Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-24 / 224. szám
1 ^ H A R 1 ií L E A pölöskei termelőszövetkezetek az elmúlt ősszel jól végezték a szántás-vetést, s az idén jól arattak, busás volt a jövedelem. A kormánypro- gramm elhangzása és azóta eltelt időben pártunk és kormányunk rendeletéi, intézkedései további lelkes munkára serkentették a község dolgozóit. Ebben nagy szerepe van a pártszervezetek munkájának. Politikai nevelő- és oktatómunkával biztosították a párttagok és a legjobb pártonki- vüli dolgozók nevelését. Ennek eredménye, hogy a község egyre jobban fejlődik s ez meglátszik a termelőszövetkezetek, az állami gazdaság, valamint a gépállomás életében is. A község pártszervezeteiben, különösen a csucsvezetőség munkájában szilárdan érvényesül a kollektiv vezetés, ami az eredményes munka egyik fontos feltétele. A függetlenített párttitkár, Horváth József elvtárs. szemelőtt tartva a kollektíva erejét, biztosítja, hogy a csucsvezetőség valamennyi tagja egyformán kivegye részét a munkából. Minden héten vezetőségi ülést tartanak az alapszervezeti titkárok bevonásával. Közösen beszélik meg a pártszervezetek előtt álló tennivalókat és munkálkodnak azok megvalósításán. Az elmúlt heti vezetőségi ülésen a csucsvezetőség negyedik negyedévi munkatervét beszélték meg, amelyben lerögzítették az előttük álló feladatokat a páxtépités, az oktatás, a népnevelőmunka megjavítása és a mezőgazdasági munkál? végzése terén. A tag- és tagjelöltfelvételi munkában komoly eredményeket értek el az elmúlt évben. Az alapszervezetek taggyűlésein a jó nevelő munka eredményeképpen rendszeresen vesznek fel az élenjáró pártonkivüli dolgozók közül tagjelölteket és tagokat. így az alapszervezetek egy év alatt jelentősen megerősödve jobban végezték munkájukat. Az elmúlt havi taggyűlésen az állami gazdaság pártszervezete vett fel élenjáró dolgozókat a párt tagjelöltjei és tagjainak sorába. Kiss Ferenc élenjáró traktorost tagjelöltnek, Kiss József dolgozót pedig tagnak vették fel a tagjelöltek sorából. A rendszeres tag- és tagjelöltfelvételi munka tette lehetővé, hogy az egy éve alig 2—3 tagból álló alapszevvezetek ma már erős, harcos szervezetekké fejlődtek. A pártszervezetek rohamos fejlődését biztosította az elmúlt évben végzett gondos, alapos oktatási munka. Minden párttagot és tagjelöltet bevontak az oktatásba, rajtuk kívül számos pártonkivüli dolgozót is. A pártonkivüli dolgozók nagy számban való bevonása az oktatásba bizonyos mértékben csökkentette annak színvonalát. Ez évben ezeket a tapasztalatokat íigyelembevéve még gondosabban készítették elő az oktatást. A párttagok és tagjelöltek miellett a kiválóan dolgozó termelőszövetkezeti tagokat, az állami gazdaságban és a gépállomáson dolgozókat vonták be az oktatásba. Az oktatás ilyenirányú előkészítése lehetővé teszi, hogy ebben az évben még nagyobb arányú fejlődést érjenek el a pölöskei pártszervezetek kommunistái és élenjáró pártonkivüli dolgozói. Az egységes pártvezetőség munkaterve mindezeket a tényeket rögzítette és megszabta a tennivalókat. Az eredmények mellett azonban a munkaterv rámutat a fogyatékosságokra is, és azok kijavításának módjára. A népnevelőmunkában az utóbbi időben visszaesés mutatkozott, ezért feladatukul tűzték ki, hogy a népnevelők jobb szervezésével, irányításával, tanításával megjavítják a tömegekkel való kapcsolatukat. Ennek érdekében a csucsvezetőség egyik tagja az alapszervezet titkárával és vezetőségével karöltve beszélgetni fog minden népnevelővel és a népnevelőértekezleteken állandóan feladatokkal látják el a népnevelőket. Ezeken az értekezleteken ismertetni fogják a párt és a kormány rendeletéit, intézkedéseit, a kormányprogramm megvalósulásának tényeit, ugyanakkor beszámoltatják a népnevelőket munkájukról és ennek alapján segítséget nyújtanak fogyatékosságaik kijavításához. A népnevelőmunka megjavítása annál is inkább szükséges a pölöskei pártszervezetek munkájában, mert, mint például a Béke termelőszövetkezetben, egyes lógós, hangoskodó egyének a termelőszövetkezet ellen bujtogatnak. A pártszervezet és a termelőszövetkezet tagsága ismeri azok tevékenységét és felvilágosító munkával leleplezik az ellenséges elemeket, azokat pedig, akiket félrevezettek, nevelő munkával a helyes útra vezetik. így történt ez két tsz-tag esetében is, akiket a hangoskodó!? félrevezettek és kilépésüket kérték a tsz-ből. Az elmúlt szombaton azonban hallgatták Hegedűs András elvtárs, a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásán mondott beszédét és a pártszervezet és a tanács nevelő munkájának hatására kijelentették, hogy most már világosan látják, a dolgozó parasztok számára egyedüli helyes ut, a közös gazdálkodás — tehát a csoportban maradnak. A csucsvezetőség munkaterve mindezekre az eredményekre és hiányosságokra rámutat, azonban a gépállomáson lévő hiányosságokat nem tárja fel. Nagy feladat előtt áll a pártvezetőség a gépállomáson folyó politikai munka megjavítása terén, ahol komoly hiányosságok tapasztalhatók az elmúlt hónapok során. A gépállomás pártszervezete julius óta nem tartott taggyűlést, mert a tagság az előkészítés gyengesége miatt nem jelent meg a taggyűléseken. Már ebből a hibából lemérhetjük a többi tennivalót is. Nyilván ilyen körülmények között nem kielégítő a tag- és tagjelöltfelvételi munka, az oktatás, az agitáció és a pártmunka többi területe sem. A legnagyobb hiányosság azonban a dolgozók nevelésében mutatkozik meg. Ha megfelelő politikai munkát végeznének, akkor kevesebb gépállás és más hiba fordulna elő. A gépállomás női dolgozói el akarnak távozni a gépállomásról, mert rossz bánásmódban részesülnek. A hibáért elsősorban a tsucsvezetőség felelős, m,ert nem nyújt elég támogatást a gépállomás politikai munkájához. Felelős azonban a gépállomás vezetője és politikai helyettese is. A gépállomás igazgatója inkább a gazdasági tennivalókat végzi, a politikai helyettes pedig motorkerékpárra vár, hogy kijuthasson a dolgozókhoz. A járási pártbizottságot sem kevesebb felelősség terheli. Ismerik ezt a problémát, úgyszintén a munkatársak is, azonban keveset tesznek a hibák felszámolása érdekében. Ezek a hiányosságok azt mutatják, hogy van mit tennie a pártszervezeteknek az agitációs munka megjavításában. A dolgozókkal való foglalkozás a pártszervezetek egyik legfontosabb tennivalója és ezt az agitációs munka jó végzésével tudják biztosítani. A pölöskei pártszervezetek munkája azt mutatja, hogy ezt is meg tudjak oldani. Ezért szükséges, hogy a járási párt- bizottság segítségévei számolják fel munkájuk fogyatékosságait, hogy a kormányprogramm megvalósításához még jobb munkával járulhasson hozzá Pölöske község valamennyi becsületes dolgozója. o Kerkay László A helyifpari vállalatok munkájáról A megyei tanács ipari osztályához tartozó vállalatok az elmúlt hónapban egy-két kivétellel teljesítették tervüket. Az iparágak versenyében első helyre került a vasipar, amely 120.9 százalékot ért el. Különösen jó eredményeket mutatott fel az Általános Autó- és Gépipari Vállalat, amely 158.9 százalékával az élre jutott. Az Autójavítónál ebben a hónapban egyenletes volt a termelés és a dekádok teljesítése. Az üzem dolgozói jól kihasználták a munkaidejüket és a munkafegyelem egyre jobban megszilárdul, amelyet mutatnak az eredmények is. Jók az eredmények a finommechanikai vállalatoknál is, amelyek közül a zalaegerszegi 147.4, a nagykanizsai pedig 102.2 százalékos teljesítménnyel tűnt ki. A finommechanikai vállalatoknál a harmadik negyedév hátralévő napjaiban még nagyobb gondot kell fordítani a minőségre és a javítási idők csökkentésére. A Fémáru- gyárban már a negyedik negyedévi tervet váltják valóra. A gyár dolgozói még szeptember első hetében befejezték a harmadik negyedéves tervüket. Szinte napról- napra emelkedett a termelés grafikonja, amelynek eredménye, hogy a tervet 137.2 százalékra valósították meg. Az épitőanyagipari vállalatok az elmúlt hónapban 121.2 százalékkal méltán foglalták el az iparágak közötti második helyet. Igen szép eredménnyel dolgozott a Cserépkályhagyártó Vállalat, 146.8 százalékot teljesített. A termelés különösképpen egyenletes volt a Megyei Tanács Téglagyárai Egyesülésnél, amely 123.2 százalékra végezte havi tervét. A gu- torföldi Mészégető Vállalatnál a lemaradás oka az volt, hogy a mészkőbányatelep nem szállított a terv teljesítéséhez elegendő mészkövet és igy az égetésre kevesebb kő jut. A faipari vállalatok az elmúlt hónapban az előbbi hónaphoz viszonyítva jobb eredményeket értek el, a tervet 107.1 százalékra valósították meg. Az Asztalos- ipari Vállalat, amely anyaghiány miatt eddig nem teljesíthette tervét, a hónap folyamán 100.6 százalékkal tűnt ki. A vállalatnál a minisztériumok átszervezése után megindult a rendes vérkeringés. A Fatömegcikkipari Vállalatnál ebben a hónapban tovább fokozódtak az eredmények, amelyet mutat a terv 136.2 százalékos teljesítése is. Egyedül a zalabaksai fűrészüzem volt az, amely csak 48,5 százalékot ért el. A többi iparág, igy a nyomdaipar 111, a zalaegerszegi Vegyesipari Javító Vállalat 108.3, a nagykanizsai Vegyesipari Javító Vállalat pedig 216.3 százalékos átlaggal teljesítette augusztus havi tervét. Az alkotmányi verseny hatalmas lendülete és a harmadik negyedéves terv eddigi eredményei újabb teljesítmények elérésére serkentsék a helyiipari vállalatok dolgozóit. Igyekezzenek még jobb munkát végezni, hogy az augusztusban elért 119.9 százaié-, kot ebben a hónapban túlszárnyalják. PÁRTHIREK A nagykanizsai járási pártbizottság szeptember 25-én, 26-án. és 27-én tartandó pártnapokra a következő község'' be küld előadókat: £ 25-én Gelse Ballai Sándor, Fel- sőrajk Vasvári Ferenc, Újudvar Takács János, 26-án Hahót Banka Pál, Murakeresztur Vukits László, Szepetnek Szegedi András, 27-én Alsórajk Fehér István, Bagola Rozgonyi Dénes, Nagyfakos Péntek József, Bajcsa Vollák György, Janka Á. G. Farkas Gyula, Börzönce Kosa. Kálmán, Csapi Horváth Lajos, Eszteregnye Pataki János, Bocska Major Ferenc, Balatonmagyaród Erdős Árpád, Fityeháza Bróz János, Galambok Kovács István, Gara- bonc Pál József, Homokkomárom Dénes István, Kacorlak Borsos Ferenc, Kerecseny Erdődi Ferenc Kilimán Rubányi József, Kisko- márom Maruska János, Komár- város Németh Ferenc, Palin Buti János, Korpavár Horváth Sándor, Liszó Hosszú Erzsébet, Magyarszentmiklós Uzsoki György, Gel-i sesziget Kovács Lajos, Magyar- szerdahely Nagy Lajos, Miháld Marton Sándor, Miklósfa Tóth András, Nagybakónak Fenyves Ferenc, Orosztony Kiss Ernő, Pat Kalmár Pál, Pölöskefő Jáger István, Nagyrada Szendi László, Nagyrécse Kiss József, Pátró Kárpát László, Pötréte Tér Ferenc, Rigyác Kigyósi László, Sand dr. Keserű Kálmán, Sormás Tóth István, Zalakaros Pem Ferenc, Surd Schneider Jenő, Za- lamerenye Lőrincz József, Zala- szabar Óvári Károly, Zalaszentba- lázs Mazács Miklós, Zalaszentja- kab Faludi József, Zalaujlak Éberling István, Füzvölgy Bedő Károly, Hosszuvölgy Cserhalmi István, Kisrécse Ferk Mihály, Za- lasárszeg Szél János, Gyótapusz- ta Kelenc János, Belezna Törköly András. A 7^ A .A. A A A A -A. -A. .A. -A- ,V -A, A- -A, J-. A J*. -A A ,V A. .A. -V .-V A- A_A A A. -V A A A A -A- A -A. -A- -A- AV-A- -v ^ A .V -A _A A A A^-A. -A. A -A. ,-V -A- A. -A. -A. .A. A A A A -A- -A, -A. vV Av. yV -A, A A A A A A vyvTvyy V vTvTvTTyyvyvvyvvyyvvvvv "V -v'V vv v vv V vv"v v- v v V v '-V'-V -V^W v -v az- -V- v y'v'v "V* -v- V* v'v v'v'vVv'v Egy íőmérnök az uj zalai olajmezők dolgozóinak életéről, munkájáról Alig két éve a mostani uj épületek, olajüzemi berendezések helyén még növények zöld eltek a nagylengyel! dombokon. Az olajbányászok magas fúrótornyai a mélyszivattyuk, ezüstszínű tartályok teljesen megvál. ioztatták a táj képét. Szorgalmas munkájukról és életükről Buda Ernő főmérnök, az üzem vezetője a következőket mondta el. — Amikor a Nagylengyel község környékén létesített kutat ófurási munkák irányításával bíztak meg, örömmel fogad'am a megbízatást. Szép és kedvemre való feladatnak tetszett. Érdekelt az ismeretlen kutatási terület. Régi vágyamat láttam benne megvalósulni: a szabad természetben a furómémöki munkakör betöltését. Régi barátaim közé kerültem, azok közé a furószakmuukások, furómee- terek és főfuxómesterek közé, akiknek legnagyobb részével az eddigi olajbányászat! munkámban gyakran találkoztam Keresvén. vagy Lovásziban. Nagylengyelben ezek a cscr- zet.tarcu, az idő viszontagságaitól meg nem ijedő munkatársaim fogad, tak. Ekkor már ismerték az első 10 nagylengyel! kút eredményeit. Tőiül? tanultam meg az itteni fúrási szokásokat, az iszapkezelés módját, a béléscsövezés rendszerét. Megérkezésem után feladatomat abban láttam, hogy az első egynéhány fúrással megismert olajkincs rendszeres felkutatására és a feltáró- furások végrehajtására olyan fúrási üzemet szervezzünk, ahol az egyes munkacsoportok munkái szervesen egybefonódnak, s kialakítsuk annak a telepnek a magját, amely egy kor. szerű olajmező kiindulását képezheti. Rövid idő telt el azóta, s mégis annyi minden született ezalatt. Munkatársaim segítségével több uj fúró- berendezést állítottunk össze, s ezek- kel a „gyors fúrással a több olaj érb ‘ mozgalom keretében több csúcseredményt értünk már el. Meghonosítottuk a Kereti yen és Lovásziban körülbelül két év óta elkezdett gyors- funísi módszereket. A Bányásza'! Kutatóintézet megbízásából megfigyeléseket végeztünk a fordul at számok, a furótermelésnek és az öblitő- folyadékmennyiségnek a fúrási teljesítményre gyakorolt ha'ására vonatkozólag. Ezeknek a kísérleteknek során sikerült- furómestereinkkel és furószakmunkásainkkal megégetnünk, hogy nagyobb fúrási sebességek csakis a fokozott figyelem, s a fúrási tényezők gondos összhangja alapján érhetők el. Munkám legérdekesebb része a fúrási mellékcsoportok munkájának összhangbaliozatala. Ez vonatkozik a toronyalapozó, toronyszetrelő, toronyács, fúrási nehézszállitás, csőszerelő, csőéi ökészi- ö, vili any .telefonszerelő és mühelyi csoportokra. Mind a fúró- berendezések, mind pedig a lyukbe- fejező és fúrási előkészítő csoportok részére a csoportvezetőkkel karöltve összeállíto+it havi munkaprogrammot- adunk ki, mely megszabja a csoportok havi tevékenységét és ez az alapja a munkánknak. A részletekbe menő íervfelbontás alapján a mellék- munkacsoportok munkáját sikerült úgy összhangba hozni, hogy a főmunkánk, a lyukak fúrása késedelmet nem szenved, elmaradt fúrási előkészítő munkák miatt. A korszerű olajmező kifejlesztéséhez szükségesnek lát.szotí egy modern uthálóza:na.k, vizvezetekháló. zatnak, gázrendszernek, telefon- és villanyhálózatnak a kiépítése. A Lovászi Kőolajtermelő Vállala’nál dolgozó munkatársaim, valamint a kivitelező vállalatok dolgozóinak segítségével elértük, hogy ma Nagylen. gyeinek az ismer; mező belsejében kiépített utjai, meglévő körvizvez?- íéke, magas és alacsonyt esz üb ség ü elektromos áramhálózata és telefon, gerinchálózata van. A sáros, fabódékkal megtűzdelt terepből 1 év alatt pormentes makkal, irodákkal, műhelyekkel, raktárakkal, garázsteleppel ellátott kulturált iparvidék lett. A furóberendezések egységes alapra kerültek, s igy a szállítás és felszerelés munkái lényegesen rövidebb idő alatt végezhetők el. Mindezen ipari jellegű munkánk mellett nem feledkezhettünk meg arról sem, hogy olaj-bányászati dolgozóink részére szociális és kulturális létesítmények felállításáról ne gondoskodjunk. Szemünk előtt lebeg egy korszerű lakótelep képe. amelynek néhány létesítményével rövid üzemi él-etünkben is büszkélkedhetünk:’, felépítették a 104 személyes legényszállót, tető almt- van a 26 szemé, lyes leányszálló, az első 12 lakásos pont-ház és az 52 személyes legényszállás. Sok nehézség után megkezd.-r- -A- -A- A- A-. .A. A- -A. .A. .A .A. A- _A. Av .A. A- _.V Av A- A r N" V* -V- A- V v' v'v'Y V W'V 'V Vv'v'vV'v te működését, üzemi konyhánk, s munkásfürdőnk tusolói dolgozóink;' rendelkezésére állnak. Az üzemi kulLuxcsap őrt, valamint* az üzemi sportkör megkezdte műkő-1 dósét és ideiglenes megoldásként; már működik a keskenyfilmmozi is. Üzemi munkánk lényege a megta-l Iáit olajkincs területi és mélységi ki-'t terjedésének megállapi'-ása. Ebben a munkában 1953. III. év- negyedében szép eredményeket érek el a nagylpngyeli irányítás alatit álló R—22 furóberendezés dolgozói a; Z—1 jelű furásponton, ahol szép., tember havi tervüket 15-ig 122 százalékban teljesítették, valamint: az- R—24 berendezés dolgozói, akik az NI—54 számú furásponton szeptember havi tervelőirányzatukat már 105 százalékban teljesítették. Szaktanfolyamok és tapasztalati- cserék formájában igyekszünk biztosítani azt, hogy kialakított munka- módszereinket dolgozóink minél szó.' 1 esőbb körben megismerjék, alkalmazzák. hogy ezzel üzemünk is hozzája--, rulhasson a kormányprogramm meg^j valósi; ásához, életszín vonalún!; eme-* léséhez. j-----r-r<i;«ui »UH »AJ 19 53. szept. 24. Csütörtök. Eredmények a tsz-ekben — hibák a gépállomáson, Pölöskén
