Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-08 / 210. szám

Lelkesen ünnepelték a bányásznapot az olajmunkások t Á Hl h L E I + A népneYelőmunkát az uj feladatoknak megfelelő színvonalra kell emelni A báMkseeut gyöngyi községi párt- szérvezél népnevelői hosszú hetek t<Aán ez elmúlt hét csütörtökén gyűl. fék össze, hogy beszámoljanak la- passzt (dalaikról s megbeszéljék fel­adataikat. Adorján József elvtárs, párt titkár ismertette a miniszterta­nács őszi munkákkal kapcsolatos ha­tározatát — helyesen, már községi viszonylatra lebontva—majd a meg­jelent, mintegy harminc népnevelőt felkérte, számoljanak be tapasztala iáikról. A hosszú hallgatás — mely a be­számolót követte — arra mutat, hogy a bánolcseentgyörgyi népnevelők az uratás es a óséplés idején elvesztet ték kapcsolatukat a dolgozókkal, min ismerik feladataikat. Egy nép­nevelő — restelkedve a hallgatás miatt —est meg is magyarázta: „A sok munka miatt nem jártunk nép- nevelőmunkára.“ Neszük csali a ment égető éh est, A hozzászóló szerint a bánokat en tg yör gyi népnevelők e.zek szerint kétféle­képpen beszélgetnek például Kovács Károly dolgozó paraszttal. Egyik beszélgetésük alkalmával Kútfej István és Kovács Károly beszélget, másik alkalommal (s ez a hivatalos) Kútfej Is ván népnevelő beszélget Kovács Károllyal. Azt egy népneve­lő sem állította, hogy az aratás és a cséplcs idején nem lelt volna alkal­muk elbeszélgetni a dolgozókkal, hí. szén együtt arattak, csépel1 ek. csak hát erre külön nem volt feladatuk. A pártszervezet első feladata te hát úgy nevelni a népnevelőket, hogy azok népnevelők legyenek mindenét,1 ’ ahol dolgozó társaikkal találkoznak legyen az a földmuvesssóvetkeier boltja, a vasárnap délutáni kapukban folyó beszélgetések szinhelyc. Annát is inkább, hiszen a dolgozók várják a népnevelők utján hozzájuk érkező feleleteket. Kérdés BánOkssentgytr gyón is van elég — amint azt a ■népnevelőért ekedet későbbi része va­gyon is élesen megmutatta. A népnevelők nem dolgosnak, doh goeolt hót az ellenség, a községi tanács elvégezte az adókedvezmény nyomón mindenegyes dolgozó adó jé nak leszállítását. Kissé gyorsan is végeztek. így történt meg, hogy a vezetősége megbeszélte a miniszter ta­nácsnak az őszi szánlás-vcics feluda. iáiról szóló határozatát. Szabó Fe­renc clv'árs, a községi pártszervezet titkára azután népnevelőéi’, ckezletel hivott ö°°~c. As értekezletre meghívta a termelő csoport és az egyénileg dol­gozó parasztok legjobbjait is, hogy ők is felvehessék részüket a felvilá­gosi ó munkából. As Őszi munkákra való gondos előkészületei; biztosítják majd, hogy a község dolgozói a határozatnak ■megfelelően időben befejezzék a ka. pásnövények betakarítása után oA Ősziek vetését. A népnevelők rendszeres felvlld gosító munkád folytatnak. Deák Já­nos elvtárs, pártvezetőségi tag el­mondta. hogy a koron vetés sokkal rendelet ismertetése hiányában a Ili. ipusu tsz adókedvezményének meg felelően csökkentették az^ 1. .íp-tUu csoporttagok és az egyénileg 0.0, gozó parasz tik adóját is. A község dolgozói maguk is h - lellcnkcdve fogad’ák ezt az mézke. gist, hiszen sokan ezek szerint már a jövőévi adójukat is megfiz(u;e!t. A rendelet megérkezése után az arány­talanul lecsökkentett adót a rende­lőiben foglaltaknak megfelelően emelni kellett. Amikor az adókat véglegesem rendezték (persze ezután is 800-—IS00 forinttal csökkent ál­lag a dolgozó parasztok adója) munkába lépett az ellenség s jfel- emelték az adói“ jelszóval elhintet. ték a kétkedés magvát a kormány programm iránt. Hetekig szünetelt a népnevelő- munka, nem csoda hát, ha lábra ka­pott a'hir s jónéhány dolgozót meg­tévesztett. A népnevelőértekezlet fisz. fázta est a kérdést (bár elég későn). El kelt mondani a dolgozó parasztok­nak. hogy a kormány pro gramm min­den betűje valórüváttk s el kell inon. dani azt is, hogy a rendelet hiányá­ban elkövetett hibát kijavítod ált s nem az adót emelték fel. Nézzük meg a népnevelők felelős* ség ét Tankasz Sándor 7 holdas dol­gozó paraszt esetében. A kormány- pr cg ramm elhangzása -után burjánzó helytelen nézetek hatására (nen í-s beszélve az ezt tápláló ellenség sut fogásáról) Tankasz Sándor dolgozó paraszt beleszántott a tszcs földjé­be. Magától értetődik, hogy meg. büntettek érte. Qóndoli-e arra a pártszervezet cs a népnevelők, hogy felelősek a történtekért? Nem lehet csak egyszerűen megállapítani a tényt, hogy Tanítasz Sándor a tszcs földjét felszán'otta s ez a cselek­mény büntetendő, Így a büntetés megérdemelt. Tankasz Sándor nem ellenség, csupán az ellenség megté­vesztene, mégpedig azért, mert á népnevelők tág tetet hagytak aa el­lenség számára. Ezután már eleven hozzászólások következtek. Élénk vita alakult ki — bár ezeket legtöbbször a népne> velők tájékozatlansága hozta magá­val s nem egyszer megcsendült az el­lenség hangja is a hozzászólásokban, nagyobb termést eredményez, mert előbb fejlődik a gabona. A dolgozók kérdéseire mündig világos választ ad, megmagyarázza az uj módszerek al­kalmazását, azoknak jelentőségét. A pártszervezet vezetősége emel. lelt jól foglalkozik az uj oktatóéi év előkészítésével. A propagandisták melleit megbízták feladatokkal a, pár'csoportbizalmi. elvtársaiiái is. Az oktatás előkéseit és éhe bevont elvtársak már minden hallgatóval el­beszélgettek. Beszélgetés közben ér­deklődnek a hallgatóktól, hogyan végzik a pártmcgbizaUísokttt, meny­nyiben ségü&tte ezeknek végzését az éli mi” oktatási év munkája. Meg­kérdezik d hallgatóktól azt is, hogy milyen hiányosságokat Iá Jak az el. mull évben és kérik, hogy bifála j vita,-készség azonban feltétlen arra mutat, hogy a bánokszéntgyöt- gyi népnevelők meg tudják oldani feladataikat de ehhez rendszeresen kell tájékoztatni őket az események, röl, feladatokról. Mi a feladata e fóron a párlszet­vezetnek ? Dolgozó népünk jólétének emelé­sét szolgáló prograinmmk megváló sitása nagymértékben, a pártszerve­zetek szervező. cszmei.néVélő mun­káján múlik. A dolgozók kommunis­ta nevelésének hatalmas eszköze a politikai agVdctÓ. Az agítádó célja, hogy a párt eszméit a tömegek kö­zött elterjessze, a dolgozókat az ál­lami feladatok, a tervek teljesítésére lelkesítse. Az agitáció ereje a iÖMe« gekket való szoros kapösótartában, cél- tudatosságában és hüthdióságában rejlik. E kapcsolat elmélyítése és clevenenlartása elsőrendű felada­tuk. Az elmúlt, kelek lonyhasága és tét. Icnsége is tanulságul szolgál a párt- szervezetnek. Nem szabad belenyu. godni abba, hogy a népnevelők el­szakadjanak az éleitől és -munkájuk során csak felületesen használják fel az életüket közvetlenül érintő gya­korlati kérdéseket, igy elsősorban a mos'ani árleszállítás hatalmas jelen tőségét. Gondatlan a népnevelők megváló- gatása is — bár a hozzászólások, ban felbukkanó ellenséges nézetek nagyrészt a népnevelőkkel való fog­lalkozás hiányosságából is erednek — de feltétlen meggondolásra kell, hogy késztesse a pártszervezetet. A politikai felvilágosi'ó munka ered­ménye, eszmei színvonala első sorban a népnevelők kiválasztáséitól, politi­kai és ideológiai felkészültség elöl függ. Éppen ezért még félmegoldás­nak sem nevezhetjük, ha olyanokat von be a pártszervezet népnevelő. munkába, akiknek más feladatuk nincsen s „erre ráérnek“. Több ve­zető párt- és gazdasági kádert kell megbízni e feladódnál, A pártszervezet tanuljon e hiá­nyosságokból s a feladatokért érzett felelőssége tudójában foglalkozzon többet n népnevelőkkel, irányítsatá­mogassa őket munkájukban. (B. E.) iáikkal segítsenek a hibák kijavítá­sában. Hiba azonban az, hogy a párt- szervezet vezetősége nem bízta meg feladatokkal a tömegszervesetek ak­tíváit. Nem adott kellő segítséget a DlSz^zervéZetnek ahhoz, hogy a fia­talokat megfelelő arányban bevonják az oktatásba. Megelégedtek azzal, hogy a pártszervezetnél elvégezték a hallgatók kiválogatását. Szabó elV- árs megfeledkezett arról, hogy a DISZ-oktwiásért a pártszervezet Üt kára személyesén felelős. Ennék tu dalában végezze a munkáját a fia. tolok körében, Segítse őket, hogy ők is segíteni tudjanak a pártnak, feladatai végrehajtásában. Közel 2500 dolgozó vett részt a bázakerettyei ünnepségen- A nap zenés ébresztővel kezdődött, majd egyre-másra érkeztek az olajbá­nyászokkal telt gépkocsik Lovászi­ból, Nagylengyelből, Nagykanizsá­ról. Az ünnepséget a bükkerdő övezte kultúrotthon előtt tartot­ták. A bejáratnál, az ut két olda­lán diszkapuként egy-egy lyukbe- befejező emelkedett a magasba. Tetejükön nemzetiszinü zászlót lobogtatott a szél. A két lyukbe­fejezőt a csigasor kötötte össze. A csigasor alján a Szakszervezet vándorzászlója lobogott ezZel a felírással: „Az üzem legjobb dol- gozói‘‘. Az egyik lyukbefejező Szép Lajos főfurómester berende­zése: itt 114.5, a másiknál, Biró Lajos főfurómester berendezésé­nél 120.5 százalékos téljesitményt értek él a dolgozók. Az ünnepséget a Himnusz el­hangzása után Varga Béla elv­társ, a budaíai Kőolajtermelő Vállalat igazgatója nyitotta meg, majd Szalai Béla elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség tagja, a teivhl- vatal elnöke mondott ünnepi be­szédet. — Az olajbányászok a terme­lésben és a politikái harcokban együtt vesznek részt a szénbá­nyászokkal — mondotta többek között. —• Az olajtermelés! tervet 1Ö8.7, a fúrási tervet pedig 107.6 százalékra teljesítették. A buda- fai Kőolajtermelő Vállalat nem ért el ugyanily magas eredményt, dd tervét állandóan 100 százalék felett teljesítette s ez már reagá- banvéve is igen szép eredmény. Az ünnepség alkalmával 16 bá­nyász részesült kitüntetésben s több mint százan pénzjutalomban. Szalai elvtárs ünnepi beszédé­ben beszámolt azokról a hiányos­ságokról is, amelyek az olajüze­meknél tapasztalhatók voltak. A munkafegyelem helyenként meg­lazult s ez főleg a kormánypro­gramra elhangzása után volt ta­pasztalható. Egyesek azt gondol­ták, a pénzbüntetés eltörlése azt jelenti, hogy most már nincs szük- sék a munkafegyelemre s azt mindenki kénye-kedve szerint megszegheti. Azt gondolták, nincs pénzbüntetés, tehát nem Is tehet­nek semmit a munkafegyelem megsértőivel szemben. Azóta sok esetben tapasztaltuk, hogy a jó nevelő munka pótolja a pénzbün­tetést, ahol pedig ez nem használ, vannak egyéb eszközök, amelyek helyes alkalmazásával elejét ve­hetjük a munkafegyelem lazulá­sának. A továbbiakban rámutatott Sza­lai elvtárs a takarékosságnál és az Önköltségcsökkentésnél mutat­kozó hiányosságokra. Egy igen jó példával világította meg, mit je­lent az, ha a dolgozók nem ve­szik észre, hogy hol és mivel le­het takarékoskodni Az egyik tég­lagyárban az ellenőrzés során ta­pasztalták, hogy a telepen szana- széjjel hevernek a samottéglák. A dolgozók nem vették észre, hogy a samottéglából, amelynek darabja 30 forintba kerül, ha­nyagságuk folytán milyen sok tönkre megy. Ekkor próbát tet-t tek. Az egyik samottéglára egy forintot helyeztek s figyelték, észreveszík-e azt. A forintot az első arra haladó dolgozó észre­vette és zsebvetette, de tóvább hagyta a járművek útjában he­verni az egy forint alatt lévő 30 forint értéket, a samottéglát. Hogy népgazdaságunk számára, mit jelen* u takarékosság, arról már igen sok szó hangzott el s ha a szavak tettekké válnának, ha naponta mindenegyes dolgozó leg­alább egy forint értéket megta- karitana, havonta legalább 500 há­zat építhetnénk ebből a megta­karításból. Szalai elvtárs rámutatott arra a hiányosságra is, amely a kollek­tív szerződés ellenőrzésénél ta- pasztaiható. Az egyik esetben, amikor a kollektiv szerződés vég­rehajtásával kapcsolatban értekez­letet hivtak össze, a dolgozóknak csak mintegy 10 százaléka jelent meg. Voltak egyéb hibák is. A nagy- kanizsai MASZOLAJ Gépgyár­ban tavaly nem használták fel azt az összeget, amelyet szociális juttatásokra kellett volna fordita- niok. A továbbiakban azoknak a vál­tozásoknak ismertetésére tért rá Szalai elvtárs, amelyek pártunk határozata és a kormánypro­gramon óta történtek. —• A határozat nem maradt pa­píron — mondotta. — Két hónap alatt mintegy 3 milliárd forintot juttat államunk parasztságunk­nak az egyes kedvezmények ut-* ján. A lakásépítkezésekről szólva el­mondotta, hogy a 40.000 lakás közül mintegy 15,000 már az idén felépül. Uj lakások épülnek Nagy­lengyelben, Lovásziban és Báza- kerettyén is. A hatalmas jelentőségű árle­szállítással kapcsolatban, amely­ről részletesen beszélt Szalai elv­társ, felhívta az olajmunkások fi­gyelmét, hogy az alacsonyabb árakhoz még nagyobb árubőségefc kell biztosítanunk. A több áruért folyó harcból az olajmunkások úgy vehetik ki részüket, ha több olajat adnak az iparnak. Szalai elvtárs ünnepi beszéde után Varga Béla elvtárs olvasta fel a MASZOLAJ-központ mun­katársainak üdvözlő táviratát. Majd Kertay György elvtárs ki­osztotta a kitüntetéseket. Utána úttörők köszöntötték a bányászo­kat, majd a bányászzenekar el­játszotta az Internacionálét s ez­zel az ünnepség hivatalos része véget is ért, s kezdetét vette az ebéd, majd az esti órákig tartó sport- és kultúrműsor. A pókassepetki pártszervezet A csehszlovák dolgozó nép szep- teinber első napjaiban emlé Iceéik meg Julius Encsikről, alti a fa­sizmus elleni küzdelemben a haladás gondolatáért, népe boldog jövőjéért iiz évvel ezelőtt halt hősi halált, Julius Fucsik 1903 február 23-án született timiehövba-n. Atyja vasese. tcrgályos. anyja varrónő volt. Julius Fucsilc éveken át ételt hordott ap­jának a gyárba, amikor az dolgo­zott, A kis JuliUe itt ismerte meg fi munkásokat, azok munkáját itt ismerkedett meg a munkások’szoli­daritásával is. A háború éveivel eíAlült nőtt a dolgozók nyomora Hallotta panaszaikat a háború elhú­zódása miatt. Sokat gondolkodót ezen és akkor kezdte el írni a „Slo. Van“ cimü gyermekű jságot.. így már tizenkétcves korában vjságszor. készt övé vált, amelyet egyébként %s kólái füzetbe irt. 1916 hm „Jókedv“ címmel uj folyóiratot adott ki, tizen­négy éves kordban pedig egy to. vábbi, ugyancsak kézzel itt folyóira­tot vndvtótt meg ,,Gech'‘ címmel' ez az újság már szépirodalmi folyó íra1 volt. Érezte, hogy a munkásosztályhoz tartozik és ezt 1918 május elsején kifejezésre is juttatta. Kötelességé nek tartod a, hogy a munkásokkal együtt részivegyen a május elsejei il­legális tüntetésen. Julius Fucsik a munkásosztály oldalára állott és egész életén át hit maradt a műn. kásoszlályhoz. Felismerte, hogy ez a világ nincs rendben, est meg kell változtatni, és segítette is, hogy megváltoztassa azt. Éósz’velt a pü- zeni munkás-diák bizottság megala kilósában és munkájában igyeke­zett tudomást szerezni az orossorszá. ni eseményekről. Már 1920-ban 'agja volt a püzeni ,.Pravda“ uj ságkiüdú szövetkeze vek. amely ki adta a baloldali szociáldemokraták lapját, a ..Pravdát“. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapi­tása után ez a lap Pilzen vidékén a kommunista párt lápja lett, PH. zenben a baloldali se ódáid emokra- ákhoz tartozott cs amikor ebből a mozgalomból -a Kommünikéi Párt megszületett, belépett a dolgozók for­radalmi pártjába. Együtt éti a Kom­munista Párt ái, annak megszületé­sé'ől kezdve és őt ez a párt nevette fel, esőbb az állami statisztikái hivatalból elbocsátották, mi* vei ági ált a tisztviselők között, hogy lépjenek rokona# env-sztrájkb a a sztrájkoló épitő-munkásokkal. Ettél kezdve munkásként kereste -meg a kenyerét. Az ,,Avantgarde“ című 7cipót több társával együtt sserketz- 'ette, Az idők folyamán a ,.Bildé Právo“, a ..Krncn“ es a ..Tvorba“ cimü lapoknál dolgozott. Előbb a színházról, később az irodalomról ;rt, végül politikai riporter tett be. 7öte. Járt a fízovjü-íuniőben, ahonnan ■rtékes tapasztalatokkal tért vissza Többször volt kaona, de kommu nista magatartása miatt mindannyi, szór elbocsátott ók, Végül a .Haló noviny“ cimü lapnak leU vezető szerkesztője. Ez a lapot a Kommu­nista Párt akkor adta 1A. amikor a Elláé Právo és a Eudy Vecernik ci­mü lapokat egyre gyakrabban cen­zúrázták és bénították, Julius Fucsiko-t a rendőrség állan­dóan kereste s ezért ülegalí ásban c-U. Cikkeit álnév alatt irta. 1934 au­gusztusában a Kommunista Párt a Szovjetunióba küldte ki, a Búdé Právo tudósi ójaként. Onnan vissza- ’érve ismét a Búdé Právo ezerkesz- 'őségében folytatta munkáját. Cseh. ország teljes megszállása után azokat a, lápokat, amelyekbe Fvjcsík még irt. kivétel nélkül be'Ütötték. FuoSik megtagad’a, hogy a ,.Cesky delnik“ cimü fasiszta lap knUurrovatába ír­jon A Kommunista Párt első köz- SÍ- ponti bizottságának letartóz­tat ása u'án résztvett a második központi bizottság megszervezésében amelynek maga is tagja volt. Ekkor a sajtópropaganda politikái vette ‘ésérc kapott megbízást. A Gcs'apo lázasan- nymnocon a Kommunista Párt vezetőségének felkutatására. A kommunisták, a cseh hazafiak ez. reit le'artóztatták, megkinozták és kivégezték, Julius Fucsilcot 1942 áp­rilis 24-én tartóztatták le Prágában. A Gestapo több, mint egy évig kí­nozta vizsgálati fogságában, de hiá­ba remél e, hogy Fucsik bevallja kapcsolatát a Kommunista Párt ve. zetőségével. A fasizmus elleni küz­delmet a fogságban is tovább foly­tatta, Tudta, hogy maga nem éri meg a felszabadulást, de nemzete szabadon fog élni. Julius Fucsiknak ez a tudat adott hősiességet a ber­lini náci bíróság előtt. Amikor a kivégzés színhelyére vezették. az In- ternaciónálét énekéite. 1943. szeptember S.án, 14 nappal elitéltetése után, reggel fel Öt órakor végezték ki. Életével, a szabadság­ért vívott becsületes küzdelmével a csehszlovák nép nemzeti hőse lett. ,,üzenet áz élőlnnek“ cmü munkája pedig a csehszlovák ifjúság szere­teti olvasmánya. Julius f ucsik élele és műve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents