Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-28 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK > A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 253. szám. 1953 okt. 28. Szerda. MAI SZAMUNKBÓL.: Zsiska Pista bányász lesz (2. old.) — Pártélet: Politikai iskola Cson­kahegyháton (3. old.) — A párt­oktatás hírei (3. old.) — A zala­egerszegi vasút dolgozói az őszi csúcsforgalom sikeréért (3. old.) ■■— Mi készül a hulladékból? (3. old.) — A jó ellenőrzés volt eredményeink egyik fontos alapja (4. old.) — Egy kis bürokrácia (4. old.) — Termelőszövetkezeti hiradc (4. old.) fl minisztertanács elnöke elismerését fejezte ki Zala megye dolgozó parasztságának Az agresszió és a kalandor tervek jegyében Az Egyesült Államok politikája a Kínai Népköztársasággal, a nagy ázsiai hatalommal szemben, — amelynek lakossága az egész em­beriség csaknem egynegyedét teszi ki — jó illusztráció egyes hivatalos washingtoni tényezők álszent békeszólamaihoz. Ma még a kapitalista országok sok vezető politikusa is kénytelen-kelletlen beismerni, hogy a Kínai Népköz- társaság részvétele nélkül elkép­zelhetetlen bármilyen távolkeleti es csendesóceáni probléma meg- u'dása. Az Egyesült Államok még­is olyan politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben, amely a iegkevésbbé számol a reális té­nyekkel. A washingtoni hatóságoknak a nagy, békeszerető ázsiai hatalom­mal szembeni nyíltan ellenséges érzülete abban jut kifejezésre, hogy kitartóan vonakodnak meg­teremteni a normális diplomáciai kapcsolatokat a Kinai Népköztár­sasággal, szívósan ellenzik, hogy a Kinai Népköztársaság vissza­kapja törvényes jogait az Egye­sült Nemzetek Szervezetében. De ez még mind kevés. Az Egyesült Államok vezető körei ország-vi­lág előtt agresszív politikai irány­vonalat valósítanak meg Kínával szemben és messzemenő kalandor terveket szőnek ellene. A „Chris­tian Science Monitor“' cimű befo­lyásos amerikai lap washingtoni tudósítója a napokban említést tett ezekről a tervekről. A jóltá­jékozott újságíró az ügy teljes is­meretében tanúsítja, hogy ez a probléma korántsem korlátozódik arra a kérdésre, elismeri-e az Egyesült Államok Kínát, s fel­hagy-e annak meggátlásával, hogy Kínát az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében visszahelyezzék jogai­ba. Ez a kérdés — Írja a tudósitó — másodrendű és csak alkalom­szerűen felmerülő ahhoz a sókkal, ta fontosabb kérdéshez képesít rálép-e az Egyesült Államok az arra irányuló kisérlelek politiká­jának útjára, hogy huzamos ideig akadályozza Kína kommunista kormányát Kína fölötti ellenőr­zésének megszilárdításában“, Az újságíró kijelentése súlyá­nak enyhítése végett iparkodik úgy beállítani Washington tényle­gesen folytatott politikája, mint­ha az csak az eljövendő időszakra kidolgozott tervekben létező le­hetőség volna. A washingtoni po­litika lényegét azonban eléggé nyíltan felfedi. Nem többről és nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy ' ,.az Egyesült, Államok gazda­sági cs politikai erejét olyan hosszúlejáratú terv megvalósítá­sára használják fel, amely célul tűzi ki Kina kommunista kor-mű nyáriak megsemmisítését — min den eszközzel. a háborús cselek­mények kivételével1 ‘. Az amerikai ujságiró egyébkén! az utóbbi korlátozást végül sem­mivé teszi, mert a továbbiakban beismeri, hogy , a kommunista Kína huzamos gazdasági és politikai bojkottjá­nak megvalósítása... teljes mér­tekben szükségessé teheti a had­üzenetet is“. Bánatosan hozzáfűzi ehhez: a Kínával kapcsolatos amerikai po­litikának ez az irányvonala gályán cselekményeket igényel, amelyet a nagyhatalmak közötti kapcsolatok egész történetében sohasem végződtek eredménye­sen‘ ‘ ■ A történelem tanulságai alapján beismeri, hogy a szóbanforgó cse­lekmények emlékezetbe idézik azokat az időket, amikor sikerte­lenül hasonló kísérletek történ­tek, hogy fennállásának első évei­ben megfojtsák a szovjet köztár­saságot, vagy amikor a XVIII. század végén a reakciós hatal­mak a forradalmi Franciaországot kísérelték meg altaposni. Az uj­ságiró ezután igy folytatja: ..Mind a két terv megbukott. Közvetlen következményük az volt hogy a forradalmi kormá­nyok, amelyek ellen irányultak, nemhogy gyengültek volna5 de megerősödtek“. Ha az amerikai ujságiró vett volna magának annyi fáradságot, hogy emlékezetébe idézze saját országa történetét, a két megbu­kott terv mellett egy harmadikat is megemlíthetett volna. A brit gyarmatosítók tervéről van szó, akik a XVIII. században megkí­sérelték fegyveres erővel elnyom­ni az amerikai gyarmatokat, ami­kor ezek függetlenségi háborút hirdettek és létrehozták az Ame­rikai Egyesült Államokat. ■Az amerikai politika agresszív, kalandor irányvonala nem újság a kinai nép és a demokratikus tábor más népei számára. Ezek­nek a népeknek az Egyesült Álla­mok vezető táborának „békesze- retetét“' illetően semmiféle illúzi­óik nincsenek. Azoknak a nyugat­európai és ázsiai politikusoknak azonban, akik'támogatják az ame­rikai diplomácia cselekményeit, s igy ezekért teljes felelősséget vállalnak. lenne min elgondol- kodniok, ha megismerkednének a washingtoni vezetők Ázsiát és a Távol-Keletet illető valódi szán­dékaival. Washington londoni partnerei, tekintettel az Egyesült Államok távolkeleti provokációit erélyesen elítélő, s a provokációk megszün­tetését egyértelműen követelő an­gol nép hangulatára, az „ameri­kai közvéleményre“ hivatkozva, próbálják igazolni a Kinai Nép- köztársasággal szemben folytatott politikájukat. Feltehető azonban a kérdés: milyen amerikai közvéle­ményről van szó? A Knowland- hez és McCarthyhoz hasonlók véle­ményéről-e, akik. mint a „Christian Science Monitor“ washingtoni tudósítója tanúsítja, „leghevesebb védelmezői a kongresszusban1' a nagy kinai néppel szembeni pro­vokációs politikának, vagy az egyszerű amerikaiak tízmillióinak véleményéről, akik halálosan un­ják már a katonai kalandokat, s 3z összes többi ország néptöme­geihez hasonlóan szenvedélyesen kívánják a béke fenntartását? Nagy Imre elvtárs, a miniszter- tanács elnöke elismerését fejezte ki Zala megye dolgozó parasztsá­gának, mert kenyérgabonavetési tervüket határidő előtt teljesítet­ték és ezzel hozzájárultak a jövő­évi nagyobb terméseredmények eléréséhez. A minisztertanács elnöke di­cséretben részesíti Farkas Jó­zsefet, a megyei tanács elnökét, Pogacsics Károlyt, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Fekécs Im­rét, a megyei mezőgazdasági osz­Javitsuk meg a kenyér minőségét Pártunk és kormányunk a dol­gozók életszínvonalának emelése érdekében szeptember 6rán hatá­rozatokat hozott több szükségleti cikk árának leszállítására, köz­tük a kenyérére és a péksüte­ményére is. Az árleszállítás előtt egy kiló fehérkenyér ára 3 forint 40 fillér, a félfehérkenyér ára 2 forint 80 fillér, a zsemlye ára pedig 50 fillér volt. Az árleszál- ■ i 1 ás után a fehérkenyér 3 fo­rint, a félfehárkenyér 2 forint 40 fillér, a zsemlye ára pedig 40 fil­lér lett. Az idei jó termést betakarítva termelőcsoportjaink és egyénileg dolgozó parasztjaink az álla­munk iránt érzett kötelességük becsületes teljesítésével hozzájá­rultak ahhoz, hogy ma bőségesen áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségben kenyér és péksü­temény, de megyénk területén a sütőiparnak a minőség megjaví­tásánál sok még a tennivalója, így például a zalalövői üzemnél, vagy néha Zalaegerszegen is sok esetben laposak, sületlenek, néha égettek a kenyerek. A sütőipari trösztnek fel kell figyelnie a sütő­üzemek felszereléseinek kiegészí­tésére. Sok helyen az üzemek­nél rosszak az ablakok, az ajtók, ami a minőségi kenyér előállítá­sát gátolja, Zalaszentgróton és Zalaapáti- ban nem tudnak elegendő meny- nyiségü. kenyeret termelni, Zala- apátiban pedig egyáltalán nem sütnek péksüteményt. Ezeken a helyeken a házikenyér sütését sem tudják megfelelően elvé­gezni. Mindezeket a hibákat ki lehetne javítani, ha a sütőipari tröszt sürgősen üzembehelyezné a jelenleg leállított, de jó állapot­ban lévő péküzemeket. Pártunk és kormányunk újabb péküzemek építésének engedélye­zésével lehetővé teszi, hogy me­gyénk területén a sütőipari dol­gozók a legjobb minőségű kenye­ret süthessék a dolgozók megnö­vekedett igényeinek kielégítésére. Elkészült Csesztregen egy mo­dern péküzem több százezer fo­rintos beruházással és rövidesen elkészül a bázakerettyei kenyér­gyár is. Zalabérben egy uj há- romkemencés, modern péküzem építését kezdték meg, ugyanak­kor sorra kerül a meglévő pék­üzemek korszerűsítése is. A dolgozók igényei megnöve­kedtek. Dolgozó asszonyaink ra­gaszkodnak a szép és a jóminő- ségü kenyérhez, ezért a sütőipar dolgozóira is megnövekedett fel­adatok várnak. Mindent el kell követniök, hogy minél szebb és jobb kenyeret állíthassanak elő. Benedek Tibor tály vezetőjét, Simon Jánost, a megye főagrpnómusát, Győrfi Ist­vánt, a zalaegerszegi járás ta­nácselnökét, Barna Gézát, a já­rási tanács elnökhelyettesét, Kosa Jánost, a járási mezőgazdasági osztály vezetőjét, Csonka Istvánt, a járás főagronómusát, Gyutai Istvánt, a zalaszentgróti járás ta­nácselnökét, Húsz Istvánt, a já­rási tanácselnök helyettesét, Né­meth Jánost, a járási mezőgazda- sági osztály vezetőjét és Czémann Jenőt, a járás főagronómusát. Egyidejűleg a minisztertanács elnöke felhívja a megye termelő­szövetkezeteinek, a gépállomások­nak és az egyénileg gazdálkodó parasztságnak, továbbá a taná­csok dolgozóinak figyelmét arra, hogy az őszi vetésterv teljesitése után fokozzák az istállótrágyázás és az őszi mélyszántás ütemét. E munkák gyors és jóminőségü el­végzésével segitsék elő, hogy Zala megye jövőre nagyobb ter­méseredményeket érjen el a ta­vasziakból is. A földművelésügyi miniszter megjutalmazta a Zala megyei tanács dolgozóit a kenyérgabona­vetési terv határidőelőtti teljesitéséért Zala megye az őszi kenyérga­bonavetési tervét a miniszterta­nácsi határozatban megszabott határidő előtt 5 nappal teljesí­tette. Ez az eredmény a megyei és járási tanácsok vezetőinek és agronőmusainak jó munkáját is jelenti. Ezért a földművelésügyi minisz­ter Farkas Józsefet, a megyei ta­nács elnökét, Pogacsics Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Fekécs Imrét, a megyei mezőgaz­dasági osztály vezetőjét és Si­mon Jánost, a megye főagronó­musát 1000—1000 forint, a me­gyei mezőgazdasági osztály többi dolgozóját pedig összesen 4000 fo­rint jutalomban részesítette. A megye területén lévő járási és városi tanácsok mezőgazda- sági osztályainak azokat a veze­tőit és agronómusait, akik jó szervező és odaadó munkával a kenyérgabona határidőelőtti el­vetése érdekében kimagasló mun­kát fejtettek ki, a földművelés­ügyi .miniszter összesei! 12 ezer forint, jutalomban részesítette, (MTI) Akit dicséret illet Már régen elfogytak az őszi szántás-vetési munkálatok Kus- tánszegen. Minden gazda meg­fogta a dolog végét, hátralékos egy sincs. Valamennyi között még is idős Körösi József a leg­szorgalmasabb, ő volt ugyanis az első, aki be­fejezte a vetést. Három holdon gazdálkodik feleségével együtt. Soha semmiféle munkával el nem marad. A vetést is olyan régen befejezték már, hogy alig emlé­keznek rá, mikor is volt. — Talán két hete lehetett — emlékezik Kőrösiné. Mindössze egy hétig tartott, amig körülbelül 450 négyszögöl területet ősziárpával, 500-at rózs- zsal, 80Ó-at búzával bevetettek. Kőrösiék már a múltban is megszokták, hogy korán elvessék az őszieket, mert az volt az ál­láspontjuk, hogy aki korán vet, korán is arat. De ezévi jó mun­kájukban nem utolsó sox-ban az szorgalmazta őket, hogy a tanács is segítségükre sietett felvilágo­sító munkájával. Kőrösiék megértették a tanács szavát, amely sokszor elhangzott feléjük a gazdagyüléseken. Tel­jes erővel fogtak a munkához és az eredmény nem maradt el. Péld a mii tató traktorosok A termelőszövetkezetek megszil érditásáért folyó harcból traktoro­saink nagyrésze példamutatóan kivet te a részét. Kolíai elvtárs mint ter­melőszövetkezeti traktoros az ellens ég támadásaival szemben is harcosan kiállt a tsz mellett. Még az sem in gáttá meg, hogy felesége és anyósa is a bomlasztok befolyása alá kerü It. Tovább dolgozott a szövetkezet­ben és jó meggyőző rmmkájával, szi lárdságával nemcsak családját győz­te meg a nagyüzemi- gazdálkodás he lyességéről, hanem követték a szövet­kezet tagjai is. Koltai elvtársat a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sáért folyó harcban tanúsított helytállásáért pártszervezetünk felveszi iagjelöltjeinek sorába. Jó példát .mu-'atott a márokföldi- tsz-ben Cseke Aladár traktorvezető. Bős- az ellenség itt is láziiott> de Cs eke elvtárs jó munkája nyomán egyetlen kilépő sem volt. Cseke Alá dár jó példát mutat nemcsak a nép­nevelőmunkában, hanem tervének tel jesitésében is- Már eves tervének túlteljesítésén dolgozik. Keresete is jó, hiszen minden százalék túlteljesí­tésért 50 százalékkal több bérezést, kap. Mi, a gépállomás dolgozói még jobb munkával válaszolunk az el­lenségnek. Bendszeresen résztvsszünk a megindult politikai oktatáson is hogy még nagyobb elméleti tudással felvértezve dolgozhassunk a gaz­dag. virágzó termelőszövetkezetekért. CSOGI LAJOS oseszlregi AMG

Next

/
Thumbnails
Contents