Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-23 / 145. szám

Értelmiségi béfeegyWés a tadapesti Zenemivészetl Főiskolán

Az Országos Béketanács hétfőn délután értelmiségi békegyülést rendezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A hatalmas termet a békemozgalom jelvénye: égszínkék mezőben hófehér békegalamb díszítette. ..Éljen a népek közti béke!“ — hirdette a felirat.

A termet zsúfolásig megtöltötték a magyar értelmiség képviselői. Eljött a békegy ülésre

Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Altoma- re Iván élelmiszeripari miniszter. Részlvettek a gyűlésen Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes és Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke, Ben- ke Valéria, az Országos Béketanács titkára, valamint tudományos, művészeti és gazdasági életünk számos kiválósága.

Résztvettek a békegyülésen a hazánkban tartózkodó külföldi békeharcosok közül Jessie Street, ausztráliai Írónő, a Báke-Világta- nács irodájának tagja, U. Sara- nankara There ceyloni főpap, Desmond Buckle délafrikai néger békeharcos, a Béke-Világtanács tagjai-, Jacob Eisenstadt irraeli professzor, O. Reddy, a hindu küldöttség tagja, Mazhar Ali Khan, a „Pakistán Times“ szerkesztője és még sokan mások.

Hatalmas taps között foglalta el helyét a békegyülés elnöksége. Az elnökség tagjai sorában ott volt lija Erenburg, nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett, szovjet író, a Béke-Világtanács irodájának • tagja, Anna Séghers, nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett német Írónő, Lev Oparin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, Sir Sahib Szingh Sokhi indiai vezérőrnagy, Heriberto Jara mexikói tábornok, a Béke-Világtanács tagjai, Sibilla, Aleramo olasz költőnő és Mary Freeman amerikai békeharcos. A magyar értelmiség képviselői közül az elnökségben foglalt helyet Arjdies Erzsébet Kossuth-dijas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, Lukács György Kossuth-dijas akadémikus és Péter János református püspök, a Béke- Világtanács tagjai, Darvas József közoktatásügyi miniszter, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Kodály Zoltán kétszeres Kcssulh- d-ijas zeneszerző, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze. Illés Béla Kossuth-dijas iró és Bernáth Aurél Kossuth-dijas festőművész.

Az értelmiségi békegyülést Darvas József nyitotta meg.

A gyűlés első felszólalója Anna Seghers nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett német Írónő, a Béke-Világtanács tagja volt. A részvevők meleg tapssal köszöntötték a hazánkban is jólismert kiváló német békeharcost. A nagy tetszéssel fogadott beszéde után Sir Sahib Szing Sokhi, indiai vezérőrnagy, a Béke-Világtanács tagja szólalt fel.

Viharos taps köszöntötte a mikrofonhoz lépő Ilja Erenburgot, a kiváló szovjet irót, a Béke-Világtanács irodájának nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett tagját. A gyűlés részvevői felállva lelkes tapssal fogadták.

Illa irgítfsiiii MsiéúB

Ilja Erenburg megköszönte a meleg fogadtatást, majd Magyar- országról szólva igy folytatta: — Nehéz volna ilyen országot nem szeretni. Milyen nagyszerűek, vidámak az önök gyermekei. És én most úgy beszélek, mint költő: milyen gyönyörűen zeng az önök nyelve. Én nem értek belőle sem- mit, de érzem tisztaságát, nemességét, színét és erejét.

Megkérdeztem, hogy kiknek fogok beszólni és azt hallottam, hogy itt összegyűlt ma Budapest értelmisége — folytatta Erenburg. — Ez a szó, hogy értelmiség, az én számomra nem szociális helyzetet jelent, hanem magas értéket. Aki a békét védi, az elsősorban a kultúrát védi. Mi védelmezzük az emberiség kultúráját, nemcsak az önök országának és a mi országunk kultúráját, hanem az egész földkerekség kultúráját.

A fasiszták, tanítványaik és követőik ostobaságot beszélnek, amikor azt mondják, hogy a kultúra határai egybeesnek a nemzet határaival. A kultúra inkább egy nagy zöld fához hasonlit. Minél erősebb és minél nagyobb, annál több ága és lombja van és betakar mindent, védelmez mindent, ami alatta van. Gyümölcseit a szomszédok is leszedhetik, sőt a vándorok is megpihennek alatta, és árnyéka nemcsak annak ad nyugalmát, aki táplálta, hanem a fáradt vándornak is. Amit a magyarok adtak a világnak kulturális téren — most Petőfire gondolok, akit mélységesen megértek —, amit az oroszok adtak — gondoljunk csak Tolsztojra — vagy amit az angolok adtak — gondoljunk Shakespeare-re — az nemcsak a magyaroknak, az oroszoknak és az angoloknak ad gyönyörűséget és erőt, hanem a világ minden népének. Amikor védelmezzük és megvédjük a békét, akkor minden országot és minden ország kultúráját védelmezzük. Minden ország holnapját védjük, amely holnapot nem akarjuk rabságban, nem akarjuk és nem tudjuk sötétségben elképzelni, nem akarjuk és nem tudjuk sötétségben tűrni.

Néhány szót, szeretnék mondani arról, hogy milyen kilátásai vannak a békének és a békeharcnak. A világ az utóbbi időben valamiKedd, I5Ö3 jun. 23,

vei jobban érzi magát. (Derültség.) Csinálhatnak egyesek, amit akarnak, az emberiség békeakarata kezdi éreztetni a hatását. Darvas elvtárs említette, hogy en ezt a tavaszt a reménység tavaszának neveztem.

Megtörténik, hogy márciusban olyan idő van, mintha szeptember vége, vagy október vége lerne, azonban tudjuk, hogy március és szeptember, vagy március és október között mégis nagy a különbség. Nem tudom, hogyan nevezik önöknél a vénasszóoyok nyarát (derültség), de akárhogyan is, a vénasszonyok nyarát <a- gyon nehéz összetéveszteni a koratavasszal.

Most nagyon változékony az időjárás, naponta háromszor-négy- szer megváltozik, hol a nap süt, hol az eső esik, de lehet akármilyen változékony az időjárás — ez nem ősz, ez tavasz.

Szomorú, de semmiesetre sem a reményeket megtépázó szavakkal kell végeznem. Meg kell itt emlékeznem arról, hogy három nappal ezelőtt a Sing-Sing fegy- házban esztelenek és gyilkosok hogyan gyilkoltak meg két becsületes, ártatlan embert.

Azt hiszik, hogy ezzel a gyilkossággal az idő kerekét visszafordítják oda, ahol hat hónappal ezelőtt volt, amikor a hangulat és a helyzet olyan volt, hogy azt hittük, háború előtt állunk. Ha ezt akarják, tévednek és tervük nem fog sikerülni. A reménység első lángjait el akarták oltani két becsületes, ártatlan, tiszta ember vérével. De a vér nem viz. Megtörténhetik, hogyha vért ontanak a lángokra, azok nem elalszanak, hanem magasabbra csapnak. (Taps)

Kövessünk el mindent, hogy a Rosenberg-házaspár két árvája békés, építő, boldog világban éljen. (Taps.)

Az.'t mondják, hogy nagyon nehéz a jövőért élni( nagyon elvont dolog a jövöéri élni. Minden ember a valóságban akar élni, nem elvontan, és igaza van annak, aki a valóságban akar élni. Déliét a gyermekeink még. is a jövendőt jelentik éspedig a valódi jövendőt. £s ki nem hajlandó élni és dolgozni azért, ki nem hajlandó áldozatot hozni azért hogy gyermekeink ne ismerjék meg, ne lássák azokat a dolgokat, amelyeket mi lá tunk és átéltünk? Ezért- harcolunk mi olyan elszántan, köretkezet csen a békéért és ezért bízunk mi olyan rendíthetetlenül a jövendőben és a békében. Mi tudjuk, hogy vannak őrülték, akik háborút akarnak. Ezeket az őrülteket nem tud. juk kigyógyitani de eltávoliíani, izolálni tudjuk és az örültek nem fogják tudni meggátolni, hogy a békét akaró népek egymásra találjanak és egymás akaratát fokozva a békó: győzelemre vigyék.

Bocsássanák meg az elvtársak, hogy ilyen kötetlenül közöltem érzéseimet és gondolataimat. Ezek becsületes érzéseket és szerétetet fejez, nek ki önök iránt. Tiszta szivböl ki. vánom önöknek a békét, a nyugalmat, az ópitö.munka sikereit és eredményeit, tiszta szívből kivánom önöknek a békés és boldog életet (Viharos taps).

Ilja Erenburg szavait feszült figyelemmel hallgatták a gyűlés részvevői. Szinte minden mondata után felcsattant a lelkes taps Amikor beszédének végére ért, a jelenlévők felállva, hosszú percekig zugó tapsviharral üdvözölték a nagy szovjet békeharcos irót.

Ezután Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tágja terjesztette elő a gyűlés határozati javaslatát.

Határozati {avasEat

A budapesti értelmiségi béke- gyülés, a magyar békeszerető emberiség képviseletében az egész dolgozó magyar néppel együtt csatlakozik azoknak megszámlálhatatlan seregéhez, akik a föld egész kerekségén egyöntetű tiltakozásban Ítélik el az ártatlanul kivégzett Rosenberg-házaspár meggyilkolását. A világ népei a béke biztató jeleinek örülnek, a békéért uj vállalkozásokra készülnek. Ez a merénylet pedig nemes célokért küzdő két hősies élet kioltásával zavarni és mérgezni akarta a népek együttélését. A koreai hadifoglyok erőszakos visszatartásával, a berlini provokációval és a Rosenberg-házaspár kivégzésével a békétől rettegő háborús uszitók erőt akartak mutatni, pedig gyávaságukat és az erőtlenségüket bizonyították be. Megfélemlítést akartak előidézni a béke híveinek seregében, pedig — szándékuk ellenére — uj munkára és küzdelemre serkentették a béke híveit. A népek

— POPOVICÍS, titoista külügyminiszter Becsbe utazik, hogy Gruber osztrák külügyminiszterrel, az oszt. lók kancellárral és kÖB'ársasági elnökkel tárgyaljon egy jugoszláv ősz rák szerződésről.

— SVÁJC, India és Svédország az

! gyesük Allamol; tudomására hozta, hogy továbbra is kész résztvenni a semleges hadifogoly-hazatelepít esi

bizottság munkájában.

— MARK CLARK tábornok, n'z ENSz-csupa'ck parancsnoka Szöulija érkezett ós megbeszéléseket folyhatott Li Szín Manual.

IDŐJ A R A S JELENTÉS

Várható időjárás: fokozódó déli délutáni felhőképződés. Több helyen, főleg holnap, záporeső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénkebb déli-délnyugati szél. A meleg tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 14—17. délben 28— 31 fok közölt.

A vezetők állandó kötelessége* gondoskodás a dolgozókról

(Az alábbiakban részteleket közlünk cl ,,Szabad klip” vasár napi vezércikkéből.)

A kommunista pártok ereje abban van, hogy a legszorosabb kapcsolatban állnak a dolgozó tömegekkel, ismerik érzéseiket, vágyaikat, igény eilet és politikájuk meghatározásában a dolgozó nép érdekeit követik. Ez a tulajdonsága képessé teszi a kom- munista pártot arra, hogy megérhesse magát a dolgozó tömegekkel, vezetni tudja őket, a dolgozók pedig önként, szívesen kövessek a pártot.

A dolgozókról való gondoskodás politikája azonban csak akkor érvényesülhet teljesen, ha valamennyi vezetőnket az emberről való szakadatlan gondoskodás szelleme hatja át. Gazdasági és párt vezetőink rendelkeznek azokkal az állami eszközökkel, amelyeket a dolgozó nép életviszonyaink megjavítására szánunk; ők ellenőrzik a különböző intézkedések betartását, ők érintkeznek mindennap a dolgozókkal; az emberek problémái, ügyes-bajos dolgai az ő kezükben vannak letéve. A párt- és az állam egyre hatékonyabb törek- véso a nép életviszonyainak megjavítására nem sikkadhat el egyes vezető funkcionáriusok közönyén, megneméHésén. a dolgozókról való gondoskodás politikai irányelve és a vezetők gyakorlati magatartása között semilven törés, semilyen eltérés nem engedhető meg.

Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok párt-, állami és gazdasági vezetőnk nem fordít kellő figyelmet a dolgozók jogos ig"én veire. Az ipari üzemek vezetői, tanácsfunkcionáriusok, pártszervezetek vez-e'-öi sokszor annyira .beletemetkeznek'‘ a termelés gondjaiba, hogy eközben megfelejíkeznek a dolgozókról,, az élő emberről. De nemcsak „elfelejtkeznek", sokször tudatosan elhanyagolják ezt az elsőrangú ügyet. ,,A termelés mindenekelö-i" — ezzel a jelszóval hárítják el maguktól a dolgozók jogos — látszólag a termeléssel össze nem függő — igényeit. Lebecsülni, másodrangu kérdésnek tekinteni a dolgozók mindennapos gondjait — a munkásosztálytól való elszakadás jele, jobboldali opportunista, embertelen vonás így csak a kapitalizmusban néztek az emberre, ahol '— mint’ Sztálin elvtárs egyik beszédében említette — „a barmot jo-bban sajnálják, mint az embertAz ember emberhez való lelketlen, burzsoá viszonya a mi országunkban tűrhetetlen, a munkásosztály államában a vezető a dolgozó nép megbízottja, ezért kötelessége törődni a dolgozók mindennapi élőiével.

A gazdasági vezetőknek nagy körültekintéssel kell gondoskodniok a dolgozók egészségéről, a munka biztonságáról. A jó üzemi vezető gyfik-. ran körüljárja a műhelyeket, maga győződik meg arról, hogy nincse- nek-e a munkások kitéve baleseti veszélynek, tiszta, egészséges körülmények között dolgoznak-e. A jó gazdasági vezető a legszigorúbb 'takarékosságot valósítja meg üzemében, de nem tűr meg szűkmarkúságot a munkavédelmi beruházásoknál, nem fukarkodik, ha a dolgozók egészségéről van szó. A jó vezető úgy tekinti a gyár., az állami gazdaság kollektíváját, mint saját családját és úgy óvja a dolgozók egészségét, biztonságát, mint saját családjáét.

Gazdasági, állami és párt szervezeti vezetőinknek biziositaniok kell a dolgozók számára időt és lehetőséget a pihenésre, szórakozásra és művelődésre. Nem szabad eltűrni, hogy a dolgozók rendszeresen túlórázzanak, hogy szabadidejüket feleslegesen az üzemben töltsék. Hozzá kell segíteni a dolgozókat ós családjukat a barátságos és kényelmes otthonhoz : példás rendet és tisztaságot

kell teremteni a munkás-lakótelepeken c-s szállásokon, gondoskodni kell kulturális és szórakozási lehetőségeikről. Számos példa van azonban arra, hogy a vezetők egykedvűen mennek el az ilyen ügyek mellett, sőt sokszor valamiféle alacsonvabb- rendü, lealázó dolognak tartják, hogy nekik ilyen ügyekkel törődniük kell. Tornyospálca község tanácsának vezetői például nem akarták elősegíteni a dolgozó családok nyugalmát gondtalanabb életét. Nem törődtek azzal, hogy befolynak-e a község bevételei, s ezzel megfosztották a falu lakosságát a napközi- otthontól, óvodá'-ól, amelynek már ujükcidnio kellene.

A legkisebb panasz, a dolgozót ért legapróbb sérelem is megérdemli, hogy- nagy figyelemmel ós gyorsasággal vizsgáljuk ki. Ebben a kérdésben nem tűrhetünk meg semmiféle kibúvót. Nálunk az egyszerű munkás sérelmét olyan odaadással ós készségesen kell orvosolni, ahogy az urak országának hatóságai a befolyásos emberek, nagytőkések ügyében jártak el.

Ezeknek a feladatoknak az ellátása tagadhatatlanul' komoly követelményt jelent vezető funkcionáriusaink számára. Sikeresen megvalósítani ezeket a feladatokat csak akkor lehet, ha a vezetők viszonya a dolgozókhoz jó, elviársias, ha vezetési módszerük helyes, kommunista módszer. Minden vezető több ember munkáját irányítja, nagy felelősséget- hord a vállán, s ezért- munkájában nélkülözhetetlen a szigorúság, az igényesség. De az igényesség a munkában nőni válhat ridegséggé, érzéketlenséggé, szenvt elenséggó a dolgozók egyéni problémáival szemben. A jó vezető a dolgozóban nem egyszerűen ,,a termelőt", „a munkaerőt" látja, hanem az érző embert is, akinek vágyai, gondjai van. nak, akinek öröme, bánata lehet, s ezért meg kell hallgatnia problémáit. A vezetéshez okvetlenül szükséges bizonyos nagyvonalúság, olyan tulajdonság, hogy a vezető ne merüljön cl az apró-cseprő ügyekben, rajta tartsa kezét a leglényegesebb dolgokon. A nagyvonalúság azonban nem jelentheti azt, hogy a vezető közömbös lehet a dolgozók életébe vágó, sokszor jeleni éktelennek tűnő ügyek iránt. Ezekből a látszólag jelentéktelen ügyekből tevődik össze a dolgozók mindennapos ogyéni clc'e. A háborúban a jó parancsnok sokat- és behatóan foglalkozik katonáinak mindennapi élé tévői, meghallgatja őket da segít- rajtuk. Az ilyen parancsnokot szeretik a katonák, az ilyenekről mondják, hogy a harcosok „tüzbe mennek érte". így kell vezetni a gazdasági és államügyek minden posztján, hogy a dolgozók úgy érezzék: vezetőjük gondjukat viseli, s ezért szívesen dolgozzanak vele. A szocializmusban és a szocializmust építő államban a vezetéshez nem elegendő a szakmai tudás, a határozottság, az erély — ezenkívül még valami szükséges: érző szív az emberek problémái iránt, a dolgozókkal való ogybe- íorrottság. Az a vezető, aki nem szereti az embereket, sakkfigurfinnk nézi őket, nem méltó a reáruházott- bizalomra.

Az elmúlt esztendőben a rendkívül kedvezőtlen időjárfts miatt- me. zögazdaságunk igen rossz termést takarítóit be. Érzékeny veszteség volt ez, amely veszélyeztette a dolgozók normális ellátását. Nem gondolhatunk elégedetten arra az életszínvonalra, amelyet az elmúlt esztendőben lakosságunknak bizíosíto1- tunk. Minden reményünk megvan rá, hogy az. idei jó terméscrcdmó nyék után jelentősen javíthatjuk dolgozó népünk életszínvonalát, fokozott abbén gondoskodhatunk tz ország lakosságáról.

—i A KÖZOKTATÁSÜGYI minisztérium közli, hogy június 28- án és 27-én az ország valamennyi általános iskolájában és általános gimnáziumában hittanbeiratások lesznek. (MTI)

— ADENAUER nyugatnémetországi bábkancellár Hallstein államtitkár kíséretében Párizsba utazó t-, hogy résztvegyen a Schuman-tcrv országok külügyminisztereinek értekezletén,- A BÉKE-VI LAGT AN ACS budapesti ülésén rcsztvelt román küldöttség hétfőn elutazott a magyar fővárosból.

— EGYIPTOMBAN az úgynevezett forradalmi párt és Nagib miniszterelnök bejelentette, hogy kikiáltják a köztársaságot. II. Achmed Faud csecscmökiralyt detroizálták. Három évi átmeneti időszakra Nagib lesz a köztársasági elnök, egyúttal megtartja a miniszterelnökségi tisztséget is. Az átmeneti időszak után népszavazást tartanak, amely dönt a köz- társasági államformáról és megválasztja majd a köztársasági elnököt is.

békéje, szabadsága, fejlődő együttélése még drágább számunkra ezután, mert látjuk: kik azok, akik a népek közötti béke, a szabadság és az emberi méltóság ellenségei, s tudjuk: kik ellen kell még éberebben őrizni a szabadságot, az emberi méltóságot és a békét. ígérjük, hogy nem felejtünk. A hősök példája megacélozza akaratunkat. A hősök áldozata megkeményiti szivünket. A hősök gonoszul elveszejtett élete arra tanít mindnyájunkat, hogy még határozottabban, még elszántabban, még bátrabban harcoljunk azért, amiért a Rosen- berg-házaspárnak meg kellett halnia: — a békéért, az életért!

A határozati javaslatot a nagygyűlés részvevői helyükről felállva egyöntetűen elfogadták.

— Bizonyos vagyok benne mondotta Darvas József —, hogy ez a kiállásunk jövendő harcunkban és munkánkban is meg fog mutatkozni, — majd bezárta az értelmiségi békegyülést,