Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-07 / 157. szám

Előre a harmadik negyedévi terv sikeréért! A diéskáli téglagyár dolgozói teljesíteni akarják adott szavukat A kis téglagyár, amely ott fek­szik a domb oldalán, már délben befejezte a műszakot. A telepen senkit sem találtunk. Kovács né­ni, aki éppen a mezőre igyekezett, mondotta el, hogy az aratás-csép- lés idején a téglagyáriak csak déli tizenkét óráig dolgoznak. Amikor az egyik útelágazáshoz érkeztünk megállt, majd kezével az erdő felé mutatott. — Ott la­kik Gigler Sándor, a telepvezető, De Gigler Sándort, a gyár ve­zetőjét sem találtuk lakásán, a mezőn látogattuk meg.- — Üzemünk az Egyesülés egyik legkisebb telepe — azonban nem 'jelenti azt, hogy kisebb a mun­kalendülete, sőt az utóbbi idők­ben a nálunk jobban felszerelt telepeket is megelőztük. A harma­dik dekádban például nyersgyár­tásban 129 százalékot értünk el. Versenyben állunk Tófejjel és Galambokkal. Azt akarjuk, hogy az elsők legyünk. Persze a tófe- jiek, meg a galambokiak is erre törekednek, de mi megelőzzük őket. Ma 27 százalékkal szárnyal­tuk túl az előirányzatot. Ezeket a dolgozókat már isme­rik az Egyesülés telepeinél, lega­lább is hallottak róluk. Kocsis Lajosnéról, a telep egyik legjobb munkamódszerátadójáról, aki 130 —140 százalék között teljesít. Se­gíti a szakmailag gyengébbeket és ezért brigádja mindig első a terv teljesítésében. A fiatalok közül Czigány Imre emelkedik ki, ő mint DISz-fiatal nemcsak a bri­gádjában dolgozó három fiatalt tanítja, hanem azokat is, akik tőle messzebb, vagy más munka- beosztásban dolgoznak. S mig beszél, elénk tűnnek az eredmények, a szovjet tapasz­talatok és munkamódszerek gyü­mölcsei. A Duvanov-gyorségetési módszer bevezetése óta 50 ezer téglával égettek többet. Mióta ezt a módszert alkalmazzák, azóta nem termelnek a terv alatt, ha­nem mindig többszörösen túltel­jesítik a tervet. De mit tesznek a harmadik ne­gyedév sikeréért? — Minden tőlünk telhetőt, hogy ne maradjunk adósai a ha­zának — mondja. — Már megtet­tük vállalásunkat Alkotmányunk ünnepére. Vállaltuk, hogy a har­madik negyedévi tervünket au­gusztus 20-ra befejezzük. A túl­teljesítésre megvan minden lehe­tőségünk. Bányászaink vállalták, hogy jobbminőségü anyaggal lát­ják el a présnél dolgozókat. Az ilyen dolgozókkal lehet jó mun­kát végezni, mert ők is minden körülmények között teljesíteni akarják adott szavukat. — És ha az elvtárs Zalaeger­szegen jár, mondja meg Egyesü­lésünk vezetőinek, segítsenek, hogy teljesíthessük adott szavun­kat, biztosítsanak több sinhálóza- tot, mert az uj sinhálózat beveze­tése nyomán meggyorsul a terme­lés napi ötezer téglával. Az idő gyorsan szalad, mi pe­dig megígérjük, hogy átadjuk a dióskáliak üzenetét. Megígértük, hogy legközelebb meglátogatjuk a műszakban levő üzemet és dolgo­zóit. Gigler Sándor telepvezető pedig ígéretet tett, hogy a diós­káli téglagyáriak leküzdenek min­den akadályt a harmadik negyed­évi terv túlteljesítéséért. Gépállomásaink és a cséplési munkák megszervezése A minisztertanács aratás-csép- lési határozatának megjelenése után megyénk dolgozó parasztsá­ga nagy lendülettel fogott hozzá ■az aratási, cséplési munkákhoz. A dolgozó parasztok egymással ver­sengve végezték az aratás nagy munkáját, hogy ezt követően a cséplés és begyűjtéssel tegye­nek hitet pártunk békepolitikája mellett. A begyűjtő vállalatot: és be­gyűjtési szervek is idejében fel­készültek azzal, hogy kitakarí­tották, fertőtlenítették a raktára­kat és a begyűjtési apparátus, va­lamint a cséplési ellenőrök részé­re több napos oktatást tartottak és ezen keresztül is megvan a le­hetősége, hogy minden szem el­csépelt gabona számbavételre ke­rüljön, valamint, hogy a beadás teljesítése ne ütközzön raktáro­zási problémákba. Mit tettek ezzel kapcsolatban a megye gépállomásai? A cséplés megindítását egyál­talán nem előzte meg a gépek alapos kijavítása. A javítások kö­zül sok csak papíron, a jelentése­ken keresztül történt meg. Azért történt meg, hogy a fel- sőbagodi gépállomás cséplőgépe a neszelei tsz-ben egy napon át úgy csépelte a bíbort, hogy ennek fele polyvában maradt. A dob tele volt tavalyi földdel és piszokkal. A gépet a gépállomás mérleg nél­kül és minden szerszám nélkül küldte ki csépelni. Talán úgy gondolták, hogy ilyen előkészület­tel el lehet végezni határidőre ezt a fontos munkát? A palini gépállomás „kijavított“ traktorát útnak indította Kani­zsára, de csak párszáz méter tá­volságig jutott, ugyanis bedöglött és csak úgy lehetett elvontatni. Zalatárnoki gépállomás sem marad le az ilyen előkészületek­ben, és a zavartalan munka „biz­tosításában'1: itt egy szijtárcsát a kozmadombjai gépen 3 napig cse­réltek le. A Tófejre kiküldött cséplőgép­hez, valamint a Padárra küldött géphez nem adott a gépállomás (Z^latárnok, Pölöske) felvonószi- jat." A Zalaistvándra kiküldött gé­pész egy igen „furfangos“ mérle­get adott. Megmértük rajta ma­gunkat a mérleg elejére állva és 46 kilót mutatott. De ha a hátul­jára álltunk, ekkor már 76 kilót mutatott a valóságos 61 kilóval szemben. Nem éppen vall szervezettségre az a cserebere sem, amit az egyes gépekkel bűvészkednek. Az eredeti beosztási tervet teljesen figyel­men kívül hagyják és a gépeket össze-vissza küldözgetik egyik községből a másikba. Az sem éppen nagy dicséretre vall, hogy a mai napig még nincs a zalaegerszegi járás 36 községé­ben cséplőgép, különböző géptörési és karbantartási zavarokra hivat­kozva. A Szabad Nép nemrégiben bí­rálta a Zala megyei gépállomá­sok munkáját, de ennek a bírá­latnak semmi látszata nincsen, hisz a cséplés megindulásakor még egyetlen gépnél nem volt nyomtatvány és egyetlen ellenőr sem volt felesketve. A felelősséget igen jól tudják áthárítani. A traktoros a brigád­vezetőre, ez a gépállomás techni­kusára, az meg az igazgatóra, az a megyei főtechnikusra és igy tovább. Nem hivatkozhatnak arra sem, hogy ha talajmunkában tönkre­mennek a kijavított traktorok, mert ebben országosan is a legszégyenteljesebb 30 százalékot végeztek csak el. Igen helyes és most már végre időszerű lenne, ha a megyei gép­állomás központjában a vállvono- gatás helyett nekifognának a munkának és biztosítanák a gyors csépléssel a begyűjtés zavartalan lebonyolítását, országunk kenye­rét. A Megyei Tanács fordítson több gondot járműveinek üzemeltetésére Reggelenként a megye szivéből — Zalaegerszegről — egymásután röp­pennek ki motorokon az elvtársak, hogy erőt adjanak a falvak, gép­állomások dolgozóinak. Elsősorban most az aratás, cséplés, betakarítás nagy munkájához. A tanács dolgozói átérzik a fe­lelősséget és a nagy feladatot ami reájuk hárul és jó részük mindent elkövet azért, hogy minél hama­rabb kijusson a területre, mert ott dől el, hogy a megye képes e a gazdag gabonatermést időben bcia- karitani. A lelkes igyekezetét azonban sok­szor „objektiv“ nehézségek akaszt ják. Miért ? A motorok miatt. Rosszak a gi- mik. A rossz utak rágják marják a külső gumikat s megfelelő pó lé­sükről nincs mindig gondoskodás, így aztán az instruktor az ellenőr sokszor félnapokat tölt gumik fol­tozásával az országutak szélén. Ha az elvtársak az illetékeseknél sür­getik az utánpótlást, azzal inté­zik el őket, hogy nincs s nem is lehet kapni! (?) Hogy ez nem igy van, arra csak egy példát mondunk: Tóth Dénes, a megyei gépese port körzeti mechanikusa többször kért motorjára gumikat s mivel hasztalan, saját pénzén vásárolt, mert lelkiismerete nem enged' e, hogy napokat idebent töltsön s megvárja, mig bürokratikusán pár hónap múlva kiutalnak egy pár gumit. Ehhez hadd tegyük még hoz. zá azt is, hogy Tóth Dénes elvtárs generál javbot la is a motort. Három éjjel nem aludt, hogy a mo'ovja rendben legyen. Dicsérendő az az önzetlen harcos munkakészség, amit Tóth elvtárs csinált, de úgy gondoljuk, a dolgok­nak nem ez a megoldása. Enyhén szólva ez az eset a megyei tanács illetékes szerveinek a .tehetetlensé­gé: tükrözi. Vagy azt kívánják a. dolgozóktól, hogy saját költségükön üzemeltessék, javítsák a Megyei Ta­nács részükre kiadott motorjait? Az aratás-cséplcs fokozottabb el­lenőrzést kíván, mint bármilyen más munka. A gyors, operativ segítség­hez jó üzemképes motorokra van szüksége a körzeti mechanikusok­nak, mezőgazdászoknak és a többi elvíársnak is. Ha Tóth elvtárs rendbe tudta ten. ni a motorját s gumikat is szerzett — nem is olyan nehezen — bizo­nyára a tanács még könnyebben megtehetné ezt, csak az illetékes elvtársak olyan szívvel és harcos segi*euiakarással végezzék munkáju­kat mint Tóth Dénes elvtárs. D. J. ff O % I lalacgerszeg, julius 6-tól 8 ig: JANIKA ★- 'tgy.kanizsa julius 2-től 9-ig: \í0gos hercegnő APRÚHWÉS FELKÉRJÜK vevőinket, hogv tisztítási a és festésre 6 hónapnál régebben be adott ruháikat 8 napon belül vegyék át, mert azokat a fennálló rendelkezé­sek értelmében a Bizományi Áruház uak értékesilcsic áladjuk. Nagvkaui zsal Patyolat Vállalat. ‘ (ICH) TARSAS tánctanfolyam kezdődik julius 8-án a kulturotthonban. Délután 5 óra­kor gyermekeknek, 7 órakor diák és felnőtteknek. Tánctanitók munkaközös­sége. (105) ORION világvevő 800 forint, uj gramo fon 113 lemezzel 900 forintéit eladó. 135 ös Csepelt vennék. Botos János vb. titkár, Kerecseny. (103) A feltörekvő proleiáríátus költője Július 7-én Hrisztó Szmirnenszki, a nagy bolgár proletárköltő halálának 30. évfor­dulójáról emlékezik meg a magyar dol­gozó nép. „Hrisztó Szmirnenszki7 Kicsoda? Miféle ember? Mit csinált?’’ — ezt kérdezi tó'lem nem egy ember a munkássággal szembenálló táborból. Ott, a túlparti világban ő ismeretlen A munkásság világában ó' az új idó'k legnagyobb költó'je. A proletár Botev. Ez az új Hrisztó 24 éves korában halt meg és oly költői tehetséggel volt megáldva, hogy már első sziporkái is fénybeborították a proletáriátus útját. Proletárnyomorban nőtt fel és edződött meg és szerette „halványarcú fivéreit". Maga is halványarcú, csendes szerény, gyöngéd, szelíd, kedves, tréfás, szellemes ember volt. Szmirnenszki szeretettel, örömmel, gyöngéd­séggel töltötte cl a hozzá közelállók, a köréhez tartozók lelkét; Szmir­nenszki, a költő a lelkesedés szikráit lövelte szét „villámló vágyaival" és eltöltötte a proletárifjúságot azzal, amit Nekraszov „csodaszépnek, jónak és öröknek” nevezett. Szmirnenszki nem kívülről jött értelmiségi jövevényként, aki tehet­ségét a proletáriátus szolgálatába állítja. A proletáriátus soraiból nőtt a proletáriátus énekesévé, s költészete az ő harcából merítette éltető nedveit, Szmirnenszki költészete egyik eleme volt ennek a harcnak. Az egyik el­képzelhetetlen a másik nélkül. Az ifjú költő nem azért jött, hogy elsírja a proletáriátus életének gyötrelmeit. Noha nagyon jól tudta, hogy miért szenved vele együtt a nyomortól, és miért rágja meg a „sárga vendég" (a tuberkulózis), költe­ményei mégsem panaszosak. A proletáriátuson kívül senki másban nem ébresztenek részvétet a proletáriátus kínjai iránt, s magában a proletáriá- tusban megerősítik a barátságot, megszilárdítják a harc győzelmébe vetcéi bizalmat, felszítják a harc szomjúságát. Nincs egyetlen kiskorú hang sem a proletár bárd lelkes költészetében! Szmirnenszki, mint eszmei személyiség véglegesen és elszakíthataria- nul ahhoz a korszakhoz tartozik, amely mind külföldön, mind Bulgáriában a népi tömegek öntudatraébredésével esik egybe. „Lángsörényű" költő lett. A bátorság, a hősi tett, a lendület költője. Visszhangzik a világ a munkás­légiók bátor lábdobogásától, és ez Szmirnenszki költészetében ezernyi tüzes szikraként tükröződik. Mintha lángralobbantotta volna a győzelmes harc lelkesedése. Szmirnenszki a népi lendület legragyogóbb sugarának lelkes énekesévé küzdötte fel 'magát. Már ez is felhatalmaz bennünket arra, hogy párhuzamot vonjunk közte és a másik Hrisztó, testvére és elődje, a bolgár költészet óriása között. Botev a felszabadulást megelőző forradalmi harc hullámhegyén emel- kedik magasra, akárcsak Szmirnenszki ma — s innen a rokonságuk. Es minthogy Szmirnenszki valódi költő volt, a botevi motívumok világos, sokszínű módon öltöttek benne újra testet. A „sárga vendég" ifjúsága virágában kaszálta le, költői tehetsége virágbaborulásának elején. Gazdag költői tehetsége azt ígérte, hogy még bőkezűbben szórja el lelkesült költészetének gyöngyszemeit a bolgár pro­letáriátus között. De az is, amit e proletárköltőnek sikerült „halványarcú, fáradt fivérei" érdekében tennie, teljesen elég ahhoz, hogy megmagyarázza azt a nagy szeretetet, amelynek Szmirnenszki a nép körében örvend. És ez csupán a kezdet. A jövőben a nép mind szélesebb körében lesz ismertté és mind forróbb szeretetet, bámulatot és lelkesedést fog ébresz­teni. A proletáriátus, amely vezeti az egész dolgozó nép harcát a fölszaba dulásért, átönti ideológiáját a széles népi tömegekbe. S költője mindinkább a szó valódi értelmében vett nemzeti költővé lesz. Georgi Bakalov. SPORT Labdarugó válogatottun'; újabb nagy sikere MAGYARORSZÁG—SVÉDORSZÁG 4:2 (1:1) A magyar csapat győzelme igen • ke­mény küzdelemben született meg. Svéd­ország együttese, amely az utóbbi hó­napokban értékes győzelmet ara­tott a francia, a dán és a skót vá­logatott ellen, ezúttal is jól játszott, különösen az első. félidőben. Ekkor a magyar játékosok — a stílusuknak ked­vezőtlen pályán — még nem találtak magukra. Szerepet játszott ebben az is., hogy a. magyar csatársor nem a megszokott összeállításban kezdett: á jobbszárnyon sok támadás elakadt, mert a játékosok nem értették _ meg egymást. A második félidőben már erő­teljesebben. jobban játszott a magyar csapat, csillogtatta mindazokat az eredményeket, amelyek az utolsó Hő­ben a világ legjobb labdarugóegvürteseí sorába emelték. Labdarugóink közül ez­úttal főleg Puskás, Lóránt. Budai II. és a harmincadik válogatott merkoze- sét ünneplő Hidegkúti tűnt ki. Lelkesen — s a második félidőben — eredménye- sen küzdöttek a többiek is. A ,,megfia­talított” svéd együttes igazolta lobirét. Elsősorban K- Svensson kapus, a fiatal, jól rugó Bergmark balhátvéd, az e rely es Hjertsson középhátvéd és^ a szemfüles Sandell középcsatár volt jó. A Stockholmban elért győzelem nagy­szerű fegyvertény, ismét bebizonyította a magyar labdarugósport fejlettségét. JÓL SZEREPELTEK A ZALAEGERSZEGI ÚSZÓK SZOMBATHELYEN Zalaegerszeg úszói vasárnap Szombat­helyen, a Szombathelyi Dózsa és a Szombathelyi Honvéd versenyén vettek részt. Az idény első versenyen a zala­egerszegi úszók jól megálltak helyüket és több számban értek el figyelemre­méltó eredményt. A két város úszói kö­zött szép küzdelmet láthatott a közön­ség és nem egy versenyszámban csak az utolsó .métereken dőlt el az elsőség sorsa. Különösen nagy küzdelem alakult ki a 3x50 méteres férfi végyesváltóban, melyet végül is nagy hajrában Zala­egerszeg I. csapata nyert meg. A zala­egerszegi úszók biztató formája örven­detes lény a megyei úszóba inoksá gok előtt és á jelek azt mutatják, hogy Nagykanizsai úszói: mellett a zalaeger­szegi uszók is feljövőben vannak. Eredmények: Férfiak. 50 méteres serdülő gyors: t. Viktora (Sz. Honvéd) 31.9 mp, 2. Kalmár (Sz, Dózsa) 34.0 mp, 3, Géri II. (Z. Vörös Meteor) 34.8 mp. 50 méteres úttörő gyors: 1. Fehér (Sz Dózsa) 32.9 mp. 2. Kelemen (Sz. Dózsa) 38.0 mp, 3 Lackovics (Z. Vörös Mete­rn) 40.5 mp. 50 méteres serdülő hát: 1. Viktora (Sz. Honvéd) 4| rnp, 2. Gcii I. (Z. Vörös Meteor) 42 inp, 3. Szabó (Sz. Dózsa) 43.8 mp. 5C méteres serdülő mell: 1. Kiss (Sz. Dózsa) 41.9 mp, 2. Tihanyi (Sz. Hon­véd) 43.4 mp., 3. Kovács (Z. Vörös Meteoi) 44.2 mp. 50 méteres uttöiő fin hát: 1. Géri II. (Z. Vörös Meteor) 41.8 mp, 2. Lackovics (Z. Vörös Meteor) 44.2 mp, 3. Padányi 1 (Sz. Dózsa) 49.8 mp. 100 méteres ifi gvors: 1. Bertalanfls (Sz Dózsa) 1:13.4 perc, 2. Kiss (Z. Vö­rös Meteor) 1:16.8 perc, 3. Szűcs (Sa. Dózsa) 1:16.8 perc. 100 méteres férfi mell: t. Langrá! (Sz. Dózsa) 1:40.4 perc, 2. Gróf (Z. Vö­rös Meteor) 1:40.4 perc­3x50 méteres vegyesváltó: 1. Zalaeger­szeg I. (Géri 1 .—Kovács—Kiss) 2:04.0 perc 2. Szombathely II. (Szabó—Tihanyi —Bertalanits) 2:04.6 perc, 3. Szombat­hely I. (Padányi—Kiss—Fehér) 2:0o.9 perc. 100 méteres serdülő női hát: 1. Szabó (Z. Vörös Meteor) 1:55.1 perc. 100 méteres női mell: 1. Pintér (Z. Vörös Meteor) 1:45.4 perc. 2. Höfle (Sz. Dózsa) 1:47.1 perc, 3. Herter (Sz. Dózsa) 1:51.1 perc. 200 méteres ifi mell: 1. Bélfenyéri (Sz. Dózsa) 3:42.0 perc. 2. Búzás E. (Z. Vörös Meteor) 3:47.2 perc. 50 méteres ifi pillangó: 1. Horváth (Sz Dózsa) 49.0 mp, 2. Lőrincz (Z. Vörös Meteoi) 49 6 mp. A zalaegerszegi versenyzők eredmé- mei egyben a városi bajnokság ered­ményeinek is tekintendők, mert szabá­lyos versenyuszoda hiányában Zalaeger­szegen a városbajnokságot megrendezni nem lehet. ★ A 12 találatös TOTO szelvény: 2, x, !j x. 2, 2. 1, 1, 2, 2, 1. I. ZALA A Alagvar Dolgozók Pártfa Zala megyei Bizottságának lapja. — Pelelfls szer* kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer* i<esztőcég: Zalaegeiczeg, Kossuth Lajos., utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyl-tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Koasuth Lajos.utca 6. Telefon: 78. — Pelelőa vezető: Hotmann Mikló»,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents