Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-05 / 130. szám

A Rasenberg-háiespér éleiéért A Rosenherg-háza&pár megmentésére alakult országos bizottság memoranduma az európai tiltakozó mozgalomról A Rosorberg'-ívázaspár meg'meji- {ésére alakult országos bizottság küldöttiiéige Joseph Briainin.nak, a bizottság elnökének vezetésével szerdán az amerikai külügyminisz. tóriumban memorandumot nyújtott át arról a tiltakozó mozgalomról, amelyet a Rosenberg-házaspár iervbeve|t kivégzése keltet^ Euró­pában. A memorandum rámutat, hogy .az igazságtalan halálos íté­let végrehajtása az európai köz­véleményben mély felháborodást keltene. Cook, a külügyminiszté­rium tisztviselője, aki a küldött­séget fogadta, kijelentette, hogy illetékes helyen tanulmányozni fog­ják a memorandumot. Brownell igszsagügyminiszter nem volt hajlandó fogadni a küldöttséget. Ausztria Kommunista Pártjának küldöttértekezlete követeli a Rosenberg-házaspár szabadonbocsátását Ausztria Kommunista Pártjának Becsben megtartóit tartományi küldöttértekezlete széleskörű tilta­kozó mozgalomra szólította fel Eéps lakosságát a Rosenberg-há- zaspár tervezett meggyilkolás,3 el­len. A felhívás a többi között hang, súlyozza: ..a következő napoknak döntő jelentősége van. Fokozzuk erőfeszítéseinket minden üzemben, minden szervezetben és minden la­kónegyedben, hogy kiszabadítsuk az ártatlan Rosenberg-házaspárt vérszomjas hóhérainak kezei kö­zül“, Bécsi nők felhívása Eisenhowerhez a Rosenberg-házaspór megmentésére Egy bécsi nöéfteskeztei résztve­vői EissnUowtr elnökhöz intézett táviratukban nyomatékos felszólí­tást intéztek az elnökhöz, hogy akadályozz^ meg a Rosenbarg.há- »aspá’r ellen tervbevett gyilkossá­got. Bécsi asszonyok -felszántják Ei­senhower elnököt, hogy rendelje el a Rosenberg-házaspár elleni per felülvizsgálatát, majd annak a re mélyüknek adnak kifejezést, hogy Eisenhower nem helyezkedik szem­be az egész világ véleményével és nem engedi, hogy végrehajtják a halálos ítéletet. A traueiaopszági koPRiiáuyváhág A mgoz&láv dolgozó paraszí&ág harca a fosztogató titoista adórendszer ellen A francia nemzetgyűlésben szer, dán mondotta el programmbeszé- dót Mendes-France kijelölt mi­nisét erein ötk, a radikálisok és radi- kaiszociali&ták pártjának tagja. Az előző miriszteirelnökhez hasonlóan Mendgs-France sem festett vonzó képet Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Utalt a ha­talmas költségvetési hiányra, Franciaország gazdasági pangásá­ra, a termelés csökkenésére, mint ami »veszély a nemzetre“. Beispiel*, te, hagy a katonai kiadások sülyos terhet jelentenek az ország számá­ra, u© hozzátette, hogy ezirk csök­kentése nem teljesen a francia kormánytól függ. A szorosabb an­gol-francia együttműködés mellett foglalt állást, amidőn a ríja. hivat­kozott. hegy a nyugoteurópai orszá­goknak nagyobh egyetértéssel kell cselekedniük, hogy megjavítsák gaz da sági helyz tűket és visszaszerezzék függetlenségüket. Érintet* még néhány külpolitikai kérdést, mint a négy hatalom tanácskozása, a bermudai találkozó, de nsm beszélt, arról, milyen konkrét intézkedéssel szándékozik megválto^ta-ini Fran­ciaország mostani sanyarú gazda­sági és pénzügyi helyzetét. Széles­körű felhatalmazást kért arra, hogy saját b látása ezer int, kor­mányrendcltítek utján hajthasson végre bizonyos intézkedésekéit, A programm feletti vita egész éjjel folyt, s végül is csütörtökre napolták el az ülést, A Francia Kommunista, Párt- nevében Pronteau szólalt fel. Vi­lágos, abb külpolitikai okfejtést kö_ vételt Mendes-Fratice-tól. bár sza­vaiból kiderült, hogy Franciaor­szág külpolitikája nem független ez USÁ-é ól. Majd rámutatott ar­ra, hogy Mendes-Frapee belpoliti­kai programúi ja a legnagyobb mértékben antiszociális. Nem szán­dékozik abbahagyni az eszfehn fegyverkezést, politikájával tönk­re tanaié Franciaország guzdarági életét, amely továbbra is alá vol­na rendelve az amerikai érdekek­nek, Felszólította a képviselő Men« dös-Franor-t, hegy vegye kezébe a kezdeményezést a demokratikus vietnami kormánnyal a tárgyalá­sok utján megkötendő béke ügyé. ben. Pronteau feltette a kérdést Memles-France-níak, kormány Valu­tása, esetén hajlandó-e elismerni a Kiriai Népköztársaságot. Ha nem hajlandó erre, akkor az őrültek és reakciósok láb or ah az tartozik, amely háborút akar kirobbantani és amely Indokínában eszeveszett fegyverkezést folytat. LEGÚJABB HÍREK — CHURCHILL elnökletével megnyílt a brit nemzetközösség miniszter elnökeinek értekezlete. A nemzetközi helyzet általános nrig- vitatásába kezdtek, s mint a* első jelentések Írják, a miniszterelnö­kök támogatták Churchijlnek azt a nemrég' elhangzott javaslatát, hogy Keiei és Nyugat között foly- teissana'k maga sszin vonalú érte. kezletet. ■— ÖTEZER iraki lakos petíciót intézett « királyhoz és kéri a rend­kívüli törvények eltörlését, a poli­tical foglyok szabadonbocsátását, az 1030. évi angol-iraki szerződés érvénytelenítését, valamint: a >Jíq- zépkeleti parancsnokság' tervének elutasítását. — AZ INDONÉZ miniszterel­nök — mint ism?ret?s —, lejnon­dóit, Lemondásának hátterében a massziumi pár* és a kormányáé nemzeti párt közötti együttműködés megszakadása áll. A massziumi párt az indonéz nagyhurzsoázia és a külföldi tőke védelmezője és olyan „reformokat“ javasolt, ame­lyek ellen,tétben állnak sz ország .lakossága érdekeivel. E „reformok“ !a parasztok pártja, a kommunis­ta párt és több más pár* részéről éles ellenzésbe ütköztek. — IFJÚSÁGI munkaszolgálat bevezetését javasolta Ehlers, a nyu­gatnémetországi szövetségi gyűlés elnöke. A minta — mint arra a figyelmet Asbgch, Schleswig-Hol­stein tartományi kormány népjó­léti minisztere rámutatott —. a hitleri birodalmi munkaszolgálat tenne, —- NEW-YORRBAN tartották nrg összejövetelüket a Smith-tör. iVény és az apierikad gondolat szia. hódság korlátozásának áldo­zatai. A gyűlés részvevőihez a la­tinamerikai kulturális élet kima­gasló személyiségei, mint Pablo Neruda, Jorga Amado, Diego Ri­vera, üzenotet intéztek. Kifejezik, hc-gy nem nézhetik tétWnül a gyű­lölet vak tomboláját, hogy véget kell vetni az üldözésnek, McCarthy szenátor gyűlöletet szító baljóslatú uralmán ak. •— A SVÉD ifjúsági szervezetek élénken készülnek a VIT-ncx amely­re két (ánGcsoportot, egy ének­és egy zenekart és több szólóéne­kest küldenek. Ma Kezdődik a papírgyűjtés a földművesszövetkezeieknél Péntektől kezdve a falvak és községek föld mii vss z u ve t ke z.e I e i - nek aktívái, az állami gazdaságok, gépállomások, í ermelőszö vei kezet DlSz.fiapaljai. úttörői, más tömeg- szervezeji aktívákkal együtt, harc. indulnak, hogy győzelmesen vívják meg a papír- és textilhul- liadék-gyiijtés csalfáját. A gyűjtés előkészületei már or­szágszerte megtörténtek. A föld. mii vesszővel k-zej ek — a meglévő állandó átvcvőhelyeken kívül , rvagy-s^ámu ideiglenes átvevőhelyei létesítettek. Mindenüld biztosítot­ták a szükséges munkaerőt és a megfelelő szállítási eszközöket. A papírgyűjtő het'k sikeres elő­készítése és lebonyolítás,a érdeké bep a budapesti városi tanács dol­gozói országos versenyt kezdemé­nyeztek, hogy mozgósítsák a Rná. csők dolgozóit, a minél eredménye, sebb papírgyűjtésre. A papírgyűjtő hetek eredményeit elősegítő országos verseny győzte­sei jutalomban részesülnek. (MTI) Nyári mozibérlet Június 7-töl augusztus 31-ig az egész ország területén valamennyi íilmszinház. ha érvényes nyári mozibérlet kerül for­galomba 2 forintos árban. A bérlet 12 szelvényből áll,’ tulajdonosa bármelyik filmszínház legalacsonyabb helyárán a legjobb hely elfoglalására jogosult. A érlet szombat, vasárnap cs űnnepnapo- on is bármely előadási a érvényes. A fiatalok számára ifjúsági mozibél lelet bocsátanak ki, amely ugyanolyan fel - téle(o|íkal használható, mint a felnőtte­ké, csak az ára 2 forint helyett 1.50 forint és egységesen 1.50 forintért vált­ható be minden szelvénye. Tekintettel ar­ra, hogy a bérlet az egész ország terü­letén érvényes, a dolgozók nyári ücjül'- sük alkalmával is felhasználhatják. (MTI) 11)0 JÁRÁSJELENTÉS Vérhűtő időjárás: felhöátvonulások, több helyen, főleg a déjutáni órákban záporesó, zivatar. Időnként megélénkülő délnyugati-nyugati szél. A hőmóraékle! kissé emelkedik. Várható hómérsékleti értékek: reggel 9-12, délben 20-23 fok között. A Tito-fasiszták a legkülönbö­zőbb módon fokozzák a jugoszláv dolgozók lelketlen kizsákmányo­lását. A Tito-banda úgynevezett „társa­dalmi terve“ 1952-ben 50 milliárd dinárral emelte az adókat, mig 1953-ban közvetlen és közvetett adók címén 64 milliárd dinárt akarnak kisajtolni a dolgozó pa­rasztságból. A Tito-banda hatalmas adó- és végrehajtóbjzottsági hálózatot épitett ki. Ezeket a nép legmeg- átalkodottabb ellenségeiből és a kulákok táborából toborozták össze. Ezek a bizottságok, a ti- toisták utasítására, könyörtelenül kifosztják, dobraverik a falusiak ingatlanait és ingóságait. Állatai­kat, mezőgazdasági felszerelésü­ket, földjüket elárverezik. Csak a múlt év folyamán Jugoszláviában több ezer parasztgazdaságot ár­vereztek el. Ezt a tényt még a titoista sajtó sem hallgathatja el. így például a fasiszta „Glasz Slavonie“ cimü lap azt írja, hogy: „Az év végére fentma- radt adóhátralékokat a hatóságok nem fogják . elengedni, hanem azoknak a földjét, akiknek adó­hátralékuk van, áruba bocsátják, hogy ilymódon egyenlítsék ki az adósságokat". Amig a szegény- és középparasztok földjeit dobrave­rik, addig a kulákok adóját csök­kentik. A dolgozó parasztság azonban nem nyugszik bele ebbe a hely­zetbe, s tekintet nélkül a terror­ra, és a drákói rendszabályoki a, törvényekre és fenyegetőzésekre, elszántan utasítja vissza az adó­fizetést. így például a fasiszta „Naprijed“ című lapocska ez év február hó 13-i számában azon panaszkodik, hogy Torrcsec falu dolgozó parasztsága egyember- ként lázadt fel az adó címen vég­rehajtott fosztogatás ellen és ily­módon a titoistákat az adók csökkentésére kényszeritette. Bácski Petrovác dolgozó paraszt­jai már hosszabb idő óta nem fi­zetnek adót. Az oplenacski járás Donya Trinava falujában a dol­gozó parasztok arra kényszer Ltet­ték a titoistákat, hogy a járási elnököt váltsák le* mert népelle­nes politikát folytatott és