Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

15,500 forintot adtak eddig terven felül a Tejipari ES dolgozói A Zalamegyei Tejipari dolgozói lelkesen dolgoznak, valóraváltsák a kormányprogramm- ban reájuk háruló feladatokat, Jobb minó'séggel biztositják a dolgozók tej- és tejesáru ellátását. Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére tett fogadalmukban vállalták, hogy 23.570 forint értékkel adnak többet terven -lül. A vállalások, az adott szóért folyó harc eredménye, hogy julius 28 ig 15 ezer 500 forint értékkel szárnyalják túl tervüket. A Zala­megyei Tejipari Egyesülés amellett, hogy a megye két városának bizto­sítja ellátását, a fővárosnak is szállít tejet és vajat. A budapesti ellátásban i telepek közül különösen a nagy- kanizsai emelkedik ki, amely első- osztályú teljes tejet szállít. Az Egye­sülés tervteljesitését gátolja, hogy a 'alaegerszegi telep a hosszú szerelési huza-vona miatt nem tud beköltözni z uj vajgyárba, ahol sokkal jobb minőségű árut gyártana. Az Egyesülés telepei közül a havi terv teljesítésében élenjár a nagy kanizsai, amely 102 százalékra való­sította meg tervét. A zalaszentgróti 100.4, a zalaegerszegi pedig csak 86 százalékos teljesítést ért el. A zalaegerszegi telep tervteljesitését hátráltatja a tervszerütlenség, a kap­kodás, amely miatt a termelés nem egyenletes. A Tejipari Egyesülés begyűjtési tervét 89-5, a termelési tervét pedig 90.7 százalékra valósította meg. Egyesülés hogy 130 százalékra teljesítették de« áöler vüket A zalaszentmihályi téglagyár dolgozói lelkesen készülnek alkot­mányunk méltó megünneplésére. Teljesítményük túlszárnyalásával, adott szavuk valóraváltásával bi­zonyítják be a nép allama iránti szeret’etüket. Az eredménye­ik láttán felajánlották, hogy al­kotmányunk ünnepére befejezik augusztusi tervüket. — Alkotmányunk ünnepére nem készülhetek méltóbban, mint azzal, hogy havi- tervemet tiz nappal előbb befejezem — mond­ja G er sei Mária. — Alkotmá­nyunk biztosítja minden dolgozó nő számára a munkához való jo­got. én ezt .azzal hálálom meg, hogy több téglát adok a hazának, Balogh László arról beszél, hogy jobb munkát végez, mint eddig- El alkarja hagyni a leg­jobb kemencéseket is, köztük Paizs Istvánt és Németh Józse­fet. Lörincz Márton, a Téglagyári Egyesülés munkamódszerátadója most ennek a gyárnak a dolgozóit segíti, hogy azok átvegyék a Dír­ván ov gyorségetési módszert. Örömmel számol be az eredmé­nyekről, -a dolgozók lelkes mun­kájáról- így akarják túlszárnyal­ni tervüket a zalaszen'mihályi téglagyár dolgozói — igy készül­nek alkotmányunk ünnepére. (F) Több gondot áss áruellátásra Garaboncon A kormányprogramra előírja, hogy fokozottabb gondot kell for­dítani a dolgozó parasztok áru­ellátására. Hogy ezzel kapcsolatban mi­lyen tennivalók vannak, azt Susz­ter Ferenc, a garabonci földmi- vesszövetkezet fogyasztási üzem­ág csoportvezetője is tudja• Isme­retes előtte az. hogy miért szük­séges a raktárkészletek felleltáro­zása, az elszámoltatások határ­időn belüli lebonyolítása. Mégis, a határidő túllépésével továbbí­totta a félévi leltárak összesítését a felettes szerveinek. Akkor is hogyan? Mindent meg lehetett állapítani abból csak éppen a valóságot nem• Az egyes cikkcso­portok végösszegét ,.körülbelül” számokkal rajzolta fel az ívre. Másnap reggel visszaküldte az összesítőt a járási szövetségnek anélkül, hogy azon valamit csi­nált volna. Emiatt nem tudták elkészíteni a járási összesítést sem. Suszter Ferencnek javasoljuk, többet törődjön a föídmives szö­vetkezet működési területén lévő dolgozó parasztok áruellátásával és fordítson nagyobb gondot munkájára. h. L. Mikor «sóinak ? Junius első felében a háza- keretlyei szakszervezet TT fele­lőse felkeresett, mini nőfelelőst s megkért, hogy írjam össze üze­münkben azon dolgozók nevét* akik gyermekeiket nyaraltatni akarják. Azonnal hozzá is fogtam a munkához• Örömmel láttam, hogy a szülök mily hálásak pár- tunknak a nagylelkű gondoskodá­sért. Igen, pártunk mindent megtesz a dolgozók érdekében, azonban vannak még mindig olyanok, akik pártunk rendelkezéseinek végrehajtását akadályozzák. Több ízben felkerestem Csuka Etel elvtársnőt s kértem, lépjen érintkezésbe a Bányász Szakszer­vezet központjával, illetve a köz­pont üdültetési felelősével. Ez meg is történt s engem megnyug­tattak, hogy >,majd szólni fog­nak”, A dolgozók több ízben felkerestek, kérdezvén, mikor viszik üdülni a gyermekeiket. Sajnos, csalódás érte az Ásványolajkutató és Mély­fúró Vállalat dolgozóit. Ugyanis szabadságukat igyekeztünk Ösz- szekapcsolni a gyermekeik üdül­tetésével s igy még mindig vár- niok kell — mert nekem „elfeled­tek szólni“ azok.» akik az üdülte­tést felsőbb fokon intézik. Ugylálszik, egyesek nem szív­lelték meg a kormánypro- grammot. Nyilván ebből adódik, hogy felületesen kezelik a Fú­rási Vállalat dolgozóinak érde­keit. Nem veszik figyelembe azt a lelkes munkát, amely <az olaj­mezőkön a terv és a felajánlások teljesítéséért folyik. A dolgozók bíztak a Bányász Szakszervezetben, biztosra vették, hogy amit a szakszervezet Ígér* azt teljesedik is. Sajnos, eddig — legalább is az üdültetéssel kap­csolatban — nem teljesedett. Kérjük a szakszervezetei, többet törődjön az olajbányászok ér der keivel. Kanizsai Császár Józsefné nőfelelős Álljatok a szén csata hősei közé Megyénk területén a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Segédmun­kásokat toboroz. A szénbányáknál dolgozók kezdő munkásként 750—850 forintig kereshetnek. Teljesítménybér esetén mindenkit a végzett mun­kája után béreznek, A toborzott munkásokat munkaruhával és lábbelivel, a családfenntartókat pedig évente még külön 58 mázsa szénnel — ingyen látja cl a vállalat. A vállalatnál dolgozóknak nem kell fizetniük szállásdijat, ugyan­akkor csekély pénzfizetés mellett (napi 8 forint 90 fillér) bőséges el­látást kapnak. Hűségjutalomban részesül mindaz, akinek igazolatlan mulasztása nincsen. A hűségjutalom összege túlhaladja a fizetés öt szá­zalékát. Gyertek, hív a bánya! Jelentkezzetek bányásznak! Álljatok a szén­csaták hősei közé! Jelentkezni lehet a községi, járási, városi és a megyei tanácsok munkaerőgazdálkodási csoportjánál 17 évtől 45-ig férfi dolgozóknak ZALAMEGYEI TANÁCS MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSI CSOPORTJA Alig mult egy hónapja, hogy megbíráltuk a zaiaszentgróti tég­lagyár munkáját, amelyben az eredmények csak látszólagosak, a vezetés pedig felszínes volt. Bőven volt hiba. A. téglagyár nemcsak a felajánlásainak, ha­nem a tervének teljesítésében is alaposan elmaradt’ Elsősorban az egyesülés központját találtuk hi­básnak, amelytől nem kis mér­tékben függőit ia gyár jó- vagy rossz munkájának eredménye. Az elmúlt nap látogatást tet­tünk a telepen. Éppen a harma­dik műszak kezdte meg a mun­káját. A nagyobbára gépesített telepen a fiatalok vidáman fól­iák a nyerst égi asz'állitó ikocsit. A telepen élénk, lüktető élet folyt. A párttitkár elvtárs, akivel első­nek találkoztunk- kezében gondo­san összehajtott ivpapirt forga­tott. — Már azt hittük, hogy kife­lejtettek bennünket, pedig egy hónap alatt óriási változás tör­tént nálunk. Nézzék csak. júliusi nyerstéglatervünket eddig 118 százalékra teljesítettük, az ége­tésben a cserépnél 105 százalékod értünk el. A többi gyártási cikk­ben is túlhaladtuk ebben a hó­napban a 100 százalékot- Ezt az eredményt azonban túl akarjuk szárnyalni. Nem maradunk többé adósai a hazának. A beszélgetésbe bekapcsolódik Horváth Lajos elvtárs, az ÉM nagykanizsai egyesülésének ki­küldötte is» aki néhány napja segíti a gyárat hiányosságainak felszámolásában. — Néhány napot töltöttem itt — mondja. — Meggyőződtem, hogy ezideig nem volt a termelés egyenletes. A műszakiak és maga az igazgató is kapkodtak- nem végeztek tervszerű munkát. Az egyesülés vezetősége is csalk a bírálat után eszmélt rá az elkö­vetett súlyos hibákra. Mrázik elvtárs az egyesülés igazgatója .azonnal cselekedett. Megvizsgálta a hibákat és azok okait- Nem volt meg az egyszemélyi vezetés, hiányzód h kollektiv irányítás. Ezekután az egyesülés központ­jából és a legjobb telepekről eljöt­tek a dolgozók, hogy átadják ta- pasztalatoiikat, hogy a szentgróti téglagyár teljesíthesse a tervét. Az eredmény rövid idő alatt megszületett és a szentgróti tég­lagyár havi tervét jóval túltelje­sítette. A gyárban majdnem mindenna­pos látogató Mrázik elv társ, az egyesülés vezetője. Mig eleinte csak -.havonként“ tette látogatá­sát- addig most egy hé'en több­ször ellátogat a szentgróti telep-' re, De többet kell, hogy beszél' gessen a dolgozókkal, a műszak kiakkal. A szakszervezet, az üzemi bizottság, a pártszervezet vezetőségének bevonásával tarJ gyalja meg a kormányprogramra célkitűzéseit- Az ES-nél rájöttek ■sírra» hogy tovább kell képezmiök a gazdasági funkcionáriusokat. A termelési eredmények bizto­sításáért átszervezték a brigádo­kat úgy, hogy ma már három váltóműszakkal dolgozhatnak. A gyengébbek az erősebbek mellé kerültek és a termelés az előbbi­hez viszonyítva lényegesen emel­kedett- A gyárban alkalmazzák a Szovjetunióban bevált óragraft- konos módszert, amelynek nyo­mán már ,az első napi kísérletek-1 nél kitűnt, hogy a termelés 5—6 százalékkal növelhető. A termelés továbbjaviíása ér­dekében Holländer József elvtárs, telepvezetőt iskolára küldötték. Holländer elvtárs ezen az isko­lán sajátítja el azokat a fontos dolgokat, amelyek nélkül nem le* hét tervszerűen és helyesen veJ zetni. i Végh elvtárs» az igazgatói teen­dőkkel ideiglenesen megbízott gyárvezető örömmel beszél arról* hogyan emelkedett a dolgozók életszínvonala. — A mi dolgozóink nem ültdH fel és nem hallgattak az ellenség szavára, hanem pártunk és kor­mányunk határozatának megfe­lelően cselekedtek. Tudták, hogy ezzel saját életszínvonaluk fel- emelkedését segítik elő. Nem ré­gen nyílt meg gyárunkon belül a földművesszövetkezet uj boltja, amely azt mutatja, hogy dolgo' zóink jogosan bíztak páráinkban, kormányunkban. — A bírálatból nagyon sokat tanultunk — mondja Kilinkó Ká­roly művezető. — Megtanultuk, hogy ezután még jobb munkát keli végezni- mint eddig- S ha b<z egyesülés központja továbbra is támogat bennünket- akkor ter­vünk túlteljesít ésével ünnepel­hetjük alkotmányunk évforduló-' ját. x x x x >■; i-r >■; x x Jénai tanulmányút A HATALMA.S utasszállitógép si­mán, . szinte észrevétlenül emelkedett a levegőbe. Amikor Jamniczky Jó­zsef, a nagykanizsai Üveggyár huta­mestere kitekintett az ablakon, a házakat