Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

A Béke-Világtanács budapesti ülésszakának sajtóvisszhangja PEKING. (MTI). A kínai sajtó beszámol arró, hogy Kuo Mo-zso a Kínai. Békebizottság nevében ajándékokat nyújtott át a Magyar Országos Béketanácsnak. Beszá­molnak a lapok az elnöki tanács és a minisztertanács által a BVT küldötteinek tiszteletére adott fogadásról. VARSÓ. A „Trybuna Ludu“ bu­dapesti tudósítójának cikkét közli a Kossuth Lajos-téren rendezett békenagygyülésről. Az egész len­gyel sajtó beszámol a BVT ülés­szakának tiszteletére rendezett fogadásról. PRÁGA. Budapesti „TASzSz“- jelentés alapján az egész csehszlo­vák sajtó beszámol a Kossuth La- jos-téri nagygyűlésről és a kor­mányfogadásról. A „Rudé Pravo“ budapesti tudósítójának riport­ját közli a BVT ülésének magyar- országi hatásáról és arról a lelke­sedésről, amellyel a magyar dol­gozók a tanácskozásokat kisérték. BUKAREST. A román lapok egészoldalas cikkekben számolnak be a BVT ülésszakának esemé­nyeiről. A „Scanteia“ az „Ager- press“ budapesti jelentése alapján beszámolót közöl a fogadásról. SZÓFIA. A lapok a „TASzSz“ jelentése alapján beszámolnak a BVT üléséről. A „Trud“ beszámo­lót közöl a kormányfogadásról. TEHERÁN. A „Maszlahat“ hosz- szu cikket közöl a BVT üléséről, hangsúlyozva annak fontosságát a világbéke szempontjából. Be­számol a lap arról, hogy az iráni béketanács junius 13-i békegyülé- sein az iráni békeharcosok köve­telték, hogy a kormány válaszol­jon a BVT felhívására, Irán is­merje el a népi Kínát, lépjen ve­le kereskedelmi kapcsolatokba és bocsássák szabadon a bebörtön­zött békeharcosokat. A „Rangin Kaman'1 junius 19-i száma ismer­teti a japán és Pakisztán küldöt­tek felszólalását. Felháborodás világszerte a Boscnberg«házaspár kivégzése miatt Sydney (MTI). Junius 21-én Ausztrália fő központjaiban né­pes tiltakozó gyűlések voltak a Rosenberg-házaspár kivégzése miatt. A ..Sun News-Pictorial“ cimü melbournei lap közlése szerint Canberrában az amerikai nagy- követség épülete közelében beszé­det mondott dr. John Burton, a külügyminisztérium volt állandó titkára. Kijelentette, hogy »az Egyesült Államok hatalmas, uj diktatúrává kezdenek válni. Az Egyesült Államok kormányát nem érdekli, mi a világ véleménye Rosenbergék sorsáról. Ez azt mu­tatja, hogy az Egyesült Államok kormánya keveset törődik saját népének és más országok népeinek nézeteivel és meggyőződésével“. Stockholm. A »Morgentidnin- gen* cimü svéd lap a Rosenberg- házaspár kivégzésével kapcsolat­ban megállapítja: Amerikának fi­gyelembe kell vennie, hogy min­den demokratikus országban a becsületes emberek százezrei az élet, a jog és a rend kigúnyolá­sának tekintik e kivégzést. Párizs. A francia főváros és környéke dolgozói nagyarányú mozgalmat indítottak az ártatla­nul elitéit és kivégzett Rosen- berg-házaspár rehabilitálása érde­kében. A párizsi és párizskörnyó- ki gyárakban és üzemekben rög­tönzött gyűléseket tartottak a munkások. A liszinmanista gengszterek a hadifoglyok újabb csoportját rabolták el a ssangmudai táborból Keszon (Uj Kina). Az ameri­kaiak hallgatólagos egyetértésé­nek eredményeképpen az egyre vakmerőbbé váló liszinmanista gengszterek vasárnap éjjel a ha­difoglyok újabb csoportját rabol­ták el a szangmudai fogolytábor­ból. A fogolytábor amerikai ha­tóságai nem adtak felvilágosítást arról, hogyan távolították el Li Szin Man banditái ezeket a hadi­foglyokat és nem voltak hajlan­dók elárulni, hány hadifoglyot hurcoltak el a fegyveres erők or­ra előtt. Az amerikaiak negyedik napja tűrik, hogy a liszinmanista bri- gantik elhurcolják a hadifoglyo­kat a fogolytáborokból és azután mindent elkövetnek, hogy elken­dőzzék e tényeket, 0z „Uj Kína“ kommentárja Clark nyüaSKozatárál Keszon. Vu Min, az -Uj Kina" hírügynökség különtudósitója ír­ja: Az amerikai parancsnokság el­mulasztja a haladéktalan hatha­tós lépéseket a hadifoglyok haza- telepitéséről szóló egyezmény Li Szin Man részéről történő súlyos megszegésével kapcsolatban. Ez komoly gyanút kelt, hogy vájjon óhajtja-e az amerikai kormány a fegyverszüneti egyezmény aláírá­sát. Keszoni megfigyelők rámutat­nak, hogy Clark vasárnap Tokió­ban kiadott nyilatkozata gyenge kísérlet a felelősség elhárítására. Nyilvánvaló, hogy valamennyi ..szabadon bocsátott hadifoglyot“ kézre lehet keríteni, ha az ame­rikai parancsnokság jóhiszeműen tartja magát a hadifogoly-haza­telepitési engedményhez és haj­landó lesz felelősségteljes intéz­kedéseket tenni. A ILzinmanista kormány nyilatkozatai hangsúlyoz­zák, hogy ezeket a hadifoglyokat besorozzák a délkoreai hadsereg­be. Ezek a hadifoglyok még Li Szin Man pribékjeinek őrizete és ellenőrzése alatt állanak. Hala­déktalanul kézre lehet tehát ke­ríteni őket, mihelyt ay, amei’kai hatóságok felelősségteljes lépése­ket tesznek annak biztosítására, hogy Li Szin Man kormánya és hadserege betartsa a hadifoglyok hazatelepitéséről szóló egyez­ményt. Az amerikaiak bünrészessége és felelőssége éppen azon a tényen alapul, hogy a hivatalos értesülé­sek ellenére semmiféle ellenin­tézkedést nem tettek. Az egész világ előtt nyilvánva­ló, hogy a felelősségteljes és hat­hatós intézkedéseknek az ameri­kai parancsnokság részéről tör­tént elmulasztása felbátorítja Li Szin Man kormányát, hogy foly­tassa mesterkedéseit a fegyver- szünet utolsó pillanatban történő meghiúsítására. A világ tetteket vár az ameri­kai kormánytól annak bizonyí­tására, hogy haladéktalanul vissza akarja szerezni valamennyi >>sza- badonbocsátott" hadifoglyot és biztosítja, hogy többé nem for­dulnak elő hasonló szerződéssze­gések. Churchill bejelentése az angol alsóházban London (TASzSz). Amint a „Reuter“ jelenti, Churchill mi­niszterelnök junius 22-én az angol alsóházban bejelentette, hogy Anglia jegyzéket intézett a délko­reai kormányhoz. A jegyzékben tiltakozik a Dél-Koreában lévő hadifoglyok „szabadonbocsátása“ ellen. A jegyzék rámutat, hogy az angol kormány — mint olyan or­szág kormánya, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja és amelynek fegyveres erői részt- vesznek a koreai hadműveletek­ben — „határozottan elítéli az Egyesült Nemzetek parancsnok­sága —■ a koreai kormány által 1950-ben elismert —• tekintélyé­nek hitszegő aláásását.“ Churchili kijelentette, hogy Li Szin Man lépésével kapcsolatban az Egyesült Nemzetek parancs­noksága „fontos és komoly pro­blémákkal“ találja magát szem­ben.: Attlee, a munkáspárti ellenzék vezetője kijelentette: nyugtalan­ságot kelt az a tény, hogy a hadi­foglyok nagy tömegének szökését további szökések követték. Ez ar­ról tanúskodik, hogy a koreai csapatoknál és az Egyesült Nem­zetek ott tevékenykedő csapatai­nál, ugylátszik, komoly hibák vannak a fegyelem terén. Churchill kijelentette: „Én nem vagyok annyira biztos abban, hogy ez a fegyelem komoly hiá­nyával magyarázható. Lehet, hogy ez a titkos és — véleményem sze­rint — hitszegő tevékenység igen részletesen kidolgozott formája.“ Churchill azonban kijelentette, hogy ő az ENSz-csapatok pa­rancsnokságát nem tartja hibás­nak a Li Szin Man-klikk provo­kációs tevékenységeiben. Az atlanti politika zsákutcába vitte Franciaországot Párizs (MTI). A heteik <5‘-a hú­zódó francia kormányválság- egyes francia polgári lapokat is arra késztet, hogy e sorozatos kormány, alakítási kudarcok mélyebb okait is megvizsgálják, A „Combad' „Felül kell vizsgálni az atlanti stratégiát" cimü cikkében azon panaszkodik, hogy Franciaor­szágban nagyon kelvés olyan politi­kus van, „aki megérti a fejlődés szükségszerű menetét". Már pedig, mint a „Combat" cikke hangoztatja, elsősorban, ilyon politikusokra volna szükség, mivel az ország évtizedek óta „a politikai és gazdasági ha­nyatlás utján" van. A háború be­fejezése óta — folytatja a cikk — „keserű csalódások érték Franciaor­szágot. Társadalmi és gazdasági zűrzavar van egy olyan országban, amely gazdag erőforrásban és lehe- tőségekben. A pénzügyi helyzet ál­landóan katasztrófáiig, a pénz értéke folytonosan zuhan... Mindez eléggé megvilágítja veze-őink tisztánlátá­sának hiányát és megvonja politikai látókörük korlátáit A tisztánlátás­nak ez a hiánya napról-napra nyil­vánvalóbbá válik a külpolitika terén, nemzetvédelmünk hibás felfogásá­ban, sőt a gazdasági és társadalmi rendszer védelmének hibás felfogá­sában is ,.." A „Combat" cikke a fentiek után a következőket állapítja meg: „Az atlanti politika, mivel erről van szó, zsákutcába vezetto Franciaor­szágot.' ' A lap a továbbiakban rámutat, hogy a „szabadalmazott vak és sü­ket antikommunisták az ellenséggel való Lakossággal, ha éppen nem ha­zaárulással" vádolják mindazokat, akik az országot fenyegető veszélyt nem a szovjet fegyveres agresszió lehetőségében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben és a dolgozók alacsony élét,színvonalában látják. A „Combat" befejezésül azt a tanulságot vonja le, hogy a fennálló társadalmi és politikai rendszer szempontjából alapvetően helytelen, hogy Franciaország mérhetetlen erő­feszítésekét tesz katonai fegyverke­zés terén „egy olyan veszély kivé­désére amely jelenleg nem léte­zik. . ." A „Le Monde" ugyanezzel a prob­lémával foglalkozva a külpolitika ás a belpolitika szoros összefüggését hangsúlyozza, ós megállapítja: „Nem lehet gazdasági fellendülést elérni csak abban az esetben, ha felülvizs­gáljuk külső kötelezettségeinkét." „Amilyen gyorsan csak lehetséges elfogadható kompromisszumot kell keresnünk Indokínában a máris uj Lói irányt kell vennünk előfon ása. ink felhasználására..." Napról-napra emelkedik azok­nak a jugoszláv állampolgároknak a száma, akik kénytelenek vala­melyik népi demokrácia területé­re átszökni hazájukból, amelyet szörnyű pokollá változtatott a ti- toista terror. Életük kockáztatá­sával szöknek meg az UDBA pribékjeinek üldözése elől. Riszto Ivanovszki néhány évvel ezelőtt még hadnagyként szolgált a jugoszláv hadseregben. Mivel rendíthetetlen hive maradt a pro- letárnemzetköziségnek, menesz­tették a hadsereg kötelékéből. Most május elején menekült át albán területre. — Otthagytam a titoista pok­lot — mondja —, amely egyetlen hatalmas, borzasztó börtön. A titoisták a Hitler-fasizmus öröké­be léptek, de annak barbár mód­szereit amerikai módszerekkel tökéletesítették. A törvényeket az UDBA, a volt csetnikek és usz- tasák, a talpraállított kapitalis­ták és kulákok csinálják. Riszto Ivanovszki arca még ko- morabbá válik, amikor a jugo­szláv dolgozók szörnyű nyomorá­ról, az egyre növekvő drágaság­ról és munkanélküliségről beszél. — Három évvel ezelőtt — foly­tatja —, mint »megbízhatatlan elemet8. menesztettek a hadsereg­ből. Azóta nem sikerült állandó munkát kapnom. Hosszú hóna­pokon keresztül teljesen munka nélkül tengődtem. Noviszad vá­rosban napok hosszat ácsorogtam a városi tanács munkaközvetítő irodája előtt. Már hajnalban hosszú sorokban állnak itt min­den reggel a munkanélküliek. Ha­sonló a helyzet a többi jugoszláv városban is. A munkaközvetítő irodák azonban csak ígéretekkel ámitják a munkanélkülieket, akik minden nélkülözhető holmijukat kénytelenek pénzzé tenni, hogy fel ne forduljanak az éhségtől. Riszto Ivanovszki három éven keresztül éhezett és nyomorgott. Ha valahol alkalmi munkához jutott, az sem biztosította a hol­napot. — Ha valami kis pénzhez ju­tottam —■ emlékezik vissza —, ismét kezdődött a sorbanállás, mert a péküzletek előtt legalább olyan hosszú sorban állnak az emberek, mint a munkaközvetítő irodák előtt. Jugoszláviában egy­re kevesebb a kenyér, de a dol­gozó tömegek jól tudják, hogy napról-napra gabonával megra­kott szerelvények indulnak a ju­goszláv kikötők felé. A népnek nincs kenyere, de a titoisták az utolsó gabonát is külföldre szál­lítják, hogy cserébe hadianyago­kat kapjanak. A jugoszláv mun­kásnak három napig kell dolgoz­nia, hogy egy kiló rizst vehessen. A legolcsóbb szövet métere tíOOO dinárba kerül, tehát egy munkás­nak másfél hónapig kell érte dol­gozni, Riszto Ivanovszki beszél a ju­goszláv ötéves terv csődjéről is, amely a Tito-banda árulásának egyik bizonyítéka. — A dolgozók körében gyak­ran hallani maró gúnnyal telt megjegyzéseket az ötéves tervről. A tömegek nyíltan hangoztatják, hogy az egyetlen dolog, amit az ötéves terv folyamán Tito akara­tából és az amerikaiak »segitsé- gével“ felépítettek, az a gumibot- gyár, amelyet amerikai mintára létesítettek az UDBA-ügynökök ellátására. Riszto Ivanovszki mélységes szomorúsággal és részvéttel hang­jában emlékezik meg arról a sok­százezer jugoszláv hazafiról, akit a különböző börtönökben és kon­centrációs táborokban kínoznak. — Alkalmam volt látni Brion) szigetet, amely Tito tulajdona. A belgrádi bandavezér itt fogadja amerikai barátait, a görög és to­A TÄVOLKELETI ügyekkel megbízott külügyi államtitkár Washingtonból Szöulba utazott több más amerikai vezető egyéni­séggel. Az amerikai „vendégek“ — az AFP szóvivője szerint — Dulles „titkos üzenetét“ viszik Li Szin Mannak, A „titkos üzenetet“ ■ rök tábornokokat és diplomatá- i kát, büszkén mutogatva nekik a r szigeten épült, fényűző palotáit és- a csodás parkokat. A sziget má- i, sík fele ugyanakkor becsületes- jugoszláv hazafiak pokla. Az ide- deportált hazafiakat az UDBA- l pribékek napi 13 órán keresztül dolgoztatják Tito újabb mesebeli 1 kastélyainak építésénél. A főkém t Tito nem is csinál titkot belőle, 1 hogy kik ópitik kéjlakait. Sőt,- egyenesen büszkélkedik vele im­- perialista gazdái előtt, hogy még . jobb színben tüntesse fel magát t előttük. Riszto Ivanovszki hosszú utat- tett meg Jugoszlávián keresztül, i amig sikerült átszöknie albán te- v rtiletre. — Amerre keresztülutaztam,- mindenütt lázas háborús készülő- 1 dést láttam. Repülőterek, katonai 5 támaszpontok és stratégiai fon­- tosságu utak épülnek. Lépten­- nyomon amerikai -szakértőket“ és -tanácsadókat“ lehet látni. A ju­- goszláv nép izzó gyűlölettel íigye­- li ezeket az agressziós készülő­- déseket és nem nézi tétlenül,- hogy a Tito-banda oda akarja . dobni a jugoszláv nép fiait ágyu­- tölteléknek az imperialista ka- i iandorok számára.. < Harci tűz villant fel Riszto ) Ivanovszki szemében, amikor a- jugoszláv dolgozók egyre fokozó­dó harcáról beszél. — Napirenden vannak a legkti- i lönbözőbb szabotázscselekmények. 5 A jugoszláv nép legkiválóbb fiai i a harc minden eszközét felhasz­- nálják gyűlölt elnyomóik ellen.- Igen gyakran előfordul, hogy az r emberek, amikor felébrednek, aj- 5 tájuk alatt becsusztatott röpcé- 1 dulákat találnak. Mikor Tito ; Angliába utazott, éppen Sid vá< i rosban jártam. Egyik reggel a ' város központjában feltűnő he­lyen két hatalmas karikatúra je'1­i lent meg. Az egyik Titot, Papa- . goszt és Mendereszt ábrázolta, : amint Ridgway pestistábornok • pórázon vezeti okét. A másik karikatúra pitiző kutyaként mu­■ tatta be Titot, amint az angol ki- , rálynő kezét nyalogatja. Bosz- , niában és a csacsaki hegyek közt > egyre gyakrabban dördül el a : fegyver és már heves összecsa­> pásokra került a sor a hegyek ■ közé menekült hazafiak és az ■ UDBA-bandák között. A jugoszláv hadseregről be­■ szélve Riszto Ivanovszki felidézi a Kragujevácban állomásozó helyőrség egyik századosának és ■ egy kragujeváci tüzérségi alhad­nagynak az esetét, akik megta­gadták a titoista parancsnokság utasításainak teljesítését, rangjel­■ zésüket és kitüntetéseiket letép- . ve feletteseik arcába vágták, 1 akik usztasák és csetnikek vol­tak a hitleri megszállás idején. Az uzsicai 53. hadosztály pa­rancsnoka például usztasa zász­lóaljparancsnokként szolgálta a németeket. A titoisták nem bíz­nak egyetlen tisztben sem, aki résztvett Jugoszlávia népeinek felszabadító háborújában. Tito azzal büszkélkedik, hogy a leg­erősebb hadsereggel rendelkezik Európában. Pedig a jugoszláv hadseregben alig találni olyan katonát, akinek a családjából ne lenne egy-két személy bebörtö­nözve vagy deportálva. A jugo­szláv nép fiai jól látják, hogy a jugoszláv hadsereget amerikai parancsnokság alá helyezték. Egy­re nagyobb a katonák közt is az elegedetlenség és a gyűlölet... A jugoszláv nép napról-napra job­ban megismeri a Tito-banda iga­zi arcát. S ezzel a felismeréssel együtt fokozódik elszántsága Cs gyűlölete. t. (Megjelent az Albán Munka­párt központi lapjában, a Zeri-i Populit-ban.) Eisenhower és Dulles részletesen megtárgyalta. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Vár halj Időjárás: változó felhőzet, több helyei) záporeső, zivatar. Gyenge, a zivatarok idején élénkebb szél. A tro. leg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 17-20, délben 29-32 fok között. „OTTHAGYTAM A TITOISTA POKLOT“ (Beszélgetés Riszto Ivanovszki ved, a jugoszláv hadsereg egykori hadnagyával)

Next

/
Thumbnails
Contents