Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-25 / 225. szám
P Á RT É L E T * A nagykanizsai városi pártbizottság tagdíjfizetési munkájának néhány tapasztalata A Szervező Bizottság 1952. április 10*i határozata az: a feladatot tűzte a pártbizottságok ca akpszer- veaetek elé, hogy ,,mcgfelelő politikai név élőmunkával,.. legkésőbb ez év végére el kell érni minden alap. szervezetben, hogy megszűnjön a tagdijhdfrálélt, s meg kell követelni minden egyes párttagtól, hogy rendszeresen fizesse a párttagsági dijat A nagykanizsai városi pártbizottság a határozat megjelenése ufáni hónapokban, jelentős eredményeket ért eh A körzeti és üzemi alapszer- vezetek a pártépitos egyik alapvető ■kérdésének tekintették a tagdíjfizetést, Rendszeresen foglalkoztak vele ta taggyűléseken és a pártbizalmiértekért eteken. Igv elérték azt, hogy a t'agkönyvesére alkalmával kévés olyan párttag akadt, aki no rendezte volna tagdijh&tíralékát. Azonban hamarosan megelégedtek ezzel az eredménnyel, A tagkonyvcsere után azt gondolták, hegy a tagkönyvcserévcl megöl, déd’ik a tagdijfizetés is és most már minden párttag tudni fogja kötelességét a párttal szemben, Ebben azon. ban tévedtek, mert mióta ismét kéz. dik elhanyagolni a tagdíjfizetési munkát, ujta nagymértékben megnő. vekedeH a tagdíjukat hanyagul fizetők száma. Egyes alapszervezetek. ben, mint pl. a Gépgyárban a párt- titkár clvtors harmadrendű kérdésnek tekinti a tagdíjfizetést. A párt. csoportvezető elv'ársak munkáját nem ellenőrzi rendszeresen, így nem is tud segítséget adni. Pedig minden hónapban van olyan 8—10 párttag., aki nem fizet tagdijat. Az elbizakodottság végül is odavezetett, hogy a nagykanizsai városi pártbi* zoWság a tagdíj elszámolásában az utolsó helyre került. Pedig jó munkára Nagykanizsán is megvannak a feltételek. Vannak párt-szervezettek, mint például a Tesdi 1 nagykeraske. dobni Vállalat, Szeszipari Vállalat pártszervezete, melyek megfelelő politikai munkával világosítják fel tagjaikat a tagdijfizetés jelentőségéről. A Vezetőségi tagok és a páít- csoportbizalmiak egyénileg foglalkoznak a párttagokkal és megmagyarázzák, hogy a tagdijfizetés a párttag legelemibb kötelessége. Ennek a munkának az eredménye az, hogy a tagság minden hónapban rendezi a tagdíjfizetést Ezekben az alapszerve2etekben végrehajtották a Szervező Bizottság határozatának azt a pontját is, amely kimondja, hogy minden párttagnak d KV. ál. tál a jövedelem arányában megáüa. pit ott tágdijat kell fizetni.“ Ezzel szemben, mint például a III. körzetí pártszervezetnél Varga Lajos elvtárs pártbízalmi nem fordított gondot, arra, hogy a hozzá beosztott Gazda Imre. Varga Antal elvtársak keresetük arányában fizessenek tagdijat. Ez vonatkozik a Magasépítő Vállalat és a téglagyári pártszervezethez tartozó párttagokra is, ahol meglehetősen gyakori az, hogy iagjárulékfizehésük nem áll arányban jövedelmükkel. Mi a hiányosság oka ? A tagdíjfizetések során a Nagykanizsa városban mutatkozó visszaesés oka az, hogy a párt bizot tság és a pártszervezetek nem értették meg a tagjaikkal, hogy a rendszeres tag- díjfizetés a párthoz való .tartozás, a pártfegyelem legelső követelménye. A városi pártbizottság helytelenül, teljes egészében áttolta ezt a fontos munkát a pártbizottság ügyintézőjére, pedig ezt a pártbizottság egészének, de különösen a párt-- és tü- megszörvezeb’k osztályának a feladata. Másik ok, hogy egyes alapezerve- zetekben a pártcsoportok munkáját elhanyagolják, nem tartják meg rendszeresen a pál l csoportértekezle- teket, így a párttagok elveszi dk aktivitásukat és tagdíjat sem fizetnek. Harmadszori hiba az, hogy a pártesopox‘tbizalmiak a bétyegelosz- :6 szerepet játsszák ahelyett, hogy elbeszélgetnének a párttagokkal. Ez a módszere Fehér Jánosáé elvtársnőnek, aki az utolsó pillanatban „szalad" el a párttagokhoz. A tagdijfizetés politikai kérdés Nem egyszerű anyagi kérdés, hanem elsősorban politikai kérdés a párthoz való viszony kérdése. Kalinin elvtárs azt mondotta! ,Ka nem fizetitek pontosan a tagsági dijai, eláruljátok, hogy nem törődtök a párttal, közönyösen fogjátok fel a pártkötelességeket. Az, aki ilyen lanyhán fogja fel pártkötelességeit, hozzá még az olyan egyszerit, tisztán adminisztrativ‘ kötelességet, mint a tagsági dij befizetése, annak nem szívügye a párt. Aki törődik a párttal, szívesen fizeti tagsági diját, mért ezzel ssime anyagi kapcsolatot létesít pártjával, szorosabban kapcsolódik a párthoz Egyes helyeken a tagdíjfizetést úgy gondolják, mint például Veszli Jó- zsefné elvtársnö, hogy a tagdijmun. kát 2 részletre lehet osztani, úgy mint politikai és administrativ munkára. A hozzá beoszto'-t elvtársakhoz a bélyeget kellő időben eljuttatja, de elhanyagolja az adminisztrációs munkát.. Elfeledkezik arról, hogy a bélyeget a bizalminak a párttagsági könyvbe be kell ragasztani. így fordulhatott elő, hogy olyannak is adott bélyeget 3 hónapon keresztül, aki elhagyta párrtag’- sági könyvét. Hogyan szüntessük meg a hibákat ? Alihoz, hogy pártunk Központi Vezetősége junius 27—28-i határozatát végre tudjuk hajtani, az szükséges, hogy a párttagság egészével beszéljük meg a feladatokat. Ezf úgy tudjuk elérni elsősorban, hogy a párt minden egyes tagját a tag- díjfizetésen keresztül is mozgósítjuk a feladatok végrehajtására. A párt- vezetőségek rendszeresen tájékoztassák a taggyűlésen a tagságot a tagdijfizetés állásáról és bírálják meg a hanyagokat. A pártbizalmiak külön-kiilön beszéljenek a tagdíjfizetést elmulasztó párttagokkal —- ha kell, többször is beszéljenek velük. Kirívó esetben helyes, ha az alapszervezet. vezetősége pártfegyelmi eljárást indit az olyan párttagok ellen, akik a nevelőmunka és ismételt felszólítás ellenére is rendszertelenül fizetik a tagdíjat. A pártcsoport* bizalmíak elérhetik azt, hogy minden egyes tag rendszeres tagdíjfizető legyen, Ehhez csak az kell, hogy a kommunistákat a Politikai Bizottság 1952. április 10 i határozata széliemében neveljék. Ez a határozat ki. mondja: „A párttagokkal és tagjelöltekkel szemben a pártf egyetem; az öntudat a tanulás, a marxista- leninista tudás, a párt iránti áldozatkészség, a termelésben való példamutató kommunista helytállás terén fokozatosan magas követélményeket kell állítani.“ Biosák Féréne A páHsapé előfizetőshez 2 Szeptember 28-án a pártsajtó előfizetésének eddigi rendje megváltozik. A Szabad Nép és a megyei sajtó, a Zala előfizetőinek nem a hónap elején, hanem a/ előző hónap végén kell befizetni az előfizetési dijat.. Ez azért vált szükségessé, mert «gyes előfizetők nem a hónap tifolzó napjaiban mondták le az cdőfiz-rtést. hanem a következő hónap első napjaiban, ami súlyos anyagi kárt okozott népgazdaságunknak. A hónap öt el=ő napján történő befizetés azt vonta maga után, hogy akik lemondták, jogtalanul kapták a lapot, vagy pedig visszaküldve azt, országos viszonylatban jelentős papírmennyiség vészért kárba. Az anyagtakarékosság érdekében e hónap 28-ig kell az előfizetőknek rendeznie október havi előfizetésüket. Kérjük az előfizetőket, hogy a fentiek figyelembevételével újítsák meg laprendeléseiket. A harmadik negyedéves terv tükrében Tatarozó és Építő Vállalat A Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói az elmúlt negyedévi jó munkájukért a második negyedévben elnyerték az élüzem cimet. A vállalatnál egyre lelkesebben folyt a harc a tervek maradéktalan teljesítéséért. Különösen a harmadik negyedév első hónapjától kezdve emelkedtek a teljesítmények, amikor a havi tervet 106 százalékia valósították meg. Az alkotmányi munkaverseny lendülete nyomán napról-napra túlszárnyalták az építési előirányzatot. A tei’vteljesités előmozdítója volt még a szovjet élenjáró munkamódszerek ismertetése ér bevezetése. A vállalatnál több esetben tartottak sztahánovista bemutatókat, amelyekre meghívták a dolgozókat. Az igy szerzett tapasztalatok után már köny- nyebben ment a munkahelyeken a tervek teljesítése, túlteljesítése. A vállalat első erőpróbája az alkotmányi verseny előtt az Építők Napja volt. Nem akartak elmaradni a terv teljesítésében, ezért minden erejükkel törekedtek, hogy még jobb termelési eredményeket mutassanak fel augusztus 31-re, az Építők Napjára. A lelkesedés, a lendületes munka eredményezte, hogy augusztusban az élretörve 117 százalékra teljesítették tervüket. Szeptemberben MÉG JOBB EREDMÉNYEKET AKARNAK ELÉRNI a vállalatnál. A jobb eredményekért folyó küzdelmet mutatja az is, hogy az első dekádban a havi terv ezen időszakára eső részét mintegy 117--—118 százalékra végezték, A párt- és kormányhatározat után megfogadták, hogy jobb minőségi munkát végeznek és megszüntetik a minőség területén tapasztalt hiányosságokat. A brigádok közül például a nagykanizsai kirendeltségnél dolgozó Krug János vegyes brigádja felajánlotta, hogy a Bajza-utca 7 számú házat 20 nappal előbb épít fel, ugyanakkor a tervszerű irányítás mellett minőségi munkát végez. Az átadási határidő a tervek szerint október 30 lett volna de a brigád becsületes munkája nyomán a vállalások teljesítésével már október 10-én beköltözhetnek a lakásba a dolgozók. Az asztalosüzem dolgozói vállalták, hogy az egyik lakóház építkezéséhez szükséges ablakokat, ajtókat és felszereléseket határidőre, minőségi munkával készitík el. Az eredmény: a dolgozók által átadott munkák hibamentesek voltak. Az üzem pártszervezet és üzem- vezetősége felvette a harcot a munkafegyelem megszilárdításáért. Politikai nevelő munkával magyarázzák meg, hogyan vét a dolgozó saját magának, ha mulasztást követ el. Az egyik munkahelyen dolgozó Tóth-brigád felült az ellenség hangjának, azt mondotta, hogy a normát nem lehet teljesíteni, meg aztán nem is érdemes. A brigád tagjai