Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-08 / 185. szám

A kormányprogramm gyors fejlődést biztosit a feísőbagodi Lenin tszcs-nek „A termelőszövetkezetek tagjai és hívei legyenek biztosak afelől, hogy támogatja őket pártunk, hogy mögöttük áll a népi demokráciánk egész ereje“. — Rákosi elvtárs be­szédéből. Amikor 1950-ben megalakult a felső- bagodi Lenin termelőcsoport 21 taggal, 9 család­dal, a földterületük mindössze 116 hold volt. Úgy beszéltek akkor erről a termelőcsoportról, hogy nem tudja majd megállni a helyét a munkában, nem lesz életképes, mert hiszen mindössze 17 darab szarvasmarhája volt, sertésről és lóról eb­ben az időben beszélni sem lehetett. Ezek a „jós- latok‘‘ nem kedvetlenítették el a termelőcsoport tagjait, hanem — ha kevesen is voltak — szor­galmas, becsületes munkád végeztek. 1951-ben pártunk és kormányunk — mint minden termelőcsoportról — gondoskodott a fel- sőbagodi Lenin termelőcsoportról is. Ebben az évben 15 darab tény észtehenet kaptak állami kölcsönből, majd hamarosan újabb segítség foly­tán 39-re emelkedett a szarvasmarhaállományuk. 20 darab fajtiszta sertést kaptak, majd két pár lovat és két csikót szintén állami segítség folytán. Az állatállomány növekedése lényegesen elő­revitte az egész csoport fejlődését. Ebben az év­ben munkaegységenként 7.5 kiló gabona jutott, burgonya 4.5 kiló. Mivel a termelőcsoport kuko­ricából még annyit termelni nem tudott, hogy a beadását és saját szükségletét fedezni tudja, így kukoricából nem osztoztak, csupán a beadási kötelezettségüket teljesítették. Ez a fejlődés magáravonta a figyelmét - a község dolgozó parasztjainak és egyre többen érdeklődtek a termelőcsoport belső élete felől. Ebben az évben 27 tagra és 11 családra növeke­dett a termelőcsoport tagsága. Az uj tagok be­lépése után lényegesen megnövekedett az állat­állomány száma is. 1952-ben 70 darab szarvas- marha, 130 darab sertés, 10 darab ló volt a ter­melőcsoport közös istállójában. Ebben az évben — az aszály ellenére is — 4.5 kiló gabona és 5 kiló burgonya jutott munkaegységenként a ta­goknak. Persze ez a két esztendő nem volt olyan könnyű, mint ahogy azt sokan gondolták. Eleinte sokat kellett tanulniok kitapasztalni a külön­böző földeket, meg kellett tanulni a közös gaz­dálkodást és nagyon sokszor kellett visszaverni a kulákok uszításait. Tapasztalatlanok voltak még a termelőcsoport tagjai, követtek el hibá­kat is. Hiba volt. az, hogy eleinte nem foglalkoz­tak eléggé az egyénileg dolgozó parasztokkal. A Szabad Föld Téli Estén barátkoztak össze a termelőcsoport tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok. Itt beszélték el egymásnak, hogy mi­lyen jövedelem jut egy családnak és azt, hogy tavasszal mit fognak vetni vagy hogyan javítják egyik vagy másik földet. izek a beszélgetések segítették elő azt, hegy az 1952-es évben 26 családra és 53 tagra emelkedett a termelőcsoport létszáma. Emelke­dett a földterület is, ami most már 269 holdat tesz ki. Ebben az évben sokkal komolyabban láttak hozzá a tavaszi munkákhoz, vetéshez, nö­vényápoláshoz. Alkalmaztak fejlett agrotechni­kai eljárásokat, négyzetes kukoricaültetést, rozs-, napraforgópótbeporzást, majd sokat fáradtak a zalamenti rét vízmentesítéséért és a gabona be­takarításáért. Az aszályos esztendő ellenére ál­latállományukat szépen átteleltették és az 1953-as