elméletileg a technika legmagasabb fokán álljanak. A tudományos művek pedig az új kutatások eredményeinek közvetítésével népgazdaságunk fejlődését segítik elő. Népi demokráciánk kultúrpolitikája világosan meglátta, hogy a jó könyv megszületésével együtt kell törődni az olvasótábor megteremtésével is. Beszéljenek a számok: míg 1938-ban 3136 mű jeleni meg 7.8 millió példány számban, addig 1950-ben 6101, 1951-ben 12.197, 1952-ben pedig 11401 művet adtunk ki. Ma már jól és egyre jobban szervezett 1028 üzemi és 3812 falusi könyvtár juttatja el olvasóközönségünkhöz a régi és az új irodalom legjavát. Megyénkben 225 népkönyvtár, 11 fiókkönyvtár, 91 üzemi könyvtár áll olvasóink rendelkezésére 100.000 kötet könyvvel. Az ünnepi könyvhét alatt 9 új népkönyvtárat avatunk fel. Megyénkben 30.000 rendszeres olvasót tartunk nyilván, s ez a szám nap mint nap növekedik. Ma wAr Móricz fájó felhördülésével szemben Majakovszkij örömével kiáltjuk: „A. könyvespolcokra lecsap vidám csapatunk: agyunkba gyűjtjük a betűk seregét. Gondolatot vetünk és aratunk.” Mindebből az következik, hogy eddigi harcaink megteremtették az olvasás terjedésének, új irodalmi közvélemény kialakulásának feltételeit. De ezek a feltételek csak akkor válhatnak a sikerek forrásaivá, ha a kultúra munkásai és az olvasótábor mélyen megérti sokat, han- graitatott jelszavunkat: a könyv ügye nálunk nem lehet, egyes emberek ügye. Egészséges irodalom és könyvkiadás csak úgy jöhet létre, ha mellette megszületik az egészséges közvélemény és aktív olvasótábor. \ z ünnepi könyvhét keretében el kell, hogy jusson a könyv még a legkisebb településre is, a dolgozók újabb tömegeivel kell megszerettetni az olvasást, szélesíteni kell az irodalmi közvéleményt és fokozottabban kell megismerkednünk a dolgozók irodalmi vonatkozású szükségleteivel. A helyi tanácsok, pártszervezetek és a tömegszervezetek folytassanak széleskörű agitációt a könyvhét sikeréért. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy a könyv jóbarátjuk, segítőtársuk a munkában, bővíti látókörüket, növeli szaktudásukat. DISz-fiataljaink az úttörőkkel együtt legyenek lelkes agitátorai a könyvhétnek, kulturális rendezvényeikkel vállaljanak részt a könyvhét sikeréért folyó munkában. Pártunk és kormányunk programmja a nép anyagi jólétének állandó emelése mellett különös gondot fordít a kulturális igények fokozottabb kielégítésére is. Itt is, mint mindenütt, lehetetlen ezt a pro grammot a dolgozók segítsége nélkül, az olvasók véleménye, aktiv részvételé nélkül megvalósítani. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Páli! István traktorista befejezte őszi talajmunkatervét Az elismerés hsmgjéh beszélnek a zalatárnoki gépállomáson Pálfi István traktor is1 ár ól. Meg is illeti az elismerést kiváló munkájáért. Éves tervéi már 149 százalékra teljesítenie és ezen belül befejezte őszi tervét is, mert már annak megvalósításában is 101 százaléknál tart. Kiváló munkája nemcsak abban hálálja meg magút, hogy az áltállá el őh árit ás ekével jól megmunkált földön jövőre gazdag lesz a termés, hanem a keresetben is- Szeptember hónapban A zalaegerszegi járásbíróság büntető tanácsa az elmúlt napokban tárgyalta Senkó János ali- bánfai lakos bűnügyét, aki jogtalanul belegázolt az Uj Barázda mezőgazdasági termelőszövetkezetbe és a betagositott földön elvetett egy hold rozsot és fél hold ősziárpát. Senkó János ezzel megakadályozta, hogy a ter2037 forint volt a keresete. Szép eredményei annak köszönhetők, hogy alaposan megszervezi a munkáját. Gondoskodik arról brigádveze'ője segítségével, hogy soha ne álljon a gépe. De nem kell állnia gépének műszaki hiba miatt sem. Úgy ápolja, gondozza a gépét, hogy az sohasem hagyja cserbe. Az őszi idényben mindössze egyszer állt kisebb hiba miaitit 2 órahosszat, de azonnal rendbetette gépét és máris dolgozott tovább. melőszövetkezet vetésterve szerint végezze el az őszi mezőgazdasági munkát. A járásbiróság Senkó Jánost tagosítás ellen elkövetett bűntett miatt 8 hónapi börtönbüntetésre, 600 forint pénz- büntetésre és három évi időtartamra a közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélte. A pórszombati kulturcsoport vidámabbá teszi a falu életét Megyénkben már jól ismert kul- túrcsoport a pórszombati. A szépen felszerelt községi kultúrotthon esténként megtelik fiatalokkal, öregekkel, Vidám próbák folynak ilyenkor. Majd minden vasárnapra meghívják valahová a kultúrcsoportot a megye valamelyik részébe. Ezeken a vendég- szerepléseken még soha nem vallottak szégyent. Különösen nagy sikerrel szerepel mindig a 20 tagú tánccsoport. A fiatalok szorgalmasan gyűjtik a régi népi táncokat és dalokat, amelyeket azután a rendszeresen megtartott próbákon tanulnak meg. Nagy segítséget nyújtanak a fiataloknak a csoport idősebb tagjai, Özvegy Tóth Istvánné már a 70 felé jár, Szabó Anna 53 éves, de vannak többen is hasonló kor körül. Ök tanították be a fiataloknak a híres pórszombati tollfosztót, amellyel eddig mindig nagy sikert arattak. Mindig gazdag műsort állítanak össze. Eddig mintegy 10 fajta népi táncot ismernek, amelvek közül négy helyi jellegű. Népdalgyüjteményük is igen gazdag. A községben folyik a kukorica törése. Régi hagyomány már a fosztás. A kultúrpróbák után a fiatalok ellátogatnak az udvarokba, ajkukról vidáman száll az ének, a szorgos kezük nyomán gyorsan fogy a fosztat- lan kukorica, s ha elfogyott, mennek tovább. Mindenütt nagy szeretettel várják őket a község dolgozó parasztjai. Belegázolt a termelőszövetkezet földjébe -■ 8 hónapi börtönre ítélték Béres Ferenc ksreszsiirosan vei; qaioiáiát Béres Ferenc 10 holdas garabonci dolgozó paraszt ebben az esztendőben ugyancsak meggyőződött arról, hogy érdemes alkalmazni az új mező- gazdasági módszereket. Négyzetesen ültetett burgonyája holdra átszámítva 205 mázsás átlagtermést hozott. Ezóta még szorgalmasabban tanulmányozza az agrotechnikai módszereket és úgy határozott, hogy nemcsak a kellő időben végzi el az őszi gabona- neműek vetését, hanem itt is megpróbálkozik az újjal, Ösziárpáját és rozsát már ei is vetette, de nem úgy mint eddig, hanem keresztsorosan. Olvasott, hallott arról, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol így vetettek, mindenütt 2—3 mázsával volt magasabb az átlag. Tudja, hogy ő sem fog csalódni és az új módszer szerinti vetéssel jövőre több ma- rád családjának, de többet vihet piacra is. Kiállításra készül a nagykanizsai Thury György Muzeum (Tudósítónk jelenti) Néhány nap óta frissen tatarozott, szép épületen akad meg a Szabadság-téri járókelők szeme. Uj ruhát öltött a kanizsai Múzeum. A sárga falfelületből hivogatóan emelkedik ki a hatalmas tölgyfakapu. A kapu felett szembetűnő felirat: Múzeum. Bent még javában dolgoznak a mesteremberek. Festenek, kőművesek dolgoznak, kik a kőtár egyes darabjait falba építik. Soha nem volt ennyit kézben az előjegyzési napló. Mindig újabb és újabb feladatok támadnak. Könyvek tömegét kell átkutatni egy-egy régi oklevél szövege, vagy egy metszet után, hogy a legmegfelelőbbet állíthassák ki, hogy dolgozó népünk megtanulhassa, milyen volt Nagykanizsa történeti múltja, melyek a múlt és a jelen népi értékei. A kilenc teremben rendezett kiállítás kiterjed a múltra és jelenre egyaránt. A bevezetőszoba után három teremben Nagykanizsa és vidékünk története tárul fel a látogató előtt egész az 1848-as forradalomig. További három teremben Kanizsa vidéke, a kiskomáromkörnyéki régi és uj népviseletet mutatják be. Napjainkkal foglalkozik az olajtörténeti kiállítás, melyen az olaj keletkezését, világhódító útját, terme lését és felhasználását mutatják be. A múzeum október 25-én nyilik meg. (Hulesch Béláné) Vevő-ankét a játékboltban Szeptember harm'mcadi- Jcán este hát órai Kezdettel vevő-ankétot tartottak a Játék- és Sportszerkeres- delmi Vállalat zalaegerszegi boltjában. Az ankét részvevői elmondották, hogy a bolt dolgozói részéről minden kor figyelmes és gondos kiszolgálásban részesültek, de emellett elvárják azt is, hogy csak jóminő. ségii áruk kerülhessenek eladásra. Különösen sok panasz merült fel a röplabdák, futball., valamint ts egyszerű gumilabdák minősége ellen. Ma már minden vállalatnál a. dolgozók egyik legkedveltebb szórakozása a ping-pong. Ugyanekkor maguk a sportolók is panasskod. nak, hogy a ping-pong- lab dák minősége rossz, Egy-két erőteljesebb ütés után behorpadnak, hasz. Halhatatlanná válnak. Hiányolták a vásárlók, hogy ritkán és nehezen lehet csak hozzájutni a gyerekek képességeit fejlesztő mechanikai játékokhoz. A gyerekben már kiskorától kezdve benne van j az alkotás iránti vágy. Ezt a vágyai fokozni kell e I célnak megfelelő játékok I f or ga-lomb ahoz ásóval. Az üzlet tömve van különböző játékokkal és sportfelszerelési kellékekkel. Ma már a sport a falu számára is biziosifva van. Hiba azonban, hogy a bolt — dacára, hogy sportüzlet — nem árusít szakkönyveket. Sok falusi sportkör vásárolt már eddig is röp. labda- ping-pong stb. felszerelést, amihez feltétlen megvásárolták volna a szabályokat tartalmazó szakkönyvet is. Gondoskodjon tehát a bolt szakkönyvek beszerzéséről. Javasolták a dolgozók, hogy a jövőben a vásárlók ankét ját még szélesebb körben tartsák meg és lehetőség szerint kössék, ezt össze ját ékbemutat óval. Mutassák be egyúttal a különböző játékokat, ismertessék az árakat■ így a szülök és a gyerekek is megismerkednek a játékok„ kai és közvetlen kapcsolat alakul ki a bolt dolgozói és a vásárlók közöH.
