Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
A Világifjusági Találkozó előtt Ipari hírek a Szovjetunióból Joliot-Curie üzenete a V1T-részvevőihez Frédéric Jolio’t-Curie, a Béke* Világta'nács elnöke üzenetet küldött & IV. Világifjusági Találkozó részvevőinek. Az üzenetben Joliot-Curie sok sikert kivan a IV. VlT-nek. Újabb küldöttségek érkeztek Bukarestbe Szerdán újabb küldöttségek érkeztek Bukarestbe a világifjusági kongresszusra és a VIT-re. Az érkezők között amerikai. kam>London (TASzSz). Az angol alsóházban szavazás nélkül végétért a külpolitikai vita. A vitában felszólaló munkáspárti parlamenti tagok többsége bírálta a washingtoni értekezlet után közzétett közleményt és megállapította, hogy az lépés visszafelé a Churchill által május 11-én javasolt kormányfői értekezlettől. A hivatalos parlamenti közlöny szerint a munkáspárti Arthur Bottojpley rámutatott a fasizmus németországi feltámadásának veszélyére és kijelentette.: „bizonyos mértékig aggasztó, hogy Japán és Németország kérdésének eldöntését ilyen vagy olyan mérdai, ausztráliai, ujzélamdi, chilei, északafrikai, argentine! brazíliai, transzjcrdániai. libanoni, sziriaí, bolíviai és olasz küldöttek vannak. Az olasz hatóságok szabotálni akarják az olasz -fiatalok részvételét a VIT-en Terracini kommunista: szenátor tiltakozott az olasz külügyminisztériumban az ellen, hogy az illetékes konnányhatóságck szabotékben az Egyesült Államokra bízzák,“ A konzervatív Elliot beismerte, hogy Churchill kezdeményezését nem támogatták a washingtoni értekezleten. A munkáspárti Ernest Davies aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy az angol kormány — amennyiben előre kötelezi magát, hogy csak olyan feltétellel hajlandó beleegyezni Németország egyesítésébe, ha Németországot bekapcsolják az „európai védelmi közösségbe1', vagy az északatlanti tömbbe — kudarcra kárhoztatja a négy külügyminiszter értekezletét. A^munkáspárti Pargiter követálják az ifjúságnak a IV. VIT-én való részvételét. Ez különösen megnyilvánul abban, hogy rend- kívül hosszadalmasan járnak el az útlevelek kiadásánál, ^vagy pedig kereken visszautasítják az útlevél kiadását. Megtagadták az Hitleveleket a pakisztáni VIT-kiildöttektől A „Pakistan Times” közli, hogy ■a Pakisztáni kormány megtagadta a V'IT-re utazó küldőtökből az útleveleket. telte a négyhatalmi megbeszéléseket minden előzetes feltétel nélkül és nagyobb megértést követelt az iránt, „mit kell éreznie Oroszországnak." A munkáspárti Mallalieu kijelentette, hogy a washingtoni értekezletről szóló közlemény egyértelmű egy olyan nyilatkozattal, hogy „nem akarunk tárgyalásokat“. Mallalieu hozzátette: „véleményem szerint az egyszerű emberek világszerte azt akarják, hogy a két egymással szembenálló tömb a legmagasabb színvonalon találkozzék: az egyszerű emberek úgy vélik, hogy ha ezt sikerül megszervezni, á béke lehetséges lesz." Végétért az angol alsóház külpolitikai vitája Á szovjet orvostudomány diadalmaskodik a halál felett Mőszkva A Szovjetunió különböző laboratóriumaiban már régén folytadnak kísérleteket szervezetek felélesztésére. Sok éve dolgozik ezen a> területen a moszkvai tudósok egy csoportja, élén a Sztálin-dijas Nyegovszkij professzorral. Nyegovszkij módszerét már klinikai eseteiméi is felhasználják. Sckszáz embert hoztak vissza az életbe 5—6 perccel a klinikai halál beállta után. Jankovszkij professzor állatokon folytat kísérleteket és sikerült 12—13, sőt 16 perccel a h.lál beállta után felélesztenie az állatokat. A kisérleli állatok egy része elpusztult, de többségük életben maradt és az agykéreg megőrizte alapvető funkcióit. Ez arról tanúskodik, hogy az élő szervezet és központi idegrendszere a klinikai halál után jelentősen tovább őrzi meg az életbe való visszatérés képességét, mint chegy eddig gondolták. Nagy szerepet játszik Jankovszkij professzor sikeres kísérleteiben az általa tervezett mesterséges tüdő. Eddigi sikereink — mondja Vo- rona professzor — azt a reményt keltik bennünk, hogy a kísérletek rövid idő múlva az emberi élet megmentésére szolgálnak majd. Jankovszkij professzor már most alkalmazza a mesterséges tüdőket a fulladás okozta halál legyőzésénél. A mesterséges tüdőket sikeresen alkalmazzák szív operációknál. sok vérveszteség, vagy agónia felléptekor. A FRANCIA Kommunista Párt Politikai Bizottsága határozatot hozott, amelyben egyetértését fejezte lei á Szovjetunió Kommunista Pártja azon határozatával, amely leleplezte Boriját, az imperializmus ügynökét. Az olasz békeharcosok országos értekezlete Rónia (TASzSz). Julius 23-án vé. get éri az olasz békeharcosok országos értekezleté. A teljes ülésen több szónok beszélj köztük Pietro Nenni és Emilio Sereiii. Nenni kijelentette, hogy a legutóbbi nemzetközi események de különösen a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon elért sikerek, komoly buzdításul szolgálnak a békeharcosok számára, Zárszót Emilio Sereni mondott, aki összegezte az értekezlet munkájának eredményeit. Kiemelte, hogy az utóbbi érékben döntő változások, történtek sokszázmillió ember öntudatában, olyan emberekében, akik még néhány évvel ezelőtt nem hittek a béke megmentésének lehetőségében. A béke híveinek feladata az, hogy felhasználják ezeket az óriási erőkét és végleg megsemmisítsék az imperializmus világuralmi álmait. Sereni a továbbiakban foglalkozott' a budapesti felhívás népszerűsítése terén az olasz békehareosok I előtt álló feladatokkal. Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió ipari termelésének fejlődését a munka termelékenységének állandó emelkedése kiséri. Mint ahogy a Központi Statisztikái Hivatal közli, az ipari vállalatokban a munka termelékenysége 1953 első felében 5 százalékkal emelkedett a múlt óv hasonló időszakához viszonyítva. A Szovjetunióban a munka tér. melékenységének emelkedése a technika szakadatlan fejlesztése, a mun- igényes folyamatok gépesítése, az uj, élenjáró technikai eljárások alkalmazása révén történik. A munka termelékenységének sza. kadatlan emelkedése igen nagyjelentőségű a Szovjetunió számára. Csupán a múlt évben az ipari termelés emelkedésének háromnegyed részét a termelékenység emelkedése eredményezte. Frunze (TASzSz). Kirgizia köny. nyüipari vállalatai terven felül sok árut adnak az országnak. Az előző évhez viszonyítva különösen jelentős mértékben emelkedett a cipő-, a posztó-, a felsőruha- és a kötöttáru, gyártás. Egyedül Os város selyemszövő kombinátja 4 mjllió méter selymet adott terven felül 6 hónap alatt. 1 Gorkij (TASzSz). A gorkiji térő. leten rohamosan terjed a gyorsvágási módszer, Jelenleg a legtöbb vállalatnál a munkapadok 25—30 s^á- zalékán már gyorsvágási módszerrel dolgoznak. Sok munkáé nagyszerű eredményeket ér el. Jermakov, a „Gorkij11 autógyár dolgozója * ke. rámikus kések alkalmazásával a kö- zépkeménységü acél megmunkálásánál percenként 2280 méteres, szürke- öntvénynél pedig 3600 méteres vágá. si sebességet ért el. Naumov esztergályos a lágy acél vágásánál percenként 3600 méteres vágási se- bességet ért el. Moszkva. A szovjet ipar sokféle anyagot gyárt üvegszálból. Az üveg. szál előállításának módszereit korszerűsítik és uj módszereket dolgoznak ki. Ezzel a munkával külön tudományos kutatóintézetben foglalkoznak. A kutatóintézet a kievi ,,Glavmas. gyetyál11 kísérleti műhelyeinek dolgozóival közösen újfajta készüléket tervez az „elszakíthatatlan1 ‘ üvegszál előállítására. Korszerű technológiai eljárást dolgoznak ki az üvegszálnak textil és hőszigetelő célokra való felhasználására. A* albán kormány átszervezése Tirana (TASzSz). Az „Albán Távirati Iroda" jelentést közöl az Albán Munkapárt központi bizottsága plénumának, az Albán Népköztársaság minisztertanácsának és az albán nemzetgyűlés elnöki tanácsának július 23-i együttes ülésén hozott határozatokról. Az államapparátus központi adminisztratív szerveinek egyszerűsítése, kevésbbé költségessé tétele, az operatív és közvetlen vezetési lehetőségek további megjavítása céljából határozatot hoztak a minisztertanács elnökségének megszüntetéséről és számos minisztérium összevonásáról. Az államigazgatás munkáját tíz mri nisztérium között osztották fel. Ezenkívül a minisztertanács mellett állami tervbizottság és állami ellenőrző bizottság alakult. Az utóbbit az állami ellenőrzési minisztérium helyett hoz^ ták létre^ Az albán külügyminiszterhelyettes levele az ENSz főtitkárához Tirana (ATA). Mihal Prifti, az Albán Népköztársaság külügyminisz. terhelyetfese levelet intézett Dag - Hammarskjöldhöz. az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához . A levélben megállapítja, hogy bár az Albán Népköztársaság kormánya ismételten felszólította a jugoszláv szövetségi népköztársaság kormányát hogy szüntesse meg az Albán Népköztársaság és az albán nép elleni provokációit, a jugoszláv kormány továbbra is provokációkat idéz elő az Albán Népköztársaság határán és ezzel veszélyezteti a ha. tármenti albán lakosság, valamint az albán határőrök életét. E provokációknak áldozatai is vannak. 1953. január 1, és julius 13-a között a jugoszláv fegyveres erők 26 különféle provokációt követtek el. Az Albán Népköztársaság kormánya — áll a levélben — újból az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul és kéri, járjon közbe a jugoszláv szövetségi népköztársaság kormányánál annak érdekében, hogy az végetvessen ezeknek a sorozatos provokációknak. Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma ezzel egyidejűleg megbízta budapesti követségét, hogy a fent kifejtett, provokációkkal kapcsolatban juttasson el tiltakozó jegyzéket a budapesti jugoszláv követséghez. í : * NEMZETKÖZI SZEMLE * A washingtoni értehezlet és ami az imperialista „egységfront“ mögött van Julius 14-én végétért Washingtonban Bidault francia külügyminiszter, Lord Salisbury brit külügyminiszter- helyettes és Dulles amerikai külügyminiszter 5 napig tartó tanácskozása, A „Pravda" julius 23-i számának „Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet?" cimü vezércikke megál- lapitja* hogy „a három miniszter értekezlete nem vitte előbbre r. nemzetközi viszonyok egyetlen égető kér- 'sét sem". Ez a tanácskozás nem is szolgálhatta a béke ügyét, mivel a Washingtoni értekezlet szervezői a Hidegháború fokozására irányuló imperialista egységfront kialakítását tűzték ki célként a három külügyminiszter találkozója elé. A washingtoni értekezlet eredményéit kommentáló nyugati sajtóhan- gókból azonban máris világosan kitűnik: az imperialista tábort martam góló mély ellentéteken hajótörést szenvedett az amerikai háborús köröknek az a kísérlete, hogy ezen az értekezleten szilárd, szovjetellenes „nyugati egységfrontot" hozzanak i' Q # Noha Salisbury és Bidault — Dulles nyomására — úgyszólván minden lényeges kérdésben beadta derekát, Nagybritánnia továbbra is Vasárnap, 1953 jul. 26. tartózkodó álláspontot foglal el az európai hadsereggel szemben és a három nyugati hatalom egyáltalán nincs egységes véleményen a Kínával szemben követendő politika tekintetében. Távolról sem sikerük felszámolni azokat a mély ellentéteket, amelyek az indokínai kérdésben jelentkeznek a francia gyarmatosítók és az őket kiszorítani igyekvő amerikai imperialisták között, Mélyté- ható nézeteltérések voltak az Egyesült Államok és partnerei között a négyhatalmi tárgyalások megtartásának ügyében is. Nem volt tehát a három külügyminiszter értekezletének egyetlen fontosabb napirendi pontja sem, amelyet ne a szembetűnő imperialista ellentétek jegyében vitattak volna meg. Már Churchill angol miniszterelnök ismert beszéde is teljesen világossá tette, hogy az Egyesült Államok és egyik legfontosabb európai part- nere, Anglia között komoly nézet- elütések vannak a legfontosabb nem zetközí kérdésekben. Nein «okkal r eszed elhangzása után röppentének fel Washingtonban — átlói ellenségesen fogadták Churchlllnek az előzetes feltételek nélküli négy hitt almi találkozóra vonatkozó javaslatát — a bermudai háromhatalmi értekezlet gondolatát. Ennek nyilvánvaló célja az volt, hogy megkíséreljék elsimítani a nyugati hatalmak közt fennálló ellentéteket és „egységfrontot" kovácsoljanak ki a Szovjetunióval szemben. Noha a bermudai értekezletet az amerikai kormány kezdeményezte, Washingtonban mégis megkönnyebbüléssel fogadták az értekezletnek újabb, bizonytalan időre történő elhalasztásáról szóló bírt. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a ma gyarázata azokban a megnövekedett nézeteltérésekben rejlik, amik miatt az amerikai vezető körök nem látták biztosítottnak, hogy a kormányfők találkozása utján sikerül nekik valamiféle „egységet" kierőszakolni Ezért javasolták a kormányfők értekezlete helyett a három külügyminiszter összehívását és a nyugat! partnerek közti vitás kérdések tisztázása szempontjából sokkal korlátozottabb célokat tűztek a tanácskozások elé. Ilyen mesterkedések után angöl részről nyílt bizalmatlanság előzte meg a washingtoni értekezlettel kap csolatós amerikai terveket. A „Sunday Times" cimü angol konzervatív lap rámutatott, hogy „ez nem az egyenlő felek értekezlete lesz és hogy az otthonülő házigazda következetesen faggatni fogja a hozzáérkező két ügyfelét". A félhivatalos és konzervatív angol és francia politikai köröknek e jogos bizalmatlanságát az értekezlet lefolyása teljes mértékben igazolta. Dulles ugyanis minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált -- az ígér getéstől kezdve a zsarolásig — hogy Angliát és Franciaországot tevékeny részvételre birja a demokratikus tábor ellen irányuló amerikai provokációs kalandokba, amelyek — a népek egységesen megnyilvánuló akaratával szöges ellentétben — ä nemzetközi feszültség fokozását célozzák. Különösen erős nyomást fejtett, ki Dulles angol és francia kollégáira annak érdekében, hogy ejtsék el a négyhatalmi találkozó összehívására vonatkozó követelésüket. Noha ebben a kérdésben — mint a „Reuter" washingtoni jelentése megállapította — „nyilvánvaló nézeteltérések állnak fenn" az Egyesült Államok és partnerei között, Dullesnek bizonyos mértékig itt is sikerült elérnie célját. Mint a „Pravda" vezércikke mondja: „Anglia és Franciaország képviselői az Egyesült Államok nyomásának hatására visszaléptek a négy kormányfő közös tárgyalásának gondolatától s ez egy lépés visszafelé ahhoz a javaslathoz képest, amelyet azelőtt Churchill terjesztett elő és amelyet támogatott Anglia és Franciaország közvéleménye". Emellett a „Pravda" vezércikke megállapítja, hogy „ez a közlemény kísérletet tesz a négyhatalmi értekezlet feladatának zsugorítására, az értekezletet csupán néhány, Németországra és Ausztriára vonatkozó kérdésre korlátozza". Ez szintén visszalépést jelent Churchill javaslatához képest. Az értekezletről kiadott záróközlemény minden megállapitása azt bizonyítja, hogy annak szerzői figyelmen kívül hagyták a békére vágyó emberiség legégetőbb követelését, a nemzetközi feszültség enyhítésének problémáját. Ebben a torz felfogásban született meg az a javaslat is, amely a négy hatalom külügyminisztereinek találkozóját irányozza elő. Az erre vonatkozó javaslat távolról sem az egységes, békeszerető Németország mielőbbi megteremtését tartja szem « előtt, hanem éppen ellenkezőleg, egyenesen arra irányul, hogy még a nyugatnémetországi választások időpontja előtt segítse kihúzni Adenauer szekerét a kátyúból, amibe kalandor háborús politikája miatt jutott. Kudarcra van kárhoztatva azonban i a washingtoni záróközlemény meg- j szövegezőinek az a terve, hogy ily- I módon csúfot űzzenek a népek ősztn- ‘ te békevágyából. Angliában és Fran. ciaországban hatalmas felháborodás fogadta a három külügyminiszter „siralmas döntését", amely — mint a , londoni „Daily Mirror" írja — „kancsal, egyoldalúan beállított találkoz- zót" helyez kilátásba és „amelynek feltételeit előre megszabták az egy- j mással összecimboráló nyugati halai- i mák". „ ... A washingtoni konferencia — állapítja meg ezek után joggal az „Evening Standard" cimü konzerva- j tiv angol lap — semmivel sem erősítette a világ reményét a tartós békét illetően. Remélni kell, hogy a közlemény nem az utolsó szó: hogy az a nyugati politika tévedését jelzi s nem pedig annak sírfelirata". Egészen bizonyos, hogy a béke kérdésében az utolsó szót a népek mondják ki s a népek mind hatalmasabban megnyilvánuló békeakarata szétzúzhatja a háborús politika továbbfolytatását célzó imperialista „egységfrontokat". Ezt a tényt még az újabb provokációs kalandok tervét szövögető amerikai imperialista köröknek is előbb vagy utóbb tudomásul kell venniök, f 1
