Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-15 / 216. szám
ft Szovjetunió Kommunista Fártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről A Szovjetunió Komnrasisía Pártja Központi Bizottságának teljes ülése 1953. szeptember 7-én N. S& Hruscsov elvtárs beszámolójía alapján határozatot hozott a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejleszt é. sót szolgáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szocía. lista mezőgazdasága,, amely a Kom- munis-a Bárt vezetésével jött lékre és szilárdult meg,, hatalmas ipari- .technikai bázisra fámaisz'kod'ik és a világ legnagyobb., s legj,óbban gépesített mezőgazdatsága, Vitaííiatat- lanul befeizonyitot-a döntő fölényét mind a kisárutermelő parasztgazdaság, mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelés felett., A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyarán' bebizonyította nagy élete rejét„ azt a képességet,, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyűt, és éMnri- szeríparc pedig nyersanyaggal. Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű feeftnikával felszerelt közös gazdasága és erősödik a kolhozrend. szer. a kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság termelékenységének jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését, A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió' el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek állami begyűjtése is. A továbbiakban megállapít ja. a határozat, hegy a mezőgazdasági termékek termelés ének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit.,. valamint a kÖny- nyü- és élelmiszeripar nyersanyagszükségleteit és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottsága, nalc valamint a. kölKözrend szerben rejlő lehetőségeknek. Most, amikor a Szovjet unióban már létrejött a hatalmas, technikailag- tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden feltétel megvan a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. A határozar. ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állat, tenyésztés fejlesztésének ügye. 8ok kolhozban még lassan növekszik az álla állomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takarmány alap ja, Sok szovhoz munkájában szintén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állattenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva megállapítja a határozat, hogy a Szovjetunió Kommunista ’ Párt ja köve kaze- tesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mer» ez szükséges feltétele a népgazdaság minden ága sikeres fejlesztésének, s ezúton nagy sikereket ér- el. Eddig az ország iparo sitása kötötte le a legjobb kádereket. A nehézipar, valamint a mező- gazdaság és a könnyűipar egyidejű gyorsütemü fejlesztését nem lehetett biz-ositani. Ehhez meg kellett terem: eni a szükséges előfeltétele, két Ezek az előfeltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdaság ve. ze-ésértek hiányosságaiban gyökereznek Részletesen vázolja ezután a határozat ezeket az okokat, amelyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szó cialisía gazdálkodás egyik alapelvét megsér.ve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében, a jövedelmezőség nö velősében. Hiba volt, hogy az élenjáró, jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáPatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Kok kolhozban megsértették a kol Közgazdaság artycl-íormájának egyik legfontosabb elvét — a közös- égi és személyi érdekeknek oly mó. •jón való helyes összeegyeztetését az n íyelben, hogy a személyes érdekek 1953. szept. 15. Kedd. 1 alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden 1 koCiozporiának joga van nem nagy, kiegészítő' személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielégíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel-forma legfontosabb elveinek megsértése jeden fkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgálíatásainak ma- ■ gas normáiban és a koíhozparasztok személyi gazdaságára vonatozó adó. politikában. A továbbiakban rámutat a határozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még : nem kielégítően használják ki. Hiba van a. párt-, a szovjet, és a mezőgazdasági szervek irányi-ő munká- ' jábaro, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpo'látikai munka terén. A kolhozok elnökeitől és vezetőségétől, a kolhozparasz'októl függ, • hogy sok artyeíben még nem meg- í felelő a munkaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti hanyag magaiar-ás. A határozat ezután feladatul tűzi 1 ki, hogy a kolhozuk, szovhoz ok és kerületek mezőgazdaságának elma- : ráüt ágait az élenjárók színvonalára kell emelni. A feladat az, hogy a : legközelebbi 2—3 év alatt a Szov- je-unió mezőgazdasága élelmiszerter- : mékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyers- 1 anyaggal a könnyű- és élelmiszer- ; ipart. ; A továbbiakban, részletezi a ha!á. , rozat a meg-eendö intézkedéseket. Ezek között elsősorban foglalkozik i az állattenyésztés, további fejlesztő sével, a kolhozparasz'ok — munkások és alkalmazottak — gazdaságai kötelező állati.:érmék beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a közös állatállomány elért növekedése, és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikör a népgazdaság uj, magasabb fokra emelkedett, és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési termékekben. Megállapítja a határozat, hogy az állattenyésztés fejlődésének kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarázza. Ezért felelősség terheli a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szevhozügyi minisztériumot, sok helyi szovjet és mezőgazdasagí szervet. A határozat ezután konkrét pontokban megjelöli az elkövetkezendő 2—3 esztendőben elvégzendő feladatokat az állaftenyész- i tés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állatállománya 1954- ben a következő méretekig emelkedjék: tehén 29.2 millió, szarvas- marha 65.9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállomány növekedésével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehénállomány növelésének, a baromfitenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termékbeszolgáltatást hektáronként allapitsák meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja* a párt- és a szovjetszerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozására irányulnak a közös állattenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló kiegészítő bérezés rendszeréről, s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösz- szegeknek mintegy 25 százalékát előlegképpen évnegyedenként fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek fel kell számolniok azt a káros gyakorlatot, amely a kolhozparasztok érdekeit csorbítja, a személyi tulajdonban lévő állatok tekintetében. 1953. második félévében fel kell menteni a husbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozparasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953. junius 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal. 1953. január 1-i állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt miniden adósságát. Ez a rendszabály segití a 'kolhozparasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és beszerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irányelvül kimondva: szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább 5—6 tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztés-fejlesztés ügyével szemben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió Állami Tervbizottsága és kötelezően írja elő, hogy a legközelebbi 2—3 évben meg kell valósitam a szovhoztermelés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mezőgazdaság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avat- kozniok az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg keh tónniök, hogy sok magas- képzettségű vezetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága számára. A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya- és zöldségtermelésének növelésével kapcsolatos feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetunió nagy lehetőségekkel rendelkezik a burgonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználva, kiváló burgonya-, káposzta-, uborka- és más zöldségféletermést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya- és zöldségtől melés növelésének meglévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjet - unió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériuma, valamint a Szovjetunió szovhozügjí minisztériuma. Foglalkozik a hatá '••zat a gép- és traktoré, i ormósék e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi 2—3 év alatt a burgonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nemcsak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állattenyésztés 'burgonyaszükségleteit is A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatában konkrétan megjelölte a növények •terméshozamának jelentős emelésével kapcsolatos feladatokat. Előírja a többi között, hogy 1954- ben a kolhozokban a burgonyavetésterületeket 4.128.500 hektárra, a zöldségvetés-teriilnteket 1,003.400 hektárra kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonya- és zöldségvetés- területeinek emeléséről, és megállapítja, hogy 1954-ben milyen terméseredményeket kell elérniök a kolhozoknak és szovhozoknak e növényekből. Előírja a párt- és szovjetszer^eknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek fokozzák a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségét burgonya- és zöldségfélék termesztésében. Ezek a határozatok csökkentik a kolhozoknak a növényekre megállapított kötelező állami beadási formáját és fokozzák a'“felemelt árakon való állami felvásárlásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése kötelezi a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, hogy az 1953—54. évben pótlólag 154 szovhozt állítson át zöldséges burgonyatermelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgonya-alapjának létrehozásáról és kötelezően kimondja, hogy a burgonya- és a zöldség begyűjtési és felvásárlási tervének sikeres végrehajtását biztosítani kell. Ennek érdekében minden támogatást meg kell adni a kolhozoknak a betakarítás megszervezésére, a betakarítási munkák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozokban és szovhozokban a zöldségtermesztő brigádok megszilárdítását, a dolgozók szakmai oktatását és kötelezővé teszi a párt- szerveknek, hogy a kolhozokban és szovhozokban javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztésének pártirányitását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gabona, az ipari növények és az olajos növények hozamának növeléséről is. Ez a határozat kifejti, hogy a legértékesebb élelmiszernövény, a búza vetésterülete az 1940. évihez képest 8.1 millió hektárral emelkedett. Az ország élelmiszerellátása szempontjából oly fontos vidékek, mint Ukrajna, Észak-Kaukázus, Krim, amelyek