Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-27 / 252. szám
VILÁG PROLETÁR!AI EGYESÜLJETEK A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam. 252. szám. Ára 50 fillér 1953 október 27. Kedd MAI SZAMUNKBÓL: Mikojan elrtárs beszéde a szovjet A szemlélte-ö agitáció fegyverével kereskedelmi dolgozók értekezleén (3 old.) — Az uj lakás (3 old.) (2. old.) — A minisztertanács meg— Szebb és tartósabb cipőt a lakos. vizsgálta a kisiparosok ipargyakorság számára. (3. old.) — Fiatal lásáról- szóló törvényerejű rendelet anyák között a zalaszentgróti szülővégrehajtását (2. old ) — Pártélet: ot'-honban (4. old ) ___j 'Ne maradjunk le a silózás terén se! Termelőszövetkezeti pártszervezetekkel a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáért A Megyei Pártválasztmány ülése Megyénk dolgozó parasztsága újabb győzelmet aratott. Őszi vetéstervét határidő előtt jó minőségben teljesítette. Ezzel ismét megmutatta, hogy hallgat pártunk szavára, amely az őszi vetési munkák gyors elvégzését tűzte ki célul. Megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsága büszke lehet jó és •gyors munkájára. Ugyanezt nem mondhatjuk el ;a silózás terén, amellyel a többi megyéhez viszonyítva erősen lemaradtunk, pedig állatállományunk. téli takarmányának bőséges biztosítása érdekében elengedhetetlenül fontos a silózási terv teljesítése is. A silózás az őszi munkákhoz tartozik, hiszen ilyenkor van a kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa betakarítása és ezzel egyidőben kellett volna elvégezni ezeknek és hulladékainak besilózását is. A betakarítási munkákkal azért kell lépést tartani a silózásnak, mert szeptember-október hónapokban a kukoricaszár értéke sokkal magasabb, mint a novemberben be^ silózotté. De mit mondjunk arról a szárról, amelyet decemberig hagyunk az esővel veretni? A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok jövedelme, népünk élelmiszerekkel való ellátottsága jelentős mértékben függ az állattenyésztés fejlettségétől. Ez pedig megfelelő takar- mányalap nélkül elképzelhetetlen. Ezért nagyjelentőségű segítség a minisztertanács határozata a sílóépitési hosszúlejáratú hitel engedélyezéséről. A hitel feltételei rendkívül kedvezőek. A siló- építés költségei az állatok hozamának növekedésével többszörösen megtérülnek, mire a hitelt vissza kell fizetni. Egy tehén 200 napi silótakarmánymennyiségének befogadására, napi 25 kiló fejadagot számítva, 7 köbméter siló- térfogatra van szükség. Ha a siló építési költségét köbméterenként 120—130 forintra vesszük is, az építési költség a legalább napi 2 liter- tejtöbbtermeléssel az első évben bőven megtérül. Érdemes tehát kormányzatunk szavára hallgatni, amikor több takarmány biztosítására, silóépitésre hívja fel a termelőszövetkezeteket, egyénileg dolgozó parasztokat és ehhez anyagi segítséget is nyújt. A múlt év tapasztalatai alapján arra kell törekedni, hogy minél több és jobb minőségű silózott takarmányt készítsünk. Az elmúlt évben sok termelőszövetkezetben a siló segítette át az állatállományt a nehézségeken. így a sá- godi Rákóczi tsz silóval teleltetett át. A nemesnépi Vörös Hajnal, a nagykanizsai Vörös Csillag tehénállományának átteleltetését és termelését a silótakarmány biztosította. Még abban az esetben sem szabad a silózást elhanyagolni, ha bőven van széna és egyéb takarmány. A silózott takarmány nemcsak olcsóbb, de szinte nélkülözhetetlen télen. Ugyanaz a szerepe, mint nyáron a zöldtakarmánynak. A silózott takarmányban a vitaminok megmaradnak és az állatok teje is vitaminban gazdag lesz, ami a téli tej értékét nagymértékben növeli. A silózott kukoricaszárat az állat teljes egészében elfogyasztja, mig ha kúpokból egészben adjuk az állatoknak, csak a cimert, csuhét és levélzetet rágják le. Az izék a teljes kukoricaszárnak 50—70 százalékát teszi ki, tehát nagymennyiségű takarmány vész kárba. Ha a kukoricaszárat csak felszecskázzuk. akkor a „dugók" fulladást okozhatnak az állatoknál. A silózás azonban nemcsak a takarmányok Ízletességét fokozza, hanem azok emészthetőségét is. A silótakarmánynak kitűnő étrendi hatása van, ami az állat által etetett abraktakarmányok jobb értékesülését segíti elő. Meglepően kedvező eredményű a sertések, hízósertések takarmánykihasználása, ahol a sertésekkel jóminőségü, fehérjében gazdag, alacsony nyersrostíartalmu, jól elkészített silótakarmányt etetnek. Ezért készített a neszelei Dicsőség Sztálinnak termelőszö- vetkjzet fiatal lucernából sertés- silót. Sok termelőszövetkezetünk megértette a silózás jelentőségét és teljes erővel fogott neki tervének teljesítéséhez. A szepetneki Béke már 560 köbméter silót készített, a nagykanizsai Vörös Csillag tsz- ben a kukoricaszár nagyrészét a silók mellé készítették, hogy a silózást azonnal megkezdjék, mihelyt a répaszelet megérkezik. A pacsai Harcos tsz a nyáron 100 köbméter silót készített és most újabb 150 köbmétert. De ez nem mondható el sok termelőszövetkezetnél és községnél. Tótszerda- helyen a Táncsics tsz-nél lekaszálták a silónakvalót, a töltőgép ott áll, mégsem silóznak. Többezer forint jövedelemtől fosztják meg magukat és dolgozó népünket sokszáz liter tejtől. Nagy feladat vár gépállomásainkra, azok agronómusaira és tanácsainkra a silózás terén. Minden silótöltőgépet, szártépőt, szecskavágót üzembe kell hozni, hogy megyénk a silózás terén a nagyfokú lemaradását behozhassa. Tanácsaink ne elégedjenek meg a tervek papíron való elkészítésével, hanem gondoskodjanak arról, hogy azokat megvalósítsák. A községekben a mezőgazdasági állandóbizottságok sürgősen tárgyalják meg azokat a módokat, amelyekkel községük a silózás tervét teljesiti. Azok az élenjáró gazdák, akiknek az elmúlt évekből jó tapasztalatuk van, mondják el gazdatársaiknak a silózás előnyeit és pénzben számítsák ki a részükre, hogy mit ér a jó silótakarmány. A községekben rendezzenek silózási napokat, amikor a gazdák egymást kölcsönösen kisegítik. A gépállomások agronómusai, a járási tanácsok dolgozói segítsék a termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat a silózási terv teljesítésében. Gondoskodjanak róla, hogy a silótöltőgépek egy percre se álljanak kihasználatlanul. Szervezzenek versenyt, hogy kinek lesz a községben több és jobb silója. Ne tűrjenek meg most már a földeken le nem vágott kukoricaszárat, hanem azt gondosan rakják kúpokba a silók mellé, hogy a töltőgépek mun: kája gyors és folyamatos lehessen. A Szovjetunió mezőgazdaságának állattenyésztési gyakorlata és a hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állatállomány átteleltetését és olcsó termelését úgy oldhatjuk meg biztosan és helyesen, ha erőteljesen kihasználjuk a silózás nyújtotta lehetőségeket. Ezzel - állandóan biztosítani tudjuk állatállományunk számára a bőséges és olcsó takarmányozás folyamatosságát és télen is friss állapotban etethetjük. azokat a takarmányokat, amelyek a legolcsóbb tömegtakarmányt szolgáltatják. Az állatok tejtermelése a téli időszakban sem csökken. Éppen ezért elsőrendű feladatuk ezekben a napokban termelőszövetkezeteinkOktóber 24 én Zalaegerszegen, a Pártokta'ás Házában, tartotta meg ülését, a megyei párt választmány a 'termelés zö vet k e z et ek helyzetéről, megszilárdításáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról. A, beszámoló’ Harasta Katalin elvársnő, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági oszitály- vezetője 'tartotta, — A Központi Vezetőség junius 27—28-i ülésének határozata rámutat arra, hogy 'termelőszövetkezeti mozgalmunk jelenlegi hiányosságainak kiinduló pon’!ja a termelőszövetkezetek pár-szervezeteinek gyenge politikai felvilágosító munkája, amely t«ijes egészében vonatkozik a mi megyénkre is, — mondotta bevezetőben Harasta elvtársnő. Ezután ismer-ette megyénk termelőszövetkezeti pártszervezeteinek statisztikái adatait, amelyek rámutatnak a fejlődés elégtelenségeire, majd igy folytatta: — A Központi Vezetőség- határozatát a tszcs pártszervezetek erősítésében nem hajtottuk kellően végre és tsz cs-pá rtsze >'v ez el cink sem éltek, kellőképpen azzal a lehetőséggel, hogy tagjelöltségi ülő nélkül is felvettek volna logokat, Pedig járási pártbizottságainknak és helyi pártszervezeteinknek láíniok kell* hogy a tagfelvétel, — elsősorban j élénké y termelőszövetkezeteinknél — egyilc legfontosabb feladatToyálJb kell javítani a tsz-ekben folyó palltikai okiaiást Harasta elVársnő ezután a termelőszövetkezetekben folyó politikai oktatásról ■ beszélt- — Tavaly még voltak hibák, — mondotta, — de ebben az évben komolyan változtattunk és, minden termelőszövetkezet - ben indult politikai oktartás, Ennpk a politikai előkészületei is jobbak, mint tavaly vobak. A tagokkal egyénileg beszélték meg párt szerve - ze-eink az oktatás jelentőségét. Politikai oktatásunkban jelenleg az. őszi munkálatokkal kapcsolatban és később a rtermelőszövetkezetek életével, a szövetkezeti demokrácia kérdésével, valamint az uj begyűjtési rendszerünk ismertetésével foglalkozunk az alsóbbföku oktatásokon. Komoly feladatunk a tsz-pártszerve- zetekben, hogy megtanítsuk a párt. szervezetek vezetőségének tagjait a párt és gazdaság vezetésének irányító és ellenőrző munkájára. Ezen a téren több helyen hiányosságok vannak, pedig ahol pártszervezeteink helyesen irányítanak és ellenőriznek, mint például a nemesnepi Vörös Hajnalban, a nagykanizsai Vörös Csillagban, a türjei Ifjú Gárdában és egy sor más termelőszövert. keze.ben, ott az a tsz megszilárdításában komolyan megmutatkozik. Termelőszövetkezeteink párt szervezetei túlnyomó részben biztosítani tudják a párttagok helytállását a termelő munkában. Nem egy párttagunk kiváló eredményeket ér el a nő. vénytermelés cs állattenyésztés terű. létén az uj módszerek bevezetésével. Harasta elvtársnő ezután a termelőszövetkezetek népnevelőcsoportjairól beszélt. Hangsulyozita, hogy van ugyan javulás, de ez még min dig nem kielégítő. — Termelőszövetkezeteinknek még csak egynegyed, részében szervezték meg a népnevelő, csoportokat, de ezekben sem mindenütt rendszeres a népnevelőértekezle tek megtartása- Nincs biztosítva a népnevelők elosztása a munkaszervenek és egyénileg dolgozó parasztságunknak, hogy minél nagyobb tömegben készítsenek állatállományuk részére silótakarmányt, használják ki kormányzatunk nyújtotta kedvezményt és építsenek minél több maradandó silót. Nincs retekbe, de a szervezeti hiányosságokon túl komoly hibák mutatkoznak az agitáció tartalmában -is. Több termelőszövetkezetünkben nem harcolnak elég erélyesen a népnevelők a befurakodott ellenség ellent nem tudatosítják eléggé a', nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, nem elég konkrét a párt és a kormány által a-dou kedvezmények tudatosítása sem. Nem magyarázzák meg, mit jelent ogy-egy család egyéni szempontjából a kapott kedvezmény, de nem kielégítő a tsz eredményeinek népszerűsítése sem. Hozzunk léfre uj DlSz-szerve- zete; et tsz-emkben Beszélt ezután Haras-a elvtársnő egyéb 'tömegszervezet eink termelőszövetkezeti munkájáról. Bírálta a DISz megyei titkárságát és járási bizott ságait, mivel nem nyújtanak megfelelő segítséget' a termelőszö- ve* kezed DISz-alapszervezeteknek. Ezt mutatja az is, hogy tavasz óta nemhogy emelkedett volna, de csökkent a termelőszövetkezeti DlSz-alap- szervezeteink száma. — A hiányosság főleg az,.— mondotta, — hogy figyelmen kívül hagyják a leány fiatalokat, de különösen az a hiányos. ság, hogy a S0 éven felüli fia-talo- kat már nem szervezik be a 1)1 Sz-be. Felhivta a pár-szervezetek figyelmét, hogy segítsenek ezeknek a fogyatékosságoknak kijavításában, hiszen ott, ahol a DlS-z-szer-yezetek jól ■ dolgoznak, mint például Pölöskén, ez megmutatkozik a termelőmunkában is. Javasolta ezu'án az MNDSz megyei titkárságának, hogy ők is alakítsanak szervezeteket íermelőszövet. kezet einkben. Bebizonyítottuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét Beszédét ezután igy folytatta: —- Termelőszöve1 kezeteink idei növénytermelési terveik teljesítésével beigazolták a nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendüségét. Nagyobb termésátlagokat értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok Tsz eink átlagtermése búzából 12, rozsból 9, ősziárpából 10.5 mázsa volt. Ez azonban termelőszövetkezeteink me gyei átlagtermése, hiszen nem volt ritkaság tsz-einkben a 17—18 mázsás búzatermés semt ahol alkalmazták az agrotechnikai módszereket, keresztsor osan. végezték a vetéseket, Nem volt ritkaság a 100 mázsán felüli burgonyatermés sem, igy például a nagyfakosi Dózsában ISO mázsa burgonyát takarítottak be holdanként. Az ilyen terméseredmények mellett a kenyérgabona elosztásában sem volt hiány termelőszövetkezeteinkben. A megyei átlag szerint egy munkaegységre 4 73 kiló kenyérgabona jutott, mig takarmánygabonából 1.45 kiló. De voltak c-lyan termelőszövetkezeteink is, ahol k eny ér g ab övéből 7—8, sőt egyes helyeken több mint 10 kiló jutott munkaegységenként, cs igy nem ritka az a tsz.család, ahol 60—70 mázsa gabonát vittek haza. — Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a még meglévő hiányosságok ellenére is termelőszövetkezeteink többsége egyre biztosabb megélhetést, nagyobb jövedelmet biztosit tagjai számára. Különösen a kormányprogramm ó‘a kapott kedvezmények, amelyek áltagosan egy- egy tagnak 3183 forintot jelentenek megyénkben, növelték meg a tsz tagkétség aziránt, hogy gépállomásaink, termelőszövetkezeteink vezetői és dolgozói, egyénileg dolgozó parasztságunk együtt a tanácsok dolgozóival olyan lendülettel, mint a vetéstervet, végre fogják hajtani megyénk silózási jainak munkakedvét, bizakodását, erősödött bennük az a felismerés, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen helyes útja a nagyüzemi gazdálkodóéHarcban az ellenséggel Bár Nagy Imre elvtárs beszéde után termelőszövetkezeteinknél az ellenség aknamunkája nyomán lazulás állt be, több termelőszöve'keze- tünk fel akar: bomlani, többen kérték a kilépésüket, az elért eredmények, pártszervezeteink, tanácsaink munkája megszilarditoda termelö- szövetkeze einket. Általában a volt községi nyilasvezetők, kulákok, volt katcmalisztek voltak a termelőszövetkezetekben a leghangosabbak, a bomlasztó elemek, Ezeknek túlnyomó része kevés munkaegységgel rendelkezett. A klerikális reakció is sokféleképpen igyekszik gyengíteni szövetkezeteinket. A felsőbagodi pap például sűrűn kilátogat a borospincékbe, ahol a tsz-tagokat a csoport ellen lázit ja, a murakeresz-uri pap pedig lovat Ígért a tsz-rtagnak, ha otthagyja a szövetkezetek Párt- szervezeteink^ lömegszervezeteink és taná-csaink f elvilágosUó munkája nyomán azonban termelőszövetkezeteink zömében megszilárdultak, ha előzőleg kérték is a felbomlást, most mégis a közös gazdálkodás mellett . maradtak. A továbbiakban arról beszélt Harasta elvtársnő, hogy bár az elmúl5 évihez viszonyítva sokat javult gépállomásaink munkája, jelentős politikai segítséget adtak a tsz-ek megszilárdításához, azonban még mindig nem biztosítják a géppark jobb kihasználását. Elismerőleg beszélt üzemi patronáló csoportjainkról, akik igensok segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetek megszilárdít á. sában, de ugyancsak jól dolgozták a honvédségi helyőrség partronálói is. — Egyik legjobban bevált módszer voll, — folytatta, — a jólmü- ködő termelőszövetkezetek felvilágosító, patronáló munkája. Ebben a nemesnépi, novai és türjei termelőszövetkezetek kommunistái, vezetői mulatták a legjobb példát. Ezt a munkát tovább kell szélesítenünk, most már nemcsak a csoportok megmaradása érdekében, hanem a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása érdekében. 69 ui belépő — A termelőszövetkezetekbe a kommunisták és szilárd tszcs-tagok meggyőző, / elvilágosUó munkája nyomán az elmúlt időben már számos belépés történt. Eddig 19 termelőszövetkezetünkbe 69 dolgozó paraszt kérte a felvételét, A belépések túlnyomó része a zalaegerszegi és zalaszentgróti járásban történt. Beszédét ezután igy fejezte be: —Termelőszövetkezeteink megszilárdítása továbbra is, núnt eddig, komoly feladatokat ró pártszervezeteinkre, tömegszervezeteinkre, tanács- és egyéb gazdasági szerveinkre. Feladatunk tehát az, hogy harcoljunk a Szovjetunió élenjáró mező- gazdasági módszereinek a bevezetéséért, a több termelésért, hogy termelőszövetkezeteink minél előbb jól jövedelmező gazdaságokká fejlődjenek, mely gazdaságokban biztosítjuk a tagok jómódú életét. (A pártválasztmányi ülésen elhangzott hozzászólásokra, szerdai számunkban visszatérünk.) tervét, hogy ezzel is biztosítsák saját maguk és egész dolgozó népünk egyre fokozódó igényeinek kielégítéséhez szükséges élelmezési és ipari cikkek előállítását, életszínvonalunk emelését. Németh Antal
