Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-16 / 217. szám
PARI & L E 7 + A ié taggyűlés a párimunka megjavításának egyik feltétele \ pártszervezetek életében ^ nagy jelentőségűek a most folyó taggyűlések. Ennek szellemében készülnek és tartják taggyűléseiket a nagykanizsai járás pártszervezetei. Az eddig megtartott taggyűlések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek vezetőségei és tagsága értik a taggyűlés nagy jelentőségét. A járás pártszervezeteinek segítséget nyújt a járási pártbizottság, hogy a taggyűlésekre gondosan, alaposan készüljenek fel. A járási pártbizottság rövid konzultációkon beszélte meg a tennivalókat, ahol egyúttal megbeszélték a kollektiv vezetés, a birálat-önbirálat és a tömegekkel való kapcsolat elvi kérdéseit is. Ilymódon biztosították, hogy a pártbizottság munkatársai kint a területen végzett munkájuk során az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget tudjanak nyújtani a pártszervezeteknek. A járási pártbizottság biztosította azt is, hogy a pártbizottság munkatársai tervszerűen lássák el feladataikat Ezelőtt az volt a tapasztalat hogy a taggyűléseket a járási pártbizottság nem ellenőrizte a jelentőségüknek megfelelően és igy nem is tudott komolyan számot adni a járás párt- szervezeteinek munkájáról. A gondos felkészülés meghozta a várt eredményt. A taggyűlések elvi, politikai színvonala, tartalma sokkal magasabb az eddigieknél. A pártszervezetek vezetőségei és tagsága sokkal gondosabban készültek a taggyűlésre, amit bizonyít, hogy az előkészületek során sokkal több aktívát mozgósítottak, mint eddig. Ez tette lehetővé például Zalaujlakon, hogy a pártszervezet minden tagja megjelenjen és a tartalmas beszámoló mellett a párttagok hozzászólásai megmutatták a további tennivalókat. Az eddig megtartott taggyü- lések azt bizonyítják, hogy azokban a pártszervezetekben, ahol helyesen beszélték meg a hiányosságokat és a tennivalókat, ott a pártmunkában az elkövetkező időkben komoly eredményeket fognak elérni. Nem igy történt azonban minden pártszervezetnél. A taggyűlések előkészítésében több hiányosság volt tapasztalható, amiért elsősorban a járási pártbizottság egyes munkatársai felelősek. Fenyvesi Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság párt- és tömegszervezeti ősz tályának munkatársa megbízást kapott, hogy a miháldi pártszervezetet a taggyűlés előkészítésében segítse. Kiment a községbe, de nem nyújtott segítséget a párttitkárnak arra hivatkozva, hogy — az többet tud, mint ő. Ennek következtében fordulhatott elő az, hogy a taggyűlésre a vezetőség nem készített beszámolót. A párttitkár csupán szempontokat irt fel magának. így a taggyűlés nem töltötte be a feladatát s a tagság ilyen beszámolóhoz nem tudott hozzászólni. Határozatot nem készítettek, nem szabták meg a pártszervezet előtt álló feladatokat. A járás több pártszervezetének vezetősége nem kollektíván készítette el a beszámolót. Ez történt Füzvölgy, Magyarszerdahely, Zalaszabar községek pártszervezeteinél, ahol a párttitkár elvtársak egyedül készítették el a beszámolót, igy az nem is tükrözte a vezetőség és a tagság véleményét. Tj1 hiányosságok ellenére azon- ban látnunk kell, hogy fejlődés tapasztalható a kollektiv vezetés, a birálat-önbirálat és a tömegekkel való kapcsolat elmélyítése terén. A pártszervezetek vezetőségei és tagsága sokkal világosabban látják tennivalóikat, amit a taggyűléseken elhangzott hozzászólások többsége is bizonyít. Meglátszik ez abból, hogy a propagandisták is sokkal jobban érzik felelősségüket és többségük megjelenik a járási propaganda-iskolán. Bizonyítja az is, hogy a járás pártszervezeteinek feladata, sokkal gondosabban végzik felvilágosító munkájukat a dolgozó parasztok között. Röpgyülések sokasága bizonyítja, hogy a népnevelők egyre inkább megértik, mik a tennivalóik a párt- és kormányhatározatoknak ismertetésében, a kormányprogramm megmagyarázásában. Gelsén, Belez- nán és több községben a röpgyülések tartalmi színvonalának emelkedését mutatja azok látogatottsága. Mindig több és több dolgozó keresi fel a röpgyülése- ket, hogy tudomást szerezzeneK az őket érdeklő kérdésekről. A járási pártbizottság és a járás pártszervezeteinek feladata, hogy további munkájuk során még szilárdabbá tegyék a tömegekkel való kapcsolatot, tág teret engedjenek a birálat-önbirálat és a/ alulról jövő bírálat kibontakozásának, hogy munkájukkal sokkal komolyabb segítséget nyújthassanak a járás dolgozóinak felemelkedése érdekében. (K. L.) I\épne velők nek az árleszállításról A kormányprogramm megvalósításában hatalmas feladatok hárulnak népnevelőinkre. Munkájuk nélkülözhetetlen fegyvere az adatok és tények sokasága, hogy azokkal érvelve neveljék' dolgozó társaikat. Az árleszállítás ismét bizonyította, hogy pártunk a kormány- programmban foglaltakat teljesiti, 'nogy céljául mindenek előtt a dolgozó nép érdekeinek megvédését, életszínvonalának emelését tűzi ki. Népnevelőink feladata felvilágosító munkával nevelni dolgozó népünket arra, hogy minden erejükkel harcoljanak a kormányprogramm megvalósításáért. Munkájukat megkönnyítik pártunk és kormányunk rendeletéi és intézkedései, most napjainkban a nagyarányú árleszállítás. Népnevelőink akkor tudnak eredményes munkát végezni, ha megfelelő érvekkel tudják alátámasztani mondanivalójukat. Mit is mondjanak tehát népnevelőink? Elsősorban azt, hogy a most végrehajtott nagyarányú árleszállítás dolgozó népünk eddigi áldozatos munkájának eredménye. Munkásosztályunk és parasztságunk az értelmiségiekkel karöltve olyan hatalmas eredményeket ért el, amely lehetővé teszi, hogy pártunk és kormányunk mind fokozottabban a dolgozók életszínvonalának emelése felé fordulhasson. Ezt bizonyítja az árleszállítás is.. Most nézzük meg azt, hogy mit jelent például Zalaegerszeg dolgozóinak az árleszállítás. Ha a zalaegerszegi népbolt árukészletét vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy az árleszállítás több mint 3 millió forint megtakarítást jelent Zalaegerszeg dolgozóinak. MIT VÁSÁROLHATUNK 3 MILLIÓ FORINTBÓL? áru neve: régi ára: uj ára: hány db-t vásárolhatunk asztali tűzhely 910.— Ft 820.—Ft £658 kerékpár 1100.— Ft 800.— Ft £750 férfi bőrkabát 2253.— Ft 1500.— Ft 2000 női bundatélikabát 2575.— Ft 1600.— Ft 1875 E példák bizonyítják, hogy milyen hatalmas jelentőségű dolgozó népünk életszínvonalának emelésében a most végrehajtott árkájának eredményeképpen jöheleszállitás. Népnevelőinknek ilyen példákkal kell bebizonyítani,! hogy mit jelent dolgozó né- jtett letre 08 Mt’ ho^ er-edme' pünknek az árleszállítás, hogy ! «yünk további forrása ezután h mindez dolgozó népünk jó mun- dolgozó népünk munkájában van A falu áruellátásáért Alig két hónapja, hogy pártunk Közponii Vezetőségének irányelvei fiiapján kidolgozott kormánypro. gramm leszögezte: lehetővé kell ten ni a lakosság mind nagyobb mérvű szükségleteinek kielégítését. Kor. mányunk ázó'a számtalan rendelke- zésével bizonyította be, hogy nem késlekedik az igére: valóraváltásá- val. Lényegesen javult az ellátás, olcsóbb lett a közszükségleti cikkek ára. Mégis, még a mai napig is sok helyen nem veszik figyelembe a vásárló dolgozók igényeit és szükségleteit, nem szerzik be a kívánt vagy keresett árukat, nem biztosi-ják idő. ben a dolgozók számára sokszor nélkülözhetetlen cikkek beszerzését. Szeptember S-án a nagykanizsai járási pártbizottság ülése egyik napirendi pontként tárgyalta a nagy- kanizsai járás áruellátását a föld - müvesszövetkezeteken keresztül. A járási pártbizottság munkatársai és a járási szövetkezetek szöve-sége dolgozói egymásután mondották el, milyen hibák fordulnak elő leggyakrabban a földmüvesszöretkezeteknél ús aw aSj arait a doígiiiők kifogásolnak a földmüvesszövetkezetek munkájában.-— Ha nézzük a főüzlet eke*, mindent lehet vásárolni, ugyanakkor a fióküzleteket nem látják el elegendő áruval — mondotta többek között Kovács István elvtárs felszólalásában. Molnár Jánosné elvtáTsnő az asszonyok panaszával foglalko zott. _ itt a sok paprika és elro had, mert nem tudják eltenni eee hiányában. Pedig ecetet lehet kapni, csak nem fordítanak rá elég gondot. — Németh Ferenc elviárs az üzletek isztaságával foglalkozott. A járási szövetkezetek szövetsége jelentése arról számolt be, hogy sok vállalat a falu ellátását még mos' is másodrendű kérdésként kezeli Nem látják, hogy a íöldmüvesszö vetkezeti bol-ok jó áruellátásán ke. resztül segítik a dolgozó parasztok munkáját és ez később meglátszik a termelésben is. Különösen sok baj van a Füszérttcl. A megrendelt áru későn, sok esetben hiányosan szál lit ja le. Ezért fordul elő, liogj egyes üzletekben a legszükségesebb árucikkek napokig- nem kaphatók. Ugyanígy nem fordít kellő gondot az áruellátásra a Textilnagykereske. delmi Vállalat sem. Nem veszik tekintetbe a falu szükségleteit és ke vés olcsóbb árut küldenek a falusi üzletekbe. A. hiányos áruellátáson kívül sok vanaszra ad még okot az egyes kV vezetők rossz munkája. Durva ■o.rtgon beszélnek a dolgozókkal, nem intézkednek időben az áruk beszer ésével kapcsolatosan. Garaboncor most váltották le a földmüvesszövet kezet veze'őjé-, mert az árumegren. delést hanyagul végez e s a szövet kezeti bolthoz tartozó községek részére érkezett zsírt, margarint saját községében osztotta ki. Ezenkívül árdrágítást is követett el. A nagykanizsai járási pártbizott ság azzal, hogy megtárgyalta a földmüvesszövetkezetek áruellá'ásá , nagy segítséget nyújt a falunak. r'/£ is egyik bizonyítéka, hogy pár unk nem elégszik meg a határozatok lyilvánosságrahozásával, hanem ellenőrzi és menet közben segíti azn kát- -a megvalósulás utján. R—12, a sztahanovista berendezés Koromfekete füstfelhő lebeg a lovászi Rotary 12. fúrótorony felett. Aki nem tudná, hogy a füst forrása a közelben lévő koromgyár, megtörténhetne, hogv gyorsan kitörő zivatarral számolva felhúzná az esernyőjét. A fu- rósok nem haragusznak erre a füstre. Magasan száll s csak akkor csapódik néha feléjük, amikor a szellő szeszélyeskedik. A füst tehát mellékes, nem érdekli a berendezés dolgozóit — annál inkább a fúrási méterszám. Ebben a hónapban háromszor akarnak átszerelni s a harmadik helyen is legalább még ezer métert fúrni. A cél; a méterterv túlteljesítése. Ezt csinálták augusztus 20-ra, ezt csinálták a bányásznapra s ezt akarják csinálni most is — válaszul az árleszállításra. Csörgits János főfurómester ott áll a torony tövében, Cseke József furómesterrel beszéli meg a legközelebbi feladatokat. Nem valami nagy termetű ember, de annál nagyobb teljesítmények, annál nagyobb eredmények születnek munkája és intézkedései nyomán. Mesterségét a legapróbb részletekig ismeri. 19 év óta dolgozik az olajmezőkön a családjából nem is csak egyedül, hanem egyszerre négyen is dolgoznak itt. Csörgits Pál Kerettyén, a József Nagylengyelben s az Imre ugyancsak Lovásziban. Közülük hárman főfurómes-terek, a negyedik más -be osztásban dolgozik. Tehát a zalai olajmezők minden részére kerül egy-egy Csörgits. Csörgits János már két ízben nyerte el a szakma legjobb dolgozója címet, de elnyerte a kongresszusi vándorzászlót is. A szak- szervezeti vándorzászló már a tavalyi bányásznap óta náluk van. Csak egy negyedévre vitték el tőlük, de a következő negyedévben már ismét visszahozták. Nem adják egykönnyen az elsőséget. Ez érthető is. Olyan berendezésnél, ahol nemcsak a főfurómester s nemcsak a furómesterek, sztahanovisták, hanem a berendezés valamennyi dolgozója sztahánovista:: jól megy a munka. — Van ugyan egy-két uj dolgozónk — mondja Csörgits elvtárs — akik még nem nyerték el a sztahánovista cimet, de rövidesen ezek is el fogják nyerni. Mert- hát mi kell ehhez? Csupán az, hogy a gyakorlott, a szakma minden csinját-binját értő dolgozók minél többet foglalkozzanak az újakkal, megtanítsák őket arra, hogyan kell és hogyan lehet jól dolgozni. Az első, amit egy-egy uj dolgozó beállításánál végeznek, a munkavédelemre való alapos kioktatás. Addig nem is engedik az uj embert dolgozni, amig nincs tisztában a munkavédelem elemi követelményeivel. Hetenként rendszeresen balesetvédelmi előadást tartanak. Az előadást a biztonsági megbízott ellenőrzi. Olyan ez a kollektíva, mintha egy nagy család lenne. De a családfő, Csörgits János főfurómester nem lehet mindig velük, mert van egy másik családja is: a lyukbefeje-1 ző berendezés kollektívája. Egyszer itt, másszor ott tartózkodik. Mindig ott, ahol pillanatnyilag nagyobb szükség van a nagyobb szaktudásra. Bár a furómesterek. Cseke József és Péntek Lajos ugyancsak jól megállják a helyüket, de azért fordulhatnak elő hibák. mint pl. a múlt hónapban is. Egynapos kiesésük volt, mert menteni kellett. Igaz, a hibáért nem okolhatjuk sem Csörgits elv- társat, sem a furómestereket, sem pedig a dolgozókat. Ezek szerint úgy néz ki a dolog, hogy senki sem hibás, vagyis szemben állunk a megtestesült „objektiv“ nehézséggel, ameiy vészesen terjeszti ki sötét szárnyait a fúrótoronyra. Nem, mégsem egészen igy van. mert a hibáért valaki felelős, mégpedig az, aki hibás sulyosbi- tót adott a berendezésnek. Ä su'voebitó, ez a hosszú, a furórudnál finomabb acélból készült nehéz rúd azt a célt szolgálja, hogy nagyobb legyen a terhelés. Ha valami hibája van, könnyen előfordulhat a szakadás* mint ahogy ez agusztusban is történt. A sulyosbitót csak az élőn ző napon hozták Kanizsáról s már másnap eltörött. Később megállaz pitották, hogy nem a terhelés volt nagy, hanem a repedt menet okozta a szakadást. Tehát nem vizsgálták meg alaposan a súlyosa bitót, mielőtt kiadták. Nem kétséges, vannak rejtett hibák, da megvan hozzá a lehetőség is* hogy azokat felderítsék. — El lehet képzelni — mondja Csörgits János — mit jelent egy szakadás akkor, amikor minden erőt arra összpontosítunk, hogy túlteljesítsük fúrási métertervünket. Egy hetekig tartó mentés szétrombolná minden eddigi eredményünket. Pedig a mentés hetekig, sőt hónapokig is el szó-! kott tartani. Náluk csak egy napig tartott* Persze, ennek is megvan a magyarázata. A szerszámokat, a rnen-> tőharangot és a rugós mentősz-ern számot egy-egy használat után gon dósán tisztítva, bezsirozva rakják el — számolva azzal, hogy ezekre a dolgokra többször is szükség lehet. Tehát a szerszámok, mert jól gondozták azokat, jól működtek. Nem is volt szükség a mentőtüs- kére, a rugós mentőszerszám is elegendőnek bizonyult, hogy kiemeljék 564 méter mélységből a bentszakadt sulyosbitót. Itt, ahol most dolgoznak* ugyancsak sok nehézséggel kell megküzdeniök. Nyolc-tiz méterig könnyen ment a fúrás. A lágy talaj szinte húzta a fúrót, de ti. méteren alul már kavicsos réteg be értek. Ez 50 méter mélységig tartott, majd különböző rétegek következtek. Igen nagy szakértelmet ás>. lelkiismeretes munkát kíván a változó rétegeknél az iszap kezelése. Például a kavicsos rétegnél* ha az iszap sűrűbb a szükségesnél, felhordja a kavicsot, be a szivattyúba s ilyenkor — mint ahogy ők mondják—: fuccs a szí-! vattyunak. Le kell állni és ki kell tisztítani. A leállás természetesen időveszteséget jelent* kevesebb lesz a méter és veszélyben forog a terv teljesítése. Ha pedig az iszap higabb, akkor nem tapasztja be a lyuk falát s beomlik a kavics, ami aztán furó- szorulást okoz. Baj és nehézség tehát van elég, de a jó furós nem fél a nehézségektől, szembeszáll velük, bármilyen nagyok legyenek is azok. Aztán a kavícsrétegben még más veszéllyel is számolniok kell, Az ilyen helyen nagyon sok a vízbetörés. Ez felhígítja az iszapot. Ha nem veszik észre, hamar bekövetkezik a kellemetlen meglepetés, beomlik a lyuk. Az ilyen esetben, amilyen gyorsan csak lehetséges, bentolitot kevernek az iszaphoz, hogy a higulást, amit a viz okozott, ellensúlyozzák. Csupa fül, csupa ideg és csupa szakértelem itt minden ember Csörgits János berendezésénél* Tudják ezek minden időben és minden esetben, hogy mi a tenni-* való. Ezért tudták azt is megcsinálni, hogy ezt a kutat, amit most fúrnak, este 8-kor kezdték s éjfél alig múlt el félórával, már 100 méternél jóval többet fúrtak. Tavaly januárban ha-i sonló rétegeknél 6 napig is fúr-» ni kellett, hogy ilyen mélységet érjenek el. Hiába, a sztahánovista beren-í dezés kitesz magáért. Nemcsak a nevük sztahánovista, a tetteik is ezt bizonyítják. Nem kis részük van abban, hogy a lovászi üzem augusztusi tervét méterben 130* értékben pedig 160 százalékra tel-» jesitette. Saját métertervüket 114* értéktervüket oedig 136 százalékra valósították meg. Ha az az egy nap kiesés nem lett volna a mentés miatt, még sokkal magasabb eredményt értek volna el. Most úgy dolgoznak, hogy szeptember-« ben behozzák azt, amit augusz-« tusban elveszítettek. Takács Elemé* 1953. szept. K. Szerda.
