Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-05 / 182. szám

K ét szám vetés Tőrjén Tűrje dolgozó parasztjai megyénk községei között az elsők között vol­tak, akik időben végeztek az aratással és kezdték meg a csép- lést. Most azon vannak, hogy a zalaszentgróti járásban elsőnek fejezzék be a cséplést nemcsak azért, hogy a begyűjtési verseny­ben elsők legyenek, hanem azért is, hogy elsőnek értékesíthessék gabonájukat a szabadpiacon. Ebben a községben van az If­jú Gárda termelőszövetkezet, ahol mindig élenjártak a mezőgazda- sági munkákban és most az ara­tásnál és cséplésnél is példát mutattak. Amióta nagy ütemben halad a cséplés, a tsz tagjai gyak­ran összeülnek esténként beszél­getni, ahol többnyire arról folyik a szó, vájjon mennyi kerül a bő­ven termett gabonából egy-egy munkaegységre. Ezen a nyáron nemcsak Túr­ién, de az egész ország területén bőséges termése volt nemcsak annak a tsz-nek, hanem annak az egyénileg dolgozó parasztnak is, aki megadta a földnek ami jár, gondosan ápolta, művelte. Tűrje dolgozó parasztsága lelke­sen végezte a tavaszi munkát és most á nyáron is az aratás-csép- lésnél derekasan megállták és megállják a helyüket. Nemcsak a termelőszövetkezet, de az egyéni­leg dolgozó parasztok is várják munkájuk eredményét. Mi a jövedelme egy 11 hol­das középparasztnak? Nézzük csak meg milyen ter­mése volt Molnár János 11 és félholdas középparasztnak. Ta­vasszal korán végezte el a szán- tást-vetést, hiszen ebben az idő­ben a versenytábla is gyakran tanúskodott munkájáról, időben aratott, behordott és el is csépel­te a gabonáját. Ebből a 11 és félholdból 8 hold szántóföldje van, a többi rét, legelő, egy kis erdő és szőlő. Négy családja van a birtokhoz, két gyerek, az egyik az már na­gyobbacska, elmúlt 14 éves, a másik annál kisebb, ő és fele­sége. Össztermése: v 35 q 10 kg, ebből beadás: 18 « 42 ■■ cséplőrész: 1 » 79 » fennmaradt gabona: 14 » 89 » Molnár János ebből a gabona- mennyiségből még vetőmagot is tesz el. Emellett a jövedelme mellett van 1500 öl kukoricája, ami a mostani jó termést Ígérő idő­ben előreláthatólag 16 mázsa morzsolt kukoricát terem. 500 öl burgonyája van, amin becslés szerint 25 mázsa termés lesz. A kukoricabeadása 4 mázsa 91 kiló. A burgonyabeadása 6 mázsa 5 kiló. Szabadon rendelkezik tehát 11 mázsa 9 kiló kukoricával és 18 mázsa 95 kiló burgonyával. Ezen­felül Molnár János, mint szor­galmas dolgozó paraszt, 700 öl napraforgót is vetett, amin előre­láthatólag 148 kiló mag terem. Van két tehene, ami után havon- kint rendszeresen kell tejbeszol­gáltatást adni, ugyanakkor to­jásbeadása egy évre 25 kiló, ba­romfi 25, sertésbeadása 51 kiló, marhabeadása 62 kiló, azonkívül a 4 mázsa 56 kiló buzaadó. Sző­lője is van 557 öl, amin 1000 liter bor még a fagyás ellenére is megterem. Ebből 200 liter a be­adása és 800 liter a tiszta jöve­delme. Mi a jövedelme egy tszcs- tagnak? Lássuk most, hogyan számol­nak az Ifjú Gárda tsz tagjai. Tarlacz János állatgondozó, aki­nek októberben 500 munkaegysé­ge lesz, vájjon mennyi jövedel­met kap a termelőszövetkezetben egész évi munkájáért? Az 500 munkaegységre részese­dése: kenyérgabonából árpából ebből beadása bor kukorica burgonyából 20 mázsa 5 mázsa semmi 250 liter 5 mázsa 10 mázsa Ezekből a terményekből beadá­sa nincs. Készpénzben még a terményeken kiyül előrelátható­lag munkaegységenkint 10 forin­tot kap, ami