Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-16 / 139. szám

I

Megkezdődött a Béke-Yllágtanacis budapesti ülésszaka

rA Békc-Világtanács tagjainak lelkes tapsa közepette foglaltai; helyet ez elnöki emelvényen Eugenie Cotton asszony, Kv.o Mo'-zso, Gábriel SArboussier, a BVT áléin ők ei, Jean La ff ifi-e' a BVT főtitkára,, Emi Sfliao, Folamede SoTs'ari, Ivor Montague, a BVT titkárai, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Békebizolitság elnöke, Hja Erenburg, Ikuo Ojcvma és Izabella Blume, nemzetközi Sztá- lin-békedijasok, valamint Louis Saillmt, a CGT főtitkára, Branca FitálíO, a Brazil KőszövOtség elnöke, Jan Mukarovski, a prágai Ká- roly-egyetem rektora, Jessie Street, az ausztráliai bclremozgalom vegre- hajiábizoUságának tagja, Ausztrália EÉSz-delegációjónak tagja ■— a BVT Irodájának tagjai, íves Farge özvegye Anna Seghers, a nőmet békeharcosok bizottságának. elnöke, nemzetközi Sziólin-békcdijas, Emanuel- d‘Astier de la Vigene, Antoine labet,, a libanoni- bélcsbisottság elnöke, Biccardo Lombardi olasz képviselő, I. C. Endicolt.lelkész, a kanadai bckebizotlság elnöke, Wilhelm Elfers, a „németek szövetségének“ elnöke,- Laurent Casanova, Emilio Sereni, a BVT tagjai, Jacques Denis, a DIVSz főtitkára, Sir Sa hid- Sing •Sokhey, indiai vezérőrnagy és még mások,

A. Béke-Világi anács tagjai közt ott volt az ülésen- Nyikohij moszkvai metropolita, Eormize Malimonds, az iráni békemozgalom főtitkára, Wiktor Kíosiewicz, a, lengyel szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Valerian Záhar-i, román metropolita-. Ott volt a meghívóik- vendégek között Jose Vedurelli, chilei festőművész, J, V, Tarle akadémikus, A. M. Fankrátóva, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, F. M. Tretyakov, a történettudomány dokt&rá, a magyar i ö rtén észkor g rcssz ásón

rósztvett szovjet küldöttek is.

Feszt-veit az ülésen Andics Erzsébet Kossn-th-dijas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, Jjukács GtjÖrgy Kossuth-dijas akadémikus és Péter János református püspök, a- BVT tagjai. Meghívott vendégként ott volt Győré József belügyminiszter, Erdey-Gruz Tibor felsőoktatási miniszter, Darvas József közoktatás- ügyi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára-, a politikai és kulturális élet számos más képviselője, Kossuth-díjasok, kiváló münkásolt.

válik, ha megtalálja benne helyét minden nemzet,

Ázsiában és Európában súlyos kérdések várnak megoldásra. Dél - ■ kelet.Ázsiában I év óta háború folyik és más tűzfészkek is léteznek. Ezeken a helyeken a békét és a feszültség enyhülését csak tárgyalások I utján és a népek önrendelkezési jogának tiszteletbentartásával érhet- ! jlik el.

Európában Németország ketté van osztva és meg- van szállva. Ausztria is megszállás alatt van.

1 Ezeket az országokat katonai koali ciók szeretnék maguknak megnyerni Ennek az állapotnak tárgyalások

ú ján kell végctvelni, de tiszteletben tartva ezen országok független, ségét, ugyanakkor gondoskodni kell mindkét ország biztonságáról.

— Az utóbbi idők győzelmei és reménységei nagy büszkeséggel töltenek el bennünket. Ez mega övök edett felelősséget hárít reánk. Emberek milliói, akik megszabadultak a féle- lemtől ’és bizalmatlanságtól, azt akar. jákDiogy a béke és a barátság felé vezessék őket — fejezte be beszédét Emanuel d‘Astier de la Vigerie,

Ezután Jean Laffitté, a Béjce-Vi- lágtanács főtitkára tartotta meg beszedet,

•Teán Laffiüe beszéde a napirendi és fig-yrendi indítványokról

A B'éke-Világtanács Irodája teg- nap összeült, hogy megvizsgálja a napirendi indít vány oka E, valamint az ülésszak általános ügyrendjére vonatkozó intézkedésekét. A napirendi indítványok, amelyek két fő kérdés, re vonatkoznak, a következők:

1. A tárgyalások és nemzetközi feszültség enyhülése,

2. A Béke-Világtatíács szerepe és összetétele.

Ezek az indítványok bizonyos magyarázatot igényelnek, különösen az első pontot illetőén. Az Iroda helyesnek tartaná, lia az első pont

szerepében vizsgálnék meg mindazokat a, fontos kérdéseket, amelyeket eredetileg munkánk folyamán kíván, tűnk ;megvitatni. Valóban, mindezek a kérdések — akár a koreai fegyver, szünetről, vagy a jelenleg még folyó háborúk befejezéséről, akár a német vagy á japán kérdés békés megoldásáról, akár? a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolásokról, akár

pedig a függetlenség és a biztonság

kérdéséről van szó — azzal a népek előtt mindinkább nyilvánvaló ■ szükségességgel függnek össze, hogy a békés tárgyalások szelleme mindenütt és minden kérdésben, ahol erre újabb lehetőségek kínálkoznak, győzedelmeskedjen az erőszakos megoldások felett. E kérdések kapcsolódnak egy lehetséges nemzetközi enyhülés jelenleg nyitvaálló távlataihoz is,

A napirend elfogadása után Jean La f fit te ismertette a Béke.Világ- íakáca üléseinek rendjét és körvonalazta a megalakítandó bizottságok működésének ügyrendjét, Hangsúlyozta, hogy mind a bizottságokban, mind az üléseken mindenki felszólalhat és kifejtheti véleményét

Jean Laffitté után Kuo Mo.zso, ff Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya közigazgatási tanácsának alelnöke, a Béke-Világta- nács alelnöke beszélt.

i.

'

A koreai fegyverszünet és a távolkeleii kérdés békés megoldása Kuo Mo*zso felszólalása

Emanuel d’Astíer de la Vigeríe megnyitó beszéde

Mindannyiunk nevében köszöntőm a békemozgalom magyar tágjait és megköszönöm nekik azt a meleg és lelkes fogadtatást, amelyben a Béke-Világtanács jelenlegi budapesti ülésének részvevőit részesítették. — A szónok ezután elmondotta, hogy . Joliöt- Cüfié, a Béke-Világtanács elnöke betegségé, Pietro Nertni alelnöki pedig az olasz választások és a politikai helyzet miatt nem tudott megjelenni az ülésszakon.

A továbbiakban felhívta a figyelmet a Népek Békekongresz- szusára, amely lehetővé tette, hogy felvegyék a már-már reményét vésztett tárgyalások fonalát és a hónapok óta megakasztott tárgyalások útját megnyitotta. A Népek Kongresszusán elhangzott viták uj légkört, teremtettek, az előzetes tárgyalások megindultak. Keletén a Szovjetunió kormánya ünnepélyesen bejelentette: minden kérdés békésen megoldható, nevezetesen az Egyesült Áll amok - kál is. Nyugaton Eisenhower, aki a New-York Herald Tribune szerint meg akarta ragadni az alkalmat, amely a világ számára kinálkozcít. választ adott, megtörve a hosszú csendet.

Ez a két esemény, az újra kezdett fegyverszüneti tárgyalások és a megkezdett párbeszéd azért volt lehetséges — folytatta a szónok —« mert megelőzte őket a béke erőinek nagy bécsi találkozója, melynek lefolyása nagy visszhangra talált a népek körében, így a március óta kialakult uj helyzet nagy reményekét nyújt a világnak. Eddig bizalmatlan vagy elfásult embermi 11 iókat nyert meg a megbeszélések szelleme és eszméje. A félhivatalos lapokban, amelyek sohasem mondtak le az erőszak politikájának távlatairól, megváltozott a hang. A remény- ég, per. enyhülés, a feszültség felengedése foglalja el lassanként a hidegháború helyét.

Ma már* nemcsak 600 millió ember csatlakozik egy olyan felhíváshoz, mint amilyen a berlini volt: a világ népeinek többsége ismeri fel a szükségességét és lehetőségét a tárgyalások utján való

megoldásnak és fordul a mi eszméink felé.

A békemozgalom nem profesz- szorok gyülekezete, akik elvonatkoztatott békeformulákat állapítanak meg. Ez nem diplomaták gyülekezete, akik a szerződések tartalmát és a tárgyalások formáját dolgozzák ki. Ez élő mozgalom, s olyan észszerű eszméket használ fel, amelyek a békeszerető emberiség közkincsét képezik. Megmutatja, hogy ezek az eszmék nem ábrándok. Felszólítja a közvéleményt és a népeket, hogy ezeket az eszméket juttassák érvényre kormányaikon keresztül. Óvakodik minden formalizmustól. Megragad minden, a béke érdekét szolgáló uj kezdeményezést, bárhonnan származzék is az, akármilyen körből, vagy akármilyen kormánytól induljon is ki.

Ezek az egyszerű és észszerű elgondolások mindig ugyanazok; az erőszakhoz való folyamodás elítélése a nemzetközi kapcsolatokban; a tárgyalások, találkozások és a kereskedelmi kapcsolatok szükségessége; a különböző rendszerek és társadalmi formák békés együttélésének lehetősége; a nemzetközi együttműködés szükségessége; a lefegyverzés szükségessége.

Ebben a szellemben a Béke-Világtanács két tanulságot merített az utóbbi eseményekből, ha azok az egyszerű eszmék, amelyeket terjesztettünk, most újra több- millió embert hódítottak meg, ha a békemozgalömmal szemben a közvéleményben szított közömbösség, vagy ellenállás megszűnik, vagy csökken, most uj módokat. kell találnunk árra, hogy bevonjuk a békemozgalomba mindazokat az embereket, szerepeteket, akik az események, által felvilágosulva a tárgyalás lehetőségének és szükségességének Inda tára ébrednek.

Az öt nagyhatalom közötti egyezmény, amit mi békepak- tumriak neveztünk el, a legfontosabb célkitűzés marad. A Béke-Világtanács irodájának legutóbbi ülése óta az események méginkább megerősítették az ott kifej lett elemzések helyességét.

Kina és a Szovjetunió konkrét javaslatai, az indiai kormány ismételt erőfeszítése visszhangra találtak a legtöbb nyugati országban.

Sir Winston Churchill a nagyhatalmak legmagasabb síkon történő találkozását javasolta. Beszédében hallgatólagosan elismerté — amit mi j már Berlinben hangoztattunk — hogy ne,m leheti a saját biztonságunkat mások biztonságának fenyegetésére alapozni, ^ttlee, az ellenzék vezetője, követelte Kina felvételét- az Egyesült NeniZe'-ek Szervezetébe, az egész parlament helyeslése közepette. A skandináv miniszterelnökök egymás után támogatták Churchill javaslatát. Néhány héttel később a brit nemzefközösség miniszterelnökei négy fontos javaslatot tettek: négyhatalmi konferencia összehívása még az ősz előtt; ne szabjanak semilyen előzetes feltételt a szovjet kormányhoz intézett meghívás elé; a szovjet és nyugán szavatosság keretében javasoljanak megoldást a német kérdésre; Kínál vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

Végül Franciaországban Mendes- France, kijelölt miniszterelnök, a nemzetgyűlés többségének tapsvihara közepe'-te rámutatott az ország külpolitikája megváltozásának lehetőségére, elismerte, hogy a tárgyalás Indokínában és a katonai kiadások terhének megkönnyítése szükséges.

Most már az öt nagyhatalom egyike sem tehelttc meg főbbé, hogy nyíltan is tudomásul ne vegye a népek béke- akaratát Ez a jelenlegi helyzetnek egy fő jellemvonása és a nti erőfeszítéseink következménye. Ez a mi bizakodásunk egyik oka.

Ámde még jelentős erők állnak szemben közvetve, vagy közvetlenül a tárgyalással, és ha megritkulnak is soraik meakehőzik erőfeszítésüké:.

Nem szabad, hogy ezek az erők győzedelmeskedjenek. N% ENSfe- Etek nem szabad gyengülnie, tagy megszűnnie. A békcmozgalom egyik- legnagyobb feladata, hogy szüotoíe. 1 nüt kinyilvánítsa ragaszkodását egy : nemzetközi szervezeten belüli együttműködéshez. Egyetlen nemzet sem ferdiihat hátat ennek a szervezetnek. Ez a szervezet csak akkor vé gc’/.itef valóban eredményes munkát, ha valóban nemzetközi jellegűvé

— Bármilyen vitás nemzetközi kérdést békés tárgyalások és kölcsönös eszmecsere utján meg lehet és meg kell oldani. Ez az egyszerű gondolat világszerte mind több ember helyeslésével találkozik.

— A vitás nemzetközi kérdések megoldására irányuló minden épitőszellemű lépés és intézkedés a háborús veszély csökkenését vonhatja maga után és hozzájárul a fegyverkezési hajsza által okozott gazdasági válság levezetéséhez egyes országokban.

Kuo Mo-zso nagy vonalakban ismertette a hadifogolycsereegyezmény főbb feltételeit.

— Az egyezmpny szelleme világosan bizonyltja — folytatta Kuo Mo-zso — hogy az úgynevezett kényszerű hazatelepités — amelyet annyit emleget az Egyesült Államok propagandája — a valóságban minden alapot nélkülöz.

— A hadifoglyok hazatelepitésé- nek kérdésében igy elsősorban azon van a hangsúly, hogy ä hadifoglyot őrző fél részéről megakadályozzák a kényszerű visszatartást.- Különösen nem hagyható figyelmen kívül, hogy Li Szín Man klikkje ellenállását hangoztatja a hadifoglyok hazatelepitésére vonatkozó szerződéssel szemben. A Li Szili Man klikknek a fegyverszüneti tárgyalásokon részvevő tagja Harrison tábornokhoz, az amerikai küldöttség Vezetőjéhez intézett, május 29-én nyilvánosságra hozott levelében fenyegetően jegyzi niég, hogy „azok a hadifoglyok, akik nem hajlandók magukat a kommunista uralomnak alávetni, esetleg fellázadhatnak az indiai csapatok élten,"

—■ A Li Szín Mán-klikk ilyen- tapogatózással próbálkozik, hogy a hadifoglyokat erőszakkal visszatartsa. Mindenkinek aki szivén viseli a koreai kérdés békés rendezésének ügyét, továbbra is éberen kell őrködnie azon. hogy az Egyesült. Államok kormánya komolyan eleget tegyen a reáháruló kötelezettségeknek, hogy biztosíthassa a hazatelepitési bizottság sikeres munkáját a rábízott feladatok végrehajtásában.- Korea békés egyesítésének megvalósításához az szükséges, hógv kivonják a Koreában állomásozó összes idegen csapatokat, ideértva a kinai népi önkénteseket is. A koreai népnek — békés keretek között — magának kell döntenie problémáiról, A koreai kérdés reális megoldásának ez a fő elve & rendkívül fontosságú az egész Távol-Kelet békéjére és biztonsá-> . gára nézve is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ugyanakkor, t amikor Li Szín Man klikkje éré- % lyesen tiltakozik a hadifoglyok ha- i zatelepitésére vonatkozó egyez- - mény ellen, akkor amikor a fegyverszünetet még nem írták alá és úgynevezett magasszinvonalu politikai értekezlet várható, Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke váratlanul levelet intézett Li Szín Manhoz, s e levélben kijelenti, hogy a koreai fegyverszüneti egyezmény aláirása után az Egyesült Államok készek Li Szin Man klikkjével kölcsönös védelmi szerződést kötni,

— Szamos, eddig észlelt olyan jelenségre szeretnök felhívni a figyelmet, amelyek szükségessé teszik, hogy a távolkeleti népek és a világ összes békeszerető népei éberek legyenek.

— Dulles és az Egyesült Álla- . : mok kormányához közelálló más

háborús beállítottságú elemek szavai és tettei azt bizonyítják, hogy | távolkeleti agressziós szövetség \ megszervezésére, Ázsia megosztási ' tervének kidolgozására és arra készülnek, hogy megvalósítsák álmukat: az ázsiaiak egymás elleni harcát. Szavaik és tetteik azt is t bizonyítják, hogy feltett szándé- \ kuk Taivannak, a kinai területnek további megszállását fenntartani. Csang Kaj-sek klikkjéhez bűntársként szegődni és annak támogatást nyújtani a kinai nép ellen. Nem kétséges, hogy ez a terv rendkívül népszerűtlen a Távol- Keleten és egész Ázsiában s feltétlenül e területek népeinek ellenállásával találkozik.

Kuo Mo-zso beszédének folytatására és a további hozzászólások is. mertotcsére szerdai számunkban viss- szatérünk.

UrdeT-Crruz Tibor ütfrözltf beszéde

rA Béke-Világianács ülésszakát tíz éhtöklő Emanuel dlA'dtier de la Vi- gerie francia küldött, a Béke-Vildg- tanács tagja nyicötíta meg, majd Erdey-Gruz Tibor felsöoktatás-i miniszter köszöntötte a magyar nép és a magyar kormány nevében az ülés. szák részvevőit.

— Hölgyeim és Uí-ítini! Kedves Vendegek!

— A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében, szeretettel köszöntőm a Béke-Világtanácsot — kezdte beszé. dét,

—■ Az Önök nemes testület© korunk' legnagyobb mozgalmának irányi fészer ve. — Utalt afra, hogy e mozgalom részvevői és a Béke-Vrlűg- tánácsnak tagjai különböző nemzetekhez tartoznak, különböző nyelveken beszélnek, különböző gazdasági és politikai rendszerekben élnek, különböző nézeteket vallanak, ae közös és megingathatatlan a véleményük, hogy a háború minden jóakarata, dolgos ember számára csa. ■pásti jelent, és sziklaszilárd az a

meggyőződésük, hogy e csapás a világ mai viszonyai között nem °1 Kei'tHííefetlen, hogy a béke megóv - 1 ható és meg is kell óvfti.

Megemlítette, hogy a Népek Bé- kekongresszvtsán alakított nemze‘ közi bizottság az összes kormányok támogatását kérte ahhoz, hogy lét. rejöjjön' az öt nagyhatalom tár- : gyalusa a vitás kérdések békés rendezésére. Kijelentette, hogy a Ma- ■ gyár Népköztársaság kormánya ■egyetértését fejezte ki e felhivás- ! sál, niert alkalmasnak tartja a békés megegyezés utjának egyengetésé- re. A magyar nép és kormánya teljes erejével támogat minden kezdeményezést', melyek célja a nemzetközi feszültség enyhítése.

Rámutatott arra, hogy hazánkban is nap mint nap újabb tömegek csatlakoznak a béketáborhoz. Nerö- : csak a békebizotrsúgok száma nő folytonosan, hanem erősödik né- ; piáik békeakaratának alkotó tettekben való megnyilvánulása is. Á magyar népben elmélyült a nemzetközi szolidaritás érzése, mind magasabbra lobban benne a békeákarat lángja, és ezért lelkesedéssel tölti el a Béke-Világ1 anáes budapesti ülésszaka.

— A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében szivöl kívánom, hogy tanácskozásaik az eddigieknél is nagyobb eredményekre vezessenek. Nagy célkitűzéseikben, nemes munkájukban most és á jövőben mindig számíthatnak a magyar nép áldozatkész közreműködéséi e.

Ezután I.Zabellé Blume belga képviselőnő, a Béke-Világ'tanács titkára emlékeze-H meg a nemzetközi béke- mozgalóm kiváló harcosáról, Evés Barge elhunytáról. ízábelle Blú-me szavalt a jelenlevők felállva hallgatták végig.

Ezt Tcövefögn Emanuel d/Astié-r de la Vigerie a Béke-Tilágtanács tagja tartott megny&ó beszédet. Az emelvényre U-pö szónokot a küldöttek lelkes tapsa fogadta és beszédéi is többször sZákifoffla meg a taps.