Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-22 / 170. szám

Vetik a másodnö vényt Balaíonmagvaród határában Balatonmagyaród határában már sok helyen üres a tarló, nem dí­szítik már a keresztekbe rakott ga­bonák. A tarló is egyre kevesebb. Vetik a másodnövényeket. Egyes parcellákon élénken zöldéi a száz­napos kukorica, a köles és több másodveíésü növény. Falusi Gyula 8 holdas dolgozó paraszt elsőnek fejezte be a köz­ségben az aratást. Amikor letette a kaszát, ekét vitt a tarlóra. 400 négyszögöl száznapos kukoricát és 400 négyszögöl kölest vetett. De nemcsak az aratást és másodve­tést végezte el elsőnek, hanem első volt a cséplésben és a kenyér­gabonabeadás teljesítésében is. A községben találunk több Fa­lusi Gyulához hasonló szorgalmas dolgozó parasztot. Tamás Ferenc az összes tarlóját felszántotta és bevetette másodnövénnyel, ö már az elmúlt években is próbálkozott ^násodnövényvetéssel. Saját maga győződött meg annak előnyéről. Nem hisz az alaptalan rágalmak­ban, hogy a másodnövény kizsa­rolja a földet és annyi termést sem hoz, amennyit elvetettek a földbe. Azért vetette be az ösz- szes tarlóját, mert nincs róla be­Túlteljesítjük silózási tervünket Kétéves állattenyésztési tervünk sikeres végrehaj'-ása érdekében tér. mél őszeivé t-kezet.ünk tagsága nagy gondot fordít a silózásra és ezenbe- lül a tavaszi és nyári silóra, mert a tapasztalad azt mutatja, bogy a zöld siló a legértékesebb. Ennek tu­datában kezdünk neki jövőévi ta­karmányszükségletünk biztosításá­nak, mellyel azt akajjuk elérni, hogy állattenyésztési tervünket úgy mennyiségileg, mint minőségileg teljesíteni, illetve túlteljesíteni tud_ juk. Kihasználva az idei kedvező idő­járást, ezideig már 430 köbméter jóminőségü silót tettünk el, ami meghaladja, az 1952 egészévi sdó- mennyiségünket. A terv szerinti 150 köbméter silótervünket 280 száza­lékra teljesitetíük. Állattenyésztési tervünk teljesíté­se érdekében, silózási tervünk mara­déktalan: végrehajtása érdekében versenyre liiyjuk a megye összes tszcs-it az alábbi szempontok alap­ján: 1. Meglévő siló gödreinket silósás előtt kimeszeljük, fertőtlenítjük, az ároksilókat kijavítjuk, as ezután Gondoskodás a dolgozók jólétéről! Az első hangverseny Egy tehetséges kisfiú életét eleveníti meg „Az első hangver-i seny" című francia zenei film. A kis Roberto élete, mindene a zene. A film első képein még mint kis kőműves látjuk őt leendő sógora mellett, azonban a zenéért rajongó kisgyerek csakhamar megismerkedik Maréchal mesterrel, aki fiatal korában karmester volt, s most mint egy kis-* városi templom orgonistája, az igazi, a klasszikus muzsika hódo-* iója és hirdetője. Maréchalnak zenei iskolája is van, s felismerve a kis Roberto páratlan zenei tehetségét, növendékei közé veszi, Roberto nővére az öreg mesterre bízza a fiú zenei nevelését. Rövid tanulás után már karmesteri pálcát látunk a kisfiú kezében, vizsgafellépésén egy gy ermekzenekart vezényeli A kisvárosban vendégszereplő Dumonteix karmester s annak kapzsi impresszáriója ezen a zenei vizsgán pillantja meg először Róbertot. Felismerik benne a hatalmas tehetséget és nővérével olyan szerződést iratnak alá, hogy Roberto hangversenykörútra in- dúl Dumonteixel. Dumonteix — féltehetség. Hírneve alkonyodéban. A kis Roí bertot csak eszköznek tekinti, hogy segítségével továbbra is fennmaradhasson a hangverseny pódiumokon. Roberto zenei zse­nije vonzza a közönséget. A kis karmester Dumonteix gyönge zenei fércmunkáit vezényli hangversenykörutjukon, és a világjáró körúton sikert sikerre halmoz. Mégsem boldog. Egy komoly zenekritikus elejtett megjegyzéséből maga is rá-i döbben arra, hogy a kapzsi felnőttek valamiféle kis „idomított majmot" csináltak belőle. Egyszer abba a kisvárosba térnek vissza hangversenyezni, ahol Maréchal zeneiskolája van, ahonnét Roberto útjára indult A kis karmester boldogan siet régi mesteréhez, aki a klasszikus zene szeretetére nevelte és aki felébresztette zenei zsenijét. Ma-* réchal súlyos beteg. Régi karm esteri pálcáját ajándékozza kis ] tanítványának és ismét a klasszikusok megbecsülésére inti Ro-* bertot. Az ünnepi hangversenyen Maréchal kis barátja ezzel a régi karmesteri pálcával áll ki vezé nyelni. Meglepetésszerűen nem Dumonteix szerzeményét vezényli, hanem Liszt: „Les Préludes“-jét. Csodálatos szépséggel csendül fel a nagyszabású zenei mű. A kis karmester arcáról sugárzik S a zene imádata, szárnyal a zene, s a közönség bámulva látja az 1 ifjú karmester és a zenekar bámulatos egybeforrottságát. Elhangzanak az utolsó akko rdok. A hatalmas taps közepette i, Roberto könnyesen tekint fel. M aréchal mester üres székét látja, 1 s fájdalmas arccal gondol haldokló jótevőjére. Meghatottságától remegve csókolja meg kedves tanítója karmesteri .pálcáját. E csók a hála csókja annak a kéznek, amely elindította őt a zene biro­dalmába. ★ Roberto Benzi, a film főszereplője, az első hangverseny fel-* vételekor 10 éves volt. Most 13 éves. Négy éves korában apját egy maga komponált koncertinov al lepte meg, nyolc éves korában az aleppoi nemzetközi zongoraversenyen diplomát és díjat nyert. Kilenc éves korában a párizsi C onservatoire-ban vezényelt óriási sikerrel. Az operában először a „Sevillai borbély°-t vezényelte. A kis Roberto azonban nem akar csodagyerek maradni, ko-* molyán és szorgalmasan tanul, hogy tehetségét továbbfejlessze. Nagykanizsa, julius 22—29-i g. Fiaié! néprajzi kutatók megyénkben Pártunk és kormányunk legfőbb célkitűzése: népünk jólétének, a dolgozó nép, elsősorban a munkás- osztály anyagi cs kulturális helyze­tének szüntelen javítása. Az aláb­biakban azokat a könyveket ismer­tetjük, amelyek a Szovjetunióban és hazánkban a gazdasági és kulturális felemelkedés terén eddig elért ered­ményekkel foglalkoznak és amelyek a fenti célkitűzés meg valósításához dolgozóinknak segítséget nyújtanak. N. Nyemov: Sztálini gondoskodás Jcz nép jólétéről c. könyve bemutat­— Van-e mozijuk? Látogat- ják-e sokan? — érdeklődünk a pusztaszentlászlói tanács titkárá­tól. — Van bizony! — mondja büszkén. — Nyáron szabadtéri, télre meg biztosítottunk egy tei'- met. Tömegesen látogatnak min­den előadást. A múltkor is az történt velem, hogy odamentem, de a nagy tömegben nem találtam meg, akit kerestem. Végül is a mikrofonba mondattam be a ne­vét. — Hogyan segíti a tanács a kulturéletet? — kéx’dezzük. — Az úttörőknek 6—800 négy­szögöl területet ajándékoztunk. Itt létesítettek Micsurin-kertet. Répát, kukoricát és egyéb növé­nyeket termesztenek. A termést eladják és abból fedezik apró költségeiket. Ezen az utón pl. már eddig is számos nyakkendőt vásároltak. — Foglalkoznak-e a gazdák fel­adás sem és majdnem kap annyi termést, mint a tavasszal vetett növényekből, különösen akkor, ha most is elvégzi rendesen a növényápolást. Hörcsöki Ferenc is tudja, mit jelent gazdaságara nézve, ha sok másodnövényt vet. Ezért vetette be ő is majdnem az összes tarlók helyét. A faluban julius 18-ig 120 hold másodnövényt vetettek el a dolgozó parasztok. A munka to­vább folyik, minden nap több holddal szaporul a bevetett terü­let. Ezt a lendületet tovább kell fokozni a községben. Nagy szük­sége van a falunak takarmányra, azért is, mert ebből az árviz mi­att nagy káruk van. Csak kellő mennyiségű másodvetéssel tudják biztosítani az állatállomány ta­karmányát. Ezt a feladatot látni kell a pártszervezetnek és tanács­nak is. Végezzenek még jobb fel­világosító munkát, hiszen első­sorban is egyéni érdekükről, sa­ját gazdaságuk fejlesztéséről van szó. Nem szabad megfeledkezniük arról sem, hogy a másodvetés nemcsak egyéni, hanem fontos népgazdasági éi'dek is. épülője helyét már most kijelöljük cs a .gödörásást megkezdjük. 2. Silótervünket a terv szerint beütemezett időre pontosan végre­hajtjuk. S. Silótervünk 20 százalékát úgy készítjük, hogy sertések etetésére fel tudjuk használni. 4. Minden silózásra alkalmas anyagot lesilózunk„ amit máshogy feletelni nem lehet. 5. A ■.silózást úgy végezzük, hogy minősége II. osztályúnál rosszabb ne legyen, ezért a silózázra kerülő agyagokat keverve süózzuk, minő­sége megjavítására melaszos vízzel, valamint sósvizzel Ízesítjük. 6. Silótervünket olyan mértélcben teljesít jiiJc túl, hogy 100 köbméter silót mint) tartalékol meghagyunk a következő évre. Becselielyi Rákosi tsz dolgozói nevében: Csabai István MDF.titkár, Sza­bó József tsz.elnök. Hajas Jó­zsef növ. term, brigádvezető, Adorján Károly állattenyésztő brigádvezető, Jobbágy Mária könyvelő. ja, hogy a szocializmus fejlődési törvénye miként vált valósággá a Szovjetunióban, hogyan halad, a szovjet nép a sztálini g-ondoskodás következtében az anyagi 63 szellemi felemelkedés alapján a kommuniz­mus felé. A lakásépítkezésekre, s.z egészségügyre, a kulturális létesít, menyekre egyaránt kiterjed ez a sztálini gondoskodás és igy egyre in­kább tűnnek el azok a lényeges kü­lönbségek, amelyek a falut a város­köszöntésével? — Hogyne, öt felköszöntő bri­gádot szerveztünk az úttörőkből. Nemrégiben az élenjáró szénabe­adók közül Csuka János és Jandó Imrénét köszöntötték fel. Nagyon jól esik az ilyen felköszöntés a dolgozóknak. Amikor búcsút vettünk a ta­nácstitkártól, elmenőben még fi­gyelmeztettük, hogy Péteri Lajos 10 holdas középparaszt és az 1. tipusu tszcs elnöke első a rozs­beadásban — és a versenytáblára mutattunk, ahol ott állt a neve — süi'gősen fel kell köszönteni. ★ Marton Sándor tanítóhoz igye­keztünk. Féhomályos szobában az asztal mellett dolgozott. Mellette ott feküdt régi hű társa: hege­dűje. Marton Sándor az úttörő- foglalkozásokról beszél: — Vasárnaponként összejönnek az úttörők. Ilyenkor köszöntjük a gazdákat rigmusokkal és virággal. OandoshsdjuiiK jó víüönpl! Csak megbízható, minden fel­tételnek megfelelő vetőmag után számíthatunk nyugodtan megfe­lelő terméseredményre, ha egyéb­ként minden más tei'melési felté­tel teljesült (talajmunka, trágyá- zás, elővetemény, agrotechnika stb.). Mit kívánunk meg a jó vető­magtól? Sok mindent, amit nem sorolunk itt fel tankönyvszerűen, csak néhány fontos kívánalmat említünk. így elsősorban azt, hogy a vetőmag az is legyen, aminek mondják. Ha bokor-babot veszek, ne kapjak karósbabot. És ha B 1201 búzát szállítanak, ab­ban ne legyen piros kopasz, de még F 481 sem! Ez az első feltétel nagyban függ termelőink, vetőmagszaporítóink lelkiismere- tességétől. Be kell vallanunk, ál­lami gazdaságainknál is előfor- dult a múltban, hogy rámutattak egy kb. egyező jellegű táblára: ez a szaporítás, holott nem is ott vetették el az erre kapott ma­got. Termelőszövetkezeteink egy része rda sem sokat nézi, milyen fajtát vet, csak mag legyen. így aztán előfordul, hogy a leplom­bált zsákokat egymás után önti a vetőgépbe anélkül, hogy elol­vasná a zsákcímkét és vetettek csíkosán szálkás- és tarbúzát a tavaszinál. Elsősorban vetőmagszaporítóink- tól kell nagyobb figyelmességet megkívánnunk. Vezessenek pon­tos feljegyzést, arról, hova, hon­nan szái'mazó magot vetettek. Ügyeljenek az előírt elkülönítés betartására. A szélbeporzó növé­nyeknek nagyobb izolációs távol­ság kell. Hordás, asztagolás, csép- lés, raktározás közben gondosan el kell kerülni minden keveredés lehetőségét. Búza, rozs, árpa nemesített utántermelt mag elegendő lesz: használjuk ki a cserelehetősége­ket és szerezzünk be bőven ter- mő értékes fajtát. Megyénkben még sok a gyengeminőségű lisz­tet adó, gyengén termő piros ko­paszbúza. Cseréljük ki a jól be- bált bánkuti vagy (a gyengébb talajokon) Fleischmann búzára! A jó vetőmag fontos tulajdon­sága a tisztaság. A magtisztítás már a szántóföldön kezdődik. Ha ott elmulasztottuk, gyakran hely­re sein tudjuk hozni műhibát (pl. rozsdás elmulasztása). A tisztí­tásnál nemcsak az idegen magot, hanem a töröttet, csenevészt, gyengébbet is el kell távolítani. Erre szolgál a szelektor. De a cséplőgép helyes beállításával sok munkát takan'thatunk meg. Ne tévesszük szem elől, hogy a ve­tőmag cséplését sokkal nagyobb gonddal kell végeznünk, hiszen azzal szemben más követelmé­nyeket támasztunk! Éppen ezért a cséplésnél nagyon kell ügyel­nünk arra, hogy a csíraképessé­get ne sértsük. Gabona általában nem érzékeny (legfeljebb az árpá­nál kell ügyelni, hogy túlzottan ne toklászoljunk), de boi'só, i’epce stb. már könnyen törik, reped, héja leválik stb. A vetőmagcsép- lésnél ne tegyünk a mennyiség kedvéért engedményt a minőség rovására! Z. G. Másrészt viszont kultúrműsorral készülünk augusztus 20-ra. Saj­nos, a nyári munkák alatt csak az uttörőki’e számíthatunk.' De ők is megmutatják, hogy jó kultur- munkások. Saját maguk a kezde­ményezők most a tánctanulásban. Tóth Marika, aki igen ügyes, te­vékeny kislány, táncot tanít. Azt fogják előadni augusztus 20-án. Végleges műsort még ném állítot­tunk össze, de rövid jelenettel is készülünk. Megemlítettük, hogy Péteri La­jos tszcs-elnök is az élenjárók kö­zött van. — Még ma összehívom az úttö­rőket és készülünk a vasárnapi köszöntésre — mondta Marton Sándor tanító. A felköszöntés nem is marad el. Marton Sándor vezetésével helyesen ismerték fel a puszta- szentlászlói úttörők feladatukat s kulturmunkájukkal lelkesen segí­tik a nyári munkák sikerét. Budapestről a Népművészeti Intézet Szoboszlai Istvánná és Binder Oszkár felügyelete alatt nyolc diákfiatalt küldött a nyári szünidő alatt Zalába, hogy felku­tassák és megtanulják a régi né­pi játékokat. Szoboszlai Istvánné így számol oe tei'veiki’ől: — Három községet: Bocföldét, Babosdöbx’étét, Galambokot és Környéküket látogatjuk meg. Csa­táron felnőttektől gyűjtünk és mindjárt meg is tanuljuk a játé­kokat. Az éneket külön vesszük fel és külön tanuljuk. A külön­böző népi játékok helyét a nép­rajzos segítségével határozzuk meg szakszerűen. — Nem mondaná el egésznapi programmjukat? —1 Nagyon szívesen. Reggel öl­tözködés és étkezés után összeül az egész tái'saság. Értékeljük az előző napi munkát, éneket, játékot gya­korolnak a gyerekek. Ebéd előtt fürdés, aztán ebéd. Délután elme­gyünk a környező falvakba. Van néhány falusi gyeinek, akik már érkezésünk napján hozzánk csat­lakoztak. Azóta mindig hűsége­sen velünk tartanak Velük Zalaegerszeg, julius IG-tó! 22-ig: ANGYALLAL NYARALTAM ★ Nagykanizsa, julius 22-töl—29-ig: ELSŐ HANGVERSENY együtt kutatjuk fel a népi játé-* kokat és a játékhoz fűződő éne-* j keket. Az a célunk, hogy a fele-* désbe merült szép szokásokat fel- j elevenítsük, elterjesszük más vi- I dékeken, az ottani szokásokat pe-* ' dig itt népszerűsítsük. — Megkéi'tük, hogy mutassa- ! nak valami érdekes játékot. A gyerekek gyorsan felálltak kör­ben, egymás kezét megfogva. Énekelni kezdték a Subri pajtás című népdalt, melyet más vidék­ről hoztak és az itteni falusi gye­rekeket is megtanították rá. Mi­alatt a gyerekek énekeltek, arra jött egy öreg néni. — Nézzék csak — mondta Szo­boszlai Istvánné —, hogy figyeli az éneket. Az öregek figyelemmel kísérik a fiatalok munkáját, el­lenőrzik és ahol hibát találnak, ki is javítják. Náluk nélkül nem is tudnánk teljesen megfelelni ennek a nagy és szép feladatnak. Felhívjuk Nagykanizsa város gázfogyasztóinak figyelmét, hogy a város egész területén 22-én és 23-án teljes gázszünet lesz. A Magyar Dolgozók Pártja Zala' megyei Bizottságának lapja — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván — Szer­kesztőség- Zalaegerszeg. Ko«sUth Laloa. utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg Széchenvl tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nvomda­Ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 7S. — Felelő* vezető: Holmann Miklós. tói elválasztják. Pusztaszentlászlón nem szünetel a kulturmunka sem ZALA Iff át T. ¥

Next

/
Thumbnails
Contents