összesen 5 ezer fo­rint. A háztáji gazdaságához tartozik 1000 öl föld, amiben zöldségfélét és előlegburgonyát termel a háztartásához, ugyanak­kor egy olyan tehene van, amely naponta 8 liter tejet ad. Van egy anyadisznója, ami évente kétszer malacozik és a mostani szabad­piaci árakhoz számítva évente 2500 forint jövedelmet hoz. Mivel Tarlacz Jánosnak fele­sége is a termelőcsoportban dol­gozik, októberig 90 munkaegysé­get szerez, jövedelmük még jó­val megtetéződik. kenyérgabonából 3 q 60 kg árpából 90 » kukoricából 90 burgonyából 1 ■> 80 bor 45 lt. készpénz 900 Ft. A család összes jövedelme az 590 munkaegységre kenyérgabo- | elő. nából 23 mázsa 60 kiló, árpából 5 mázsa 90 kiló, kukoricából mázsa 90 kiló, burgonyából 6 má­zsa 80 kiló, borból 295 liter jö­vedelme lesz, ugyanakkor kész pénzt kapnak összesen 5900 fo­rintot. Ha ebből a gabonából Tarlacz Jánosék megőrletik a jövőévi ke- nyérnekvalót, még szabadpiacra is kerül belőle, ugyanakkor ter­ményeikből bőségesen kerül sa­ját részükre, hizlalásra vagy szabadpiaci eladásra. Többet keres a tszcs-tag Ebből a két számvetésből nyu godtan megállapíthatjuk azt, hogy egy termelőszövetkezeti tagnak lényegesen több a jövedelme, mint egy középparasztnak. Ter­mészetes, ez a különbség egy jó dolgozó termelőszövetkezeti tag­ra értendő és egy olyan közép­parasztra, aki szintén nem saj­nálja a fáradtságot azért, hogy megtermelje földjében a saját szükségletére és a beadási köte­lezettségre kerülő gabonát. A jövő éven biztosak vagyunk abban, hogy egyéni dolgozó pa­rasztjaink még többet és jobb minőségű gabonát fognak termel­ni, mert Rákosi elvtárs is mon­dotta beszédében, hogy nagyobb gondoskodást fordítanak az egyé­ni dolgozó parasztokra, mint ez- idáig. Természetes, azokat az esz­közöket, amivel a föld megjavítá­sát elősegíthetik, megkapják álla­munktól és jövő évben még jobb termést tudnak biztosítani akkor, ha alkalmazzák a fejlett mező- gazdasági módszereket. Termelőszövetkezeti tagjaink pedig a jövő éven még fokozot­tabban dolgoznak, látva az idei eredményeiket és munkájuk ju­talmát. Mint ahogy a kormány nyilatkozata után fokozódott a munkalendület termelőszövetke­zeteinkben és csoportjainkban, ugyanúgy fokozódik továbbra is és ha minden csoporttag úgy dolgozik, mint Tarlacz János és felesége, akkor büszkén elmond­hatja, hogy megvan két keze munkájának a jutalma, a föld megadta a gyümölcsét. A számitgatások alatt sem szü­netel a munka, mert minden egyénileg dolgozó paraszt és tér melőszövetkezeti tag úgy végzi továbbra ármunkáját, hogy ez'áz előretervezett jövedelem necsak terv legyen, hanem valóság Is számukra, ami nemcsak saját jö­vedelmük gyarapítását, de uol- gozó népünk boldogulását segíti Ä könyv hazaszeretetre tanít A szovjet iró az életet írja. Al­kotó munkájában figyelembe ve­szi az élet, az emberi termé­szet minden megnyilvánulását. A könyv tanít, de csak a valóságot híven ábrázoló könyv tanítja és neveli az olvasót a helyes irány­ban. Sztálin-díjas szovjet írók mond­ják el ezt most nekünk. Mihail Iszakovszkij: „Az emberi kultúra minden eredményét könyvekben örökíti meg. Aki nem szereti a könyvet, aki keveset vagy egyáltalában semmit sem olvas, maga fosztja meg magát a kultúra hatalmas gazdagságától, maga korlátozza fejlődése lehetőségeit, i.. A könyv az emberi tudás ember erejének forrása. Az oU vásott, művelt ember hasonlíthat tatlanul