Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-22 / 222. szám

,<-< (Folytatás az 1. oldalról) ' — Fontos mégegyszer aláhúzni, 6ogy a munkaegységelszámolásra az eddiginél is nagyobb gon­dot kell fordítani es feltétlenül meg kell szívlelni azo­kat a tanácsokat is, amelyeket az elvtársak a mai mimkaegységrendszer megváltozásával kapcsolatban el.1 mondottak. — Miről volt i>tt szó? Több elvtors felveifcettie hogy munkaegység'része- eedésnél azt. is nézzük, milyen ered­ménnyel járt az a munka, amelyre a munkaegységet fordították, mert lehet hogy az egyik brigád ugyan­annyi munkaegységet fordít ott. a cu­korrépára, mint a másik, mégis az egyik brigád területén 150 mázsa, a másik brigád területén pedig 70 mázsa cukorrépa termeit és nem igazságos, hogy az a brigád, amely 70 mázsát termelt, ugyanannyit kap­jon, mint az, amelyik 150 mázsát ■termelt. Feltétlenül hozzá kell nyúl­nunk ehhez a kérdéshez. — Külön szeretnék beszélni a földről. Két-három felszólaló is fel* vetett e, hogy a termelőszövetkezet tagsága sokalja a földe*- és kéri, hogy a földjének egy részét vegyék el tőle, Ezzel nem lehet egyetér­teni. A földet szeretni kell és tud­ni kell, hogy éppen a föld megművelése segit bennünket ahhoz, hogy a termelőszövet­kezeti tagság jövedelme na­gyobb legyen. Meg kell fordítani a kérdést: nem a föld sok, hanem mi vagyunk egy kicsit gyengék és nem azzal kell segíteni bajainkon, hogy le­adjuk a földet, hanem meg kell erősíteni magunkat. — Ezt a megerősítést sokféle módon lehet elérni. Beszéltünk már arról, hogy uj tagokat kell bevonni azokba a szövetkezetek­be, ahol kevés tag van, jobban kell gépesíteni, különösen olyan fontos munkát, mint a növény- ápolás. Mindemellett javaslom az elvtársaknak, hogy olyan termelő- szövetkezetekben, ahol, mint mondják. ..sok a föld“, kevesebb munkaigényes növényt vessenek és több olyan növényt termelje­nek, amelyek megmunkálása kevesebb munkaerőt igényel, vagy jobban gépesíthető, s majd ahogy erősödik a szövetkezet, úgy növeljük a munkaigényes iparnö­vények területét is. Amennyire lehet, óvják termelőszövetkeze­teink földjüket! Legyenek tudatá­ban annak, hogy földjük megtar­tása, jó megművelése a jól vég­zett munka mellett egyik legfon­tosabb alap ahhoz, hogy terme­lőszövetkezeteink tagságának jö­vedelme magasabb legyen, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. — Az elkövetkező hetekben a szövetkezetek megerősítése, a tagság jövedelmének fokozása érdekében legfontosabb fel­adat az őszi szántás-vetés. Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok termelőszövetkezetünk­ben nem jó a helyzet. Vannak termelőszövetkezeteink, ahol már jó minőségben elvégezték a rozs. az ősziárpa vetését, de ugyanak­kor más szövetkezetekben az őszi­árpa, rozs, és takarmánykeverék még nincs földben, jóllehet ahhoz, hogy jó termés legyen, már föld ben kellene lennie, — Vannak termelőszövetkeze­tek, ahol alig egy-két hoídat trá gyáztak meg. — Mitől várják ezek a terme­lőszövetkezetek a jó termést, ha későn vetnek, ha nem trágyáznak megfelelő mennyiségű területet és —• hozzátehetem —ha nem jó minőségű munkát végeznek? — Teljesen jogos a félelme a szeghalmi termelőszövetkezetet képviselő elvtársnak, aki elmond­ta, hogy fél a jövőévi terméstől, mert Szeghalomban nem vetnek idejében. —A tanácskozás minden rész­vevőjének hazatérve azzal az el­határozott szándékkal kell hozzá­kezdeni a munkához, hogy a ta­valyinál jobb minőségben, meg­felelő időben végzik el az őszi szántás-vetési munkákat és azon dolgoznak, hogy ezzel megalapoz­zák a termelőszövetkezetek jövő­évi jó termését. —• Újra biztosíthatom a tanács­kozás részvevőit, hogy pártunk és kormányunk min­den segítséget megad a terme­lőszövetkezeteknek, a szövet­kezet minden igaz hívének az előttük álló nagy feladat vég­rehajtásához. — Előre a virágzó szövetkeze­tek megteremtéséért, a jómódú termelőszövetkezeti parasztságért! — Egész dolgozó népünk javára kivánom, hogy a tanácskozás min­den részvevőjének munkája sok sikert hozzon termelőszövetkeze­teink megszilárdításában! Dobi István elvtárs záróbeszéde —■ Elvtársak! Tanácskozásunk végéhez értünk. Megtárgyaltuk azokat a célokat és feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagok jólétének emelése és a tér melőszövetkezeti gazdálkodás fej' iesztése érdekében előttünk álla^ nak. E feladatokat és célokat a: előbb elfogadott határozati ja­vaslatban fektettük le és juttattuk kifejezésre. Nemcsak a termelő­szövetkezeti tagok elé tűzött fel adatokat tárgyaltuk meg. hanem rámutattunk a feladatok mielőb­bi sikeres megvalósításának mód­jára is. .— Nagy figyelmet fordított a ■tanácskozás a termelőszövetkeze­tek uj alapszabályának kialakítá­sára, mert .jól látta, hogy az alap­szabály a termelőszövetkezeti élet alaptörvénye és ezért jelentős mértékben az alapszabály betartá­sán dől el a tanácskozáson kitű­zött célok megvalósításának sorsa. — Tanácskozásunk igen sokat tett a termelőszövetkezeti mozga­lom fellendítése, a termelőszövet­kezeti tagok életszínvonalának gyökeres megjavítása érdekében. Ennek érdekében azonban sem ez a tanácskozás, sem pedig bár­mely más tanácskozás nem tehet meg mindent. A termelőszövetkezeti tagok sorsa ugyanis maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak a kezébe van letéve. Népi demokratikus államunk a párt irányítása alapján kétségte- ienül eddig is komoly támogatást nyújtott és ezután is nagyarányú ámogatást fog nyújtani termelő- szövetkezeteinknek, hogy tagjaik .számára anyagi jólétet és kultu- iá!t, biztonságos életet teremtse­nek. A termelőszövetkezeti tagok .számára a jómódú és nyugodt, kulturált életet azonban államunk segítségére támaszkodva magúk­nak a szövetkezeti tagoknak kell megteremteniük. A jómódú és kulturált élethez, a magasabb életszínvonalhoz gondos és lelkiismeretes mun­ka szükséges. ‘Ezt meg kell érteni mindenegyes termelőszövetkezeti vezetőnek, .minden termelőszövetkezeti tag­nak, s velük együtt a gépállomá­sok és a tanácsok dolgozóinak. — Tanácskozásunk termékeny volt, de igazi gyümölcseit a ter­melőszövetkezeti tagok életszín­vonalának növelésével, a szövet­1953. szent. 22. Kedd. kezeti gazdaságok magasabb jö­vedelmezőségével és magasabb terméseredményeivel hozhatja meg. Ehhez az eddiginél körülte­kintőbb munkát kell végeznünk. Erinek megkezdésével egy pillanat­ra sem késlekedhetünk! —• A tanácskozáson szó esett legsürgősebb feladatainkról, első­sorban az őszi szántás-vetésről. Kifejezték a, (küldött elvtársak, hogy tanácskozásunkon megtár­gyalt nagyjelentőségű célok el­éréséhez az első lépéseket azzal tesz- szük meg, hogy az őszi szán­tás-vetést és az őszi betakarí­tási munkát idejében és jó minőségben végezzük el. Az elfogadott határozati javaslat iránymutatásai alapján már a jö­vő évben uj sikereket érhetünk el a termelőszövetkezeti termelés fejlesztésében és ezen keresztül a szövetkezeti tagság életszínvona­lának emelésében. A jövő évi jó termés