Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * r A jaltai és potsdami egyezményről. — Több segítségét ad­janak tanácsaink a kisipari szövetkezeteknek. — Megtartotta az éllizemcimet az aiulráshidai áilami gazdaság. — A ZALA jogi tanácsadója. j AZ MDP ZALA MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 127. szám. Ára 50 fillér 1953. junius 2. Kedd KultymkásaiÉ feladata a növényápolási munkák, az aratás, cséplés és a begyűjtési munkák sikeréért Az országgyűlési képviselő­választások előkészítő munká­júból l>ullurnmnkásáink min* tlen területen lelkesen kivették jä "részüket. Fáradtságot nem ismerve dolgoztak, hogy a nép- míi vetési munka minden esz­közével és szervezed tormájá­nak felhasználásával segítsék a választási harcot, és a tervek teljcsitésére való mozgósítást. Az ország kenyere biztositásá- ii a k, ötéves tervünk sikeres építésének. a békéért folyó harcnak fontos feladatai áll­am k dolgozó parasztságunk előtt. Mindannyiunk kötelessé­ge e munkák sikeréhez a leg­nagyobb segítséget megadni. A z edd i g iek n él n agy ob b j elen t ő ~ séget ad e munkának az, hogy ebben az időszakban tartja ülé­sét Budapesten a Béke-Világ- tan ács. Kult uragitáeiónknak ép pen ezért az eddigieknél sok­kal fokozottabban kell helyt­állnia, hogy a béke harcos megvédésének tudatosításával a növényápolási munkák sike­res és gyors elvégzésére moz­gás itson. Az országgyűlési választá­sok sikere megmutatta népünk egységét, dolgozóink szoros felsorakozását pártunk politi­kája mellett. Ebben a munka* outi nagy szerepe voit a nép­művelési munka tömegi'el vilá­gosiié erejének. Ezt a harcos lendületet kell tovább fejlesz­tenünk. Legsürgősebb feladatunk a .növényápolási munkák meg­gyorsítása. A kedvező időjá­rás, a növények gyors fejlődé­se és a gyomosodás mértéke az eddiginél fokozottabb mun­kát követel. Minden kulim" munkásnak feladata, hogy a növényápolásért vivott harc első soraiban haladjon a kultur- munka minden eszközével. Ha jól dolgozunk, segítjük mező­gazdaságunk fejlődését, pótol­hatjuk a multévi aszály okozta karokat, hozzájárulhatunk nép- gavAa súgunk fejlesztéséhez. Kult urbrigádjainik lelkesít­sék, buzdítsák dolgozóinkat a soronlévő feladatok végrehaj­tására. A Szabad Föld Vasár­napok előadásain, falugyűlé­sen, tanácsülésen, kisgyiilése- kmi szerepeljenek. Avatás, cséplés idején a termelőszö­vetkezetekben, állami gazdasá­gokban, egyénileg dolgozó pa­rasztok földjein, a cséplés ideje alatt a cséplőgépnél, a begy Le­lőhelyeken adjanak brigádmű­sorokat kulturbrigádjaink. Rig­musaink legyenek a rigmus­brigádok éles fegyverei. Hasz­náljak fel kulturmunkásaink munkájukban a szemléltető agitáció minden formáját. A szemléltető szobák anyagát a meglévő országos és megyei anyag mellett uj> helyi anyag­gal frissítsék fel. Fokozottan érvényesítsék a békeagitációt, állandóan ismertessék a mun- k a ve r se n y e k á l 1 ás á t. Szervezzük a szemléltető szo­bákat népnevelő központokká. Kulturotthonigazgatóink szer­vezzenek „éíőujságokat “. me­lyeknek az legyen a feladatuk, hogy a versenyek állását rig­musba szőve ismertessék. Le­het ezt csinálni ott is, ahol 2 3 község párosversenyben áll egymással, és a község „élőuj­ságja“ tanácsülés, falugyűlés, kisgyülés vagy Szabad Föld Vasárnap előadása alkalmával elénekli eredményüket abban a községben, amellyel párosvei" senybeu vannak. Fejleszteni, erősíteni kell r a j zszakkör einket. Felad a tűk, hogy a szemléltető agitáció legjobb módszereit a növény- ápolás, az aratás; cséplés és begyűjtés elősegítésére alkal­mazzák. Továbbra is kell al­kalmazni az eddig bevált vil­lámok, röplapokkal való moz­gósítást. Kultm’brigádjaink az élenjárók házára, kapujára a felköszöntés után helyezzenek el diszes emléklapokat. Kultur- ottkonokban, földmüvesszövet­kezetek kirakatában szervez­zünk kalász-kiállitásokat. To­vább kell szervezni a békevé­delmi szerződések anyagából álló „békefalakat“, melyek a versenymozgalmat segítik elő, a verseny nyilvánosságát bizto­sítják. A „békefalakat“ napra­kész állapotban kell vezetni, a teljesített vállalásoknál „be­csülettel teljesítette“, vagy „vállalásának teljesítésével bé­kénk ügyét szolgálja“, felira­tokat kell elhelyezni. A kultur- ol Ikonokban. szemléltető szo­bákban szervezzünk könyvki- akVi'tust- XiaoználjJí- kj! kruVv\\': munkásaink diapozitív vetítő­gépeinket is úgy, hogy utcai vetítésekét szerveznek, házak­nál t iszteletve ütéseket. A mo­zik hangos híradóin keresztül is ismertessék a versenyered­ményeket, népszerűsítsék a jól dolgozókat, buzdítsák a lema­radó gazdákat. A mozikban tisztelethelyeket biztosítsanak a kiváló dolgozóknak. Mindehhez ismerni kell min­den kulturmunkásnak a párt­ós kormányhatározatokat. A munka alapos rendszeres vég­zésének biztosítására külön nnmkatervet kell készíteni, melyben megjelölik kultur* munkásaink feladataikat. Kulturagitációs munkánk legfontosabb részét a munkák gyors és időbeni elvégzésének tudatosítása kell, hogy képez­ze. A. kulturagitációs munkába be kell vonnunk minden kul" turottbonunkat, kulturcsoport- jainkat, rádiókat, könyvtára­kat, mozikat, művészeti anya­gunkat. Kulturagitációs mun­kánknak közvetlennek, gyors­nak, ötletesnek, politikusnak kell lennie, hogy eredménye­sen tudjuk támogatni, segíteni pártunk és kormányunk hatá­rozatainak végrehajtását. Ezért kulturagitációs munkánk a he­lyi pártszervezet irányításával a növényápolás, az aratás, cséplés és begyűjtés legfrissebb eredményeire és legsürgősebb feladataira épüljön. Az a feladat, hogy kultur* munkánk minden területe, minden formája lelkesítse dol­gozó parasztságunkat a soron- lévő • feladatok elvégzésére, buzdítsa a lemaradókat, lep­lezze le békénk ellenségeit, harcoljon a maradiság, a nem­törődömség megnyilvánulásai ellen és fejlessze népünk mű­veltségét, öntudatát. további sikereink alapvető feltételeit. Frissítsük fel a járások versenyét! A megyei tanács begyűjtési osztályának május 28-i jelentése szerint -a járások közöl ti verseny állása a következő: i. ZALAEGERSZEGI JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető: Baán Joachim Hosszú ideje már. hogy a be­gyűjtési versemyben szilárdan tartják az első helyei. A begyűj­tési minisztérium legutolsó jelen­tése alapján országos viszonylat­ban a járás a második helyre ke­rült. A tej-, tojásbegyüj.tési ver­senyben azonban megyei viszony­latban a járások között a máso­dikak. Tejből 75, tojásból 69 szá­zalékra teljesítették tervüket. Fo­kozzák tovább munkájukat, min­den. adottságuk megvan arra, hogy elérjék országosan az első helyet. 2. ZALASZENTGRÖTI JÁRÁS Begyűjtési oszt ályvezető: Csikós Márton. Tojásból 61, tejből 81 százalék­ra teljesítették tervüket. Az utol­só értékelés óta. azonban alig mu­tatkozik eredmény a járásban. A járási és községi tanácsok végez­zenek fokozottabb ellenőrző és felvilágosító munkát Különösen a tojásbegdás teljesítésénél kell javítandók, A pártszervezetek ve­zetésével induljanak harcba, hogy a Béke-Világtanács budapesti ülésének napjára ne harmadik, hanem első helyen lehessenek. 3. NAGYKANIZSAI JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető: Nagy Lajos. A.z elmúlt, értékelés óta a leg­jobb eredményt érték el a járások között. A tanácsok igyekeznek a versenyszellemet napról-napra fo­kozni. Beadásukat tojásból 55, tejből 75 százalékra teljesítették. Ha igy fokozzák tovább munká­jukat rövidesen elérhetik, sőt megelőzhetik az előttük álló za- laszenitgróti járást. Mozgósítsák a begyűjtési állandóbizottságokat, végezzenek széleskörű felvilágosí­tó munkát a dolgozó parasztok között. 4. LENTI JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető: Devecz Sándor. Az előző értékelés óta áll a munka. Nem dolgoztak úgy, hogy csak e,gy százalék eredményt is elértek volna. Beadási tervüket tojásból 70, tejből CD százalékra teljesítették. Ugyanezek voltak az eredmények ezelőtt egy héttel is. A járási vezető elvtársak úgy gondolják talán bogy a tervek teljesítésében a félut is elég? Éh- red jenek fel! Rájuk vár a ver­senyben a megye! 5. LKTENYEJ JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető nincs. A megyei tanács jó ideje ha­logatja a begyűjtési osztályvezető funkciójának betöltését. A járás eredménye érthetően, gyenge. Már jó ideje megkötöt­ték magukat az utolsó helyen. Sürgősen meg keLl oldani a be­gyűjtési osztály vezetésének hiá­nyosságát, hogy a letenyei járás is teljes erővel harcba indulhas­son a terv teljesítéséért. Az andráshidai ÁG dolgozói egy pillanatra sem feledkeznek meg adott szavuk teljesítéséről. Tudják, hogy a kezdeményezésükhöz csadakozott áilami gazdaságok komoly eredmé­nyekéi. várnák. toiuV. 'tippen “Alert mindent megtesznek, hogy termésü­ket magasabbra növeljék. A növénytermesztőbrigádok takar­mányrépából 8 holdas, burgonyából 37 holdas, kukoricából pedig 29 hol­das Sztahánov-parcellát létesítettek. A Sztahánov-parcellákon különös gond­dal végezték már a talaj előkészíté sét és a szovjet agrotechnika alapján végeztek el minden munkálatot. A réoa vetésénél különös gonddal ügyel­tek a vetőmag kiválasztására, amit minőségileg is ellenőriztek, a földet előzőleg ’jól megtrágvázták. Mikor a magot a földbe tették, utána ugyan­olyan gonddal, mint az előző műn- kárt'nkat végezték, tárcsával, simuó- val, boronával, hengerrel finomítót ták a talajt. A gondos munkának most megmutatkozik az eredménye. A répa hiánytalanul kikelt és eröte!- jes. Most a tavaszi növényápolási munkát végzik rajta. A „Május l1’ növény te i uk&Uo o r; g au egyns. nyokból álló munkacsapata dolgozik a parcellán. A sarabclást még május elején elvégezték, most az egyelés folyik. A minőségi munka érdekében a munkacsapat tagjai egymásközött területekre osztották fel a parcellát. Mindenki felelős a saját területéért és igyekszik gondos munkát végezni. Versenyeznek az asszonyok egymás­sal, ki termel többet a saját terüle­tén. A Sztahánov-parcellán holdan­ként 300 mázsa répa termelését irá­nyozták elő A 37 hold burgonya Sztahánov-par- celUn 150 mázsa termésátlagot irá­nyoztak elő holdanként. A burgonya­vetés megmunkálását, a növényápolás munkálatait teljes egészében géppel végzik, már az ültetést is szovjet ültetőgéppel végezték el. De nemcsak az ápolási munkát végzik gondosán a munkacsapatom Előre felkészültek a növényvédelemre is. Előkészítették a pennetezoszeieket a Kártevő '..Övá­rok ellen. A répa egy területén már megkezdték a permetezést. Állandóan figyelemmel kísérik a növényeket, nem; támadta-e meg kártevő, hogy ideiében megtehessék a kellő óvintéz­kedést. A 29 hold kukorica Sztahánov-par- cellán 30 mázsa májusi morzsolt a holdankénti termésátlag előirányzata. Itt a kukoricát négyzetesen fészek­trágyázással vetették. Az időben elve- tett kukoricában a fagy sem tudott kárt okozni; hiánytalanul kikelt és erőteljes. Már egyszer megfogasol- ták. A parcellát területekre osztot­ták és felkészültek a kapálásra. Az ands'ásliicliaS AG 8%taháuov-pai*eellái Orom és büszkeség ipari tanulónak lenni Amióta pártunk vette kezébe dolgozó népünk sorsának irányítását, gyökeresen megváltozót, országunkban a fiatalság élete is. Nyomor, ki- v let. ség, megaláz, at,ás volt nem is oly rég az ipari tanulók sorsa. A felszabaduláselőtti ifjú­ságnak bizonytalan voP a jövője, mos; „a népi demokráciánk szélesre kitárta, előtte a jövő fo:7„ púit — mondotta Rákosi elvtárs —, megszüntet­te a rengeteg akadályt, amely a dolgozó ifjúság fejlődését gátolta. A szocializmust, építő állam gondoskodik róla, hogy ez az ifjúság minden tá­mogatást megkapjo-n. arl'a, hogy nyugodtan, ala­posan felkészülhessen és nyugodt bizakodással nézhessen a jövőbe". Ez év májú 24-én a minisztertanáes rende­letet adoíifc ki az ipari tanulók állami <llá ásáról. A rendelet pártunk és kormányzatunk szerető gondoskodásának újabb bizonyítéka, egyben bi- zonyi-éka annak is, hogy kormányzatunk nagy jelentőséget tulajdonig az ipari tanulóképzésnek. Amíg- az ipari tanulók eddig csak egyenru­hát, munikaruhát és fizetést kaptak, az idei tan­évtől kezdve, teljes állami ellátásban részesülnek s em lieft tanulmányi előmenetelüktől függően fizetést is kapnak. Ez azt jelenti, hogy újabb ha. talmas ^ lépés történt ipari tanulóink életének szebbé ételére, a szaktudás elsajátításának köny- nyebbétételére. Ahhoz, hogy felmérjük azt az arányaiban hatalmas különbséget, amely a ma ipari tanuló­ját a felszabadiüásplőtti kor ipari tanulójától elválasztja, nem kell mást tennünk, mint fel­keresnünk egy-két üzemet s megfigyelni a fiatal tanulók munkáját s vidám, derűs éleiét. A nagykanizsai MASZOLAJ Ásványolaj Gépgyár MTK-taumühelyében büszkén beszélnek a fia-alok szakmai előmenetelükről, arról a szak­tudásról. amelynek ls-ajárpásához a régi inasévejj nem voltak elegendők. A tanulói abban az idő­ben nem azért tartották, hogy a szakmát- élsz. já itsa. Ez nem volt érdeke a mesternek. Neki csupán olcsó munkaerő kelle't. Az életbeinduló fiatal segédnek a hosszú, keserves segédévek alatt kellett a szakmái elsajátítania —, helye­sebben : összelopkodnia. A múlt nap a lovászi autójavító-műhelynél járva, ismét tanúi voltunk, hogyan foglalkoznak a fiaialqkkal. A traktorjavitó-műhelyben Bicsák Ferenc, aki kiváló munkás, nem a Saját, hanem a melléje beosztott Szunyogh Sándor tanuló ered­ményeiről beszél^. Elmondotta, hogy Szunyogh már darabbérben dolgozik. pedig még jócskán van ideje a szabadulásig. Hasonló volt a helyzet Joós Antalnál is, akinek szakmai tudásáról Ba- zsika, Pál gondoskodik. Ma már nem a régi mesterek foglalkoznak a tanulókkal. A mosdani mesterek nem hideggel, hanem szeretettel § a szakmai tudomány legcél- raveze:őbb eszköz ivei nevelik a hozzájuk beosz- lotf, a rájukbizoü fiatalokat. Ezek a szocializ­must építő szakmunkások büszkék a fiatalok szakmai előmenetelére, eldicsekednek vele. A fia. talok szeretik mes' ereiket. Ma öröm és büszkeség ipari tanulónak len­ni. Öröm azért, mart pártunk a legmesszebbme­nőkig gondoskodik boldog, gondtalan életükről s képzésükről s büszkeség azért, mert minden egyes fiatal tudja, hogy ők a megkezdett nagyszerű mű — a szocializmus továbbépítői.

Next

/
Thumbnails
Contents