többet tehet, hasznosabb munkát végezhet népe és korrn munizmust építő hatalmas hazán ja javára, mint az elmaradott“» Konsztantvin Pausztovszkij: „A könvvet szerető ember a. legboldogabb ember. Okos, jó és hűséges barátok sokasága ven szí körül. Ezek a barátok: ä könyvek. ... Olvass figyelmesen, hogy á könyv értékes tartalmából egyetn len csepp se vesszen el szán módra. A könyvek hőseitől tanuld meg szeretni a szovjet földet, erdőit* mezőit, városait és gyárait, tavait és folyóit, nyelvét és művészetét» Olvass! Ne' múljon el egyetlen nap sem anélkül, hogy legalább forrása és következésképpen az1 egy oldalt el ne olvastál volna“* IPOBT Fordítsanak nagyobb gondot a tanács és gazdasági vezetők a falusi sportkörök támogatására a zalaegerszegi járásban Kató József né Már terve túlteljesítésén dolgozik Dömők Ferenc felelős cséplőgépvezető Hussonnyolc vagon szemet eresztett le augusztus l.ig 1070-es gépén Dömők Ferenc, a léte. nyei gépállomás felelős csépiőgépvezetője. Dömők élvtárs ezzel az eredménnyel teljesítetne idei cs ép lesi tervét, becsülettel eleget' tett annak, aminek elvég­zését rábízta dolgosó népünk. A megye felelős veze­tőinek versenyében a harmadik helyen áll ezzel a tel­jesítményével. Persze a terv teljesülése egyáltalában nem je. lenti azt, hogy Dömők Ferenc megelégedne ezzel. Bőt, 'talán még keményebben, még élsz ó/rut abban har­col most azért, hogy miméi több mázsa-, sőt vagon terven felül csépelt gabonával segítse val óravált ami azt, amiért roppant akaraté gység gél küzd most a bányász, a kohász, az esztergályos, a dolgozó pa­raszt. Dömők Ferenc minden terven felül csépelt gabonával a kormány pro gramm végrehajtásáért harcol. — Mielőbb bixtos helyen akarom tud­ni az ország kenyerét! — Ezt mondja, de ezek nemcsak szavak. Huszonnyolc vagon elcsépelt mag van mögötte és most úgy tesz mindent, hogy a csóplcs befejezéséig legalább. 40 vagonra emelje ezt a teljesítményt. — Igen sok múlik a szerv ez &Hs égen. — Ebben foglalja össze Dömölc elvtárs sikerének ,,titkát.“ Amikor bejár az egyik udvarra a gépével és meg. indult a cscplcs, átmegy a következő portára ,,terep­szemlet“ tartani. Megnézi, hogyan ’tudják a leg­könnyebben és legeredményesebben végrehajtani a huzalost, hogy azzal a lehelő legkevesebb idő men­jen csak veszendőbe. Beszélget ilyenkor a gazdáival is. Közli vele, hogy mikor jönnek, mennyi munka, erőről gondoskodjon. De nemcsak erről van szó ilyen­kor. Elbeszélget a beadásról is. Megmagyarázza, hogy dolgozó parasztságunk a kormányprogrammal újabb hatalmas segítséget kapott. Adó. és beszolgáltatási kedvezményben, részesülték, ingyenes az állatorvosi kezdés, öléves bérleti szerződést köthet a tartalék- földekből. A Írormány tehát minden,lccppen biztosítja a nyugodt gazdálkodást. Csökkentették emellett az iparcikkek árát, de hogy ezen az utón haladhassunk tovább, ehhez a dolgozó parasztság helytállására, munkájára is szükség van. j falu dolgozói pedig az. zál járulhatnak most hozzá legméltóbbképpen a kor. mányprogramm megvalósításához, lia becsülettel, i minisztertanácsi határozatban előirt módon közvetlc. nül a gép alól tesznek eleget begyűjtési kötelezettsé­güknek. Erről persze nemcsak egyszer esik szó. Minden délben pontosan megkapják az újságot. Dömők elv. társ átolvassa azt az ebédszünetben s utána mind­járt továbbadja az olvasottakat a cséplőgépnél dol­gozóknak, valammt a csépcltetö gazdának. Ilyenkor újból és újból a kormányprogrammal érvel s ezzel serkenti nemcsak munkacsapata tagjak, hanem a csépeltetőt is, a beadás gyors teljesítésére. Gyorsan, biztosan haladnak a cséplcssel, hi­szen géphiba miatt egyszer sem kellett leállniok. Dömők elvtárs alaposan átnézte, kijavította gépét, mielőtt hozzákezdett, volna a cscpléshez. Ezt ő úgy mondja, hogy: „Mindig kiállók a gépemért cs meg. adom neki mindazt, ami szükséges.1 ‘ A gép napi normája 125 mázsa, de ezt még eddig mindennap túlteljesítenék. Átlagosan 140— 145 mázsát csépelnek naponta, sőt egy alkalommal elérték a 186 mázsát. Dömők elvtárs minden, erejével, tudásával azon van, hogy teljesítse adott szavát. Hogy a letenyei gépállomás megyénk legjobb gépállomása lett a cscp­lcs idejére, ebben kétségtelenül néki is igen sok része van. A hiba azonban ott van, hogy a gépállomás nem ad meg minden segítséget neki. Az elmúlt na­pokban például kifogyott, a „BB“ olaja. Hiába üzent be a gépállomásra, sem a fögepész, sem a kör­zeti szerelő nem adott. Végülis öntevékenyen oldotta meg a problémát, agy, hogy a vontatásoktól kért kölcsön. Azonban már ez a mennyiség is fogyó, ban van, de a gépállomás még mindig nem küldött ki neki. A gépállomás vezetőségének éppen az lenne a feladata, hogy minden módon segítse a cséplést, ehelyett éppen megnehezítik a cséplő gépvezetőle mun­káját. Ezen a téren sürgősen rendet kell teremteni. Bendel kell teremteni azért, hogy a letenyei gépál­lomás megőrizze elsőséget, s Dömők elvtárs továbbra is akadálytalanul, tudása legjavával segíthesse kor. mányvmk programmjámlc megvalósítását, A felszabadulás óta — mint országunk életének minden területén —•_ a sport fejlődésében is nagy eredményeket ér­tünk el. A felszabadulás előtt a dol­gozók tömegei el voltak zárva a spor­tolás lehetőségeitől, ehhez sem idejük, sem anyagi lehetőségük nem volt. A felszabadulás óta pártunk és kormány zatunk gondoskodásának eredményeként hazánk sportja az egész világ elismeré­sét vivta ki, soha nem látott magasra iveit Az olimpiai győzelmek, a világ- bajnokságok egész sorát azért tudtuk kivivni, mert népi demokráciánkban i sport tömegmozgalommá vált, a dolgo zók mind nagyobb számban vesznek részt benne. A sportoláshoz szükséges anyagi és egyéb feltételeket kormány­rendeletek biztosítják. A sport nagy­arányú fejlődését a zalaegerszegi járás­ban is tényeken keresztül mérhetjük le. Járásunkban közel 6000 dolgozó vesz részt a sportban, akikből több mint 1000 az aktiv sportolók száma. Ezek a számok ékesen bizonyítják, hogy a dolgozók egyre nagyobb számban isme­rik fel a sport szerepét és élnek, a párt által megteremtett lehetőségekkel. Sportmozgalmunknak az a célja, hogy segítse a szocializmus építését, a dol­gozók szocialista nevelését, hogy a sporton keresztül is kifejlesszük, az em­berek képességeit Kalinin elvtárs ta­nítja: ,,Mi az embert minden irányban ki akarjuk fejleszteni: tudjon jól fut­ni, úszni, gyorsan és délcegen járni, hogy minden szerve kifejlődjék, hogy egészséges, normális ember legyen, aki egyaránt alkalmas békés munkára és honvédelemre, és aki testi képességeivel párhuzamosan értelmi képességeit is teljesen kifejleszti.” Ezt a célt szolgál­ják oártunk és kormányunk intézkedé­sei a testi kultúra felkarolására. Eze­ket az intézkedéseket azonban járásunk­ban a tanács és a gazdasági vezetők nagyrésze nem szívlelte meg, nem .tel­jesiti. A. legfőbb hibák, melyek gátol­ják járásunk sportéletének fejlődését, az OTSB elnöksége S.800—11 — 1952. számú utasításának végrehajtásában vannak. Ez az utasítás, melyet az OTSB elnök­sége a földművelésügyi miniszterrel, az állami gazdaságok és erdők miniszteré­vel és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben adott ki, szabá­lyozza a falusi sportkörök működését és meghatározza a sportkörök támoga­tásának módját. A kiadóit rendelkezés ellenére is — mely szerint 1 faluban csak 1 sportkör működhet — több helyen a meglévő sportkörök mellett uj sportkö­röket akarnak létrehozni, néhány spor­tolóval. Ilyen törekvések vannak a baki erdőgazdaságnál, a zalalövői téglagyár­ban és a zalatárnoki gépállomáson is. Ezek a törekvések károsak, szétforgá­csolják a sportkörök erejét, a kollektíva épitcse helyett elszigetelési eredményez­nek. Ahelyett, hogy ezeken a helyeken elszigetelésre törekednek, segítsék elő, hogy a dolgozók a meglévő sportkörök­ben minél nagyobb számban sportolja­nak és ezt támogassák anyagilag is. A sportkörök anyagi támogatásától sok he­lyen elzárkóznak a vezetők Nem bo­csátják rendelkezésre a sportcélokra előirányzott összeget, de annál több az Ígérgetés. A zalalövői állami gazdaság igazgatója megígérte, hogy havonta 1000 forinttal támogatja a gazdaság a zala­lövői Mintasportkört, de ez csak Ígéret maradt eddig. Elmarad a folyamatosan esedékes összegek sportcélokra való fel - használása a zalalövői Téglagyárban és a KTSZ-nél is. Az anyagi támogatás hiánya miatt a zalalövői megyei labda­rugócsapat nem tudta a II fordulót megkezdeni. Hasonló a helyzet Egervá­ron az egységes falusi sportkörnél A községi tanács, az állami gazdaság, a földnnívesszövetkezet, a KTSZ, nem támogatják a sportkört. Ez az oka an­nak. hogy labdarugócsapatuk 3 esetben nem tudott megjelenni vidéki mérkőzé­sen. A falusi szpártákiád rendezésekor a tanács elnökének és titkárának az volt a véleménye, liogv ők nem törődnek a -porttal. Hogy mégis jól sikerült Eger­váron a szpártákiád. az a sportköri ve­zetők lelkes munkájának köszönhető, Kemendolláron a sportkör létrehozásáért a tanács titkára harcolt, de mióta meg­alakult, sem ő, sem a község többi ve­zetője nem törődik vele. A fiatalok tel­jesen magukra vannak hagyva A sport­pályák létesítésekor kitermelt fa árát is más célokra használták fel, holott a sportkör anvagi nehézségekkel küzd. A zalabesenyői állami gazdaságban anya­gilag támogatják ugyan a sportkört, el­látták felszereléssel, azonban gvenge a sportkör vezetése és nem tudják fel­használni a rendelkezésre álló lehetősé­geket. Nem elég csak helyeselni a kor­mányrendeleteket, az OTSB rendeletéit, hanem azokat végre is kell hajlani. Ideje lenne, hogy a KTSz területi el-j nöksége is beváltsa Ígéretét. Junius elején azt Ígérték, hogy a KTSz-ekkel közük a sportcélokra előirányzott kere­tet, hogy azok az I. és II. negyedévi összegeket a sportkörök rendelkezésére tudják bocsátani. Ezt még mindig nem tették meg. A tanácsi és gazdasági ve­zetők folyamatosan bocsássák rendel­kezésükre a sportköröknek az esedékes összeget, mert ha ezt nem teszik, nincs biztosítva a helyes felhasználása és emellett lehetetlenné teszik a sportkör jó működését is. Időközönként tárgyal­ják meg a sportkör problémáit és segít­sék elő, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a sportban. Kö­vessék a zalaistvándi és tófeji tanács példáját, ahol VB-ülésen számoltatják be a sportkör elnökét és komolyan se­gítik a sportkört. A sportkörök vezetői pedig harcoljanak azért, hogy a szük­séges támogatást megkapják. A községi tanácsoknak nagyobb gondot kell for­dítani az akadálypályák megépítésére is, amelyek az MHK-próbázásoknál nél­külözhetetlenek. A boncodföldi tanács 2556 forintot kapott sport és kulturális célra, de azzal az indokkal, hogy a községben nincs fiatal, nem épitett akadálypályát, ugyanakkor 26 fiatal je­lentkezett MHK-próbára és elmondták, hogy a tanács egyáltalán nem támo­gatja őket. A zalatárnoki és több más tanács egy éve Ígéri az akadálypálya megépítését, de még mindig nincs meg. Helyes lenne, ha megtartanák a köz­mondást: ,,Az Ígéret szép szó . . Járásunkban a sportot úgy tudjuk még jobban fellendíteni, ha ezeket a gátló körülményeket felszámoljuk. A zalaeger­szegi járás dolgozói is szeretik 'a spor­tot és szívesen részt is vesznek benne,; A tanácsi és gazdasági vezetők segít­sék elő, hogy járásunkban is a sport- mozgalom jól betöltse szerepét a szocia­lizmus építésében HORVÁTH BENEDEK JTSB.elnök. VASÁRNAPI SPORTERED.MÉNYEK Zalaegerszegen vasárnap a Tapolcai Honvéd sportolói négy sportágban sze-i repeltek és valamennyiben győztek is. Labdarugócsapatuk a Z. Vörös Lobogó csapata ellen 2:0 arányban győzött, ké­zilabdacsapatuk a Z. Bástya kézilabda­csapatát győzte le 15:13 arányban. Röp­labdában ugyancsak a Z. Bástya csapa­tát győzték le 3:0-ra. Kosárlabdában a Tapolcai Honvéd—Z Bástya férfi mérkő­zés eredménye 89:56 <60:24) volt. _ A zalaegerszegi csapatok a visszavágó mérkőzéseket a jövő vasárnap Tapolcán játsszák le. ★ Vas és Zala megyék összevont megyei kispályás kézilabdabajnoksága során a Zalaegerszegi Vörös Lobogó csapata 11:0 (5:0) arányú győzelmet aratott a Szent­gotthárdi Vörös Lobogó csapata ellen. A Zalaegerszegi Vörös Meteor úszói vasárnap Szombathelyen 5 város verse­nyén veitek részt és számos figyelemre méltó eredményt értek el. Géri István 100 méteres serdülő hátuszásban 1.35.6 perces idővel első helyen végzett. 1Ö0 méteres gyorsuszásban pedig 1:16.8 per­ces idővel a harmadik helyet szerezte meg. Búzás Emma a 100 méteres nő; mellúszásban 1:42.9 perces idővel a 3/ helyen végzett. Szabó Éva a 100 méte­res női hátuszásban szerzett 3 helyet 1:50.5 perces eredménnyel Kovács Gá­bor úttörő gvorsuszásban " 34.4 mp-es idővel második lelt, az 50 méteres út­törő pillangóuszást pedig 44.3 mp-es idővel megnyerte. Fatér András és Csi­szár Sándor az 50 méteres úttörő mell­úszásban 47 1, illetve 47 9 mp-es idővel szerezlek helyezést. A Z. Vörös Meteor serdülő 4x50 méteres vegyesváltó csa­pata ugyancsak első helyen végzett. HASZNÁLT bútorait, női és férfiruháit,' fehérneműit bizományba átveszi vagy készpénzért megvásárolja, a Bizomá­nyi Áruház Vállalat Nagykanizsa, Sztálin-ut 1. Telefon: 10—89. ZALA A Magvar Dolgozók Pártja Zals megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Daiabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth La|os„ utca 22. Telefon: 250. ~ Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenvlléf 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegvel Nvomda- ipart Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: Ji. — PalelA* vesető: Hofmann Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents