Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának lürvényerejü rendeieie közkegyelem gyakorlásáról Népköztársaságunk állami és társadalmi rendjének szilárdsága, eddig elért sikereink, népünknek az 1953. évi május hó 17. napján megtartott országgyűlési választá­sokon kifejezésre jutott egységes állásfoglalása népi demokratikus államrendünk mellett, továbbá a törvényesség' és a fegyelem foko­zódó megszilárdulása lehetővé te­szi, hogy a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa közkegyelmet gyako­roljon. Népköztársaságunk ezzel az elitélteknek lehetőséget ad arra, hogy az alkotmányban biz­tosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek, a mun­kájukkal résztvegyenek hazánk építésében és erősítésében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért törvényerejű rendeletet adott a közkegyelem gyakorlásá­ról. A rendelet értelmében kegye­lemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen 2 évet meg nem haladó tartamú szabadság- vesztésre ítélt. Kegyelemben ré­szesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen bármilyen tartamú ja- vitónevelő munkára ítélt. Szabad­ságvesztés-büntetésük tartamára tekintet nélkül kegyelemben ré­szesülnek a fiatalkorúak, a teher­ben lévő nők, azok az anyák, akiknek 10 évnél fiatalabb gyer­mekük van, az 50 évüket betöl­tött nők és a 60 évüket betöltött férfiak. A kegyelem kiterjed az előző rendelkezések alá néni eső, meghatározott tartamú szabad- ságVesztésbüntetésre ítéltekre is, a velük szemben kiszabott sza- badságvesztésbüntetést egyharma- tíával kell csökkenteni. Kegyelemben részesülnek a még be nem fizetett; összeg ere­jéig azok- akiket a bíróság fő­büntetésként pénzbüntetésre ítélt. Ha a főbüntetés a jelen törvény- erejű rendelet értelmében kegye­lem alá esik, a kegyelem kiteiv. jed a kiszabott, de végre nem hajtott mellekbüntetésekre — ide értve a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés még be nem hajtott részét — is. Ez a ke­gyelem az 5000 forintot meg nem haladó pénzbüntetés teljes össze­gére, az ezt meghaladó pénzbün­tetésnél pedig 5000 forint elenge­désére terjed ki. Kegyelemben részesülnek a mellékbüntetésként közügyektől eltiltásra ítéltek közül azok, akik szabadságvesztésbüntetésüket már kitöltötték, vagy a jelen törvény- erejű rendelet alapján mentesül­nek a büntetés alól, feltéve, hogy a közügyektől eltiltás tartama az 5 évet nem haladta meg. A kegyelem kiterjed azokra is, akikkel szemben a biróság a ki­szabott szabadságvesztésbünte­tés, illetőleg a fő- vagy mellék- büntetésként kiszabott pénzbün­tetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. A kegyelem kiterjed a jelen tör­vényerejű rendélet hatálybalépé­séig elkövetett és jogerős Ítélettel el nem bírált azokra a bűncse­lekményekre is, amelyek a jelen törvényerejű rendelet értelmében közkegyelem alá esnek. A rendőrségen, az ügyészségen, és a bíróságon folyamatban lévő ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, ha a bűncselekményre a törvény két évet meg nem ha­ladó tartamú szabadságvesztés­büntetést (javító-névelő munkát) vagy pénzbüntetést állapit meg, továbbá, ha a terhelt, amennyi­ben nő, az 50. életévét, ha férfi, a 60. életévét betöltötte, valamint ha a terhelt fiatalkorú, vagy te­herben lévő nő, vagy olyan anya, akinek 10 évnél fiatalabb gyerme­ke van. Egyéb folyamatban lévő ügyek­ben a biróság a jelen törvény- erejű rendelet rendelkezéseit a tárgyalás során a következő mó­don köteles alkalmazni: ha a bi­róság azt állapítja meg, hogy a vádlottal szemben két évet meg nem haladó tartamú szabadság­vesztésbüntetést, javítónevelő munkát, vagy főbüntetésként pénzbüntetést kell kiszabni, a büntetést kiszabja, egyben pedig megállapítja, hogy az elitéit a je­len törvényerejű rendelet alapján kegyelem alá esik és mentesül a büntetés alól, egyébként a biróság a büntetést kiszabja és egyidejű­leg megállapítja, hogy a kiszabott büntetés a közkegyelem gyakor­lásáról szóló törvényerejű rende­let értelmében egyharmadával csökken. A rendelet értelmében mentesülnek a büntetett előélet­hez fűződő hátrányok alól és bün­tetlen előéletűnek kell tekinteni azokat, akik büntetésüket a je­len törvényerejű rendelet hatály­balépéséig kitöltötték, vagy a tör­vényerejű