Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-01 / 204. szám
P A RT ÉLET* A járási Zalaszentgrót A zalaszentgrótd járás pártvú- lasztmányának kihővi-elit ülése vasárnap délelőtt vitatta meg a lvöz. ponti Vezetőség junius 28-i határozatát és a járás pártszervezeteinek e határozattal kapcsolatos tennivalóit, A pártválaszímányi ülésen Törijlc Lajos elvtárs mondotta el a járási párt bízó ttsúg beszámoló j á t. Ismertette a járás pártszervezeteinek és községeinek eddigi eredményeit. A járás fejlődése ós a pártszervezetek munkáinak eredményei mellett mélyrehatóan és őszintén bírálta a járási pártbizottság munkájának hiányosságaiig de bátor és segítő bírálatot mondott a községi pártszervezetek vezetőinek munkája íelet't. a beszámoló többek között: ránmltatotít, hogy a kollektiv vezetés és a bírálat, önbirálat hiánya, a pártdemokrácia megsértése, milyen kárt okozott a tömegek és a járás pártszervezetei közötti kapcsolatban. A beszámolót vita követte. A felszólalók valamennyien a pártmunkában elkövetett hibák követe kezményeként a tömegek'-öl való elszakadást. jelölték meg, A vita során az elvtársak számos példát hoztak fel a hibák bizonyítására. Jalo- veczki Rudolf né elv társnő, a zala- szerutgróti községi pártszervezet íüg- getleniíétt titkára elmondotta: , ahhoz, hogy o; tömegekkel való kapcsolatot ki tudjuk szélesíteni és aktivizálni tudjuk a dolgozók széles rétegeit a kormányprogramm megvalósítására, elsősorban az szükséges, hogy pártszervezeteink javítsák meg belső munkájukat. Alapszervezeteink túlnyomó többségében a tag« ság egy bizonyos része nem végez pártmunkát, ezáltal gyengül kapcsolatuk a tömegekkel, a párt) szava, nem jut el minden dolgozóhoz. Ebben én is hibát követtem el, nem adtam a pártszervezet vezetőinek megfelelő gyakorlati segítséget, hogy kapcsolataikat szorosabbra tudják fűzni a dolgozókkal. A törnegka-p« csolat meglazulását mutatja az is, hogy alapszervezetűink egy rész ében hónapok óta nem, vesznek fel tagjelölteket. Ezekhez a hibákhoz hozzájárul az is, hogy mióta titkári funkcióban vagyok, egészséges bírálatot a járási pártbizottságtól nem kaptam, de ledorongolást és durva, fegyelmezést orvnál többet, ami nagyban befolyásolta a helyes vezetést. Több esetben a járási pártbi. zott ság munkatársai elvették az önállóságomat s megoldották helyettem a feladatokat‘ ’. Huber elvtárs, kehidai párttitkár bírálta a járási pártbizottság mun kaját. Elmondotta, hogy a járási pártibizottság munkatársai néha csak futó munkát végeznek, de sok esetben az is előfordul, hogy a tanácsnál hagyják az instrukciót-, nem keresik fel a párttitkár elvtár- sat. Kém töltenek a munkatársak hosszabb időt az alapszervezetnél, ahol gyakorlatban adhatnának segítséget a feladatok elvégzéséhez. Ezek után még sok értékes hozzászólás lmgaottl el, melyek a hibák kijavításához nagy segítséget adtak. A választmány gazdag tanulságokat adott a járási pártbizottság és az alapszervezetek vezetőinek és megszabta a soronlévő feladatokat. A beszámoló és a vita felfedte a hibákat és útmutatásokat adott, de utalt arra is, hogy igen sok tennivaló van még a birálat-önbirálat elmélyítése terén. Letenye A letenyei járás pártválasztmá- nya szombaton délelőtt ült össze. A pártválasztmányi ülés világos tükörképet adott a letenyei járás pártbizottságának munkájáról. A járási pártbizottság Varga ízyula elvtárs által elmondott beszámolójából meggyőződhettek a választmány tagjai az alapszervezetek titkárai: mit jelen az, ha a kollektiv vezetés helyett a személyi kultusz kerül előtérbe. A beszámoló konkrét példákkal mutatott rá egy-egy hibára, amelyet elkövettek a járáson belül, amelyekre elsősorban pártunk Központi Vezetősége hivia fel párt- bizottságaink, pártalapszerveze- teink figyelmét. A briálat — amely elhangzott a járási párt- bizottság munkatársai, a községi titkárok felé —, mélyreható és őszinte volt. Rámutatott azokra a túlkapásokra, amelyek többizben pártválaszímányi ülésekről megsértették a pártdemokráciát, a kollektiv vezetést, a birálat-önbi- rálatot. A kiskirályoskodás, a ba- sáskodás, a dolgozók lebecsülése meglátszott nem egy párt- és gazdasági funkcionáriusunknál, akik ahelyett, hogy a dolgozók érdekei mellett kiálltak volna, többizben a pártdemokráciát megsértve személyi kultuszt űztek. Ezek a párt- és gazdaságvezetők összetévesztették a pártot magukkal. Nem vették figyelembe azt a marxista- leninista tanítást: hogy a párt nem öncél, hogy a párt a tömegekért van. A beszámoló az önbirálat fegyverével feltárta a pártbizottság munkájában lévő hiányosságokat és hibákat. Rámutatott arra, hogy a jb. egyes munkatársai beszéltek az oktatásról, ugyanakkor nem mutattak példát. Sokszor gazdasági kérdéseket intéztek politikai munka helyett. A járási pártbizottság munkatársai többizben átvették a járási, vagy a községi tanácsok illetékes osztályainak szerepét. A beszámolóból kitűnt az is, hogy a letenyei járás kommunistái és a dolgozói jobb eredményeket értek volna el, ba jobb politikai munkát végeznek. A beszámoló feletti vitában számos felszólaló bírálta a járási bizottság munkáját, amely nem figyelt fel időben a hibákra. Pl. a járási tanácsnál a kollektív vezetés helyett kiskirályoskodás volt tapasztalható. Ez mutatkozott meg Kovács István elvtársnái, a járási tanács elnökénél is, aki többesetben megfenyegette a hozzá beosztott dolgozókat, ha bírálni merészelték: «Én vagyok a tanács elnöke! Elsősorban engem illet elsőség!' Ugyancsak a járási tanácsnál tiltotta meg a tanácselnök, hogy a tanács titkára, Szabó János elvlárs a választmányi ülésen részívegyen. Szabó elvtárs ennek ellenére részívett a választmányi ülésen s jogosan gyakorolt bírálatot a járási tanácselnök basáskodó magatartásán. Több felszólaló foglalkozott azzal a helytelen módszerrel, amikor a községi tanács elnöke és titkára irányította a községben folyó pártmunkát. A felszólalásokból kiderült az is, hogy egy- egy községben, termelőszövetkezetben dolgozó párttagok nem ismerik a járási pártbizottság titkárát. A felszólalók a helytelen káderpolitikára, az oktatás helytelen kiválasztására is rámutattak. A járási tanácsnál, és a községi tanácsoknál például egyszerre küldték el iskolára az elnököt és a titkárt. Ez azt vonta maga után, hogy gazdasági kérdésekben hiányosságok mutatkoztak káderhiány miatt. A felszólalók zöme megbírálta a lovászi és a bázakerettyei párt- bizottságot is, akik nem egy esetben szabálytalanságokat követtek el. Hiba, hogy e két fontos üzem választmányi tagjai nem szólaltak fel, nem mondták el véleményüket, nem reagáltak az őket ért bírálatra. Összegezve: A választmány foglalkozott a járás területén lévő hibákkal és hiányosságokkal. Számos bírálat hangzott el, amelyek mind azt bizonyították,- hogy a letenyei járás kommunistái felismerték tennivalójukat a Központi Vezetőség határozata után, Zalaegerszeg A zalaegerszegi járási párlvá- lasztmány kibővített ülése szombaton vitatta meg a kollektiv vezetés hiányosságából adódott hibákat. A beszámolót Csondor Vilmos elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondotta. A beszámoló felmérte a járás eredményeit, hibáit. Elemezte többek között, hogy a kollektiv vezetés és a bírálat, önbirálat hiánya, a pártdemokrácia megsértése milyen károkat okozott a tömegek és a járás pártszervezetei kapcsolatában. Rámutatott arra, e hiányos vezetés mellett nem működtek úgy a pártszervezetek, ahogy azt a párt és a kormány programmja megkövetelj. Ennek alapján majd minden egyes résztvevő hozzászólt. Többek között elmondták, hogy a járási pártbizottság, ezen belül egyes funkcionáriusok a segítségadás helyett ledorongolást, utasítást adtak. Elismerték a titkárok, hogy ebből adódva legtöbbször a saját elgondolásuk szerint egymaguk végezték s hajtották végre azokat a feladatokat, amelyeket a kollektívának kellett volna végrehajtani. Beke István elvtárs, a zalalövői függetlenített párttitkár bírálta a járási pái'tbizottság funkcionáriusáét, mert nem egy esetben munkájuk átfutó volt. Ebben csak a Központi Vezetőség határozata után mutatkozott javulás. Kérte a járási pártbizottságot, hogy a jövőben a beküldött jegyzőkönyveket, jelentéseket alaposabban tanulmányozzák át, hogy az azokban lévő hibákat, nehézségeket segítségükkel mielőbb orvosolni tudják. Pesti József elvtárs, a kemen- dollári pártszervezet titkára a kormányprogramm megvalósításáról beszélt. »A kormány pro- grammja megvalósításáról — mondotta — nem elég csak beszélni, mert a kenyér, a több ruha nem hull az égből, hanem azt meg kell termelni. Úgy gazdálkodni, mint azt az egervári állami gazdaság vezetői gondolják, nem lehet. A kapások hónapok óta nem láttak kapát, stb., s hiba lenne, ha ezt nem vennénk észre az egyéni gazdáknál is. A hibákat ki kell javítani, mert csakis igy tudunk többet termelni, hozzájárulni ahhoz, hogy a kormányprogramm megvalósuljon.“ Koller Magdolna elvtársnő, a zalaszentiváni tojás- és baromfi- begyűjtő vállalat párttitkára bírálatot gyakorolt a pártbizottság és a munkatársai felé. — Büszke vagyok — mondotta —, hogy egy éve párttag vagyok és az a megtisztelő fel-adat hárult rám, hogy a vállalat párttitkára lehetek. Amikor a pártszervezet tagsága ezt a feladatot rámbizta, kértem a járási pártbizottságot, hogy se- giséget biztosítsanak. Az ígéretet megkaptam, a segítséget azonban nem. Sok esetben, amikor a párt- bizottságtól kijöttek az elvtársak, csak a vállalat igazgatójáig jutottak el, akinek elmondták, hogy a pártszervezetnek mit kell tennie. Ebből nemcsak az adódott, hogy a kollektiv vezetés, a pártdemokrácia nem érvényesült, hanem Kovács elvtárs önteltté vált, sok esetben átnyúlt a pártszervezet felett és nem egy esetben lenéző volt a párt vezetősége iránt. A jövőben azt szeretném, ha a pártbizottság Ígéret helyett segítséget adna, hogy biztosítani tudjam a kollektiv vezetést s ezzel a pártszervezet munkájának megj avulását. A választmány betöltötte hivatását és a beszámoló, valamint az elhangzott hozzászólások megmutatták, a zalaegerszegi járás pártszervezeteinek tennivalóit, _ Az uj tanév kezdetén Kinyíltak ismét az iskolakapuk, - Uogy szabad hazánk reménysége, az uj ifjúság megszerezze a szocializmus építéséhez szükséges tudást és művelt emberekké váljanak fiaink és leányaink. Alkotmányunk is különös gondot fordít az iskolás gyermekekre: óvja, műveli, tanítja ós neveli, hogy a Matroszovok és Zoja Koszmogyem. janszkáják példája nyomán helyt tudjon állni az életben; az építés, a békeharc, hazánk védelme terén. Kern egészen öt esztendővel ezelőtt hazánkban 70 ezren végezték el az általános iskolát, ma pedig több, mint 100.000 azok száma, akik az általános iskola mind a nyolc osztályát elvégzik és tovább is tanulnak. Az átkos muH minden rossz terhe, öröksége gátolta iskoláink fejlesztés ét. Ko rmán yp rog rammuuk előírja, hogy nagyobb beruházásokat kell adni iskoláinknak, hiszen megyénkben sok-sok általános iskola nyílt. Középiskoláink is szaporodtak: Zalaszentgróton uj középiskola nyílt, a nagykanizsai technikumok pedig modem és uj iskolák, .melyek azelőtt nem vobak. A gépipari technikum felszerelése páratlan a maga nemében. A tanulók kényelmes, szép, elsőrendűen felszerelt iskolákban tanulhatnak. Hatalmas gépcsarnok áll rendelkezésükre. Szaporítani kell iskoláinkat hiszen a gyermekek is szaporodnak. Különösen a falusi, vagy a közlekedési vonalaktól távolabb eső helyeken kell erősen szervezni, építeni uj iskolákat, tanítói lakásokat. S amíg a terv szerint iskolaépítésre sor kerül, addig is a tantermeket kell szaporítani, hogy még jobban menjen a tanítás és nevelés. Ezekkel párhuzamosan a tanerők számát is növelni kell. Megyénkben még mindig égető nevelőhiány van, ugyanakkor megyénkből nem sokan jelentkeznek nevelői pályára. Használják ki fiataljaink a lehetőséget, tanuljanak pedagógusnak, hogy minél több nevelő oktathassa ifjúinkat’ Több nevelő, több iskolát kiván, több nevelő — szakosított oktatás, a szakosított oktatás pedig jobb szakmai munkát jelent, mégpedig minőségit A nevelői munka százrétü. Mind. egyik része mély szaktudást, szocialista nevelőt kiyán, hogy maga is ifjú kommunistákat nevelhessen. Nem szabad megengedni, hogy a tanulók elmaradozzanak az iskolából, vagy hiányozzanak. Mindvégig az iskolában! Az általános iskola után minél többen tanuljanak középiskolában, egyetemeken, technikumokon, hogy még hatalmasabb hullámként hömpölyögjön előre a kulturíorradalom. Hiányzást, késést ne tűrjenek a szülök: a tanuló műhelye, másik otthona az iskola, ahol rendesen és pontosan kell megjelenni, ahová minden reggel fel kell készülni: meg kell tanulni a leckét és még jobban meg kell tanulni, hogy a szülőknek, az iskolának, a társadalomnak büszkeséget jelentsenek tanulóink. De arra is ügyeljenek a szülők és a nevelők, hogy ne a VI. osztályból maradjanak ki a 14 esztendős tanulók, hanem az általános iskola VIII. osztályából. A kormányprogrammnak megfelelően különösen a falusi iskolákat kell szaporítani, fejleszteni, mivel leginkább ezeken a helyeken van osztatlan, vagy részben osztott nevelés, amit fokozatosan meg kell szüntetni és helyette szakosított nevelést kell adni a tanulóifjuságnak. Nem könnyű dolog 4—5 osztályt tanítani egy nevelőnek, hiszen ez négyszer 7—8 tantárgyból való felkészülést és nevelői-ok Lat ói munkát kiván. Ezen a hiányosságon pártunk és kormányunk egyelőre legsikeresebben úgy segít, hogy a kislétszámu iskolákat összevonja, körzeti iskolákat létesít, ahol szakos!'-ott nevelés fo- lyik. Ezért a tanácsoknak, szülőknek erőteljesen támogatni kell a kör. zeti iskolákat Mindezekkel összefügg a nevelői kérdés. A Pedagógiai Főiskolákról kiderült gyakorlóéves tanárokat segíteni kell, hogy minél több és minél gyorsabb tapasztalatokat szerezhessenek, hogy elmélyülhessenek szakmunkájukban. A továbbképzés terén különösen az egyéni konzultációkra járó nevelők ügyét kell felkarolni, mivel ezek a városi tanulókörökbe nem járhatnak, csak havon- kint jönnek össze: összejövetelüket, .oktatásukat, ellenőrzésüket mind a 10 hónapban feltétlenül biztosítani kell. Megyénket is közelről érinti a szocializmus nyelvének, az orosz nyelvnek oktatása. Egyre több falusi iskolában van orosz nyelvoktatás. Ezt nagyon erőteljesen fokozni kell, hiszen mindaddig, amig nem lesz minden faluban orosz nyelvoktatás, addig középiskoláinkban meg kell tartani a kezdő- és haladó orosz csoportok foglalkozását. Szabad hazánkban megbecsült ember a nevelő. Falun szinte mindentudója a községnek, arai helyénvaló is, hiszen mint haladó értelmiségi a dolgozó népet szolgálja és nemcsak az ifjúságot, de a felnőtteket is tanítja. A DlSz szel, az MNDSz-szel karöltve pártunk bölcs tanítása nyomán falusi nevelőink rakják le a szocialista nevelés alapköveit, ők indítják el a müveit embereket nekik köszönhető, hogy középfoka oktatás van és ismét a nevelőknek köszönhető, hogy egyetemekre mehetnek ifjaink, lányaink és megint csak professzoraink azok, akik szocialista: társadalmunk számára a szakembereket adják. A múltban nem volt ilyen megbecsült személy a nevelő. Nyolcvan pengőért inségmunkát végzett a diplomás ember. Ma tisztelet- és megbecsülés veszi körül. Iskolanyitás van. Tiszta iskolák, uj iskolák, tankönyvekkel, szemlélteit ö eszközökkel ellátott termek várják kis pajtásainkat, hogy leírják az első betűt, megtanulják az első szó1. Nevelőink lelkesen dolgozzanak iskolájuk jó hirnevén, őrizzék és fejlesszék a nevelői becsületet, még jobban oktassák kis taniványaikat, a jövő pionírjait és komszomoljait, hatóságaink pedig lássák el iskoláinkat mindazzal, amire szükségük van, hogy ez a szellemi műhely, a fiatalok otthona- ne érezzen semmiben hiányt. \ szülők is segítsék a. nevelők munkáját, szeressék és szépítsék, építsék az iskolát, amely gyermekük rndománycsarnoka. A mai nappal megnyíló iskolai esztendő első feladata: emelni kell a tanulók tanulmányi színvonalát. Ez azt jelentig hogy liberális osztályozás nélkül minél több kitűnő tanulónk legyen a megyében, hogy fiataljainkban erős, biztos legyen a szerzett, ismerét. Második fő feladat ; az igazi ha- zafiságra való nevelés. Szabad hazánkat még jobban szeressék tanulóink, hiszen évszázadok ádáz harcai után a felszabadító Szovjet Hadsereg meghozta dolgozó népünknek a szabadságot. Népünk szolgálata vezessen mindenben. Valóban: mindaz, amit a felszabadulás óta tettünk és a jövőben tenni fogunk, csak büszkeséggel tölt el bennünket. Szeretetreméltó uj, szocialista haza, ez a mi országunk, Ezzel karöltve jár a proletárnem- zetköziseg érzésének megszilárdítása., Fiataljaink minden dolgozót szeretnek, akik a szabadságért küzdenek, akik a békéért) harcolnak, akik a kommunizmust építik. Népi demokráciánk tételesen tiltja a sovinizmust. Megyénk olyan, hogy más nemzetiségű dolgozók is lakják: ezek kulturális életével is törődünk, támogatjuk őket, megbecsüljük, hiszen a múltban ezeket nem kapták meg. Mindezeket és más egyéb, ugyancsak fontos feladatokat csak a politikailag képzett és müveit nevelő- kollektíva tudja megvalósítani. A marxizmus-leninizmus tudása az,. amellyel pártunk vezetésével orszá. gunk jövőjét építjük. Üdvözöljük jövőnket, reménységünkéit, szemünk fényét, s még boldogabb jövőt építő ifjúságot! Felelősségteljes munkájukban sikert kívánunk nevelőinknek, akik ebben az iskolai esztendőben még gondosabban sáfárkodnak majd jövőnk kincsével: tanulnivágyó ifjúságunkkal. ftiÁA tttttfíttríél PÁRTÉ PIT ÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában 1953. szeptember 1. Kedű.