évre tehénállományukat és 96 darab sertésüket jó kondícióban tartották. Ez évben 269 baromfi­val bővítették az állatállományukat, rendbehoz­ták az istállókat. Az. 1952-es évben belépő uj csoporttagok bi­zony kezdetben nagyon nehezen illeszkedtek be a nagy család munkájába, de a sok foglalkozás nyomán szorgalmasan végezték a vetést, a nö­vényápolást és harcos lendülettel vették ki részü­ket a kenyércsatából, az aratásból. Hosszú utón jutottak idáig azok a cso­porttagok, akik bizony sok gondolkodás után leptek be a teimelőcsoportba. Kardos János, aki 12 hold földet és 3 tehenet hozott a csoportba, nagyon sokat gondolkodott még akkor is, amikor már aláírta a belépési nyilatkozatot. Néni a cso­porttol félt, hanem állandóan az volt előtte, hogy most már nem az övé a tehene. Ha az istállóba ment Kardos János, gyakran megállt a Szedres tehene mellett és megsimogat- a. Földjén, amit mindig mintaszerűen művelt, osszan elnézte a rajta lévő bő termésű árpát es az acélos búzát. Úgy érezte, hogy most már nem az övé ez a föld, ő is dolgozik ugyan, de a gyümölcsét közösen aratják le. Egész addig így gondolkodott Kardos János, míg nem beszélge­tett több esetben hosszabb ideig a termelőcso- poit régebbi tagjaival, akiknek egyszer megígér­te. — Na hát ott leszek azon a csoportértekezle- ten én is. Két hónappal ezelőtt történt meg eioször, hogy elment belépése óta a csoport­éi tekezletre. Ezen a csoportértekezlelen már be­szélgettek a cséplés gyors üteméről és a beadás szeres lebonyolításáról. Úgy érezte Kardos Já­nos, mikor a közös munkáról beszéltek, hogy neki is köze van ahhoz, hogy beleszóljon, mi he­lyes a munkák elvégzésénél. Ekkor érezte elő­ször igazán, hogy az övé is az a föld és a többié is, amit ott kinn a tábla szélén úgy gondolt, hogy elveszített. Majd gyakran eljárt a termelőcsoport irodá­jába, sokat beszélgetett a tszcs-tagokkal, az üze­mi páittitkárraí és az elnökkel. Az első csoport­éi tekezleten való részvétele óta soha nem mul- hatik el egy olyan értekezlet sem, hogy Kardos János ne vegyen részt rajta. A termelőcsoport éleiében a munka megsziláidításában azoknak a tagoknak van nagy szerepe, akik politikai iskolát végeztek Szabad Föld Téli Estékre jártak, a gazda- és falugyűlést rendszeresen látogatták. Amikor elhangzott a kormány nyilatkozata es Rákosi elvtárs beszéde, egy-két tag részéről ingadozás mutatkozott a csoportban. Ez az inga­dozás azonban nem jelentette azt, hogy a tér-- melőcsoport többi tagja is meginog és ledől lábáról. Nem, sőt erősödtek, mert látták, hogy a kormányprogramm még gyorsabb fejlő­dést _ biztosít. Most, amikor csépelik a gabonát és várják az uj kenyeret, most, amikor arra gon­dolnak, hegy soha nem látott jövedelmük lesz, értékelik igazán Rákosi elvtárs szavát, azt, hogy fokozottabb segítséget kapnak a termelőcsopor- tok, mint eddig. Ez számokban bizonyosodik be előttük, 1300 forint gépállomási tartozás, 8 mázsa 70 kiló hízottsertés, 9 mázsa 25 kiló búza és 70 mázsa tengeri az, amit kormányunk elengedett a termelőcsoportnak a kormányprogramm meg­jelenése óta hozott rendeletek alapján. És most, amikor bug a cséplőgép és egymás­után rakják a kévéket a dobba, akkor az jut eszükbe a termelőcsoport tagjainak, hogy az el­csépelt mennyiségből és minden növény- és ál­latbeadási kötelezettségből 10 százalék kedvez­ményt kapnak, amellyel még jobban emelkedik az egy munkaegységre jutó rész. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a párt és a kormány segítségével a Lenin termelőcso­port és megyénk minden termelőcsoportja és szövetkezete olyan segítséget kap, ami a szövet­kezeteket még virágzóbbá, tagjait pedig még jobbmóduvá teszi. Bubics Anna. Földművesssövet kereteink a gabonabegyiijtés sikeréért A 1 érménybegyiijlési munkában számos földmüvesszövetkeza i íelvá. sárló részéről szabálytalanság mu­tatkozik a terményátvéLeinél_ akár termelőszövetkezetekkel, akár egyé. nileg dolgozó parasztokkal szemben. A rendele'- ugyanis ©Ionja, liógy minőségi felárat kell fizetni annak a termelőszövetkezetnek, vagy egyé nileg dolgozó parasztnak, akinek beadott búzája meghaladja a 78-as fajsulyt. Minden fajsulyegység után 60 fillér felárat kell fize-ni a be­adónak. Éppen ezt mulasztotta el Horváth József türjei tér,inényf el vásárló, aki nem fizette ki nagyobb mennyiségű minőségi búza után a felárat a türjei dolgozó parasztoknak. A búza átlagfajsulya 81.es volt, ami azt jelenti, hogy a beadó dolgozó pa­rasztok nem kapták meg mázsán­ként az 1.80 forint esedékes mi­nőségi felára4. Ez a lelkiismeretlen, ség fennáll Horváth Antal csöt- nyeföldi terményfelvásárlónál is. Hiányosságként kell felvetni azt is, hogy esetenként — a helytelen átvétel köve-kéziében — keverékese. dés cimén egyes terményfelvásárlók, mint például: Hosszú Ferenc zala. esányi teraénybegyüjtö, sulylevoná&t akamak eszközölni. Hosszú Ferenc a zalacsányi termelőszövetkezetitől 20 százalékos keverékesedési levonással akar'a átvenni a rozsot, holott a triőr rendelkezésére állt, hogy a be. szállított, szöszös-keverékes rozsot megtisztíthassa. Minden egyes terménybegyüjtő feladata, hogy a minőségi előírások­nak megfelelően eszközölje, vé­gezze a terménybegyüjtést. Nem engedhető meg az, hogy egyes fel­vásárlók jogtalan, túlzottan magas sulylevonásokat eszközöljenek. Ezt uicg Kovács Ferencnek, a tornyi- szent miklósi Terményforgalmi Vál­lalat telepvezetőjének sem szabad szem elől téveszteni, aki a föld. mü vessző vetkezet tartalékterületén termelt tavaszi búzát ugyancsak 20 százalékos levonással akarta át­venni. A termcnybegyü.jlök nem csupán a terményátvevői feladattal vannak megbízva, hanem ezen túlmenően a dolgozó parasztság körében népne­velő munkát kell végezniük és le kell, hogy leplezzék az ellenség ak­namunkáját, Az ellenség igyekszik rossz minőségű gabonát beadni, mint ahogy az elmúlt évben is elő­fordult, hogy zsizsikeset vittek a gyűjtőhelyre, vagy homokosat, hogy azzal a begyűjtött terményeket kite, gyek a romlásnak. A terményfelvásárlóknak van fel­adatuk a verseny táblák vezetése te. rén is. Elő kell segíteniük a további terménybegyüjtési eredményeket az­zal is, hogy a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat a versenytáblá. kon népszerűsítsék. Ezfc meg kell szívlelni még Kovács Farkas resz- neki és Márkus Zsigmondi zalasza- bari felvásárlóknak is. Az idei terménybegyüjtés eddigi szakaszában példás, jó munkáit vég­zett Vass Kálmán borsfái fclvá. sárló, aki elővigyázatosságával fel­ismerte az ellenséget, amikor homo­kos termény átadását kísérelte meg, s vele szemben megfelelő intézke­dést te'-t. A terményfelvásárlóknak; a leg­nagyobb éberséggel kell végezni a felvásárlást, hogy le tudják leplez­ni azokat az