Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
AZ ÉLENJÁRÓ SZOVJET MEZŐGAZDASÁG TAPASZTALATAIBÓL LEGÚJABB HÍREK A gabonafélék átlós vetése 1. ábra A termésátlagot lényegesen befolyásolja a vetés módszere. A helyes vetési technika megköveteli, hogy a maiért akarás mélysége összhangban legyen a talajnedvesség mélységével, egyenletes legyen a magtakarás, valamint a vetőmag eloszlása a te- nyéezteriileten. Csakis ezek a feltételek biztositják a növény normális fejlődését az egész vegetációs idő- BBakbn n. Rendes, 15 centiméteres sorközii Aocos vetésnél egyik növény elnyomja a másikat a sorközök elgyomo. e;-4t> : k, a gyomnövények nagymeny. njLsegü talajnedvességet és táp- aK$»£*Qti < szívnak el a kultumövé- upjk 'elől. Az agrotechnikai követi iányeknek leginkább a. süriisoros felel meg, amennyiben a ve- speciális sürüsoros vetögépek- őel végzik. Ilyen a Szovjetunióban a ^ävXJB—i8*‘-as vetögép. Ebből aaeobem. még kevés van, wv- tmleg széleskörűen alkalmazzák a tkeKssztsoros vetést, amely szintén elég jól biztosítja a ve-ömag egyen, leies eloszlását, a tenyészteni létén. 'A kereszt sor os vetésnél a vetőmag- mennyiség egyik felét a táblán hosz. saanti irányban, másik felét erre merőlegesen vetik él. A módszer egyik hiányossága az, hogy a szántás irányában nem egyenletes a magtakarás. Ezen félül, mivel a ve- Tőgápek „yetélősfí módszerrel haladnak, sok az üresjárat, nagy a iforgó széles ség, megnő az üzemanyag, fegyaszrtás, stb. 4A Bosztov-területi cél inai szovhoz. üan.és egyes más szovhozokban már évek óta sikeresen alkalmazzák a gabonafélék átlós keresztsoros vetésűt., Az átlós módszer kiküszöböli a ' közönséges keresztsoros vetés számos hibáját. Technikája egyszerű. .Csapán előkészítő munkát igényel. A kijelölt, parcellán vízmosásoknak, csatornáknak, vizenyős helyeknek, stb. nem szabad, akadályozniuk a vétőgép vagy gépcsoport, egye- nesvonalu haladását. Formája legyen négyszög vagy téglalap, jól megjelölt, egyenes oldalakkal. Ha téglalapalaku a parcella, négyszögekre kell osztani. Mindegyik négyszöget égjük sarkán, a téglalap két hosszabb oldalán felváltva, cö- vekkei megjelölik. A vetőgépnek a négyszögek átlóin kell haladnia a cövekeknél, hol jobbra, hol balra fordulva. Az irányt az első fogásnál a cövekek műt a'-ják. Átlós keresztsoros módszerrel leg. egyszerűbb négyszögalaku parcellán vetni (1. ábra). A vetögép vagy gépcsoport, a négyszög ,,A‘‘ sarkáról indul s az átlón halad a „B“ cövek felé, de úgy, hogy ne közepével, hanem baloldalával érintse, amikor odaér. Ezután a négyszögön kívül jobbra kitérve, majd balra kanyarodva kört ir le, a karót ismét baloldalával érintve tér vissza a négyszögbe s az első fogás mellett halad vissza. Amikor érinti a négyszög oldalárt, egyhelyben 90 fokos fordulatot tesz. A belső kerék kanyarának sugara azonos kell, hogy legyen a gép fogásszélességével. A vetőgép a vetést forduláskor is foly. tatja. Az első fogásra merőleges irányban, a fogást keresztezve halad ezután a négyszög másik oldaláig, majd újból derékszögben fordul s a már bevetett terület szélén halad tovább. így veti be az egész négyszöget, egyszerre ker eszt sorosan további üresjárat nélkül. Legvégén körülszegi a parcellát. vdögép magládáját a parcella szegén a for dulóknál töltik meg. Több négyszögre osztott téglalap- alakú parcellán ezzel a módszerrel úgy vetnek, hogy a vetögép az első négyszög eövekkel megjelölt sarkán derékszögben fordul s a következő négyszög átlóján halad a négyszög szemközti sarkán ki űzött cövek felé. Ott ismét derékszögben fordul és így tovább az utolsó négyszögig, ahol hurkosán, üresjárattal fordul vissza, mint egy négyszög esetién. A további munka már azonos egy négyszög átlós bevetésének munkamenetével (2. ábra), azzal a különbséggel, hogy a fordulás egyszer jobbra, egyszer balra történik. A munka befejezése után a parcelláit szintén körülszegik. Ennél a módszernél a rendes keresztsoros vetéssel szemben négy he. lyett csupán egy üresjárat van e a munka elvégzéséhez szükséges idő 15 százalékkal kevesebb. Ez az időnyereség, különösen a kalászosoknál, rendkívül nagyjelentőségű. A eelinai szovhozban az átlós keresztsoros vetésnél a kiszórási norma ugyanaz, minti rendes sorosvetésnél. A keresztsoros vetés másik módszerénél a kiszórási norma általában 10—15 százalékkal magasabb. Az átlós keresztsoros vetésnél a forgók területe is jelentősen csökken. Közönséges keresztsoros vetésnél a forgók területe az egész par. cella területének 12.2 százaléka, ennél a módszernél csak 2.6 százaléka. Az nj módszer a vetőgépek kopását is csökkenti s a régebbi módszerhez képest a parcella nagyságától és a vetőgép fogásszélességétől függően 15—30 százalékkal emeli a vetőgépek teljesítményét.. Az üzem- és kenőanyagfelhasználás 10—15 százalékkal alacsonyabb. A eelinai szovhoz dolgozóit és szakembereit a gyakorlat meggyőz, te, hogy az átlós keresztsoros vetés biztosítja a mag legegyenletesebb eloszlását a tenyészterülelen. Ez a módszer ugyanakkor biztosítja a legegyenletesebb magtakarást is. (B, Jevsztratov, A. Szemjonov és A. Vjatkin cikkei nyomán). 2, ábra * NEMZETKÖZI SZEMLE * Az EIS/Sz-közgyiiiés 8. ülésszakáról A nemzetközi politika legutóbbi eseményei között a legjelentősebb helyet az ENSz közgyűlésének 8. ülésszaka foglalja el, amely ismét színhelye a Szovjetunió következetes harcának a világ békéjéért, különösen a koreai kérdés békés rendezéséért. Az ENSz 7. ülésszakának rendkívüli ülésén — mint ismeretes — az amerikai szavazógépezet segítségével keresztül tudták hajszolni a koreai politikai értekezlet összetételére vonatkozó határozatot, amely nem a béke ügyét szolgálja, hanem az amerikai imperializmus háborús céljai érdekében fel akarja robbantani ezt az értekezletet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság világosan kijelentette, hogy nem ért egyet ezekkel a határozatokkal s követelte, hogy „a koreai kérdés vitájában való részvételre hivják meg az ENSz közgyűlésére a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának képviselőit", a politikai értekezlet munkájában pedig vegyenek részt nemcsupán a volt harcoló felek, hanem a távolkeleti rendezésben közvetlenül érdekelt országok, a többi között India is, — a 8. ülésszak pedig vizsgálja felül a rendkívüli ülésszakon hozott határozatokat. E követelések alátámasztását jelentette a Szovjetunió küldöttségének az a javaslata, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére az ENSz főtitkárának emlékiratát az 1953. augusztus 28-án hozott „C'‘ határozat végrehajtásáról. Ez a határozat ,— mint ismeretes ;— axra kötelezi a főtitkárt, hogy közölje a Kínai Nép- köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával a közgyűlés 7. ülésszakán a koreai kérdésben elfogadott javaslatokat és terjessze be a megfelelő beszámolót. A Szovjetunió küldöttsége különös jelentőséget tulajdonit az emlékiratnak és azoknak a véleményeknek, amelyeket a kínai és a koreai kormány az ENSz főtitkárához intézett válaszában kifejtett. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője az ENSz- közgyűlés 8. ülésszakán hatalmas beszédben támasztotta alá a kínai és koreai nép jogos követeléseit s rámutatott, hogy az .Egyesült Államok és csatlósaik minden erővel arra törekszenek, hogy meghiúsítsák a koreai politikai értekezlet kérdésének megvitatását. A koreai és kínai nép követeléseinek elvetésével nem ért egyet meg az Egyesült Államoktól függő ióné- hány ország sem. Az angol és francia lapok egész sora száll síkra például Indiának a politikai értekezletre való meghívása mellett és helytelenítette az USA ,,makacs, esztelen álláspontját". E „makacsának nevezett álláspont valójában az amerikai monopolista uralkodó körök világos törekvése arra, hogy diktátumot alkalmazzanak, hogy kényszerítsék a világot az ,,amerikai fensőbbség" elfogadására, letörjék csatlósainak mind sűrűbbé váló amerikaellenes lázadozását és végsőfokon háborút robbantsanak ki maximális profitjuk növelése érdekében. Az amerikai imperialisták háborús, a népek millióinak elpusztítására irányuló tevékenységével szemben a Szovjetunió a népek érdekeinek megfelelő és a békét szolgáló javaslatot tett „az uj háború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhitését szolgáló intézkedéseiéről". A Szovjetunió e javaslata követeli az atom- és hidrogénfegyver, valamint más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen betiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés megvalósítását e tilalom betartása fölött; javasolja a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, hogy egy év alatt egyharma- dával csökkentsék fegyveres erőiket; javasolja a Biztonsági Tanácsnak, tegyen intézkedéseket az idegen területen lévő katonai támaszpontok felszámolására; elitéli azt a néhány országban folytatott propagandát, amely a népek közötti ellenségeskedés és gyűlölet szitására és az uj világháború előkészítésére irányul. E javaslat megvitatása elöl nem tudtak kitérni az amerikai tábor képviselői. Ez a béke erőinek nagy győzelmét jelenti. A római értekezlet margójára Az ENSz ülésszakával nagyjából egyidőben ült össze a római értekezlet, amelyen az úgynevezett „Kis- Európát" alkotó hat nyugati ország külügyminiszterhelyettesei ültek ösz- sze. A római értekezlet részvevői az „egységes Európa" megteremtéséről szóló szóbeszédekkel elvonják a figyelmet az „európai védelmi közösség" létrehozásáról szóló szerződés militarista tartalmáról és el akarják érni, hogy a nyugateurópai parlamentek — népeik érdekeinek semmi- bevételével — ratifikálják e háborús szerződést. A dolog azonban nem megy simán. Nyugat-Európa széles társadalmi körei előtt egyre világo sahban áll e tárgyalások igazi rendeltetése. A francia nép egyre erősebben emeli fel szavát e szerződés ratifikálása ellen, sőt magán a francia kormányon belül is éles ellentétek vannak e kérdésben, úgyhogy a római értekezletre utazó francia küldöttség igen homályos utasításokat kapott. Az amerikai imperializmus az „engedetlen" franciák igábatörése érdekében sorompóba szólította Aden- auert. Adenauer kijelentette, hogy Franciaországnak 90 napos határidőt ad az „európai védelmi közösség" megteremtéséről szóló szerződés ratifikálására és azzal fenyegette meg Franciaországot, hogy ellenkező esetben a francia parlament beleegyezése nélkül élesztik majd újjá a Wehr- machtot. Az amerikai diplomaták nem vetik meg a közönséges zsarolást sem. Ilyen zsarolási célokat szolgál Laniel francia miniszterelnök Washingtonba rendelése. Laniel washingtoni „látogatása" során előreláthatólag újabb nyomás történik majd arra, hogy Franciaország teljesítse Washington és Bonn kivánságát, azt, hogy az elkövetkező három hónapon belül a francia parlament hagyja jóvá a re- Vansiszta hadsereg megteremtését, hitlerista tábornokok vezetésével és bocsássa e tábornokok rendelkezésére a francia fegyveres erőket. Franciaország ma válaszúton áll. A francia kapituláció pártjainak szóvivői a jelen pillanatot használják fel „európai politikájuk" sikerének hangoztatására. A francia miniszter- tanács szeptember 5-i ülésén éles vita folyt e kérdésről. A párizsi sajtó arról ir, hogy a kormányon belül két csoport alakult ki. Az egyik csoport igen tartózkodóan kezeli „Európa egyesítésének" mostani terveit. A — KRUPP, a hírhedt német fegyvergyáros, jelentős külföldi szerződéseket köt fegyverszállításra és hadianyag gyárak létesítésére. Legújabban Pakisztánban készül acélművet felállítani, a görög kormány beleegyezésével pedig Athéntől északra nikkelfeldolgozó-üzemet készül építeni. Krupp most igyekszik törökországi érdekeltségeit is kibővíteni. — AUSZTRIÁBAN emelkedik a fiatalkorú munkanélküliek száma. Stájerországban például 1949-től 1953-ig megtízszereződött, 92 ezerre emelkedett a munkanélküli fiatalok serege. A KAZAH SZSZK Legfelső^ Tanácsa pénteken végétért ülésén elfogadták a köztársaság költségvetését, valamint az elmúlt^ évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Az idei költségvetés 160 millió rubellel többet költ a tavalyinál a népgazdaság szükségleteinek fedezésére, _ valamint szociális és kulturális célokra. — KÍNAI RÉSZRŐL hivatalosan bejelentették; a koreai háborúban koreai-kínai fogságba esett és a kínai fél által őrzött amerikai foglyokat vagy közvetlenül hazatelepítették, vagy átadták a semleges haza- telepitési bizottságnak. — AUSZTRIA KOMMUNISTA PÁRTJA Központi Bizottsága a napokban Bécsben ülést tartott. Megvitatták az ország politikai helyzetét és elhatározták, hogy a párt legközelebbi kongresszusát 1951 első félében tartják. IDÖJARASJELENTÍlS Várható időjárás: változó felhőzet, legfeljebb egy-két helyen kisebb eső. Többfelé hajnali köd. Mérsékelt szél, a nappali hőmérséklet északnyugaton kissé emelkedik, másutt alig változik. Várható hőmérsékleti értékek : reggel észak-nyugaton 10—13, másutt 12—15, délben 23—26 fok közöttmásik csoporthoz, az úgynevezett „ultraeurópaistákhoz" tartozik Bi- dault külügyminiszter, Teitgen helyettes miniszterelnök, az MRP elnöke és Pleven. „Ezek a ,nemzeti* politikusok már majdnem odáig mennek, hogy Franciaország sikereként tüntetik fel egy olyan klikk győzelmét Nyugat-Németországban, amely azt hangoztatja, hogy Németország felvirágzásának feltétele a francia nemzet szétesése** — írja a ,,1‘Humanité". A kapitulációt javasló politikusokkal szemben azonban ott áll a franciák túlnyomó többsége, akik nem felejtették el a jelenkor közelmúlt történelmének tanítását. A francia közvélemény széles köreinek véleményére jellemző a „Le Monde"- nak a francia külügyminisztérium félhivatalos lapjának állásfoglalása, amelyben követeli, hogy a francia parlament utasítsa el az „európai védelmi közösséget". A lap világosan kiemeli, hogy az „európai védelmi közösség*' szembenáll az európai népek és különösen Franciaország érdekeivel : „A hat országból álló .Európa' arra kényszerül, hogy az Amerika által támogatott Németország uralma alá kerüljön, Németország és az Egyesült Államok álláspontja e téren hasonló, de szemben- áll a nyugateurópai népek álláspontjával". A római értekezlettel kapcsolatban is megmutatkozott tehát, hogy „Washington egyre nehezebben tudja megvalósítani terveit Nyugat-Európában. Nyugat-Európa széles társadalmi körei szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely arra irányul, hogy meggyorsítsák az „európai hadseregről" szóló szerződés ratifikálását és végrehajtsák azokat az amerikai elgondolásokat, amelyek szeretnék kiszolgáltatni a nyugateurópai országokat a bonni militaristáknak".