súlyosan szenvedtek a háború idején, gyorsan helyreállították mezőgazdaságukat és jelentősen kibővítették gabonatermelésüket. Kifejti a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cukorrépa, napraforgó és több más ipari növény vetés- területe is, nagy eredményeket értek el a Szovjetunióban a gyapottermelésben. A komoly eredmények mellett azonban a gabona, az ipari növények és az olajosnövények termelésében lényeges hiányosságok is mutatkoznak, igy nem alkalmazzák mindenütt az élenjáró agrotechnikai módszereket, nincs megszervezve a gép- és traktojállomásokkal a kitűzött határidők betartásának, a gépállomások minőségi munkájának ellenőrzése és hibák vannak a termés-tervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak, növénytermesztési brigádoknak túlságosan magas tervfeladatokat adnak, ami megfosztja a dolgozókat annak lehetőségétől, hogy termelékenyebb munkájukért pré- • miumot kapjanak. TekinteBel arra. hogy a gabona- termelés az egész mezőgazdasági termelés alapja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízol.ságá. nak teljes ülése határozatán''k ér elmében. különösen a központi feketeföldi övezet, vidékein, a jobbpar'i Volga-menti vidékeken, a délkelé i vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában kell fekozni a búza termelését. A továbbiakban a kapásnövénytk, a gyümölcsfélék terméshozamának emeléséről intézkedik és a fütermcsz- téssel, a szántási munkákkal, a *3- lajjavitási mankókkal foglalkozik a. ha ár ozat és előírja a műtrágyagyártás növelését. A Szovjetunió Kommunis'a Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot- hozoti a gép- és trakt űrállomások munkájának továb. hi megjavításáról is. A g?p- és traktorállomások jelenük a kőihez - rendszer ipari, anyagi, műszaki bázisát és döntő erőül szolgáknak a kolhozok termelésének fejlesztésé ben. Ezek az állami nagyvállalatok, amelyek a kolhozok mezőgazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé teszik sok nnm. kaigényes munkafolyamat gépesítő, sét, s ezzel a kolhozparasztok munkájának megkönnyítésé'-, a munka termelékenységének jelentékeny fokozását. Megállapítja a határozat, hogy a nagy eredmények mellett a gép. és irakioráliomások munkájában komoly hiányosságok is vannak. A gép- és traktorállomások gépészkáderei körében nagy a fiuk uáció. A gépészkáderek képzésében is mu_ taíkoznak hiányosságok. Sok terület párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervei nem foglalkoznak kielégítő módon a gép. és traktorállomások vezet őkádereinek kiválogatásával, nevelésével, nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az iparból és tudományos intézményekből mérnökkádereket vonjanak be a gép- és traktorállomások munkájába. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a gép- és traktorállo- mások főfeladata minden eszközzel fokozni a mezőgazdasági növények terméshozamait, biztosítani a közös állatállomány számszerű növelését. Ennek érdekében kötelezően előírja a határozat, hogy a gép- és traktorállo- másokon olyan állandó gépészkádereket képezzenek ki, akik a legteljesebben és legtermékenyebben képesek kihasználni aj technikát. Intézkedik a határozat] az érvényben lévő bérezési rendszer kiegészítéséről s a többi kö-] zött kimondja azt is, hogy a traktorosoknak és a gép-és traktorál- lomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs I háztáji gazdaságuk, háztáji földet kell juttatni. A gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogy át kell térni a gépészkádereknek ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszeréle és a meglévő gépesítési iskolákat ' mezőgazdasági gépesítési tanintézetekké kell átszervezni külön-, böző szakmák szerint. 1954—57-1 ben legalább 300 uj mezőgazda-! sági gépesítési tanintézetet kehi létesíteni, egyenként 240—270 tanuló számára. A meglévő mező- gazdasági gépesítési tanitézetek számára 200 tanulmányi épületet.; 315 gyakorlati foglalkozások cél--' ját szolgáló épületet és 600 közös! lakóépületet kell építeni. A gép- és traktorállomásoknak és a szovhozoknak uj traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel és felszereléssel való további ellátása érdekében a népgazdasági tervekben 1954-től 19.57 május 1-ig terjedő időszakra elő kell irányozni legalább 500 ezer általános rendeltetésű traktort, 250 ezer uni- verzáltraktort, továbbá szükséges mennyiségű mezőgazdasági gépet, gépkocsit, mozgóműhelyt és különböző felszerelést. A továbbiakban a határozat nagyszámú műhely, garázs, pajta építéséről és az ezekhez szükséges építőanyagok biztosításáról intézkedik. A gép- és traktorállomásokon dolgozó munkások, mérnökök, technikusok lakásviszonyainak rendezéséről is történik intézkedés. 1954—1956-ban 10.800 lakóházat és 3000 közös lakóépületet emelnek és 450 millió rubel hitelt biztosítanak 1954—56-ban a gép- és traktorállomáson dolgozó munkásoknak az egyéni lakásépítkezéshez. Intézkedik a gép- és traktorállomások, a kolhozok és szovhozok villamosításáról, a traktorok és mezőgazdasági gépek tartalékalkatrészeinek gyártásáról. A mezőgazdaság területén felmerülő uj, nagy és bonyolult feladatok teljesítése megköveteli a mezőgazdaság irányításának megjavítását. A határozat hangsúlyozza. hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében emelni kell a falun a politikai és szervező munka színvonalát. A pártszervezeteknek felvilágosító munkát kell végezniük azok között a traktor isták és más gépkezelőké(Folytatja a S. oldalon.)
