Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

VÍF1 ÉLET* Tapasztalatok a zalaszeotgróti járás pártszervezeteinek életéből A fiuk és lányok együttes oktatásának kérdéséről Nyikolaj Atarov cikke nyomán A Központi Vezetőség ha­tározata, a kormány programmja óta komoly változásokon ment keresztül a zalaszentgróti járás pártszervezeteinek munkája. A napokban a járási pártválasztmá­nyi ülésre való készülődés, a tag­gyűlések megtartására való elő­készületek nagy lendületet váltot­tak ki a járás kommunistáinak munkájából. Megjavult a párt- épitő munka, gyorsabb ütemben halad előre a gazdasági feladatok megoldása. E munkák végrehajtása során még számos fogyatékosságra ta­lálhatunk a zalaszentgróti járás pártszervezeteinek, pártbizottsá­gának munkájában. A pártszer­vezetele munkájában lévő hiá­nyosságok forrását elsősorban a járási pártbizottság munkájában kell keresnünk. Különösen kirívó példát találunk a kollektiv veze­tés elvének megsértése területén a pártbizottság munkájában. Még mindig előfordul, hogy olyan ügyet, problémát, amely a járási pártbizottság egész kollektívájára vonatkozik, a pártbizottság titká­ra és osztályvezetői beszélik meg, szabják meg a tennivalókat a többi munkatársak bevonása nél­kül. Ezt a fogyatékosságot a já­rásban is megtaláljuk. Szentpéterur község pártszerve­zetének titkára, Németh József elvtárs maga intézkedik az egész pártszervezetre Vonatkozó kérdé­sekben. A pártvezetőség nem tart vezetőségi üléseket, a párttitkárt nem éri birálat azért, hogy több esetben helytelen magatartásá­val, hangoskodásával akadályozza a kommunisták jobb tevékenysé­gét. Mindezek bizonyítják: a párt­vezetőség nem vesz tudomást ar­ról, hogy a pártszervezet nem ve­zetőt, hanem vezetőséget választ 3 a járási pártbizottság sem sze­rez ellenőrző munkájával érvényt ennek az elvnek. Ennek be nem tartása vezet el fokozatosan odáig, hogy végül fel­üti fejét a kiskirályoskodás. Ku- rucz Lajos elvtárs, a tilaji párt- szervezet titkára azzal bizony­gatja, hogy ő a falu első embere, hogy a tanácselnököt kiküldi az irodájából és mellét döngetve hangoztatja, hogy itt én vagyok az ..ur“! A pártszervezet és a ta­nács közötti ilyen kapcsolat nem jó fényt dérit a község munká­jára. A párttitkár és a tanácsel­nök személyi vetélkedése a -falu gazdája" elnevezésért azt bizo­nyítja, hogy egyikük sem az. Ahe­lyett, hogy közösen megbeszélnék a község problémáit, előre lendí­tenék a munkát, segítenék a köz­ség dolgozóinak boldogulását — egymással vetélkednek. Annyi logikája van azonban a két ’.büsz­ke“ embernek, hogy e vitát min­dig abban az időben folytatják, amikor a járási pártbizottság munkatársai nem tartózkodnak a községben. De ennek ellenére a pártbizottságnak van erről tudo­mása. Sőt! Derűs kedvvel beszé­lik el a történteket, csak arra nem gondolnak, hogy változtatni kell ezen az állapoton. A járási pártbizottság ar­ra nevelje a párttikárokat, hogy munkájukkal érdemeljék ki a fa­lu első embere megtisztelő elne­vezést. Tudniok kell, nem lehet az a falu első embere, aki nem tart kapcsolatot a dolgozókkal, aki a bírálatot visszautasitja, el­hanyagolja a pártépitő munkát, nem neveli a kommunistákat, a pártszervezet tagjait a feladatok elvégzésére. Németh elvtárs, a zalabéri pártszervezet titkára tettekkel bi­zonyltja, hogy ő a falu első em­bere. A vezetőségi üléseket meg­tartja, ahol az előző vezetőségi ülések határozatainak végrehajtá­sát megbeszélik. Feltárja a hiá­nyosságokat és komoly bírálattal segíti a hibák elkövetőit azok ki­javításában. Ennek eredménye, hogy a pártszervezet tagjai jól végzik feladataikat. Szoros kap­csolatot tartanak a pártonkivüli dolgozókkal és a legjobbakból ál­landóan erősitik a pártszervezet sorait. így van ez Kehidán, Za- lacsányban, a zalaapáti állami gazdaságban és a járás számos pártszervezeténél. E példákból tanuljanak a járás pártszervezetei. Ott tudnak jó munkát végezni a pártszerveze­tek, ahol betartják a Központi Vezetőség határozatát és a Szer­vezeti Szabályzat szellemében végzik munkájukat. Ennek érde­kében elsősorban a járási pártbi­zottságnak kell változtatni mun­kamódszerén. A pártbizottságon belül maradéktalanul érvényesít­sék a kollektiv vezetés elvét, amihez a már lezajlott járási pártválasztmányi ülés megadta a segítséget. A járási párttikár elv­társ és az osztályvezetők hallgas­sák meg a választmány tagjainak és a munkatársaknak véleményét, hiszen ők nem egyszer jobban ismerik a területet, mivel sokkal többet tartózkodnak kint. Ha a oártbizoltság titkára osztályvezetői nagyobb önállósá­got biztosítanak a munkatársak­nak, maga a munka is sokkal jobban előrehalad. A járási párt- bizottság kollektiv munkájának megjavulása azt is elősegíti, hogy az ellenőrzőmunka eredménye­sebbé válik. El kell tűnni az egyes osztályok elszakadásának, reszort jellegének. Egy-egy osz­tály munkatársai ne csak a saját osztályuk ügykörét lássák, hanem a járási pártbizottság egész kol­lektívájának feladatát, a pártépi­tő munka megjavítását, amely magával hozza a gazdasági fel­adatok sikeres megvalósítását is. ■ Kerkay László Lakics Ilona, a zalalövői állami gazdaság VIT-küldötte beszámolt bukaresti élményeiről Csüförtökuii délután 3 órakor érkezett meg La- kies Ilona. Az állomáson nagy lelkesedéssel fogad, tők a fiatalok. Egyszerre száz kérdés is hangzott fe­léje: — Hogy érezted magad? Meddig tartott az ut? Milyen volt Bukarest? Kínai meg japán fiatalok vol­tak.e? Hát amerikaiak? Lakics Ilona meghatottam mondta: — Annyi, annyi szépet láttam, amennyit apáink még legmeré­szebb álmaikban sem tudtak elképzelni valaha. Apám egész életében cselédember volt az urak földjén és bizony alig jutott iul a falu határán. Milyen más ma az életünk! Sokat beszéltem erről .a delegációk fiataljainak, akikkel megismerkedtünk. A fiatalok mindent tv-dni szeretnének, és amit már egyszer elmondott boldog társuk, azt is újra és újra akarják hallani. Míg a földeken fürgén forgat­ják a kapát, míg pihenőt tartanak, mig ebédelnek, Lakics Ilona egyre csak élményeiről beszél. Elmondja, hogy másfél napig tartott az ut Bu­karestig. Beszél a Kárpátok hó födte bérceiről, 'Ro­mánia természeti szépségeiről, a kedves fogadtatás­ról, a bukaresti színházakról, mozikról. 111 ország fiataljai gyűltek egybe, hogy kife­jezzék hazájuk ifjúságának békeakaratát, hogy szo­rosabbra fűzzék a népek fiataljainak barátságát. Egy izraeli fiatal elmondta, hogy náluk alig van m unka lehetőség és tanulni is csak a kiváltságosok gyermekei tudnak. Az amerikai fiatalok a kapitalis­ta elnyomás sok keservéről beszélték. Elmondták, el­indulás előtt azzal fenyegették őket, hogy soha- többé nem térhetnek vissza a „vasfüggöny“ mögül. De ha hazamennek, bátran elmondják majd mindenkinek, hogy milyen szép az élet a demokratikus államokban. A kapitalista országokban élő fiatalok egyember- ként fogadták meg, hogy tovább fokozzák bekeha-rón­kat. A demokratikus államok fiataljai pedig még jobb munkát végeznek mint eddig, s ők is küzdeni fognak azért hogy a népek barátsága minél jobban megszi­lárduljon. Lakics Ilona a zálálövöi állami gazdaság dolgo­zóit fokozott munkára lelkesíti. A DlSz-fiatalok újabb vállalásokat lettek, A növénytermesztő-brigád tagjai is napról.napra jobb eredményt érnek el a most folyó mezőgazdasági munkában. Beiratás az’ óvodákba A dolgozó anyáknak nagy segítse get nyújt pártunk és kormányunk az zal, hogy gyermekeiket az egyre sza­porodó napköziotthonos óvodákban helyezhetik el, Az óvodákban terv­szerű nevelő' munka folyik. Ezt a terv­szerű munkát azonban gátolják azok a szülők, akik gyermekeiket' évköz­ben ötletszerűen, rendszertelenül Írat­ják be. Ennek elkerülése végett kö­zöljük a következőket: Az óvodai felvételre való jelent­kezés ideje: 1953. augusztus 31-től szeptember 9-íg reggel 8 órától dél­után 4 óráig. A felvételre jelentkezésnél az alábbi iratokat kell bemutatni: 1. A gyermek születési anyakönyvi kivonatát. 2. A kötelező védőoltások (himlő, diftéria) megtörténtéről szóló bizo- nyítványr. 3. Hatósági orvosi igazolást dr. Németh János óvodai orvostól, aki a Rákóczi-uti óvodai körzetbe tatozókat szeptember 1-én, 2-án és 3-án; a Ságvári-uti óvodai körzetbe tartozókat szeptember 4-én, 5-én és 6-án; az Ady-utcai óvodai körzetbe tartozókat szeptember 8-án, 9-én és 10-én vizsgálja meg az egészségház­ban naponkint délelőtt 8—10 óráig. 4. Munkavállalói igazolást a szülők havi jövedelmének feltüntetésével. A gyermekek lakásuk szerint a kö­vetkező óvodai körzetekhez tartoz­nak: A Rákóczi-uti óvodába az Arany János-utcától és a Sallai I.-utcától terjedő rész; az Ady-utcai óvodába az Arany Já­nos-utcától keletre és a Vörösmarty- utcától északra terjedő városrész; a Ságvári-uti óvodába a Vőrös- marty-utcától, illetve a Petőfi-utcától délre terjedő városrész tartozik. A jelentkezési idő eltelte után a gyermekek végleges felvételéről bi­zottság dönt. A felvett gyermekek névsorát szeptember 10-én, 11-én és 12-én az óvodákban kifüggesztik. A gyermekek csak a szabályszerű felvé­tel után járhatnak óvodába. A ré­gebbi óvodásoknak is újrafelvételre kell jelentkezni. Óvodában évközben beiratás nincs, csak kivételesen indokolt esetben. (Ilyen indok a szülőnek más város­ból, vagy községből történt idehelye- zése vagy az anyának munkába ál­lása.) Az óvodába elsősorban a dolgozó anyák gyermekeit veszik fel. 1953. aug. 30. Vasárnap. A Szovjetunióban jelenleg van­nak külön fiú- és leányiskolák és vannak vegyes iskolák, amelyekben együtt nevelik a fiukat és a leá­nyokat. Nyikolaj Atarov a „Litye. ratumaja Gazeta“ hasábjain felve­tette azt a kérdést, hogy melyik rendszer helyesebb, felsorakoztatta a fiuk és leányok együttes nevelése mellett és ellen szóló érveket. Egy olvasó a következőket irta levelében: Leányom idén kerül iskolába. Egyszer egy leányiskola előtt men­tünk el. Kislányom megkérdezte: — Mond papa, innen miért min­dig csak lányok jönnek ki? — Azért, mert ez leányiskola — feleltem, — A fiuk másik iskolában tanulnak. — Es miért? — kérdezte a kis. lányom. Mit mondjak neki? Miért?“ A fiuk és leányok külön oktatá­sának hívei különböző érveket hoz­nak fel e rendszer mellett. Egyik legfontosabb érv az, hogy a külön­oktatás elvonja a fiukat és leányo. kát mindenféle idöelötti érdeklődés­től a másik nem iránt és lehetővé teszi, hogy figyelmüket a tanulásra összpontosítsák. Azt mondják, hogy csak külön oktatásnál tudják a testnevelésnél figyelembe venni a fiuk és leányok különleges sajátsá­gait. Mondják azt is, hogy a leá­nyok felszabadultabban érzik ma. gukat az iskolában, ha nincsenek ott a fiuk, a fiukat is feszélyezi a leányok jelenléte és bizonyos tan­tárgyakat — pl. biológiát — köny- nyebb külön tanítani a fiuknak és leányoknak. Egyesek véleménye sze­rint általában „könnyebb az egyne. mü tömeggel dolgozni“. Lássuk csak, hogy is állunk a valóságban ezekkel az érvekkel. A pedagógusok többségének ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a fiuk cs leányok külön oktatása egyáltalán nem szünteti meg az ,,egészségtelen idöelötti ék'déklödést a másik nem iránt.“ „A vegyes iskolákban sohasem láttam azt a lázas izgalmat, amely a fiúiskolák és leányiskolák növendé­keit elfogja ci közös rendezvények előtt, vagy házimulatságok alkalmá­val...“ — irja egy iskolaorvos, aki levelében azt is elmondja_ hogy helyes nevelés mellett a közös is. kólákban a gyermekek sokkal nyu- godlabba.n jutnak át á serdülőkoron, mint a külön iskolákban. Ami pedig a testnevelést illeti, a fiuk cs lá­nyok helyes megkülönböztetése mel­lett semmi akadálya nincs az egész, séges ifjú nemzedék nevelésének a vegyes iskolákban. Fontos csak az, hogy ne hanyagolják el a leányok testnevelését, hiszen a leányoknak éppúgy fel kell készülniük a haza védelmére, mint a fiuknak. Hogy ö leányokat feszélyezi a fiuk jelenléte és viszont, az nem általános jelenség és főképpen ha­mar eltűnik az együtt tanulás fo. lyamán. Lényegesen rosszabb kö­vetkezményekkel jár a fiuk cs leá­nyok külön oktatása. Emellett köny- nyen kifejlődnek a fiú- cs leányis. kólák helytelen „hagyományai“. A fiuknál lábrakap—a szabadssájuság, a szolidaritás helytelen értelmezése, a, nagyszájúnk cs verekedők áltekin- tclye, a fiuk virtuskodnak gondo- za'.lanságukkal és ,,férfias nézete, két“ hangoztatnak a nőkről. A leányiskolákban elharapóznak az in kritikák. A leányokon úrrá lesz a divathóbort, afféktálás és különféle levelezgetések divatja. A fiuk és leányok mindenki szemeláttára le- já'ssódó iskolai barátsága helyett kü­lönféle titkos „ismeretségek“ szö­vődnek, olykor sxtlyos következmé. nyekkel. A felnőtt szovjet emberek közös oktatásu iskolákra visszagondolva el­mondhatják : — Semmi rosszat nem láttunk ok­ban, hogy fűik és leányok öszeba- rátkoztak. Nem kellett titkolózniok és az utcasarkon ólálkodva egymást várni: egy osztályban tanultak, kap. csői at uk nem a külsejükön, vagy tánciskolái sikereiken alapult. As legjobb tanulót nem azért igyekez­tünk utánozni, mert fiú volt vagy leány. Ua leány lett a komszomoL titkár, azt a fiuk nem érezték meg- . szégyenitönek. A felső osztályokban a fiukat és leányokat első tiszta von. salmuk csak hozzásegítette ahhoz, hogy még jobban igyekezzenek. Csak gyenge igazgatók, vagy ta­nárok hivatkozhatnak arra az érvre, hogy „könnyebb az egynemű tö­meggel dolgoznihogy bizonyos tantárgyakat könnyebb a f iuknak és leányoknak külön tanítani. Az is­kola munkájának sikerét, a tanul, mányok és a fegyelem terén elért eredményeket nem az szabja meg, hogy fin- .leány-, vagy vegyes is­koláról van szó, hanem az, hogy a pedagógus kollektíva mennyire te. hetséges és kulturált, harmonikusan dolgozik-e, mennyire tapasztalt és lelkes az igazgató. Ez eddig csak: az együttes oktatás ellen szóló érvek cáfolata volt; van azonban számos érv az együttes ok­tatás mellett is. Az iskola az életre kell, hogy ne­veljen. Az életben mindenütt egywtd dolgoznak a férfiak és nők, együtt harcolnák, együtt vesznek részt) az ország irányításában. Teljesen cél. talon, hogy 10 esztendőn keresztül mesterségesen elszigeteljék ' egymás­tól a fiukat és leányokat, a jövendő szovjet embereket. Hiszen mér az óvodában is együtt vannak a gye­rekek. Együtt övülnek az első já­tékszereknek, együtt tanulnák meg beszélni és énekelni, együtt hallgat.á ják a meséket, együtt nézik a ké­peskönyveket ,, . Tíz évvel később megint együtt harcolnak, mint Oleg Kosejov és VIja Gromova, cgyütb építik a szovjet nép boldogságát. Az iskolapadból a főiskolára kerülnek; ott megint csak együtt vannak. Egyik legfontosabb érv az együt­tes oktatás mellett: ez felel meg 0 szovjet kollektivizmus szellemének. A külön oktatás ellentétben áll a férfiak és nők egyenjogúságával és megfelel annak az elmaradott nézet­nek, amely szerint a nők nem álkai. inasak az exakt tudományokra. Emiatt a hibás nézet miatt sok le­ányis].ólában alacsonyabb színvona­lon tanítják a matematikát, fizikát, kémiát, pedig a szovjet nők már sokszor bebizonyították, hogy minden tudományágban eljutnak a legmaga­sabb fokra és lépést tudnak tartani a férfiakkal. A mólót ovi 37. számú fiúiskola igazgatója azt mondotta: A vegyes iskolában jobbak a tanulmányi eredmények. Az osztó, lyokban állandóan verseny folyik) amely talán néha nem is észrevehe­tő, de a leányok nem akarnak el­maradni a fiuk mögött, a fiuknak pedig kényelmetlen a leányok előtt rossz jegyei kapni. A fiuk és a leányok a műszaki körökben is egy­aránt nagy érdeklődéssel, dolgoznak. Az élet maga állítja szembe a pedagógusok cs az iskolák gyakor. latálban a, két különböző oktatási rendszer előnyeit és hibáit, s a ta­pasztalatok azt mutálják, hogy a külön oktatásban az ifjú nemzedék kommunista nevelése semmit sem nyer, de sokat vészit. II komárvárosi napköziotthon idényzáró ünnepsége Kormányzatunk nagy gondot fordít a gyermekekre- Uj bölcső­déket. napköziket létesít. Itt, Ko- márvároson már harmadik éve van napközi. Az idén nagy siker­rel fejeződött be falunkban a napközi munkája. A zalaegersze­gi tanítóképzőből Bódis Gizella, vezette. Nyáron át foglalkozott a gyermekekkel. Munkáját terv­szerűen végezte- Ez meg is lát­szott az évzáró ünnepélyen, me­lyet augusztus 20-áxi tartottak. Gelencsér Feretacné

Next

/
Thumbnails
Contents