Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

A márohföldi Haladás tsz asszonyai között Huszonhat kapa csillan meg a hegyek mögé "Ubujni készülő nap arányló fényében, 28 asz- szony mosolya, Győrök Sándort lé elvtársnő, bri- gáduezető kézszoritása fogad bennünket. Az előbb egy pillanatra megálló keze újra mun­kára lendülnek. Gyórekné elvtársnő büszke örömmel néz végig az asszonyokon: — Nálunk olyan dolgos nép van., amilyen nem sok helyen van. Reggel egy másik táblában egy és félholdat megkapáltunk, aztán átjöttünk ide. Ez 21 hold, de negyedóra múlva ezt is befejez­zük, azután még elmegyünk egy másik táblára, — Pedig nincs is Üt minden asszony, -r- szól közbe Tóth Farkasné — két asszony a lovak előtt jár, burgondirépút kapálnak. Keltő sertés- gondozó, három pedig gulyás... Nincs olyan asszony náluk, aki nem dol­gozik. bármilyen öreg is. Két idősebb asszony « csirkék mellett gondozó, az idősebbek gyen­gébb munkára vannak beosztva. Megy is min- denhol a munka. A kukorica kapálását befejez­ték, a takarmányrépa és napraforgó kétszeri ka­pálást kapott már. A növényápolást az asszonyok végzik, a férfiaknak máshol is akad munka bő- ven. Több mint 50 holdat kaszáltak, egy jórésze ennek föl is vau takarva. 27 hold növényápolást géppel végeztettek. Először a környéken. Erre nagijon büszkék. Gyorsan halad a munka, szaporodik a mun­kaegység. — Orbárfvé elvtársnőnek mennyi munkaegy­sége van? — Nem sok, — válaszol zavartan. — Mondd meg hát, miért van kevés munka­egységed, — biztatják a többiek. _ Hát azért, mert eltörött a kezem és hosz­sz u ideig nem tudtam dolgozni. így csak 50 munkaegységem van eddig, de igyák ezek. be akarom hozni a lemaradást. A többi asszony­nak sokkal több van. — Könye hajosnénak kilencven. Cselte Kal- mánnénak pedig 100 munkaegysége volt már az elmúlt héten. Van olyan asszony, aki 150 munka­egységnél is többet szerzett. — Kevés asszony lesz, aki nem éri el a 200 munkaegységet, — szól közbe boldogan Gyö- rekné —■ 20 asszonynál többnek lesz 200 munka­egysége. Azért mondtarn is nekik, — folytatja, miközben ügyesen jár kezében a kapa —• hogy váltsanak le ec/y fiatalabb brigádvezetövel. Én már 56 éves vagyok, fiatalabb kell, aki iskolát is végzett, men nekem nincs brigádvezetői is­kolám. Ennél rosszabbat sem mondhatott volna Gyö« rekné, az összes asszonyok egyszerre korholják: — Hegy gondolsz ilyet, kell nálad jobb brigádve- zeíc? Ha iskolára kell menni, elmész te. Ha itt meg tudod állni a. helyedet, olt is. — Szóhoz sem engedik jutni. Szeretik és meg vannak elé­gedve munkájával. Nem kis szerepe van az ő szorgalmas munkájának abban, hogy a tsz min­den asszonya és a családtagok is dolgoznak. — Hallgassatok hát ■— c sitit ja az asszonyo­kat. — Ilyenek a mi asszonyaink, amit egyszer a fejükbe vesznek, nem lehet kiverni belőle, — mondta szeretettel társaira —. Ezért tudtuk őket bevonni az aratásba, otthon nem maradna egy sem. Kijelöltük már a brigádokat az aratáshoz, a cséplést is megszerveztük már. — Hogy ne haladnánk, amikor Haladás a nevünk, haladás az életünk, — szól találóan Hajba Ferencnc. — Nem is szeretnénk, ha elma­radóknak neveznének bennünket, ha lemarad­nánk a munkában. — Még nótázni is szoktunk, csak úgy harsog a határ. Azt hallaná meg valaki: hogy tudunk mi, asszonyok énekelni, úgy sem. sokan tudnak ám, — mondja egy jókedvű asszony —. Most is megbeszéltük már, mit nótázunk ha befejezzük itt a munkát... De idenézzetek, itt is vagyunk a végén.,. észre sem vettük, milyen gyorsan ha­ladtunk 1 Egymásután érnek a sorok végére ás a föld végéről visszatekintenek elvégzett munkájukra. Egy-két kapa összeütődik és csengése élesen ha­sit bele a mező csendjébe. Jeladásuk: munkában gazdag nap ért véget. A márokföldi Haladás termelőszövetkezet asszonyai vidám kedvvel hagyják el a kukorica- földet. Várják őket újabb táblák dús növényei. Úgy mondják: minden kapavágás közelebb viszi eket a gondtalan élethez, a jóléthez. Mennyire igazuk van! Gaál Piroska 13 asszony takarja a szénát a Zalaszentgróti Uj Barázda W'me- lössövvtkezpti csoport rétjén. Elöl egy fiatal asszony szórja villával n száraz szénát, utána n többiek. Messzire elhalhtszik vidám beszél­getésük, nevetésük. Távolabb fér- fiák dolgoznak, boglyákba rakjak a szénát. Az asszonyok félszemmcl a férfiak munkáját figyelik. Úgy ■igyekeznek, hogy miva a férfiak erre a részre kerülnek, annyi szé­nát gyűjtsenek össze, hogy itt is lehessen botjlyázni. ■ örömnul számolnak, be eredmé­nyeikről a tszcs asszonyai. 23 hold rétet kaszáltak mór le és ebből 5 holdon elvégezték a takarást. A szénabmdásf a rétről teljesítik. ■— Ez a legszebb munka és az aratás ■—, mondja Kiglicsné mo­solyogva. — A többi munkát is szeretjük. Megkapáliuk a kukoricát. — Másik asszony szakit ja félbe: >— A napokban a hegyen dolgoztunk, végeztünk a permetezéssel, fattya- zással, — Egymás Szavába vág. 13 ASSZONY va vidáman beszélnek eredményeik­rőlA munkaegységekről jön elő a szó. — Nemcsak a niwnka megy, a munkaegységek is szaporodnak —, mondják;. •—• Balogh Józsefné- nek több mint 90 munkaegysége v\a n már. — A mi tnunkacsapatvezetönk sem dolgozik rosszul, 55 .munka­egysége van — szól Czémánné —, nekem kevesebb vgn, csak 35, de a zárszámadásig még gyűlik, any- ■nyi lesz, amennyi az előírás. — A mi mienk icaapatvezetőnk sem dolgozik rosszul —, szakítja félbe egy másik asszony —, Rózsa Kálmánnénak otthon két kisgyer­meke ven, de mégis minden mun. kában velünk van. ■— Simon József- nénafc hat gyermeke van, mégis mindenhol ott ven — ■mondja egy másik. — Kiss Anna 50 munkaegy­séget ért el. — Mindenki jól dolgozik nálunk, minden asszony, mindegyiket fel kellene irni — mondja a mosolygó Kiglics Józscfné. Míg beszélnél:, addig is szaporán folyik, a munka­Kozma István elvtárs, a tszcs elnöke is dicsérettel bezél az asszonyokról. A burgonyáit már háromszor töltögették. A kukoricát kétszer kapálták. — Sokat segített a gépállomás kultivátora — mondja Kozma elv­társ —, a szerződésünk csak 10 hold növényápolásra szólt, de mi 15 holdat műveltünk meg géppel. Meg vagyok elégedve a. munkával. Rövid, néhány perc a zulaszcnt- gr&ti Uj Barázda termelöósoport tagjainak életéből, Az ő életük, munkájuk sok ilyen perccel, nap­pal telik cl. Közösén, egymást meg crtvs, boldogan dolgoznák. Mind­nyájan érzik a~t, hogy ezt az ered­ményt .elérni lehetetlen ott, ahol egyedül turkál földjében egy gaz­da, A munka, gz eredmények te' szik boldoggá életüket, mert min- den tettükben még boldogabb, vi­rágzóbb holnapot látnak. Gyorsítsuk meg a tojás és a tej beadását! A megyei tanács ‘ begyűjtési osztályának junius 6-i értékelése szerint a járások versenyében: 1. A ZALAEGERSZEGI JÄRÄS. Nem kiváló eredményeiért, csu­pán azért első, mert a többi járás eredménye az övükénél is gyen­gébb, A tej- és tojásbeadást keli első­sorban szorgalmaznak. 3. A ZALASZENTGRÖTI JÁRÁS féléves tejbeadási kötelezettsé­gének 64, a tojásbeadásának pe­dig 62 százalékra tett eleget. Van mit tenniök a járás községeinek, különben hátralékkal kezdik a második félévet, 3, A NAGYKANIZSAI JÁRÁS tojásbeadásban 51 százalékot ért el. Joggal szégyenkezhetnek! 4. A LENTI JÁRÁS féléves tej­beadása 62, a tojásé 74 százalék. A járásban szép számmal kötöttek bákevédelmi szerződéseket a dol­gozó parasztok. A szerződés egy­magában nem jelenti a terv telje­sítését. Azokat teljesíteni is kell. 5. A LETENYEÍ JÁRÁS féléves tejbeadását 55, a tojásét pedig 65 százalékra teljesítette. Nincs sok gondolkodási idő, hozzá kell látni a begyűjtés meggyorsításához, mert másképpen végleg „megszer­zik“ az utolsó hels'et, A járási ta­nács dolgozói a lemaradóit közsé­geikben ne futó. hanem alapos munkát végezzenek! ZALAEGERSZEG VÁROS tej- beadását 71, a tojásbeadását 81 százalékra teljesítette. NAGYKA­NIZSA VÁROSBAN a tojás be­adásánál mutatkozik lemaradás. Mindössze 57 százalékot teljesítet­tek. Tejbeadásban együtt halad­nak Zalaegerszeggel. Megyénk az országos verseny­ben a harmadik helyen áll. Járá­sainkon, dolgozó parasztságunkon múlik, előbbre lialadunk-e a rang­sorban. Itt az ideje, hogy megye- szerle valóraváltsuk a békevé- íleimi szerződéseket, friss lendüle­tet adjunk a járások, községek és dolgozó parasztok városversenyé­nek! Gazdag zárszámadás ígérkezik Zaíabéren Sohasem volt ilyen szép a zalabéri Vörös Csillag termelőszö­vetkezet kertészete, mint most. Alig pár hét telt el azóta, hogy az id-i termésből az első zöldséget piacra vitték, máris hatalmas ősz- szegeket vettek be. Eddig eladtak 200—250 kiló ugorkát, 6 mázsa karfiolt, 3 mázsa korai káposztát, 250—3ű0 kiló kelkáposztát és 40 máz-sa cukorborsót. Pénzbevételük 42 ezer forint. Félévi bevételi tervük 64 ezer forint, ezt a tervet legkésőbb junius 20-i’a teljesítik. Nagyéríékü árut adtak el a kertészetből, szemmel még sem érzékelhető, hogy liiányzjk valami. Alig, hogy kiárusítanak, ujább zöldségféleséggel palá^tálják tele helyé). Gondos munkájúk gazdag zárszámadást ígér. — AZ OLASZ Kommunista Párthoz a választási győzelem al­kalmából számos testvérpárt kül­dött üdvözlölávircitot, többek közölt a francia, angol és osztrák test- vérpávt fejezte ki szemnesekivána- tait. — INDIA b'Záratja lisszaboni követségét, mert a portugál kor­mány megtagadta Indiának azt a kérését, hogy adja át az Indiai Uniónak az indiai portugál birto­kokat. Időszerű mezőgazdasági tennivalók Repce, fofbor&ere és ksral tiarsók aratása ÖSZÍ KAPOSZTA-REPCE. A ká posztarepce junius hó közepe táján érik. Aratási idejét nagy körültekin­téssel kell megválasztani, mert en­nek elmulasztása esetén nagy szem veszteséggel számolhatunk. Állan­dóan figyelemmel kell kisérnünk az érési állapotot és ha az alsó becők- ben lévő mag bámulni kezd, azon­nal kezdjük el az aratását. Ha a táb­lában lévő növények érési foka nem egyenletes, vagy még zöld foltok len­nének benne, ezeknek kihagyásával kell végezni az aratást. Ez esetben az aratást úgy végezzük el, hogy el­sősorban a legmegfelelőbb érési ál­lapotban lévő részeket arassuk le, a kihagyott zöld területeket pedig ké sőbbi időpontban. A repce aratását lehetőleg arató­géppel végezzük olymódon, hogy az aratógépet lassan járassuk, mert el­lenkező esetben nagy lesz a szem- veszteség. , Az utánérlelést száraz idő esetén keresztekbe rakva, csapadékos idő­járás esetén pedig keskeny asztagok- ba rakva végezzük el. Nagy gondot kell fordítani a be- hordási munka minőségére, mert az utánérlelt repce könnyen pereg. A behordást lehetőleg cséplőgépre vé* gezzük, ponyvás-szekérrel. BIBORHERE. A hihorheremag ju­nius közepe táján érik. Nagy gon­dot kell fordítani az aratás időpont­jának megválasztására, mert magja könnyen pereg. Ezért állandóan fi­gyelemmel kell kisérni a biborhere érését. Ha a mag szineződik és kemé­nyedül kezd, azonnal kezdjük meg az aratást. Aratását harmatos időben vé­gezzük. Aratás vitán 1—2 napig után kell érlelni és utána ponyvával bé­lelt szekéren lehetőleg közvetlen cséplőgépre hordjuk. BORSÓ. Az egyes borsóféléknek érési időpontja különböző. A kora? borsófajták junius hó közepe táján érnek be. A borsó érése egyenlőtlen. Aratását akkor kell megkezdeni, amikor az alsó hüvelyekben a mag­vak érettek és a felső hüvelyekben is ki vannak fejlődve. Ä borsó ara­tását' erre a célra készített, ugyne» vezeti borsókaszával végezzük. Ara­tását végezhetjük kinyüvéssel is. A iekaszált, vagy kinyütt borsót villa­hegyekre kell rakni, utána pedig pet- rencékbe, ahol megfelelően utánérleb jük. Az utánérlelt borsót haladékta­lanul be kell hordani úgy, hogy le­hetőleg azonnal elcséplésrc kerüljön Készítsünk nyári szállást állatainknak Állattenyésztésünk fejlesztése érde­kében az állattenyésztés és takar­mánytermelés fejlesztéséről szóló mi­nisztertanácsi határozat előírja a Szovjetunióban és élenjáró állami gazdaságainkban, t ermelőszövetkeze- teinkben jól bevált legfontosabb te­nyésztési módszerek minél nagyobb mértékű gyors elterjesztését, alkalma­zását. * Ilyen módszer az állatok nyári szálláson való tartása is. Kora ta­vasztól késő őszig alkalmazzuk az állatok karámszerü tartását, a sza­badszállást, ezzel számos betegséget megelőzünk és fokozzuk az állatok termelékenységét. A legelőn való állandó tartózko dás, mozgás . következtében javul az ét­vágy, élénkebb lesz az anyagcsere, na­gyobb lesz a takarmányok értékesü­lése. A megfelelő mozgás növeli az állat szervezeti szilárdságát, teljesítő­képességét, élettartamát. Az állatok ivarzása rendszeresebbé válik, a fo­gamzás biztosabb lesz. Az állatok jobban hozzászoknak az időjárási változások könnyebb elviseléséhez. Szervezetük alkalmazkodó és ellen- állóképességük fokozódik. Igen lé­nyeges kérdés az is. hogy a legelőn- tartás csökkenti az önköltséget, mert kevesebb a gondozási, takarmányo­zási költség. Ezenkívül a legeléssel felvett fű mintegy 30 százalékkal több tápértékét tartalmaz, mint bár­milyen jólkezelt széna, s a legelő fü­vétől i?.esebb, nagyobb tápértékü lesz a nyári tej, vaj stb. Az állatok karámszerü tartása egy­szerű eszközökkel szinte mindenütt megvalósítható. Legelő kell hozzá és az állatok egészséges' ivóvízzel való ellátását kell biztosítani. Még abban az esetben is, ha a legelő közvetle­nül az istálló, a major mellett terül el, biztosítsuk nyáron az állatok ál­landó szabadban való tartását. Ab­ban az esetben. k$ nincs legelő, az istállók közelében létesítsünk tágas, lehetőleg füves kifutót, legelőkertet, hogy az állatok egész nyáron a sza­badban tartózkodhassanak. A távolfekvő legelőn az állatok karámszerü szállásának helyét gondo­san válasszuk meg. Lehetőleg maga­sabb fekvésű, védett, árnyas helyet válasszunk ki, melynek közelében nincs közforgalmú ut és ügyeljünk arra, hogy a lépfenével, májmétellyel, galandféreggel fertőzött mocsaras, mélyfekvésii részektől nagyobb távol­ságra legyen. Lényeges, hogy a közelében ele­gendő és egészséges vizet adó kút legyen Az építés során, ha nem áll ele­gendő anyag rendelkezésünkre, a fel­nőtt állatok részére nem feltétlenül szükséges tetős, szinszerii karámot létesíteni. Ellenben nyári jászolra fel­tétlenül szükség van, hogy az állato­kat takarmányozni lehessen. Fiata­labb növendékállatok, előrehaladot­tal! vemhes, vagy szoptatósanyák ré­szére feltétlenül szükséges a tetős, három oldalfallal ellátott karámszerü épület, ahol a rossz időjárás eseten biztos védelmet találnak. A karámot olcsó anyagokból, egyszerű kivitel­ben, saját erőből házilagosan készít, síik el. A tetőzetnek igen megfelelő a nád, a szalma. Az oldalfalakat vá­lyogból. fecskefészekmódra készült sárból, vagy vesszőfonáspól, nádból, kukorica, napraforgó vagy ricinus- szárból, vagy préselt szalmából is megépíthetjük. A karámban egy szá­mos állatra kb 8 négyzetméter terü­letet száihitsunk. A karám hosszten­gelye az uralkodó szél irányában merőlegesen álljon? nyitott hosszol­dala pedig délre nézzen. A nem ál­landó jellegű, csak a nyári fiaztatá- sok céljaira szolgáló sertéskutricákat úgy kell elhelyezni,., hogy a nyitott féleresz képezze artnak déli oldalát. •rr,w?--r*-.r:,u— Föíifmszsrctkezelek e i termésért Megyénk területén á föidmüves- szüvetkezetek kezelésében mintegy 920 hold állami tartalékterület van. melynek hasznosításáról nekik kell gondoskodni. A földművesszövetke­zetek időben gondoskodtak az ara tási és csépi esi munkák megszelve- j zéséről, előkészítéséről. Jó munkát végeztek e téren a; pókaszepetki és zalalövői körzeti j földmüvesszöyetkezetek ügyvezetői,; akik a tavaszi búza és köles vetésterü­letekre a szerződések megkötését részben gépierővel, részben pedig részesaratókkal biztosították. Az ara tási szerződéseket időben, határidő előtt megkötötték. Az állami tartalékterületeket .lelki- ismeretesen kezelik a nagykanizsai és zalaszenibalázsi fcldmüvesszövet- kezetek ügyvezetői is. A pákái föld' művesszcveíkezet ügyvezetője az ara tási szerződések megkötése mellett a behordási szerződéseket is biztosí­totta, A kehidai és surdi földművesszö vetkezetek elhanyagolják az aratási, behordási szerződések megkötését. A járási szervek is elmulasztottak ellenőrzést gyakorolni az egyes föld- müvesszövetkezeteknél. Nem vonták felelősségre azokat az ügyvezetőket, akik visszaélnek a szövetkezeti tag­ság, dolgozó népünk bizalmával. Nincs tctlenkedésre idő — indul junk harcba a bőségesnek mutatkozó termés sikeres betakarításáért, a szem veszteség csökkentéséért. (H. L.) Vasárnap, 1953 jun. 14. i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents