Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-16 / 165. szám
Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. — Pártélet: A pártszervezetek vezetőségei fordítsanak nagyobb gondot a párt sorainak további erősítésére. — „Megfogadjuk, hogy még jobban dolgozunk.*' VTllG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ IX. évfolyam, 165. szám. Még 4 napig jár a gyorsbeadási jutalom! Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai az állammal szembeni kötelezettség teljesítésével járulnak hozzá a szocializmus építéséhez és ezzel együtt az életszinvonal gyors emeléséhez. Ök adják az élelmiszert, nyersanyagot az iparnak, viszont az ipar cserébe gépeket, iparcikkeket ad a dolgozó parasztságnak. Ezért nem mindegy, hogy mikor teljesiti beadását dolgozó parasztságunk. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy az aratáshoz viszonyítva dolgozó parasztságunk elmaradt a behordási és cséplési munkálatokkal, pedig néhány nap múlva, 20-án lejár a gyorsbeadási prémium határideje. Ugyanis minden olyan dolgozó paraszt, aki julius 10-ig eleget tett beadásának, mázsánként 5 forint, aki pedig julius 20-ig tesz eleget, mázsánként 3 forint jutalomban részesül. Ezzel elérik dolgozó parasztjaink azt, hogy jelentős felárt kapnak a kötelező beadás után, ugyanakkor a bő termés következtében könnyebben tudják tárolni az odahaza maradt gabonamennyiséget és azt, amit majd szabadpiacon tudnak értékesíteni. Vegyenek példát dolgozó parasztjaink a lete- nyei járás dolgozó parasztjaitól, akik árpabeadásukat 100 százalékban teljesítették még 10-e előtt és igy 5 forint felárt kaptak mázsánként a beadásuk után. A letenyei járás dolgozó parasztjainak ezek után az a feladatuk, hogy ezt az eredményes munkát vigyék gyors ütemben tovább a kenyérgabonabeadás terén is. Jobban kell fokozni a beadási munkákat a zalaszentgróti járás dolgozó parasztjainak, akik az árpabeadásuknak még csak 35 százalékban tettek eleget, pedig az aratási munkákban az elsők közt járnak és igy semm. akadálya nincs annak, hogy a cséplési munkákat minél cd óbb teljes mértékben megK.zdjék. Jó példaként kell megemlíteni a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz-t, ahol 10-e előtt 100 százalékban eleget tettek ősziárpából a beadásuknak, ugyanakkor kenyérgabonából is már 100 mázsát adtak be államunknak és igy 1835 forint gyorsbeadási jutalomban részesültek. Vagy például Dervalics István hahóti 15 holdas dolgozó parasztot, aki ősziárpából takarmánygabonabeadását 100 százalékban teljesítette, és ennek megfelelően kapta meg a gyorsbeadási prémiumot. Sorolhatnánk tovább: Kocsis Károly hahóti 10 holdas dolgozó paraszt, Káta János 4 holdas zalaegerszegi dolgozó paraszt, akik a géptől azonnal, még 10-e előtt teljesítették takarmánygabonabeadásukat. Megvan a jó termés, minden dolgozó paraszt könnyen tudja teljesíteni beadását, ha ennek megfelelően gyorsan hozzálát a már learatott gabona behordásához és annak elcsépléséhez. Ezzel is mutassa meg dolgozó parasztságunk azt, hogy támogatja pártunk politikájának, a kormány pro- grammjának megvalósítását. Pártunk, kormányunk fokozottabb segítséget biztosit a dolgozó parasztok számára, hozzájuttatja őket műtrágyához, állatállományuk részére ingyenes állatorvosi vizsgálatot ad és biztosítja mindazokat a lehetőségeket, hogy dolgozó parasztságunk biztosan, gazdálkodhasson, fokozza a többtermelést és ezzel saját maga és országunk boldogulását segítse elő. Dolgozó parasztságunk úgy válaszoljon erre, hogy a cséplőgéptől teljesítse a minisztertanácsi határozatnak megfelelően gabonabeadási kötelezettségét, mert államunk is ennek megfelelően tudja biztosítani a dolgozók életszínvonalának emelését. Pártszervezeteink, tanácsaink minden segit- séget adjanak meg dolgozó parasztságunknak, hogy ezeket az adott lehetőségeket teljes mértékben ki tudjuk használni, dolgozó parasztságunk pedig igényelje a helyi szervek segítségét minden munkában, g Pártszervezeteink kommunistái, a népnevelők keressék fel a dolgozó parasztokat és beszéljenek el velük arról, hogy mit jelent a gyorsbeadás saját maguk és az ország számára. Ebből a munkából jobban vegyék ki részüket a cséplőgépellenőrök és ne nézzék tétlenül azt, hogy a szervezetlenség miatt nincs mit csépelni, hanem végezzenek szervező és politikai munkát a dolgozó parasztság között, ismertessék a kedvezményeket, a prémiumot a beadás vonalán és serkentsék a parasztságot a gyors behor- dásra, cséplési munkákra, hogy Zala megye elsőként jelenthesse, hogy végzett a csépléssel és ezzel egyidőben a beadást is 100 százalékra tel-' jesitette.-• Kópicz István Ára 50 fillér 1953. julius 16. Csütörtök Minden fogattal hordjuk a gabonát! Néhány hold híján befejeztük megyénkben az aratást s ezzel megteremtettük az első feltételét annak, hogy mielőbb uj gabonából készült kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. A feladat most az, hogy az aratáshoz hasonlóan, ugyanilyen gyors ütemben végezzék községeink dolgozó parasztjai a behordás munkáját is. Ne legyen ezekben a napokban egyetlen fogat, amelyik ne ezt végezné. Az időjárás még sok kárt tehet a tarlón hagyott gabonákban. Egy esetleges vihar szétszórhatja a kereszteket, vagy egy esetleges jégeső bizony igen jelentős szemveszteséget jelenthet. A járások közül a nagykanizsai járásban halad aránylag legjobban a behordás. Ösziárpából már alig van a tarlókon és legutóbbi jelentésük szerint búzából 2000, rozsból pedig 1800 holdról hordták be már a termést. A letenyei és a lenti járás körülbelül egyformán halad. Az ősziárpa behordását lényegében befejezték, azonban igen lassú és vontatott ütemben halad a kenyérgabonáé. A járási tanács és a községi tanácsok sokkal nagyobb gondot fordítsanak erre a munkára. Tegyék szervezetté a behordást, felvilágosító munkával érjék el, hogy a dolgozó parasztok egymást segítsék. Fogjon össze több szomszédos gazda s együttes erővel dolgozzanak azért, hogy mielőbb aszlagban legyen a gabona, s mielőbb megkezdődhessen a cséplés. A zalaegerszegi járásban még az ősziárpából is mintegy ezer hold termése kint van a tarlón. Sokkal jobban kell mozgósitani, hogy ez a hiányosság megszűnjön. Ugyanakkor alaposan meg kell gyorsítani a kenyérgabona behordását is. A járás községei vegyenek példát Zalatárnok és Babosdöbréte községekről, ahol jó ütemben folyik ez a munka. Legjobban a zalaszentgróti járás maradt le, holott ebben is nekik kellene az élen járni, hiszen elsőnek fejezték be a búza és rozs aratását. Nem nézhetik tétlenül ezt a lassú, vontatott munkát a zalaszentgróti járás vezetői, hiszen a behordásban való lemaradás nemcsak a tarlókon lévő gabonát veszélyezteti, hanem ez azt is jelenti, hogy lemaradunk a cséplésben. Minden nap késedelem azt jelenti, hogy később kerül uj kenyér az asztalra. Rákosi elvtárs beszéde után meggyorsult a beadás Csődén Csődén tanácsülésen beszélték meg a község dolgozó parasztjai Rákosi elvtársnak a budapesti aktivaérte- kezleten mondott beszédét. A nyilvános tanácsülésen úgyszólván teljes számban megjelentek a község dolgozói. Valamennyien igen nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy kormányunk intézkedései még biztonságosabbá teszik a dolgozó parasztság munkáját. Ezt fejezte ki az a tíz hozzászólás, amiben elmon. dották, hogy most már még érdemesebb jól gazdálkodni, hiszen ezzel valamennyiük jobb, boldogabb életé: segítik elő. örömmel beszélt erről Horváth Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt is, aki egyik legpéldamutatóbb gazdája a községnek. Devecz Jenő 4 holdas dolgozó paraszt pedig azzal fejezte ki megelégedettségét, hogy felajánlotta: még augusztus hónapban teljesíti barom, fiból és tojásból egészévi begyűjtési kötelezettségét. Felszólí-otfa a község dolgozó parasztjait, hogy kövessék a példáját. Olyan dolgozó tette ezt a felhívást, aki szintén a község élenjárói közé tartozik. Tojásból már eddig is több, mint háromnegyedévi kötelezettségének ele. get tett, baromfiból szintén, ősziárpa begyűjtési kötelezettségének ugyancsak eleget tett. A tarlóbuktatást is elvégez'e már és 2 holdon most végzi a másodvetést. Felhívása nem maradt eredmény- télén, mert másnap már 15 kiló tojást szállítottak a kicsiny községből a begyüj tökélyre. JtvormanyzamnK lehetőséget adott dolgozó parasztjainknak előcséplésre, hogy családtagonként egy-egy kereszt gabonát csápé’tethetnek. Sokan azért is élnek e lehetőséggel, hogy felmérjék a várható termést és azért, hogy mielőbb uj kenyeret szeghessenek. Ez ösztönözte a ságodi dolgozó parasztokat is előcséplésre. Bo- ronyák József 5 holdas dolgozó paraszt például négy kereszt búzát vitt a cséplőgéphez, melyből 240 kiló szem lett. Az ellenőr, a cséplőgép vezetője és etetője kissé csodálkoztak ezen és annyit mondtak: „ilyen búzát az idén még nem csépeltünk“! De még Boronyák József sem akarta elhinni, hogy búzája keresztenként 60 kilót adott. Odaállt a mázsa elé és saját szemével győződött meg az ellenőr állításának valódiságáról és csak annyit mondott: „Már aratás közben láttam, hogy a búzám jó termést ad, de azért ilyen eredményre nem számítottam. Ennek felét már most beadom a terményraktárba“ — Csakugyan a cséplőgéptől közvetlenül 114 kiló búzát adott be a zalaegerszegi földművesszövetkezet ságodi terményraktárába. Példáját többen követték: Fodor Istvánná 101, Karva- lics József 116 kiló búzát, Kámán Gyula 88, Kovács József 95, Sab- ján Józsefné 74 és Salamon János 54 kiló rozsot vitt a raktárba. Horváth József terményfelvásárló ünnepélyesen vette át az első búzát és rozsot. Arra kérte a dolgozó parasztokat, hogy beadásuk többi részét is közvetlenül a cséplőgéptől teljesítsék, Ötéves a magyar-bolgár barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény Mind Magyarországot, mind Bulgáriát a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel a fasiszta iga alól és mindkét nép dolgozói előtt megnyitotta a boldogulás és a szocialista jövő felé vezető utat. A két nép közti barátság fontos tényezője az, hogy mind Magyarországot, mind Bulgáriát a hálás szeretet és szoros barátság fűzi felszabadítójához, a nagy Szovjetunióhoz, melynek példája nyomán építik a szocializmust és a Szovjetunió által vezetett béketábor soraiban harcolnak a békéért. 1948 julius 16-án a két baráti ország megkötötte a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Az egyezmény skálája évről-évre mindjobban kiszélesedett. A magyar-bolgár árucsereforgalom az 1947 évihez viszonyítva kétszeresére emelkedett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság közötti árucsereforgalom keretében Bulgária piritet, cinkkoncentrát, ólmot, különféle textilipari nyersanyagokat, különféle mezőgazda- sági cikkeket, vegyi cikkeket és dohányt szállított Magyarországnak. Ezzel szemben Magyarország különféle gépeket és felszereléseket, híradástechnikai felszereléseket, hengerelt árut, vegyszereket, gyógyszereket exportált Bulgáriába. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Nép- köztársaság — akárcsak a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország — a kölcsönös segítség szellemében megosztja egymással a termelési tapasztalatokat. A múlt évben a Magyar Népköz- társaság alkotmánya évfordulójának tiszteletére a bolgár vasutasok és bányászok versenyt indítottak, hogy határidő előtt szállíthassák az ércet és szenet a magyar ipar számára. A két nemzet irói, tudósai és művészei kölcsönösen támogatják egymást és ezzel hozzájárulnak a két ország közötti kulturális kapcsolatok megerősítéséhez és a szocialista kultúra megteremtéséhez. A magyar és bolgár dolgozók számos kiállításon, filmbemutatón ismertették meg a Bolgár, illetve a Magyar Népköztársaság kulturális életének fejlődését. Ennek kapcsán 1952 szeptember 9-én nyilt meg Budapesten a Dimitrov-kiállitás, ahol a magyar nép közelebbről megismerhette a bolgár nép nagy fiának életét és harcát. 1952 májusában Bulgáriában magyar képző- művészeti kiállítás nyilt meg, ahol a bolgár dolgozó népnek alkalma volt közelebbről megismerni a magyar haladó művészet alkotásait. Ugyanakkor 1952 szeptemberében nálunk a bolgár filmhéten több bolgár film került előadásra, többek között Ivan Vazov, a bolgár klasz- szikus iró műve: „Az iga alatt‘‘, amit filmszínházaink jelenleg is nagy sikerrel vetítenek. A szerződés aláírása óta összehasonlíthatatlanul több bolgár mű jelent meg magyar nyelven, mint a háboruelőtti években. A többi között megjelent a bolgár Írók és költők antológiája. Ezen.kivül 12 szépirodalmi, 4 ifjúsági, több politikai és tervgazdasági könyv is. Bulgáriában is több magyar mű jelent meg bolgár fordításban, a többi között Móricz Zsig- mond „Szegény emberek1“, Veres Péter „Pályamunkások“, a Magyar Költők Antológiája, stb. A két népköztársaság között állandóan növekszik a kulturális kapcsolat és a két ország irodalmi művei iránti érdeklődés. Budapesten és Szófiában a múlt évben megnyílt a bolgár, illetve magyar kulturintézet, ahol előadások keretében képekkel, könyvekkel és illusztrációkkal ismertetik a két nép kulturális fejlődését. A két nép közötti kulturális együttműködés elősegíti és lehetőséget nyújt, hogy az élenjáró dolgozók, a bolgár és magyar művészek tapasztalatcsere utján jobban megismerjék a két ország kulturális fejlődését és elősegítsék Bulgária és Magyarország szocialista építését és még szorosabbra vonják a két nép közötti barátságot. Számos bolgár művész járt Magyarországon, illetve magyar művész Bulgáriában. Igen sok ösztöndíjas bolgár diák tanul Magyarországon, illetve magyar diák Bulgáriában. Ugyanakkor az egyezmény keretén belül egyre nagyobb méreteket ölt a csereüdültetés. Számos magyar dolgozó üdül a Fekete-tenger partján és sok bolgár dolgozó gyönyörködik a Balaton és Mátra szépségeiben. A magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény hozzájárul a két nép gazdasági és kulturális fejlődésé- hez, Ságodon is megindult a kenyérgabona begyűjtése
