Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

A Világifjusági Találkozó előtt Ipari hírek a Szovjetunióból Joliot-Curie üzenete a V1T-részvevőihez Frédéric Jolio’t-Curie, a Béke* Világta'nács elnöke üzenetet kül­dött & IV. Világifjusági Találkozó részvevőinek. Az üzenetben Jo­liot-Curie sok sikert kivan a IV. VlT-nek. Újabb küldöttségek érkeztek Bukarestbe Szerdán újabb küldöttségek ér­keztek Bukarestbe a világifjusági kongresszusra és a VIT-re. Az érkezők között amerikai. kam>­London (TASzSz). Az angol al­sóházban szavazás nélkül végét­ért a külpolitikai vita. A vitában felszólaló munkáspárti parlamenti tagok többsége bírálta a washing­toni értekezlet után közzétett köz­leményt és megállapította, hogy az lépés visszafelé a Churchill által május 11-én javasolt kor­mányfői értekezlettől. A hivatalos parlamenti köz­löny szerint a munkáspárti Arthur Bottojpley rámutatott a fasizmus németországi feltámadá­sának veszélyére és kijelentette.: „bizonyos mértékig aggasztó, hogy Japán és Németország kérdésének eldöntését ilyen vagy olyan mér­dai, ausztráliai, ujzélamdi, chilei, északafrikai, argentine! brazíliai, transzjcrdániai. libanoni, sziriaí, bolíviai és olasz küldöttek van­nak. Az olasz hatóságok szabotálni akarják az olasz -fiatalok részvé­telét a VIT-en Terracini kommunista: szenátor tiltakozott az olasz külügyminisz­tériumban az ellen, hogy az ille­tékes konnányhatóságck szabo­tékben az Egyesült Államokra bíz­zák,“ A konzervatív Elliot beismerte, hogy Churchill kezdeményezését nem támogatták a washingtoni értekezleten. A munkáspárti Ernest Davies aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy az angol kormány — amennyiben előre kötelezi ma­gát, hogy csak olyan feltétellel hajlandó beleegyezni Németor­szág egyesítésébe, ha Németor­szágot bekapcsolják az „európai védelmi közösségbe1', vagy az északatlanti tömbbe — ku­darcra kárhoztatja a négy kül­ügyminiszter értekezletét. A^munkáspárti Pargiter köve­tálják az ifjúságnak a IV. VIT-én való részvételét. Ez különösen megnyilvánul abban, hogy rend- kívül hosszadalmasan járnak el az útlevelek kiadásánál, ^vagy pedig kereken visszautasítják az útlevél kiadását. Megtagadták az Hitleveleket a pakisztáni VIT-kiildöttektől A „Pakistan Times” közli, hogy ■a Pakisztáni kormány megta­gadta a V'IT-re utazó küldőtök­ből az útleveleket. telte a négyhatalmi megbeszélé­seket minden előzetes feltétel nél­kül és nagyobb megértést köve­telt az iránt, „mit kell éreznie Oroszországnak." A munkáspárti Mallalieu kije­lentette, hogy a washingtoni érte­kezletről szóló közlemény egyér­telmű egy olyan nyilatkozattal, hogy „nem akarunk tárgyaláso­kat“. Mallalieu hozzátette: „véle­ményem szerint az egyszerű em­berek világszerte azt akarják, hogy a két egymással szemben­álló tömb a legmagasabb színvo­nalon találkozzék: az egyszerű emberek úgy vélik, hogy ha ezt sikerül megszervezni, á béke le­hetséges lesz." Végétért az angol alsóház külpolitikai vitája Á szovjet orvostudomány diadalmaskodik a halál felett Mőszkva A Szovjetunió kü­lönböző laboratóriumaiban már régén folytadnak kísérleteket szervezetek felélesztésére. Sok éve dolgozik ezen a> területen a moszkvai tudósok egy csoportja, élén a Sztálin-dijas Nyegovszkij professzorral. Nyegovszkij mód­szerét már klinikai eseteiméi is felhasználják. Sckszáz embert hoztak vissza az életbe 5—6 perccel a klinikai halál beállta után. Jankovszkij professzor álla­tokon folytat kísérleteket és si­került 12—13, sőt 16 perccel a h.lál beállta után felélesztenie az állatokat. A kisérleli állatok egy része elpusztult, de többségük életben maradt és az agykéreg megőrizte alapvető funkcióit. Ez arról tanúskodik, hogy az élő szervezet és központi idegrend­szere a klinikai halál után jelen­tősen tovább őrzi meg az életbe való visszatérés képességét, mint chegy eddig gondolták. Nagy szerepet játszik Jankov­szkij professzor sikeres kísérletei­ben az általa tervezett mestersé­ges tüdő. Eddigi sikereink — mondja Vo- rona professzor — azt a reményt keltik bennünk, hogy a kísérle­tek rövid idő múlva az emberi élet megmentésére szolgálnak majd. Jankovszkij professzor már most alkalmazza a mesterséges tüdőket a fulladás okozta halál legyőzésénél. A mesterséges tüdőket sikere­sen alkalmazzák szív operációk­nál. sok vérveszteség, vagy agó­nia felléptekor. A FRANCIA Kommunista Párt Politikai Bizottsága határoza­tot hozott, amelyben egyetértését fe­jezte lei á Szovjetunió Kommunista Pártja azon határozatával, amely leleplezte Boriját, az imperializmus ügynökét. Az olasz békeharcosok országos értekezlete Rónia (TASzSz). Julius 23-án vé. get éri az olasz békeharcosok orszá­gos értekezleté. A teljes ülésen több szónok beszélj köztük Pietro Nenni és Emilio Sereiii. Nenni kijelentette, hogy a leg­utóbbi nemzetközi események de különösen a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon elért sikerek, komoly buzdításul szolgálnak a békeharcosok számára, Zárszót Emilio Sereni mondott, aki összegezte az értekezlet munká­jának eredményeit. Kiemelte, hogy az utóbbi érékben döntő változások, történtek sokszázmillió ember ön­tudatában, olyan emberekében, akik még néhány évvel ezelőtt nem hit­tek a béke megmentésének lehető­ségében. A béke híveinek feladata az, hogy felhasználják ezeket az óriási erő­két és végleg megsemmisítsék az imperializmus világuralmi álmait. Sereni a továbbiakban foglalko­zott' a budapesti felhívás népszerű­sítése terén az olasz békehareosok I előtt álló feladatokkal. Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió ipari termelésének fejlődését a mun­ka termelékenységének állandó emel­kedése kiséri. Mint ahogy a Köz­ponti Statisztikái Hivatal közli, az ipari vállalatokban a munka terme­lékenysége 1953 első felében 5 szá­zalékkal emelkedett a múlt óv ha­sonló időszakához viszonyítva. A Szovjetunióban a munka tér. melékenységének emelkedése a tech­nika szakadatlan fejlesztése, a mun- igényes folyamatok gépesítése, az uj, élenjáró technikai eljárások al­kalmazása révén történik. A munka termelékenységének sza. kadatlan emelkedése igen nagyje­lentőségű a Szovjetunió számára. Csupán a múlt évben az ipari ter­melés emelkedésének háromnegyed részét a termelékenység emelkedé­se eredményezte. Frunze (TASzSz). Kirgizia köny. nyüipari vállalatai terven felül sok árut adnak az országnak. Az előző évhez viszonyítva különösen jelentős mértékben emelkedett a cipő-, a posztó-, a felsőruha- és a kötöttáru, gyártás. Egyedül Os város selyem­szövő kombinátja 4 mjllió méter selymet adott terven felül 6 hónap alatt. 1 Gorkij (TASzSz). A gorkiji térő. leten rohamosan terjed a gyorsvágá­si módszer, Jelenleg a legtöbb vál­lalatnál a munkapadok 25—30 s^á- zalékán már gyorsvágási módszerrel dolgoznak. Sok munkáé nagyszerű eredményeket ér el. Jermakov, a „Gorkij11 autógyár dolgozója * ke. rámikus kések alkalmazásával a kö- zépkeménységü acél megmunkálásá­nál percenként 2280 méteres, szürke- öntvénynél pedig 3600 méteres vágá. si sebességet ért el. Naumov esz­tergályos a lágy acél vágásánál per­cenként 3600 méteres vágási se- bességet ért el. Moszkva. A szovjet ipar sokféle anyagot gyárt üvegszálból. Az üveg. szál előállításának módszereit kor­szerűsítik és uj módszereket dol­goznak ki. Ezzel a munkával kü­lön tudományos kutatóintézetben foglalkoznak. A kutatóintézet a kievi ,,Glavmas. gyetyál11 kísérleti műhelyeinek dol­gozóival közösen újfajta készüléket tervez az „elszakíthatatlan1 ‘ üvegszál előállítására. Korszerű tech­nológiai eljárást dolgoznak ki az üvegszálnak textil és hőszigetelő cé­lokra való felhasználására. A* albán kormány átszervezése Tirana (TASzSz). Az „Albán Távirati Iroda" jelentést közöl az Albán Munkapárt központi bizottsága plénumának, az Albán Népköztársaság minisztertaná­csának és az albán nemzetgyűlés elnöki tanácsának július 23-i együttes ülésén hozott határoza­tokról. Az államapparátus központi adminisztratív szerveinek egysze­rűsítése, kevésbbé költségessé té­tele, az operatív és közvetlen vezetési lehetőségek további meg­javítása céljából határozatot hoz­tak a minisztertanács elnökségé­nek megszüntetéséről és számos minisztérium összevonásáról. Az államigazgatás munkáját tíz mri nisztérium között osztották fel. Ezenkívül a minisztertanács mellett állami tervbizottság és állami ellenőrző bizottság ala­kult. Az utóbbit az állami ellen­őrzési minisztérium helyett hoz^ ták létre^ Az albán külügyminiszterhelyettes levele az ENSz főtitkárához Tirana (ATA). Mihal Prifti, az Albán Népköztársaság külügyminisz. terhelyetfese levelet intézett Dag - Hammarskjöldhöz. az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárá­hoz . A levélben megállapítja, hogy bár az Albán Népköztársaság kor­mánya ismételten felszólította a ju­goszláv szövetségi népköztársaság kormányát hogy szüntesse meg az Albán Népköztársaság és az albán nép elleni provokációit, a jugoszláv kormány továbbra is provokációkat idéz elő az Albán Népköztársaság határán és ezzel veszélyezteti a ha. tármenti albán lakosság, valamint az albán határőrök életét. E provo­kációknak áldozatai is vannak. 1953. január 1, és julius 13-a között a jugoszláv fegyveres erők 26 különféle provokációt követtek el. Az Albán Népköztársaság kormánya — áll a levélben — újból az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul és kéri, járjon közbe a ju­goszláv szövetségi népköztársaság kormányánál annak érdekében, hogy az végetvessen ezeknek a sorozatos provokációknak. Az Albán Népköztársaság kül­ügyminisztériuma ezzel egyidejűleg megbízta budapesti követségét, hogy a fent kifejtett, provokációkkal kap­csolatban juttasson el tiltakozó jegyzéket a budapesti jugoszláv kö­vetséghez. í : * NEMZETKÖZI SZEMLE * A washingtoni értehezlet és ami az imperialista „egységfront“ mögött van Julius 14-én végétért Washington­ban Bidault francia külügyminiszter, Lord Salisbury brit külügyminiszter- helyettes és Dulles amerikai külügy­miniszter 5 napig tartó tanácskozása, A „Pravda" julius 23-i számának „Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet?" cimü vezércikke megál- lapitja* hogy „a három miniszter ér­tekezlete nem vitte előbbre r. nem­zetközi viszonyok egyetlen égető kér- 'sét sem". Ez a tanácskozás nem is szolgálhatta a béke ügyét, mivel a Washingtoni értekezlet szervezői a Hidegháború fokozására irányuló im­perialista egységfront kialakítását tűzték ki célként a három külügy­miniszter találkozója elé. A washingtoni értekezlet eredmé­nyéit kommentáló nyugati sajtóhan- gókból azonban máris világosan ki­tűnik: az imperialista tábort martam góló mély ellentéteken hajótörést szenvedett az amerikai háborús kö­röknek az a kísérlete, hogy ezen az értekezleten szilárd, szovjetellenes „nyugati egységfrontot" hozzanak i' Q # Noha Salisbury és Bidault — Dul­les nyomására — úgyszólván min­den lényeges kérdésben beadta de­rekát, Nagybritánnia továbbra is Vasárnap, 1953 jul. 26. tartózkodó álláspontot foglal el az európai hadsereggel szemben és a három nyugati hatalom egyáltalán nincs egységes véleményen a Kíná­val szemben követendő politika te­kintetében. Távolról sem sikerük fel­számolni azokat a mély ellentéteket, amelyek az indokínai kérdésben je­lentkeznek a francia gyarmatosítók és az őket kiszorítani igyekvő ame­rikai imperialisták között, Mélyté- ható nézeteltérések voltak az Egye­sült Államok és partnerei között a négyhatalmi tárgyalások megtartásá­nak ügyében is. Nem volt tehát a három külügyminiszter értekezletének egyetlen fontosabb napirendi pontja sem, amelyet ne a szembetűnő impe­rialista ellentétek jegyében vitattak volna meg. Már Churchill angol miniszterel­nök ismert beszéde is teljesen vilá­gossá tette, hogy az Egyesült Államok és egyik legfontosabb európai part- nere, Anglia között komoly nézet- elütések vannak a legfontosabb nem zetközí kérdésekben. Nein «okkal r eszed elhangzása után röppentének fel Washingtonban — átlói ellensé­gesen fogadták Churchlllnek az elő­zetes feltételek nélküli négy hitt almi találkozóra vonatkozó javaslatát — a bermudai háromhatalmi értekezlet gondolatát. Ennek nyilvánvaló célja az volt, hogy megkíséreljék elsimí­tani a nyugati hatalmak közt fenn­álló ellentéteket és „egységfrontot" kovácsoljanak ki a Szovjetunióval szemben. Noha a bermudai értekez­letet az amerikai kormány kezdemé­nyezte, Washingtonban mégis meg­könnyebbüléssel fogadták az értekez­letnek újabb, bizonytalan időre tör­ténő elhalasztásáról szóló bírt. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a ma gyarázata azokban a megnövekedett nézeteltérésekben rejlik, amik miatt az amerikai vezető körök nem látták biztosítottnak, hogy a kormányfők találkozása utján sikerül nekik va­lamiféle „egységet" kierőszakolni Ezért javasolták a kormányfők ér­tekezlete helyett a három külügymi­niszter összehívását és a nyugat! part­nerek közti vitás kérdések tisztázása szempontjából sokkal korlátozottabb célokat tűztek a tanácskozások elé. Ilyen mesterkedések után angöl részről nyílt bizalmatlanság előzte meg a washingtoni értekezlettel kap csolatós amerikai terveket. A „Sun­day Times" cimü angol konzervatív lap rámutatott, hogy „ez nem az egyenlő felek értekezlete lesz és hogy az otthonülő házigazda következete­sen faggatni fogja a hozzáérkező két ügyfelét". A félhivatalos és konzervatív an­gol és francia politikai köröknek e jogos bizalmatlanságát az értekezlet lefolyása teljes mértékben igazolta. Dulles ugyanis minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált -- az ígér getéstől kezdve a zsarolásig — hogy Angliát és Franciaországot tevékeny részvételre birja a demokratikus tá­bor ellen irányuló amerikai provoká­ciós kalandokba, amelyek — a népek egységesen megnyilvánuló akaratával szöges ellentétben — ä nemzetközi feszültség fokozását célozzák. Különösen erős nyomást fejtett, ki Dulles angol és francia kollégáira annak érdekében, hogy ejtsék el a négyhatalmi találkozó összehívására vonatkozó követelésüket. Noha ebben a kérdésben — mint a „Reuter" was­hingtoni jelentése megállapította — „nyilvánvaló nézeteltérések állnak fenn" az Egyesült Államok és partne­rei között, Dullesnek bizonyos mér­tékig itt is sikerült elérnie célját. Mint a „Pravda" vezércikke mondja: „Anglia és Franciaország képviselői az Egyesült Államok nyomásának hatására visszaléptek a négy kor­mányfő közös tárgyalásának gondo­latától s ez egy lépés visszafelé ahhoz a javaslathoz képest, amelyet azelőtt Churchill terjesztett elő és amelyet támogatott Anglia és Franciaország közvéleménye". Emellett a „Pravda" vezércikke megállapítja, hogy „ez a közlemény kísérletet tesz a négyhatal­mi értekezlet feladatának zsugorítá­sára, az értekezletet csupán néhány, Németországra és Ausztriára vonat­kozó kérdésre korlátozza". Ez szin­tén visszalépést jelent Churchill ja­vaslatához képest. Az értekezletről kiadott záróközle­mény minden megállapitása azt bizo­nyítja, hogy annak szerzői figyelmen kívül hagyták a békére vágyó emberi­ség legégetőbb követelését, a nemzet­közi feszültség enyhítésének problé­máját. Ebben a torz felfogásban szü­letett meg az a javaslat is, amely a négy hatalom külügyminisztereinek találkozóját irányozza elő. Az erre vonatkozó javaslat távolról sem az egységes, békeszerető Németország mielőbbi megteremtését tartja szem « előtt, hanem éppen ellenkezőleg, egyenesen arra irányul, hogy még a nyugatnémetországi választások idő­pontja előtt segítse kihúzni Adenauer szekerét a kátyúból, amibe kalandor háborús politikája miatt jutott. Kudarcra van kárhoztatva azonban i a washingtoni záróközlemény meg- j szövegezőinek az a terve, hogy ily- I módon csúfot űzzenek a népek ősztn- ‘ te békevágyából. Angliában és Fran. ciaországban hatalmas felháborodás fogadta a három külügyminiszter „si­ralmas döntését", amely — mint a , londoni „Daily Mirror" írja — „kan­csal, egyoldalúan beállított találkoz- zót" helyez kilátásba és „amelynek feltételeit előre megszabták az egy- j mással összecimboráló nyugati halai- i mák". „ ... A washingtoni konferencia — állapítja meg ezek után joggal az „Evening Standard" cimü konzerva- j tiv angol lap — semmivel sem erő­sítette a világ reményét a tartós bé­két illetően. Remélni kell, hogy a közlemény nem az utolsó szó: hogy az a nyugati politika tévedését jelzi s nem pedig annak sírfelirata". Egészen bizonyos, hogy a béke kér­désében az utolsó szót a népek mond­ják ki s a népek mind hatalmasab­ban megnyilvánuló békeakarata szét­zúzhatja a háborús politika tovább­folytatását célzó imperialista „egy­ségfrontokat". Ezt a tényt még az újabb provokációs kalandok tervét szövögető amerikai imperialista kö­röknek is előbb vagy utóbb tudomá­sul kell venniök, f 1

Next

/
Thumbnails
Contents