Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Párlclet: meddig tétlenkedik a zalaegerszegi járási tanács pártszervezete. — Nagylengyel teljesítette adott szavát. — A zalatárnoki gépállomás DISz-fiataljainak felajánlása a VIT-re. — Római katolikus püspökök körlevelei a növény- ápolás, az aratás és a cséplés jó elvégzéséről. — A tszcs-k mutatják a példát Pötrétén. ­J AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ........................................................ iiiiiiiiiiíiiiiiiii ii ■■«■■MiwininMTBrinMiiMiniTiriTWiiM mm mii 11" in .......i r IX . évfolyam, 149. szám. Ára 50 fillér 1953. jtimus 27. szombat flz aratással egyidőben végzi a tarlóiiánlást és a másodvetést a pacsai Uj Erő tszcs A nap magasan jár az égen, tikkasztó a hő­ség. A pacsai Uj Erő termelőcsoport 17 holdas ősziárpa táblájának már csak egy részén áll lá­bon a gabona. A traktor zúgása messzire hallat­szik. Gép dolgozik a földön. A kévehordók hom­lokán bőven ömlik a verejték. Egy fiatal fiú inge ujjába törli meg homlokát, s nagyot húz a mel­lette álló korsóból. Horváth István tszcs-tag felteszi az utolsó ké­vét a keresztre és büszke örömmel mondja: — Sokkal kevesebb emberre van szükség kint a me­zőn, mint az elmúlt éven és mégis milyen gyor­san megy a munka. Jól dolgozik a gép — mondja határozottan. — Jól bizony — erősiti meg a 19 éves Nadrai József. — Megmelegszik a borunk, i— viccelődik Horváth István. — Közel van a kút •— feleli Nadrai József —, majd hozunk frisset. Közben az aratógép másodszor fordul meg a hatalmas földön. Szinte önti az összekötött ké- v’éket. Hiába mozognak gyorsan a tszcs tagjai, alig győzik összehordani utána a kévéket. Somo­gyi József segédvezető biztos kézzel irányítja traktorát, mig a felelősvezető Kiss Kálmán az aratógépen ülve uj zsinegcsomót rak fel kö­tözésre. Nagy István elvtárs, a gépállomás brigádve­zetője figyelemmel kiséri a gép munkáját. — Egyenletes tarlót hagy maga után — mondja. — Minőségi munkál végzünk — kiabálja Somogyi elvtárs. Hangját alig lehet hallani a gép zúgásától. A föld egyik végén nagyon ledőlt a gabona. Kézzel kell kaszálni, másképp nem járhat rá a gép. Kovács István tszcs-tag korához képest fia­talosan mozgatja kezében a kaszát. Bajsza alatt hamiskásan mosolyog, mig a községi tanácselnök­kel vált egy-két szót. Marokszedője, Dominkó Ist­vánná alig győzi szedni utána a markot. A kötél- csináló Földi Lászlót biztatja, hogy siessen, mig közben megelégedetten beszél a gép munkájáról. — Soha nem hittem volna, hogy nálunk is arat a gép — mondja, miközben arcán kisimulnak a ráncok és boldogság tölti el. —Mennyi emberi erőre lenne szükség az aratásnál, ha nem lenne gép, — folytatja. — így legalább a növényápolásnál és az állattenyésztés­ben sincs hiány. Mindenütt el tudjuk végezni a munkát. A ledőlt árpa másik végén a tszcs-elnök és marokszedője, Kiss Lívia arról beszélgetnek, hogy vájjon mi volt akkor, amikor még sarlóval arat­tak. — Akkor még biztos kilométerekként lehe­tett találni egy búza-, vagy rozstáblát, — adja meg a választ Molnár István, a tszcs elnöke. — Még él a Léránt Pista — folytatja Kiss elvtársnő —, annak az idejében volt. Bizonyára most az is csodálkozik, ha meglátja a gépet, — fűzi tovább a szót —, mert most már nem sarló, de lassan kasza sem kell. Később a termésre terelődik a szó. Az elnök nincs megelégedve a terméssel, pedig átlagosan 16—18 mázsás termést ígér a föld holdankint.-Jövőre mN jobban gazdálkodunk, — mondja bizakodón. — Ezen az éven sokat ta­nultunk, jól kitapogattuk a földet. Az árpaföld mellett már megkezdték a tarló­hántást a másodvetés alá. — Másodvetésü burgonyát akarunk beleül­tetni, meg száznapos kukoricát, — mondja az el­nök elvtárs. - Éjjel pedig aratjuk a még lábon álló repcét. Most minden percet kihasználunk, mert nemsokára itt a rozs és a búza aratása is. Az aratógép odaér ehhez a táblához és meg­kezdi a munkát. A tszcs tagjai megállnak és hosz- szan nézik, mint szórja ki az összekötözött kévé­ket. Halkan beszélgetnek. Hangjuk belevegyül a gép zúgásába. Annyit lehet csak érteni a szó­ból: itt látni meg a fejlődést, itt nálunk a földön. Versenyben aratták az árpát Zalaszentmihályon Zalaszentmihály dolgozó paraszt­jai Mézkén leszólnék arról, hogy végeztek az ősziárpa aratásával. Ezt az eredményt a munka helyes megszervezésével érték el. A minisz­tertanács határozatát a megjelenés u'án azonnal gazda gyűlésen beszél­ték meg a dolgozó parasztok. Ezen a gazdagy'úlésen a termelőcsoportok és az egyénileg dolgozó parasztok versenykihívásokat tettek az aratás, oséplés és tarlóhántás mielőbbi elvég­zésére, egyben a gabonabeadásra is. 4 határban figyelőszolgálatot szerveztek, amely állandóan szemmel, tartotta a gabona érését. Mikor megfelelő érési állapotban volt a 16 MÄZSA AZ ARPAATLAGTERMÉS AZ EGERSZEGI TSZ-BEN A zalaegerszegi Dicsőség Sztá­linnak termelőszövetkezetben a kombájn ma befejezi az őszűárpa aratását. A termelőszövetkezet tagjainak jó munkájáért bősége­sen fizet az árpa. Az eddig leara­tott és csépelt területet száimitás- ba véve, az átlagos termés 16 má­zsa holdanként. gabona, megkezdték az aratást. Va­sárnap egész nap arattak. Ezzel a nappal előnyt szereztek maguknak a munkában. A termelőcsoportok versenyében a Kossuth szerezte meg az elsőséget. A Felszabadulás termelőcsoport tagjai egymással voltak versenyben. A község egyéni dolgozó paraszt, jai és az egyes iipusu csoport tag­jai közül 25-en vannak párosver- nenyben. Az egyéni versenyzők közül Ángyán György 10 holdas. Gádor István 8, és Dominkó Bclj, o holdas dolgozó parasztok tűnlek ki az ara­tási munkában. Ezek a dolgozó pa- rasztóle nemcsak az ösziárva aratá­sánál állták meg a helyüket hanem VETIK A MASODNÖVÉNYT PUSZTAMAGYARÓDON Pusztamagyaród termelőszövet­kezeti községben a learatott ár­paföldeken azonnal megkezdték a talajnak a másodnövények veté­séhez való előkészítését. Szerdán estig már mintegy másfél hold földön a másodnövényeket is el­vetették s ezt jó lendülettel foly­tatják tovább. a növényápolásnál is mindig elsők. A község dolgozóinak nagy segít­séget nyujtoH a községi pártszerve­zet. j4 kommunisták példamutatóan élenjártak a munkában. ők kezdték meg elsőnek az aratást. A pedagógusok segítsége nemcsak most, hanem már az egész éven meg­mutatkozik; Segítségére siet a tan­testület a tanács munkájának meg oldásában. Plakátokat és különböző mozgási' ó feliratokat készítenék. Kiírják a begyűjtésben lemaradók nevét cs az! átadják a népnevelők­nek. Most az aratási munkák sike. véért megszervezték az úttörők köré- ben a kalászgyüjtést. FOLYIK AZ ÖSZIÄRPA- CSÉPLÉS BECSEHELYEN A letenyei járás több községé­ben, igy Becsehelyen és Kerka- szentkirályon ■ a gépállomás meg­kezdte az ősziárpa cséplését. A gépállomás dolgozói a községek dolgozó parasztjaival karöltve úgy igyekeznek, hogy a kenyérgabona aratásának megkezdéséig be is fejezzék ezt a munkát. Megkezdődött a megyében a rozs aratása Az ősziárpa aratása lényegében befejeződött a megyében. Most már csupán a nedvesebb, hűvö­sebb helyeken található néhány kisebb tábla, ahol az érés még nem megfelelő. A néhány napja tartó napos meleg idő azonban előre hozta a rozs és búza érését. A homokos talajokon beérett a rozs és dolgozó parasztjaink leg­jobbjai nem is késlekednek. Meg­kezdődött az igazi, a kenyérgabo­naaratás. Elsőnek Ortaháza, Mi- kekarácsonyfa, Kissziget és Ze- becke jelentette, hogy megpen- dültek határukban a kaszák a rozsföldeken is. Az utóbbi köz­ségben Dávid Lászlóné, 4 és fél holdas dolgozó paraszt kezdte meg a munkát. 600 ölön vágta le a rozsot. Nem késlekedett egyet­len pillanatig Dávid György kis- szigeti dolgozó paraszt sem, aki 25-én 800 ölön végezte el a rozs aratását. Példáját sokan követ­ték. Fehér József és Antal József is befejezték 25-én 800—800 ölön a rozs aratását. Mikekarácsony- fán Goricsán Károly volt az első. Szintén 800 ölet aratott. Ezek a dolgozó parasztok pél­dát mutattak az egész megyének. Bebizonyították, hogy nemcsak szavakkal, de tettekkel üzentek hadat a szemveszteségnek.' Nem hagyják, hogy egyetlen szem is elbitangolódjék az ország kenye­réből. Zala megye dolgozó parasztjai őket kövessétek! Beadták az első gabonát Becsehelyen (Saját tudósitónktól.) Becsehely dolgozó parasztjai jó munkával, harcos elszántsággal tet­tek tanúbizonyságot, hogy híven kö. vetik pártunk, kormányzatunk útmu­tatásait. A község dolgozó parasztjai nagy figyelemmel kisérték az ősziárpa érését, és mihelyt lehetett azonnal megkezdték az aratást. Az ősziárpa aratását a köz.ség valamennyi ter­melőszövetkezete, dolgozója verseny­ben végezte, igy az elsők között vol. tak a megyében, akik befejezték ezt a munkát. Junius 24-én, a közös- szérűn már megkezdődött a cséplés is. A Dózsa I, tipusu tszcs tagjai csütörtökön délig már mintegy egy vagon gabonát csépeltek el. A cséplés megindult, egymásután teltek a zsákok, de a begyűjtés nem akart megindulni. Az ellenség azt hiresztelte, hogy a julius elseje előtt- beadott gabona nem számit a begyűjtésbe. Az ellenség hírverése gyorsan elterjedt a községben és még Kustor Józsefné tanácselnök, s Balassa László tanácstitkár is arra a megalkuvó álláspontra helyezke­dett, hogy ,,1'áérünk a begyűjtéssel julius 1 után is." Pintér Dezső elvtárs, a Dózsa tszcs párt titkára vette fel a harcot a megalkuvó álláspont ellen. Tud‘a, hogy az ellenség hírverésének le­szerelésére minden beszédnél többet ér a példamutatás. A községi párt- szervezet néhány tagjával, valamint a felvásárlóval feldiszitettck a be­gyűjt őrakt ár kapuját és a községi hangos hiradón keresztül felhívták a község dolgozóit begyűjtési köte­lezettségük teljesítésére. Megmon­dották, hogy az ellenség hazudik: A julius 1 előtt, beadott gabonának is minden szem je beszámít a be­adásba. Pintér elvtárs ezután be­szélgetett a tszcs tagjaival, felvilá­gosította őket, s keményen leleplezto az ellenség aljas módszereit. Pintér Dezső elvtárs ezután megrakta szekerét ősziárpával, fel­virágozta kocsiját és élsőnek \ in­dult meg a begyűjtöhely felé, hogy teljesítse hazafias kötelezettségét. Kommunista példamutatással 106 százalékot adott be árpából. A ta­nács a község valamennyi verseny­táblájára felirta ezt az eredményt. S néhány óra múlva 'nem, volt senki a községben, aki ne tudott., volna Pintér elvtárs tettéről. Tizedes Fe­renc. öt holdas dolgozó paraszt, a begyűjtési állandóbizottság elnöke volt a következő példamutató, majd utána Hajdú István, a Dózsa I. ti­pusu tszcs elnöke adta be az állam-, nak járó mennyiséget Ezután már egymásután követték a dolgozók a község legjobbjainak példáját. így rövid időn belül Né­meth Lajos .4 holdas, Balassa Jó­zsef 6 holdas, Németh András 4 hol­das, Tizedes Gyula 6 holdas, Geren­csér György öt holdas I. tipusu tszcs tagok teljesítették 100 százalékra árpabegyüjtési kötelezettségüket. (Ágfaltai Jenő) A „Megye legjobb gépállomásigazgatója“ elméri Nagy feladat előtt állnak a me­gyei gépállomások dolgozói - az 1953-as esztendőben. Az egész or­szág kenyerének learatása, betakarí­tása, elcséplése és a jövőévi termés alapja, a tarlóhántás próbatétel munkánk területén. Hogy feladatainkat becsülettel teljesítsük, következetesen harcol­nunk kell végrehajtásukért. Éppen ezért a letenyei gépállomás igazga­tójának, Angyal elvtársnak javas­latára a Megye legjobb gépállo­másigazgatója' címért versenyre hívom a megye összes gépállomás­igazgatóit, az alábbi szempontok alapján. 1. Biztosítom az aratás megindí­tásával egyidőben a minisztertanács határozata alapján, hogy gépenként 60 nh. helyett 80 nh. talajmunkát fogunk elvégezni. 2. Az aratás, tarlóhántás, cséplés idején a munkákat úgy szervezem meg, hogy üzemanyaghiány miatt gépállás nem lesz, és a cséplőgépek állását a tavalyi 3.5 százalékról 2.5 százalékra csökkentem. 3. A gépállomás hatósugarában 45 cséplőgéppel fogunk csépelni. Biz­tosítom, hogy a legjobb traktoris'ák közül 20 fő óragrafikonos módszer­rel dolgozzék. 4. Eredjük-módszerrel egy gép fog csépelni és elérjük, hogy a na­pi cséplési á'-laga 250 q.nál nem lesz kevesebb. 5. A munka megszervezésén ke­resztül biztosítom, hogy cséplőgé peinkből 15 darab éjjel-nappali cséplést- végez. 6. A sikeres végrehajtás érdeké­ben minden cséplőgépünkhöz bizto­sítjuk a szerződött munkacsapatot 7. Traktoristáink felvilágosi'ó munkáján keresztül biztosítjuk, hogy cséplőgéptől a begyüjtőhelyro viszik azonnal tszcs-ink és dolgozó parasztjaink állami tartozásukat. A versenykihívás jelentőségét dolgozóinkkal tudatosítom és a ver­senyeredményeket a gépállomáson be. lül faliújságon, harcihiradón és röplapokon tudatosítjuk. A Gépállomások Megyei Igazga­tóságát- pedig felkérem, hogy 10 na­ponként értékelje a munkák vég­zése során: ki a megye legjobb gépállomásigazgatója és a zászló tulajdonosa. TÓTH LASZIió, a felsőbagodi gépállomás igazgatója VÁGD A GABONÁT, AHOL ÉRETI!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents