Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

Címerek Szamait Marsok verse Minden hazában más a címer — ^ emitt egy tarka leopárd, ott kétfejű sas cifra színnél, amott egy oroszlán s a bárd. Világszerint ez járta hajdan, rémes pofák: vad ott, vad itt bámult a szomszédokra zordan s vicsorgáttá a fogait Ragadozók ültek a képen, karvalyok, ijesztő sasok, karmuk között fenyegetően villantak meg a pallosok. S a szovjet címer? Semmi duvad — se leopárd, se ölyv, se más aranyló búzakoszoruval a sarló cs a kalapács. Mi nem törünk emberfiára, J de védjük — gyártól kolhozig — hazánk, hol otthonát találja mindenki, aki dolgozik, És nincs érő, mély szertezúzza - az összeforrott népeket, a sarló-kalapács, a búza s a csillag —1 mindörökre égy!, Kardos László fordítása. alkotmányjogok a Szabadság-szobor árnyékában Hz elnyomóit népek szomorú sorsa Amerikában Az Amerikai Egyesült 'Álla mokban rendkívül alacsony _a né­ger nők munkabére. Amint a ,■ Worker” cimű lap közli, a néger nők átlagos keresete csaknem egyharmadával kevesebb a fehér nők kereseténél és sokkal keve­sebb a fehér férfiak kereseténél. A négerek helyzete nagyön su lyos az Amerikai Egyesült Álla­mokban. A néger anya egészségtelen kő rülmények között, minden orvosi segítség nélkül szüli gyermekét Ennek következtében a néger cse­csemők halálozási arányszáma az Egyesült Államokban még a szé­pített hivatalos adatok szerint is 21-2 százalékkal magasabb, mint a fehéreké. Az Egyesült Államok törvényei szerint néger nem fele­het be a fehérek számára létesí­tett kórházba. Ami pedig a né­ger kórházakat illeti, azokból igen kevés van Amerikában. Még az amerikai burzsoá lapok is kénytelenek beismerni, hogy a né­gerek magas halálozási arányszá­mának okai a rossz munkakörül­mények, a hiányos táplálkozás- a súlyos lakásviszonyok, a munka- nélküliség és a faji megkülönböz­tetés. Ugyancsak az amerikai burzsoá lapok szerint a négerek átlagos életkora körülbelül tíz évvel alacsonyabb, mint a fehé­reké. A négerek halálozási arány­száma 16 százalékkal, a gyermek- halandóság pedig 5*5 százalékkal magasabb, minfc a fehéreké. Missisippi államban minden kétezer néger lakosra egy kórházi ágy jut- Hogy elképzeljük, mi­lyen is a négerek számára léte­sített amerikai kórház- elegendő idézni a ,-Saturday Evening” ci- mü lapból a következőket: „Az ágyak lábát egy vízzel telt fazék­ba kell helyezne, hogy a svábbo­garak ne másszanak fel a bete­gekre-'” Több eset ismeretes, ami­kor utcai baleset következtében igen súlyosan sérült négerek meghaltak orvosi segitség hiá­nyában. így történt ez Dalton városban is (Georgia állam). Ju­liette Derricat tanárnő és Edna Johnson főiskolai hallgató autó­szerencsétlenség következtében súlyosan megsebesült. A városi kórház nemcsak a szenvedő né­ger nők -felvételét tagadta meg- hanem még elsősegélyben sem ré­szesítette őket. Az Egyesült Államokban a né­ger gyerekek nem tanulhatnak együtt a fehérekkel. Dél-Karolina állam alkotmányának 11. cikke­lye igy hangzik: „Az egyik faj­hoz tartozó gyermekek nem jár­hatnak más fajhoz tartozó gyer­mekekkel egy iskolába-“ Oklaho­ma állam alkotmánya kimondja: , A fajoknak el kell különítve len­niük egymástól•" Tizenkilenc államban ég Co­elküiönitett oktatást. ,jNéhány is* kólát a négerek építettek magúk­nak régi széldeszkából és korhadt faanyagból — írja Wilkerson, a négerek oktatási instruktora- —* Sem táblák, sem padok nincs e* nek: a gyermekek úgy írnak, hogy a térdükön tartják füzeteiket..« Semmi felszerelést nem kapnák, egész évre, kivéve a padlókefét.** A néger iskolák tulnyomórésza egy szobából áll. Az Amerikai Egyesült Álla-« mokban több mint húsz cenzus van- amelyek korlátozzák a néj gerek részvételét az ország politic kai életében. A négernek az egyik cenzus szerint el kell tudnia mon-* dania angol nyelven, mit tartal­maz az Egyesült Államok alkot­mánya. Egy másik cenzus^ szerint a négernek olyan összegű ingat-: lanvagyonnal kell rendelkeznie, amelyet valójában nem képes elő-i teremteni. A négerek jogfosztott helyzetét; bizonyítják a következő tényekj 30 államban tilos a fehér fajhoz tartozó személyek házassága né«< gerekkel, indiánokkal. Alabama államban két évtől hét évig tér-! jedő börtönbüntetéssel. Louisiana államban öt évig terjedő börtön- büntetéssel sújtják azokat, akik vegyesházasságot kötnek. A négerek az Egyesült Álla*» mokban csak külön negyedekben telepedhetnek le- „A néger ke­rület mindig a szegénynegyedek- ben> a város legrendezetlenébb\ részén fekszik — Írja G. Hay­wood ,.A négerek felszabadítása’* cimű könyvben. - A néger nyomo­rúságban, félig beomlott, élősdi- ektől hemzsegő viskóban lakik.'* Ugyanilyen nehéz az amerikai in-: diánok helyzete- akik közül mind­össze körülbelül négyszázezrem maradtak. Az indiai törzseket kü­lön kerületbe, az úgynevezett re- zervációkba tömöritették. A re- zervációk szántóföldje — irja- az egyik újságíró — „ahhoz is keve­set terem, hogy a nyulalcat el­tartsa”. Az indián törzsek ilyen körülmények között nyomorban tengődnek és kihalásra- vannak Ítélve. A gyermekhalandóság az in­diánok között elképesztő- A Sziuj törzsekben például minden tiz gyermek közül egy már a szüle­tés utáni első napon meghal. A „Daily Worker“ cimű amerikai lap szerint minden ezer indiánból körülbelül háromszáz hal meg tü­dővészben. Az ország egész északnyugati részén és Alaszka- területén az indiánok számára mindössze egy kórház van. Az amerikai imperialisták faj- elméletükkel gyengíteni akarják az általuk elnyomott népek nem­zeti felszabadító mozgalmát. Ä megcsufolt Szabadság-szobor ár­nyékában is — akárcsak a többi kapitalista országban — faapról­lumbia körzetében, ahol Washing-1 napra erősödik az elnyomott, jog- ton, az Egyesült Államok főváro-1 fosztott népek mozgalma szabad­én fekszik- törvénybe iktatták az I ságuk kivívásáért. A oépi demokratikus országok eleiébe! Berlin uj arca A pihenés joga as RMK-ban Normadöntő esztergályosoké messze a naptári idő előtt szár­nyaló bányászok, újítók, sztaha­novisták,> mezőgazdasági munká­sok, tudósok, tanárok üdülnek a tengerpart finom■ homokján. Tus- nádfürdő hűi sétányain, Govo rán, Slanicon, Báznán és any- nyi más gyógyfürdőn. Üdőlőhelyeink uj kulturális in- tézm ényekk el, könyvtárakkal, filmszínházakkal gazdagodtak eb­ben az évben. Az üdülők igaz­gatóságai és a helyi néptanácsok nagy súlyt fektetnek a pihenő dolgozók kulturális életének megszervezésére. Az üdülőhelye­ken jól megszervezték a kultu­rális rendezvényeket. Dolgozóink uj erőt gyűjtenek üdülőhelyeinken, hogy munkahe- ,,,, , . Hlyeikre visszatérve megsökszoro­.. tusnádi udulo latkepe. A ro- zotf erővel építsék tovább bol- ^olS°zok egyik legkedvesebb dog életüket, a szocialista társa- "dűlője. dalma t­A Mrtr tini-testvérek triója nép­dalaival szórakoztatja az üdü­lőket. (Agerpres) a SZOVilTUHSO SEGÍTSÉGE A Szovjetunió támogatásával, a szovjet technikusok segítségé­vel és a szovjet tapasztalatok széleskörű felhasználásával a. ro­mán dolgozó nép hozzákezdhe­tett olyan hatalmas építkezések megvalósításához, mint a ,’Duna —Fekete-tenger Csatorna”, a bi- cazi „V. I. Lenin“ villamos vi- zierömű> a „Scanteia Háza” nyomdaipari kombinát, stb. A szocializmus építésének munká­ld epein a legtökéletesebb gépek dolgoznak, melyek <az emberek ezreinek munkáját helyettesítik• I Német Demo­kratikus Köztár­saság. A Sztálin- fasor, Berlin első szocialista utcája. (Magyar Fotó). A Sztáhn-fasor épitkezé. steknek nemcsak városfejlesztési jellege van. Ha a berliniek a Sztáhn-fasor on átmennek, szo­katlan érzés kapja meg őket. Érzik: itt nemcsak, falak épülnek fel — a falak nem is játszanak akkora szerepet —\ itt a berli­niek egy uj nemzedéke nő fel és vele együtt Berlin uj élete- Ezeket a harcokat a munkás­ság nehéz feltételek mellett vív­ja, mert az amerikaik puszta je­lenléte B,erlinben rendszeresen szítja a mamái nézeteket­A patrosani „Gh. Gheorghiu-Dej‘‘ Bá­nyaipari Intézet hall­gatóinak csoportja, óraközi szünetben. (A Román Népköz- társaság követségé­nek. és a Német De­mokratikus Köztár­saság külügyminisz­tériumának tájékoz­tatóiból.) Kisbucsa fiataljai! Munkára fel! Szombaton délután érkeztünk ^ Kisbucsa községbe. Lányi Jó­zsef pedagógus, a kultúrotthon igaz­gatója fogadott bennünket. Elveze­tett bennünket a községi tanácshoz. Itt szintén örömmel rázott kezet a kultúrcsoport összes tagjaival Mol­nár János VB-elnök és Salamon Já­nos VB-titkár. Végül eljutottunk az eló'adás színhelyére, az iskolába. Ek­kor Lányi József elvtárs bejelentette, hogy szabadtéri színpadot fognak csinálni az iskola udvarán. Alig hogy ezt kimondja, megérke­zik két DISz-fiatal és elkezdi építeni a színpadot. A kultúrcsoport tagjai is segédkeztek. így egy rövid óra múlva elkészült a gyönyörű kulisszákkal, és vörösbársony füg­gönnyel felszerelt színpad. Este 8 ór3. Az iskola udvara meg­telt a község gyermekeivel, ifjaival és öregeivel. Megkezdtük az előadást. A színpadra elsőnek a község kultúr- otthonigazgstója lépett, üdvözölte a megjelent kulié rcsoportot és a község dolgozóit. Utána a függöny elé állt Cziráki Antal, a kultúrcso­port bemondója, ö . is üdvözölte a csoport nevében Kisbucsa község dol­1S53. aug. 16. Vasárnap. gozóit, különösen a begyűjtésben ki­magasló eredményeket elért dolgozó­kat. D e nem feledkezett meg az if­júságról sem. Hozzájuk külön szólt: — Szeretnék pár szót az ifjú sághoz szólni. Hallottuk azt, hogy itt nem működik kultúrcsoport. Arra kérem a község ifjúságát, hogy a mi műsorunkat jól figyeljék meg, kö­vessék példánkat és sürgősen alakít­sanak kultúrcsoportot. Peregtek egymásután a müsorszá- mok. Kacagott és tapsolt a közönség. Csasztuskával köszöntöttük Nagy Jó­zsef és Nagy Antal egyénileg dol­gozó parasztokat, akik beadásukat példamutatóan teljesítették. Népitánccal köszöntöttük Dömötör István és Józsa József egyénileg dol­gozókat, akik a cséplőgéptől azonnal teljesítették beadásukat 100 százalé­kon felül. Végül rigmust küldtünk özv. Eszter Zsígmondnénak, aki férje halála után is becsülettel gazdálko­dik. Fia a néphadsereg katonája. Tudja, hogy az államnak nagy hálá­val tartozik és tudja azt is, hogy a beadás hazafias kötelesség. Éppen ezért beadását mindig az elsők kö­zött teljesíti. 2 előadás véget ért. Molnár János VB-elnök feláll a né­zőtéren és így szól:-— Kisbucsa község dolgozói nevé­ben megköszönöm a zalaegerszegi Magasépítő Vállalat kultúrcsoportjá- nak szórakoztató műsorát. Ezzel va­lóban kedves szórakozást nyújtottak községünk dolgozóinak. Köszönetét mondok még azért, hogy ezt a szom­batot számunkra még szebb ünneppé tették. Mert ez a nap községünk dol­gozóinak ünnepe. Ma fejeztük be véglegesen a cséplést. Megígérem, a legmesszebbmenő tá­mogatást adjuk ifjúságunknak, hogy kulturcsoportot tudjanak szervezni. Ha legközelebb eljön hozzánk a zala­egerszegi Magasépítők kultúrcsoport- ja, akkor már megszervezve és jól felkészülve állítjuk színpadra mi is kul túrcsoportunkat. Az ígéret elhangzott, tettekre van szükség. Kisbucsa ifjúsága munkára 11 Kiss Mária. Románia. Épül a Duna—Fekete- tengeri csatorna. (Magyar Fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents