Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-30 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ZALA * r V. A közszükségleti cikkek termelésének állandó növekedése a Szovjetunióban. — Olvastuk. — Mindent megteszünk, hogy adott szavunkat valóra váltsuk. — Levél a román olajbányászat ifjúmunkásaihoz. — A pörde földi ÁG versenyfelhívása alkotmányunk ünnepének tiszteletére. j AZ M DP ZALA MEGY IX. évfolyam, 151. szám. Ára 50 fillér 1953. junius 30. Kedd Kultur munkával is harcoljunk termésünk veszteségmentes betakarításáért! Az ország kenyerének biztosi' ásá. • ért megindult az aratás, cséplés és begyűjtés. Kemény munka ó-ll dolgozó parasztságunk előtt és mindnyájunk kötelessége megadni o munka sikeréhez a legnagyobb segítséget. Ezért most a kultúra munkásainak is minden erejüket a kenyércsata győzelmére kell összpontosítaniuk. Minden kulturmunkásunk feladata, hogy mozgósítsa erre a kultur- agitácíós munkára kulturcsoportja- inkat, kulturbrigádjainkatj könyvtárosainkat- s a szemléltető agitáció minden formájával adjon segítséget a kenyevesata győzelméhez. Kul- íurmunkásaink egyrészo már felkészült erre a nagy harcra. Segítenek kulturbrigádjaink, kimennek a mezőre, a határba, ott keresik fel dolgozóinkat, felköszöntik őket, bűz. ditják a munkájukban. Nagyrécsén a kulturbrigád a kombájn vezetőjét köszöntötte fel és az uttörőbrigád virágot nyújtott át a vezetőnek, amikor megkezdte az aratást. Olíár- con a kulturbrigád mindennap köszönti az élenjáró gazdákat, figyelik a munkában, a begyűjtésben élenjárókat és házuknál, vagy kint a munkahelyükön köszöntik fel őket. A zalaegerszegi Ruhagyár kulturbrigád jának versenyfelhívásához csat. lakozó kulturbrigádok kulturagitá- ciós munkája fellendült, különösen a nagykanizsai és a zalaszentgróti járásban, ahol dallal, tánccal, rigmusokkal köszöntik a munkában eleu- járó gazdákat. Ki a mezőre, ki a munkahelyre! — Ez legyen agiíációs brigádjaink jelszava munkájukban. A munkaszünetek időpontjait, alkalmait használják fel aratásnál,' tarlóhántásnál, cséplésnél és másodvetésnél. De mindenesetre alkalmazkodjanak brigádjaink a dolgozók pihenőihez, ne. hogy zavarják őket munkájúiéban. Kulturagitációnk akkor lesz eredményes, ha szorosan összekapcsoljuk a politikai agitációval. Nagyobb gondot kell fordítanunk munkánk politikai tartalmára. Nem szabad tartalom nélkül dolgozni, elvon* an. Gondosan tanulmányozni kell a párt. és kormányhatározatokat. Minden kulturbrigádnak közös foglalkozáson kell tanulmányoznia a minisztertanács határozatát az aratás, cséplés, másodvetés és az 53—54. évi ter ménybegyüjlésről. Horváth Márton elvtárs pártunk II. kongresszusán azt mondotta: „Az agitáció poltti. Icai tartalma ott kezdődik, ha kiviszik a tömegek közé, népszerűsítik a párt és kormány határozatait. Tla csak ismertetjük a legfontosabb határozatokat, már háromnegyedrészt nyert ügyünk van. Ila megvilágítjuk a párt cs a kormány célkitűzéseit, már magunk mögé állítjuk a tömegeket“ . Ezért- kell minden kul'ur- munkáshak ismernie a párt- és kormányhatározatokat. Ha ismerik, akkor ismertetni tudják a tömegekkel és ez már azt jelen'-i, hogy a munkánkat politikai tartalommal töltjük meg. A nyári mezőgazdasági munkák idején épp úgy, mint a téli időszakban, nagy feladat jut népkönyv. tárosainknak is. A nyári mezőgaz dasági munkák jó elvégzése érdekében venze'-t könyvtári munka fontos politikai harci feladat. Jó ÖL letekkel cs kellő körűitek! uéssd könyvtárosaink jó eredményeim iud. nak elérni. A választási taposs okitok alapján elmondhatjuk, hogy könyvtáraink felolvasását a nyári olvaslatás egyik főmódszeró-ijk kell tekintenünk. Dolgozóink kevesjt olvasnak, de szivesen meghallgatnak 10—15 perces színes, érdekes felolvasást. Minden lehető .lkaimat ragadjon meg a könyvtáros, ahol összejövetel, kisgyülés van, munka helyeknél a szünetekben, készüljön és vigyen oda felolvasásra alkalmas anyagot. Az aratási munkáknál, a cséplőgépeknél dolgozók ebédv.ünf- tőiben is lehet rövid felolvasásokat tartani. Ügyelni kell a rözidsogre, az anyag változatosságára, érdekességére. Különös gondot kell fordítani a cséplőgépeknél történő felolvasásokra. A könyvtárosnak, vagy a felolvasó aktívának jól fel kell készülnie, érdekes anyagot kell vinnie, és a felolvasást kellően elő kell készítenie. Már a választások, alkalmával volt olyan hely, ahol azt mondta a könyvtáros aktívánk, hogy nem lehet ezt; megcsinálni. Hogyan csinálják könyvtárosaink ezt a feladatot? A felolvasást megelőző nap helyezzenek el egy felhívást a cséplőgépnél, vagy más munkahelyen, s ezen tüntessek fel, hogy a cséplőgép munkásai részére 10—15 perces felolvasást kivannak tartani, megjelölve a témát-. A felolvasás néhány érdekes újsághírrel kezdődhet, majd irodalmi szemelvény, esetleg mezőgazdasági tárgyú könyvből részletet olvas fel. A “megyei és járási könyvtárak fontos feladata, a jó irodalmi szemelvények kiválogatása, felolvasásra alkalmas pl. Nyikolajeva: Aratásból aratás-cséplés kombájnnal (422—427 lap), de a békeharccal kapcsolatos irodalmat is fel kell használni. Feltétlenül fontos a nyári munkákat segítő irodalom kiállítása. Jó kiállítási témák: „Minden erővel az aratás, begyűjtés sikeréért“, i „Gépállomás dolgozója, növeld a tudásod!“, ,,A nyári talajmunka a jövő évi termés záloga“. A kiállításokat is ki kell vinni a munkahelyekre. A választási munkában különösen jó eredményt értek el brigádjaink a szemléltető agitáció terén. Ne legyen cséplőgép szemléltető agitáció nélkül! Kint a munkahelyeken is kitünően alkalmazhatók a viilámfaliuj- ságok, s ezeken minél kevesebb szöveg legyen s minél több tréfás rajz. Vonják be kulturmunkásaink a kép. zőmüvészeíi-körök, rajzszakkórök tagjait, pár vonással rajzolják le a jól dolgozókat, készítsenek karikatúrát az elmaradókról. Ismertessék azoknál a cséplőgépeknél, ahol nem Bredjuk-mód.szerrel dolgoznak, szem. léltető példákkal, rajzokkal, rigmusokkal a Bredjuk-módszert ezzel is serkentsük nagyobb eredmények elérésére cséplőmunkásainkat. A jó kulturagitációra jellemző a naponkénti művészi munka, lényeges szerepe van a gyors felvilágosításnak. A cséplés megindulása napján brigádjaink köszöntsék az e;ső elcsépelt gabona gazdáját ás a cséplőgépet zászlókkal, virágokkal díszítsék. Vonják be kulturmunkásaink a dolgozók széles rétegét, tömegét; a rigmusirásba. Ne várjanak a központi rigmusokra, ha az nem érkezett meg, no mondják azt, hogy nem tudnak készülni, mert nincs anyag. Sokat, mindennél többet ér egy öt. letes, találó rigmus. Hiszen a rigmus a munka, a termelés, a közösségi élet népköltészete és a közösségi életben lesz io-azi, éltető erő, a szemu től-szembeni találkozás nópköltésze. te. A rigmus az közelharci fegyver. Azonnal talál, segít, nevel, bírál. Ne várjanak csoportjaink ne várakozzanak. Értsék meg kulturmunkásaink, hogy a kullurmunka nem öncélú feladat, hanem szerves része a termelő' munkának. Legyenek ott mindenütt, ahol szükség van rájuk. Harcoljanak minden szem gabonáért. Kulturagitációs brigádjaink tartsanak szorosabb kapcsolatot a helyi pártHa előbb aratsz, előbb lesz uj kenyér! Biztosítsák a verseny nyilvánosságát gépállomásainkon! Gépállomásaink dolgozói közölt nem egy található, aki már az aratás-cséplés első napjaiban kimagasló, szép eredményeket ért el, Ezek között van Tóth Mária, a palini gépállomás traktorosa, aki versenyre hívta a megye valamennyi traktorista lányát. Tóth Mária nem is akar lemaradni. Az elmúlt napok egyikén például bíborból 10 óra alatt a 10.4 mázsás norma helyett 11.4 mázsát csépelt el. Eredményét mégis, mint valami hadititkot őrzik a gépállomás vezetői. A dolgozók közül nem tudnak róla, nem tudja lelkesíteni őket dolgozótársuk teljesitménye. Ugyanezen a gépállomáson versenyben állnak egymással a kom- bájnvezetők és az aratógépek kezelői. De hiába kérdeznénk meg Kárai elvtársat, hogy versenytársa, Kantó Imre mennyi aratást végzett eddig, nem tudná megmondani. Nem tudja, mert a gépállomás vezetői, az üzemi bízott-1 ság rajta ül az eredményeken. A verseny kibontakozását az is gátolja, hogy a dolgozók nem tudják, mennyi a napi normájuk, mennyit kell learatniok, mennyit kell elcsépelniök naponta, s menynyi kereset jár ezért. Joggal kérdezik u gépállomás dolgozói: mit csinál egyáltalában az üzemi bizottság, ha még ezeket a legelemibb kötelességeit sem teljesiti. Nem különb a helyzet a letenyei gépállomáson sem, pedig itt is lenne kit népszerűsíteni. Háns István, a gépállomás aratógépkezelője szombatig 74 holdat aratott le. Napi teljesitménye gyakran elérte a 16 holdat. Vájjon, ha első naptól kezdve tudatosítják Háns elvtárs teljesítményeit, nem jobban ment volna-e az egész megyében az aratógép munkája? Feltétlenül. Ezek az eredmények bizonyára A ságodi „Rákóczi“ tsz munkájáról Mint mindenütt, a ságodi „Rá- kóczi‘‘ tsz-ben is szívós harcot folytatnak a tsz tagjai a bőséges termés betakarításáért. Örömmel, vidám hangulat közepette dolgoznak az évi munka gyümölcsének minden szemveszteségnélküli betakarításáért. — Miért is ne dolgoznánk jó kedvvel, — mondja özv. Horváth Zsigmondné — hisz most azt a gyümölcsöt takarítjuk be, amiért egy éven keresztül dolgoztunk. — Vigyázunk is minden szemére, ‘— teszi hozzá Fábián Dezsőné, — jobban vogyázunk, mint a saját szemünkre, hogy pontosan eleget tudjunk tenni a beadásnak és magunknak is bőven maradjon. Az ősziárpa aratását négy kaszával végezték. Az aratás közben nem azt figyelték, hogy mikor nyugszik le a nap, hanem azt, hogy még mennyi árpa áll a lábán. Másutt is szorgalmas munka folyik a tsz-ben. Nagy lendülettel végzik a biborcséplést és növény- ápolást is. Nem akarnak lemaradni semmiféle munkában sem. — Minden menjen egyszerre! — hangoztatja Fonnyadt István elnök. — Mindent idejében kell rendbetennünk. Akik rendszeresen kijárnak dolgozni, azoknál nincs is hiány munkakedvben, lelkesedésben. A hiba azonban ott van, hogy még mindig akadnak a tsz-nek olyan tagjai, akik előbbrevalónak tartják a háztáji gazdaságot a közösnél. Varró Gyuláné például az ősziárpa aratásának egész ideje alatt egyszer ment csak ki, de akkor is megsértődött és hazament, mert a szemébe mondták, hogy hanyag, nem segiti előbbre vinni a szövetkezetei. A szövetkezet kommunistáinak, vezetőinek fontos feladata most, hogy a kenyérgabona aratásának idején jó nevelő, felvilágosító munkával csatasorba állítsák a szövetkezet valamennyi dolgozóját. Csakis igy érhetik el, hogy valóban szemveszteség nélkül takarítsák be az idei gazdag termést. magukkal ragadták volna megyénk valamennyi aratógépkezelőjét. De nemcsak a megyében, hanem még a letenyei gépállomáson is csak a vezetők tudtak erről a teljesítményről. A dolgozóknak már halvány sejtelmük sem volt róla. Nem érzik-e a letenyei gépállomás vezetői, üzemi bizottságának tagjai, hogy Háns elvtárs munka- módszereit meg kell ismertetni az egész megyével? Miért igyekeznek ezt erőnek-erejével titokban tartani? Törüljék már le a port gépállomásainkon a sutbadobott verseny- táblákról! Hadd hirdessék a versenytáblák, az üzemi villámok legjobbjaink teljesítményét. Hadd ösztönözzék, lelkesítsék a legjobbak eredményei a gépállomás valamennyi dolgozóját az aratás- cséplés gyors és jó elvégzésére!---------------- t 33 Efözsénban aratják a rozso a nagykanizsai járásban A megyei tanácshoz az alsóbb tanácsszervektől érkezett jelentések alapján a nagykanizsai járásban folyik legerőteljesebben a munka az aratás, cséplés, tarló- hántás és másodvetés gyors befejezésére. A junius 29- én érkezett jelentés szerint a kanizsai járásban az árpa, bibor és repcetarlókon befejeződött a tarlóhántás. Ennek megfelelően jó ütemben folyik a má- sodvetés is. Eddig 103 holdon végezték el ezt a munkát. . Nem késlekednek a járásban az aratással sem. Az egyes községek dolgozó parasztjai azonnal megkezdik az aratást, mihelyt kasza alá érik a gabona. Hétfőn reggelig 128 holdon történt meg a rozs aratása, de a hétfői napon a járás további 33 községében kezdték meg a rozs vágását. A mezőgazdasági munkában különösen jó példát mutatnak Zala- szentjakab és Börzönce dolgozó parasztjai. Beleznán és Suidon javítani kell, ha fel akarnak zárkózni a legjobbakhoz. szervezetekkel és a községi tanácsokkal. Községi tanácsaink segítsék kulturmunkásainkat, bizzák meg őket feladatokkal. Kul. hírcsoportjaink különösen nagy figyelemmel készüljenek augusztus 2Ö-ra, alkotmányunk ünnepére. Augusztusi 20, alkotmányunk ünnepe ez. évben is az uj kenyér ünnepe lesz. Ezen a napon nyeri el a minisztertanács vándorzászlaját az a megye, amelyik az aratás, cséplés és begyűjtési munkákat legelőször fejezi be. Megyénk műiden dolgozója keményen harcol a minisztertanács vándorzászlajáért. Dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeti tagságunk, állami gazdasági dolgozóink munkaverse, nyekkel harcolnak azért, hogy méltóan ünnepelhessük alkotmányunk ünnepét, az uj kenyér ünnepét, hogy megyénk tulajdonosa lehessen a minisztertanács vándorzászlajának. Zala megye kulturmunkásai! Rajiatok is múlik, hogy megyénk büszke tulajdonosa lehessen a vándorzászlónak. Amikor arról beszéltünk, hogy vannak községek, járások, ahol máris eredmények szülét, tek a kulturagitáeió terén, akkoi meg kell mondanunk azt is, hogy ezek az eredmények nem általánosak. Yan még olyan hely is, mint például, Bánokszentgyörgy, ahol a választások befejezése óta még nem folyt kulturagitációs munka. A kultúrotthon igazgatója nyugodtan elment szabadságra anélkül, hogy legalább helyettest bízott volna meg. A községi tanácsnak is jobban gazdájának kell éreznie magát a. község kulturális életének. A járási tanács népművelési előadója miért nem veszi észre azt, hogy Bánokszent. györgyön megállt a kulturagitációs munka? Vagy úgyszintén Pacsán. Kulturagitációs munkánknak közvetlennek, gyorsnak, ötletesnek, politikusnak kell lennie, igy tudjuk legeredményesebben támogatni a munkálatokat. Aratási agitációnk tartalmát igy foglalhatjuk össze: harc a gyors aratásért, és cséplésért, harc minden szem gabonáért. Minden kulturmunkás tartsa szem elő.t azokat a szavakat, amelyeket Sztálin elvtárs mondott: „A gabona- gazdaságban a legfelelősségleljesebb dolog a betakarítás. A betakarítás idénymunka, és nein szeret várni, Ha idejében betakarítottál — nyertél, ha elkéstél a betakarítással ■ — vesztet, télé ‘ Éppen ezért kulturmunkásaink mindent kövessenek el, hogy ezt a hatalmas feladatot, segítsék sikeresen végrehajtani. Sohse feledjék el azt, hogy minden jó brigádmü- somak megvan a közvetlen hatása. Utána gyorsabban siklik a kasza a sárga gabonatáblákon, gyorsabban szalad a kombájn, több gabonát esé. pel a cséplőgép és gyorsabban halad a begyűjtés, in.
