Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-23 / 145. szám

Értelmiségi béfeegyWés a tadapesti Zenemivészetl Főiskolán Az Országos Béketanács hétfőn délután értelmiségi békegyülést rendezett a Zeneművészeti Főis­kola nagytermében. A hatalmas termet a békemozgalom jelvénye: égszínkék mezőben hófehér béke­galamb díszítette. ..Éljen a népek közti béke!“ — hirdette a felirat. A termet zsúfolásig megtöltöt­ték a magyar értelmiség képvise­lői. Eljött a békegy ülésre Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Altoma- re Iván élelmiszeripari miniszter. Részlvettek a gyűlésen Mihályfi Ernő népművelési miniszterhe­lyettes és Nánási László, az Or­szágos Béketanács alelnöke, Ben- ke Valéria, az Országos Béketa­nács titkára, valamint tudomá­nyos, művészeti és gazdasági éle­tünk számos kiválósága. Résztvettek a békegyülésen a hazánkban tartózkodó külföldi békeharcosok közül Jessie Street, ausztráliai Írónő, a Báke-Világta- nács irodájának tagja, U. Sara- nankara There ceyloni főpap, Desmond Buckle délafrikai néger békeharcos, a Béke-Világtanács tagjai-, Jacob Eisenstadt irraeli professzor, O. Reddy, a hindu küldöttség tagja, Mazhar Ali Khan, a „Pakistán Times“ szer­kesztője és még sokan mások. Hatalmas taps között foglalta el helyét a békegyülés elnöksége. Az elnökség tagjai sorában ott volt lija Erenburg, nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett, szovjet író, a Béke-Világtanács irodájának • tagja, Anna Séghers, nemzetközi Sztálin-békedijjal ki­tüntetett német Írónő, Lev Opa­rin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, Sir Sahib Szingh Sokhi indiai vezérőrnagy, Heriberto Jara mexikói tábornok, a Béke-Világtanács tagjai, Sibilla, Aleramo olasz költőnő és Mary Freeman amerikai békeharcos. A magyar értelmiség képviselői kö­zül az elnökségben foglalt helyet Arjdies Erzsébet Kossuth-dijas akadémikus, az Országos Béketa­nács elnöke, Lukács György Kos­suth-dijas akadémikus és Péter János református püspök, a Béke- Világtanács tagjai, Darvas József közoktatásügyi miniszter, a Ma­gyar írók Szövetségének elnöke, Kodály Zoltán kétszeres Kcssulh- d-ijas zeneszerző, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze. Illés Béla Kossuth-dijas iró és Bernáth Aurél Kossuth-dijas festőművész. Az értelmiségi békegyülést Dar­vas József nyitotta meg. A gyűlés első felszólalója Anna Seghers nemzetközi Sztálin-béke­dijjal kitüntetett német Írónő, a Béke-Világtanács tagja volt. A részvevők meleg tapssal köszön­tötték a hazánkban is jólismert kiváló német békeharcost. A nagy tetszéssel fogadott beszéde után Sir Sahib Szing Sokhi, indiai ve­zérőrnagy, a Béke-Világtanács tagja szólalt fel. Viharos taps köszöntötte a mik­rofonhoz lépő Ilja Erenburgot, a kiváló szovjet irót, a Béke-Világ­tanács irodájának nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett tag­ját. A gyűlés részvevői felállva lelkes tapssal fogadták. Illa irgítfsiiii MsiéúB Ilja Erenburg megköszönte a meleg fogadtatást, majd Magyar- országról szólva igy folytatta: — Nehéz volna ilyen országot nem szeretni. Milyen nagyszerűek, vi­dámak az önök gyermekei. És én most úgy beszélek, mint költő: milyen gyönyörűen zeng az önök nyelve. Én nem értek belőle sem- mit, de érzem tisztaságát, nemes­ségét, színét és erejét. Megkérdeztem, hogy kiknek fo­gok beszólni és azt hallottam, hogy itt összegyűlt ma Budapest értelmisége — folytatta Erenburg. — Ez a szó, hogy értelmiség, az én számomra nem szociális hely­zetet jelent, hanem magas érté­ket. Aki a békét védi, az elsősor­ban a kultúrát védi. Mi védelmez­zük az emberiség kultúráját, nemcsak az önök országának és a mi országunk kultúráját, hanem az egész földkerekség kultúráját. A fasiszták, tanítványaik és kö­vetőik ostobaságot beszélnek, ami­kor azt mondják, hogy a kultúra határai egybeesnek a nemzet ha­táraival. A kultúra inkább egy nagy zöld fához hasonlit. Minél erősebb és minél nagyobb, annál több ága és lombja van és beta­kar mindent, védelmez mindent, ami alatta van. Gyümölcseit a szomszédok is leszedhetik, sőt a vándorok is megpihennek alatta, és árnyéka nemcsak annak ad nyugalmát, aki táplálta, hanem a fáradt vándornak is. Amit a ma­gyarok adtak a világnak kultu­rális téren — most Petőfire gon­dolok, akit mélységesen megér­tek —, amit az oroszok adtak — gondoljunk csak Tolsztojra — vagy amit az angolok adtak — gondoljunk Shakespeare-re — az nemcsak a magyaroknak, az oro­szoknak és az angoloknak ad gyönyörűséget és erőt, hanem a világ minden népének. Amikor védelmezzük és megvédjük a bé­két, akkor minden országot és minden ország kultúráját védelmezzük. Minden ország hol­napját védjük, amely holnapot nem akarjuk rabságban, nem akar­juk és nem tudjuk sötétségben elképzelni, nem akarjuk és nem tudjuk sötétségben tűrni. Néhány szót, szeretnék mondani arról, hogy milyen kilátásai van­nak a békének és a békeharcnak. A világ az utóbbi időben valami­Kedd, I5Ö3 jun. 23, vei jobban érzi magát. (Derült­ség.) Csinálhatnak egyesek, amit akarnak, az emberiség békeaka­rata kezdi éreztetni a hatását. Darvas elvtárs említette, hogy en ezt a tavaszt a reménység tava­szának neveztem. Megtörténik, hogy márciusban olyan idő van, mintha szeptem­ber vége, vagy október vége ler­ne, azonban tudjuk, hogy már­cius és szeptember, vagy március és október között mégis nagy a különbség. Nem tudom, hogyan nevezik önöknél a vénasszóoyok nyarát (derültség), de akárhogyan is, a vénasszonyok nyarát <a- gyon nehéz összetéveszteni a ko­ratavasszal. Most nagyon változékony az időjárás, naponta háromszor-négy- szer megváltozik, hol a nap süt, hol az eső esik, de lehet akármi­lyen változékony az időjárás — ez nem ősz, ez tavasz. Szomorú, de semmiesetre sem a reményeket megtépázó szavak­kal kell végeznem. Meg kell itt emlékeznem arról, hogy három nappal ezelőtt a Sing-Sing fegy- házban esztelenek és gyilkosok hogyan gyilkoltak meg két becsü­letes, ártatlan embert. Azt hiszik, hogy ezzel a gyil­kossággal az idő kerekét vissza­fordítják oda, ahol hat hónappal ezelőtt volt, amikor a hangulat és a helyzet olyan volt, hogy azt hittük, háború előtt állunk. Ha ezt akarják, tévednek és tervük nem fog sikerülni. A reménység első lángjait el akarták oltani két becsületes, ártatlan, tiszta ember vérével. De a vér nem viz. Meg­történhetik, hogyha vért ontanak a lángokra, azok nem elalszanak, hanem magasabbra csapnak. (Taps) Kövessünk el mindent, hogy a Rosenberg-házaspár két árvája békés, építő, boldog világban él­jen. (Taps.) Az.'t mondják, hogy nagyon nehéz a jövőért élni( nagyon elvont dolog a jövöéri élni. Minden ember a va­lóságban akar élni, nem elvontan, és igaza van annak, aki a valóságban akar élni. Déliét a gyermekeink még. is a jövendőt jelentik éspedig a valódi jövendőt. £s ki nem hajlandó élni és dolgozni azért, ki nem haj­landó áldozatot hozni azért hogy gyermekeink ne ismerjék meg, ne lássák azokat a dolgokat, amelyeket mi lá tunk és átéltünk? Ezért- har­colunk mi olyan elszántan, köret­kezet csen a békéért és ezért bízunk mi olyan rendíthetetlenül a jövendő­ben és a békében. Mi tudjuk, hogy vannak őrülték, akik háborút akar­nak. Ezeket az őrülteket nem tud. juk kigyógyitani de eltávoliíani, izolálni tudjuk és az örültek nem fogják tudni meggátolni, hogy a békét akaró népek egymásra talál­janak és egymás akaratát fokozva a békó: győzelemre vigyék. Bocsássanák meg az elvtársak, hogy ilyen kötetlenül közöltem ér­zéseimet és gondolataimat. Ezek be­csületes érzéseket és szerétetet fejez, nek ki önök iránt. Tiszta szivböl ki. vánom önöknek a békét, a nyugal­mat, az ópitö.munka sikereit és ered­ményeit, tiszta szívből kivánom önöknek a békés és boldog életet (Viharos taps). Ilja Erenburg szavait feszült figyelemmel hallgatták a gyűlés részvevői. Szinte minden monda­ta után felcsattant a lelkes taps Amikor beszédének végére ért, a jelenlévők felállva, hosszú perce­kig zugó tapsviharral üdvözölték a nagy szovjet békeharcos irót. Ezután Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tágja terjesztette elő a gyűlés határo­zati javaslatát. Határozati {avasEat A budapesti értelmiségi béke- gyülés, a magyar békeszerető em­beriség képviseletében az egész dolgozó magyar néppel együtt csatlakozik azoknak megszámlál­hatatlan seregéhez, akik a föld egész kerekségén egyöntetű tilta­kozásban Ítélik el az ártatlanul kivégzett Rosenberg-házaspár meggyilkolását. A világ népei a béke biztató jeleinek örülnek, a békéért uj vállalkozásokra ké­szülnek. Ez a merénylet pedig nemes célokért küzdő két hősies élet kioltásával zavarni és mér­gezni akarta a népek együttélé­sét. A koreai hadifoglyok erősza­kos visszatartásával, a berlini pro­vokációval és a Rosenberg-házas­pár kivégzésével a békétől rette­gő háborús uszitók erőt akartak mutatni, pedig gyávaságukat és az erőtlenségüket bizonyították be. Megfélemlítést akartak elő­idézni a béke híveinek seregében, pedig — szándékuk ellenére — uj munkára és küzdelemre ser­kentették a béke híveit. A népek — POPOVICÍS, titoista külügymi­niszter Becsbe utazik, hogy Gruber osztrák külügyminiszterrel, az oszt. lók kancellárral és kÖB'ársasági el­nökkel tárgyaljon egy jugoszláv ősz rák szerződésről. — SVÁJC, India és Svédország az ! gyesük Allamol; tudomására hozta, hogy továbbra is kész résztvenni a semleges hadifogoly-hazatelepít esi bizottság munkájában. — MARK CLARK tábornok, n'z ENSz-csupa'ck parancsnoka Szö­ulija érkezett ós megbeszéléseket folyhatott Li Szín Manual. IDŐJ A R A S JELENTÉS Várható időjárás: fokozódó déli dél­utáni felhőképződés. Több helyen, főleg holnap, záporeső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénkebb déli-délnyugati szél. A meleg tovább tart. Várható hőmérsék­leti értékek: reggel 14—17. délben 28— 31 fok közölt. A vezetők állandó kötelessége* gondoskodás a dolgozókról (Az alábbiakban részteleket köz­lünk cl ,,Szabad klip” vasár napi ve­zércikkéből.) A kommunista pártok ereje abban van, hogy a legszorosabb kapcsolat­ban állnak a dolgozó tömegekkel, is­merik érzéseiket, vágyaikat, igény ei­let és politikájuk meghatározásában a dolgozó nép érdekeit követik. Ez a tulajdonsága képessé teszi a kom- munista pártot arra, hogy megér­hesse magát a dolgozó tömegekkel, vezetni tudja őket, a dolgozók pe­dig önként, szívesen kövessek a pár­tot. A dolgozókról való gondoskodás politikája azonban csak akkor érvé­nyesülhet teljesen, ha valamennyi ve­zetőnket az emberről való szakadat­lan gondoskodás szelleme hatja át. Gazdasági és párt vezetőink rendel­keznek azokkal az állami eszközök­kel, amelyeket a dolgozó nép életvi­szonyaink megjavítására szánunk; ők ellenőrzik a különböző intézkedé­sek betartását, ők érintkeznek min­dennap a dolgozókkal; az emberek problémái, ügyes-bajos dolgai az ő kezükben vannak letéve. A párt- és az állam egyre hatékonyabb törek- véso a nép életviszonyainak megja­vítására nem sikkadhat el egyes vezető funkcionáriusok közönyén, megneméHésén. a dolgozókról való gondoskodás politikai irányelve és a vezetők gyakorlati magatartása között semilven törés, semilyen elté­rés nem engedhető meg. Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok párt-, állami és gazdasági vezetőnk nem fordít kellő figyelmet a dolgozók jogos ig"én veire. Az ipa­ri üzemek vezetői, tanácsfunkcioná­riusok, pártszervezetek vez-e'-öi sok­szor annyira .beletemetkeznek'‘ a termelés gondjaiba, hogy eközben megfelejíkeznek a dolgozókról,, az élő emberről. De nemcsak „elfelejt­keznek", sokször tudatosan elhanya­golják ezt az elsőrangú ügyet. ,,A termelés mindenekelö-i" — ezzel a jelszóval hárítják el maguktól a dolgozók jogos — látszólag a ter­meléssel össze nem függő — igé­nyeit. Lebecsülni, másodrangu kér­désnek tekinteni a dolgozók min­dennapos gondjait — a munkásosz­tálytól való elszakadás jele, jobbol­dali opportunista, embertelen vonás így csak a kapitalizmusban néztek az emberre, ahol '— mint’ Sztálin elvtárs egyik beszédében említette — „a barmot jo-bban sajnálják, mint az embertAz ember emberhez való lelketlen, burzsoá viszonya a mi or­szágunkban tűrhetetlen, a munkás­osztály államában a vezető a dol­gozó nép megbízottja, ezért köteles­sége törődni a dolgozók mindennapi élőiével. A gazdasági vezetőknek nagy kö­rültekintéssel kell gondoskodniok a dolgozók egészségéről, a munka biz­tonságáról. A jó üzemi vezető gyfik-. ran körüljárja a műhelyeket, maga győződik meg arról, hogy nincse- nek-e a munkások kitéve baleseti veszélynek, tiszta, egészséges körül­mények között dolgoznak-e. A jó gazdasági vezető a legszigorúbb 'takarékosságot valósítja meg üze­mében, de nem tűr meg szűkmarkú­ságot a munkavédelmi beruházások­nál, nem fukarkodik, ha a dolgozók egészségéről van szó. A jó vezető úgy tekinti a gyár., az állami gazdaság kollektíváját, mint saját családját és úgy óvja a dolgozók egészségét, biz­tonságát, mint saját családjáét. Gazdasági, állami és párt szervezeti vezetőinknek biziositaniok kell a dolgozók számára időt és lehetőséget a pihenésre, szórakozásra és műve­lődésre. Nem szabad eltűrni, hogy a dolgozók rendszeresen túlórázza­nak, hogy szabadidejüket feleslege­sen az üzemben töltsék. Hozzá kell segíteni a dolgozókat ós családjukat a barátságos és kényelmes otthon­hoz : példás rendet és tisztaságot kell teremteni a munkás-lakótelepe­ken c-s szállásokon, gondoskodni kell kulturális és szórakozási lehetősé­geikről. Számos példa van azonban arra, hogy a vezetők egykedvűen mennek el az ilyen ügyek mellett, sőt sokszor valamiféle alacsonvabb- rendü, lealázó dolognak tartják, hogy nekik ilyen ügyekkel törőd­niük kell. Tornyospálca község ta­nácsának vezetői például nem akar­ták elősegíteni a dolgozó családok nyu­galmát gondtalanabb életét. Nem törődtek azzal, hogy befolynak-e a község bevételei, s ezzel megfosz­tották a falu lakosságát a napközi- otthontól, óvodá'-ól, amelynek már ujükcidnio kellene. A legkisebb panasz, a dolgozót ért legapróbb sérelem is megérdemli, hogy- nagy figyelemmel ós gyorsa­sággal vizsgáljuk ki. Ebben a kér­désben nem tűrhetünk meg semmi­féle kibúvót. Nálunk az egyszerű munkás sérelmét olyan odaadással ós készségesen kell orvosolni, ahogy az urak országának hatóságai a be­folyásos emberek, nagytőkések ügyé­ben jártak el. Ezeknek a feladatoknak az ellátá­sa tagadhatatlanul' komoly követel­ményt jelent vezető funkcionáriusa­ink számára. Sikeresen megvalósí­tani ezeket a feladatokat csak ak­kor lehet, ha a vezetők viszonya a dolgozókhoz jó, elviársias, ha veze­tési módszerük helyes, kommunista módszer. Minden vezető több ember munkáját irányítja, nagy felelőssé­get- hord a vállán, s ezért- munká­jában nélkülözhetetlen a szigorúság, az igényesség. De az igényesség a munkában nőni válhat ridegséggé, érzéketlenséggé, szenvt elenséggó a dolgozók egyéni problémáival szem­ben. A jó vezető a dolgozóban nem egyszerűen ,,a termelőt", „a mun­kaerőt" látja, hanem az érző em­bert is, akinek vágyai, gondjai van. nak, akinek öröme, bánata lehet, s ezért meg kell hallgatnia problémá­it. A vezetéshez okvetlenül szükséges bizonyos nagyvonalúság, olyan tulaj­donság, hogy a vezető ne merüljön cl az apró-cseprő ügyekben, rajta tartsa kezét a leglényegesebb dolgo­kon. A nagyvonalúság azonban nem jelentheti azt, hogy a vezető közöm­bös lehet a dolgozók életébe vágó, sokszor jeleni éktelennek tűnő ügyek iránt. Ezekből a látszólag jelenték­telen ügyekből tevődik össze a dol­gozók mindennapos ogyéni clc'e. A háborúban a jó parancsnok sokat- és behatóan foglalkozik katonáinak mindennapi élé tévői, meghallgatja őket da segít- rajtuk. Az ilyen pa­rancsnokot szeretik a katonák, az ilyenekről mondják, hogy a harco­sok „tüzbe mennek érte". így kell vezetni a gazdasági és államügyek minden posztján, hogy a dolgozók úgy érezzék: vezetőjük gondjukat viseli, s ezért szívesen dolgozzanak vele. A szocializmusban és a szo­cializmust építő államban a veze­téshez nem elegendő a szakmai tu­dás, a határozottság, az erély — ezenkívül még valami szükséges: érző szív az emberek problémái iránt, a dolgozókkal való ogybe- íorrottság. Az a vezető, aki nem szereti az embereket, sakkfigurfinnk nézi őket, nem méltó a reáruházott- bizalomra. Az elmúlt esztendőben a rendkí­vül kedvezőtlen időjárfts miatt- me. zögazdaságunk igen rossz termést takarítóit be. Érzékeny veszteség volt ez, amely veszélyeztette a dol­gozók normális ellátását. Nem gon­dolhatunk elégedetten arra az élet­színvonalra, amelyet az elmúlt esz­tendőben lakosságunknak bizíosíto1- tunk. Minden reményünk megvan rá, hogy az. idei jó terméscrcdmó nyék után jelentősen javíthatjuk dolgozó népünk életszínvonalát, fo­kozott abbén gondoskodhatunk tz ország lakosságáról. —i A KÖZOKTATÁSÜGYI mi­nisztérium közli, hogy június 28- án és 27-én az ország valamennyi általános iskolájában és általános gimnáziumában hittanbeiratások lesznek. (MTI) — ADENAUER nyugatnémetor­szági bábkancellár Hallstein állam­titkár kíséretében Párizsba utazó t-, hogy résztvegyen a Schuman-tcrv országok külügyminisztereinek érte­kezletén,- A BÉKE-VI LAGT AN ACS bu­dapesti ülésén rcsztvelt román kül­döttség hétfőn elutazott a magyar fővárosból. — EGYIPTOMBAN az úgyne­vezett forradalmi párt és Nagib miniszterelnök bejelentette, hogy kikiáltják a köztársaságot. II. Achmed Faud csecscmökiralyt detroizálták. Három évi átmeneti időszakra Nagib lesz a köztársa­sági elnök, egyúttal megtartja a miniszterelnökségi tisztséget is. Az átmeneti időszak után népszava­zást tartanak, amely dönt a köz- társasági államformáról és meg­választja majd a köztársasági el­nököt is. békéje, szabadsága, fejlődő együttélése még drágább szá­munkra ezután, mert látjuk: kik azok, akik a népek közötti béke, a szabadság és az emberi méltó­ság ellenségei, s tudjuk: kik ellen kell még éberebben őrizni a sza­badságot, az emberi méltóságot és a békét. ígérjük, hogy nem felejtünk. A hősök példája meg­acélozza akaratunkat. A hősök áldozata megkeményiti szivünket. A hősök gonoszul elveszejtett élete arra tanít mindnyájunkat, hogy még határozottabban, még elszántabban, még bátrabban harcoljunk azért, amiért a Rosen- berg-házaspárnak meg kellett hal­nia: — a békéért, az életért! A határozati javaslatot a nagy­gyűlés részvevői helyükről feláll­va egyöntetűen elfogadták. — Bizonyos vagyok benne mondotta Darvas József —, hogy ez a kiállásunk jövendő harcunk­ban és munkánkban is meg fog mutatkozni, — majd bezárta az értelmiségi békegyülést,

Next

/
Thumbnails
Contents