Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-18 / 219. szám

VJlÄG PROLETÁRJÁTECYESÜTJETEK «■■■SMMHHMgBHaHBHMMBMiMb. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOi i oviuiyaiM. «1». saäm. Ára 50 fillér XK NAPILAPJA zept. 18. Péntek. ^ MAI SZÁMUNKBÓL: A Második Békekölcsön harma­dik nyereménysorsolásának első­napi gyorslistája (2. old.) — A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz-közeyülés 8. ülésszaka első teljes ülésén (2. old.) — Az orosz nyelvoktatás sikeréért (3. old.) — Levelezőinkhez! (3. old) — Uj módszerek alkalmazásával ké­szülnek az őszi és a téli gépjaví­tásra az MGV-nél (3. old.) — Befejezés előtt a terv ajándéka: a betonút (3. old.) — Most alapoz­zuk meg a zöld futószalagot (4. old.) — Versenyben a letenyei dolgozó parasztok (4. old.) V_____________________________________________________________________ A monopóliumok újabb támadás a* amerikai dolgozók szociális vívmányai ellen A letenyei tárás vezet az ősziek begyűjtésében A Megyei Tanács Begyűjtési Osztályának szeptember 15-én készült jelentése szerint járása- járás 1. letenyei járás 2. lenti járás 3. zalaegerszegi járás 4. zalaszentgróti járás 5. nagykanizsai járás Kovács István élvtárs vb.-elnök és Kiss Gyula elvtárs, a letenyei járási tanács begyűjtési osztályá­nak vezetője jó és alapos mun­kát végez az ősziek gyors begyűj­tésének sikere érdekében. Ha fel­használják ebben a munkában a gabonabegyüjtés során nyert jó tapasztalataikat, akkor nemcsak megtarthatják elsőségüket, de az országos versenyben is ismét a legjobbak között foglalnak majd helyet. A zalaegerszegi és zalaszent­gróti járásnak gpkat kell javíta­nia munkáján. Főleg az agitáció hiányát mutatja lemaradásuk. ink sorrendje az ősziek begyűjté­sében az alábbi: burgonya napraforgó % % 40 62 28 48 21 50 23 44 17 30 Ezen a hibán kell sürgősen segí­teni. Legtöbb tennivaló a nagykani­zsai járásban van. Már most, a begyűjtés uj szakaszának elején igen nagy a lemaradásuk az élen­járóktól. Maniska János elvtárs­nak, a vb. elnökének és Nagy Lajos elvtársnak, a begyűjtési osztály vezetőjének úgy kell irá- nyitani a munkát, hogy több se­gítséget kapjanak az egyes köz­ségi tanácsok, több tapasztalatot, módszert adjanak át részükre, különben az ősziek begyűjtésének idején sem tudnak kiválni a hátul kullogok sorából. Varga György készül a tanácskozásra „Hatályon hívül hell helyeznünk a béreket, a munkanap hosszát és a kollektiv szerződések megkötését sza­bályozó szövetségi munkaügyi tör­vényeket1 ‘ — olvassuk egy ameri­kai brosúrában, amelyet a Dupont- konszernhez tartozó monopóliumok egyike adott ki. „Befolyásos üzleti körök vissza akarnak térni a társa­dalombiztosítás régebbi helyzetéhez, s a kormány láthatólag szintén haj. landóságot mutat erre“ — állapí­totta meg az ipari szakszervezetek kongresszusának vezetősége junius elejei nyilatkozatában. Pedig az Egyesült Államok jelen­legi társad alombiztosi-ási rendszere szintén , nem elégíti ki még a műn-- kasok elemi szükségleteit, sem. Az Ameri^ai Egyesült Államokban ismeretlen az ingyenes orvosi se­gélynyújtás és a betegsegély A munkásnők nem kapnak fizetett szü­lési szabadságot. A törvény még ar­ra sem kötelezi a vállalatot, hogy szülés után visszavegye a munkás­nőt. A szövetségi társadalombiztosí­tási törvény szerint a munkások csak öregségi járadékra és munkanélküli segélyre tarthatnak igényt. Ám az öregségi járadékot és a munkanélküli segélyt is gyakorlati­lag a biztosított munkások pénzéből fizetik — azokból a dijakból, ame­lyeket magtik a.munkások fizettek be, amig dolgoz".ak. Igaz, hogy a vál­lalkozók is fizetnek biztosítási dijat. Csakhogy ezt az összeget belekalku­lálják az árakba, úgyhogy végső fo­kon áthárítják a fogyasztók ^ töme­gére, vagyis zömmel a munkásokra. A kifizetett öregségi járadékok és munkanélküli segélyek összege évről- évre. ala'-ta marad a' társadalombiz­tosítási bevételek összegének, 1950- ben 2.9 milliárd dollárból 2.2 mil­liárd dollárt 1951 ben 3.S milliárd dollárból 2.5 milliárd dollárt, 1952- ben pedig csaknem 5 milliárd dollár­ból 2.2 milliárd dollárt fizettek ki. Ez is üzlet a mononóltőke számá­ra, mert- az államkincstár felett ténylegesen a monopóliumok rendel­keznek. Az öregségi járadék és a munka- nélküli segély összege rendkívül cse­kély, alig egynegyede a hivatalosan megállapított, létminimumnak. Rá­adásul legfeljebb 26 hétig folyósít­ják a munkanélküli segélyt. Ezen­felül koránt sem mindegyik öregségi járadékra, vagy munkanélküli se­gélyre jogosult dolgozó élhet ezzel a jogával. Tekintettel az amerikai iz. zasztórendszerre. kevés munkás éri meg a munkapad mellett az öregségi járadék folyósításához előirt 65 éves korhatárt. A munkanélküli se­gély kiutalásánál ,, oly an bürokra­tikusán vizsgálják a rászorultságot és az egyéb feltételek meglétét, hogy végső fokon a munkanélküliek óriási tömege egyáltalán nem kap segélyt“, — írja Derek Kartun angol ujság- iró „Az Egyesült Államok 1953- ban“ cimü könyvében. A balesetbiztosítási törvények sem szolgálják jobban a munkások érdekeit. Negyven év alatt csikarta ki az amerikai proletariátus, hogy a monopóliumok elismerjék a munkás jogát balese'i segélyre, munkaké­pessége elvesztése esetén nyugdíjra, s nyugdijat fizessenek családjának, ha maga üzemi balesetből kifolyó­lag meghal. A bérmunkások kb egyliarmadát ez a jog ma sem illeti meg. A se­gélyek és nyugdijak összege ala­csony, s az infláció következtében egyre kisebb segítséget jelent. Rá adásul csak igen korlá-ozoU ideig folyósítják, amellett pedig rendkívül bürokratikusán utalják ki a b *1 segélyt és a rokkantsági járac >t- Sokszor meg is tagadják a imr 's- tól, azzal az ürüggyel, hogy „s t hibájából töF-ént a baleset“, vi ,,ittas állapotban“ érte Szerencs, fenség. A statisztikai adatok szerint a magánbiztosító társaságok, amelyek kezükben tartják a baleseibiztosi- íst, baleseti segély és rokkantsági járadék címén csupán 47 százalékát fizetik ki annak az összegnek, ame­lyet az egyébként eléggé mérsékelt biztosítási dijakat, fizető vállalkozók pénztáraikba befizetnek. A fennma­radó 53 százalék csaknem egészében a biztosítótársaságok széfjeibe ván­dorol. Tekintettel az iparvállalatok és a biz'-ősit ótársaságok érdekeltsé­geinek szoros összefonódására, ez gyakorlatilag közös nyereségük. A vállalkozók nem kis összeget „taka­rítanak meg“ igy a munkások rová­sára. Ezekután érthető, hogy az ameri­kai vállalkozók szívesebben biztosít­ják munkásaikat baleset ellen, sem­mint gondoskodjanak a munka biz­tonságáról. Ennek köve kéziében munkabiztonságról alig lehet szó az Egyesült Államokban, s az üzemi balesetek száma, különösen a mai iz­zaszt órendszer mellett, feltartóztat­hatatlanul növekszik. „Körülbelül 28 millió azoknak az amerikaiaknak száma, akik idült megbetegedés, sérülés, vagy látásuk, illetőleg hallásuk komoly meggyengü­lése miatt csökkent munkaképessé­gűek“ — olvassuk a Broockings ku­tatóintézet tavaly őszi jelentésében. Ugyanekkor az orvosi ellátás igen rossz. Mintegy 30 millió ember él olyan helyen ahol nincs kórház, vagy, rendelőintézet. A dolgozók nem tudják fizetni az orvosi, vagy kórházi költségeket, úgyhogy csupán orvosi segítség hiá­nyában évente több mint 300 ezer ember hal meg az Egyesült Álla­mokban. A