Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-29 / 228. szám

P A R 2 É L E r*

Jobb felvilágosító munkát a zaiaszentgróti pártszervezetekben

A termelőszövetkezetek megszilárdításában nagy szerepe van a pártszervezetek politikai fel- világositó munkájának. Ott, ahol a pártszervezet jói működik: a termelőszövetkezet tagsága ismeri a csoport előtt álló feladatokat, ismeri jövőjét, az eddig elért eredményeket és tudja, hogy kizárólag az ő munkájától függ a csoport gyarapodása, ezzel egyidejűleg pedig saját és családja boldog élete.

A zaiaszentgróti egységes pártvezetőség titkára, Jaloveczki Rudolfné elvtársnő nagy figyelmet fordít arra, hogy a község területén tudatosítsák a termelőszövetkezetekben elért eredményeket. A vezetőségi ülésre rendszeresen^ meghívja a tanács elnökét, Dóczi Jánosné elvtársnőt, aki beszámol a tanács munkájáról, a begyűjtésről és egyéb mezőgazdasági munkákról. A legutóbbi vezetőségi ülésen bírálták a tanács mun-! káját, mert elhanyagolták a szemléltető agitációt. A birálat mellett mindjárt megmutatták azt is, hogyan lehet segíteni a hibán. A tanács arra hivatkozott, hogy nincs, aki elkészítse a feliratokat. A pártbizottság javasolta, hogy a termelő- szövetkezetek és az élenjáró dolgozók népszerűsítésébe, a feliratok és dekorációk elkészítésébe vonják be a pedagógusokat, akik ehhez értenek és szívesen adnak segítséget.

A pártvezetőség titkárának figyelme azonban elfoglaltsága miatt nem terjedhet ki mindenre. Az alapszervezetek vezetőségének a feladata, hogy maguk is figyeljenek a hibákra és kiküszöböljék azokat. A községi pártszervezet elhanyagolja a termelőszövetkezeteknek adott kedvezmények tudatosítását. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, valamint a meglévő termelő- szövetkezetek megszilárdítása érdekében ennek pedig nagy szerepe van. __

Ho

gyan fordulhatnak elő ilyen hibák a községi pártszervezet munkájában? Mi a hibák forrása? Elsősorban az, hogy a vezetőség tagjainak mintegy fele nem vesz részt a vezetésben. A pártszervezet titkára, Csizmadia Gyula elvtárs nem fordított kellő gondot arra, hogy bevonja a vezetésbe a vezetőség mindenegyes tagját. Megfeledkezett arról, hogy a kollektiv vezetés megkívánja: minden vezetőségi tagot bízzanak meg feladattal. A községi pártszervezet ért el ugyan eredményt a kollektiv vezetés megszilárdítása terén, de ez még nem elég. tovább kell fokozni ezt a munkát.

Az „Uj Barázda1' termelőszövetkezeti csoportban az utóbbi időben javult a pártszervezet munkája. A vezetőség tagjai jobban bekapcsolódtak a vezetés munkájába, a népnevelők is dolgoznak. A termelőszövetkezet eredményeit vezetőségi ülésen megvitatták és agitációs érvként kidolgozták a népnevelők számára. Húsz János csoporttagnak például 500-nál több munkaegysége van, melyre eddig 26 mázsa gabonát kapott. De

a csoportban vannak, akik Húsz Jánosnál is többet kapnak.

Ennél a pártszervezetnél súlyos hiba, hogy nem világosították fel a tagokat a politikai oktatás jelentőségéről. Az elmúlt évben is elhanyagolták a politikai oktatást és idén is hallani olyan hangokat, hogy „kár beosztani politikai iskolára, mert úgysem megyek1'. Hiba az is, hogy a vezetőség tagjai, ha el is végzik munkájukat, arról r.em számolnak be. A politikai oktatás lebecsülése érezteti hatását a termelőszövetkezeti csoport életében is. Nem is olyan régen, még maga Kozma elvtárs, a pártszervezet titkára hangoztatta, hogy ha ki akar lépni négy-öt család, nem is olyan nagy baj. Pedig éppen ő neki és a pártszervezet vezetőségének feladata, hogy meggyőzzék az ingadozó csoporttagokat. Kicsi a csoport, szükség van minden kéz munkájára. A pártszervezet ezt nem vette tekintetbe és lebecsülte az ellenség ilyenirányú tevékenységét.

Ugyancsak a pártszervezet feladata lenne, hogy javaslatot tegyen és megtegye az első lépéseket annak érdekében, hogy patronálják a nemrégen alakult huszonyahegyi termelőszövetkezeti csoportot. Ehhez minden adottságuk megvan. Az „Uj Barázda" tszcs-ben már olyan képzett elvtársak dolgoznak, mint Kozma és Mezei György elvtársak, valamint Tatár Jenő elvtárs, aki mezőgazdasági akadémiát végzett.

Az „Uj Barázda1' tszcs pártszervezete hibát követ el — eddig elért eredményei mellett is — a kollektiv vezetés terén. Még mindig nem tartják meg minden esetben a vezetőségi üléseket és sok esetben, egyes kérdésekben Kozma elvtárs, a pártszervezet titkára maga határoz a vezetőség többi tagjának megkérdezése nélkül. Ez a hiba odavezethet, hogy hiba csúszik a vezetés munkájába, hiszen egyedül nem láthat minden kérdésben olyan tisztán, mintha kikérné a vezetőség többi tagjának véleményét.

A zaiaszentgróti községi pártbizottság megadja a segítséget az alapszervezetek jó munkájához. Az alapszervezetek feladata, hogy felhasználják ezt a segítséget a pártszervezet munkájának megjavítása érdekében. Maguk, a párt- szervezetek is érzik, hogy a termelőszövetkezetek politikai munkájának fogyatékosságai milyen nehézségeket és problémákat okoznak a termelőszövetkezetek megszilárdításának munkájában. Ezért egyik legfontosabb feladatuknak tekintsék a pártszervezetek az agitációs népnevelőmunka megjavítását, kiszélesítését. Adjanak több érvet a népnevelőknek és népszerűsítsék az eddiginél fokozottabban a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, mint a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedüli útját.

Rigó János

A zalaegerszegi Állami Erdőgazdaság szocialista munkavállalása

A kormányprogramul megvalósításáért, a szebb, boldogabb, vidámabb életünk életszínvonalának eme. lése érdekében, s bogy minél több iparifát biztosíthassunk szocialista cpi'-kczéseüikhez, minél több bánya, fát adhassunk az iparunk kenyerét termelő hős bányászainknak, minél több tűzifa álljon rendelkezésre városi és falusi dolgozóink otthonai számára — csatlakoztunk a devecse- ri állami erdőgazdaság mozgalmához. Most a műszaki feltételek biztosításával a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának emlékére újabb szocialista munka, versenyt indítunk.

Vállaljuk:

1. A devecseri mozgalomban teH azon felajánlásunkat, hogy a szer- íakihozatali százalékot 2 százalékkal növeljük, fenntartjuk. S az 1Ö53. IV. negyedévi fakitermelésnél 3S0 köbméterrel több ipaTifát biztosítunk szocialista épi'-kezéseinkliez, mint amit terveztünk. A jövedelem- többlet : 24.092 forint.

2. A fenti vállalásból származó tüzifakiesés részbeni pótlására uj vállalásunk, hogy a sarangolt tűzifa termelési százalékot 1.4 százalékkal emeljük, ami által 123 köbmó'er, távolsági forgalomban értékesíthető sarangolt tűzifát termelünk a másodrendű választékok rovására,.

3. Vállaljuk, hogy munkavállalóinkat a lehető legalkalmasabb és jól karbantartott termelőeszközökkel látjuk el. A legmegfelelőbb munka- módszereket a legszélesebb körben ismertetjük és ezáltal a munka termelékenységét 3 százalékkal növeljük, ami biztosítja dolgozóink jobb keresetét. Megtakarítás 1230 forint.

4. Vállaljuk, hogy a fakitermelésnél tervezett időbéres munkát 5 százalékkal csökkentjük a munka- verseny kiszélesítésével, a teljesít, ménybérezési munkák népszerűsítésével, jobb munkaszervezéssel. Várható megtakarítás: 1250 forint,.

5. Fogatosaink vállalják, hogy a 2.9 köbméter álrlagteljesiitményüke'J 11 százalékkal túlteljesítik azáltal, hogy brigádban dolgoznak, ezzel a rakodási idő megrövidül. Meg'takari. tás: 33.600 forint.

6. Vállaljuk hogy az 1953. IV. negyedévi értékesítési tervünkét-1953 december 15-ig részleteiben is teljesítjük, ami ál-tal a pénz forgási sebességét növeljük és a forgóalapszükségletünket csökkentjük.

7. Az erdősítések, az országfási- tás terén elénk táruló óriási feladást megoldása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a fontosabb fafajok mag-termését marad ók-alanul begyüjtsük és ezáltal mind a folyó cv, mind a jövő év erdősítési anyagát biztosítsuk. Eunek érdekében vállaljuk, hogy a mag'gyűjt esnél a tervezett mennyiségnél 10 százalékkal többet gyűjtünk be, de a tervezett béralapot túl nem lépjük, ami által értékgyarapodásunk 4900 forint, Ezt úgy érjük el, hogy mag- gyüjtö-brigádokat szervezünk, a magtermő fákat előre felkutatjuk, a magtermő fák alját a gyűjtéshez előkészítjük,

S. Tekintettel arra, hogy a cse. metenevelési idény már elmuF, megtakarítást a csemetekiemelésnél érhetünk el. Vállaljuk hogy a zá- gorliidai nagyüzemi csemerteketrinél 500.000 csemeténél az erre a célra kó3zife'-t, Pál—Tóth-féle ,,csemoteki_ emelő eke" újítás alkalmazásával végezzük a csemete kiemelését, amivel 15 százalékos költségmegtakarítást érünk el: 1350 forint,

9. Az 1953. IV. negyedévi erdősítési tervünket a munka jobb megszervezésével határidő elő‘-t teljesítjük. Vállaljuk, hogy a tervezett béralapot minőségi munkával 2 százalékkal csökkentjük, ami által önköltségünk 2660 forintos csökkenése várható.

Az előző évi és az uj vállalásunk teljesítésével 73.720 forint megtaka. ritást érünk el.

Az 1954. év első negyedének tervfeladataiból még ez évben az alábbiakat. végezzük el: Az 1954. I. negyedévi fakitermelési terv javára 1500 köbméter iparifát és 1000 köb. méter tűzifái termelünk ki. Megmozgatunk, telaát a tő mellől elszállítunk a közbeeső rakodóra, innen a MÁV rakodóra 1100 köbméter ipari és 500 köbméter tűzifát s ugyanezeket értékesítjük is ez év december 31-ig.

Gajdos Istvánná párttitkár, Szekeres Gyula igazgató, Gerse Károly főkönyvelő^ Horváth Nándor SZB-elnök, Ferenczi Béla főmérnök, Seregély Sándor munkaügyi előadó.

■ v v V v v -v* v -v- ~v- >/-1'

A nagy

— TÖRTÉNELMI pillanatok — mondotta Ney Sándor, az Ásvány, olajipari Vállalat fő-mérnöke. Később aztán az is kiderült, bogy a történelmi pillanatok hőse Palatinusz István és brigádja. Kerestük, miben is rejlik a történelmi cselekmény, de csak akkor döbbentünk rá hogy a közelben valami rendkívüli történik, amikor az egyik dolgozó felemelt kézzel jelezte} hogy továbbmenni tilos.

— Palatinusz elvtárssal akarunk beszélni — mondottuk. j dolgozó azonban hajthatatlan maradt, pedig Palatinusz István csak lő—20 méterre volt tőlünk s karjával időn. ként olyan mozdulatot tett, mint a karmester, amikor valami klasszikus operát vezényel. Egy 15 méter magas, hengeralaku torony tövében állt s közben a torony alatti hézagba rövid padlódarabokat és apró vaslemezeket dugdosott, aztán megint kiterjesztette karját hol balra, hol jobbra. Egy darabig figyeltük ezt a műveletet. Azt tapasztaltuk, hogy amikor karjával int, akkor egy dolgozó a kifeszitett. drótkötélen csavar valamit.

— Ahhoz az emberhez oda lehet

menni, aki a kötelet fogja? — kérdeztük. — Igen, odamehetnek _

vála

szolták egyszerre többen is._

Ott már nem veszélyes. — Aztán va. lamelyikök azt is tudomásmkra hoz. ta, hogy saját felelősségünkre la- laivnusz elvtárssal is beszélhetünk. Csák később tudtuk 'meg, hogy nem ’Palatinusz elvtárs, hanem a torony veszélyes.

Valójában az történt, hogy a desztillációs üzemrészt teljesen újjáépítettél; s a 15 méter magas, 200 mázsás desztillációs tornyot 60 centiméterrel magasabbra kell emelniök, hogy az

pillanat

aljára, a tartóoszlop fele'ti részen égy vasrészt beépítsenek.

ÉLŐSZÓÉ is Bem József villanyhegesztővel beszélgettünk. Az egyik merevítő kötelet kezelte. Tekintetét le nem vette volna, semennyiért, a brigád-vezetőről.

— Miért olyan veszélyes ez a mun. ka? — kérdeztük.

— Hód azért, mert ha nincs meg a legteljesebb összhang, egy pillanat alatt milliós kárt okozhatunk. Eldől a torony s nem csak saját magái töri össze, hanem mindents ami csak alá. kerül, tönkretesz.

A másik oldalról Zuggá Károly lakatos csavarja szükség szerint a merevítő kötelet. A harmadik kötélnél többen is voltak. Felváltva végezték a munkát Pongrácz János, Kovács József Csizmeg József és Dolmányos György.

A csavaros emelőszerkezetei az üreges toronyalapban helyezték el Az emelő a keskeny nyilason nem fért volna be, tehát bent, az alig méteres átmérőjű helyen kellett ösz- sseállitanvok, összehegeszteniök. Nem volt könnyű munka, dohát ez inkább az előkészítéshez tartozott,

Később. — vállalva ,,saját magunkért“ a felelősséget — a torony tövéhez mentünk, hogy Palatinusz elvlárssal beszélhessünk. Ekkor tudtuk meg azt is hogy a brigád neve megváltozott, Á Palatinusz névnek már sokszor dicsőséget szereztek, most azon igyekeznek, hogy uj nevük: a Béke I. brigád is mielőbb ismertté váljon.

Vámosi István és Fogarasi Aladár egy vasrúd segítségével, forgatták az emelőszerkezetet. A torony — habár láthatatlanul, fél centiméle. venként — állandóan emelkedett. Pa. lalinusz István hol a tornyot hol

pedig a merevítő köteleket figyelte. Minden idegszálát erre a veszélyes műveletet igénylő, komoly munkára összpontosította. Nemcsak ő, hanem a körülötte dolgozók tudatában is csak az a gondolat élt most, hogy a munkának sikerülnie kell. Nem szabad elhamarkodottan dolgozniok, de a toronynak éjfélre mégis állnia kell. Ez a fogadalmuk s a Palatínus., újabb nevén: Béke I. brigád eddig még mindig állta a szavát.

palatinusz elvtárs vállas, jói.

megtermett ember, felgyürt ingujjban dolgozik. Micisapkájának sültjét kissé féloldalra tóivá nézett a torony teteje felé: — Lassan megy

ez a munka — de biztosan __

mo

ndotta. Persze, csak a torony felemelésére vonatkoztatva mondta, hogy „lassan megy“, mert a többi munkái bizony elég gyorsan végezték. Aztán igy folytatta: — Mindig ünnep a számunkra, amikor egy-egy ilyen nagyobb munkát befejezünk. Ilyenkor úgy érezzük, hogy mi is becsületesen kivesszük részünket az ország építésből.

Ezekben az egyszerű szavakban annyi erő, annyi akarat és becsületes szándék rejtőzött, hogy ebben a pH. lanatban önkéntelenül is sorra eszünkbejutotiak a terv nagyszerű létesítményei, azok a hatalmas alkotások, amelyekben nem kis része van azoknak a forintoknál;, amelyeket kölcsönadtunk államunknak. Maga a pénz azonban nem volna elég. Ahhoz, hogy a pénz alkotások- ká, a béke erődjeivé váljon, olyan emberekre van szükség, mint PalaH- nusz István és brigádja.

Közben megérkezett Faluvégi György főmérnök is az Ásványolaj Gépgyárból, Nagykanizsáról. Néhány szót váltott Palatinusz elvtárssaí Ncm avatkozott intézkedéseivel mun. kájukba. A mérnök már előzőleg megtette kötelességét, elvégezte feladatát. Itt most a brigádé volt a szó, a brigádé, amely határidőre, pontosan be akarja fejezni ezt a nagy munkát.

A dolgozók már második hete nem voltak otthonukban, Volameny- nyien Nagykanizsáról, a MABZOLAJ Gépgyárból jöttek. Éppen ezért most ünnep lesz számukra, ha áll a torony és elvégzik az utómunkálatokat, a csövek bekötését. A torony szerelését egy hete, de a desztilláció szerelését több mint egy hónapja kezd. ték. Hogy mit végeztek ez alatt az idő alatt? Munkájuk nyomán egy kisebb- szerű gyár éledt újjá. A hőldcserclő- ket. amelyek darabonként mintegy NO mázsát nyomnak, már teljesen összeszerelték a magas oszlopokon. Elvégezték a rengeteg hegesztést, amely a tartóoszlopok összeállításánál volt szükséges.

A brigád S3 tagból áll. Valameny. nyien válogatott emberek, lakatosok, villanyhegesztők és oxigénhegesztők. Nemcsak a mesterségüket értik kitünően, hanem a felelősséget is egyformán érzik. Nagyszerű össz. munkájuk nyomán jött létre az As- ványolajipari Vállalat büszkesége: az uj desztilláció. A munkafegyelem vérükké vált. Nem szavakkal, hanem nagyszerű tettekkel harcolnak a kor- mányprogramm megvalósulásáért.

Látták volna csak azt, amikor a desztillációs torony belsejét csináltuk — mondotta Dolmányos György, — Sokszor úgy beleragadtunk, hogy alig tudtunk kimászni belőle. Ncliez munka volt az. A tányéraic közölt alig van 25—30 centiméteres hézag és ezen a szűk helyen kellett szegecselni. A torony belsejét mindenféle módon tisztították de a ragadós olajat azért mégsem lehetett egészen kivenni belőle. Olyanok voltunk, mintha olajban fürödtünk volna Dekát nekünk ez nem számított. Ilyen a mi munkánk, de azért szép munka •— szeretjük.

EEEDMENYEIK is azt mutat, jak, hogy szeretik a munkájukat. Büszkék arra hogy tavaly is első volt a Palatinusz-brigád s fogadják, hogy az elsőséget most sem adják át másnak .— pedighát Németh László brigádja, a Beloiannisz.brigád is keményen harcol érte.

Amig beszélgettünk, Palatinusz elvtárs jelzéseire 3—4 percenként szabályozták a merevítő drótot. Schauer Mátyás és Táncos Ferenc a toronyhoz siettek, ügy látták, hogy most ott van reájuk a legnagyobb szükség. Ahogy a torony emelkedett, úgy rakták alája a padlódarabokat és a vaslemezeket, aszerint ahogy a hézag megkivánia.

Este fél 7 tájban már 35—10 cen- timétert emelkedett a, torony. Néha, néha egy kissé megingott a hatalmas súly, de — mintha csak a brigádvezető intésére f igyelne a torony is —, máris visszalendült a függőlegesbe. Az emberek nem az időt, hanem a centimétereket mérték.

Ahogy sötétedett, kigyulladták a reflektorok s nappali fénnyel árasz. tolták el a tornyot és a szerelőket. Azonban hiába volt világos, a mesterséges fénynek volt árnyéka is, tehát sokkal jobban kellett vigyázni, ok, sokkal óvalosabbcm kellett dől- gozniok, mint a napfénynél.

Ahogy fogylak a centiméterek, úgy nők a kellemes izgalom, .. a* ián 11 óra előtt néhány perccel elértél; a kellő magasságot s a súlyos alátét, gyűrűt beállították a torony aUí. A Béke 1. brigád újabb hőstettel <n9- vclte dicsőségét.

ti