rendelettel közkegye­lemben részesülnek, feltéve, hogy a kiszabott szabadságvesztésbün­tetés az ötévet nem haladta meg. A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyeknél is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a kato­nai személyek szabadságvesztés­büntetésük felére részesülnek ke­gyelemben. A közkegyelem nem terjed ki azokra, akiket a biróság hábo­rús vagy népellenes bűntett, a népi demokratikus állam­rend, vagy a népköztársa­ság megdöntésére irányuló bűn­tett, továbbá hűtlenség, vagy til­tott határátlépés büntette, vala­mint gyilkosság, szándékos ember­ölés, rablás, vagy erőszakos nemi közösülés büntette miatt Ítélt el, továbbá azokra, akiket a biróság társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmény miatt 5 évet megha­ladó szabadságvesztésbüntetésre, vagy 5 éven belül a társadalmi, vagy az állampolgárok tulajdona ellen elkövetett bűncselekményért többizben elitéit. Ha jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alapján közkegyelem ben részesülő személy a rendelet hatályba lépésétől számított 2 éven belül újabb bűncselekményt követ el, a kegyelem hatályát veszti és az ilyen személlyel szemben a kegyelem utján elen­gedett büntetést végre kell haj­tani. A kegyelem kiterjed a kihágási eljárás alá vont, illetőleg a kihá­gás! biróság (pénzügyi hatóság, vámhatóság) által elitéit szemé­lyekre is, a folyamatban lévő kihágási ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, a kihágási bí­róságok által elitéit személyek pe­dig mentesülnek a végre nem hajtott büntetés alól. A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminisz­ter, a honvédelmi miniszter, á pénzügyminiszter, az igazságügy­miniszter, a bel- és külkereske­delmi miniszter és a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze gon­doskodik. (MTI) A ujssiiszteráaiiács határozata az internálás intézményének megszüntetéséről és a kitiltások feloldásáról Az alkotmányban foglalt , alapeh vek meg valósítása, valamint a tör­vényesség' fokozottabb érvényesülése érdekében a minisztertanács az aláb. Inakat határozza: 1. A rendőrhatósági őrizet alá lie* lyezés, internálás intézménye meg­szűnik és az erre vonatkozó jogsza­bályok hatályukat vesztik . 2. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, hogy a rendőrha­tósági őrízét alá helyezéseket-, in­ternálásokat legkésőbb az 1953, ok­tóber hó 31. napjáig oldja fel és az intemálótáborokat szüntesse meg. 3. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, ho-gy a jelen mi­niszter'anácsi határozat: kihirdeté­séig elrendelt kitiltásokat (kitelepí­téseket) ugyancsak október hó 31. napjáig oldja fel. 4. Ez a határozat, nem érinti az egyes városokban (községekben) va­ló letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok hatályát. Az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötésé­ről szóló jogszabályok azokra, is ah kalmazandók, akikkel szemben a ki­tiltást a jelen határozat értelmében fel kell oldani. A minisztertanács határozata a dolgozó parasztságnak nyújtandó adókedvezményekről A minisztertanács a dolgozó pa­rasztság fokozottabb megsegítése ér­dekében határozatot hozo‘-!t a mező- gazdasági lakosságnak nyújtandó adókedvezményről. A; határozat értelmében törölni kell a termelőszövetkezetek, valamint termelőszövetkezeti csoportok tag­jainak az 1952. évi december 31-én fennálló összes adóhátralékokat és nyilvántartott megváltási árelöleget (beleértve az 1953. évre kivetett ár­előleget is), ha a termelési év be­fejezése után továbbra i? termelő­szövetkezeti tagként gazdálkodnak és az 1953-as évre kivetett adóikat év végéig megfizetik. Az egyénileg gazdálkodó parasz­tok 1952 évi december hó 31-én fennálló adóhátralékának 50 száza- lékáb törölni kell, ha a folyó évi esedékes adójuk mellett a hátralék másik 50 százalékát december 31-ig megfizetik. (MTI) fiz fólH igazgatóságain és a vasipari intézetekben lehet jelentkezni az ésszel induló MTH mesterképző technikumra Néhány hét múlva, az 1953—54 e.s tanévben megkezdi működését az MTH vasipari mestereket képző technikumának első évfolyama. A négyéves niesferkénző technikum az ipari tanulóképzés számára — ipari tanulókból lett — fiatal szak­munkásokból magasfokn szakmai és pedagógiai képzettséggel rendelkező mestereket nevel. A technikumra 17 —19 éves géplakatos és esztergályos fiuk jelentkezhetnek, akik majd ta n átalányaik befejezése után orszá­gos érvényű technikusi, illetve mű­hely mesteri oklevelet kapnak, Ez zel bármely üzemben, mint techni kusók dolgozhatnak. Ezenkívül fel­sőbb tanulmányokat is végezhetnek, például a műszaki egyetemen. A fia­talok mint VII. és Vili. kategóriá­jú szakmunkások hagyják el a tech­nikumot, a rokonszakmákban pedig V. kát. színvonalat érnek el. A mesterképző teclinikum a fővárosban a Nagyszombat-utcában nyilik meg. A nappali tagozat mellett esti és levelező tagozat is létesül. Az utób­biakon négy óv alatt már dolgozó mesterekot képeznek technikusokká, erre 17 tol 45 éves korig vesznek fel. A mesterképző technikumra az MTH helyi igazgatóságainál és a vasipari szalnnáju intézetekben lo- het jelentkezni, A nappali tagozaton «eptember 1-én, az cs‘-in 15-én, a levelező oktatásban pedig október I én kezdődik meg a tanítás. (MTI) Megválasztották a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökét A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Molnár Erik elvtársat a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósá­ga elnökévé megválasztotta. (MTI) IDÖJARASJELENTÉS Várható időjárás: egyelőre kevés felhő, száraz idő. Mérsékelt lég­áramlás. Este nyugaton egy-két he­lyen már zivatar lehet. A meleg át­menetileg fokozódik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 15—18, délben 29—*32 fok között. Vasárnap, 1953 jul. 26. A BEGYŰJTÉS! MINISZTÉRIUM VERSENYJELENTÉSE A megyék rangsora a gabonabe- gyüjtési terv teljesítésében a kö­vetkező: 1. Bács, 2. Baranya, 3. Pest, 4. Somogy, 5. Szolnok, 6 .Szabolcs, 7. Hajdú, 8. Békés, 9. Csongrád, 10. Fejér, 11. Tolna, 12. Zala, 13. Győr, 14. Veszprém, 15. Vas, 16. Komárom, 17. Heves, 18. Nógrád, 19. Borsod. A gabonabegyüjtés üteme az elmúlt napokban Borsod megye­ben emelkedett a legjobba l, de erősen nyomában van Vas me­gye is. Komárom megyében az elmúlt napokban ugyancsak, ja­vult a begyűjtés üteme. Nem emelkedett az utóbbi na­pokban a gabonabegyüjtés üteme Békés megyében s fokozni kell a begyűjtés ütemét Baranya me­gyében is. Erősen veszélybe kerül Szabolcs megye jó helyezése is, ha az elkövetkező napokban a megyében nem emelkedik a na­pi begyűjtési átlag. (MTI) I) Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülése A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa szombaton tartatta II. teljes ülését, amelyen megtárgyalták a szakszervezeteknek a XVÍII. kon­gresszus óta végzett munkáját és soronkövelkező feladatait, Cscterki Lajos, a SZOT titkárá­nak megnyitó szavai után Kristóf István, a SZOT elnöke tartott be­számolót. Rámutatott, hogy a kon­gresszus óta eltelt idő legfontosabb belpolitikai eseménye pártunk Köz­ponti Vezetősége június 2 7—28-i ülésének határozata és ennek alap­ján az országgyűlésen elfogadott uj kormányprogramm. — Pártunk Központi Vezetősége határozatát, a kormány által azóta megtett intézkedéseket a munkásosz­tály, egész dolgozó népünk meg­nyugvással és bizalommal fogadta, niéii ezek a rendszabályok a mun* kásosZtály és a dolgozó tömegek ér­zéseit, vágyait, igényeit fejezik ki. A SZOT teljes ülése a szervezett- dolgozók nevében szükségesnek tart­ja kijelenteni, hogy a magyar szak- szervezetek egyetértenek, helyeslik és a legmesszebbmenőkig- -támogat­ják a párt Központi Vezetősége ha­tározatát, az országgyűlésen ismer­tetett kormányerő grammot. — A szakszervezetekre, műit a munkásosztály szervezeteire az a kö­telezettség hárul, hogy mozgósítsák tagjaikat az állami tervek mara­déktalan teljesítésére, védjék a dol­gozók közvetlen érdekeit. Ezután Kristóf elvtárs arról be­szélt. hogy a magyar szakszervezetek ma főfeladatuknak tekintik a dol­gozók mozgósítását a kor­mányprogramm maradéktalan végrehajtására, majd felhívta a SZOT vezetőszervei­nek és vezetőinek figyelmét hogy a jövőben sokkal nagyobb és gyakor­latibb segítséget' kell adníok az egyes szakszervezetek vezetőszervei­nek és vezetőinek. — A kormányprogramm megvaló­sít á,sáliak elsődleges feltét ele, hogy az iparban és mezőgazdaságban szé­lesen bontakozzék ki a szocialista verseny, hogy gyorsan cs eredménye, sen végezzék el az aratást és csápé tés munkáját, hogy dolgozó népünk élelemmel való ellátásának biztosítá­sa érdekében parasztságunk öntuda­tosan teljesítse beadási kötelezett­ségét. — A - politikai nevelö.muuka esz­közeivel kell harcolni minden olyan kísérlet ellen, amely akár túlzott igények támasztásával, vagy a mun­kafegyelem meglazít asával igyek­szik meggátolni vagy akadályozni gazdasági intézkedéseink sikeres végrehajtását, — Egész, munkásosztályunk sze­me ezekben a napokban a falu felé fordul és soha nem látott érdeklő­déssel figyeli azt a nagyszerű helyt­állást, amelyet kenyerünk biztosítá­sáért az aratás, behordás és cséplóS nagy munkájában tanúsítanak dol­gozó parasztjaink. Kristóf elvtárs ezután rámuta­tott, hogy igen sok helyen nem fog­lalkoznak megfelelően, a szocialista muükaversény feladataival, majd felhívta a figyelmet hogy a szakszervezeti bizalmiak, műhelybizottsági elnökök — az öntudatos munkásokra tá­maszkodva — a felajánlások megtételénél fordítsanak lé­nyegesen nagyobb gondot a termelékenység emelésére, a selejt, az Önköltség csökken­tésére, a minőség javítására. — Hassanak oda a szakszervezeti vezetők, hogy maguk a becsületesen dolgozók ítéljék cl azokat, akik akarva vagy akaratlanul, do maga­tartásukkal, fegyelmezetlenségükkel akadályozzák, vagy megnehezítik azoknak az intézkedéseknek a vég­rehajtását, amelyek az egész dol­gozó nép életkörülményeinek meg­javítását szolgálják. A munkafegye­lem megszilárdítása most a legfon­tosabb feltétele annak, hogy a párt határozata és a kormáhyp ragra min sikeresen megvalósuljon. — A szakszervezeti bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak har­coljanak az adminisztratív módsze­rek felszámolásáért, a dolgozókkal való lélektelen, bánásmód eíien. A kollektiv szerződésről szólva Kristóf István elvtárs elmondotta, hogy a párt és a kormány pro- g ramm ja különös súllyal húzta alá a kollektiv szerződések betartásá­nak és betartatásának kérdését. — A kollektiv szerződések nem váltak az üzem, ille'őleg a szak- szervezeti munka alapjává, mint ahogy ezt a párt határozata meg­jelölte. »— A SzOT teljes ülése java­solja a szakszervezeteknek, hogy a maguk területén vizs­gálják felül az érvényben lévő kollektív szerződéseket, ahol annak szüksége mutatkozik, egészítsék ki azokait és törődjenek azzal, hogy a kollektiv szerződések minden egyes pontját a szerződések lejártáig pontosan végrehajtsák. •— A magyar szakszervezeteknek megtisztelő kötelessége a dolgozók anyagi jólétével való mindennapos foglalkozás. Kormányunk cyröl-évre hatalmas összegeket fordít munka­védelmi beruházásokra. Ebben az évben több mint-. 250 millió forintot irányzott elő erre a célra s most még többet. A beruházások teljesí­tésénél azonban súlyos mulasztások vannak. — A szakszervezetek feladata, hogy harcoljanak a munkavédelmi beruházások maradéktalan teljesíté­séért. — A SZOT teljes ülése felhívja az összes üzemi bizottságok figyel­mét arra, hogy az üzem vezetőjével együtt azonnal vizsgálják felül a baleseti forrásokat és azok megszüntetésére tegyenek azon­nali hathatós intézkedéseket. — A Központi Vezetőség határo­zata cs a kormány programijának megvalósítása megköveteli, hogy a Szakszervezetek rendszeresen gon­doskodjanak a munkások és a dol­gozók kulturális igényeinek fokozott kielégítéséről. •— A szakszervezeteknek szervez­niük és irányitaniok kell az üzemek, ben, intézményekben a dolgozók sok­oldalú, magasabb színvonalú kulturá­lis nevelését, szórakozását, a dol­gozók általános műveltsége emelé­sének érdekében. A SZOT főtitkára ezután a kül­politikai helyzettel foglalkozott, majd igy fejezte be beszámolóját: A szakszervezeteknek minden erejüket, összpontosítva harcoluiok kell, hogy minél többel tudjanak hozzájárulni a Magyar Dolgozók Pártja politikájának megvalósításit- hoz, nagyszerű munkásosztályuuk- nak, dolgozó népünknek a szocializ­mus építéséért folytatott hősies har­cához cs mint a Szovjetunió vw- zette, a világot átfogó hatalmas béketábor hűséges katonái, teljesíti sülc kötelességünket a bóköfront ránkeső szakaszán, A teljes ülésen megjelent és fel- szólalt Rákosi Mátyás el Vára a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára. A felszólalásokra Kristóf Ie'vfin elvtárs válaszolt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents