Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

PÄRT ÉLET* ALKOTMÁNYI MUNKAVERSENNYEL A TERV SIKERÉÉRT A szentpéteruri pár^zervezet jól mozgósítja a 11 é p ne vei őke t a cséplés, begyűjtés munkáira A cséplés és gabonabegyüjtés sikeres végrehajtása falusi párt- szervezeteink egyik fő feladata. Pártszervezeteinknek jó felvilágo­sító munkával el kell érniök, hogy e rendkívül fontos feladatot dolgozó parasztjaink a lehető leg­rövidebb időn belül megvalósít­sák. A szentpéteruri népnevelők a pártszervezet vezetőségének irá­nyításával mindent megtesznek annak érdekében, hogy a község egyénileg dolgozó parasztjai ha­táridő előtt befejezzék a cséplést és ezzel egyidőben a gabonabe- gyüjtést. Németh József elvtárs, a községi pártszervezet titkára a kormányprogramm megjelenése óta többször összehívja a népne­velőket, megbeszéli velük a már megjelent kormányrendeleteket és módszerekkel látja el őket. A pártszervezet vezetősége e felada­tok végrehajtására mozgósította a pártcsoportbizalmi elvtársakat is. A párttitkár elvtárs valamennyi pártcsoportbizalminak pár tmegbi- zatást. adott. A pártcsoportbizal- miak pedig a pártcsoportok tag­jait látták el feladatokkal. A pártmegbizatások végrehajtá­sát a pártszervezet vezetősége el­lenőrzi és a végrehajtás közben gyakorlati segítséget ad az elv­társaknak. Eredményeik lemérhetök. Ä cséplés már a befejezéshez köze­leg. A jó felvilágosító munka eredménye, hogy a dolgozó parasz­tok a cséplőgéptől teljesítik be­adási kötelezettségüket. Az ered­ményekhez az is hozzájárul, hogy a pártcsoport tagjai, a kommunis­ták valamennyien a cséplőgéptől teljesítették kötelezettségüket A pártszervezet a felvilágosító mun­ka mellett nem feledkezett meg a versenymozgalom kiszélesítésé­ről, a kulturagitációs munkáról sem. Németh elvtárs bevonta a pedagógusokat és az úttörőket is az aratás, cséplés és a begyűjtés munkáiba. Madaras Jenő elvtárs, pedagógus a helyi Ludas Matyi szerkesztésével, a szemléltető agi­táció rendszeres vezetésével ad nagy segítséget a csépléshez és a begyűjtéshez. Madaras elvtárssal a pártszervezet ismerteti a lema­radókat, az élenjárókat. A helyi Ludas Matyi képei és karikatúrái ötletesen népszerűsítik az élepjá­rókat és példamutatókat, a lema­radókat pedig kipellengérezik, Jól dolgozik a csasztuska-bri- gád is. Rendszeresen felkeresik az élenjáró dolgozókat és nótákkal, versekkel köszöntik őket példa­mutatásukért, Az eredményekhez a jó felvilá­gosító munka mellett az is hozzá­járult, hogy a községi pártszerve­zet és a tszcs pártszervezetének vezetősége összehangolja munká­ját, közösen oldják meg feladatai­kat. Zsigmond István és Németh József párttitkár elvtársak rend­szeresen megbeszélik a feladato­kat és mozgósítanak azok elvég­zésére. A pártszervezet fejlessze tovább eredményre vezető módszereit, mozgósítsa a pártszervezet tagjait és a pártonkívüli népnevelőket az eddig elért eredmények újabb nö­velésére, mely biztosítéka lesz a cséplés és a begyűjtés győzelmé­nek Szentpéteruren is, (T. M.) Levelezőink írásaiból Lakics Ferencné (Zalalövő) levelé­ben örömét fejezi ki, egyben kö­szönetét a pártnak, hogy gyermekét olyan megtiszteltetés érte, amely­re soha nem mertek volna gon­dolni. Leányuk résztvesz a IV. Világifjusági Találkozón, képvi­seli a magyar fiatalokat Romániá­ban, ★ Szakony Károlyné Boncódföldé- ről a következőket írja: „Nemcsak nekem, hanem az egész tszcs-nek meglepő volt, amikor fiam a jó munkájáért kiérdemelte azt a megtisztelte­tést, hogy résztvehet a Világif- juságí Találkozón. Ez a megbe­csülés mindnyájunkat még jobb munkára serkent“. Megfogadta, hogy a jövőben még jobb munkát fog végezni az MNDSz-szervezetbem * Neufeld Ferenc, a zalaegerszegi Népbolt Vállalat dolgozója arra hívja fel az illetékes szervek fi­gyelmét, hogy Zalaegerszegen sok olyan dolgozó van, aki az üzemi konyhán szeretne étkezni, azon­ban diétás ételre lenne szükségük. Javasolja, ha mód van rá, egy ki­sebb diétás üzemi konyha felállí­tását.-k Pattogó József, az Autójavító Vállalat dolgozója bírálja az üze­mi konyhát, mert több ízben az étel nagyon sós, de sok esetben éppen megfordítva, sótalan. Volt olyan eset is, írja levelében, hogy a levesben zsírpapírdarabot talál­tak. Ez azt bizonyítja, hogy az üzemi konyha dolgozói gondatla­nul készítik el az ételt. Kéri a ve­zetőséget, hogy a jövőben jobban ellenőrizze a konyha munkáját és a hibákat szüntessék meg. ★ Gergő József, a zalalövői tégla­gyár dolgozója levelében arról számol be, hogy az üzem kommu­nistái kezdeményezése nyomán megfogadták, augusztus 20-ra éves tervükön felül 60.000 téglát termelnek terven felül. Ezt úgy fogják elérni, hogy a brigádok se­gítik egymás munkáját. Ebben a DLSz-fiatalok mutatnak példát. 0 budapesti SzTK bürokratáinak figyelmébe Egy hónapja múlt, hogy Tivolt Ernő elvtárs, a zalaegerszegi já­rási tanács SzTK ügyintézője kér­te a Fővárosi Tanács Kórházi Agynyilvántartó hivatalát, hogy gyermekét vegyék fel a klinika urológiai osztályára, illetve oda utalják be. A levél „sürgős“ jel­zéssel hagyta el a tanács épüle­tét, mégis egy hónap óta, a sür­getések ellenére, nem utalják be fiát a klinikára. Egy hónapja, hogy az SzTK budapesti bürokratái „bürokrati­zálnak“. Vagy talán valamelyik asztalfiókjában lapul a „sürgős“ jelzésű levél? Azonnali „sürgős“ intézkedést kérünk az SzTK-tól s ha már el­felejteltek a levélre válaszolni — legalább ne feledjelek el intéz­kedni, — AZ öSSZNÉMET néppárt ki. bocsátotta választási felhívását amely követeli: tartsanak négyha­talmi értekezletet Németország hi. vat'ott képviselőivel, hajtsák végre a szabad nemzetgyűlési válasz;ásoka egész Németországban, kössenek bé. keszerzödést az össznémet választá­sok alapján alakult Össznémet kor. mánnyal. — BADEN-JBadenban megkezdő­dött a. Schuman.tervben részvevő 6 or. szág külügyminiszterének értekezlete Adenauer ettől az értekezlettől a/.' várja, hogy sikerül létrehozni európai politikai közösségi./' ■ amely legalizálja Nyugat-’Néntet01 szág vezető szerepét az amerikai imperialisták nyugateurópai rend. szerében. Jó a versenylendület, jó az irányítás — a vállalás teljesítése után újabb 400 ezer tégla A Zala Megyei Tanács Tégla­gyárai Egyesülés az elmúlt évben alaposan elmaradt tervének tel­jesítésében. A tervek valóravál- tásának akadályozója nemcsak a tervszerűtlen, felületes vezetés és irányítás volt, hanem az is, hogy tág teret adtak az ellenséges ele­meknek. A párt volt az, amely felfigyelt a hibákra és felhivta az Egyesülés központjának figyel­mét. A telepek általában 100 szá­zalékon alul termeltek és még elvétve sem lehetett találni olyan munkahelyet, amely tervét túl­teljesítette volna. A párt javas­lata alapján a termelés vezetésé­nek élére olyan embert tettek, aki törekedett a hibák megszün­tetésére. Rövid idő múlva az Egyesülés nemcsak, hogy behoz­ta lemaradását, hanem jóval túl is teljesítette a tervet. Boronyák József elvtárs párttitkár erről ezeket mondja: —■ Elért eredményeink nem magujctól jöttek, meg kellett szí­vósan küzdenünk érte. Nem volt könnyű az előbbi 60—70 szá­zalékos teljesítményről 110—120 százalék fölé emelkedni. A jó verseny lendület azonban magával ragadta valamennyi telepünket és sikerült az elsők közé felzár­kóznunk. A téglagyári egyesülés köz­pontja és valamennyi dolgozója valóban jó munkát végzett az el­múlt versenyszakaszokban, de különösképpen most, az alkot­mányi munkaverseny idején jár­Ä zalaegerszegi Fűtőháznál sókkal jobbak az eredmények, mint a forgalomnál. Különösen a mozdonyjavitóműhely dolgozói mutatták meg, hogyan készültek fel a harmadik vasutasnapra. Tö­rök József géplakatosnak telje­sítménye 130 százalék körül mozgott. Alkotmányunk tisztele­tére indított munkaversenyben nak az élen. Ők voltak azok, akik elsőnek teljesítették az au­gusztus 20-i felajánlásukat. 1 millió tégla terven felül julius 31-ig, ez azt jelenti, hogy becsülettel állták adott szavukat. Más üze­mekben, amikor meghallották a téglagyáriak vállalását, legyin- tően ezeket mondották: ..Mit akarnak ezek? Ezt a vállalást jobban gépesített üzemekkel is nehéz teljesíteni, nemhogy ká­védarálóval“, Az egyesülés dolgo­zói azonban megmutatták, ho­gyan kell a tervet túlteljesíteni, sőt még a vállalást iá. így tör­tént meg, hogy elsejéig 10 ezer téglával termeltek többet, mint az augusztus 20-i vállalásuk volt. A vallalat vezetősége célprémiu­mot tűzött ki a telepek között és a fej-fej mellett való küzdelem a tervért, a felajánlások teljesí­téséért meghozta a gyümölcsét. Az Egyesülés vezetősége sem volt tétlen. Minden erővel igye­kezett megteremteni a jobb mun­kafeltételeket. A telepeket gé­pesítették és javarészt kiküszö­bölték a fáradságos kézi munkát, Pórszombaton nemcsak, hogy a téglagyárat helyezték üzembe, ha­nem a dolgozók számára üzemi konyhát is létesítettek. Eddig még nem volt az egyesülés egyik telepén sem üzemi konyha. Most a párt- és kormányprogramm után arra törekednek, hogy mi­nél több helyen bevezethessék az üzemi élelmezést. eredménye elérte a 137 százalé­kot. Az ifjúmunkások közül Rumpler Ödön lakatos 122 szá­zalékos teljesítményét a vasutas napra 128 százalékra emelte fel. A fűtőháznál az elegytonnater- vet 101.5, a mosástól-mosásig- mozgalom tervét pedig 108.7 szá­zalékra teljesítették. Az Egyesülés pártszervezetének, szakszervezetének és üzemi ve­zetőségének jó munkája a tele­pek eredményeiben tükröződik. A pacsai téglagyár dolgozói ju­lius 31-én éves tervüket már 104, míg a zalalövőiek 93.3 százalék­ra teljesítették. Több telep, amely az elmúlt év hasonló időszaká­ban előirányzatát csak 30—32 százalékra teljesítette, ma meg­közelíti a 90 százalékot. De vannak hibák is, amelyek befolyásolják a terv teljesítését, a termelést. Ezek közé tartozik az, hogy a HVDSz területi bizottsága nem segíti az Egyesülés telepeit. Nemcsak, hogy a gyakorlati se­gítséget mulasztja el, hanem a legelemibb dolgoknak — így pél­dául a tagsági könyvek rendezé­se, a bélyegekkel való ellátás — sem tesz eleget. A HVDSz terü­leti bizottsága nem kis mérték­ben járul hozzá, hogy a torma­földi téglagyárban egyetlen egy szervezettmunkás sincsen. A megyei tanács téglagyárai bebizonyították az alkotmányi munkaversenyben, hogy tudnak jól dolgozni, terven felül teljesíte­ni. Ehhez azonban a megyei ta­nács és a HVDSz területi bizott­ságának is segítséget kell nyúj­tania. Ha meglesz a segítség­adás, nem kétséges, hogy az al­kotmányunk ünnepére tett egy­millió téglás vállalásuk után vál­lalt újabb 400 ezer téglát is be­csülettel teljesitik. . Nagy Ernő A Sütőipari Egyesülés központja tudná csak megmon. dani, hogy néha miért kisebb o, zsemlye Zalaegerszegen, mint másuk. A zalaegerszegi 9-es szá­mú sütődében készítenek egyedül csak. ilyet. Jó lenne> ha a Sütőipari Egye. sütés központjában és munkahe­lyein elgondolkodnának ezen, mert a zsemlye csak úgy lesz nagyobb, ha sürgősen felszámolják az e té­ren mutatkozó hiányosságokat — még akkor is, ha az csak egy zsemlyét érint. UJ egészségvédelmi ÉS KULTURÁLIS LÉTESÍTMÉ­NYEK A SZOVJETUNIÓ köztársaságaiban A ^Pravda" írja: Ukrajna,baa az idén 170 millió r uh elit fordítanak uj kórházak, gyér. mekegészeégügyi intézménye^ szülő, otthonok építésére és szanatóriumok bővítésére. Ukrajna városaiban és falvaiban jelenleg 50 egészségügyi intézmény épül. Mikor készül el a bázakerettyei Kenyérgyár? rA bázakeretityei Kenyérgyár, amelyet már a múlt év decemberében be kellek volna fejezni, még min dig befejezetlenül Ml. Egy kombii cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a kenyérgyár mielőbbi meg. indítására nagy szükség volna. Amikor a nagykanizsai Magasép it esi Vállalatnál afelől érdeklődtünk, miért nem szorgalmazzák jobban az építkezést, azt a választ kaptuk, hogy a Beruházási Igazgatóság nem adta még meg a gépészeti terveket. Régebbsn a-z hátráltatta a munkát, hogy nem bifftositották az építési költséget. A pénz már megvan. Viz is vm, gáz is van — csak kemence nincs. El kellene készíteni a kemencékhez az alapot, de nincs, aki kiszállít, sa a téglát. Miért nem gondoskodik a szállításról a 72 7 számú Anyag­ellátó VétilalM? Már csak rövid idő választ el alkotmányunk ünnepétől. A Magas„ építési Vállalat dolgozói ígéretet te ti ék, hegy alkotmány imk ünnepére a sütőipar azzal az uj kenyérrel lát hatja el a dolgozókat, amelyet az uj kenyérgyárban sitinek. Miért nem teljesítették vállalásukat 2 Miért nem adnak segítségei az illetékesek? js épiitők pillanatnyilag még azt sem 'tudják, milyen kemencékhez kell éík észiteniök az alapot. A Beruházási Igazgatóság erre a kérdésre — bár többizben érdeklődtek — nem vá­laszolt. < A kormányprogramra azt jelenti, hogy az életszinvonalemelkedést jelentő változásnak mindén téren meg kell mutatkoznia. Multcükozzon meg tehát a bázákeréityei kenyérgyárnál is. & mozdenyjavitó műhely példái mulat Mit szólnak hozzá az illetékesek? A kormányunk napról-napra több , gondot fordit a dolgozók kulturális fejlődésének kielégíté­sére. Azonban sok helyen még mindig nehezen, illetve gondtala­nul kezelik a dolgozók ilyenfaj­ta igényeit. Példa erre a nagyka­nizsai Fűtőház esete is. Krajo- zovics Marcella levelében a kö­vetkezőket írja: -Van 14 kocsi- tisztító nő. A fűtöházhoz tarto­zunk. Már évek óta egy egész ki­csi helyen öltözünk, vetkőzünk, itt is tisztálkodunk. Többizben kértük a vezetőségei hogy gon­doskodjanak rendes fürdőről és öltözőről, \zonban ez nem tör­tént meg". A fent említett he­lyiségben még mosdótálat som kapnak. Az ajtón a zárak nem jók, s amikor a nők tisztálkodni akarnak a munka befejezése után, kénytelenek sorfalat állni az ajtó mögött, hogy a tisztálko­dó nyugodtan át tudjon öltözni. ★ Kovács József a zalalövői lég­iagyárból szintén a colgozók tisztálkodási problémájáról ír. A vezetőség már hosszú idő óta nem gondoskodik tiszta öltözőről, s fürdőhelyiségről. Pedig tudvalé­vő, hogy a téglagyárban sáros, agyagos lesz a dolgozó és elen­gedhetetlenül szükséges, hogy munka után nyugodt helyen ind­ák tisztálkodásukat elvág >zr\ ★ Szabó István a teskándi tégla­gyárból levelében arról ir. hogy ez az üzem nemrég kapót r gé­peket. azonban ezek a gépek nin­csenek kellően kihasználva szak­mai ismeret hiányában. Az üzem­ben többnyire olyan dolgozók vannak, akik a mezőgazdaságból kerültek be és nem értenek a gépekhez. Kértek már szakem­bert, aki tanítaná ezeket a dol­gozókat, hogy a meglévő gépeket minél jobban kihasználhatnák. Ez hozzájárulna ahhoz is, hogy tervüket nemcsak teljesíteni, ha­nem túlszárnyalni is tudnák. Szakembert azonban még ma sem kaptak. •ár Ambrus István letenyei dolgo­zó irja bogy 1953. május 20-án a községi tanács megbízta több társával együtt árkolási munká­val, melynek határideje juníus 10-e vol A munkát elvégezték, azonban az elvégzett munka után járó bért még a mai napig sem kapták meg, habár mór többiz­ben küldözgették a megyei ta­nácsra, az útfenntartó vállalathoz őket.

Next

/
Thumbnails
Contents