és a növekvő jólét alap­ját azonban jórészt az előttünk álló hetek szorgalmas munkájá­val teremtjük meg. Jövő évi ter­mésünk őszikalászosokból jelen­tős mértékben attól függ, hogy idejében elvégeztük-e a vetőszán­tást, vetőtrágyát biztositunk-e, idejében történik-e a vetés. Ka­pásnövényeink jövő évi termés­hozama, a kukorica-, burgonya-, a cukorrépatermelés jövő évi eredményessége jelentős mérték­ben azon dől el, hogy idejében és kellő mélységben végezzük-e el az őszi mélyszántást. A jövő- évi termés szilárd alapjának meg­teremtésén kivül még előttünk áll idei kapásnövényeink legna­gyobb részének betakarítása is. Az őszi betakarítási munkák gyors és veszteségnélküli elvégzé­se szintén hozzájárul termelőszö­vetkezeti tagjaink idei jövedel­mének növekedéséhez. — Mostani tanácskozásunkon az élenjáró termelőszövetkezetek szép eredményeiről hallva és a jövő még szebbétételének kér­déseit vitatva szinte úgy éreztük, hogy messze előtekintünk és be­pillantunk termelőszövetkezeti tagjaink jövőbeli jómódú és meg­elégedett életébe. A tanácskozás anyagának megismerésével ter­melőszövetkezeti tagjaink és az egyénileg dolgozó parasztok is ugyanazt fogják érezni. — Amikor azonban a jövőbe nézünk, terveket kovácsolunk, ezt azzal együtt kell tennünk, hogy minden erőnket felada­taink, elsősorban a soronlévő feladatok megoldására össz­pontosítjuk. A soronlévő fel­adatokat pedig ma főleg az őszi szántás-vetés és az őszi betakarítás sikeres elvégzésé­nek munkálatai jelentik. — Elváljak! Tanácskozásunk megmutatta, hogy termelőszövet­kezeti mozgalmunk egyszer és min. denk orra polgárjogot nyert a ma­gyar faluban. Jól működő termelő- szö vei keze'-'einke.tv azok . tagságát lisztelet és megbecsülés övezi a me­zőgazdasági termelés és a paraszti élet megjavítása terén kivívott ered­ményekért. A tanácskozás azonban nagyon helyesen fel'-ári;a azt is hogy egyes termelőszövetkezeteink ben súlyos hibák és komoly fogyató kosságok vannak, A termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésénél elkö vetett hibák és számos szövetkezet gyenge munkája, tagságának nem kielégítő életszínvonala napjainkban a 'termelőszövetkezeti mozgalmait egyes helyeken komoly megpróbálta, lás. nagy erőpróba elé állítja. Tanácskozásunk nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom min­denhol fényes sikerrel állhas­sa ki ezt a próbát. Ha a tanácskozáson elfogadott; hatá­rozatokat megismertei jük termelő­szövetkezeti tagjainkkal, és elér­jük, hogy hiánytalanul magukévá tegyék a határozati céljait, vállalják a silt eres megvalósítás érdekében rájuk háruló munkát, mostani ta­nácskozásunk akkor hozza meg iga­zán gyümölcsét. Ha ezt elérjük — márpedig ol kell cinünk — akkor tanácskozásunk egyik kedvező hatása abban fog megmutatkozni, hogy a ma még ingadozó és kilépni szándé­kozók, amikor a végső döntésre ke­rül sor, a szövetkezet mellett -fognak állástfoglalni. — Elvtársak! Barát és ellenség ma falvainkban a termelőszövetkeze­tek és a tőlük elválaszthatatlan gépállomások munkájára szegezi te. kin tét ét. A termelőszövetkezetek munkájának olyannak kell lennie, ami megfelel a párt és a kormány bizalmának, a dolgozó parasztság baráti szövetségese és vezetője: a munkásosztály várakozásának. Ad­jon termelőszövetkezeteink munkája, méltó választ a dolgozó parasztság ádáz ellenségednek áskálóc! ására és aknamunkajára is, — Tanácskozásunkat azzal re keszfem be, hogy jobb és eredmé­nyesebb munkára hívok fel minden küldött elvtársat, minden egyes termelőszövetkezeti tagot; és gépáilo- mási dolgozót- elfogadott- határoza­tunk mielőbbi sikeres megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom uj fellendülése, a szövetkezeti paraszt. ág életszínvonalának hathatós eme­lése érdekében! (MTI) Szovjet-koreai közlemény a szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége közötti tárgyalásokról Moszkva, szept. 