EGY PILLANATRA MEGINOGTAK és a termelési százalékuk hirtelen leesett. Az üzem vezetősége elbeszélgetett a dolgozókkal, akik- beísmerték a helytelen cseiekede- tűket és azonnal hozzáláttak á munkához. Azóta a Tóth-brigád minden tagja azon fáradozik, hogy letörölje azt a szégyent, amely azért érte őket. mert felültek az ellenség szavának. Az építésvezetőségek dolgozói is becsülettel dolgoznak a hamv dik negyedéves tervért és a negyedik negyedév sikeres megindításáért. Magyar László építésvezető részlege szeptember első tiz napjában 122,1 százalékos teljesítményt mutatott fel. Kurucz Ferenc 111.2, míg Temesfalvi Kálmán építkezése 104 százalékot ért el. Egyedül Zsoldos Gyula építésvezetősége maradt le a 80 százalékos átlagával. A Tatarozó Vállalat szeptember első dekádjábart 113.5 százalékkal tűnt ki. Az üzem dolgozói felkészültek a negyedik negyedévre, amikor1 megkezdik Zalaegerszegen az uj munkáslakások, elsősorban a 20 ikerház építését. Ezzel mintegy 600 ezer forint értékű lakóházak építését kezdik meg. A verseny azonban csak kampányszerű, mert nincsen, aki irá-- nyitsa. Ugyanis a szakszervezet ajtaja az üb-elnök hiányában hosszabb ideje zárva van. A verseny akkor válik valóban a dol-r gozók vérévé, ha a területi bi-' zottság gondoskodik arról, hogy, oda megfelelő dolgozót válasszam nak, Lucaszéhe — bürokratizmus: ki a felelős az Autójavító építkezéséért? A zalaegerszegi Autójavító Vállalat mór ezelőtt két éve túl nőtte jelenlegi üzemének kereteit és ezért a vállalat vezetőségének javaslatára a Megyei Tanács, illetve a Helyiipari Minisztérium uj üzem építését határozta el még 1951. szeptemberében. Az építkezés kivitelezését a Zala megyei Tatarozó és Építő Vállalat kapta meg, a lebonyolítással pedig a Zala megyei Beruházási Vállalat lett megbízva. Elkészültek a tervek és a kivitelező vállalat ennek alapján 1951. novemberében meg is kezdte az építést. Az üzem tulaj- donképeni építése 1952. tavaszán kezdődött meg hatalmas ütemben. Ez az ütem azonban az év folyamán egyre vesztett lendületéből, oly annyira, hogy az év végére teljesen szünetelt, annak ellenére, hogy a Tatarozó Vállalat felajánlást tett, hogy az épületet november 7-re befejezi. Ez nem történt meg. Újabb felajánlásban fogadta a Tatai'ozó, hogy december 31-re, vagyis a megkötött szerződés határidejére befejezi az építkezést. Elmúlt 1952. év. elmúlt a szerződésben vállalt és lerögzített határidő, az építés még mindig maradt a régiben. UJabb tervezés és az idő haladt. 1953. februárjában végre megkezdte a kivitelező a téli habarcskeverő ház megépítését, amely kétszer is leomlott és mire üzembe helyezték volna, megérkezett a tavasz s ekkor — mint feleslegesét — le is bontották. Természetesen ez mind az épités terhére történt. Köztudomású, hogy aZ autójavító szakmában a téli hónapok azok, melyekben legtöbb a munka. Minden vállalat igyekezik gépkocsijait rendbe hozatni, Óriási nehézségek előtt állott a vállalat, mert a jelenleg szűk helyén nem tudta elhelyezni a gépkocsikat, hogy azok fedett helyre kerüljenek. Dolgozóinknak fagyban, sárban, esőben, az udvaron kellett végezniük a munkájukat. A Helyiipari Minisztérium a tervek alapján biztosította 1952. évben a teljes megvalósuláshoz szükséges összeget. A beruházási hitel azonban, mivel az építkezés határidőié nem készült el — nagyrészt elveszett. A Beruházási Igazgatóság ez év tavaszán többször sürgette vállalatunkat, hogy sürgősen biztosítson az elveszett hitelek helyett pénzt, mert különben a kivitelező vállalat az építkezést abbahagyja és az építkezésről levonul. Megkezdődött a kilincselés, hogy 1953. évre a befejezéshez az elveszett helyett újra pénzt kapjunk. Ehhez azonban szükséges volt, hogy a Beruházási Igazgatóság pontosan kimutassa, hogy az építkezéshez mi is lett eddig felhasználva? Egyik kimutatást a másik után szerkesztettük, de a Beruházási Igazgatóság által közölt összegek sehogy sem fedték a valóságot. Az idő ronamosan haladt, az épitkezes teljesen leállt. Végre augusztus hóban sikerült megoldani a nehézségeket. Közben júliusban a Helyiipari Minisztérium két szakközege is itt járt ebben az ügyben. A tárgyaláson, hol jelen volt minden érdekelt — a megyei tanács ipari osztálya, a Beruházási Igazgatóság, a Tatarozó és Építő Vállalat. mint kivitelező, valamint az Autójavító Vállalat — pontosan meghatározták az építéshez szükséges összeget. A hitel megnyitása során kiderült. hogy a Beruházási Igazgatóság által eddig közölt összegek nem helytállók. Újra kezdődött a kimutatások gyártása. Végre sikerült a Beruházási Banknál a hitelt megnyittatni. Ezek útin mindenki azt gondolhatta, hogy most már semmi akadálya nincs az építkezés továbbfolytatásának. Kiderült azonban, hogy ez nem elvan egyszerű. Pénz ugyan van, de most meg nincs anyag. A jszükséges anyagigénylés nem tör- I lent meg idejében. A Beruház,isi I Igazgatóság, amely az építkezés tel- | jes Lebonyolításává] lett megbiz- j va és az építési tervek is a birtokában varinak, az építtetőire, jvagy vállalatunkra hárítja a fe- S lelősségé t az elmaradt anyag Imeg nem igénylése miatt. Joggal kérdezheti vállalatunk* honnan tudjuk mi, hogy mi keil egy ilyen építkezéshez? Mire való a Beruházási Igazgatóság« ha az építtetőnek kell az építéshez szükséges legapróbb anyagról is gondoskodnia? A tervek sem állnak rendelkezésünkre, hiszen ezeket mind átadtuk az építkezés megindulásakor. Vállalatunk soha nem zárkózott el, hogy az építkezésnél segítségére legyen a Beruházási Igazgatóságnak, de nem tartjuk helyénvalónak, hogy a Beruházási Igazgatóság csak akkor tett egy-egy lépést, ha állandóan sürgettük. Rohamosan közelednek az őszi esős napok, dolgozóink már mosfe felvethetik, hogy mi lesz, ha nem tudunk átköltözni? Udvaron, esőben nem lehet autót ja-* vitani reggeltől-estig és nap-i nap után. Joggal kérdezhetjük, ki a felelős azért, hogy nem készült el még most sem az uj üzem? A zalaegerszegi Általános Gépipari és Autójavitó Vállalat dolgozói nevében: Tanai István igazgató, Beke József párttitkár, Hajtó István üb. elnök, Pattogó Jó-* zsef mírvezető. tolsztoj-emlekestet BENDEZ a Nagykanizsai Járási Könyvtár szeptember 26-án a Zeneiskola nagyiérmében, amelyen Vitányi János; a budapesti Színművészeti Főiskola irodalomtanára tart megemlékezést Tolsztojról. A3 este 7 órakor tartanm dó emlékestre mindenkit meghív, a járási könyvtár. PÁRTÉPSTÉS Útmutatást nyújt a mindsnnaoi pártmunkában 1953. szept. 25. Péntek« -*