elemeket, akik külön­féle eszközökkel igyekeznek hátrál­tatni a terménybegyüj-és munkáit. TTfírvtPh TJjtsl.fi HASZNÁLT bútorait, női és lórtiiuhait, fehérneműit bizományba átveszi vagy készpénzért megvásárolja, a Bizomá­nyi Aruház Vállalat Nagykanizsa, Sztálin ut 1. Telefon; 10—89. UH be a moziba s mérgelődd végig ,us előadás első félóráját. Miért? Mert amikor leül­tél $ már pereg a film, kuszán végig tapossák a lábadat. Utána az alőtted levő sorba érkeznek meg a vendégek s öl percig vitatkoznak a jegykeze. lökkel: itt, vagy másait van-e a helyük. Legalább 63-szor kinyitják a be­járati ajtókat a késönjövölc előtt, ugyanannyiszor becsukják, Akkor jön. nek és zseblámpával a szemedbe vilá gitanak s kérik a jegyei. mert meg. telt a sor, de abba a sorba még lustán akarnak leülni, mert — méreg ide, méreg oda _ nekik is odaszól a jegyük. Újra nyolcán végigtapossák a délelőtt vett 160 forintos szandálodat, nekik viszont nem oda szólt a jegyük. Már indulsz haza mérgedbe n, amikor a vászonra esik tekinteted s eszedbe jut, hogy moziban vagy. Maradsz. Figyelnél, hogy utolérd a film eseményét, de meg kell várnod, mig a mögöttied ülő két hölgy eldön ti, hogy a Táncmesternek kék vagy barna.e a szeme? (Kár, hogy nem volt színes a film!) Vcgre meglelt a színház és csend lesz. De annyira még sem lehel csend, hogy meg ne mondjuk: a hibát elsősorban a zalaegerszegi közönségnek kell kijavítani, azoknak, akik gátlás nélkül végigtapossák dolgozót ársaik lábát, de ha ez velük fordul­na elő, ők lennének azok, akik gátlás nélkül móllallankodnának. De van tennivalója a mozi vezetőinek és dolgozóinak is: tessék sürgősen kiala­kítani a házirendet s következetesen erre ■nevelni a közönséget is! SPORT Járások közötti VII-verseny Letenyén A nagykanizsai és letenyei járás spor­tolói járások közötti VIT-versenyt ren­deztek Letenyén. A két járás váloga­tott csapatai kerékpározásban, atlétiká­ban, asztaliteniszben és labdarúgásban mérték össze erejüket. Az egyes ver­senyszámokban összesen mintegy J50 falusi sportoló indult el, s nem egy összecsapás hozott nagyszerű küzdelmet, jó eredményt. A különböző' sportágak találkozóit nagyszámú közönség nézte végig. Eredmények: Atlétika: 100 méteres síkfutás: ! Mar­ton László (nagykanizsai J.) 12.4 mp, 2. Takács József (nagykanizsai j.) 12.7 mp. 3 Papp Gyula (letenyei j.) 12.7 mp, Távolugrás: 1. Papp Gyula (letenyei j.> 505 cm, 2. Papp László (nagykanizsai j.) 500 cm. 3. Ferenczi Imre (nagyka­nizsai j.) 495 cm. Magasugrás: 1 Pintér János (letenyei j.) 145 cm, 2. Dobd Ferenc (nagykani­zsai j.) 142 cm, 3. Katona Vince (nagy- kanizsai j ) 142 cm. Sulylökés: 1. Szabó János (letenyei j.) 340 cm, ,2. Katona Vince (nagykanizsai j.) 920 cm. 3. Papp László (nagykani­zsai j.) 880 cm. Gránátdobás: 1. Tímár István (lete­nyei j.) 63 80 m. 2. Varga György (le­tenyei j.) 60 20 m, 3. Takács Ferenc (nagykanizsai j.) 57 méter. 6 íun-es gyaloglás: t. Rabb Károly (nagykanizsai j.) 29:10 4 perc, 2. Ja­kabfi Lajos (nagykanizsai j ) 29:19 perc, 3. Léránt István (nagykanizsai j.) 35 perc. Kerékpár: 20 km közhasználatú gépek részére: 1. Jáger László (nagykanizsai j.) 40:32.3 perc, 2. Nagy Károly (nagy- kanizsai j.) 41:21 perc, 3. Léránt István (nagykanizsai j ) 45:35 perc. (Versenyen kívül Varga Ferenc, a letenyei járás ver­senyzője versenykerékpárjával 45:35 per­ces idejével harmadiknak futott a cél­ba ) Asztalitenisz: férfi egyéni: I. Németh Zoltán (letenyei j ), 2. Ombódi Lajos (letenyei j.), 3 Pintér János (letenyei járás). Labdarúgás: Nagykanizsai járás—Le-’ tenyei járás 2:1 (2:1). A járások közötti pontversenyt vég­eredményben a nagykanizsai járás nyer­te meg 37:21 arányban. Sürgősen javítsa meg munkáját a Zalaegerszegi Lokomotiv SK A Zalaegerszegi I.okomqtiv Sportkör a megalakulás óta eltelt néhány eszten­dő alatt többé-kevésbbé eredményes munkát végzett. Az 1951. évben 200, az 1952. esztendőben további 170 dolgozót vontak be az MHK-testnevelési rendsze­ren keresztül a sportolásba, 3 ez a tö­meg megfelelő alapot adott a különböző szakosztályok létrehozásához Megala­kult és működött a sportkör labdarugó, röplabda, asztalitenisz, teke, atlétika, kosárlabda és sakk szakosztálya. Leg­jobban a teke-szakosztály dolgozott és versenyzői több esetben országos verse­nyeken is számottevő eredményeket ér­tek el. Megfelelő volt a kosárlabda­szakosztály működése is. s a női kosár­labdacsapat az 1952. évben megyei baj­nokságot nyert. A röplabdaszakosztály férfi t's női csapata a városi bajnok­ságban szerepelt, a labdarugócsapat a megyei bajnokságban vett részt Az asztalitenisz- cs sakk-szakosztályok tag­jai inkább csak házi versenyeken indul­tak, az atlétikai szakosztály a kezdeti fcllángolás után azonban csak papíron működött. így nézett ki a Z Lokomotiv sport­körének munkája az elmúlt évben és mindenki azt várta, hogy a fiatal sport­kör ebben az esztendőben tovább javít munkáján, megtalálja és felszámolja a fejlődést akadályozó hiányosságokat. A helyzet ezzel szemben az, hogy a sport­kör nemrég megválasztott uj vezetősé­ge elhanyagolja a legégetőbb kérdése­ket is, a szakosztályok és az MHK ügyével semmit sem törődik, s igy az egész sportkörnél a bomlás jelei mu­tatkoznak Az MHK ügye sportmozgalmunk leg­fontosabb kérdése, tömegsportunk, fejlő­désünk alapja. Ezt a tényt azonban a Z. Lokomotiv vezetősége figyelmen kí­vül hagyja. Az előző évek jó eredmé­nyeivel szemben ebben az esztendőben alig 5—6 alkalommal rendeztek MHK- edzést, illetve próbázást. De hogy néz­tek ki ezek a próbázások? Néhány idő­sebb. az aktiv sportolásból már kiöre­gedett vasutas dolgozó hitzla csak ma­gára az atlétafelszerelést, a fiatalok — akikért az ALHK rendszer létesült — távollétükkel tüntettek A rossz szer­vező ás felvilágosító munka következté­ben a Lokomotiv SK-nál úgy néz ki a helyzet, hogy az MHK nem a dolgo­zók érdekeit, szolgálja, hanem inkább valami szükséges rossz, s a részvételre csaknem kényszeríteni kell a dolgozó­kat. A nyilvántartó lapokba olyan eredmé­nyeket is bejegyeztek, amelyek a való­ságnak nem feleltek meg A megyei TSB ennek alapján a sportkör egész­évi MHK-eredményeit megsemmisítette. Hasonló a . helyzet a szakosztályok működésében is A jószátidéku. tettre- kósz szakosztályvezetők támogatás hiá­nyában tehetetlenül vergődnek a meg­oldatlan kérdések tömegében Mun­kanaplót sem a sportkör, sem a szak­osztályok nem vezetnek. A labdarugó­szakosztály a megyei bajnokságban sze­repel ugyan, ezzel a szerepléssel azon­ban nem lehet dicsekedni. A csapat a táblázat utolsó helyén áll és az eddig lejátszott 17 mérkőzésen csupán egyet­len pontot tudott szerezni. A tekeszak­osztály eredményei messze elmaradnak az előző évek eredményeitől A kosár­labdaszakosztály ugyancsak lényegesen gvengébben szerepel, mint korábban. A röplabda-pályát szétromboltál* és he­lyette nem építettek újat Az atlétikai, asztalitenisz és sakk szakosztályok tel­jesen beszüntették munkájukat. A vasutas snortolók látják a hibá kát, véleményüket, bírálatukat azonban nem tudják az illetékesek tudomására hozni, mert egyszerűen nem hívnak ősz- sze taggyűlést Tudomásul kel! venni végre ä vasút helyi vezetőinek is, hogy a sport állami ügy lett, a sportfeladatok teljesítése te­hát nem hangulat, vagy szívesség kér­dése, hanem állampolgári kötelesség. A termelési feladatok teljesítése mellett lehetőséget kell teremteni a sportfej­lesztési tervek teljesítéséhez is és nem lehet a testnevelés ügyét mellékes kér­désként kezelni. Ha a helyzetet tömören akarjuk jel* lemezni, akkor azt mondhatjuk, hogy a Zalaegerszegi Lokomotív SK mélypontom van. Ez azonban korántsem jelenti "azt, hogy nincs felemelkedés. A helyes utón. az első lépés talán az lenne, hogy á sportköri vezetők üljenek össze a párt- szervezettel és a szolgálati vezetőkkel, s dolgozzanak ki közösen olyan pro- gramrnot, amely biztosítja a szakosz­tályok folyamatos működésének előfel­tételeit és a dolgozók sportolási lehető­ségeit egyaránt A sportköri vezetők, szakosztályvezetők és élsportolók ala­pos felvilágosító munkával számolják fel azt a közönyt, amely mostanában a vasutas dolgozók körében a sport ügye iránt megmutatkozik, tegyék népessé a szakosztályi foglalkozásokat és kapcsol­ják be az MHK-mozgalomba a dolgozók szine-javát. A sportkör nem- kielégítő munkájáért elsősorban a vezetőség felelős, de — nemcsak a vezetőség! A tagság is fe­lelős! A sportköri tagságnak számos joga van A joggal azonban élni is kell. Csak az nevezheti magát a sport­kör igazi tagjának, a spodközösség ér­tékes munkásának, akinek nem kö­zömbös, hogy a sportkör, az ő sport­köre igy. va’gy úgy működik, akiben tudatosodott az, hogy a sportkör ilyen vagv olyan munkájáért ő is éppen olyan felelős, mint a sportkör vezetősége Nem azt jelenti ez. hogy a vezetőség vállá­ról ezután minden felelősség háruljon át a tagság vállára. Azt jelenti csu­pán, hogy a tagság sem lehet felelőt­lenül közömbös a sportkör munkájával szemben. Minden egyes Lokomotiv-tag- nak éreznie keli ezt az öntudatos fele­lősséget. ★ Az Országos Kézilabda Társadalmi Szövetség kiküldötte augusztus 8-án. szombaton délután IS órai kezdettel Zalaegerszegen, az MTSB hivatalos helyiségében előadást tart a kézilabda tétlen játékáról, valamint a módosított szabályokról. Az A4 TSB ezúton hívja fel a sportkörök kézilabdaszakosztálv vezetőit, edzőit, játékosait, hogy a nagyfontosságu előadáson lehetőség sze­rint kivétel nélkül jelenjenek meg ÚTÉPÍTÉSHEZ fizikai mun­kásokat állandóan felve­szünk. önkényes és elbo­csátottakat a Munkaerő­tartalékok Hivatala a vál­lalathoz kiközvetít. Aszfaltutépítö Vállalat Zalaegerszeg ZALA 4 Magvar Dolgozók Pártja Zala roegvel Bizottságának lapja. — Petelő» szer* kesztö é« kiadó: Darabos Iván — Szer* kpsztőeég- Zalaegfr-zpg. Ko««oth Lalos. utca 22. Telelőn: 2R0. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi lér «. Melon: 192. — Készült a Vasmegyei Nvomda- •pari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telelőn: 7*. — Felelős vetető: Hofmann Miklós.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents