Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-09 / 211. szám
P A Rí ELEI* Hz1953—54-es DISz oktatási év előkészítéséről Pártunk Központi Vezetősége nagy gondot fordít az ifjúság elméleti képzettségének és műveltségének állandó növelésére. Éppen ezért minden DlSz-szervezet- nek látnia kell, hogy a DISz-ok- tatás helyes megszervezésének a munkák középpontjában kell állnia, ami a további sikereink egyik feltétele. E téren komoly hiányosságok tapasztalhatók az alapszervezeteinknél. Ebben az oktatási évben is az egyes oktatási formákhoz a pártszervezetektől kaptuk a legjobb előadókat, akik lelkiismeretesen, a legjobb tudásuk odaadásával nevelik a hozzájuk beosztott DISz-fiatalokat. Láthatjuk, hogy pártunk a legjobb előadókat biztosítja a DlSz-szerve- zet.ek oktatásának élére. Ha arról beszélünk, hogy az 1953-as évben a termelés rohamcsapata megtisztelő címet elnyerjük, akkor egy percig sem szabad — nekünk különösen — DlSz-vezetőknek megfeledkezni arról, hogy ez nemcsak a termelésben elért sikereinket jelenti, hanem az ifjúság elméleti fejlődését, a marxilenini tanítások alapjainak elsajátítását is jelenti. Nem is lehet jó DlSz-vezető az aki mindezt nem látja maga előtt. Csak az a fiatal tudja megállni a helyét a termelésben, aki A szocialista i. Kapitalista termelési -viszonyok között az akkumuláció alatt azt a folyamatot értjükj amikor a tőkés a munkások által megft érméit érték- többlet egy részét a termelés szélesítésére fordi-ja. azaz bővíti az újra kezdődő termelő folyamatot. A tőkés termelési rendszer Sztálin élv- társ által meghatározott gazdasági alaptörvénye a maximális V.őkés-pro. fit biztosítása. Amennyiben a tőkés maximális profitját az biztosítja, hogy uj gépeket vásároljon, akkor az akkumuláció során korszerűsíti gépeit, termelő berendezését. Ha csak kézimunka alkalmazásával ér el nagyobb jövedelmet, akkor mun kaerőt vásárol: azaz munkásokat vesz fel. De mindkét esetben az akkumuláció- alapja a munkások kizsákmányolása, más népek leigázása, ajz emberiség többségének el- nyomorodása. Tehát kapitalista vi_ szonyok között a munkás amikor dolgozik, egyben megteremd a feltételét további kizsákmányolásának, esetleg munkanélküliségének is. A kapitalista akkumuláció útja minden körülmények között így bontakozik ki, minden esetben növeli a munkásosztály és az egész dolgozó társadalom elnyomorodását, II. Szocialista termelési viszonyok között az akkumuláció forrása és hatása merőben más, mint a kapitalizmusban. A szocializmus gazdasági alaptörvénye, amit Sztálin elvtárs zseniális utolsó művében igy határozott meg: „az egész társadalom állandóan növelevő anyagi és 'kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növéke. dése és tökéletesítése utján“ — megmutatja a forrást és a bekövetkező eredményt is. A szocialista akkumuláció alapvető feltétele, hogy a, hatalom a munkásosztály által vezető.t dolgozó nép kezében van, valamint birtokosa a termelőeszközök többségének. Ilyen módon válik lehetővé, hogy az államhatalom, mely a dolgozók kezében van, egységes terv alapján irányítja a termelést, illetve a kisárutermelés: tervszerűen befolyásolja. Ezzel elérjük azt. hogy a dolgozók szükségleteinek megfelelően azt. a termelési ágat fejlesztjük, amelynek segítségével az egész társadalom termelését magasabb szin'-re emelhetjük. Kormányunk programmjónak gazdaságpolitikai része és az azt, követő rentudatában van annak, hogy őneki, mint ifjúmunkásnak miért kell ma többet termelnie, mint tegnap. Sok esetben megfeledkeznek erről a mi DlSz-^zervezeteink vezetői. Pl. az Asztalosipari Vállalatnál Farkas János DISz-titkár vagy a Tatarozó Vállalatnál Ná- dasi Imre DISz-titkár, akik még nem tettek semmit az uj oktatás: év előkészitésének érdekében. A legnagyobb hiányosság a Népbolt Vállalat DISz-szervezeténél tapasztalható, ahol maga a pártszervezet is megfeledkezik a DISz-szervezet munkájának segítéséről, amit bizonyít az, hogy a városi DISz-bizottság többizben beszélgetett a népbolt vállalat vezetőségével a DISz-titkár beállításáról, de ez még a mai napig sincs megoldva. így a népbolt vália’atnál nincs gazdája a DISz oktatás előkészitésének. Meg kell azonban állapítani, hogy az oktatási munkával maga a DISz-bizottság sem foglalkozott megfelelően. Elég későn fogtunk ahhoz, hogy az egyes szervezetekhez beosztott propagandistákat összehívjuk és ismertessük a beosztásukat. A tavalyi oktatási év tapasztalatai azt mutatták, hogy a hallgatók kiválogatását több helyen bürokratikus, lélektelen módon delkezések azt bizonyítják, hogy nálunk ma fokozott figyelmet kell fordítani a közszükségleti cikkek termelésére. Többet, minőségileg- jobbat és olcsóbban kell lermelnünk iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Ez az alapfeltétele annak, hogy egész népgazdaságunkat fejleszMies. sük. E feltétel biztosítása érdekében kell megyénk üzemeiben úgy dolgozni. hogy több jóminőségü áru kexiil. jöm-a dolgozók bir* okába, akik elvárják. hogy becsületesen végzet munkájuk eredménye szép, tartós.cs olcsó legyen. Ezért kell állandóan harcolni az önköltség csökkentéséért, a selej tment es termelésért, ezért kell az őszi mezőgazdasági munkáknál mind nagyobb mértékben és jó minőségben alkalmazni a Szovje unió élenjáró agrotechnikai tapasztalatait és felhasználni a kormányunk által nyújtott lehetőségeket. Ebből lesz jövőre még több, még jobb és még olcsóbb kenyér, több zsir és hús. Bő. vébb, jobb ellá'ás mellett termelnek az emberek, vidámabb a munka■ azaz a mezőgazdaságban végzett jó munka eredménye megmutatkozik az ipari tervek teljesítésében; az ipari üzemekben végzett jó munka megmutatkozik a jobb élelmiszer és egyéb ellátásban is, így hat vissza egymásra a két termelési ág eredményes munkája. A többtermelés viszont újra a nemzeti jövedelem növekedését vonja maga után, aminek eredménye az akkumuláció bővítése, azaz, jólétünk további fokozása a termelőeszközök fejlesztésén keresztül. Csak ilyen körülmények közöt; valósíthatjuk meg azt a kormányprogrammot, amely pár'unk Központi Vezetőségének útmutatása alapján készült és amelynek megvalósításában már értünk el eredményeket, de még belá hatatlan fejlődés feltételeit biztosítja. Rajtunk áll, hogy több, jobb munká. val biztosi'-suk végrehajtását. III. A szocialista akkumuláció forrásai közé tartozik a termelőeszközök tulajdonán, a termelékenység növelésén, az önköltség csökkentésén túl. a rendszeresen kibocsátott államkölcsön is. Az államkölcsön kibocsátásakor a szocialista állam kötelezett, séget vállal arra, hogy a dolgozók által megtakarított jxjnzt meghatározott időn belül kamatosán vagy nyeremény formájában visszafizet. Ezt a pénzt a '-ermelés bővítésére, uj, jobb munka, cs életfeltételek megteremtésére fordítja. Eredményét tekintve, tehát a dolgozó visszakapja közvetlenül az államnak kölcsön adott pénzét, de a gyorsabban nőve. kedő termelés eredményeképpen jobb az anyagi és kulturális ellátottsága, jobb körülmények között végezheti termelő és teremtő munkáját. Te., hát saját jobblétének fokozását jevégezték. A Ruhagyárban több fiatal nem tudott arról, hogy . őt beosztották politikai oktatásba. Az eredménye az lett, hogy a fiatalok nem is jártak el az oktatásra, s igy a lemorzsolódás a város területén a legnagyobb mértékben a Ruhagyárnál volt tapasztalható. Mindezek a hibák figyelembevételével ez évben különóíkép- pen munkánk középpontjába állítjuk, hogy az arra érdemes fiatallal személyesen beszélgessünk el. Arra kell törekednünk, hogy az üzemeinkben dolgozó, a tsz és az egyénileg dolgozó parasztfiatalokkal többet foglalkozzunk, titkár elvtársainknak meg kell ;a- vitani a munkájukat. Sokkal lendületesebben kell dolgozniuk a szervezeti munka megjavítása érdekében. Igényelni kell a párt- szervezet segítségét, ami a mi munkánk megjavításának egyik legfontosabb előfeltétele. Az uj oktatási év megkezdésének időpontja gyorsan közeleg. Október 15-ével minden területen minden oktatási formában megkezdődik a tanulás. Fokozottabban segítsük a fiatalok politikai fejlődését, akik megértették a párt és az ifjúsági szövetség Útmutatását. Szabó János városi titkár, Zalaegerszeg. lenti, ha a dolgozó államkölcsönt jegyez. Nemcsak a szocialista állam bocsát ki államkölcsönt, hanem a kapitalista állam is. A kapitalista állam által kibocsátót, államkölcsön nem jelent a dolgozó nép számára semmit. Azaz segít a kapitalistáknak abban, hogy az ö munkabérét még jobban leszori-hassák, esetleg abban, hogy őt azonnal vagy később háborúba vihessék, vagy ha a műn kanélküliség viszonyai között az édi ség következtében fizetség nélkül megeszik egy tál levest, akkor bezárhassa az államkölcsönből épitet; börtönök valamelyikébe. Emlékezte. ésül felhozom a Horthy-rendszer „Erdélyi“ kölcsönét. Miért volt szüksége a fasiszta államnak erre a pénzre? 1. Mert a megnövekedőit állami terheket a gyárosok és földbirtokosok nem vállalták magukra és az uszító soviniszta propaganda segítségével nagyon sok dolgozó amúgy is nagyon gyenge fizetéséből billentették helyre az állami költség- vetést. 2. Ezen a pénzen fejlesztették a fegyveres elnyomó szervezeteket, rendőrséget, csendőrséget, az állami igazgatást a megszállt területen és az ország belsejében. 3. Ezen a pénzen fizették ki a gyárosoknak, földbirfokosoknak és papok nak azokat az igényeket, amelyeket ők a ,.haza gyarapítása“ közben 'ámasztottak Emlékezzünk csak vissza! Jobb lett-e a dolgozók ellátása? Jobbak lettek.e a munkakörülmények a gyárakban és uradalmakban? Jobb lek-e az orvosi, a kulturális ellátottság? Kérdezhetnénk özönével és mindre csak egy szóban válaszolhatnánk: Nem! Miért? Mert a kapitalista államkölcsön csak úgy, min: a termelékenység fokozása a dolgozók elnyomorodását, az uralkodó osztály hatalmának megszilárdi-ását és gondtalan, fényűző, hereóletük meghosszabbítását jelentette. Amint látjuk, az akkumuláció hatása, eredménye merőben más volt a múltban, mint ma. Ezért dolgozzunk egy akarattal azon, hogy a szocialista akkumuláció feltételeinek megteremtésével segítsük dolgozó né. pünk s egyben a magunk minél gyorsabb felemelkedését, a szocializmus gazdasági alaptörvényének minél előbbi teljes érvényesülését. Molnár István akkumuláció forrásai és hatása A megyei rigmuspályázat eredménye A Megyei Tanács VB. népművelési osztálya 1953. junius 27- én rigmuspályázatot hirdetett a nyári mezőgazdasági munkák, begyűjtés támogatására. A pályázatot augusztus 20-án zártuk le azzal az örvendetes tapasztalattal, hogy megyei rigmusköltészetünk fejlődésére a rigmuspályázat komoly hatással volt. Több mint 50 rigmusiró vett részt a pályázaton. 300 rigmus közül kellett kiválogatnunk a legjavát, s a nyári munkák során rigmusröplapon gyorsan eljuttatnunk megyénk minden kulturbrigádjá- hoz. Rigmusiróink és rigmusbrigádjaink jó munkáját dicséri, hogy rigmusköltészetünk színvonala oda emelkedett, hogy rigmuspályázatunk termékeiből a Magyar Rádió is több alkalommal tűzött műsorára. Rádión hallhatjuk Hontvárirf Gyula és Pái József legjobb rigmusait. Az értékelés alapján a következő rigmusköltőket részesítjük jutalomban: 1. HontvárijGyula, Zalaszentmi- hály, 1 táskagramofon hanglemezekkel. 2. Pál József, Zalaegerszeg, 1 táskagramofon hanglemezekkel. 3. Kalamár József, Bak, 1 táskagramofon hanglemezekkel. 4. Gál Karola, Budafa, könyvek és oklevél. 5. Gombos Károly, Pacsa, könyvek és oklevél. 6. Bános Etelka, Homokkomá- rom, könyvek és oklevél. 7. Nagy Lajos, vb. elnök, Várfölde, könyv és oklevél. 8. Tóth Emil, Lasztonya, könyv és oklevél. 9. Kovács Ferenc, Csonkahegyhát, könyv és oklevél. 10. Kelemen János, Nagyrécse, könyv és oklevél. 11. Tárnái Zoltánná, Pusztama- gyaród, könyv és oklevél. 12. Somogyi Gyula, Balátonma- gyaród, könyv és oklevél. Rigmusköltőink megértették, hogy a rigmus a munka, a termelés, a közösségi élet népköltészete, a szemtől-szembe való találkozás költészete. Megértették, hogy a művészileg szép, tartalmában közvetlen rigmus a legjobban mozgósító kulturagitációs harci fegyver. Hontvárt^ Gyula a begyűjtési versenyt igy szólaltatja meg rigmusában: Szcntmihályi rózsás kertek alatt, Ujj Antalné nagy kosárral halad. Tojás van bent, nem nyolc, nem (is kilenc, Százaléka már száztizenkilenc. Ismert népdal képével kezdi az azóta már a rádióban is többször hallott rigmusát: Búza, búza, de szép tábla búza, Kövér kalász gyenge szárát huzza, Sok kövér szem sárga, viaszsárga. Készül már a kombájn aratásra. verse. A humoros, gúnyos hangulat valóban serkent. Ez a kis rigmus is szerepelt a rádió műsorán. Kovács Menyhért ásitozik, kinn. Az ekéje rozsdásodik, kum. Tétlen hever a fészerben A vasa is kiveretlen, kumma, kumma, kum. Megmondjuk most az alvónak, kuni, Legyen kint a földjén holnap, kum, Az álmosság most se járja, Mert a kaszát eke váltja, kununa, kumma, kum. A kiemelkedő rigmusok mellett szorgalmas, névtelen rigmusiróink sok-sok rigmusa segítette községeinkben az aratási, a begyűjtési verseny eredményeit, a Kormányprogramul tudatosítását. A rigmuspályázat nem volt öncélú; a községben bemutatott, hntásos rigmusok szerepeltek a pályázaton, s a pályázatra beküldött jó rigmusok elterjesztésének gyors feladatát is megoldottuk agitációs röplapjainkon. Rigmusiróinknak a nagy nyári munkák tapasztalatain okulva, most sem szabad pihenniük. A dolgozókkal való szemtől-szem- beni találkozásra az őszi mező- gazdasági munkák elvégzésénél, a kormányprogramm és fontos kormányhatározatok tudatosításánál a rigmusmondás területén is jelentős szerep hárul. Rigmusiróink és kulturbrigádjaink jó munkájára most is számit pártunk, a felvilágosító, népnevelőmunka kulturagitációs feladatait jó rigmusokkal, eleven, gyors rigmusbrigádokkal minden községben segítenünk kell. Lássanak ehhez a feladathoz rigmusiróink, brigádjaink sürgősen! A megyei rigmusköltészet további fejlődése rigmusiróink munkájától, a népköltészet eme uj ágának szeretetétől függ. A rigmuspályázat azt bizonyította, hogy megvan minden lehetőségünk a rigmusköltészet minőségi fejlődéséhez. Rigmusiróink fogadják meg azokat a tanácsokat, melyre egy, a rigmuspályázatra beküldött rigmus hívja fel a figyelmüket: Házunk felett kelepel a gólya, Sok rigmusnak se borsa, se sója, Rime biceg, ritmusa meg sánta: El kell vinni szegényt hospitálba, Rigmusiró, most lehozzad szólok: Ha rigmust írsz, ne légy soha (szónok. Regényt se irj, nem áll az jól (néked. Ne fitogtasd igy a tehetséged! Hacacáré szöveget ne használj! Olyan ez, mint tsz-ben a kasznár. Nem illik a szöveghez a nóta, Verébcsiripeléshez a kóta. Ringnak, dőlnek az arany kalászok, ömlik a szem. tellenek a zsákok, Rakják is már a kocsira rendre, A kombájntól a begyüjtőhelyre... A rigmusok hagyományos formáját használja fel Pál József tarlóhántásra buzdító kis népi I Mosolyogni hogyha kell, ne sírjál, Nyúlfarknyit, vagy hétröföst ne (Írjál! Népről-népnek szóljon versed, (kótád, Egyszerű és népi legyen nótád! (Hadnagy L.) „A ió szervezés“ A zalaegerszegi városi tanács népművelési csoportjat a Társadalom es Természettudományi Társulat szeptember Tre Majakovszkij-estet hir. delelt a járási kultúrotthon kistermébe. Szeptember elsején este háromnegyed nyolckor sietve igyekeztem a járási kuttufotthonba. A kulturok. hon folyosóján jókora tábla ötlött a szemembe. Az írást elolvasva megtudtam, hogy a Majákovszkij-est nem itt, hanem a Marx-tér 1 .számú házban (régi városháza) all. emeleten lesz. Bohanok a Marx J ér 1-be és tudakozódom a portástól: — Itt less a Majakovszkij. esit? — Mire ő csodálkozva mered rám, majd odavezet egy hirdetőpla- káthüz és vaskos mutatóujjával rá1 bök egy helyen. E művelet után meg> tudtam, hogy nem itt lesz, hanem a járási kulturotthonban. Sietek visz- sza, miközben baljós gondolatok környékeznék: no, én jól elkésem. 'A kultúrotthon folyosóján két termetes asszonyság állja utamat ezzel a kérdéssel: — A Máj akovszkij-estre tef-m szik menni? — Igen, oda igyekszem. — Nem itt lesz, a régi városházán, a Marx-tér 1-ben. — Es élénk iaglej- tessél leezdtek magya, ' valamit, amit én már nem hallottam, mert türelmemet végkép elvesztve, fakép. nél hagytam őket. Mikor lesz vég/: rend e lőrén ’■* Zalaegerszegen? 1953. szept, 9. Szerda.