állan­dóan emelte a dolgozó parasztok adóját, ugyanakkor azonban a kulákokét csökkentette. Ugyan­ilyen erős a dolgozó parasztok el­lenállása Jugoszlávia más terüle­tein is. A brisaci, kikindai, mit- í’ovicai járásokban, valamint Szerbia több más járásában ja­guárban az előirányzott adóknak mindössze hét százaléka folyt be. A szarajevói „Oszlobodzsenye" cí­mű lap azon siránkozik, hogy a banyaiakat járásban Cselínac. Ivanszka S2latina, Kolasin és Klasnice falvakban ebben az év­ben még egy dinár adót sem tud­tak behajtani a titoisták. A brazil közvélemény elitéli a kormány antidemokratikus cselekményeit Montevideo (TASzSz). Nagy felháborodást keltett a brazil köz. Állományban, hogy Gayado de Ccasitro tábornok, az úgynevezett brazil nemzetbiztonsági tanács fő­titkára javasolta.: tiltsák meg' a tartalékos katosnálcnak, hogy részt, vegyenek hazafias mozgalmakban, védelmezzék az ország termesz ati kincseit, demokratikus szabadság- jogait és nemzeti függetlenségét. Castro javaslatát Vbrgas közíár- Oíjsági elnök jóváhagyta- Az „Imprens-a Popular” Cayado de Castro -tábornok javaslatát kommentálva ezt írja: ,,Vargas és h tábornokok Így akarják megaka­dályozni népünk hazafias ontuqa. fának megnyilvánulását, harcát a trösztök, az imprialista lg* ellen. De tévednek, A kormány most megindi:otí uj üldözési hadjárata csak ama vezet, hogy minden ha­zafi még határozottabban küzdeni fog nemzeti függetlenségünk szem ügyéért“. Az „0 Mundo“ cimü burzsoá hp Cayado de Castro javaslatát úgy értékeli, punt „amelyet az Egye­sült Államok ellen küzdő szemé lyek megbüntetésére tettek". Gyomirtás — vegyi után A Szovjetunióban nagymérték- j en és jó eredménnyel alkalmaz­ik a kalászosok és füfélék gyom. linak vegyszeres irtását. A no- ányvédelmi kutató intézetben zek óta folytak a kísérletek, hogy it. az élenjáró módszer* hazai yomnövényeink ellen is eredmé- yeseo alkalmazhassák. Idén már ssaesen mintegy 50 holdon pró ál*ák ki az uj eljárást, amely jen hatásosnak bizonyult. A permetezést a szovjet^ példa .yomán légporlasztásos módszer­Péntek. 1953 jun, 5, rel végzik. Az uj eljárás nemcsak eredményesebb, de jelentős köh- ségmegtakariíást jelent- A permetezést április közepén végzik, amikor a gabona 20—-25 centiméter magas. A holdanként szükséges 8Ö0 gramm hatóanyag mindössze 20 forintba kerül, A légporlasztásos motoros permetező gép vontatására elegendő egy ló és napi {.eljesitménya 25 hold- A szovjet tapasztalatok 25—30 szá­zalékos lermésemelkedésröl szá molnek be. Különösen jelentős, hogy a tarlón sem maradriak gyo mok, ami az utónövények feilödé- sére kedvező (MTI) A jugoszláv dolgozó uők kegyetlen kizsákmányolása Irta: MIHAIL SARLE „A nő kevésbbé munkaképes, mint a férfi. Ha ehhez még hoz­zátesszük az abból adódó időveszte­séget, hogy gyermekeit is táplálnia és gondoznia kell, stb. nyilvánva­ló, hogy tehertétel a munkában“. Ha az ember e cinikus sorokat olvassa, azt hihetne, hogy a nők alacsonyabbrendüségánek elméle­tét hirdető hitlerista értekezés akadt a kezébe. Pedig a „Borba" című titoista lap Írja ezt 1952 jú­nius 16-i számában. A cikkíró be­fejezésül megállapítja: „A nők­nek tisztán fizikai okokból házi­asszonyi teendőket kell ellátniok“ Ne csodálkozzunk ezen a kijelen­tésen. Jugoszláviában véres ter­rorral próbálják meggyökereztet­ni Hitler elméletét és gyakorla­tát. A múlt év végén az ősziek i ..Povirtar' '-üzemből elbocsátották Maria Becsarovjcs munkásnüt. Miért? Maria Becsarovicsnak a titoista „munkatörvények" értel­mében sem volt semmi bűne. Fia­tal, erős,'dolgos nő. Csaképpen férj­hez ment és gyereket várt. Ám ez a titoisták szemében nagy bűn, mert a terhes nő nem végezhet nehéz munkát, ráadásul fizetett szabadságot és családi pótlékot is kell neki adni. Sem egyik, sem másik nem fér össze a titoista „munkavédelemmel“. Maria Be- csarovics az utcára került. Maria Becsarovjcs sorsát sok­ezer jugoszláv nő osztja. Egyedül 1951-ben 59.056 másállapotos munkás- és tisztviselőnőt dob­lak ki az utcára. Jugoszláviában a munkanélkü­liek óriási hadserege 70 százalék­ban nőkből áll. Egyedül Belgrád­ban 20.000. Zágrábban pedig 55$2 nő — közöttük 900 családfenntar­tó — van munka rfélkül, Szlové­niában tavaly 14.00Q volt a mun­kanélküli nők száma- Hivatalos, távolról sem teljes adatok sze­rint az utolsó néhány évben több mint 130.000 nőt bocsátottak el a jugoszláv vállalatok. A munka nélkül maradt nők gyerme­keikkel együtt éhezésre, nyo­morra vannak ítélve. Súlyos azoknak a jugoszláv nőknek a helyzete is, akik még nem veszítették el munkájukat. A titoisták megkülönböztető poli­tikát alkalmaznak a dolgozó nők­kel szemhen. A legnehezebb fizi­kai munkára kényszerűik, 14—16 óra hosszat dolgoztatják őket, gúnyt űznek belőlük. A zágrábi „Iszkr“ fémfeldolgozó üzemben a nők 350 kilós ládákat cipelnek, nehéz sajtók mellett dolgoznak, így bánnak a munkásnőkkel sok más üzemben is. A nehéz fizikai munkánál persze kiderült, hogy a nők teljesítménye alatta marad a férfiakénak. A titoisták erre le­vonták azt a „következtetést“, hogy a nők nem leljesértékü dol­gozók. Ennek alapján napibérü- kefc a férfiakénak felére csökken­tették. A titoisták cinikusan láhbal tipor­ják a nők jogait. Nemrég egyes fal­vakban — Szaramanevicsban, Szoko Banjaban éá másutt — megtil­tották, hogy nőket jelöljenek a helyi államhatalmi szervek tag­jainak. Egyes helyeken nem en­gedik a nőket, gyűlésekre. A he­lyi államhatglmi szervek küldöt­tei között Zágrábban csak 2 szá­zalék. Vinkovacban, Szálltban, Riekában és más városokban pe­dig mindössze 1 százalék a nő. Jugoszláviában a nők lealacso­nyító sorban élnek. „Az ország olyan vidékein, — ismeri be a ...Borba*’, — mint Bosznia, Ma­cedónia, Koszpvo, stb., virágzik a leánykereskedelem. A lányok pénzforrásul szolgálnak a szülők számára. Az a fiatalember, aki­nek nincs legalább 100—150.000 dinára a zsebében, nem is gon­dolhat családi életre. Ennek kö­vetkeztében sok fiatalember nőt­len marad." A jugoszláv nők azonban nem nyugodnak bele ezekbe a ször­nyű viszonyokba, a megkülönböz­tetésbe, a könyörtelen kizsákmá­nyolásba. Bátran harcolnak a bel­grádi satrapák ellen. A kenyér­ért, a jobb jövőért és a békéért vívott harcuk szerves része an­nak a harcnak, melyet a jugosz­láv hazafiak folytatnak a véres Tito-fasiszta uralom megdöntésé­ért. Ez a harc nem megy áldo­zatok nélkül. Egyedül a pami női koncentrációs táborban 300 asz- szony és ifány sínylődik. A jugo­szláv nők^azonban még ebben a haláltáborban is bátran tovább folytatják a harcot. Jelica Tadics 17 éves jugoszláv lány más fog­lyok jelenlétében arcába vágta az UDB-hóhéroknak: „Á1 latiasság­ban túlszárnyaljátok a Gestapo- Ügynököket. De tudjátok meg. hogy a nép haragja el fog söpör­ni benneteket a föld színéről.’*

Next

/
Thumbnails
Contents