20. (TASzSz) A szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között szep­tember 11-től 19-ig tárgyalások folytak Moszkvában. Szovjet részről a tárgyalásokon résztvettek: G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhe­lyettese, a Szovjetunió külügymi­nisztere, N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának első titkára, N. A Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió ke­reskedelmi minisztere, M. Z. Sza- burov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa állami tervbizottságának el­nöke. Sz. A. Boriszov külkereske­delmi miniszterhelyettes, Sz. P. Szuzdaljov, a Szovjetunió rendkí­vüli és meghatalmazott nagyköve­te a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, P. I. Szakun, a Szovjetunió kereskedelmi megbí­zottja a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban. Koreai részről a tárgyalásokon résztvettek: Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Pák Den Aj, a Koreai Munkapárt köz­ponti. bizottságának elnökhelyette­se, Csen ír Jon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese, Nam ír, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügyminiszte­re, Ten Diun Csan, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság álla­mi tervbizottságának elnöke, Kim Hoj ír vasutügyi miniszter, Li He, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a Szovjetunió­ban. A tárgyalásokon résztvett Csang Ven-tien, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban. A tárgyalások során megvitat­ták a Szovjetunió és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kö­zötti baráti kapcsolatok tovább fejlesztésének és erősítésének mindkét félt érdeklő kérdéseit, va­lamint a koreai békés rendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Teljes köl­csönös egyetértés jött létre abban, hogy a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között kialakult baráti és együtt­működési kapcsolatok megfelel­nek mindkét ország népei érdekei­nek és hogy ezek a kapcsolatok a távolkeleti béke, valamint biz­tonság megszilárdításának ügyét szolgálják. A felek arra az egy­öntetű véleményre jutottak, hogy a koreai fegy\rerszünet létrehozá­sa olyan feltételeket teremtett, amelyek megkönnyítik a koreai kérdés békés rendezését Korea nemzeti egyesítése és annak alap­ján, hogy lehetőséget nyujtanak magának a koreai népnek Korea államrendszere kérdésének meg­oldására. A Szovjetunió kormá­nya és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya kész­ségét fejezte ki, hogy ebből a cél­ból minden érdekelt állammal együttműködjék. Külön figyelmet fordítottak an­nak a gazdasági segélynek kérdé­sére, amelyet a Szovjetunió nyújt a koreai népnek, amely a háború idején oly nagy áldozatokat hozott szabadságáért és függetlenségéért. A tárgyalások során megvitat­ták annak az egymilliárd rubel­nek felhasználására vonatkozó kérdéseket, amelyet a Szovjet­unió kormánya ellenszolgáltatás nélkül juttatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hábo­rú pusztította népgazdasága hely­reállításának szükségleteire. Megállapodás jött létre arrói, hogy az említett összeget a Ja- lévő hatalmas Szupun- vizierőmű helyreállítására, vas- és szinesfémipari üzemek helyreállí­tására és építésére, köztük olyan nasy vállalatok helyreállítására és építésére fordítják, mint ami­lyen a csondini és a lrimcsaki ko­hóüzem, a nampói szinesfémipari gyár; továbbá vegyi és cement­ipari gyárak helyreállítására és építésére, köztük olyan nagy vál­lalatok helyreállítására és építé­sére, mint a mezőgazdaság szük­ségletei számára dolgozó hinnami műtrágyagyár, a szinhori cement­gyár; valamint textil- és élelmi- szeripari vállalatok építésére, be­leértve nagy íextilkombinátot, selyemfonódát és szövőgyárat, húskombinátot, halkonzervgyára- kat. Az iparvállalatok helyreállításá­hoz és építéséhez a Szovjetunió részéről nyújtandó segély — ter­vező munkák elvégzése szovjet szervezetek által — berendezések és anyagok szállítása, a helyreál­lítás és az építés folyamán tech­nikai segély nyújtása, szaba­dalmaknak és technikai le­írásoknak az említett válla­latokban meginduló termelés megszervezése érdekében való átengedése, úgyszintén a vállala­tok részére koreai nemzeti ká­derek kiképzése utján történik. A tárgyalások során ezzel egy­idejűleg megállapodás jött létre arról, hogy a Szovjetunióból fel­szereléseket és anyagokat szállí­tanak a vasúti közlekedés és a híradás helyreállításához, továbbá a mezőgazdaság fejlesztése szem­pontjából fontos jelentőségű me­zőgazdasági gépeket, felszerelése­ket, műtrágyát, törzskönyvezett állatokat, lovakat, valamint ha­lászhajókat, továbbá a lakás és közüzemi gazdaság, kórházak és tanintézmények helyreállításához szükséges gépeket, felszereléseket és anyagokat szállítanak. Tervbevették ezenkívül, hogy a Szovjetunióból közszükségleti cik­keket szállítanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lakos­sága részére. A szovjet kormány — figye- lembevéve a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság népgazdasá­ga helyreállításával kapcsolatos halaszthatatlan feladatok teljesí­tésével járó nagy, elkerülhetetlen kiadásokat — haladékot adott a Koreai Népi Demokratikus Köz ■ társaság kormányának a Szovjet­unió által korábban nyújtott ősz- szes hitelek megfizetésér í es uj, kedvezményesebb feltételeket álla­pított meg a hitelek törli sztélére. A tárgyalások a szívélyesség égkörében, a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság közötti baráti kapcsola­tok további erősítése jelentőségé­nek teljes megértése jegyében folytak le. (MTI) ★ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Moszkvában tartóz­kodó kormányküldöttsége tiszte­letére szeptember 19-én G. M. Malenkov eivtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ebé­det adott a Kremlben. Az ebéden megjelentek a koreai vendégek, valamint a Szovjetunió párt-, ál­lami és társadalmi életének kivá­lóságai. A meleg, baráti légkör­ben lefolyt ebéden G. M. Malen­kov és Kim ír Szén elvtársak be­szédet mondtak. IDÖJÁRASJELENTÉS Várható időjárás: Felhőátvonu­lások, mérsékelt déli, délkeleti szél, átmenetileg szárazabb idő. Az éjszakai lehűlés fokozódik, a nappali hőmérséklet emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 10—13, délben 22—25 fok között. — A II. BÉKEKÖLCSÖN kötvé­nyeinek legutóbbi sorsolásáról hi­vatalos nyereménylista ma reggel jelenik meg s ennek alapján or­szágszerte megkezdik a nyere­ménnyel és törlesztéssel kisorsolt kötvények beváltását, j.

Next

/
Thumbnails
Contents