Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-11 / 135. szám

I A koreai hacSífogolyegyozményrőI Harry Pollin elvtárs nyilatkozata Harry Follitt elvtárs, Nagy -Bri­tannia Kommunista Pártjának főtitkára a következő nyilatkoza­tot tette a hadifogolyegyezmény aláírásával kapcsolatban. „A koreai hadifogolykérdés el­intézésének hire nagy örömet kel­tett az egész világon. Az apák, anyák, feleségek, menyasszonyok és gyermekek százezrei a gond és bánat óriási terhétől szabadulnak meg. Szeretteiket nem viszik'töb­bé csatába, hogy életüket és testi épségüket kockáztassák Koreá­ban olyan háborúban, amelyet so­ha sem lett volna szabad megindí­tani. A létrejött elrendezés nem­csak azok műve, akik oly régóta tárgyaltak erről, hanem az egész világ békeszerető népei támoga­tásának és kívánságának műve. A koreai fegyverszünet uj sza­kaszt jelent a világtörténelemben. Hegyen rá gondunk, hogy senki se élhessen vele vissza, A koreai béke legyen az indokínai, a ma­lájföldi háború és kenyai véron­tás befejezéséhez vezető lépés. A koreai béke légyért a jel a nem­zetközi kereskedelem összes korlá­tozásainak elsöpréséhez. A koreai béke legyen a jel Anglia, a Szov­jetunió és az Egyesült Államok vezető áilamférfiainak haladékta­lan találkozásához, amelyet a né­pek millió az egész világon köve­telnek.“ Churchill nyilatkozata az ansol alssházban Churchill nyilatkozata az első angol kommentár a Panmindzson- ban junius 8-án, a hadifoglyok hazatelepitéséről szóló egyezmény­hez. Churchill a?t mondotta: „Meg­győződésünk, hogy a most elért egyezmény biztosítja, hogy egyet­len hadifoglyot sem fognak erő­szakkal hazatelepíteni“. Megálla­pította, hogy a junius 8-án Pan- mindzsonban aláirt egyezmény hamarosan követte az Egyesült Nemzetek parancsnoksága által május 25-én előterjesztett módosí­tó javaslatokat, amelyeket Anglia támogatott. Churchill kijelentette: „Semmi sem akadályozhatja már a fegyverszünet megkötését — ki­véve a szükséges adminisztratív egyezményeket, amelyeket, remé­lem hamarosan megköthetnek. Hz ENSz főlitkárának nyilatkozata Az AFP jelentése szerint Dag Hammarskjöld, az ENSz főtitká­ra, aki kedden Stockholmból New-Yorkba érkezett, kijelentette a sajtó képviselőinek:' „Nem is tudom megmondani önöknek, mennyire boldoggá tesznek a leg­utóbbi koreai események. Jelentős lépés történt előre, de még sok tennivaló marad az elkövetkező hetekben és hónapokban. Ami 'történt, az nagyszerű és bátorító a jövőre nézve.“ ★ A koreai-kinai fegyverszüneti küldöttség junius 10-én a követ­kező közleményt adta ki; A teljes küldöttségek junius 10-én ismét zárt ülést tartottak és elhatározták, hogy junius 11-től kezdve elnapolják üléseiket egé­szen addig, amig újból szükséges­sé nem válik a teljes küldöttségek üléseinek folytatása. A vezérkari tisztek ezalatt tovább folytatják tanácskozásaikat. A teljes küldöttségek junius 10-i ülése után a vezérkari tisztek zárt ülést tartottak, A Nők Világkongresszusa Eopenhága (TASzSz), Junius 9- én a: Nőik Világkongresszusának délelőtti felj:s ülésén folytatták) a vitát Eugenie Cotton beszámoló, ja felett. Ugyanakkor a napirend első és második pontjának beszá­molóit vitatták meg az albizottsá. gokban. Asa Bavud, a Délafrikai UNIÓ küldötte beszámolt a délafrikai né­pek szabadságtörekvéseiről, füg- gatlenségi harcáról, Ezután Rüla Eukulu, Görögország képvis-Jője szólalt fel. Cola Dragojcsev.a (Bulgária) a bolgár nőknek a szocialista építés­ben való részvételéről -beszélt. Ez. után a 72 ország több mint 5 mil­lió diákját egyesitő Nemzetközi Diákszövetség képviselője üdvözöl, te a kongresszust és beszámolt a diákoknak 3 IV. Világifjusági Ta­lálkozóval kapcsolatos előkészüle­teiről. A gyűlés figyelmének középpontja, ban Csag Jung-nak, a Kínai Népköz társaság képviselőjének f dszólarása állt, aki beszámolt a kínai népnek a gazdasági, politikai és kulturális életben aratott sikereiről, és arról a hatalmas szerepről, amelyet a nők töltenek be ma a szabad Kí­nában, majd kij dent ette, hogy a kínai nők a világ minden béke.sze­rető asszonyával együtt tárgyalá­sokat követelnek és nem erősza­kot, Ez a világ békéje fenntartá­sának .alapelve. Beszédét ezüstán igy folytatta: ..Úgy véljük, hogy a koreai fegyverszünet- az egész koreai probléma, valamint a töb­bi távol-keleti és nemzetközi pro­bléma békés megoldására vezet. Követeljük a hadműveletek meg­szüntetését Vietnamban, PatUlaó- b'an, Khmerben és a Malájföldön, valamint a nemzetek függetlensé­gi jogának tiszteletben tartását, Követeljük a japán és német pro. bléma békés megoldását. Követel­jük a nemzeteik közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok haladék­talan felújítását és megerősítését — PERINGBEN szerdán meg­nyílt. a kínai ifjúság második or­szágos kongresszusa, amelyen _ az ország minden részéből, ezenkívül külföldről érkező fiatalok Vesznek részt. A kongresszuson azokat a feladatokat tárgyalják meg, ame­lyek az ifjúság előtt álmaik a t&ry* szerű gazdasági építés időszaká­ban. a világ népei kulturális és gaz­dasági felvirágzásának biztosítása érdekében. A nemzetközi feszült­ség enyhülése és a tartós béke ér­dekében mi, kínai nők lelkes-n tá­mogatjuk a Népek-BékekoDgresz- szusának felhívását, amely köve. teli a haladéktalan tárgyalásokat az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország között, valamint a békeegyezmény megkötését. Az ülésen felszólalt még Norvégia, Luxemburg, Uruguay és Hollan­dia képviselője. Délután a Nők Világikongresz- szusának küldöttei a. bizottságok­ban és albizottságokban folytatták a munkát. Az esti ülésen a beszá­moló feletti vita folytatódott. — A KÍNAI küldöttség, amely részivesz a Béke-Világ1 nnács bu­dapesti ülésén, Kuo Mo-zso, a Béke-Világtanács alebiöke veze’é- sével elindult Pekingből. — Meg­érkezett Budapestre, a Béke-Világ, tanács ülésére Roy Gore, az an­gol békemozgalom egyik kiváló tagja, akit ünnepélyesen fogadtak. ül ötiiatalmi békeegyezményért A világ népei békét akarnak és keresik azt a módot, amellyel biz­tosítani lehet a békét az egyes nemzetek között. A béke híveinek világkongresszusai mindig nagy­jelentőségű határozatokat hoztak, hogy közelebb vigyék az emberi­séget a hőn óhajtott béke kivívá­sához, megtartásához. A varsói kongresszuson, 1950 novemberé­ben alakították meg a Béke-Vi- I ágtanácsot, hogy a mind hatal­masabbá váló nemzetközi béke­mozgalomnak legyen harci vezér­kara, irányitója. S a Béke-Világ­tanács eddigi működésével igazol­ta a beléhelyezett bizalmat, meg­felelt a népek várakozásának. Alig' két hónappal megalakulása után ülést tartott Berlinben, s ezen az ülésen született meg a történelmi jelentőségű felhívás az ót nagyhatalom — a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Franciaország — közötti béke­egyezmény megkötését követelő aláírásgyűjtési kampányra. óriási lelkesedéssel és aktivi­tással csatlakoztak az öt világrész népei a felhíváshoz. Joliot-Curie, Fagyejev, Hja Erenburg, Neruda és Robeson aláírásai után min­den nép békeharcosainak, tudó­inknak és egyszerű háziasszo­nyoknak aláírásai sorakoztak a felhíváson. Az imperialista orszá­gokban terrorral, megfélemlítés* sei és letartóztatással dacolva jár­tak kézről-kézre a békeivek. A A Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országokban valóságos diadalmenet volt az ütjük, mert itt a kormányok egyek a népek­kel, s velük együtt óhajtják a bé­két, a megegyezést. Nálunk is mindenüvé eljutottak a fehér la­pok: üzemek, falvak, háztömbök dolgozói, lakói várták, s írták alá. Hétmillió aláírás gyűlt össze, egész felnőtt lakosságunk állt ki a világ népeinek követelése mellé, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt. Hatszázmillió ember irta alá a felhívást az egész világon, hatszázmilliónyian helyez­ték előtérbe a megegyezés szelle­mét a háborúval szemben. Minden országban a lakosság legkülönbözőbb rétegeiben váltott ki igenlést a Bóke-Világtariács öt­hatalmi békeegyezményt követelő felhívása. A népek érezték és tud­ták, hogy az öt nagyhatalom bé­keegyezménye hosszú időre meg­szabadítaná a népeket a háborús készülődések okozta ezernyi szen­vedéstől és nyomortól, s magától a háború mérhetetlen pusztításá­tól. Tudták és érezték és tudják ezt ma is, hogy egy öthatalmi bé- keegyezm/ny elősegítené a népek barátságának elmélyítését, a ke • reskedelmi és kulturális kapcsola­tok fejlődését. Ezért folytatódik a harc nem lankadó erővel a béke­egyezményért. A népek bécsi bé­kekongresszusán, a világ békehar­cosainak ezen a nagyszerű talál­kozóján, újra felharsant az óhaj: üljön le tárgyalni az öt nagyha­talom, s kössön békeegyezményt. A népek békekongresszusa bizott­ságot jelölt ki arra a feladatra, hogy közölje az öt nagyhatalom és minden nemzet kormányával a népeknek ezt az akaratát. Ez a bizottság híven teljesítette felada­tát: a békeszerető embermilliók nevében javasolta az öt nagyhata­lom kormányának a békeegyez­mény megkötését, a többi kor­mányt pedig felkérte, nyilvánítsa véleményét az öthatalmi béke­egyezmény megkötéséről szóló ja­vaslatról. Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a Szovjetunió kormánya és a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya beleegyezőleg fo­gadta a Népek Békekongresszusa bizottságának javaslatát és ki­nyilvánította készségét a béke­egyezmény megkötése érdekében tartandó öthatalmi értekezlet iránt. A népi demokratikus orszá­gok kormányai — a magyar kor­mány is — válaszoltak a Népek Békekongresszusa bizottságának levelére, s kifejezték egész népük­nek azt a véleményét, hogy öröm­mel. üdvözölnék az öt nagyhata­lom békeegyezményét. Ezt az ellenállhatatlan erejű kö­vetelést. az imperialista kormá nyok sem tudták — bármennyire szerették is volna — figyelmen ki­Á békeviiágmozgalom élharcosai-— ■" | Oabriel d’Arfooussier „Fekete Afrika“ több mint száz­milliónyi népének szabadság- és békeakaratát képviseli a Béke-Vi­lágtanács alelnöke, az Afrikai De­mokratikus Tömörülés főtitkára, Gabriel d’Arboussier. Negyvenöt évvel ezelőtt született. Az elnyo­mott néger nép felszabadulásáért vivott harc családja hagyományai közé tartozott. Édesanyja néger nő, édesapja a helyi adminisztrá­ció tisztviselője volt. A fiatal diák a szerzetesek iskoláiban, nehéz körülmények között ismeri fel az imperialista gyarmatosítás ezer gazságát, átkát. Tanulmányai után mint gyarmati tisztviselő dolgo­zik, s egyre közelebb kerül a fe­kete földrész szabadságmozgalmá­hoz. A második világháború alatt Gabriel d’Arboussier Afrika né­pei szabadsága ügyének bátor és következetes harcosává fejlődik. Amikor a történelem folyamán első ízben, 1945-ben, Francia Nyu­gat- és Egyenlítői-Afrika képvise­lőket küld a francia parlamentbe, Gabriel d’Arboussier az első kül­dött. A francia politikai életben következetesen folytatja harcát fe­kete Afrika népeinek egyenjogú­ságáért. A nagyműveltségü afri­kai képviselő neve csakhamar külföldön is ismertté válik. A francia parlamentben d’Arboussi­er a Francia Kommunista Párt képviselőivel együtt küzd, s ez a közös harc is megmutatja Afrika népeinek, hogy felszabadító küz­delmükben a Francia Kommu­nista Párt mindenkor testvéri se­gítséget nyújt. Az Afrikai Demokratikus Tö­mörülés megalakulásakor Afrika népei e szervezet főtitkárául vá­lasztják meg d’Arboussiert. Nagy szerepe van abban, hogy Afrika népei is mindinkább felismerik a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen vivott harc je-* ; lentőségét. S hiába üldözik az im* perlalisták a fekete földrész leg* jobb béke- és szabadságharcosait,- í a békeharc szoros összeforrottság- ban az egyenjogúságért, a szabad­ságért vivott harccal, mind maga-: |í sabbra csap Afrikában is. Ezt a harcot szervezi ragyogó rátermett* séggel Gábriel. d’Arboussier, né-: pének hű fia. D’Arboussier, az Afrikai Demo-* kratikus Tömörülés élén fáradsá- j got nem ismerve küzd, hogy Af* r rika népei előtt is világosan áll- j janak a békeharc feladatai. Lán­goló szavakkal gyülésről-gyülésre, ! parasztházaktól a gyérszámu ipa- f ri telepekig járva újra és újra - megmutatja, hogy a béketábor le­győzhetetlen Afrikában is. „Tud* j juk, hogy a proletáriátus sorsa j jelenleg egybeolvad az egész em- í beriség sorsával, ezért határozót- j tan csatlakozunk a demokrácia, a béke táborához, amelynek élén i nagy Szovjetunió áll, az az ország, j. amelyet Lenin és Sztálin, az el­nyomott népek legjobb barátai te- | remtettek meg“ *— mondotta p d’Arboussier. Az öt világrészre kiterjedő le* j | győzhetetlen béketábor egy távoli és nehéz frontszakaszáról készül í ez a kiváló békeharcos szabad ha­zánk fővárosába. A magyar nép szeretőiéből is érezni fogja, hogy ! népünk szive együtt dobban a tá* vqlí földrész szabadságáért .és bé- | kéjéért küzdő embereinek, a bé­ke minden becsületes hívének szi­vével. Vas megye vezet a begyiütésben A Beke-Világtanács ülése előtti héten dolgozó parasztságunk foko­zott ütemben tesz eleget verseny­vállalásainak. A versenyző dolgo­zó parasztok száma a hét elején már meghaladta a 60.000-et és jó­val tulvan a 30.000-en azoknak a száma is, akik felajánlásukat már teljesítették. A legutóbbi értékelés szerint a legjobb községek a következők: 1. Hagyárosbörönd (Zala), 2. Szécsi- sziget (Zala), 3. Diósd (Pest). Az első három járás: 1. soproni, 2. a zalaegerszegi, 3. a szarvasi. A megyék rangsora: 1. Vas, 2. Szolnok, 3. Zala, 4. Győr, 5. Pest, 6. Nógrád, 7. Veszprém, 8. Komá­viil hagyni. Eisenhower amerikai köztársasági elnök ismeretes be­szédében kijelentette, hogy nincs egy országgal sem, a Szovjetunió­val sem olyan vitás kérdése, amit tárgyalások utján ne lehetnek ren­dezni. Churchill angol miniszter- elnök egyenesen kifejezte a nagy­hatalmak magasszinvonalu politi­kai értekezletének szükségszerű­ségét. A Szovjetunió kormányá­nak álláspontja ebben a kérdés­ben is világosan kifejezésre jut a Pravda két történelmi jelentő­ségű cikkében: a Szovjetunió bár­mikor kész a nagyhatalmakkal tárgyalni a békeegyezményről. Tudjuk, hogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország mi­niszterelnökei a bermudai találko­zóra készülnek, amelyet — mint egyes sajtójelentésekből kitűnik — a Szovjetunióval tartandó tanács­kozás előjátékaként szántak. A sajtójelentések azt sem titkolták, hogy az Egyesült Államok bizo­nyos feltételekhez kívánja kötni a Szovjetunió meghívását egy ma- gasabbfoku értekezletre. A népek azonban, akik az amerikai agresz- szorok hosszú huza-vonája ellené­re ki kényszeri telték a Koreában a hadifoglyok kicserélésében való megegyezést, másként gondolkod­nak. A brit nemzetközösség mi­niszterelnökeinek napokban lezaj­lott értekezlete például azzal bízta meg Churchill angol miniszterel­nököt, hogy a bermudai értekez­leten a brit birodalom nevében — a többi között — a következő-' rom, 9. Fejér, 10. Heves, 11. Tol­na, 12. Békés, 13. Csongrád, 14* Baranya, 15. Somogy, 16. Borsod, 17. Szabolcs, 18. Bács, 19. Hajdú. (MTI) — A R OSENBERG-házaspár ügyvédei uj folynmodványf nyúj­tottak be a legfelsőbb bírósághoz és kérik, hogy vizsgálja felül má* jus 25-i, harmadik elutasító hatá­rozatét. 1DŐJARÁSJELENTÉS Várható időjárás csütörtök estig: vál- j tozó felhőzet, már kevesebb helyen zá­poreső, zivatar, mérsékelt szél. A meleg í kissé mérséklődik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel | 11—14, délben 22—26 fok között. két tolmácsolja: még az idén ősz*| szel tartsanak a Szovjetunióval I négyhatalmi értekezletet és semmi-1 féle feltételhez ne kössék a Szov-f jetuniónak szóló meghívást. To-| vábbá: vegyék fel a Kinai Nép-f köztársaságot az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. Ez a javas- v lat a népek akaratát fejezi ki,>■ azokét, akik éljenek a világ bár-íj mely részén, az évek hosszú so-- rán már meggyőződtek arról, hogy - a Szovjetunió egyenesen és követ* Í kezetesen harcol a békéért, s akik! azt akarják, hogy a Kínai Nép-* köztársaság végre foglalja el az őtl megillető helyet az ENSz-ben és; a Biztonsági Tanácsban. A népek j most már a nyugati hatalmaktól várják: mutassák meg, mit tesz-| nek a béke érdekében. A Béke-Világtanács junius 15-én I kezdődő budapesti ülésszakának > egyik napirendi pontja az ötha-1 talmi békeegyezmény megkötésé-1 ért folyó további harcra való moz-f gósitás lesz. A békemozgalom har- ] ci vezérkarának mostani ülése elét ezért tekintenek Ismét lelkes vá* I rakozással a világ népei. A ma* I gyár nép pedig, amely az ülésszak ! idején vendégszerető házigazdája ’ lesz a világbékemozgalom kiváló f harcosainak, jó munkájával, bé* ! keharcos tevékenységével akar ; hozzájárulni ahhoz, hogy a világ népeinek akarata diadalt arasson* s az öt nagyhatalom körsün béke* egyezmény,

Next

/
Thumbnails
Contents