Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-19 / 168. szám
Kollektiv vezetés, tervszerű munka, jó eredmények a zalalövői Vörös Zászló tsz-ben Lassan döcög a két gabonával megrakott lovaskocsi a terményraktár felé. Az első szekéren vörös zászló lobog, győze'met, ünnepet hirdetve. Hirdeti a zalalövői Vörös Zászló termelőszövetkezet tagjainak aratási győzelmét, hirdeti a tsz tagjainak ünnepét, azt a napot, amikor elviszik az első kenyérgabonát az államnak, a hazának. Török István elvtárs. a tsz elnöke kerékpárral halad a kocsik előtt Boldogan, mosolyogva adja tudomásomra, hogy ez az első kenyérgabona, amit a tsz ezen az éven államunk nak ad. Egy két szó váltása után tovább siet. Nagy nap van ma, most tudják meg a tsz tagjai, mennyi búzájuk termett holdankint. Már lement a nap, a dolgozók, a tsz tagjai kocsikon, kerékpáron elindulnak hazafelé. A gépnél három négy ember marad, akik a ponyvákra kiterített búzát lapátolják zsákokba. Török elvtárs újra kint a gépnél megnézi, mióta elment, mennyi gabona gyűlt össze. Megnyugodva pihen meg egy búzával tele zsákon. Bő termést ígér a búza, holdankint 13—15 mázsa körül. Beszélgetünk, sok mindenre kerül szó. _ Sok a föld és kevés a munkaerő — kezdi Török elvtárs —. Bizony alaposan meg kell fognunk a munkát, hogy mindent idejében^ el tudjunk végezni. Nagy feladat hárul a vezetőségre. Nekünk kell először is azon gondolkodni, mit hogyan végezünk e l és mi vagyunk elsősorban a felelősek is. — Hogyan osztják be a munkát, hogy a kevés munkaerő ellenére is megoldják a feladatokat? — Tervszerűen dolgozunk. Egészévi munkánkat üzemtervben fektettük le. Ehhez minden esetben ragaszkodunk, ez az irányelv mun kánkban. Ezenkívül a vezetőség tiz- naponkint dekádtervet készít. A ve zetőség négytagú igazgatóságból, egy agronómusból, egy állattenyésztési és egy növénytermelési brigádvezetőből áll. Egyik igazgatósági tagunk Németh Ferenc elvtárs, aki egyben üzemi pártszervezetünk titkára is. így a vezetőségben Németh elvtárson keresztül — aki a vezetőség egyik legaktívabb tagja — képviselve van a pártszervezet is. — A tíznapos tervek részletesen megmagyarázzák egy-egy feladat megvalósításának módját. Például az aratás előtt, amikor elkészítettük a kampánytervet, minden tagunknak pontosan megszabtuk helyét a munkában. — Hogy tudatositják ezt a tagok kai és hogy valósítják meg ezeket a tíznapos terveket? •— A terveket a brigádvezetőkön, munkacsapatvezetőkön keresztül ismertetjük a tagokkal. A terv megvalósításában mindenkor a vezetőség mutat példát. Az aratásból a vezetőcég minden egyes tagja kivette a részét. A párttitkár elvtárssal az élen, aki különben is mindig példát mutat, arattuk a gabonát az agronómus és brigádvezetőkkel együtt. —- Az utolsó tíznapos tervben milyen feladatokat jelöltek meg? — A legnagyobb feladat a behordás és a csépiéi. Pontosan beosztottunk minden embert ... no nemcsak az embereket — veti közbe mosolyogva Török elvtárs —, hanem az asszonyokat is Egy egy asszonyra minden másnapra esik cséplés. Egyformán osztottuk el nehogy elégedetlenség legyen a ta gok között. Bevettük ebbe a tervbe a másodvetés elvégzését. Negyven hold a tervünk, ennek eddig 80 százalékát vetettük el. Ezen a héten/ még a tíznapos tervünk keretén belül befejezzük ezt a munkát. — Mindezt a feladatot egy ember, egy vezető nem tudná megoldani. Szükség van több ember felelősség teljes munkájára, akik valóban felelősséget is éreznek a szövetkezetben mindenért. Lassan besötétedett. A tsz-tagok inár felmerték a búzát, a traktoros cséplőgépe körül tett-vett, előkészítette gépét a következőnapi munkára. „Felelősséget éreznek mindenért" ■— jutnak eszembe az elnök szavai, miután elbúcsúzunk egymástól. Fele lősséget érezni egyet jelent azzal, hogy szeretni. Szeretni azt a szövetkezetét, melyben élnek, szeretni azt a munkát, amelyet napról-napra elvégeznek, szeretni azokat az embereket, akik építik ebben a szövetkezet ben a szebb életet. Czémán Géza dolgozó paraszt teljesíti kötelességét Megyénk számos községében él a jelszó: az első gabonát a hazának! Rákosi clvíárs beszéde után különösen felélénkült a verseny, mert dolgozó parasztjaink lá'ják, hogy a bőséges termésből minden becsületes dolgozó paraszt könnyűszerrel teljesítheti beadási kötelezettségét, s marad bőven a szabadpiacra, jut vetni és biztosi‘-va van a család egészévi kenyere. Erről tanúskodik Czémán Géza zalaszentgróti 5 holdas dolgozó paraszt terméseredménye, aki mindig azok között szerepelt, akik te'-tekkel bizonyították be, hogy szeretik hazájukat, szeretik családjukat1. Czémán Géza nemcsak az aratás idején kezdett versen yben dolgozni és termelni, hanem egész évben minden munkáját versenyben és a minisztertanács rendeletéit szem előtt tartva végezte el. A jól végzett munka, eredménye nem maradt el. Egy hold buzavetése 12 mázsa 58 kilót termett, 1000 négyszögöl rozsvetése pedig 860 kilót adott, így összesen 21 mázsa 18 kiló kenyérgabonát termelt. Ebből beadási kö'elezettsége 693 kiló volt, amit azonnal a cséplő- gépíől a begyűjtő raktárba teljesített. Czémán Géza elmondotta, hogy Rákosi elvtárs beszédében mindenki számára érthetővé tette, hogy a beadási kötelezet'-ségét mindenkinek teljesítenie kell, de azonfelül senkitől sem szabad elvinni egy szem gabonát sem. — Én a múlt évben — amikor fele terményem sem volt. mint most — mondotta—, akkor is teljesí-ettem beadásomat és nem maradtam adósa a nép államának. Most, amikor mindenki láthatja, maradt bőven és könnyűszerrel teljesítettem beadási k öt el ez« ti sc gerne', örömmel adom oda, mert tudom azt, hogy minden szem beadott gabonával három gyermekem jövőjét építem. üalaszen'gróUm vannak is követői Czémán Géza jó példájának, de vannak olyanok is, akik nem a jó példát köve'-ik, hanem az ellenség szavára hallgatnak és azt hajtogatják, suttogják, amit Kistüttősi János 4 holdas dolgozó paraszt akinek hasonló jó termése vol-, mint Czémán Gézának. Mégis megvárta azt, hogy a községi tanács felszólítsa beadási kötele, zetfségének teljesítésére, de ekkor is csak felét vitte be először, majd utána a másik felét. A községben a dolgozó parasztok, akik a cséplőgéptől azonnal teljesítették beadási kötelezettségüket, azt beszélték: • ,,Szégyellietd magát Kistüttősi, mert a tanácson ő kényszerítette arra, hogy felszólítsa állam, polgári kötelezettségének teljesítésére“. Dóczi elvtársnő, a községi tanács elnöke büszkén beszél arról, hogy nincs már hátralékos a községben Azt is megemlíti, hogy a tszcs-ben milyen jól megy a munka, nincs lemaradás, jól dolgoznak az asszonyok, mert látják a-zt hogy jut. minden becsületes dolgozó asztalára kenyér és bőven adhatnak el a szabadpiacon is, a leszállított áron pedig szükségletüknek megfelelően vásárolhatnak ruhanemüeket. Ág falvai Jenő. 1 dolgozókról való gondoskodás egyik fontos formája: a tanácstagi fogadóóra Tanácsaink csak akkor tudnak jó és eredményes munkát végezni, ha munkájukban a dolgozó népre támaszkodnak és a legszorosabb kap csolatot tartják fenn velük. A tanács tagjainak ott kell lenni mindenütt, ahol a dolgozó nép él és dolgozik, segíteni javaslatai valóraváltását, panaszai elintézését. A közvetlen kapcsolat megterem tésének egyik . módja, hogy tanács tagjaink kimennek a községekbe fo gadóórákat tartani. Az itt felvetettek bői már eddig sokszáz javaslat került megvalósításra, vagy sokszáz panaszt orvosoltak. Egyre jobban látják ezt dolgozóink is és mindig szívesebben fordulnak a fogadóórát tartó tanácstagok felé. Zalakoppányban 14-en, Nován 15-en, Rédicsen 14 en keresték fel a fogadóórát tartó tanácstagokat. Ezekhez hasonlóan, a többi községben is népesek a fogadóórák. Hársmán István, zalakoppányi dolgozó két évvel ezelőtt építtetett uj házat és az uj házak után járó ideiglenes házadómentesség iránti kérelmét a zalaszentgróti járási tanács pénzügyi osztályára beadta. Telt- múlt az idő, közben helyszíni szem lét is tartottak, de kérelmét mégsem intézték el. A julius 5-én tartott tanácstagi fogadóórán panaszát előadta. A fogadóórát tartó tanácstag azonnal intézkedett az ügyben és julius 9-én már határozatot hoztak az ideiglenes házadómentesség megadására. Ugyancsak ő panaszolta, hogy 1951 évben kukoricából kifizette búza- földadóját, de még ebben az évben is kérik tőle pénzben. Ezt az ügyet is kivizsgálták. Hársmán István pa nasza jogos volt. Törölték a kivetést. A Nován tartott fogadóórán Szentes Gyula 4 gyermekes postakézbe- sitő azt panaszolta, hogy a helytelen kenyérelosztás miatt nem kap annyi kenyeret, amennyi fedezné családja szükségletét. Panasza után azonnal intézkedés történt, hogy elegendő kenyér és finomliszt álljon rendelkezésre. Tanácstagjaink a fogadóórákon fel merült javaslatok és panaszok kivizs gálására nagy gondot fordítanak és ■ ügyekben huza-vona nélkül, a legrövidebb utón és a legrövidebb időn belül intézkednek. Ezzel tovább erősödik a választók •s a választottak közötti kapcsolat ís a hiányosságok megszüntetésével, a javaslatok megvalósításával segítik tanácstagjaink a városok és községek fejlődését, dolgozóink boldogulását. (H. K.) fi főútvonal nem versenypálya, mint ezt sok kerékpáros, motorkerékpáros és gépkocsivezető hiszi. S hogy nem versenypálya, azt bizonyítják a KRESz által kiadott főútvonalra vonatkozó rendelkezések is. Ezt azonban egyes felelőtlen, embertársukat nem kímélő bősz motorosok elfelej tik. A szabály az szabály mindenki számára, éppen ezért be nem tartása szigorú büntetést, elzárást vagy a vezetéstől örökre való eltiltást jelent. Gépkocsivezető, kerékpáros, motor vezető, vontatós, tartsd be a közlekedési szabályokat! Ne feledd, gyorshajtásod miatt dolgozó társad és a saját életed forog veszélyben s a hanyag felelőtlenségedért a törvény teljes szigora sújt le rád! Levelezőink szokásos tájékoztatója e hét végére megjelenik. A tájékoztató összeállításában írásaikkal legjobb levelezőink is résztvettek. Vasárnap, 1953 jul. 19. TOLLHEGYEN „Feledékeny“ emberek Az idén tavaszon jelent meg az a rendelet, ami szerint az állami gazdaságok dolgozói az általuk eltartottak számát figyelembe- véve 600—1200 négyszögöl földet kapnak az állami gazdaságtól saját művelésre. A rendelet nem egy-két állami gazdaságra szól, hanem valamennyire. így a nagykapornaki állami gazdaságra is épp úgy mint a többire. Mégis, mi történik ebben az előbb említett gazdaságban? Minden, csak éppen a dolgoz ók jogairól való gondoskodás nem. Az elmúlt napokban — mint már irtunk róla — arról érkezett panasz, hogy durván beszélnek a dolgozókkal. Most újabb panasz: A vezetők csak magukra nézve tartják kötelezőnek azt a rendeletet. hogy bizonyos, megbatározott területet saját művelésben használjanak. Sőt: Újvári főigronómvs a megengedett legmagasabb 1200 öl helyett 1320 négyszögölet használ. De ennek a földnek is csak a termését akarja élvezni, mert a vetést például már a gazdaság dolgozóival végeztette el, amit méghozzá a gazdaság munkalapjára számoltak el. Darabos Lajos igazgató sem járt el különbül. Ö egyszerre 3 dolgozót vitt el a silózástól, hogy kapálják meg az ő használatában lévő 1200 öl földet. Hogy a silózás emiatt késik? — Ott egye a fene —■ gondolta ő, fontos, hogy a földje meg legyen kapálva. Persze ez a munkabér is a gazdaság munkalapjára lett elszámolva. Ez aztán az önköltségcsökkentés!!! Arról azonban már ..megfeledkeztek“, hogy például Marai Istvánnak és a gazdaság még jónéhány dolgozójának is biztosítsak azt a rendeletben előirt jogát, hogy használhasson 600, 900, vagy 1200 öl földet, családja nagysága szerint a gazdaság földjéből. Csak ezt szerettük volna az emlékezetükbe idézni, de úgy* hogy többet ne „feledkezzenek“ meg róla! (7altul kalt um qiiá ei 6-t hírek Surdon falitáblán szemléltették, hogy a szemveszteség országos viszonylatban milyen károkat okoz. Ennek hatására felajánlások születtek, melyekben a dolgozók ígéretet tettek, hogy minél kevesebb szemveszteséggel takarítják be gabonájukat. Nagyrécsén a verseny táblán rigmusban serkentik a lemaradókat. A palini gépállomás verseny- tábláján megjelenő vállalásokat 5 naponként értékelik és közlik. Csapi községben a szemléltető szobába gramofont is állítottak be. Zalabér községben az elmúlt héten 30 esetben adtak műsort az élenjárók részére. A dolgozók munkahelyén aratási szünetben 40 alkalommal olvastak fel ismeretterjesztő müvekből részleteket. Nagykutason a rigmusbrigá-. dók szereplésük során dicsérő villámokat helyeztek el az élenjáró dolgozók kapuira. Bókaházán jó munkát végeztek a kulturagitációs csoportok. Részint ennek köszönhető, hogy Bókaháza az elsők közt fejezte he az aratást. A zalaszentgróti rajzszakkör- ben készítik el az úttörők és DISz-fiatalok a szemléltető agx- tációhoz szükséges ahyagokat. Különös dolog, hogy a tófeji tanácstitkár, Nemes elvtárs még mindig kételkedik abban, hogy lehetséges és eredményes dolog aratási időben kulturagitációs munkáit végezni. Felhívjuk Nemes elvtárs figyelmét, hogy többet foglalkozzék a kulturagitációs munkával és higyje el, hogy egy-egy felköszöntés után több gabonát csépel a cséplőgép és jobban halad a begyűjtés is, s ha többet fog törődni a népművelési munkával, akkor saját községében a közvetlen gazdasági sikereken mérheti le annak eredményét. Meddig ígéri még a nagykapornaki községi tanács elnöke, hogy javítani fog a kulturagitációs munkán? Nem gondolja a muraszeme- nyei községi tanács, hogy időszerű lenne már a május elsejei diszkaput a begyűjtésben élenjárókat köszöntő díszkapuval felcserélni? Nincs felső határ Junius hónapban a kalászosok vetőmag. szaporításának szántóföldi minősít őse során megnéztem a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz 15 hold ke. resztsorosan vetett B 1201 búzáját is. öreg róka vagyok már, idestova 40 éve b.ecsülge. lem a termést, de nem mertem megmondani, mennyire becsülöm ennek a táblának a termését, De meg kellett mondanom, hogy ilyen búzát még nem láttam a megyében. Ki is jött erre a hírre a megyei föagronómus és a iermésbecslö is, hogy a jól bevált szovjet becslési eljárással el. lenőrizzék az én ,,sej- í elmeimet ‘ ‘. Kimért ék pontosan egy négyzet- métert. átlagos minőségben és azon meg. számolták a kalászok száméit. 45 Ű láal ász volt egy négyzetméteren t Az átlagos kalászszám jó buzatáblá. kon is ritkán van 250 fölött, de ilyen sűrűséget sehol se találtunk még. Pedig aka- lászolc egyáltalán nem akadályozták egymást a fejlődésben, a ke. resztsoros vetésben egyenletesen oszlottak el. Találtunk olyan kalászt, melyben hatvan szem volt, nem is egyel! De átlagosan is lehetett 28—30 szemet számítani. Megismételtük a méréseket. Állandóan 22—24 má. zsás átlagszámokat kaptunk. Nem mertük leírni a végeredményt. Gondolkozni kezdtem. Valamikor nagyon régen, kisérlo'.kép %er- meliem kapásbuzát. Annak voltak arasznyi hosszú kalászai és a kis parcella termés- eredménye kát. holdra át számítva, 24 mázsa volt. Aztán Mezőbe, gyesen láttam húsz. mázsás átlagot — de az volt az ország legjobb földje — most azonban Zalában völgyünk- Lehetséges.e itt ilyen termés?... —■ Orbán elvtárs, a tsz növénytermelési bri- gádvezatője, nyilván szintén ezen töprenghetett, mert — bár őis jónéhány kalászt végigmorzsolg áthatott már életében — még fogadott is Simon elv. társsal, hogy húsz mázsán alul lesz OjZ átlag. Aztán jött a kombájn. Futottunk utána, kwestiik, vizsgál. gaituk, mi megy ve- szendébe? Nem töri-e a. kalászt, nem szórja-e a szemet? De bármennywe is keres, géltünk, meg kellett állapitununk, hogy cc kézi kaszálás, gereblyéz és, hordás, aszta- golds, cséplés alkalmával jóval több a veszteség, mint a kombájn után. Nem tört a ka. Jász, nem hullott a szem, tiszta volt a tarló, nem kellett gereblyézni — és a tiszta, száraz, gyommentes gabona Ismerése uíán Orbán bácsi boldogan ismerte el, hogy —elvesztette a fogadást mert a 15 holdon átlagosan 22 méter-mássá termett! Vájjon csak rendki. vilii, kivételes ered. mény-e ez? Egyáltalán nem. A cséplés megindult áv dl még sok jó eredményről “ fogunk beszámolni, ami mind azt bizonyítja majd, bogy jó földbe idején jó magot vetve, helyes agrotechnika dlk-alma- "ásával Zalában is le. hét magas termés álla. gokat elérni — és igaza van Viljamsznak: nines felső határ!.., e. j
