Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-17 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI egyesüljetek, t

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

IX. évfolyam, 218. szám. Ára 50 fillér 1953. szept. 17. Csütörtök.

MAI SZÁMUNKBÓL:

A Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bizottságának teljes ülése (2. oldal) — Hogyan takarékoskodik Donáthné elvtársnő? (2. oldal) — Üzemeink a harmadik negyedéves terv tükrében (3. oldal) — Pártélet: Valósítsák meg

következetesen a párton belüli demokráciát (3. oldal) — A nagy- kanizsai MASZOLAJ »idény-kul- turmunkája“ (3. oldal) — Beszélgetés a petriventei Népköztársaság tsz-ben (4. oldal)

Újabb segítség

mezőgazdaságunk továbbfejlesztéséhez

1 Magyar Doígozék Pártfa Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek uj begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről

,,A szocialista mezőgazdaság mind a békés épilcs éveiben, mind a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben bebizonyította nagy életerejét, azt a képességéi, hogy egyre növekvő mértékben el hídja látni a lakosm súgót élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal‘ ‘ — mondja ki a Szovjetunió Kommunista Pár-ja Központi Bizottságának a Szovjetunió mezőgazdasága (továbbfejlesztését szolgáló inézke- désékről szóló határozata.

Ez a határozat abban az időben jelöli meg a Szovjetunió mezőgazdasága előtt álló felada-okat, ami , kor létrehozták a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipart, jelentősen megerősödtek a kolhozok, s igy minden feltétel biz-ősitva van ahhoz, hogy biztosítva legyen a mező- gazdaság minden ágának gyors fellendülése, s az elkövetkező években még nagyobb mér'ékben fokozzák az ország egész lakosságának élelmiszerárukkal való ellátottságát, s biztosítsák a kolhozparasztság egész tömegének az anyagi jólét magasabb színvonalát.

Az egész határozat a sztálini tanítások szellemét tükrözi vissza. Azt, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye: a dolgozók-egyre növekvő anyagi és kulturális Szükségleteinek maximális kielégítése. Az. célozza ez a határozat, hogy ennek nyomán felszámolják azokat a fogyatékosságokat, hiányosságokat, amelyek ma még előfordulnak a Szovjetunió mezőgazdaságában, s még gyorsabb léptekkel haladhassanak előre, a kommunizmushoz vezető utón.

Mezőgazdaságunk fejlesztésében, a. termelékenység emelésében a Szov. je unió példáját követjük. \ Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, amely a kommunista párt- vezetésével jött létre, már eddig is hatalmas segítséget jelentett-nekünk. Ennek a ■példának nyomán hoztuk létre állami gazdaságainkat, ennek a példának nyomán'láttunk hozzá a terme- lőszöve;kezetek és csoportok megalaki ásához. Dolgozó parasztságunk legjobbjai, lejöntudatosábbjai már n gyakorlatban győződtek meg ar- rol, hogy helyes ez az ut és egyedül ez biztosítja mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, a dolgozó parasztság élei színvonalának szakadallan emeléséi.

örök életre szóló élményt jelentett a Szovjetunióban járt paraszt- küldöttségeink tagjainak az, amit o-t láttak. — Bár már mi is’oht tartanánk —- mondották a Szovjetunió, ból hazajövet. De nemcsak mondották, hanem hozzáláttak a szovjet tapasz alatok nyomán, hogy nálunk is megeremtsék a virágzó mezőgazdaság alapjait. A munka nem volt eredménytelen. Segített a Szovjetunió, segített a párt, § ma már me. gyénkben is. alig van község, ahol ne. működne termelőszövetkezei vagy csoport, de számos olyan is ’ van, ahol a dolgozó parasztság zöme a közös gazdálkodás mellett döntött. Erőteljes léptekkel indult el tehái mezőgazdaságunk azon az utón, amelyet a Szovjetunió mutat nekünk. Bár messze vagyunk még attól, amit a világ legfejlettebb mezőgazdasá. gúval rendelkező állam mutat nekünk, de az a határozat, amelyet szeptember 7-én fogadott el a Szovjet unió Kommunista Pártja Központi Bizo-tságának teljes ülése a Szovjetunió mezőgazdaságának to. vabbf ejlesztését szolgáló intézkedésekről, a mi számunkra is igen sok tanulságot rejt magában.

Néhány éve csupán, hogy megalakultak hazánkban megyénkben az első termelőszövetkezeti csoportok. Távolról sem rendelkezünk olyan sok és gazdag tapasztalattal, min’ a Szovjetunióban, éppen ezért az is világos, hogy nálunk sokkal több a

tennivaló, sokkal nagyobbak mező- gazdaságunk fejlesztésében a fogyatékosságok. Ennek a most meghozott határozatnak a tanulmányozása feladata mezőgazdaságunk valameny- nyi szakemberének, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink, állami gaz. daságaink vezetőinek, dolgozóinak. Uj, gazdag tapasztala-ok özöné' meríthetjük ebből a határozatból, amelyek a mi számunkra is megjelölik a fejlődés útját. A napnál világosabb lesz a határozat- gondos, elmélyült tanulmányozása u'án, hogy a mezőgazdaság fejlesz lése elképzelhetetlen a kisp.arcellákon. Ez: csakis közös gazdaságokban, együttes erővel, a gépi munka, az uj agrotechnika és zoofechnika alkalmazásával érhetjük el. A legfőbb tanulság tehát számunkra az, hogy minden rendelkezésre álló erővel segítsük, erősítsük, szilárdi-suk termelőszövetkezeteinket.

A határozat leszögezi, hogy a további gyors fejlődés egyik igen fontos feltétele: anyagilag is még jobban érdekeltté tenni a dolgozókat a termelés fejleszt ősében.

Ennek a hiánya úgyszólván majd minden termelőszöveikezeünkben. és csoportunkban* megmutatkozik. Még arra a legelemibb követelményre sem fordítanak elegendő gondot több szövetkezetünkben és csoportunkban, hogy minden tagnak pontosan, a végzett munkájának megfelelően írják be a munkaegységeket. Még sok tszcs-nk van, ahol a területet- a brigádon beliü nem osztják ki egyénekre, nem teszik őket felelőssé egy- egy terület jó műveléséért. .Ez pedig nyilvánvalóan csak arra ad tápot a lustábbaknak, hanyagabbaknak, hogy elhanyagolják munkájukat, s a brigád többi tagjától várják az ö feladataik elvégzését is. De ahol fel is osztották a területet egyénekre, nem követelik meg sok helyen, hogy azon minden tag pontosan el is végezze a munkáját. Nem vonják felelősségre azokat, akik hanyagul, rosszul dolgoznak. De ugyanakkor idegenkednek megyénk több termelőszövetkezetében és csoportjában a prémium- rendszer bevezetésé-öl is. Holott világos, hogy aki többet termel, jobban dolgozik, az többet érdemel, hiszen többet adott a köznek.

Nem kevésbbé fontos számunkra a határozatnak az állattenyésztés fejlesztéséről szóló része. Megmutatja ez azt, hogy az állattenyésztés fejlesztésének igen komoly gá-ja lehet a takarmánytermelés elhanyagolása. A mi dolgozóink szükségletei is állandóan növekednek. Mind több húsra és egyéb állati termékre van szüksége dolgozóinknak. Az állatt állomány fejlesztésének módja pedig nálunk is az, hogy bőségesebb takarmányai apót biztosi! hassunk,

Különösen fontos a zöldtakarmányok fokozottabb termelése, a zöld futószalag léttsitése, hogy kora tavasztól késő őszig friss takarmányt adhassunk állatainknak. Nem elhanyagolható persze a siló készítése sem, hiszen éppen ezért tette lehet övó kormányzatunk, hogy termelőszöve’ kezeteink, egyénileg gazdálkodó pa rajzijaink kedvezményesen építhesse nek silókat. Persze egyedül a megfelelő takarmányalap biztosítása nem elegendő. Szükséges az is, hogy alkalmazzuk a zoottechnikai módszereket, az évenkénti kétszeri fedeztetést, a háromszori fejest egyedi takarmányozást stb.

A tennivalókat, a feladatokat megszabja előttünk is az SzKP Köz- ponti Bizottságának határozata. A fontos most az, hogy tanulmányozzuk át többször is, elmélyülten és alaposan ezt a határoza'ot, s az ebből tanultakat alkalmazva dolgozzunk tovább mezőgazdaságunk további fejlesztéséé!''.

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége javasolja a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának, illetve ennek utján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az eddig érvényben lévő begyüj-ési rendszer megváltoztatását. A begyűjtési rendszert, olymódon kell megváltoztatni, hogy az uj-begyűjtési rendszer több évre előre állapítsa meg a termelők beadási kötelezettségét s ezáhal fokozott biztonságot adjon a mezőgazdasági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és még inkább a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének mértékét s ezáltal tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékeknek az eddiginél sokkal nagyobb részét értékesíthessék a termelők szabadpiacon. Mindezek révén jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, nőjön a növénytermelés és az állattenyésztés hozama és ezzel együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezetekben tömörült, s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala. Fentieknek megfelelően, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az uj begyűjtési rendszer irányelveiként a következőket javasolja:

1 Az uj begyűjtési rendszer há_

‘ • rom évre, tehát 1954 január 1-től 1956 december 31-ig terjedő időszakra előre határozza meg a termelők termény-, sertés-, marha-, baromfi-, tojás-, tej- és borbeadási kötelezettségét. A katasz'-rális holdanként megállapít ott beadási kötelezettségeken a hároméves időszak alatt változtatni nem lehet. A .beadási könyveket három évre adják ki.

. O A termény-, élőállat- és álla- fi* érmék-beadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe, mig a borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlő: és gyümölcsöst (kertet), valamint a legelőt teljesen mentesíteni kell a termény-, élőállat- és állatitermék-beadási kötelezettség alól.

Csökkenteni .kell elsősorban a • termelőszövetkezetei« (csopor. *ok), továbbá az egyénileg gazdálkodó termelők egy katassjfrális hord- ra előirt beadási kö-el ezfetf gégét az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg megállapított beadási kötelezettséghez viszonyítva. A csökkentés mértéke a következő legyen:

a) A terménybeadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III. tipusu termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 25 százalékkal, az alapszabály szerint működő I.. és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportokuál mintegy 15 százalékkal, mig az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 10 százalékkal csökkenjen.

b) Az élőállat, és állat Term ék - (sertés, marha, baromfi, tojás és ej) beadási kötelezettség az önálló ermelőszövetkezeteknél és III. ttpu- u termelőszövetkezeti csoportoknál nintegy 30 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 20 százalékkal, mig az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 15 százalékkal csökkenjen.

c) A tehénállomány után megái lapított beadási kötelezettség a 8 katasztrális holdnál kisebb egyéni gazdaságoknál, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehénfartók- nál mintegy 25 százalékkal csők. kenjen, a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát pedig teljesen mentesíteni kell a tejbeadási kötele zetfség alól.

d) A borbeadási kötelezettséget az önálló termelöszöve:kezetekné] és FII tipusu termelőszövetkeze'-i csoportoknál mintegy 50 százalékkal, mig az egyéni gazdaságoknál — beleértve az I. és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportok tagjait is — mintegy 25 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. A termelőszövetkezeti tagok háztáji szőlőterületeit teljesen mentesíteni kell a borbeadási kötelezettség alól.

e) Az újonnan alakult termelőszövetkezetek és I., II., III. tipusu termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítése érdekében a fentiek szerint csökkentett élőállat-, valamint állatit ermék-beadási kötele- zéttségből a megalakulástól számított egy év tartamára további 20 százalék engedményt kell nyújtani.

A terménybeadási kötelezett * séget a következőképpen kell megállapítani:

a) A beadási kötelezettség megállapítása a kataszteri jövedelem és a földterület nagysága alapján történjék s az igy megállapítot-t kő'élezett séget felemelni nem szabad.

b) A beadási kötelezettség megállapításánál kizárólag a.v szántó- és rét terület nagyságát, valamint annak kataszteri jövedelmét kell alapul venni. Az úgynevezett birtokcsoportba sorolásnál az egyéb művelési ágakat (legelő, szőlő, gyümölcsös (kert), erdő és nádas) figyelmen kivül kell hagyni és meg kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyümölcsös (kert) négyszeres területtel történő számításba vételét

c) Engedélyezni kell, hogy megfelelő állatállománnyal rendclkező. termelőszövelkezetek takarmánybeadási kötelezettségüknek szabad választásuk szerint sertéssel is eleget tehessenek.

d) a termelőszövetkezetek rizsterületét mentesíteni kell mindennemű más beadási kötelezettség alól azzal, hogy előirányzott rizstermésük 80 százalékát be kell adniuk. További kedvezményként minden ka- tasztrális hold rizsterület után további 2 katasztrális hold szántóterületet kell mentesíteni a terménybeadási kötelezettség alól.

Az élőállat- és állatitermék• beadási kö telezettség'et a következőképpen kell megállapítani:

a) A beadási kötelezettséget egységes huskilogrammban kell előírni. A termelőszövetkezetek, valamint 3 katasztrális holdnál nagyobb területű egyéni gazdaságok külön-külön meghatározott mennyiségű sertést, marhát baromfit, illetve tojást adjanak be, azzal, hogy marhabeadási kötelezettségüke: szabad választásuk szerint sertéssel, juhval, bhromfival és tojással is teljesíthetik, a 3 ka- taszitrális holdnál kisebb területű gazdaságok kötelezettségei teljesítésének megkönnyítésére engedélyezni kel], hogy teljes husbeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel (30 kilogrammnál nagyobb súlyú süldővel is), juhval, baromfival, tojással és sertészsírral is teljesíthessék.

b) A ser:ésbeadásnál lehetővé kell tenni, hogy a beadási kötelezettségen felül beadott súlytöbblettel a termelők szabad választásuk szerint teljesíthessék a következő évi kötelezettségüket, vagy a súlytöbbletért magasabb állami szabad árat kapjanak. Azt is meg kell engedni hogy többen társulva teljesíthessék’ serésbeadási kötelezettségeiket

c) Az 5 katasztrális holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó többgyermekes dolgozó parasztok husbeadási kötelezettségét csökkenteni kell azzal, hogy az általuk eltartott 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási kötelezettség felerészét, mig a negyedik gyermek urán az egész husbeadási kö’e- lezetfsége: el kell engedni.

d) Az egyéni gazdaságok valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartók tejbeadási kötelezettségénél a második és további tehénre — az eddigiekkel szemben — beadási kötelezettséget nem kell előírni.

e) Minden megkötés nélkül engedélyezni kell a tejnek juhtejjel és juhgomolyával való helyettesítését.

/Z Az MDP Központi Vezetősége javasolja, hogy a minisztertanács módosítsa a haszonbérbe vett állami tartalékföldek beadási kötelezettségét megállapító, 1953 augusztus hó 2-án megjelent 42/1953. számú minisztertanácsi rendeletet, amely az állami tartalékföldek után az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben előirt teljes termény-, élőállat- és állatitermék-beadási kötelezettség teljesítését irta elő.

a) A tartalékföldek után a beadási kötelezettséget az 1954. évi január 1—1956. évi december 31 közötti hároméves időtartamra. ugyancsak változatlan érvénnyel kell megállapítani.

b) Terményből az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg előirt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett állami tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 30 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani.

További beadási kedvezményt kapjanak a 0—6 aranykorona közötti kataszteri jövedelmű állami ta.rta- lékföldek bérlői azzal, hogy az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg előirt beadási kötelezettségükhöz viszonyítva termény beadásukat 40 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani.

c) Élőállatból és állati termékekből az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg előirt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 50 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani, azzal, hogy az 1954. évben további kedvezményként még 25 százalékkal, összesen ’-ehát 75 százalékkal alacsonyabb kötelezettséget teljesitseneK.

További kedvezményt kapjanak az élőállatok és állati termékek beadásánál is a 0—6 aranykorona közötti alacsony kataszteri jövedelmű állami tartalékföldek bérlői. Ilyen tartalékföldek után az 1952. évi 26. töi-vényerejű rendeletben eredetileg előirt beadási kötelezettséget mintegy 75 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani, azzal, hogy az 1954. évben mentesüljenek az élőállat- és állatitermék-beadási kötelezettség alól.

Jelentős további könnyítést, kell nyújtani az állami tartalékföldet bérlők számára azzal is, hogy élőállat. és állatitermék-beadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint bármilyen állattal vagy állati termékkel teljesíthessék.

d) A haszonbérbe vett állami tar. ‘ alék.erőieteket a tejbeadási kötelezettség alól mentesíteni kell.

e) A haszonbérbe vett állami tartalékterületeket nem szabad hozzászámítani a bérlő saját vagy más haszonbérbe veti területéhez, tehát a terménybeadási kötelezettséget kizárólag a bérbevett tartalékföld területe és kataszteri jövedelme szerint kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a bérlő milyen nagyságú egyéb területen gazdálkodik.

f) Az állami tartalékföldekre biztosított kedvezményeket termelőszövetkezetek haszonbérleténél, az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben termelőszöve'-kezetek számára előirt teljes beadási kötelezettség, míg a dolgozó parasztok haszonbérlőénél az 1952. évi 26 számú tori'Folytatás a 2. oldalon)