már mélyen maga alatt lát ta. Az égen fehér felhőgomolyokat sodort a reggeli szellő keleti irány­ba. A gép nyugat felé szállt s a hu­tamester csak akkor vette észre hogy már rég elhagyták a határt, amikor magasbameredő hegyek, zöld fenyvesek és ezüstösen kígyózó fo lyók felett húztak el. Jamniczky József gondolataiba merült, Nyolc évvel ezelőtt, ha ar tpl beszélt volna, hogy eljön majd az idő, amikor őt a minisztérium külföldi tanulmányútra küldi, bizo nyara kétségbe vonták volna épeimé- jüségét. S most bekövetkezett, ami tői soha nem is álmodott. Az eset nem is vert valami nagy port. Nyolc év óta megszoktuk már, hogy elő- fordulnak — még pedig nem is rit­kán — olyan esetek, hogy a párt, vagy a minisztérium egyszerűen azt mondja egy:egy dolgozónak: „Te pedig el fogsz menni tanulmányútra, mert az üzem menete ezt igy kíván ja." így történt ez Jamniczky Jó­zsef esetében is. Azt mondták neki: „Menj el Jamniczky elvtárs Jénába s nézd meg, hogy az ottani .üveg­gyárban milyen módszerekkel dolgoz­nak. Járj nyitott szemmel s amiket látsz, hasznosítsd a munkádnál.1' 6 1953. aug. 2. Vasárnap. S most itt bug a gép idegen he­gyek, idegen földek felett. Valami­én, amikor mint munkanélküli jár­ta az országot, az egyik üveggyárban azt mondták neki: „Menjen Német országba, ottan próbáljon szerencsét. Mi uj munkásokat nem veszünk fel." Persze Jamniczky elvtárs nem fo­gadta meg a tanácsot. Járta tovább az országot, mig végül is a kanizsai üveggyárban — ami abban az idő­ben inkább hasonlított szemétdomb ra épült elhagyott lakhoz, mint gyár. hoz — felvették. MOST BOLDOGAN dől hátra a kék levegőóceánban úszó gép kényel­mes bőrülésén. A párt küldte, hogy elsajátítsa a jénai szaktársak mun­kamódszerét. Biztos volt abban hogy ott, ahová megy, szívesen fo­gadják, „hisz Jéna a demokratikus Németországban van. Ott js szocializ must építenek, ott is a békéért har­colnak, ahhoz a hatalmas családhoz tartoznak, amely a Szovjetunió ve­zetésével építi a szebb világot, a bé. kés, boldog jövőt. A mélyben községeket látott és lá­tott egymástól távol házakat a he­gyek között. A házak körül, a mezőn emberek dolgoztak. Itt-ott a traktor is szántott és az erdős hegy felől hosszú sc-rban haladtak a rönkökkel megrakott kocsik. Amikor egy egy város felett szálltak el, az egyik utas mindig hangosan bemondta a város nevét. Ezt riem hivatalból tette, csu pán kedvtelésből s azért, hogy lás sák, ő még ezen a távoli vidéken is ismerős. X X X XX X X X XXXXXX Jamniczky József nem volt isme fős, de amikor Berlinben kiszállt a gépből, mégis úgy érezte, mintha is­merősök közé jött volna. Az ismeret­len, az idegen világ arrébb kezdő dött, a másik zónában, ahová élelmi szer helyett fegyvereket, robbanó anyagokat küldenek az amerikai im­perialisták az éhező lakosságnak Jamniczky elvtárs ért egy keveset németül s ez a kevés nyelvtudás is elég volt ahhoz, hogy megértse: ezek az emberek, ugyanúgy, mint mi, békében akarnak élni és építeni. ITT ÜLÜNK a nagykanizsai Üveggyár irodájában. Jamniczky elv­társ arról beszél, hogy melyek lesz­nek azok a dolgok, amelyeket rövi­desen meg kell valósitaniok. — A párt megbízott, elküldött ta­nulmányútra s én szeretném mielőbb hasznosítani tapasztalataimat. Az el­múlt havi tervünket 119 százalékra teljesítettük s körülbelül most is ezzel az átlaggal dolgozunk. De most nem azon vari a hangsúly, hogy csak so­kat termeljünk. Ez csak egyik alap- követelmény. A másik: a minőség. Rákosi elvtárs is abban jelölte meg jólétünk alapját, hogy változatlanul teljesítsük mostani tervünket, taka­rékoskodjunk az anyaggal, vigyáz zunk a minőségre és ne tűrjük a se, lejtgyártást. — A mi gyárunkban hibák voltak a minőséggel és sok volt a selejtünk is. Jénában nem is mertem megmon dani, hogy 32—34 százalékos selejt- tel dolgozunk. Náluk alig maga­sabb a selejt néhány százaléknál. Az a legérdekesebb, hogy látszólag egész primitiv eszközökkel dolgoz nak- Például literes nagyságig banka Ví r 'í i-í í-í í-í r- - í-‘í J-í >­nélkül végzik a fuvást, ami a mun kát jelentékenyen meggyorsítja. Fa formát nem is láttam náluk,, kizáró­lag vasformát használnak, aminek előnye, hogy nem deformálódik s íz áru mind egyforma. — A literesnél nagyobb lombiko­- a műhely szélére helyezett, be­lit deszkában forgatják s nem úgy-:k le, mint nálunk, hanem vág­ják, tehát ezzel az eljárással is igen nagymértékben csökkentik a selejtet Ezenkívül, amíg nálunk a formák­ban faforgácsot alkalmazunk, ők a vasforma belsejét lenolajjal kevert liszttel kenik. Ettől az üveg csillogó fényt kap. EGESZEN más eljárással végzik a lombikok peremezését is. Mi az ősz szetömöritést alkalmazzuk. Ez költse- aesebb, mert utána ki kell venni a feszültséget. Nálunk a peremet kü­lön teszik .t lo ’jbik '-zajára. Számos olyan módszerről beszél még Jamniczky elvtárs, amelyet a mi gyárainkban nem alkalmaztak. Elis meri, hogy a jénaiak egyes dolgokban sokat tudnak. Optikai iparuk világ­hírű. A Zeiss-gyárnak is ők száll it ják a lencséket. Az imperialisták annakidején éberen őrködtek, hogy a gyártási titkok ne kerüljenek illeték telenek kezébe, a demokratikus Né­metország szakmunkásai azonban sze retettel fogadták a nagykanizsai Üveggyár szakemberét. Készséggel magyaráztak és mutogattak mindent, amit csak látni akart. Persze, meg­történt, hogy amire nagyon kiváncsi volt s úgy gondolta, esetleg nem mutatják meg, arra azt mondta: ,.Nem annyira lényeges". De a német szaktársak unszolták, hogy nézze csak meg — esetleg láthat ott is va­: xxxxxx x x xxx lami újat, amit a kanizsai Üveg-: gyárban értékesíthet. Persze, hogy, látott és jól meg is jegyezte magá­nak. Jól megfigyelte a kapiláris (láz­mérőkhöz szükséges) csövek gyártá1 sát. Eszébe jutott, hogy két évvel ezelőtt egy újítást adott be. Abban hasonló módon jelölte meg a gyár­tási eljárást. Tokodon már be is ve­zették. Nem tudja miért, leállí­tották. Amit a tanulmányút tapasztalatai* i leszűrt magának, röviden így összegezi: — LÁTTAM sok újat, amit ha megvalósítunk, igen nagy mértékben megjavíthatjuk a minőségi munkát és növelhetjük a mennyiségi terme lést... De sok olyan módszer és el­járás van nálunk is, amit ők r^m Ismernek, pedig ha átveszik, ők is eredményesen hasznosíthatják. A ma­gyar r venpar ma már nagyon fej lett. de bármennyire fejlett is, ta­nulni .., és mégjobban csinálni sohasem árt. Nagyon sok jegyzetem van, most már csak az a fontos, hogy a minisztérium — ha már ennyit költött a tanulmányútra — meg­adja a lehetőséget a megvalósítás­hoz. Ennek a tanulmányútnak nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentő sége is van. Az ezer titkot őrző jénai Üveggyár testvéri segitségét adta a nagykanizsai Üveggyár hutamesteré­nek. Mi az a hatalmas erő, amely felpattintotta az évszázados zárat? A béke, a boldogabb élet, amelyet mindkét nép egyformán óhajt. Takács Eleméi I A bírálatot megfogadták — teljesítik a tervet a zalaszentgrőti téglagyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents