Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-16 / 217. szám
A tsz-patronánsok legyenek büszkék arra, hogy közvetlen segítséget adhatnak a falu uj életének megteremtéséhez Vasárnap tartották Zalaegersze- feeoi a tszcs üzemi patronáns.csoport- írezetők értekezletét. Eljöttek a lovászi olajbányászok és megyénk más üzemeinek munkásai, hogy beszámoljanak a szövetkezetekben szerzett (tapasztalataikról, munkájukról, hogy (megbeszéljék feladatukat az elkö. ^vetkezendő időre. A beszámolót Szi- jgeti István elviárs, a megyei párt- fbizottság párt- és lömegszervezeti ^osztályának vezetője tartotta, j —A patronánscsoportok értekezletének összehívja olyan időpontra esik, \vmikor pártunk Központi Vezetősége határozatának és a kormány pro- rammjának alapján haro folyik tol gozó népünk életszínvonalának meléséért, — kezdte beszámolóját Szigeti elvtárs. Aztán részletesen (ismertette pártunk és kormányunk célkitűzéseit a nagyüzemi gazdálko. [elás fejlesztése érdekében a kormány- [programm alapján, majd igy folytatta: — Az ellenség igyekezett félre- miapyarázni pártunk és kormányunk tfielyes intézkedéseit és támadást ki- lsérelt meg a termelőszövetkezetek 'on. Ezekben a letekh:n nagy feladat vár ipari munkásairilcra és föllég pa'ronánscsop or íjainkra. — Beszé. 'de további részében részlegesen meg- Iszabta, hogy a pa'-ronánsoknak ma ia legfontosabb feladata a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a ter. pnelékenység további emelése, az (őszi munkák minél előbbi jó elvégző, lse, a fejlett agro- és zoo'technikai (módszerek alkalmazása, a szövetkezeti tagok nevelése. _ Szükséges, hogy minden tér. ir r.előssövetkezeti tag megértse, hogy •c, közös gazdaság fejlesztése az ő iegyéni érdeke, mert ez az egyik legfőbb biztosítéka annak;, hogy jövőre •még több termést érjenek el és még >több legyen a jövedelem. Ebben leéli segíteni a patronánsoknak, — mondta Szigeti elvtárs. Részletesen beszélt arról, hogy milyen módon irell megszilárdítani a szövetkezete ket^ mit kell tenni ennek érdekében a patronánsoknak. — A patronánscsoporlok tagjai flegyenek tudatában munkájuk jelentőségének;, legyenek büszkék arra, hogy pártszervezeteinek megbízásából I közvetlen segítséget adhatnak a falu I uj, kizsákmányolástól mentes életé- | nelc megteremtéséhez és ezzel hozzájárulnak a szocialista falu létrehozásához — fejezte be beszámolóját Szigeti elvtárs. A beszámoló részletesen ismertette a pattonánsok feladatát és segi séget adott nemcsak munkájukhoz, hanem ahhoz is, hogy világosan látva feladatukat, ’ elmondják tapasztalataikat. Egri Károly elvtárs, a rádói Dózsa Népe szövetkezet pattonálója szólalt fel elsőnek. — Már a megalakuláskor hibát követtünk el, — mondta, — mert nem néztük meg, kit veszünk fel a csoportba. Így került a becsületes tagok közé Király Imre nyilas katonai parancsnok, a kulákok és az ellenség megbízottja. Aknamunkájának az lett az eredménye, hogy egyes csoportiagok ki akarnak lépni. — Nagyon helyes a pártnak az a figyelmeztetése, ,,ahol nincs a párt, oK az ellenség garázdálkodik.“ Nálunk is igy volt. Most első féladatunk_ hogy kizárjuk az ellenséges elemeket. Megszilárdítjuk pártszervezetünket cs ezzel egxjütt szövetke. zetiinket is. Takács elvtárs, az ujudvari Uj Élet termelőszövetkezet elnöke felszólalásában bírálta a községi tanácsot és a járási pártbizottságot, mert kevés segít séget ad munkájukhoz. A tornyiszen^miklósi Felszabadulás tsz patronálója, Domonkos István elvtárs bírálta a tsz elnökét és vezetőségét a szövetkezeti demokrácia megsértéséért és a helytelen, rossz vezetésért. Takács elvtársnő, a nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet párttitkára a járási pártbizottságot biráLa és a szövet, kezet üzemi pattonánsát Azért, mert nem is ismerik a patronánsu- kat. Egyszer látogatott el a szövetkezetbe, körülnézett, megállapított egy-két hibát, de mást nem tett. — A patronánscsoport a mi szövetkezetünkben sokat segített, — mondja Sóstani Is'-ván elv*árs, a szepetneki Béke tsz párttitkára. — De nem kell minden■ feladat megoldását a patronánsoktól várni. Akármilyen jól dolgozik a patronóns, ha a vezetőség nem segít, nem igyekszik a hibákat kijavítani a patronáns nem sok eredményt tud felmutatni. — Először is a vezetésben kell a hibát keresni és kijavítani. Nálunk is vannak hibák. Az elnök elvtárs önkényeskedik a tagok felett. Több esetben nem hallgatjá meg a tagok kérését, panaszait, nem igyekszik se. gitséget adni. Én magam is többször elsiklottam a tagok kérése felett. Aztán hu elégedetlenség volt, mindenkiben kerestük a, hibát, csak magunkban nem vettük észre. Álljanak a megszilárdítás élére először is a szövetkezeti vezetők. Gyakoroljanak önkritikát, ismerjék be hibájukat és közösen harcoljanak az eredmények eléréséért, Mi is igy csinálunk. — Nálunk is vannak tagok, akik ki akarnak lépni, de ezek olyanok, akik nem szerettek dolgozni, kevés a munkaegységük és most nekik van a legnagyobb hangjuk. Mi igyekszünk hogy ne sikerüljön nekik a kilépés, megelőzzük őket. Kizárjuk őket a termelőszövetkezetből. Ezeken az elvtársakon kívül többen is hozzászóltak. Bátran elmondták a hibákat, de beszéltek a termelőszövetkezetek kiváló eredményeiről is. Bírál1 ák a járási tanácsokat- és járási pártbizottságokat, hogy kevés gyakorlati segítséget adnak a ' ermelöszövetkezeteknek. A tszcs üzemi patronánscsoport- ériekezlet bebizonyította, hogy üzemi munkásaink nagy segítséget akarnak adni szövetkezeti tag dolgozó parasztjainknak. A lelkes és harcos hozzászólások bizonyították, hogy munkásaink világosan látják a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét és ezért készek mindent megtenni, hogy a szövetkezetek megszilárdításával jobbá, boldogabbá egyék dolgozó parasztjaink életét. Ez az értekezlet pedig lehetőséget adott munkásainknak ahhoz, hogy tervüket, elhatározásukat megvalósítsák. Látogatás a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezetben A szocialista mezőgazdaság hatalmas eredményeiről és annak gazdasági előnyéről adott tiszta képet a vasárnap megtartott látoga-ás a Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezetben. A látogatáson (resztvettek a pacsa-andorházi Harcos tsz és a pacsai füj Erő termelőcsoport legjobb tagjai. A Dicsőség .Sztálinnak termelőszövetkezet, a Harcos tsz és az Uj LErő termelöcsoport egyidőben alakult, de gazdasági- ílag nem egyenlően fejlődőt-. A termelőszövetkezet látogatásának célja az volt, Í ogy megnézzék a látogatók a tsz külső és belső éle- ét, a megalakulás óta ebeit időben elért eredményeit és az ott szerzett tapasztalataikat a saját szökve (kezet ükben alkalmazhassák. ! A gazdaság megtekintését rövid beszámoló előzne meg, amit MajCr Gyula elvtárs, a tsz elnöke tartott. A beszámolójában érzékeltette a látogatókkal a tsz gazdasági helyzetét, a kormányprogramul óta peltelt idő után a tagok lelkes munkájáé. A beszámoló után a látogatók megtekintették a (gazdaságot-. Elsőnek a szarvasmarha- és a lóistálló (nézték meg az egyes számú brigád területén. Az üst álló ROMÉPÜLETBŐL LETT ÁTALAKÍTVA korszerű istállóvá Mint ismeretes, a tsz fejlett zoo- í-echnikai eljárásokkal dolgozik és alkalmazza az - egyedi takarmányozást. A minden áílat számára elkészített napi porciózás és a takarmányszükséglet biztosítása nagy megelégedést keltett- a látogatók köréiben. A pacsai Harcos sz tagjai, elmondották, hogy ttermelöszöveikeze’ükben nincs elegendő takarmány a űrét hiánya miatt. Ugyanakkor hiányosságnak vetetnék fel, hogy a Dicsőség Sztálinnak isz nem használja ki a rendelkezésre álló silógödröket, nem végzett nyári silózást. Pholicska István a Harcos tsz tagja elmondotta, hogy a nyári silótervüket teljesítették. A szarvasmarhaállománv számára 140 kübmé-er silót készítettek, a sertések számára pedig ároksilót. A hízóba beállító.t sertések meg'elöntése után a kertészetbe mentek a látogatók. Az öntözéses kertészet nagy" érdeklődést kebett a látogatókban. A kertészet ezen a nyáron több mint 50 ezer forint jövedel. met hozott a t er m el őszöve ■ kz cn-k. Nagy volt a Iáit ogat ók körében a jaro-izáb burgonya irán1i érdeklődés. Benkő elvtárs, a kertészet dolgozója a kérdésekre elmondotta, hogy kora tavasszal melegházban csíráztatta elő a burgonyát. Április óta szállítanak a kertészeti dolgozók piacra ebből a burgonyából és még mindig bőségesen akad belőle. A látogatók megtekintették a vetés alá elkészített földet, vizsgálták a gépállomás munkáját. Az Uj Erő tsz tagjai közül többen megkérdezték, hogy nem félnek e a :sz tagjai attól, hogy a gépállomás viszi el a hasznot. Major elvtárs, a tsz elnöke válaszában megmondotta, hogy számtalan esetben bebizonyosodott már a gépi munka hatalmas jelentősége a termelésnél. A GÉPÁLLOMÁS JŐ TALAJMUNKÁT VÉGEZ, biztosítva van a jó termés is. Kovács Károly, az Uj Erő tszcs traktorosa elismerte a felsőbagodi gépállomás munkáját, de egyben bírálta is. — Én a dűlőket is fel szoktam szántani — mondotta Kovács elvtárs. — Ennél a területnél legalább 1 hold föld megy veszendőbe. Ha utána buktatják is a tarló1, az csak tarlóhántás lesz és nem vetés alá való szántás. A látoga-ók és a Dicsőség Sztálinnak tsz tagjai megállapították, hogy Kovács elvtárs észrevétele a terméseredmények fokozását- segíti elő. A gépállomás felé pedig követelést jelent, mert a földkerület után a t-aiajmunkáért járó bért meg kell fizetni és a munkadij ellenében minőségi munkát várnak a tsz tagjai. A látogatók megtekintették a nekeresdi brigád területét is, ahonnan szintén sok tapasztalattal és észrevétellel távoztak. Ezen a tsz-látogatáson sok újat gyűjtött minden látogató a saját termelőszövetkezete számára. Megtanulták a látogatók, hogy nem kell félni az uj bevezetésétől, a fejlett agro- és zooteelmika alkalmazó, sától. Megtanulták a még harcosabb kiállást termelőszövetkezetük mellett. Úgy búcsúztak a Harcos tsz és az Uj Erő ter- melőcsoport tagjai, hogy a látogatás alkalmával szer. zett- tapasztalatokat saját területükön hasznosítják, hogy munkájuk megjavításával még jobban megerősödjön szövetkezesük, hogy még boldogabb és virág, zóbb legyen életük. FELNŐTT, erőteljes féri- egédmunkáso kát felvesznek Munkai-: .m'vvsl egvüt: jelentkezzenek az £ M. 72/5. sz. Építőipari yállalat re , .Kaerögazdálkodójánál, Nagykanizsa, Vár-"jt 6 (134) YÜTRAGYA az őszi vetésekhez minden mennyiségben kapható a zalaegerszegi földművesszövetkezet piaci boltjában. OLVASD A Z A L AT S P O RT A társadalmi edzők jelentőségéről A testnevelési és sportmozgalom tömegesítése nagy feladatokat ró sport- egyesületeinkre, testnevelési és sportbizottságainkra. Egymásután alakulnak a sportkörökben a szakosztályok. Évről- évre nő a sportolók száma. Nagy fejlődésnek indult az üzemi és hivatali sportkörök mellett a sport az iskolában is, ahol tanulóifjúságunk tömegesen kapcsolódik be a szakosztályi életbe. Hatalmas fejlődés tapasztalható ta'un is, ahol a Traktor SE sportkörei mellett szép számmal működnek már községi sportkörök is, amelyekben tömegesen sportolnak a termelőszövetkezeti ér az egyénileg dolgozó paraszti idusig tagjai Ez a fejlődés a magyar sport átszervezése óta, különösen a XV. Olimpián elért sikeres szereplés óta igen nagyméretű. Ifjúságunk fellelkesülve élsportolóink példáján, lelkesedéssel kapcsolódik a sportolásba. A sportkörök támogatják ezt a felbuzdulást és biztosítani igyekeznek a jelentkezők számára sporto. lási lehetőséget. A sportéletnek a tömegesítése gyakorlatilag sok szakosztályt és a szakosztályokon belül sok sportolót jelent. Ezek, számára biztosítani kell az edzése, két és a gyakorlatokon való részvételt, hogy felkészülve megszerezhessék az osztály-minősítéseket Ezt a munkát sportköreink csak akkor tudják elvégezni, ha kellő számú edzővel rendelkeznek, akik_ foglalkoznak a jelentkezőkkel és kellő számú szakosztályvezetővel is rendelkeznek, akik vezetni tudják a szakosztályokat és segíteni tudnak az edzőknek a sportolók felkészítésében. A Szovjetunióban, ahol hatalmas tömegek vesznek részt a sportolásban, minden sportkörben és szakosztályban nagyszámú társadalmi munkás foglalkozik a sportokkal és vezeti az edzéseket. A nagyobb sportkörökben egy-két magastudásu edző vezetésével minden szakosztályban több társadalmi edző dolgozik, akik a vezetőedző irányításával és ellenőrzésével önállóan vezetik nemcsak az alacsonyabb osztályú, de még a magasabb osztályú sportolók edzéseit is. Ezek a sportszerető aktívák minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak mint társadalmi edzők. A kisebb sportkörökben, különösen falun és az iskolákban, jóformán kizárólag társadalmi edzők dolgoznak Ezeket a társadalmi edzőket a sportegyesületek és a TSB-k képezik ki tanfolyamokon és ezek után rendszeres továbbképzésben részesülnek. _A mi sportéletünkben is nagy szerep vár a társadalmi edzőkre. Nálunk is nagy tömegek sportolnak és sokan szeretnének valamilyen formában társadalmi munkát végezni a magyar sportban. A legszebb és leghálásabb feladat a fiatal sportolók nevelése és felkészítése, tehát ezen a téren lehet a legtöb- 1-ct segitehi. A hivatásos edzők örömmel fogadják a társadalmi edzőket és minden segítséget meg fognak adni nekik, mert tudják, hogv ezzel saját nevelőmunkájukat segitik elő. Sportegyesületeinknek tudatositaniok kell a társadalmi edzők fontosságát, népszerűsíteniük kell a legeredményesebben dolgozókat Gondoskodniok kell, hogy sportköreinkben minél nagyobb számú kiképzett' társadalmi edző dolgozzék és azok a hivatásos edzőktől segítséget, támogatást kapjanak. Különösen a kisebb sportkörökben és főleg falun fontos a nagyszámú társadalmi edző, ahol nincs lehetőség hivatásos edző alkalmazására. Társadalmi edzőt minden sportágban és főleg az alsóbb osztályú versenyzők mellett lehet alkalmazni. Elsősorban a még minősiteUen, vagy harmadosztályú sportolók mellé állítsunk társadalmi edzőket. Magasabb minősitésüekkel már komolyabb képzettségű edzőnek kell dől. goznia. Ugyanez vonatkozik a csapatjátékokra is Sportéletünk színvonala és tömegessége megköveteli, hogy minden sportkörben kellő számú, jól kiképzett társadalmi edző álljon rendelkezésre, akik a sportolni kivánó tömegek edzéseit már komoly tudományos színvonalon tudják vezetni. Államunkhoz, társadalmi rendszerünk, höz hű, minden sportszerető ember lehet társadalmi edző, ha elvégzi a tanfolyamot és vállalja, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül sportkörében edzői, vagy szakosztályvezetői munkát végez. Nagy szerep vár a társadalmi edzőkre a sport tömegesítésében és kiszélesítésében, egyes fontos sportágak elterjesztésében. különösen pedig az atlétika, torna, kerékpár, úszás, háromtusa fejlesztésében. A sportegyesületek az üzemekből, a TSB-k pedig a falu dolgozói közül válasszanak ki és küldjenek a megfelelő tanfolyamokra olyan sportszerető dolgozókat, akik aztán majd visszatérve munkahelyükre vállalják, hogy szakosztályokat szerveznek és a csapatokat felkészítik az alapfokú versenyekre, sportköri bajnokságokra. Nyújtsanak azután segítséget, hogy ezek a társadalmi edzők az általuk vezetett sporttársakkal a maguk erejéből pályát építsenek, szereket állítsanak elő. Az a lényeges, hogy a társadalmi: edzők a legfontosabb sportágakban mun.l kahelyükön fel tudják majd lendíteni ■ sporteletet , A Szovjetunió példája megmutatja* hogy kell minél nagyobb számban kikéj pezni az egyes iskolákban, főiskolákban végző tanulókat társadalmi edzőkké.. Mindig ki kell választani a megfeleld fiatalokat, s figyelembevéve, hogy hon«, nan kerültek az iskolába és hová valók,- úgy képezni ki, hogy ha visszakerülnek régi környezetükbe (falura, üzembe), az ottani jellegzetes körülményeket és kívánalmakat ismerjék és azokhoz mérten tudjanak megfelelő szervezői és edzői munkát végezni. Különösen nagy szerep vár e téren azokra az iskolákra, ame. lyek a falu számára képeznek ki tanítókat, gazdászokat, erdészeket stb. A TSB-knek minden módon biztosítani ok kell, hogy az ilyen tanulmányokat folytató fiatalok köréből a falu számára megfelelő felkészültségű és a helyi viszonyokat ismerő, illetve könnyen felismerő társadalmi edzőket képezzenek ki. Ma még egyes szervekben helytelen nézetek uralkodnak, amelyek akadályoz, zák a társadalmi edzők széleskörű" bevezetését. Sok helyen lebecsülik őket, nem ismerik fel jelentőségüket a tömegesítés és a színvonal emelése terén. Inkább keresnek fizetett edzőt, még ha annak tudása alacsonyabb is. Vannak olyanok, akik csak ugródeszkának tekintik a társadalmi edzőtanfolyamokat magasabb edzői fokozatok elérése felé. Előre megállapítani nem lehet, de a’ tanfolyamok során rendszerint kiütközik, hogy ki az, aki igy gondolkozik. Rendszerint hamar kiderül, ki az, aki a tanfolyam elvégzése után rögtön fizetésért lesz csak hajlandó dolgozni. A sport- egyesületekre vár az a feladaj, hogy már eleve alaposan ismerjék meg a tanfolyamra jelentkezőket és ne engedjenek tanfolyamra olyanokat, akikről va. lószinü, hogy azután nem lesznek hajlandók társadalmi munkát végezni és mindössze valamiféle minősítés megszerzésére igyekeznek felhasználni a íanfo-’ lyamokat. Sajnos, a sportegyesületek és a TSB-í; ébertelensége és hiányos nevelőmunká- ja miatt több tanfolyamon olyan egyéj nek is résztvesznek, akik azután ku ön- böző összegeket vesznek fel a sportköröktől Meg kell magyarázni, hogy fizetésért csak olyan edzők dolgozhatnak, akik hivatásos edzői tanfolyamot végeztek a múltban és végeznek a jövőben. Természetesen nem szabad, hogy a társadalmi edzőket anyagi veszteség, kiesés érje- Ezért a sportkör a társadalmi edzők minden olyan kiadását megtéríti, amely az edző keze alatt dolgozó versenyzőket is érinti (útiköltség, stb.). Megállapított fizetést azonban csak szerződéses viszonyban lévő edző vehet fel. A sportegyesületek fejtsenek ki propa. gandát a társadalmi edző' fogalmának tisztázására és igyekezzenek minél nagyobb számú társadalmi edzőt beállítani a sportszakosztályokba Fejlesztési szükségletük szerint képezzék ki őket, alaposan válogassák ki a jelentkezőket, hogy politikailag és szakszempontbóí olyanok legyenek, akikre rábízhatják ifjúságunk nevelését. A kiképzetteket állítsák rögtön munkába, hogy szerzett tudásukat fel tudják használni. A TSB-k pedig elsősorban a falu részére társadalmi edzőket, valamint ai bajnokságok és versenyek lebonyolitásá* hoz szükséges játékvezetőket, verseny-', bírákat képezzenek ki. Emellett adjanak! segítséget a sportegyesületeknek és el-» lenőrizzék a tanfolyamokat, hogy azok megfelelnek-e az OTSB által előírtaknak a hallgatók kiválogatása, a tanfolyam színvonala és fegyelme, valamint a végzetteknek munkábaállitása szempontjából. A társadalmi edzők kiképzésével és munkábaállitásával jelentős lépést teszünk a magyar sport további fejlődésének dicsőséggel övezett utján és hozzájárulunk ifjúságunk munkára és harc. ra neveléséhez. MOZI Zalaegerszeg, szeptember 10—16 í- NEVESS VELÜNK 20.án matiné: SZEMBESÍTÉS ^ ★ Nagykin zsa, szeptember 16: FIGARÓ HÁZASSÁGA 20_án matiné: TELL VILMOS ZALA A Magvar Dolgozók Párttá Zala megvet Bizottságának lapla. — Pelelős nett kesztfl és kiadó: Darabos Iván — Szer* kecztöség- Zalaegerszeg. Ro««nfh Latos«* utca 22. Telefon: 2501 — Kiadóhivatal« Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4. Telefoni) 102. —- Készült a Vssmegvel Nyomda*, Ipari Vállalatnál Szombathely, Kossoth Lajos.utca 6 Telefon: 7S — Felelős vezető: Hofmann Mtklóa. Második Békekölcsön harmadik sorsolása A CSEPELI SPORTCSARNOKBAN 1953 szept. 17. csütörtök 16—19 óráig kultúrműsor és sorsolás 1953 szept. 18. péntek 16—19 óráig sorsolás. 1953 szept. 19. szombat 16—19 óráig sorsolás 1953 szept. 20. vasárnap 10—13 óráig sorsolás A SORSOLÁS NYILVÁNOS! SZABAD BELÉPÉS!