monopóltőkések nyíltan támad­ják a munkanélküliek segélyezését is. „A kereskedelmi kamara — Írja a „Labour“, a vasutasszakszerve­zet lapja, — élére áll azoknak a kí­sérleteknek,. amelyeknek célja a munkanélküliek segélyezésének alá­ás ás a“. A kereskedelmi kamara, iparkodik minden módon megnehezi. teni a munkanélküli segélyek kifize­tését. Az uj költségvetés ugyanekkor csökkenti a szociális előirányzatokat. A szenátus csaknem 40 százalékkal csökkentette a társadalombiztosítási kiadásokat, noha azok a lezárult költségvetési évben is az összes ki­adásoknak csupán három százaléké' tették ki. Az ipari munkabiztonsági elő irányzatok összege a tavalyinál 47 százalékkal alacsonyabb. Az Egyesült Államok befolyásos monopóltőkés köre még egy lépés' akarnak tenni há rafelé. Azt szeret nék, ha a munkás ezu'-án, akárcsak régen, maradéktalanul a vállalkozó önkényétől függene. Varga Györgyöt, a bánokszent- györgyi Petőfi III. tipusu terme­lőszövetkezeti csoport elnökét az a nagy megtiszteltetés érte, hogy résztvehet a termelőszövetkeze­tek és gépállomások élenjáró dol­gozóinak III. országos tanácsko­zásán. Nem nagy csoport a Petőfi, de az eredmények, amit az alakulás óta elértek, annál szebbek és jól bizonyítják, ahol kollektiv a ve­zetés és összefog a tagság, nem lehet eredménytelen a munka. 1950 augusztus 20-án, az alaku­láskor nem volt igásállatuk, gaz­dasági felszerelésekben sem bő­velkedtek. Az államtól kapott 2 pár lóval indultak el a szövetke­zeti társas gazdálkodás, a jobb élet utján. Az alakulás utáni első eszten­dőkben a szorgos munka sem gyümölcsözött még nagyon sokat, de nem csüggedtek, mert már igy is több jutott, mint egyéni gazda korukban, amikor a jutta­tott földben gazdálkodtak. Az­előtt meg ..., még emlékezni sem jó rá ..., gazdasági cselédek voltak. Pirkadattól este későig dolgoztak a nyomorúságos meg­élhetésért. Ebben az évben, — csakhogy egy példát említsünk — Borda Fe- rencék 31 mázsa kenyérgabonát és 7 mázsa takarmánygabonát vittek haza. Ezenkívül hol van még az egyéb részesedés, a bur­gonya, kukorica, a napraforgó utáni juttatás és a többi, na meg a készpénz. A közös vagyon is sokat gyara­podott. Ezt leginkább az állatál­lomány emelkedésén keresztül le­het lemérni. 40 darab disznójuk és 30 darab számosállatuk van. 18 darab számosállatot pedig éppen most adtak el. A csoport eredményei állan­dóan felfelé iveinek és egyre na­gyobb jövedelmet biztosit az ott dolgozó tagoknak. A kormány- programm elhangzása után az ellenség befolyására itt-ott mégis felütötte fejét olyan hang, hogy jobb az egyéni gazdáknak és jö­vőre mi is egyénileg dolgozunk. Varga György elvtárs ekkor nem tétlenkedett egy percet sem. Azokkal a tagokkal együtt, akik szilárdan kitartottak a szövetke­zet mellett, meggyőzték az inga­dozókat. Elsősorban Valentin Já­nos állatgondozóhoz mentek, aki­től először hallották, hogy jövőre egyénileg akar gazdálkodni. Szívós munka eredményeként elérték, hogy a tagság ma már hallani sem akar a kilépésről. Még nagyobb eredményeket akarnak elérni, mint eddig, ezért már most megvetik a jövoevl nagyobb termés alapját. A jól élőkésziteít földbe a búza kivé­telével minden őszit elvetettek. Varga György alaposan felké­szül arra, hogy mit fog mondani az élenjárók tanácskozásán. Is­merteti a megalakulás óta elért eredményeket, hogyan tudták a nehézségeket leküzdeni és azt, hogy a kormányprogramm man hogyan érték el, hogy lazulás he­lyett még egységesebb, még szi­lárdabb lett a bánokszentgyörgyi „Petőfi“ csoport, Varga György terve az, hogy a termelőszövetkezetek és gépál­lomások élenjáróinak III. orszá­gos tanácskozásán hallottakat a tanácskozásról visszatérve el­mondja és megmagyarázza a ta­goknak, hogy azután még lendü­letesebb és odaadóbb munkát vé­gezve végrehajthassák a tanács­kozáson megjelölt feladatokat. (H. K.) Válasz az árleszállításra: tübb olaj terven felül A LOVÁSZI Kőolajtermelő Vállalat dolgozói a bányásznapra tett vállalások maradéktalan tel­jesítése után csatlakoznak a ta­tabányai bányászok kezdeménye­zéséhez és a hó végéig, a harma­dik negyedévi tervek túlteljesíté­se érdekében az alábbi felajánlá­sokat teszik: 1. Olajból, amelynél az eddigi vállalás 1160 tonna, 1400 tonnát termelnek terven felül. 2. 250 tonnás nyersgazolinvál- lalasukat 300 tonnára, 3. a 2 millió köbméter magas­nyomású gáztultermelésre tett vállalásukat pedig 3 millió köb­méterre módosítják. Ezt az újabb felajánlást a vál­lalat dolgozói azért teszik, hogy ezzel is elősegítsék a kormány­programm megvalósítását, de az uj felajánlások azt a köszönetét és hálát is tükrözik, amelyet az olajbányászok az árleszállításért pártunk és kormányunk iránt éreznek. ★ AZ ELMÚLT napokban érté-* kelték a lovászi Kőolajtermelő Vállalat kéthavi eredményeit. Ezek szerint a legjobb teljesít­ményt a Vörös Csillag termelő brigád érte el, ahol a tervet 103.3 százalékra valósították meg. A Béke-brigád 101.7, a Szabadság­brigád pedig 101.5 százalékos tervteljesitést ért el. Az Előre- brigád 100.7, mig a Blosenko-brl- gád 100.2 százalékra valósította meg a júliusi és augusztusi tér-* vet. A mezők között az ujfalusi ve-* zet 124.6 százalékos teljesítmény-1 nyel. A Gazolintelep 104 száza-* lékos, mig a lovászi üzem 100.2 százalékos tervteljesitést ért eb A Koromgyár — -bár mindent el-* követett, hogy tervét maradékta­lanul teljesítse— 0.1 százalékkal elmaradt. A hátralévő fél hónap alatt azonban nemcsak az elma­radást akarják behozni, hanem minden igyekezetük arra irányul, hogy a munka jobb megszerve­zésével negyedéves tervüket túl­szárnyalják. A szolgáltató vállalatok közül a gépműhely ért el legjobb ered­ményt a harmadik negyedévre tett felajánlás teljesítésénél. A vállalás értéké 51.800 forint volt, ebből szeptember közepéig közel 42.000 forint értéket valósítottak meg. Az építkezés 23.000 forint értékű felajánlását 15.000, a szál­lítás 17.000 forintos felajánlását 9600, mig a villamosság 5000 fo­rintos felajánlását 3800 forint ér­tékben teljesítette. , A meg-ye több községében megkezdték a minőségi vetőmag vetését Zala megye területére minden­hová megérkezett az államtól ka­pott minőségi vetőmag, aminek nagy részét már kicserélték a dol­gozó parasztok. Szívesen veszik igénybe ezt a segítséget, hogy jö­vő évben még több termény ke­rüljön a kamrákba és termény­raktárakba. Zalaszentmihály szövetkezeti község dolgozói 120 mázsa, Mi­háld dolgozó parasztjai 180 má­zsa minőségi vetőmagot cseréltek eddig, aminek szeptember 14-én megkezdték a vetését is. Ezekben a községekben azt tartják, hogy a korai vetés lesz sűrű, nagy- kaiászu. Kisrécse községben a tanács mezőgazdasági állandóbizottságá- nak tagjai kerestek fel minden dolgozo parasztot, mikor a minő­ségi vetőmag megérkezett. Ismer­tették a község őszi vetéstervét és megbeszélték az egyéni terve­ket is. A dolgozó parasztok szor­galmasan láttak munkához. Be­fejezték a vetőmagcserét és hoz­záfogtak a vetéshez. A dolgozó parasztoknak példát mutatnak a termelőszövetkezetek és termelőcsoportok is. A szent- györgyvölgyi Uj Élet tsz már teljesítette árpavetési tervét. Jól megmunkált talajba elvetettek ‘10 hold árpát, aminek vetőmag­ját másodfokú szaporításból eb­ben az évben saját maguk ter­melték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents